Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ambrus Attila J.: Henry E. Bliss Bliss bibliográfiai osztályozása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ambrus Attila J.: Henry E. Bliss Bliss bibliográfiai osztályozása."— Előadás másolata:

1 Ambrus Attila J.: Henry E. Bliss Bliss bibliográfiai osztályozása

2 Ki az a Henry Bliss? Henry Bliss (+1899) Henry Evelyn Bliss ( ) Hitvallása: „A könyvtári osztályozás tanulmányozásakor inkább elvekről kellene beszélni, semmint elméletről.” Mégis Henry E. Bliss az első, aki módszeresen foglalkozott a rendszerező (szisztematikus) osztályozás elméleti alapjaival.

3 Henry E. Bliss munkássága : A College of the City of New York főiskola munkatársa 1908: Az 50 ezer kötetes könyvtár rendezésébe fog. Előtte már az összes (használatban lévő) osztályozási rendszert vizsgálja/bírálja. 1910: Az USA-ban használatos TO-t és a Library of Congress osztályozását bírálja, majd a Library Journal-ban ismerteti a saját rendszerének (nem a Cutter-féle tárgyszavas alapokon nyugvó) új osztályozását : osztályozáselméleti munkái felbolygatták és megosztották a szakmát. A Rendszerén a New York-i Egyetemi Könyvtár 40 éven át dolgozott, de lelkes hívekre csak az Egyesült Királyságban talált. (Ott több mint 100 iskolai könyvtár jelenleg is használja.) : A javított és bővített osztályozási rendszerében minden terület különböző szempontjait diagramszerűen ábrázolta (a filozófia, a tudományok, a történelem, a technológia és a műveletek szempontjai szerint). A két dimenzióban ábrázolt területeket a jelzetek rövidsége, és a könyvek egyszerű raktározása érdekében általában egyetlen hierarchikus szintre rendezte át.

4 Henry E. Bliss munkássága Bliss szerint a könyvtárakban olyan új, átfogó osztályozási rendszerre van szükség, amely nemcsak a tudományos munkát segíti elő, hanem egyaránt gazdaságos és alkalmazható a szakma számára is. Úgy vélte, hogy módszere akár kötetes gyűjtemény rendszerezésére is alkalmas. A Bliss-féle rendszer hasonló témájú, egymással rokonítható dokumentumok közti kapcsolatokat minden eddigi használatban lévő rendszernél alaposabban és világosabban tüntette fel. Rendszerét jobbnak tartják az ETO-nál, de azért nem terjedhetett el, mert gondozására nem alakult nemzetközi szervezet, ráadásul az USA- ban a könyvtárak a Kongresszusi Könyvtár katalóguskártya szolgáltatását használták.

5 Henry E. Bliss művei Műveiben részletesen foglalkozik a könyvtári osztályozás filozófiájával. Mondandója: Az osztályozásnak nemcsak gyakorlata, hanem elmélete is lehetséges: „Azaz a tudományok meghatározásához és osztályozásához szükséges megkülönböztető jellemzők megállapításánál nem csak a vonatkozó tárgyak tulajdonságait kell figyelembe vennünk, hanem azokat a szempontokat is amelyekből szemléljük őket.” Főbb művei: The organisation of knowledge and the system of science [Az ismeretek szervezése és a tudományok rendszere] (1929); The organisation of knowledge in libraries [Az ismeretek szervezése a könyvtárakban] (1933); System of Bibliographic Classification [Bliss Osztályozási rendszer 1. kiadás] (1935) [A teljes 2. kiadás] (1. k. 1940; 2. k. 1947; 3. k. ~1950; 4. k. 1953)

6 Henry E. Bliss főműve: System of Bibliographic Classification 1. kötet: A-tól G-ig terjedő osztályok táblázatai; 2. kötet: H-tól K-ig terjedő osztályok táblázatai. Ide tartoznak az emberrel kapcsolatos tudományágak (antropológia, a neveléstan, a pszichológia és a szociológia + index. 3. kötet: L-től Z-ig; ide tartoznak az emberrel és a társadalommal foglalkozó területek, azaz az emberiség és nemzetek történelme, vallás, etika, nyelvek, irodalom, bibliográfiák, könyvtárak tudománya. 4. kötet: Általános index és az összes kötet együttes indexe. 1969: A School Association gondozásában megjelent a hatalmas munka egyszerűsített kötete: The Abridged Bliss Classification címmel, amivel az átlagos iskolák könyvtárait célozták meg. 1977: Bliss ETO-hoz hasonló saját rendszere teljesen új modernizált változatban jelent meg (BC2). Az átdolgozott kiadásban jelölőként már csak az ABC nagybetűit használják (számokat csak néha és különleges jelöléshez).

7 Henry E. Bliss osztályozási alapelvei (1) Konszenzus: A szakrendszer meghatározó elve, amely a tudományágak egymáshoz való viszonyában egyetért és meghatározó. Tény, hogy az osztályok között alapvető kapcsolat van. Az eddigi hagyományosan elfogadott rendszereknek (logika, fizika, etika) nagy súlya van a 19. századi részletesebb filozófiai rendszerekig. Rangsor: a legfontosabb elv. Az osztályozó rendszernek csoportosító vagy lineáris rendként kell viselkednie, de meg kell mutatnia az eltéréseket, amelyeket az osztályok megkülönböztetésére használ: „Nagyon fontos momentum, hogy a természettudományok sajátosságaik szerint rendeződnek; bizonyos értelemben minden tudomány egyedi, csak együttműködik a társadalomtudományokkal, ugyanakkor alárendeltje is annak, amelytől elméletek és alaptörvények tekintetében leginkább függ, és amelyből specifikusan levezethető.”

8 Henry E. Bliss osztályozási alapelvei (2) Besorolás: a könyvtári osztályozás olyan eszköz, amellyel meghatározhatjuk az információ specifikus osztályait és a köztük lévő kapcsolatokat. Feladata az, hogy segítsen az információtárolókból (könyvtárak, bibliográfiák, indexek) való visszanyerésében. A kereső először is behatárol egy specifikus osztályt, amelyben az anyag található, majd pontosítja a keresést az eredeti osztály bővítésével/szűkítésével. A második pontosító funkciót a besorolás segítségével használja, amikor összekapcsolja azokat az osztályokat, amelyek közeli kapcsolatban állnak egymással. Rugalmasság: Felismeri hogy a tudás (az osztályok) relatívak; a logikus rend mindig a gyakorlati felhasználástól függ. Így a rendszer az alternatív besorolások egész tárházát nyújtja; pl. egyes technológiák besorolhatóak a technológia főosztályába, de az alá a tudományág alá is, amelyhez a legszorosabban kapcsolódnak. Pl. a nemzetközi jogot sorolhatjuk a politikai tudományokon belüli nemzetközi kapcsolatok alosztályába, illetve a jogtudományokhoz is.

9 Henry E. Bliss osztályozási alapelvei (3) Jelzetek: Bliss komolyan hozzájárult a jelzetelés elméletéhez és gyakorlatához, nem kis részben azzal, hogy kihangsúlyozta a jelzetek „viszonylagos és alárendelt” voltát, vagyis, hogy nem feltétlenül kell meghatározni kiemelt kapcsolatokat. Osztályozási rendszerében két alapvető jelzetelési elvet határoz meg. Először is az összetett jelzetek használata gazdaságos módszer a különböző osztályok visszatérő fogalmak alapján való jelzetelésre. Másodszor a jelzetek az összes jelentős rendszer közül itt a legrövidebbek. Bliss fontos elemnek tartja a jelzet fogadtatásánál a tömörséget, ezért osztályozási rendszerében számos módon törekedett is rá.

10 Henry E. Bliss tudományrendszere Tudománytörténeti hagyományokon alapuló elvet követ; A tudományok: 2D-s elméleti és gyakorlati szempontú táblázata Legfőbb elv a tudományok fejlődési rendje (20. sz-ra egységes nézet) A tudományok rendszere, szerkezete, valamint az egységes tudományterületek kapcsolódása olyan konvenciókon alapul, melyek a tudományos dokumentumok könyvtári osztályozását is meghatározzák. Az alapok tekintetében Bliss rendszere nagyrészt az általánostól az egyediig terjedő alárendelés, illetve a rangsorolás elvét követi, viszonylag következetes és érthető módon. A természettudományok között tehát a fizika az első hiszen a természet legalapvetőbb törvényeivel foglalkozik. Ezt a kémia követi, mivel ennek a fizika képezi az alapját; mindkét tárgyra pedig egyaránt épül harmadikként az asztronómia

11 Henry E. Bliss tudományrendszere Filozófia/logika/matematika Fizikai tudományok Fizika Kémia Csillagászat Föld Biológiai tudományok Botanika Zoológia Ember:Humán tudományok Fizikai antropológia Társadalmi antropológia Társadalomtudományok Művészetek

12 Henry E. Bliss főosztályainak rendszere (1) (BC1) (A) Általános tudomány és filozófia(D) Asztronómia Ontológia/kozmológia/teológia Geológia Ismeretelmélet Földrajz Logika és módszertan Természeti földrajz Matematika Meteorológia Metrológia/Statisztika (E) Biológia Természettudományok Morfológia (B) Fizika Fiziológia/ökológia Mechanika Genetika Speciális fizika Paleontológia Speciális mechanika Törzsfejlődéstan (C) Kémia (F) Botanika Fizikai kémia (G) Zoológia Ásványtan/kristálytan (H) Antropológia Speciális kémia Fizikai antropológia Kémiai technológia Orvostudomány Speciális természettudományok (I) Pszichológia

13 Henry E. Bliss főosztályainak rendszere (2) (BC1) (J) Nevelés (W-Y) Filológia: (K) Társadalomtudományok Nyelvészet/nyelvek Etnológia (W) Nem indo eu. Etnográfia (X) Indo-európai (L-O) Történelem (Társtört/politika) (Y) Angol (M) Európa Irodalomtudomány (N) Amerika Egyes népek irodalma (O) Ausztrália/Ászia/Afrika (Z) Könyvészet/ (P) Vallás/teológia/etika Bibliográfia/ (Q) Alkalmazott társadalomtudományok Könyvtárak (R) Politológia (S) Jogtudomány (T) Közgazdaságtan (U) Művészet/alkalmazott művészetek (V) Szépművészetek/szabadidő/Esztétika

14 Henry E. Bliss dokumentumcsoportjainak elkülönítése A bibliográfiai szakrendszer szerkezetében úgynevezett megelőző numerikus osztályok (anterior numeral classes) állnak a már említett, a tudományterületeket fejlődési sorrendjükben tartalmazó főosztályok előtt. A numerikus osztályok a következők: 1. Referensz könyvek (olvasóterem) 2. Bibliográfiai művek 3. Válogatott könyvtár (az olvasóterem és más külön könyvtárak számára) 4. Ágazati szakmai könyvtárak 5. Vegyes művek (poligráfiák, unikumok, metszetgyűjtemények, fényképek, kéziratok stb.) 6. Periodikák 7. Társaságok; testületi kiadványok 8. Helyi gyűjtemények (vagy egyéb különgyűjtemények) 9. Elavult, selejtezendő művek Ennek a besorolásnak az a célja, hogy a könyvtáros bizonyos dokumentumcsoportokat elkülöníthessen a főgyűjteményen belül.

15 Bliss Classification (1) Bliss fejtegetései az osztályok, fogalmak és kifejezések egymással való kapcsolatára vonatkozóan és a BC alapját képező hierarchikus rend szerkezetével kapcsolatban.

16 Bliss Classification (2)

17 Babiczky Béla: Bevezetés a könyvtári osztályozás elméletébe és gyakorlatába. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest, o. Bajnok Lászlóné: Ranganathan élete és munkássága. Kézirat, Debreceni Egyetem, Debrecen, 2009, o. Domsa Zsófia – Kőműves Erika: Bliss Bibliográfiai Osztályozása. Könyvtári Figyelő (43. évf.) 4. sz o. Domsa Zsófia: Most a BC2-n a sor… - Bliss bibliográfiai osztályozása új színekben. Könyvtári Figyelő (44. évf.) 1. sz o. Fejős László: Kell-e még az ETO? Könyv, Könyvtár, Könyvtáros (9. évf.) 3. sz o. Ungváry Rudolf – Orbán Éva: Osztályozás és információkeresés – Kommentált szöveggyűjtemény I. kötet. OSZK, Budapest, o. Felhasznált irodalom


Letölteni ppt "Ambrus Attila J.: Henry E. Bliss Bliss bibliográfiai osztályozása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések