Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A színészlelés fiziológiai alapjai Schanda János.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A színészlelés fiziológiai alapjai Schanda János."— Előadás másolata:

1 A színészlelés fiziológiai alapjai Schanda János

2 A szem szerkezetének fejlődése Különböző fajokban különböző, mégis azonos gének működnek a kifejlesztésében pl. a légy és az egér esetében. A primitív szemben is a rhodopsin a fotopigmens, (600 millió éves) S és L (vagy M fotopigmens 500 millió éves (régebbi, mint a gerincesek).

3 A látás és a camera obscura Mo Tzu: BC Ibn al-Havtham: 965 – 1039 Leonardo da Vinci: 1452 – 1519 Neurális faktorok –Késői látóképesség visszaadás problémái –Információ szűrés

4 Szem transzmisszió Folytonos vonal: Cornea és aqueous humor Szaggatott vonal: minden a retina előtt

5 Leképezés különböző állati szemekben fésű-kagyló: 2 retina Polip és halak: mozgó lencse

6 Leképezés különböző állati szemekben Madarak: flexibilis lencse Főemlősök: görbületi sugarat is változtatják

7 Az emberi szem

8 Látótér és mélységi látás Emberi látás 208°-os szöget fog be vízszintesen Éles látás kb. 0,15 dioptrián belül: pl. 0,7 m – 1,8 m

9 Horopter, szteropszis Az a kör, melyről a két szemmel történő fixálás esetén élesen látunk

10 Az emberi szem, részletek

11 A retina keresztmetszete

12 Receptorok Receptorok egy energiafajtát másikká alakítanak Pálcikák, 120 x 10 6, szkotopos látás,V’( ), max érzékenység 507 nm. Csapok, 6 x 10 6, fotopos látás Pálcika látás kb. 100-szor érzékenyebb, de vörösben nem: sötétkamra világítás Fovea centralisban, 0,2 – 0,3 mm átmérő (kb. 1°): csap/mm 2

13 Csap és pálcika eloszlás

14 Sejt elhelyezkedés a foveolaban, leképeződés az agyban Foveola kb. 0,01 %-a a retina területének, de az agyban a látókéreg 8 %-ra képeződik le. 0,4 szögperc-re vannak a csapok a foveolaban.

15 A fovea szerkezete

16 Csapok és pálcikák

17 Csapok Hosszú hullámhosszú, Long wavelength sensitive, érzékenység max.: 560 nm. Közepes hullámhosszú, Meddium wavelength sensitive, érzékenység max.: 530 nm. Rövid hullámhosszú, Short wavelength sensitive, érzékenység max.: 425 nm. Arányuk durván: L:M:S=32:16:1, de nagy egyéni szórás

18 A 3 csapféleség színképi érzékenysége

19 A foveális retina sematikus szerkezete

20 Retina képek adaptív optikával és anélkül

21 Adaptív optikai rendszer sematikus vázlata

22 Csap – pálcika időfüggés Pálcikák: kb. 100 ms-os szummáció Csapok: 10 ms – 20 ms szummáció Hz-ig villogás érzet

23 Fotopos – mezopos – szkotopos látás fénysűrűség, cd/m 2 : Oftalmologiai fénysűrűség egység, retinális megvilágítás: 7 mm-es pupilla esetén 1 troland = 0,01 cd/m 2

24 Fotopigmensek Pálcika: rhodopsin, áll az opsin-ből (egy protein) és a retinal-ból (A-vitamin származék) Csapokban különböző opsinok (meghatározzák az abszorpciós színképet) A retinal elnyeli a fényt: alakját változtaja, photoisomerizáció, esetleg kettétörik – kifakul.

25 Pálcikák és csapok működése Sötétben Na+ ionok áramlanak a külső szegmensbe Fény hatására a cGMP csatornák zárnak Sötétben 50 pA-es sötétáramot kapcsol ki a fény, a membrán hiperpolarizációja – 40mV-ról –70mV-ra nő. cGMP: cyclic guanosine monophosphate továbbítja az információt a fényabszorpció és a sejt membrán közt

26 Pálcikák és csapok összehasonlítása Pálcikák Nagy érzékenység Sok fotopigmens Nagy belső erősítés Telítődik nappali megvilágítás esetén Lassú, hosszú integrációs idő Beeső szórt fényre érzékeny Csapok Kevésbé érzékenyek Kevesebb fotopigmens Kisebb belső erősítés Nagyobb telítési fénysűrűség Gyorsabb működés, rövidebb integrációs idő, nagyobb időbeli felbontás Nagyobb tengely irányú érzékenység

27 Fotopigmensek kódolása A DNS molekulán a nukleotidok sorrendje kódolja fotopigmenst A rhodopszint kódoló gene a 3. kromoszomán van, az S-csap pigmnest kódoló a 7. Kromoszomán, az L és M pigmenst kódoló az X kromoszomán, és a 364 kódoló közül csak 15 különböző. Kis különbségek az L és az M pigmensekben is vannak.

28 Csap sejt csoportok a retinában L, M, S csapok H1 és H2 horizontális sejtek, hozzájárulnak az antagonisztikus jel/környezet jelek kialakításához, különböző L,M, pálcika kapcsolatok (amakrin sejtek) B bipoláris sejtek, itt már centrum/környezet antagonisztikus hatások: On- és Off centrum sejtek G ganglion sejtek: MC magnoceluláris):in- és dekrementáló PC (parvoceluláris):2-2 in-és dekrementáló KC (konioceluláris):2 inkrementáló

29 Az antagonisztikus (L-M), (S-L,M) és L+M jelekből az agyban kialakuló észleleti szín- dimenziók

30 A kettős (ON-OFF) jelek kialakulása Az ON-Centre bipoláris sejtet a csap jel aktiválja, Az OFF-Centre sejtet a fény csökkenése aktiválja Ganglion tüzelési különbség

31 Központ és központ+környezet stimulálás Pálcikák, csapok, horizontális és bipoláris sejtek: hyperpolarizáció Ganglion sejtek: tüzelés + környezeti inger gátol a receptor és horizontális sejtekben, bipolárisokban ellentétes polarizáció; ganglion sejtben gátlás

32 Jelek a ganglion sejtek színtjén Bipoláris sejt receptív mezőjének ingerlésekor az On-Centrum bipolar depolarizál, és depolarizálja az On-ganglion sejtet, mely impulzus sorozattal válaszol. (Előtte a horizontális és amakrin sejtek módosítják a receptor jelet.) Ganglion sejt jel idegszálon jut az ikertestekbe (corpus geniculatum laterale)

33 Receptív mezők Retinán kis kerek mező stimulálása gerjeszt ganglion sejt tüzelés változást, körülveszi egy ellentétes hatású gyűrű: kontraszt-ra reagál. Foveában csak 1 vagy néhány receptor alkot receptív mezőt. Agyban a receptív mezők bonyolultabbak lehetnek

34 Mc- és PC- dendrit szerkezete MC-sejt PC-sejt

35 ON-Centrum és OFF- Centrum válasz kialakulása klasszikus receptív mező esetén

36

37

38

39 A három sejt-réteg A Phasic magnocelluláris sejtek (MC) és a Tonic parvocelluláris sejtek (PC) két független hálózatot alkotnak Új felsimerés: koniocelluláris (KC) hálózat: S-receptor gerjesztéses Jeltovábbítási sebességek –MC: 15 m/s –PC: 6 m/s

40 Vizuális ideg- pályák Retinális kép Chiasma: kereszteződés Elsődleges vizuális cortex

41 A jel útja a retinától az elsődleges vizuális kortexig

42 Rendeződés az ikertstekben, lateral geniculate nucleus

43 Ikertest – elsődleg es vizuális cortex Magno,-, parvo-, konio- rétegek leképzése

44 A cortex látással kapcsolatos részei

45 Az információ részletei

46 Az MC és PC sejtek dendrikus mezői a retinán Az MC sejtek dendrikus mezői nagyobbak Az MC sejtek színképi érzékenysé ge V( ) jellegű

47 MC, PC és KC opponensség MC: nem opponens, öszegzi az M és L receptor jeleket PC: L-M és M-L opponens csatornák, fehér fényű gerjesztésre minimális válasz, 4 kimenő jel típus KC: M-S és S-L típust találtak Pálcika jelek elsősorban az MC réteghez járulnak hozzá

48 PC, KC és MC tulajdonságok PC Összes sejtek %-a, kis dendritikus mezők Fenntartó jelek Vékony axonok, 6 m/s jel sebesség 4 parvo-réteghez visz jelet az ikertestben ON- és OFF-sejtek Erős szín-kontraszt válasz Erős akromatikus válasz kis felületű gerjesztésre

49 PC, KC és MC tulajdonságok KC Erős S-receptor hatás Nagy sejt testek Válasz jel hasonló a PC sejthez Valószínű jelek: –M-S, S-L(+m) Relatíve nagy receptív mezők

50 PC, KC és MC tulajdonságok MC A ganglion sejtek 10 %-a, nagy dendritikus mezők Tranziens válaszok Vastag axonok: 15 m/s jel sebesség 2 magno-réteghez vezet az ikertestben L+M jel V( ) jellegű On- és OFF sejt alcsoportok

51 További MC tulajdonságok MC On- és OFF sejt alcsoportok Nagy érzékenység akromatikus kontrasztra Nagy időbeli felbontás Támogatja a szereo-látást Stimulus hely-változásra érzékeny Vörös-zöld azonos fénysűrűségű kontúrra érzékeny

52 Szabványos színképi érzékenységi görbék wavelength, nm rel. sensitivity V(l) VM(l) V´(l) y(l)10

53 PC On- és OFF sejtek tüzelése csak központi, nagy felületű és csak környezeti ingerlésre On (increment) ganglion sejtek tüzelése nő gerjesztésre és viszont

54 MC sejtek a változást regisztrálják Növekvő kontrasztú 300 ms hosszú 1,5 s ismétlődésű gerjesztés hatása On-centre OFF-centre

55 Kölcsönhatások, él kiemelés Ugyanaz a receptor tartozhat az egyik ganglion sejtnek a centrumához, másiknak a környezetéhez Gerjesztési és gátlási hatások

56 A vörös+zöld csatorna neurális hálózata Nappali főemlősök: jó térlátás: kis receptív mezők – egyetlen csapból való elvezetés Opponens jelek: központ – környezet: differenciálódott az L és S csappá, új elvezetésre nem volt szükség A vizuális kortexet a tapasztalás módosította

57 Színezet rendszerek Kék – sárga: S / (L+M) Vörös – zöld: M / L S csapok eloszlása, sebezhetősége (mérgek, szem-betegségek stb.) eltérő S és (L,M) csapoknak eltérő a evolúciós fejlődése Háromszín-látás csak emberben és néhány főemlősben

58 Színlátási rendellenességek Dichromát –protanope –deuteranope –tritanope Anomális trichromát –protanomalia –deuteranomalia –tritanomalia Monochromát –csap monochromát –pálcika monochromát

59 A színlátás rendelleneségek alaptípusai Protanópia Deuteranópia Tritanópia

60 Normál trichromát

61 Dichromát Vörös-zöld rendellenesség: csap sűrűség normális, de csak S és M csapja van

62 Dichromát Vörös-zöld rendellenesség : csap sűrűség a normálisnak csak 35 % csak S és L csapja van.

63 Rod achromat Öröklött pálcika monokromát

64

65  1,00 %  0,02 %

66  1,10 %  0,01 %

67  0,002 %  ? %

68 Ishihara test Az európai férfi lakósság 8 % színtévesztő, nőknél ez csak 0,4 %.

69 Színes térkép jó és rossz színezése Normál Deuteranop Rossz színezés Jó színezés


Letölteni ppt "A színészlelés fiziológiai alapjai Schanda János."

Hasonló előadás


Google Hirdetések