Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MÁSODIK RÉSZ Az emberi szem működése A fény és a szem A látás biofizikája.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MÁSODIK RÉSZ Az emberi szem működése A fény és a szem A látás biofizikája."— Előadás másolata:

1

2 MÁSODIK RÉSZ

3 Az emberi szem működése A fény és a szem A látás biofizikája

4 A jobb szem vizszintes metszetének vázlata ideghártya (retina) sárgafolt Idegek és erek vakfolt üvegtest szemlencse pupillanyílás sugárizom szaruhártya (kornea) csarnokvíz

5 A [kornea+csarnokvíz+üvegtest] törőereje 32 D A szem átmérője 2,5 cm A redukált szem (a szem optikai modellje): A szemlencse törőereje változtatható 11 D-16 D Lencse, változtatható törőerővel 43,5 - 47,5 D retina 23 mm

6 A kép élesreállítása. AZ EMBERI SZEM IS ÚGY MŰKÖDIK, MINT A FÉNYKÉPEZŐGÉP (?)

7 Élesreállítás a hagyományos fényképezőgépben f F F f

8 Élesreállítás A távolsági akkomodáció:

9 Távolra nézés közben a sugárizom elernyed A szemlencsét a környező szövetek rugalmassága „kifeszíti”, dioptriája kicsi közelre nézés közben a sugárizom összehúzódik A szemlencse a saját rugalmassága hatására összeugrik, gömbölyűbb lesz, dioptriája nagy Az emberi szemműködése más, mint a fényképezőgépé De a halak szeme úgy müködik, mint a fényképezőgép….

10 Távolra nézés  Közelre nézés Emberi szem – halak szeme

11 Egészséges szem Myopia. Rövidlátó szem: a szemtengely hosszabb a kelleténél. Kisebb dioptria szükséges a távoli tárgyak leképezéshez Hypermetropia. Távollátó szem: a szemtengely rövidebb a kelleténél. € Presbyopia: a szemlencse elvesztette a rugalmasságát. Mindkét esetben nagyobb dioptria szükséges a közeli tárgyak leképezéshez

12 D = D 1 + D 2 D1D1 D2D2 1,5+ 2,5 = 4 D3D3 D4D4 -1,5+ 2,5 = 1 A szorosan egymásmellé tett lencsék dioptriája összeadódik.

13 A fénysugár útja távollátó szemben szemüveg nélkül: A fénysugár útja rövidlátó szemben szemüveg nélkül: és pozitív dioptriás lencsével javítva: és negatív dioptriás lencsével javítva:

14 Pl.Ha a 43 D törőerejű szem dioptriáját 3 D-jú kontaktlencsével javítjuk, akkor 46 D lesz az eredő dioptria. Ahhoz, hogy a szemtől 1 cm távolságban lévő szemüveggel ugyanilyen eredményt érjünk el, 2 D-jú lencsére van szükség DD d + D + D = D  d (m) D1D1 D2D2 Nem mindegy, hogy a szemüveg milyen távolságban van a szemtől: a távolabb lévő szemüveg dioptriát módosító hatása erősebb

15 Az égitestek A szemlencse rostos szerkezete miatt fénykép érzet csillagnak látszanak

16 A retina szerkezete. Mi a különbség az emberi szem és tintahalak szeme között? Hogyan látjuk a színeket? Milyen éles a látásunk? (A szem felbontóképessége)

17 A RETINA A RETINA SZERKEZETE PÁLCIKÁK ÉS CSAPOK GANGLIONOK RETINA LÁTÓIDEG LENCSE A BEJÖVŐ FÉNY

18 Csapok a sárgafoltban Csapok a periférián pálcikák fény szemfenék üvegtest Ganglionsejtek és axonok Amacrin sejtek Bipoláris sejtek Horizontális sejtek Csapok és pálcikák

19 Emberi szem Vakfolt! A lábasfejüek (polip, tintahalak…) szeme. Vakfolt nélkül … A FÉRGEK SZEME EGYSZERŰ SÖTÉTKAMRA (camera obscura)

20 130 millió pálcika elosztva az egész retinában. 5-8 pálcika/idegsejt (receptormező) Jó periferiális látás Nagyon érzékenyek: már egyetlen fotont is érzékel! (Szürkületi látás!). Legnagyobb érzékenység: 550 nm (sárga-zöld) 7 millió csap főképpen a foveában, ( csap/mm 2 ) 1 csap/idegsejt gyenge perifériás látás A csapok szer Kevésbé érzékenyek, mint a pálcikák. (Nappali látás) ingerküszöb: 100 foton. színlátás Fotoreceptorok: pálcikák és csapok

21 Az egy ganglionsejthez kapcsolódó receptorsejtek csoportját a ganglionsejt receptív mezejének nevezzük. PÁLCIKA BELSŐ SZEGMENSPÁLCIKA KÜLSŐ SZEGMENS CSAP BELSŐ SZEGMENS CSAP KÜLSŐ SZEGMENS SEJTMAG MITOKONDRIUM „NYAK”LEMEZECSKÉK

22

23 Bármely színű fényre, de kevésbé érzékenyek (színeslátás!!) Csak fekete/fehér árnyalatra, de nagyon érzékenyek (alkonyati látás!!) A retinában helyezkednek el a fény érzékelői a pálcikák és a csapok

24 Pálcikák spektrális érzékenysége. Hullámhossz nm Relatív spektrális érzékenység

25 A „standard” normál színlátó L,M és S spektrális érzékenysége Stockmann és Sharpe szerint Szürkületi látás

26 Egyes szintévesztők nem tudnak különbséget tenni a vörös és a zöld szín között A szineslátás pigmentjeinek abszorpciója a hullámhossz függvényében Fényvisszaverődés lepkeszem retinájáról

27 1.A fényérzékelõ sejtek: a pálcikák és csapok; 2.A bipoláris sejtek, a jeleket továbbítják; 3.A ganglionsejtek axonjainak együttese a látóideg. 4.a horizontális és 5.amakrin sejtek szerepe a kapcsolatteremtés

28 Rodopszin-molekula a membránban fény

29 Kísérlet: fekete-fehér, vagy színes?

30 A szemünkbe jutó fényt a szemlencse a szem hátsó felszínét borító ideghártyára (retinára) fókuszálja. Itt helyezkednek el a látás érzékelő elemei, az esti fényben működő mintegy 130 millió pálcika és a nappali fényben működő mintegy 7 millió csap. A pálcikák kb. 2 µm átmérőjű, µm hosszú hengeres alakú receptorok, míg a csapok rövidebbek és csonkakúp (kónuszos) alakúak, legnagyobb átmérőjük kb. 5-6 µm. Az érzékelő elemekhez idegek kapcsolódnak, és az ingereket a szemidegen keresztül az agy felé továbbítják. A szürkületi látás elemei a pálcikák, nem látnak színeket, de rendkívül érzékenyek. Már1- 2 foton észlelésére képesek. A látást a pálcikákban található rodopszin biztosítja, mely fény hatására elhalványodik, lebomlik. A fényérzékeny komponens, a retinén, egy foton hatására cisz konfigurációja csupa-transz konfigurációra változik, elhagyja a fehérjemolekulát, melynek ekkor bekövetkező konfigurációváltozása megváltoztatja a membránpermeabilitást. Így alakul ki a látásinger. Sötétség hatására a rodopszin újratermelődik. A nappali látás elemei, a csapok segítségével jön létre a szineslátás. Ezt az teszi lehetővé, hogy a csapokban három különböző pigment, a vörös fényre érzékeny protosz, a zöld fényre érzékeny deuterosz és a kék fényre érzékeny tritosz található. Működésük a rodopszinéhoz hasonló, de a csapok érzékenysége mintegy ezerszer kisebb, mint a pálcikáké. A protosz, a deuterosz és a tritosz spektrális érzékenységi tartománya egymást részben átfedi. Abban a hullámhossztartományban, amelyben csak a protosz működik (630 nm-nél nagyobb hullámhosszon), tiszta piros színt látunk. Ahol főleg a deuterosz működik (520 nm körül), zöldet, ahol pedig csak a tritosz (450 nm-nél kisebb hullámhosszakon), ott ibolyaszínt észlelünk. Ezek közt helyezkedik el a szivárvány többi színe: a narancssárga, a sárga, a türkizkék és a kék. Ennél azonban lényegesen több színárnyalatot tudunk megkülönböztetni! Minthogy az idegrendszer mind a három pigmentnek kb. 100 ingererősségét képes érzékelni, ezek összes kombinációja kb 10 6 színárnyalat észlelését teszi lehetővé.

31 TÁRGY: Kép a retinán: LÁTÁSÉRZET: Pálcikaátmérő:0,006 mm

32 1 km 10 cm =  m 10 mm  m 100 m 0,025 mm= 25  m 25 CM 1 m 0,1 mm= 100  m A FELOLDÁS HATÁRA HA A TÁRGYTÁVOLSÁG

33 VÉGE A MÁSODIK RÉSZNEK


Letölteni ppt "MÁSODIK RÉSZ Az emberi szem működése A fény és a szem A látás biofizikája."

Hasonló előadás


Google Hirdetések