Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szlovákok rövid története.  A szlovák nemzet évszázadokon át tartó etnogenézisének legfontosabb eseményeit igyekszünk bemutatni  a szláv betelepüléstől.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szlovákok rövid története.  A szlovák nemzet évszázadokon át tartó etnogenézisének legfontosabb eseményeit igyekszünk bemutatni  a szláv betelepüléstől."— Előadás másolata:

1 A szlovákok rövid története

2  A szlovák nemzet évszázadokon át tartó etnogenézisének legfontosabb eseményeit igyekszünk bemutatni  a szláv betelepüléstől a magyar honfoglalásig, majd átugorva a középkori Magyar Királyság időszakát  a nemzeti mozgalom kialakulásával, a szlovák nemzetfejlődés problémáival között, Csehszlovákia, Cseh- Szlovákia, Szlovákia között és Szlovákia történelmével szándékozunk foglalkozni.

3  Összes szomszédunk közül a szlovákok mutatnak kultúrájukban, lelki alkatukban a legtöbb rokon vonást a magyarokkal.  A szlovákok teljes etnikai állományukkal a történelmi Magyarország (Uhorsko) területén éltek, ami sajátos hungarus vonásokat eredményezett: pl. a szlovák származású nemesség, a középréteg és az értelmiség elmagyarosodását okozta.

4  A szlovák etnikum fokozatosan vált ki a szláv szubsztrátumból és így lett területileg, nyelvileg elkülönülő, kultúrájában, társadalmi szerveződésében, politikai törekvéseiben öntörvényűen fejlődő nemzeti társadalom.

5 A szláv betelepüléstől a magyar honfoglalásig röviden  5. század: az első szláv törzsek megjelenése a Kárpát-medencében.  A szlávok a Dnyeper és a Visztula közötti területen már differenciált nyelvi közösséget alkottak.  A nyelvi-kulturális elkülönülés tovább folytatódott az 5-6. századi széttelepülés következtében.

6 A nyitrai fejedelemség és Nagymorávia kialakulása  8-9. század fordulója: a nyugati szláv törzsek törzsek fölötti szervezeteket hoznak létre.  Első írásos források a 9. századi dunai szláv államalakulatokról: a salzburgi püspök krónikásától származnak – a Duna másik oldalán fekvő Nitrawa (Nyitra) helységről, amelynek Pribina volt a vezetője  830: a Mojmír irányítása alatt álló morvák elfoglalják Nyitrát és elűzik Pribinát.

7  Nagymorávia (az elnevezés Bíborbanszületett Konstantin leírása nyomán): a morvai és nyitrai szláv fejedelemség egyesüléséből jött létre, de a törzsi megosztottság továbbra is megmaradt.  A Vág és a Nyitra völgyében, sőt a Pilis- hegységben is fellelhető „Marót”-utótagú helynevek a morva hódítás emlékét őrizhetik.  A morva-nyitrai törzsterület központjaiban (Mikulčice, Staré Město korafeudális fejlődés tapasztalható).

8  Pribina és kísérete a pannóniai részfejedelemség központjában Mosaburgban-Zalaváron talált menedéket (amit a frankok biztosítottak).  846: a keleti frank birodalom királya Mojmír ellen katonai támadást indított – Rastislav, Mojmír unokaöccse – kerül a helyére.  Rastislav: hűbéri kapcsolatot ápolt a frank birodalommal, de igyekezett függetleníteni magát Német Lajos és a bajor seregek befolyása alól.  Frank-morva konfliktus legfőbb szorgalmazói a térítő frank papok.

9  Rastislav 861: a morvákkal lojálisabb hittérítőket kért a pápától, majd a bizánci császártól.  863: a szaloniki Konstantin és Metód és tanítványaik Morávia területére érkeztek. (tevékenységük jól ismert).  867 Róma: Cirill és Metód engedélyeztetik a szláv nyelv liturgiai használatát.  870: II. Adriánus pápa püspökké szenteli Metódot, aki megkapja a pannóniai érsek címet.  Morávia 870 májusa: Szvatopluk nyitrai részfejedelem kiszolgáltatta Rastislavot a frankoknak.

10  Szvatopluk átáll az övéihez és a morva seregek kiszorítják a frankokat Moráviából.  Szvatopluk 23 évig uralkodott, meghódította: az Alsó-Viszla vidékét és Sziléziát, a cseh és szerb törzsek fejedelemségeit, a Dunántúlt, a Felső- Tisza vidék bolgár területekkel határos részeit.  800: VIII. János pápa jóváhagyta Metód működését és a szláv nyelvű liturgiát.  885: Metód halála után V. István pápa Viching nyitrai püspök közbenjárására betiltotta a szláv egyházi liturgiát és üldözni kezdték a szláv nyelven miséző papokat.  Szvatopluk halála után a meghódított területek leváltak, II. Mojmír békét kötött a frankokkal, de a honfoglaló magyarság támadásainak nem tudott ellenállni.  907: a morva fennhatóság megszűnt.

11  A morva intézmények előzmények, tapasztalatok formájában épülhettek be a középkori magyar királyság közigazgatásába.  Sem Rastislav, sem Szvatopluk idején nem alakulhatott ki regionális etnikai tudat (széttagolt szlávság).

12  Michal Mudroň válasza Grünwald Béla ( , magyar politikus) szlovákellenes támadására:„…mióta magyar testvéreink a többi magyarországi nemzetiségekkel mint egyenjogú társakkal, együttesen ezt az országot megalapították s fenntartották, ezen nemzetiségek egyikének sincs külön történelme, külön nemzeti hagyománya, külön nemzeti hősei, külön nemzeti nagy kormányférfiai, mert ezek mind, a nemzetiségre való tekintet nélkül ez ország összes honpolgárainak, mint az egységes és oszthatatlan magyar nemzetnek közös magyar történelmét, közös magyar hagyományát, közös magyar hőseit, közös magyar nagy államférfiait képezik.

13  Addig voltunk boldogok e honban, míg nem kutattuk, s nem törődtünk vele, hogy egy Zrínyi, egy Hunyadi, egy Kinizsi, egy Dugonics stb. mely magyar nemzetiség ajándéka volt, s lelkesültünk mindannyian ezen nevek hallatánál egyaránt pusztán azért, mert tudtuk, hogy Magyarország nagy emberei voltak, kinek dicsősége mindnyájunk közös dicsősége.”

14  Annak ellenére, hogy a szlovák etnikai régió területe sohasem alkotott különálló egységet a történeti Magyarországon, mégis markáns regionális különbségeket fejlesztett ki magából.

15 A nemzeti mozgalom kialakulása  A natio hungarica rendi-nemesi nemzetfogalma 18. század folyamán mindinkább etnikai színezetet kapott.  A 17. századtól felerősödik a magyar nemzeti szellem és a magyar nyelvűség a felső-magyarországi nem magyar származású nemesi famíliákban: jól tudtak szlovákul, de igazi magyar nemeseknek tartották magukat.

16  évi községi összeírás szerint: magyarországi település közül 2762 szlovák lakosságú.  1787: 6,5 millió lakosból minden szlovák anyanyelvű (kb. 1,25 millió).  1830: 1,67 millió szlovák.  1846: 1,72 millió szlovák élt Magyarország területén.  Békéscsaba: szlovák lakos – a legnagyobb lélekszámú szlovák település volt megelőzve a felföldi városokat (Szarvas: fő).

17 A magyarországi szlovákok betelepüléséről  A mai Magyarország területén élő szlovákok elei a török kiűzése után, a 17. század második felétől kezdtek el az ország déli megyéi felé vándorolni, elsősorban az elnéptelenedett, háború dúlta területeket népesítették be. Érkezésük csaknem két évszázadon keresztül zajló bonyolult folyamat volt, amelyet több tényező is befolyásolt.

18  Az egyik fő okot a török iga alól való felszabadulás után elnéptelenedett és munkaerőhiánytól szenvedő területek benépesítésének szüksége képezte. A történelmi Magyarország túlnépesedett északi megyéiből részben ösztönösen zajló, részben tudatosan szervezett migráció indult meg. A déli irányú vándorlást a gazdasági okok mellett, társadalmi és világnézeti tényezők is befolyásolták.

19  A szlovákok letelepedésének három fő szakaszát Fügedi Erik állapította meg.[1] [1]  [1] Fügedi Erik: Beiträge zur Siedlungsgeschichte der Slowaken im 18. Jh. Auf dem Gebiet das heutigen Ungarn. In: Studia Slavica [1]

20  1) Az első betelepülési szakasz 1690 és 1711 között zajlott, ekkor főképpen azon megyékből érkeztek jobbágyok, amelyek a töröktől felszabadult megyékkel voltak határosak és ezek a területek csupán állomásai voltak a továbbköltözésnek. Ebben az időben népesült be például Pilisszántó, Kesztölc, Piliscsév, Oroszlány, Vanyarc stb.

21  2) A betelepülés második fázisa 1711 és 1740 közé esik ig lezajlott a földesurak által kezdeményezett kolonizáció, azaz azok a földesurak, akik északon és délen is rendelkeztek birtokkal, egyszerűen délre költöztették jobbágyaikat. A betelepítés másik módja az állami hivatalok engedélyével szervezetten zajlott. Az ily módon letelepült szlovákok szerződést kötöttek a földesúrral és három évig adómentességet élveztek. Túlontúl szigorú kötelezettségek esetén új szerződést próbáltak kötni a földesúrral vagy egyszerűen éltek a szabad költözés jogával és továbbálltak.

22  Ebben az időszakban jött létre pl. a Dunántúlon: Öskü, Bánhida, Sárisáp, Bakonycsernye, a Duna-Tisza közén: Albertirsa, Kiskőrös, a Tiszántúlon: Békéscsaba, Szarvas és a Bükk- hegységben: Óhuta (Bükkszentlászló ).

23  3) A harmadik letelepedési szakaszban keletkezett Bükkszentkereszt (Újhuta) és Répáshuta.  E telepítések révén nemzetiségi települések speciális struktúrája alakult ki Magyarországon, amelyben a nemzetiségek nyelvszigeteket képeznek, azaz még az egyazon etnikumhoz tartozók is egymástól távoli, eltérő földrajzi és ökológiai területen telepedtek le.[1] [1]  [1] Gyivicsán Anna: Anyanyelv, kultúra, közösség. A magyarországi szlovákok. Budapest, [1]

24 Az irodalmi nyelv megteremtése  1780-as évek: a kedvező demográfiai feltételek ellenére sem az evangélikus egyház, sem az értelmiség nem érezte szükségét annak, hogy a bibliai cseh nyelv helyett önálló szlovák irodalmi nyelvet hozzon létre.  Vonakodva adták fel a szláv nemzeti közösségtudatot és a csehszlovák együvétartozás hagyományait.

25  1. kísérlet a szlovák irodalmi nyelv kodifikálására: Nagyszombat, szlovák katolikus értelmiség köreiben, alapja a nyugati szlovák nyelvjárás (a cseh nyelvhez legközelebb álló), 1829 szlovák nyelvű katolikus bibliafordítás).

26  - Anton Bernolák: 1787-ben lefektette az új szlovák nyelvi norma alapjait (Grammatica Slavica). A szlovákok: a régi szláv nyelv sajátosságait leginkább megőrző szláv törzs.  - 1. irodalmi nyelv = bernoláčtina  - e nyelven alkottak: Jozef Ignác Bajza: Az ifjú René kalandjai és tapasztalatai (regény), Juraj Fándly: népnevelői írásai  - Bernolák megalapította a Szlovák Tudományos Egyesületet (1792) = irodalmi-kiadói társaság, 9 különböző városban működő részlegekkel (500 tag).  - Bernolák kísérlete a cseh nyelvet használó szlovák evangélikus értelmiség ellenállása következtében rekedt meg.

27 Nemzetébresztők  Ján Kollár /szlovák törzs/,  Pavol Jozef Šafárik /csehszlovák törzs/ csehszlovák orientációjú munkásság – ideáltipikus szláv nemzeti egység képzete, amelyben legfeljebb törzsi és nyelvjárási tagoltságot tartottak megengedhetőnek – az általuk elképzelt csehszlovák irodalmi nyelv (a cseh és a szlovák nyelv szintézise) nem felelt meg sem a cseh nyelvújítás, sem a szlovák nemzeti önállóság híveinek.

28  Ján Kollár: Sláwy dcera (A dicsőség leánya – a pánszláv gondolat alapműve).

29 1830-as évek  erősödő magyarosító tendenciák miatt a szlovák evangélikus diákok először a csehszlovák egység szellemében, majd „Legelőbb szlovákok, aztán csehszlávok, egyszersmind szlávok is vagyunk.” – Ľudovít Štúr (a pozsonyi evangélikus diákifjúság körülötte csoportosult).

30 Ľudovít Štúr  nemzeti szellemben készülő politikai újság – nemzeti program összefoglalása – önálló irodalmi nyelv szükségessége.  1843: közép-szlovák nyelvjárás (grammatikailag centrális helyzetű) alapján új irodalmi nyelvi normát kialakítani és haladéktalanul bevezetni a gyakorlatba.

31  Ľudovít Štúr – J. M. Hurban – M. M. Hodža evangélikus lelkészekkel meghatározták a teendőket (A szlovák nyelvjárás, avagy az ezen nyelvjárásban való írás szükségessége – 1846)  1851: Štúr, Hodža, Hattala – befejezték a szlovák irodalmi nyelv kodifikálását.

32 A nemzeti ideológia alapjai: önvédelem, önszervezés  II. József halála után a magyar rendi országgyűlés a németesítő gyakorlattal és a latin uralmával szembehelyezkedve a magyar nyelv országossá, hivatalos nyelvvé tételét szorgalmazták. A magyar a politikai közélet és törvényhozás nyelvévé az 1830., ill évi törvények alapján vált.  A magyarosító törekvések ellen a nem magyar nemzetiségek kezdettől fogva tiltakoztak.

33  Születő félben lévő szlovák nemzeti ideológia: pánszláv koncepció tagadása + védekezés a magyarosító törekvések ellen.  es évek: nemzetvédelmi iratok, pamfletek megjelenése – többségük németül, Németországban.

34  június 5. – az 1. szlovák memorandum - hatpontos szlovák beadvány Lajos főhercegnek, az államtanács elnökének, amelyben kérik az uralkodó közbenjárását:

35  A magyar országgyűlés magyarosító szándékú törvényeivel szemben  A szlováknyelvűség megerősítését  Szlovák nyelvű cenzori státus létesítését

36  A pozsonyi evangélikus csehszlovák nyelv és irodalom tanszék elismerését  A pesti egyetemen szlovák tanszék létesítését  A latin nyelvű anyakönyvezés meghagyását és a vallásoktatást, ill. vallásgyakorlás anyanyelvi jellegének sértetlenségét követelték.

37 magyar – szlovák konfliktusa  március 31. Ľudovít Štúr az általa alapított Slovenskje národnje noviny-ben: felmérte a szlovák mozgalom erejét és tennivalóit, de mindehhez hiányzott a népi, polgári bázis és hiányoztak a politikai, közjogi és kulturális intézmények.

38 1848. május 10. liptószentmiklósi memorandum  Štúr, Hurban, Hodža 14 pontban fogalmazták meg a szlovák nemzet kívánságait tartalmazó petíciót:

39  Közös, minden nemzetiséget képviselő országgyűlést  Külön szlovák tartománygyűlést  A szlovák régió etnikai határainak kijelölését  Kötött rendelkezésű képviselői mandátumok bevezetését  Szlovák hivatalos nyelvet a szlovák megyékben

40  Nemzeti nyelvű iskolák létesítését minden fokon  A piros-fehér szlovák zászló használatát  Szlovák nemzeti gárda létesítését  Általános, egyenlő és titkos választójogot

41  A magyar kormányzat merev elzárkózása és kíméletlen üldözése mindennek, ami és aki a magyar forradalom programjában nem szereplő követelésekkel áll elő:  Szemere belügyminiszter elfogató parancsa Štúr, Hodža, Hurban ellen

42  Ezt követően Štúrék a prágai szláv kongresszuson, Zágrábban Jellasicsnál és Bécsben az udvarnál kerestek és találtak támaszt.  Következmény: 1848 szeptembere – megalakul a Szlovák Nemzeti Tanács – kirobban a soknemzetiségű önkéntes katonai alakulatra támaszkodó fegyveres felkelés, ami ideig-óráig tartott és a császári udvar sem nézte jó szemmel, ezért szept. 25-én betiltották.

43 Szlovák Nemzeti Tanács  új politikai program megfogalmazása – márc. 19-i petíció: a majd hárommillió lelket számláló szlovák nemzetnek meghatározott országhatárokon belüli elismertetése az ősidők óta használt szlovák föld, Szlovákia (zem slovenská, Slovensko) elnevezés alatt.  - a szlovák-magyar megegyezés lehetősége teljesen eltávolodott egymástól.  - Teleki László Kossuthoz írt május 14-i levelében: „Nemcsak Ausztria halt meg, hanem Szent István Magyarországa is.”

44 Az önkényuralom idején  A szabadságharc leverése után: a felsővidéki közigazgatást 2 katonai és 3 polgári területre osztották fel  a lojális magyar nemesség képviselői mellett megjelentek a Bach-huszárok (csehországi hivatalnokok) és a szlovákok is magasabb bírósági, iskolafelügyelői, közigazgatási szerephez jutottak:

45  1850: 3 szlovák katolikus püspök felszentelése: Štefan Moyses, Ladislav Záborský, Štefan Kollarčík.  Esztergomi prímás: Szcitovszky János.  A Dunán inneni és a Tiszán túli evangélikus egyházkerületek szuperintendenseivé: Ján Chalupka, Samuel Reuss.

46  A kiegyezést követő közjogi vitákban Štúr örökségét vitték tovább a szlovákok: a szlovák nemzeti társadalom kialakítása és egyenjogúsítása.  túrócszentmártoni memorandum.  Pešťbudínske vedomosti ellenzéki politikai lap  Matica slovenská kulturális szervezet beindítása (Ferenc József engedélyezte)  3 szlovák gimnázium (Nagyrőce, Znióváralja, Túrócszentmárton) működése.

47  A szlovák nemzeti mozgalom tömegbázisa fokozatosan kialakult,  a nemzeti ideológia, a nemzeti önállóság és egyenjogúság ideológiája szélesebb szlovák népi rétegekhez is eljutott.

48 Szlovák nemzetfejlődés  A 10 szlovák többségű (Pozsony, Trencsén, Nyitra, Bars, Zólyom, Túróc, Árva, Liptó, Sáros, Szepes) és 6 szlovák jellegű (Gömör-Kishont, Zemplén, Ung, Abaúj-Torna, Nógrád, Hont) vármegyét a dualizmuskori Magyarország szlovák régiójának, a szlovák lapok pedig Slovensko-nak (Szlovákiának) nevezi.

49 Autonómia program  A szlovák nemzetfejlődés felzárkózása a 19. sz. 2. harmadában:  - egységes szlovák irodalmi nyelv  - művelődési intézmények  - katolikus-evangélikus szlovák értelmiségi ellentét háttérbe szorítása  - intenzív népművelő program  - 48-as parasztprogram – a parasztság nemzeti mozgósításának feltételei

50  június 6-7. túrócszentmártoni memorandum újdonsága a „felső- magyarországi szláv kerület” kijelölése, a szlovák nemzet térbeli kiterjedésének meghatározása, a nemzet területi dimenziójának tudatosítása.  A megjelenített nemzeti terület önállósulása egy politikai játszma kimenetelétől függött.  A Slovensko-képet az ellenzéki szlovák sajtó tudatosította.

51  Az etnikai-nyelvi alapozású területkijelölés nehézségei:  a magyar-szlovák nyelvhatár meghatározása  Pozsony és Kassa hovatartozása  Hont, Nógrád, Borsod, Abaúj és Zemplén megyei nyelvhatár alatti szlovák nyelvszigetek exterritoriális helyzete

52 A kiegyezés után  a magyar kormányzat szemében mindennemű belső autonómia szentségtörésnek, hazaárulásnak számított.  Grünwald Béla szlovákellenes hangulatkeltés: a 3 szlovák gimnázium és a Matica bezárása.  A szlovákok ezt követően passzivitásba vonultak.

53  Szembehelyezkedés a magyar nemzetállammal: 1901., 1905., 1906., évi parlamenti választásokon a Szlovák Nemzeti Párt képviselői is bejutottak a képviselőházba, ahol kifejezésre juttatták a magyar nemzetállammal való szembehelyezkedésüket.

54  A dualizmus utolsó periódusában a szlovák nemzeti mozgalom végre kibontakoztathatta politikai törekvéseit:  Kísérletek a magyar kormányzattal való együttműködésre  Változatos variánsok az önálló nemzeti-ellenzéki program megvalósítására  Megújult a Szlovák Nemzeti Párt és az ellenzéki szlovák nemzeti mozgalom, az egyre több vidéki központtal bíró néppárti, a polgári liberális szárny (amely a csehszlovák kölcsönösséget, egységet hirdette) és kibontakoztak a szlovák szociáldemokrata szervezetek is.

55 Asszimiláció és kivándorlás  A századfordulót követő évtizedek legsúlyosabb problémái a szlovákok szempontjából:  1. magyarosodási folyamat:  Lex Apponyi közoktatási törvények (1907): a magyar nyelvnek fő oktatási nyelvként történő bevezetése a nem állami nemzetiségi iskolákban – felerősítette a szlovák nyelvű műveltség megbénulását, az értelmiségi pályák elmagyarosodását.  A cseh-szlovák egységmozgalom reaktivizálódásának leglátványosabb eredménye: a szlovák tanulók csehországi iskoláztatása.

56  2. amerikai kivándorlás  És belső elvándorlás következtében a történeti Magyarország 16 szlovák többségű, ill. jellegű vármegyéjében sem volt pozitív a migrációs mérleg.  A világháború előtti Magyarországon a szlovákok nyelvi asszimilációjának felgyorsulásában a munkaerőmigrációval, a polgárosodással, a társadalmi mobilitással szorosan összefüggő spontán magyarosodás tekinthető elsődleges tényezőnek

57  Az amerikai kivándorlás kedvező hatásai a szlovák politikai mozgalom szempontjából:

58  A kivándoroltakban Amerikában erősödött fel a nemzetiségi öntudat.  A hazatérők megtakarított pénzt is hoztak magukkal. Az amerikai pénzről Hodža: „Keserves pénz az, amely Amerikából kerül ide. Keserves azért, mert csak azon az áron jutunk hozzá, hogy a munkásnép az itthon való munkálkodásból elmaradt és mi a munkaerő elvesztése folytán idehaza nagy gazdasági kárt szenvedtünk.”  1910 táján Sáros és Szepes vármegyében minden 60. lakos amerikai születésű volt.

59 Szlovákkérdés –szlovák politika  A dualizmus utolsó két évtizedében a szlovákkérdés (ill. bármely magyarországi nem magyar etnikum kérdése) a magyar államnemzet egységesülése, a nemzetállam koncepciójával állt szembe.  A hivatalos magyar nemzetiségi politika tovább mélyítette az ellentéteket.  A nem magyar politikusok körében az 1910-es évek elején egyre gyakrabban tűnik fel a magyarországi állami kereteket figyelmen kívül hagyó megoldás alternatívája is

60  Tisza István 2. kormánya ( ):  modus vivendi kialakítása a szlovákokkal  nemzetiségi iskolaügyi kívánságok részleges teljesítése  átfogó választójogi kompromisszum ígérete  e rendelkezésekkel pacifikálni és kézben tartani a szlovák vezetőket  leállítani a szlovák bankokkal, politikusokkal szembeni ellenőrzéseket  Tisza célja: az emigrációban államalapítási szándékot tervező Masaryk körül csoporttal szembehelyezkedve a szlovák politikusok hűségnyilatkozatot tegyenek.

61  Masaryk csehszlovák emigrációpolitikai tevékenységének fontosságával és a cseh együttműködés jelentőségével a szlovák politikusok is tisztában voltak.  Az önálló államalapítás szempontjából a cseh politikusok is igen nagy fontosságot tulajdonítottak a szlovák kérdésnek.  A csehszlovák program elfogadásának előfeltétele: elszakadás Magyarországtól.  május 24. Liptószentmiklós a szlovák politikusok találkozója: Andrej Hlinka nyilatkozata: „A magyarokkal való ezeréves házasság nem sikerült, külön kell válnunk.”

62 1918 – a különválás  1918 okt. 28. (2 nappal a Csehszlovák Köztársaság kikiáltása után) Túrócszentmártonban (a magyarországi szlovák nemzet dualizmuskori politikai központjában a Szlovák Nemzeti Tanács deklarációja:  „a szlovák nemzet a nyelvi és művelődéstörténeti szempontból egységes cseh-szlovák nemzet része”, amely számára „a teljes függetlenség alapján a korlátlan önrendelkezési jogot” követelték,  ám a nemzeti önállóságot garantálni hivatott 4. pont kimaradt a deklarációból.

63  A történeti Magyarországgal szembeni csehszlovák területi követelések eltérők voltak. Masaryk és Beneš tágasra tervezte Slovensko remélt határait. „A csehszlovák állam által követelt határok… a szlovák föld történelmi határai.”

64 Csehszlovákia, Cseh- Szlovákia, Szlovákia ( )  Svájc, Franciaország tele  a csehszlovák politikai emigráció programjában Tomáš Garrigue Masarykkal az élen konkretizálta a szlovákok hovatartozását, államjogi helyzetét: a szlovákok az egységes csehszlovák nemzet részét képezik.

65  A Csehszlovák Köztársaság kikiáltása után a túrócszentmártoni deklarációban a szlovák politikusok „a csehszlovák nemzet magyarországi ága” nevében csatlakoztak a Köztársasághoz kihagyva a kitételt, miszerint a szlovákok önálló képviseletet követelnek a békekonferencián.

66  Párizsi békekonferencia, január: Beneš csehszlovák külügyminiszter Szlovákiának Csehszlovákiához való csatolását követelte (egységes csehszlovák nemzeti ideológia).  Beneš érvelése a békekonferencián: „Szlovákia egykoron a csehszlovák állam részét alkotta. A 10. század elején a magyarok erőszakkal meghódították. A hódítók eredménytelenül próbálták az országot magyarosítani. A lakosság még mindig csehnek (!) érzi magát és azt kívánja, hogy az új államhoz tartozzék!”

67  szept. 10. (1. világháborút lezáró) Saint German-i békeszerződés alapján a Csehszlovák Köztársaság az Osztrák- Magyar Monarchia utódállamaként jött létre.  Egyesültek a Cseh Korona történeti tartományai (Csehország, Morvaország, Szilézia osztrák részei) + a történeti Magyar Királyság északi és északkeleti nagyobbrészt szlovák, ill. rutén vármegyéivel.  Csehszlovákián belül Szlovákia és Kárpátalja néven külön egységként léteztek a két világháború közti Csehszlovák Köztársaságon belül.

68  Súlyos probléma: a szlovák kérdés rendezetlensége.  A prágai kormány nem teljesítette az autonómia ígéreteket a szlovákokkal szemben (Masaryk és az amerikai szlovák politikusok közötti pittsburgi egyezmény, május)

69  A 2 világháború közötti ellentmondásos csehszlovákiai fejlődés (centralizált prágai politika) pozitív változásokat is hozott Szlovákia számára  megújult, modern szlovák iskolaügy, gyorsan kialakuló széles szlovák vállalkozói és értelmiségi középosztály, gyorsan gyarapodó városok,  1919 ősze: Komensky Egyetem megnyitása – 22 professzorból 3 szlovák, csehszlovák nemzeteszme terjesztése).

70  Vavro Šrobár: a prágai kormány teljhatalmú minisztere – gyorsított ütemben fejlesztette a szlovák iskolaügyet és a művelődési intézményhálózatot.  újra nyílt a Matica Slovenská (Tisza Kálmán 1875-ben záratta be), amely a szlovák kultúra önállóságát igyekezett hangsúlyozni.  Szlovák Művészek Egyesülete.

71 Szlovák politikai élet a két világháború között  A Csehszlovák Köztársaság = centralizált nemzeti struktúra.  Szlovákia „különállása” = Vavro Šrobár vezette teljhatalmú szlovák minisztérium.  évi választások: Szlovákiában a Csehszlovákia fennállását támogató országos pártok nyerték el a legtöbb szavazatot.  Vavro Šrobár helyett Ivan Dérer.

72  1926: új közigazgatási felosztás – 16 vármegye helyett 6 nagymegye.  választások: a legtöbb mandátumot a Szlovák Néppárt szerezte meg (az autonómiáért küzdöttek).  a Szlovák Néppárt belépett a kormányba.  A Szlovák Néppárt eredményei: teljhatalmú minisztérium helyett tartományi rendszer (tartományi hivatalok, tartományi elnökök, akik a prágai belügyminiszternek voltak alárendelve).

73  Csehszlovákia: két egyenlőtlen fél társulása.  Hlinka-féle néppárt előretörése.  Hlinka: „a masaryki Csehszlovákia a szlovák nemzet élve eltemetése.”  Cél: Szlovákia államjogi önállóságának igényeit valóra váltani.  1921: szlovák autonómiára vonatkozó törvényjavaslatok benyújtása.  A 2 világháború közötti, a cseh-szlovák államjogi viszony rendezésére irányuló kísérletek eredménytelenek maradtak.

74 Az első szlovák állam  szept. 30. müncheni döntés után Csehszlovákia felbomlott.  Zsolna, okt. 6.: az autonóm Szlovákia kikiáltása.  Miniszterelnök: Jozef Tiso, a Szlovák Néppárt elnöke.  1. bécsi döntés, nov. 2.: a magyarok lakta szlovák területek Magyarországhoz kerültek.

75  Nov. 19. a prágai parlament szentesítette a szlovák és kárpátaljai autonómiát; módosult az ország neve: Cseh-Szlovákia  febr. a Hlinka-féle néppárt radikális szárnya Hitlernél tárgyalnak az önálló szlovák állam megteremtéséről.  A szlovák elszakadást megakadályozandó: márc. 10. a prágai kormány katonai diktatúra bevezetését rendelte el, Tiso kormányát visszahívta.  Hitler bevonul Prágába.

76  Hitler döntése alapján: Csehország német megszállásával egy időben Szlovákia önálló állammá válik – márc. 14.  Tiso vezetésével megalakul az önálló Szlovákia első kormánya.  A főváros: Pozsony.  Az államforma: köztársaság.  okt. 26.: Jozef Tiso köztársasági elnök.

77  Szlovákiából a feltétlen engedelmesség és hűség jutalmaként a németek mintaállamot kívántak kialakítani: német birodalmi megrendelések – munkaalkalmak – életszínvonal növekedése – dinamikusan fejlődő szlovák oktatásügy és tudományos, művészeti élet.  késő őszig háborús hadműveletek nem érintették az országot.

78  Rivalizálás a Hlinka-féle Néppárton belül (konzervatívok – radikálisok)  a németek által támogatott radikálisok (Alexander Mach, Vojtech Tuka) a szlovák közélet erőteljes fasizálására törekedtek.  A zsidók deportálása: 1942 március-október a Hlinka Gárda német segítség nélkül zsidót hurcolt haláltáborba.

79 Ellenállók:  szept. : Szlovák Kommunista Párt V. illegális központi bizottsága (a Moszkvából visszatért Karol Šmidke, Gustáv Husák, Ladislav Novomeský).  Szlovák Nemzeti Tanács megalakulása: karácsonya  egykori agrárpárti politikusok  kommunisták  később csatlakozó szociáldemokraták

80 Szlovák Nemzeti Tanács  fegyveres felkelés előkészítése.  aug. 20. Besztercebánya: a szlovák nemzeti felkelés kitörése.  Aug. 28-i rózsahegyi akció: 28 német katona halála.  Berlin: német csapatok küldése Szlovákiába.  Aug. 29: a SZNT meghirdette a fegyveres felkelést.  A Szlovákiába vezényelt német hadtestek túlereje érvényesült.

81  2 hónapnyi ellenállás után okt. 2. felétől partizánháború.  Besztercebánya: a felkelés központja, okt. 27-én a németek elfoglalják.  További deportálások.  A felkelés programja: a csehszlovák állam föderatív szerkezetű felújítása.  A német katonai összeomlással Szlovákia sorsa is megpecsételődött: márc. a szlovák vezetők osztrák területre menekültek.

82 VII. Szlovákia átváltozásai ( )  : kommunista hatalomátvétel.  Klement Gottwald a csehszlovák kommunisták vezetője és Beneš is hajlottak egyfajta átmeneti cseh-szlovák dualizmus kialakítására.  Két párt a szlovák politikában:  Demokrata Párt (polgári antifasiszta erő)  Szlovák Kommunista Párt  Mindkét párt egyetértett a cseh-szlovák viszony radikális, föderatív átalakításában.

83  A csehszlovák kormány ápr. 5-én meghirdetett kassai programja: közös cseh és szlovák (beneši és gottwaldi) célkitűzés  az ország kisebbségtelenítése – évi beneši dekrétumok, kormány- és megbízotti rendeletek rövid idő alatt jogfosztottá, kisemmizetté tették a németek millióit és magyarok százezreit.  Lakosságcsere, reszlovakizáció, deportálás.

84  Szlovák Nemzeti Tanácsot és a megbízotti testületet (szlovák kormány) elfogadta Beneš köztársasági elnök és a Gottwald vezette kormány is,  de jogkörüket egyre szűkebbre szabták.  Szlovákiában csehszlovák kommunista centralizmus működött (50-es évek).

85 Hosszú ötvenes évek  1948-tól 1968-ig: egypártrendszerű munkás- paraszt osztályhatalom egyeduralma. Radikális államosítás. Mezőgazdaság kollektivizálása.  évi 231. tv.: az osztályellenesség és a hazaárulók üldözése, internálások, koncepciós perek.  A prágai kormánynak teljesen alárendelte magát a szlovák megbízotti testület. (Husák vezette).  között 233 halálos ítéletet hoztak és 178- at végrehajtottak.  Beruházások.

86  Gottwald márciusában meghalt.  Utódja Antonin Novotný aki követte a centralista politikát.  Alexander Dubček szlovák pártfőtitkár.  Erőltetett tervgazdálkodás – látványos eredmények.  1955-ig a magánvállalkozások teljes felszámolása.  a csehszlovák nemzetgyűlés elfogadta az (CSKP KB) alkotmányjavaslatot:  HIVATALOS NÉV: Csehszlovák Szocialista Köztársaság.  Dubček-vezette szlovák kommunisták követelik a szlovák nemzet és Szlovákia államjogi egyenjogúsítását

87  január: Dubček új pártfőtitkár.  1968 prágai tavasz: Dubček akcióprogramja: a közélet demokratizálódása, demokratikus technikák bevezetése, piacgazdálkodás elemeinek részleges alkalmazása … a szlovák kérdés rendezése: föderatív államjogi rendezés a cél.  1968: Gustáv Husák miniszterelnök helyettes okt. 28-ig szakértőkkel kidolgozza a cseh- szlovák föderációról szóló alkotmányt…

88  A szigorúan ellenőrzött csehszlovák demokratizálódást megelégelték Moszkvában: aug re virradó éjszaka bevonultak a szovjetek.  A cseh-szlovák föderációról szóló törvény mégis elkészült 1968/143.

89  Dubček leváltása, Husák kinevezése – ápr. – nov. 17. prágai bársonyos forradalom = Husák – éra:  visszatérés a „normális szocializmushoz”  1970-es évek: önelégültség,  80-as évek: megmerevedés.  A Husák-éra előnyei a szlovákok számára: a szlovák kormány, a Szlovák Nemzeti Tanács széles hatáskörre tett szert, gazdasági és kulturális felzárkózás, az 1980-as évek elejére cseh-szlovák gazdasági, életszínvonalbeli kiegyenlítődés.  márc. első nyilvános tömeges megmozdulás Pozsonyban a szabad vallásgyakorlás védelmében.

90  (jún. 8. választások): a szlovákiai politikai élet pártosodása:  Nyilvánosság az erőszak ellen  Szlovák és kisebbségi magyar kereszténydemokrata mozgalmak  Demokratikus baloldali párt

91  júliusi választások eredménye Szlovákiában:  Mečiar Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom,  Csehországban:  Václav Klaus Polgári Demokratikus Párt.

92  A két győztes párt 1992 nyarán döntött Csehszlovákia kettéválasztásáról.  jan. 1. : Cseh Köztársaság, Szlovák Köztársaság.  jan. 19. a SZK az ENSZ tagja.  febr. 8.: új szlovák pénznem bevezetése: szlovák korona.  június 3. : az Európa Tanács tagja.  márc. 19. Párizs: a magyar és a szlovák állam képviselői alapvető államközi szerződést írnak alá.

93  május: Szlovákia az EU és a NATO tagja.  jan 1.: Szlovákia az eurozóna tagja, euró a fizetőeszköz.  Ivan Gašparovičot ismét megválasztják köztársasági elnökké.  júniusa: a parlamenti választásokat a SMER nyerte, de kormányt a jobboldali koalíció alkothatott Iveta Radičovával az élen.  ősze: a kormány megbukott.  2012 tavasza: Róbert Fico párja alkothat kormányt.

94 Külpolitika – magyarországi kapcsolatok  679 km-es határ  A két ország közötti kapcsolatokat megoldatlan történelmi kérdések, sztereotípiák terhelik  Csehszlovák-magyar vita a bősi vízi erőmű kapcsán (közös szerződést írt alá a 2 állam 1976-ban a vízi erőmű megépítéséről). A szlovák fél munkálatai jól haladtak, amikor a kommunizmus megbukott, a magyar kormány ekkor visszalépett a szerződéstől. Hága: 1997, a vitás kérdések többségében Szlovákiának adott igazat.

95  Szlovákiai magyar kisebbség: a magyar kormány védelmezőként lép fel – a szlovák fél érzékenyen reagál.  A határon túli magyarokról szóló törvény elfogadása, anyagi támogatás azon családoknak, akik magyar tanítási nyelvű iskolába járatják a gyerekeiket stb..


Letölteni ppt "A szlovákok rövid története.  A szlovák nemzet évszázadokon át tartó etnogenézisének legfontosabb eseményeit igyekszünk bemutatni  a szláv betelepüléstől."

Hasonló előadás


Google Hirdetések