Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az intenzív rendszerek vázlatos bemutatása Dr. Urbányi Béla egyetemi adjunktus SZIE, Halgazdálkodási tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az intenzív rendszerek vázlatos bemutatása Dr. Urbányi Béla egyetemi adjunktus SZIE, Halgazdálkodási tanszék."— Előadás másolata:

1 Az intenzív rendszerek vázlatos bemutatása Dr. Urbányi Béla egyetemi adjunktus SZIE, Halgazdálkodási tanszék

2 Történet (édesvízi halfajok) i.e. 2000: Kína, a haltenyésztés első írott emléke, i.e. 475: Fan Lai (Kína), az első ponty tenyésztési módszer leírása, Biblia: a halastavak említése (Izsaiás, 19. fejezet, 10. ének), Rómaiak: haltenyésztésre épített tavak, a kolostorok környékén, 1930-as évek: a pontytenyésztés intenzifikálása Kínában, majd ennek adaptálása Európában, 1950-es évek: a tilápia és egyéb sügérfélék nagyobb sűrűségben való nevelésének kísérletei Palesztinában és Izraelben, 1960-as évek: a pontyfélék tartási módszereinek tökéletesítése, kísérletek az intenzív tartásra Brazíliában, 1960-as évek: a pisztráng tenyésztés fejlesztése és intenzív technológiák kezdetleges formáinak bevezetése.

3 Történet (tengeri halfajok) i.e. 1500: tengerparti népek a halászatkor fogott halak tárolása tengeröblökben, i.sz. 1400: Indonézia: a lárvaállapotú mullet begyűjtése, és tengerparti tavakban való nevelése, 1960-as évek: Japán bekapcsolódik a tengeri halak intenzív nevelési programjába a sárgafarkú sügér tenyésztésével, 1970-es évek: Európa is elkezdi a tengeri halak intenzív nevelési feltételeinek kialakítását, részben adaptálással, részben új fejlesztésekkel (franciák és spanyolok).

4 Az intenzív rendszerek termelése (millió tonna)

5 A földrészek részvétele az intenzív haltermelésből

6 A nagyobb tenyésztő országok

7 Japán termelése (tonnában)

8 Tényleges intenzív rendszerek

9 Az intenzív rendszerek termelési felosztása (millió tonna)

10 Termelési adatokhoz adalék: hal szempontból Az intenzív rendszerek 75%-a édesvízi halfajok tenyésztését végzi, A maradék 25% a brakkvízi és tengeri halfajok nevelését végzi (max. 2 millió tonna/év). Hogyan lehet akkor olyan magas a tengeri termelési arány? Válasz: A különböző egyéb tengeri élőlények termelése és tenyésztése révén!

11 A leggyakoribb édesvízi halfajok

12 A leggyakoribb tengeri halfajok

13 A leggyakoribb brakkvízi halfajok

14 Mullet (Mugil fajok, M. gyrans, M. cephalus stb.)

15 Milkfish (Chanos chanos)

16 Pompano (Trachinotus carolinus)

17 Lepényhalfélék

18 Epinephelus fajok

19 Porgy fajok

20 Fugu fajok

21 Sárgafarkú sügér

22 Kígyófejű hal

23 Ivadék kérdés Az intenzív rendszerek alapkérdései Nevelhető halfajok Növekedési erély Piaci méret, piaci igény TenyésztésSzaporításIkra és lárvafejlődésTermészetes növekedés

24 Az intenzív rendszerek főbb inputjai és outputjai TőkeMunka Intenzív rendszer Hulladék energia Salak- anyagok Piaci hal ÁllományTakarmány Víz Oxigén

25 A rendszertől „elvárt” tulajdonságok A termelési ciklus minden szakaszában viszonylag „egyszerű” nevelési rendszer (berendezés, gép stb.), Nagy egyedsűrűségű tartás, helykihasználás, egységnyi területre eső minél nagyobb piaci mennyiség kiadás, Tudományosan tesztelt és formulázott pelletált takarmány, Technológiai tűrés a „high tech” automatizációval szemben, Minimális emberi erőforrás igény.

26 A halakkal szemben támasztott követelmények 1. A piaci ár és veszteség: a tenyésztőnek olyan piaci árral kell kalkulálni, hogy a megnövekedett termelési költségeket az kompenzálja. A telepi kibocsátás mértéke nagymértékben függ a konkurencia és a piac igényeitől. Kiinduló információ: halfaj tenyésztését írták már le, de csak 100 halfaj alkalmas az intenzív tartásra

27 A halakkal szemben támasztott követelmények 2. A takarmányfelvevő és hasznosító képessége a fajoknak. Nyomonkövethetőség a pelletált takarmány felvételének és halhússá történő transzformálásának. Alternatív „üzemmód” biztosítása plankton kiegészítéssel. Ellenállóképesség és adaptációsképesség a tartáskörülményekkel szemben. Magas stressztűrőképesség, a kannibalizmusra való alacsony hajlam, betegségekkel szembeni ellenállóképesség.

28 A halakkal szemben támasztott követelmények 3. Egyszerű lárvafejlődés, lehetőleg nagy ikra, kevés lárvafejlődési stádium, jó vizuális ellenőrizhetőség, pisztránghoz hasonló takarmányozás. Kontraszt: sok tengeri halfajnak mikroszkópikus nagyságú ikrája van, számos lárvafejlődési állapottal, különböző táplálék igénnyel!!!!!!! Szaporodásbiológiai rendszer egyszerűsége, könnyű adaptációs képesség (vad anyák bevitele a rendszerbe), indukált szaporíthatóság (angolna, vagy milkfish esetében ez probléma).

29 Az intenzív rendszer definíciója Intenzív technológiáknak tekintjük azokat a halnevelő rendszereket ahol a haltermelés alapját teljes mértékben a bevitt energia (táplálék, levegőztetés, vízforgatás) adja. A halakat medencésen, nagy egyedsűrűségben tartva nevelik. 2 alaptípus: Átfolyóvizes intenzív halnevelés Recirkulációs intenzív halnevelés

30 Az intenzív technológiák jellemzői Mindkét alaptípusra jellemző, hogy a nagy ökológiai forrás igény miatt jelentős hatással vannak a biodiverzitásra. A haltápok igen fontos összetevője például a halliszt, melynek előállítása nagymértékben rombolhatja a tengeri ökoszisztémákat.Mindkét alaptípusra jellemző, hogy a nagy ökológiai forrás igény miatt jelentős hatással vannak a biodiverzitásra. A haltápok igen fontos összetevője például a halliszt, melynek előállítása nagymértékben rombolhatja a tengeri ökoszisztémákat. A halak anyagcsere tevékenységei és az el nem fogyasztott takarmány révén az átfolyóvizes rendszerek elfolyó vize ráadásul szervesanyagban és tápanyagokban dúsulva távozik.A halak anyagcsere tevékenységei és az el nem fogyasztott takarmány révén az átfolyóvizes rendszerek elfolyó vize ráadásul szervesanyagban és tápanyagokban dúsulva távozik.

31 További jellemzők A recirkulációs rendszerek előnye hogy, közvetlenül nem szennyeznek és igen víztakarékosak, míg forrásfelhasználásukat tovább növeli magas fosszilis energia igényük. Összehasonlítva azonban más állattenyésztési ágazatokkal, ezekben a rendszerekben sokkal kisebb külső energia felhasználásával állítható elő értékes állati fehérje.A recirkulációs rendszerek előnye hogy, közvetlenül nem szennyeznek és igen víztakarékosak, míg forrásfelhasználásukat tovább növeli magas fosszilis energia igényük. Összehasonlítva azonban más állattenyésztési ágazatokkal, ezekben a rendszerekben sokkal kisebb külső energia felhasználásával állítható elő értékes állati fehérje. Az intenzív haltermelő technológiák környezeti terhelésének mérséklésében áttörést jelenthet az a technológia, amely szerint az intenzív haltermelő rendszer elfolyó vizét egy extenzív halastó gyűjti össze. Megfelelő népesítéssel a halastóban az elfolyó víz tápanyag terhelése hozamfokozóként hasznosul és kialakulhat az extenzív halastavakra jellemző változatos ökoszisztémák rendszere.Az intenzív haltermelő technológiák környezeti terhelésének mérséklésében áttörést jelenthet az a technológia, amely szerint az intenzív haltermelő rendszer elfolyó vizét egy extenzív halastó gyűjti össze. Megfelelő népesítéssel a halastóban az elfolyó víz tápanyag terhelése hozamfokozóként hasznosul és kialakulhat az extenzív halastavakra jellemző változatos ökoszisztémák rendszere.

32 Intenzív halnevelési technológiák Tóra alapozott átfolyóvizes rendszerek: nagy egyedűrűség, lárvakorig kontrollált körülmények, utána tavi nevelés (fény és hőmérséklet szabályozás mellett) oxigéndúsítás, direkt bejuttatással, 50 kg/m 2 Recirkulációs rendszerek 1950-től Japánban, 1970-től Európában, a használt víz tisztítása mechanikai és biológiai szűrők segítségével, oxigéndúsítás, direkt bejuttatással, 50 kg/m 2 Ketreces tartás édesvízi halak esetében terjedt el, változtatható hely (úszó tartás), háló alapú tartóketrecek.

33 Fél-intenzív halnevelés technikák 2 formája van: –Fél-intenzív és integrált nevelés csatornákban (pl. Olaszországban az angolna nevelés) –Fél-intenzív pontytartás: kontrollált szaporítás, de tavi nevelés, a hagyományosnál magasabb népesítési sűrűségben

34 Szuper-intenzív technológiák ‘90-es évek közepétől datálják, 100 kg/m 2 feletti haltermelés halfajonként változik: pl. tilápia 150 kg, Nagyon érzékeny rendszerek, minimális vízigénnyel, Igénytelen fajok bírják csak egyedül.

35 Ayu (Plecoglossus altivelis) Japánban a kedvenc édesvízi hal (olyan az „illata”, mint a sárgadinnyének a szaga) Tartás C°-on Piaci méret 100 gram, nap alatt

36 Tilápia 1970-től nevelt hal1970-től nevelt hal Jól tűri a rossz vízminőséget,Jól tűri a rossz vízminőséget, Ellenálló a betegségekkel szemben,Ellenálló a betegségekkel szemben, Széles tűrőképesség a környezeti hatásokkal szemben,Széles tűrőképesség a környezeti hatásokkal szemben, Jó növekedési erély,Jó növekedési erély, Szerves, házi, illetve mezőgazdasági hulladék átalakítása magas fokon halhússáSzerves, házi, illetve mezőgazdasági hulladék átalakítása magas fokon halhússá

37 Afrikai harcsa A 1990-es években felfedezett hal, A szuper-intenzív rendszerek hal, 500 kg/m 3 sűrűségnél is hatékonyan növekszik, 6 hónap alatt piaci méret (1,5 kg), Könnyen szaporítható, Igénytelen, Kiváló húsminőség.

38 Angolna Óriási igény mutatkozik a halfajból,Óriási igény mutatkozik a halfajból, Speciális életmód,Speciális életmód, Intenzív rendszerekben jól nevelhető,Intenzív rendszerekben jól nevelhető, Maximális eredmény: hónap alatt piaci méret, 95%-os megmaradás.Maximális eredmény: hónap alatt piaci méret, 95%-os megmaradás.

39 Tokfélék Elmúlt években kerültek az érdeklődés középpontjába, Fő termelés cél: kaviár, Nehéz lárvatartás, Intenzív tartást kevésbé tűrik: negyedévente 1 hónap pihentetés.

40 Pisztráng Az első mesterségesen szaporított hal (XVIII. sz. Jacobi, Németország),Az első mesterségesen szaporított hal (XVIII. sz. Jacobi, Németország), Érzékeny, nagy igény a környezettel szemben,Érzékeny, nagy igény a környezettel szemben, Oxigénbefúvás, levegő befúvás vagy beoldás.Oxigénbefúvás, levegő befúvás vagy beoldás. Könnyű piaci értékesíthetőség.Könnyű piaci értékesíthetőség.

41 A kezdetek

42 A vezetékrendszer alapjainak lerakása

43 Alagcsövezés és betonozás

44 A haltartó medencék kialakítása

45 Az épület felhúzása

46 A haltartó tér kialakítása

47 A technológia járulékos elemei Vízmelegítő beállításaLevegő fűtőrendszer

48 A rendszer lelke: a kontroll panel

49 A külső derítő, pihentető tó

50 A halnevelő látképe


Letölteni ppt "Az intenzív rendszerek vázlatos bemutatása Dr. Urbányi Béla egyetemi adjunktus SZIE, Halgazdálkodási tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések