THE BIG RETHINK 4. Peter Buchanan: Az építészet céljai The purposes of architecture 2012.09.12. BME DLA Doktori Iskola – Tematikus kutatás - Bartha András.

Az előadások a következő témára: "THE BIG RETHINK 4. Peter Buchanan: Az építészet céljai The purposes of architecture 2012.09.12. BME DLA Doktori Iskola – Tematikus kutatás - Bartha András."— Előadás másolata:

1 THE BIG RETHINK 4. Peter Buchanan: Az építészet céljai The purposes of architecture 2012.09.12. BME DLA Doktori Iskola – Tematikus kutatás - Bartha András Márk

2 Az építészet céljai The purposes of architecture Az építészet kultúrán belüli helyzete válságos, célja nem tűnik előrevivőnek (enriching sense of purpose) Hogy feltárjuk a problémák okait: el kell távolodnunk, és az egész civilizáció működését kell szemügyre vennünk („Whoever discovered the water, it wasn't the fish” - Marshall McLuhan) A világot a maga komplexitásában (integrále.) és nem egy egyszerűsített modellje alapján kell vizsgálni Más ágazatoknál is megfigyelhető a céltévesztés (orvostudomány, mezőgazdaság) és a mennyiségi és objektív tényezők térnyerése a minőségi és szubjektív tényezőkkel szemben

3 Integrálelmélet - All quadrant all level diagram

4 Az elmúlt időszakok tanulságai Modern: az objektív és mennyiségi elvek túlzott érvényesülése Redukción alapuló analízis Kontextus figyelmen kívül hagyása Nagy károk az összefüggő rendszerekben (pl bioszféra, közösségek) Jó meglodások védelem, biztonság, funkcionalitás szempontjából, de hogy fenntartható legyen (hogy fennmaradjon) pszichológiailag és kulturálisan is be kell ágyazni Posztmodern A szubjektív elemek túlzott beemelése (jelek és jelentések) Csak a felszínes dolgoknál marad meg, a tudatalatti és archetípusok mélységéig nem ér el Az posztmodern világszemlélete szerint az építészet földhözragadt és önkényes elemei helyett inkább a reprezentáció és jelentések átadása érdekes

5 Az építészet pszichológiai igénye Védelem Rituálé A tér kategorizálása, differenciálása, és erősítése (compartmentalisation, differentiation, intensification) Önmagunk és a világ leírásának igénye (az otthon mint mikrokozmosz) Világba ágyazottság érzése

6 Mik akarunk lenni? Mit jelent manapság embernek lenni? középkor:hit-erény, modern: leírhatóság Amerikai álom – nem fenntartható Communion of subjects vs collection of objects (Thomas Berry kulturtört.) Az építészet több mint lenyomat: kultúránk és önmagunk alakításának eszköze

7 Célok rendszerezésének módszere Integrálelméletes diagram - egyensúly Az építészet céljait és eszközeit rendezzük el bizonyos kvadránsokban Jobban belegondolva mindent lehetne mindenhova írni (mert összefüggő rendszer) pl:biztonság:  UR: megfelelő zár konstrukció  LL: szomszédok akikre lehet számítani  UL: egészséges szeméyiség Hallgatókkal, brainstorming keretében szedték össze

8 Jobb felső kvadráns (külső-egyéni) Célok: Védelem Biztonság Funkció Eszközök: Alaprajzi kialakítás Megfelelő méretű, arányú terek Komforttényezők (mikroklíma) DE! : a választás szabadságát megtartva (modernben túlzottan meghatározottak) pszichológia

9 Jobb alsó kvadráns (külső-közös) Célok: szociális igények kielégítése Épületekből szőtt működő városi szövet Gazdag viszonyrendszerek kialakítása Társas érintkezés elősegítése Make money Ökoszisztéma tisztelete Eszközök: Távolságok, funkciók elosztása a városi térben (de nem csak mennyiségi szempontok alapján, mint a modernben) Tér hierarchia Beépítés, telepítés szociológia

10 Bal alsó kvadráns (belső-közös) Célok: (Modern építészetből hiányzik) „Kössön a múlhoz, miközben a jövőbe tekint” - kulturális beágyazottság Identitás megtartása Közösség lassú alakulása Eszközök: Kapcsolat a hellyel és idővel differenciálás Beépítés, telepítés Közterrületek használhatósága

11 Bal felső kvadráns (belső-egyéni) Célok: Esztétika, szépség, örömérzet Nyugalom, mozdulatlanság Elmélázás, vagy felfedezés Otthon a világban érzés Élményszerűség Hely szellemének erősítése Eszközök: (Heidegger, Bachelard, Pallasmaa) Határok kijelölése Anyagok testszerű elemek pl.: entázis Emberi lépték