Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VIDEOTECHNIKA/bevezetés Fény fizikai tulajdonságai Fény érzékelése, látás Látható fénytartomány, színelmélet Színkeverés Mozgókép vetítés elve Televíziótechnika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VIDEOTECHNIKA/bevezetés Fény fizikai tulajdonságai Fény érzékelése, látás Látható fénytartomány, színelmélet Színkeverés Mozgókép vetítés elve Televíziótechnika."— Előadás másolata:

1

2 VIDEOTECHNIKA/bevezetés Fény fizikai tulajdonságai Fény érzékelése, látás Látható fénytartomány, színelmélet Színkeverés Mozgókép vetítés elve Televíziótechnika Színszabványok Videojelek Videózás kezdetei Analóg rendszerek

3 VIDEOTECHNIKA/bevezetés Mágneses képrögzítés VHS rendszer Más analóg rendszerek Mágnesszalagok Csatlakozások Megjelenítő eszközök Világítás Forgatókönyv Videokamera - képalkotás Kezelőszervek-beállítások

4 VIDEOTECHNIKA/bevezetés A film formanyelve Gépállás Plánok Kameramozgások Kompozíció Műfajok Stáb, forgatás Utómunkálatok Kis-filmtörténet

5 VIDEOTECHNIKA/bevezetés Videojel digitalizálása Digitális képrögzítés Mini DV rendszer Más formátumok Tömörítések CD szabványok DVD szabványok CD-DVD gyártás Multimédia elemzése, értékelése Szerzői jog

6 VIDEOTECHNIKA/fény Elektromágneses hullám Kettős természetű Hullám - Részecske Terjedési sebesség: m/sec Látható fény hullámhossza: nm

7 VIDEOTECHNIKA/fény Napfény: prizmán felbontható Newton 1666 Folytonos spektrum f frekvencia [Hz] c fénysebesség λ hullámhossz [nm] λ=c/f

8 VIDEOTECHNIKA/szem

9

10 Csapok - nappali és színlátást biztosítják számuk kb. 6,5millió Pálcikák - éjszakai látás, csak szürke tartományban érzékenyek, számuk kb. 120millió

11 VIDEOTECHNIKA/érzékelés 3 féle csap létezik Vörösre, zöldre és kékre érzékeny A látható tartományban nem egyenletes az érzékelő képességük Érzékenységi görbe

12 VIDEOTECHNIKA/érzékelés Egy - egy képpont 3 érzetjellemzővel írható le: Világosság, színezet, telítettség Világosság: egy felület több vagy kevesebb fényt bocsát ki Színezet: a színek (szubjektív) érzékelése: zöld, sárga, stb. Telítettség: valamely érzékelt szín hol helyezkedik el a fehér szín és az ugyanolyan színezetű spektrális szín között. A telítettség fokát a szín mellé tett jelzőkkel írjuk le a hétköznapokban. Pl. világoszöld, halványsárga, sötétvörös stb.

13 VIDEOTECHNIKA/érzékelés E három érzetjellemzőnek van fizikai (objektív) megfelelője. Világosság- fénysűrűség Lightness-Brightness Színezet-hullámhossz Hue Telítettség-(színtartalom) Saturation

14 VIDEOTECHNIKA/érzékelés Szemünk felbontása: 2 szögperc Megvilágítás érzékenysége: 50 lux-színes képhez 5 lux-holdfény

15 VIDEOTECHNIKA/optikai csalódások

16

17

18

19 VIDEOTECHNIKA/színek Szemünk e skálán kb féle szint tud megkülönböztetni telített színekből. Telítettségben még mintegy fokozatot Így összesen ezer színérzetünk létezik Ideális fehér fény a napfény 5500 K°

20 VIDEOTECHNIKA/színek Háromszín elmélet: CIE láthatósági függvény szerint létező, csaknem valamennyi szín kikeverhető alkalmasan megválasztott három alapszínnel. R-vörös, G-zöld, B-kék választással a fehér fény is kikeverhető. A 3 érzékelő csaptípus működési tartománya éppen egybeesik a TV technikában választott 3 alapszínnel.

21 VIDEOTECHNIKA/színek Színkeverés módjai: additív, szubsztraktív Alapszínek: R, G, B Kiegészítő színek: Ye, Ma, Cy A f-f skála két „szélső” színe: W, Bk

22 VIDEOTECHNIKA/színek X-Y-Z térbeli koordinátarendszer transzformációja Színpatkó Spektrális színek a kerületén vannak Középen az egyenlő energiájú fehér Alul bíborvonal

23 VIDEOTECHNIKA/színek CIE diagram Színpatkó-valamennyi látható szín Színháromszög-TV technika színei Szaggatott terület- filmtechnika W - fehérpont

24 VIDEOTECHNIKA/színek CIE (Comission Internationale de L’eclairage) Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság 1951-ben meghatározta az RGB pontokat Színes TV képcsövek gyártástechnológiája miatt- egyenlő energiával gerjesztve a foszforpontokat fehéret kapjunk-módosították 1953-ban. C fehér – 6770 K° Nagyobb fénysűrűség és lefedhető terület miatt még többször módosították (8500K°, 9300K°9

25 VIDEOTECHNIKA/színek Jelenleg a 6504 K° színhőmérsékletű „D65” fehéret használják. EBU szabvány – European Broadcasting Union λ hullámhosszak: R 610 nm G 550 nm B 470 nm Bár szegényesnek tűnik, nagyon jól követi a természetben található színeket. Szaggatott görbe: fényképpel, filmmel, nyomdával reprodukálható színek.

26 VIDEOTECHNIKA/fényforrások A feketetest olyan sugárzó, amely minden ráeső sugárzást elnyel, önmaga pedig, a hőmérsékletétől függően sugároz, és ez mindig egy jellemző energia eloszlást eredményez. Ha növeljük a feketetest hőmérsékletét, előbb vörös, majd sárga, fehér, kék színű lesz. Ezért jellemezhetjük az egyes fényforrásokat Kelvin fokban megadott színhőmérséklettel. A spektrum 5500K° körül a legkiegyenlítettebb, hasonlít a napfény spektrális eloszlásához.

27 VIDEOTECHNIKA/fényforrások Plank-féle feketesugárzó energiaeloszlása különböző hőmérsékleteken

28 VIDEOTECHNIKA/fényforrások Néhány fényforrás által kibocsátott eloszlás

29 VIDEOTECHNIKA/fényforrások Előzőek alapján: Meleg fényforrások - izzólámpa (sárgásvörös) Hideg fényforrások – neon, gáztöltésű csövek (kékes) Napfény és halogén izzók – legjobban közelítik a nap által kibocsátott energiaspektrumot Miért zöld a levél? Színpadi – fénytani trükkök

30 VIDEOTECHNIKA/világosságjel Y = világosságjel Fekete-fehér technikában csak ez létezik, megmutatja a f-f skálán a pixelek „szürkeség” mértékét. Ha Y=1 fehér szín, Y=0 feketeszín A CIE láthatósági függvény és az állandó fénysűrűség elve miatt az egyes színek korrekciós együtthatót kapnak: Y összefüggése a színekkel: Y = 0,3R + 0,59G + 0,11B Ez a színegyenlet.

31 VIDEOTECHNIKA/mozgókép Filmtechnika kialakulása Szabadalom-Edison 1885 Lumiere fivérek 1895 Párizs Budapesten 1896-ban bemutató Mozgófilm érzetet kelt szemünkben ha másodpercenként több mint 10 állóképet vetítünk Sokáig kép/sec dolgoztak Archív felvételek „darabos” mozgást adnak

32 VIDEOTECHNIKA/mozgókép 1926-ban 24 képkocka/sec a szabványos érték Villogás, szemfáradás miatt 48-at vetítünk! 1926-ban az első hangos film (Warner Brothers) 35 mm és 16 mm, széles celluloid szalag Mágneses és optikai hangrögzítés Később amatőr 8mm normál és szuper (hangos)

33 VIDEOTECHNIKA/mozgókép Az időegység alatt gyorsan vetített nagyszámú állókép együttese a mozgás érzetét kelti. Ehhez kb. 20 kép kell másodpercenként. A mozgókép érzet kialakulása szemünk két érzékcsalódásán alapul, a sztroboszkópikus hatáson és az utókép hatáson (1/8 sec) A film a felvétel és a vetítés során a gépben szakaszos mozgást végez. Továbbítása a perforáció segítségével történik. Két kép kivetítése között a továbbléptetés sötétben történik.

34 VIDEOTECHNIKA/mozgókép Az első „távolbalátó” kísérleteket Mihály Dénes végezte. A rendszert 1917-ben Magyarországon TELEHOR néven szabadalmaztatta. Az első világháború után Berlinbe költözött, ott valósította meg, és 1928-ban mutatta be készülékét.

35 VIDEOTECHNIKA/tévétechnika A TV kép előállítását és a képátviteli rendszer paramétereit a f-f ill. színes képcső által nyújtott lehetőségek, továbbá az emberi szem (látás) korlátai, tulajdonságai alapján határozták meg! pl. szemünk felbontása 2’, 3-4m-ről történő nézése a készüléknek, amely ~50 cm átmérőjű volt A két oldal aránya önkényesen választva 3:4 Képcső foszforpontjainak anyaga (alapszínek, fehér pont változtatása, nagy fényerő) is meghatározó volt

36 VIDEOTECHNIKA/tévétechnika 1936-ban a berlini olimpiai játékokról már van szerénynek mondható televíziós közvetítés A kutatások legnagyobb erővel az USA-ban folynak ben olyan rendszerű TV adás indul amely 30 állóképet sugároz másodpercenként. Egy kép 525 sorból épül fel. Európában a 25 kép/mp, illetve 625 soros rendszer mellett teszik le a voksot (kivétel Franciaország). A képernyő két oldalának arányát 4:3-hoz állapították meg. Magyarországon az első kísérleti adás 1953-ban volt

37 VIDEOTECHNIKA/tévétechnika Filmtechnika tehát 24 képkocka/sec Technikai okok miatt változtattak ezen Képváltási frekvencia USA 60Hz/2=30 Európa 50Hz/2=25 Sorok száma 525 USA, Japán és ……. Európában 625 ill. Franciaország 819 1/25 sec és 625 sor 25x625=15625 sorfrekvencia (ennyi sor van 1 sec alatt) 64 mikrosec a soridő Analóg jelalak. Amplitudója hordozza az adott sornak megfelelő jelalakot a f-f skálán

38 VIDEOTECHNIKA/tévétechnika Egy TV sor alakja és képe

39 VIDEOTECHNIKA/tévétechnika Váltott sorok (interlace)

40 VIDEOTECHNIKA/tévétechnika Félkép Kép Félképváltás Képváltás Sorkioltás Képkioltás

41 VIDEOTECHNIKA/tévétechnika TV képek további technikai jellemzői Felbontás-részletgazdagságot jelent Ezt függőlegesen meghatározza az aktív sorok száma kb. 576 Visszintesen rendszerfüggő, analóg képnél is elérheti az 500 képpontot. Kontrasztátfogás kb.1:32, a legsötétebb – legvilágosabb területek világosságának aránya (szem 1:1000, film 1:300) Fényerő-fénysűrűség cd (candela)

42 VIDEOTECHNIKA/tévétechnika Gamma görbe A tényleges megvilágítás és a tévékép megvilágítási viszonyát határozza meg. Kemény vagy lágy a kép

43 VIDEOTECHNIKA/kamera Kamera érzékelő eleme a CCD A beeső fény hatására töltéseloszlás alakul ki Kiolvasás – másodpercenként 25-ször Idő-feszültség jelalak keletkezik Sokféle azonosító jelet tartalmaz Lehet: Kompozit videojel Y-C jel (S-video) Komponens videojel RGB jel DV jel (digital video)

44 VIDEOTECHNIKA/kamera Jeleket rögzítőre vezetjük – stúdiókamera A kameratestben elhelyezett adathordozóra rögzítjük – kamkorder Profi kameráknál mindkettő előfordul Amatőrnél csak utóbbi Rögzíthetünk analóg és digitális jelet Rögzíthetünk szalagra, DVD-re, memóriába, winchesterre

45 VIDEOTECHNIKA/kamera Egy 3 CCD-s optika felépítése

46 VIDEOTECHNIKA/kamera A pixelek egyenkénti kiolvasása és léptetése

47 VIDEOTECHNIKA/rendszertechnika Sávszélessége nagy f-f jelnél kb.~3MHz Színes jelnél kb. 5 MHz Rögzítéséhez nagy szalagsebesség kellene kb. 6-8m/sec Helyette ferdecsíkos elrendezést használunk Helikális rögzítést használ valamennyi szalagos amatőr és professzionális videomagnó Forgó fejdob, tengelye döntve Szalag legalább 180 fokban rásimul A szalagsebesség kicsi, relatív sebesség a részecskék és a videofej között nagy

48 VIDEOTECHNIKA/rendszertechnika

49

50 VHS szalagon jelek elhelyezkedése

51 VIDEOTECHNIKA/rendszertechnika A mágnesezhető réteg „elrendezését” a fejrésben keletkező változó mágneses tér végzi Az átvitel minőségét meghatározza: szalagminőség, szalag szélesség, fejrés szélesség, precíz szalagfutás, szalagvezetés, magnófej minőség, jelfeldolgozó áramkörök VHS rendszernél a szalag félcollos (25,4mm/2) VHS – Video Home System Megjelenése: 1978 JVC

52 VIDEOTECHNIKA/rendszertechnika Elemi részecskék, „dipólusok” elrendeződnek

53 VIDEOTECHNIKA/mágnesszalagok Hordozó réteg-poliészter Mágnesezhető réteg-fémoxidok keveréke Törlőfej – erős mágneses térrel az előzőleg felvett anyagot „letörli” A videó felvevőfej, a jeleknek megfelelően a részecskéket elrendezi a ferdesávokon Hangrögzítést a hangsávon hangfej végzi Szalagok jellemzői: szalagszélesség, rendszerük, szalaghossz, szalagminőség, gyártó cég, gradáció, szalag vastagság, anyag összetétele

54 VIDEOTECHNIKA/mágnesszalagok Szabványos hosszak: 10, 20, 30, 60, 90, 120, 150, 180, 210, 240, 300 perc SP/LP/EP üzemmód nem szalag, hanem készülék függő LP/EP felvétel jelentős minőségromlással jár Szalagban káros hatást okozhat: Mágneses tér – hangdobozok!!! Hő hatás – napfény, autóban, készülékek felett ! Szállításkor a hideg! Nedvesség – páralecsapódás, megtapadás

55 VIDEOTECHNIKA/mágnesszalagok Készülékben begyűrődhet, megrágódhat Intelligens készülék, ha a szalag begyűrődött nem adja „vissza” Fület kitörve írásvédetté tehetjük A „fül” mellett fontos adatok szerepelnek Néha szemrevételezzük a szalagot Rosszul beállított mechanikánál a szalag széle megnyúlik, fodrosodik Átmásolódás miatt időnként át kell tekerni Ne ragasszuk!

56 VIDEOTECHNIKA/mágnesszalagok Kézzel ne érintsük! Drop out – jelkiesést okozhat hogy az igénybevétel során részecskék leeshetnek Sokszor használt szalagnál egyre gyakoribb Ez visszintes csíkozódást okoz Fej is koszolódhat emiatt – fejtisztítás és szalagpálya tisztítása rendszeresen szükséges Van automatikus fejtisztítás is Kerüljük a search üzemmódot, szalagnak is fejnek is nagyobb igénybevételt jelent

57 VIDEOTECHNIKA/videorendszerek Sokáig orsós rendszerek voltak csak, stúdió célokra készültek szélességük 2coll majd 1coll volt (Ampex) Bemutató: 1956 kvadruplex rendszer, 13 db Toshiba 1959 – helikális rendszer Philips 1972 N kazettás Az első kazettás félprofi rendszer a U-matic ez ¾ collos, SONY fejlesztés 1973-ban Philips-Grundig közös platform a Video 2000 félcollos kazettás rendszer 1979-ből, csak Európában szűk elterjedés, amatőr célokra

58 VIDEOTECHNIKA/videorendszerek Amatőr felhasználóknak készült az ban bemutatott VHS - JVC fejlesztés ½ coll kazettás! Versenytársa, a SONY cég Betamax készüléke, szintén 1978, csak 10 évig volt szerepe 1985 SONY – Video 8 rendszere, forradalmian új, kis méretű kazetta, és jobb minőség E rendszerek továbbfejlesztéséből lett a még jobb SVHS 1990-ben és a Hi8 rendszer 1991-ben Ezeknél az Y és C jelet szétválasztották, így rögzítik a szalagra. Csak visszafelé kompatibilis!

59 VIDEOTECHNIKA/videorendszerek VHS rendszer fontosabb paraméterei: Szalagszélesség: 12,65 mm Fejdobátmérő: 62mm Szalagsebesség: 23,39 mm/sec Videosáv szélessége: 49 mikrométer Hangsávok: (0,35+0,3elv.sáv+0,35) mm Vízszintes felbontás: 250 Szalaghossz: perc

60 VIDEOTECHNIKA/videorendszerek Video8 rendszer fontosabb paraméterei: Szalagszélesség: 8mm Fejdobátmérő: 40mm Szalagsebesség: 20,05mm/sec 60,90,120 perces kazetták Videosáv szélessége: 34,4 mikrométer Vízszintes felbontás: 300

61 VIDEOTECHNIKA/videorendszerek Video 8

62 VIDEOTECHNIKA/videorendszerek PCM digitalizált hangjelet is tud rögzíteni Szalag 221 fokot fekszik fel a fejdobra

63 VIDEOTECHNIKA/videorendszerek V8 rendszerben kisméretű kamerák készültek (handycam, palmcam) Versenytársa volt a VHS-ből módosított VHS-C VHS-C rendszer, csak méretben tér el a VHS-től 30 és 45 perces kazetták Szalagsebesség, minőség azonosak Adapter van az asztali készülékhez

64 VIDEOTECHNIKA/videorendszerek SVHS és Hi8 (SuperVHS, HighV8) Javított paraméterű rendszerek Nem kompatibilisek az előző változattal Ún. „color under” rendszerrrel dolgozva jobb minőséget tudunk elérni Más csatlakozót használunk „S” video vagy hosiden csatlakozó

65 VIDEOTECHNIKA/videorendszerek Y és C jelet külön választották A világosságjel frekvenciája magasabb szintű, így a visszintes felbontás kb soronként Hi8-nál metál szalagokat használnak 2 Hifi digitális és 2 hagyományos hangsávval rendelkeznek Színátvitel „color under” rendszerű

66 VIDEOTECHNIKA/videorendszerek Kompatibilitási probléma miatt, a meglévő fekete-fehér jelre a színinformációt „ráültették” Az átmeneti időszakban fekete-fehér és színes adás egyaránt volt. Alapszínek R-G-B Y jel - világosságjel Y = 0,3R + 0,59G + 0,11B 4 jelből elegendő 3-t átvinni a negyedik számítható

67 VIDEOTECHNIKA/videorendszerek Y-t át kellett vinni a f-f készülékek miatt Nem színeket viszünk át hanem színkülönbségi jeleket! R-Y, G-Y, B-Y képezhetünk, ebből rossz jel/zaj viszonya miatt a G-Y-t elhagyjuk Átvisszük: Y, R-Y, B-Y Ez utóbbi kettőt kell ráültetnünk az Y-ra 3 rendszer alakult ki az évek között NTSC, SECAM, PAL

68 VIDEOTECHNIKA/színszabványok Első színes TV-rendszer – USA fejlesztés NTSC től sugároznak ilyen jelet Egy színsegédvivőt modulálnak a két szín-különbségi jellel ún. kvadratúramodulációval Ez ül az Y jelen Jelenleg is elsősorban USA és Japán használja F szsv=3,58 MHz, majd 4,43 MHz Kanada, Közép-Amerika, néhány Dél-amerikai és ázsiai ország

69 VIDEOTECHNIKA/színszabványok Francia fejlesztésű a SECAM színes TV-rendszer, 1957-től használják Két színsegédvivőt használ, a két színkülönbségi jel továbbítására (4,4 és 4,25 MHz) és frekvenciamodulációt alkalmaz A függőleges irányú színfelbontás a szemünknek túl jó, ezért soronként felváltva továbbít R-Y ill. B-Y jeleket. Egy késleltető művonal segítségével így minden sor megkaphatja a maga színinformációját

70 VIDEOTECHNIKA/színszabványok A német fejlesztésű PAL színes tv-rendszer az NTSC-hez némileg hasonló, annak hibáit kiküszöböli, 1962-ben vezették be Egy színsegédvivő van, fázisa soronként 180°-al változik, amplitudómodulációt használ, Fszsv=4,43 MHz Ma egész Európa ezt használja

71 VIDEOTECHNIKA/televízió TV áramkörök egyszerűsített képe

72 VIDEOTECHNIKA/televízió PAL színes jel egy sora (színsáv)

73 VIDEOTECHNIKA/televízió TV képcső működése, képalkotás

74 VIDEOTECHNIKA/televízió Többféle rendszerű képcső van Két legfontosabb: in line rendszerű trinitron(SONY) Foszforpontok anyagai: RCd 2 B 2 O 5 GZuAl 2 O 4 BZuS

75 VIDEOTECHNIKA Csatornák elhelyezkedése VHF I.sáv MHz II.sáv MHz III.sáv MHz UHF IV.sáv MHz V.sáv MHz

76 VIDEOTECHNIKA/televízió Főbb TV rendszerek : EU, USA sorok száma: hálózati frekvencia 50Hz 60Hz Képfrekvencia Sorfrekvencia:

77 VIDEOTECHNIKA/televízió

78 VIDEOTECHNIKA/átviteli lánc Fényváltozás hatására a kamera CCD-jén töltéseloszlás keletkezik Kiolvasva feszültségjelet kapunk Fejrésben mágneses tér keletkezik Szalagon rendezett dipólusok jönnek létre Lejátszáskor feszültségjelet kap a TV Katódsugárcsőben elektronágyú „rajzolja” a képet a foszforpontokra a megfelelő vezérlést eltérítő tekercsek szolgáltatják

79 VIDEOTECHNIKA/kamerák Videórendszere Megvilágítás érzékenység Optikai varió átfogás (zoom) Digitális zoom Súly, méret CCD pixelek száma LCD tulajdonságai, mérte Vízszintes felbontás Csatlakozásai – DV, kompozit, S-video Menürendszere

80 VIDEOTECHNIKA/kamerák Funkciók manuális kezelése Élesség tartomány – makró Kereső fajtája, minősége Effektek Fehéregyensúly kezelése Mikrofon, fejhallgató csatlakozás Kiegészítők (akku, állvány, lámpa…) Állókép rögzítése különböző kártyákra

81 VIDEOTECHNIKA/felvételkészítés Forgatókönyv van-e? Vagy helyszínen kell a snitteket kitalálni. Terepszemle. Stáb (létszám) összeállítása Technika előkészítése Helyszíni szervezés, engedély, szereplők Kellékek, hátterek, szállítás Kazetták, snittlista Kell-e világítás, hangfelvétel? Szakértő - a megrendelőt képviselő személy

82 VIDEOTECHNIKA/formanyelv Gépállások: Normál - objektív Alsó gépállás (béka perspektíva) Felső gépállás (madár perspektíva) Szubjektív kamera Ferde

83 VIDEOTECHNIKA/formanyelv Kameramozgások: Fix képnél nincs kameramozgás Svenk - átigazítás – tengely körüli elfordulás Nagyobb szögben - panorámázás Rávarió – zárás – közelítés (virtuális mozgás) Elvarió – nyitás – távolodás (virtuális mozgás) Fahrt – kocsizás Daruzás

84 VIDEOTECHNIKA/formanyelv Kompozíció: Egyteres, kétteres, többteres Háromszög, átlós, vagy valamilyen más tengelyre komponált kép Szimmetrikus Asszimmetrikus Skurzos Ansnittes

85 VIDEOTECHNIKA/formanyelv Plánok: Totálok: nagytotál, totál, kistotál A bemutatandót a környezetével együtt ábrázolják Félközeli képek: egy részt ábrázolnak az egészből embernél:bőszekond, szekond, szűkszekond Közeli képek: egy kis részletet ábrázolnak premier plán, szuper plán

86 VIDEOTECHNIKA/világítástechnika Világítani kell ha: Kevés a fény Nem megfelelő a meglévő fény (pl. színhőmérséklete nem jó, vagy kevert) Egyéni, speciális hatást akarok elérni Szubjektív tényezők: Nem feltétlenül „színhelyes” (valósághű), képet kell rögzítenünk, hanem annak fehér fénnyel megvilágított képét kell visszaadni ! Különösen „kényes” szemünk a bőrszínre!

87 VIDEOTECHNIKA/világítástechnika Fényforrások: Természetes: napfény K°, (de K° is előfordulhat) Vele egyező színhőmérsékletű fém halogén lámpák Műfények: K° jódkvarc lámpák Neont kerüljük - színhőmérsékletük változó

88 VIDEOTECHNIKA/világítástechnika Színhőmérséklet műszerrel mérhető Kamera színszűrőjét és fehéregyensúlyát (color balance) be kell állítanunk Kevert fénynél fokozottan figyeljünk a fehéregyensúlyra, ill. használjuk a lámpa elé helyezhető szűrőket

89 VIDEOTECHNIKA/világítástechnika Lámpák fajtái más szempontokból: Ventillátoros, vagy ventillátor nélküli (hőképződést el kell vezetnünk) Fókuszálható (spotlámpa) vagy nem (csak terített fényt ad) Állványos vagy kézi lámpa Lámpafal

90 VIDEOTECHNIKA/ világítástechnika

91

92

93 4-főfény 7-derítés 1-ellenfény 9-háttérlámpa

94 VIDEOTECHNIKA/ világítástechnika Főfény: általában a legerősebb, a felvétel tárgyát világítja meg (spot is lehet), kamera irányából jön (90 fok) Derítés: a főfény árnyékát derítjük, a főfény hiányait pótoljuk Ellenfény: mélység (3.dimenzió) kialakulását segíti

95 VIDEOTECHNIKA/ világítástechnika Indirekt világítási módnál a lámpákat a mennyezetre irányítjuk, szórt fénnyel dolgozunk Egyes esetekben oldalfényt - súrlófényt használunk (pl. érme, dombormű felvétele) Személyek felvételénél fontos a hajfény, mely „glóriát” ad.


Letölteni ppt "VIDEOTECHNIKA/bevezetés Fény fizikai tulajdonságai Fény érzékelése, látás Látható fénytartomány, színelmélet Színkeverés Mozgókép vetítés elve Televíziótechnika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések