Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tudástársadalom programja Varga Csaba

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tudástársadalom programja Varga Csaba"— Előadás másolata:

1 A tudástársadalom programja Varga Csaba

2 Az előadás fejezetei 1. Új szuperparadigma és új elmélet. 2. Globalizáció, monetarizmus, stb. 3. Lokalizáció, autonómia. 4. Tudáselmélet – új tudások. 5. Új hipotézisek emberről és tudatról 6. Ősi tudástársadalmak (új történelem, új múltelmélet) 7. Információs és tudástársadalom elmélet. 8. Technológiaelmélet és az előrejelzések

3 9. Új gazdaságelmélet 10. Új állam és e-demokrácia elmélet 11. Hagyományalapú tudástársadalom. 12. Kozmológia – új világegyetem képek? 13. Isten és új isten felfogások? 14. Jövőforgatókönyvek 2100-ig. 15. Új térelmélet – intelligens régiók Egyéb kérdések: A tudás”osztály” alternatívái Az értelem visszaszerzése – a poszt-posztmodern után

4

5 Új szuperparadigma és új elmélet Új valóság – a globalizáció, a lokalizáció, informatizáció, stb. Új múlt – időszámítás előtti és utáni évezredek új egységes hipotézisei Új technológia – a szupertechnológiák forradalmi kora Új gazdaság – a tudásalapú hálózati gazdaság Új tudat és új ember – az ember és a tudat rekonstrukciója

6 Új szuperparadigma 2. Új társadalom – a tudástársadalom, az egységtársadalom Új tudás – a régi és az új tudás új szerepben Új értelemadás – az értelem visszaszerzése és újragondolása Új jövő – az új civilizáció és az új tudat új jövőt teremt Új transzcendencia – visszatalálás a spirituális létbe

7 Új elmélet, új filozófia A természettudományok egységes elmélete A társadalomtudományok egységes elmélete A szellemtudományok egységes elmélete Az integrált egységes elmélet Elméletalkotás új módon Elmélet – vissza a klasszikus filozófiához (tudomány, művészet, vallás újra együtt) Igazság és hipotézis

8

9 A globalizáció törvényei A globalizáció fogalma Globalizáció és lokalizáció Globalizáció: egységesülés funkcionalitás szubsztancialitás Kvantitatív és kvalitatív globalizáció 21. század első felétől: globlokál világ

10 A lokalizáció elmélete A lokalizáció fogalma – alávetett lokalitás Lokalizáció színterei: régió, megye, kistérség, település (város és falu) A globális világ alapegysége és ellensúlya (autonómia-paradigma) Az új társadalom első szintje A virtuális lokalitás – kvalitatív lokalitás? Lokalizáció és új közösségek, új gyülekezetek

11 Tudáselmélet – új tudások. formafeletti tudások formázott köztudások formázatlan köztudások személyes tudások szuperformázott magastudások uralkodó világtudások alávetett domináns tudások formázott egyenrangú tudások

12 A valóság új felfedezései elméleti fizika, részecskefizika, kvantumfizika az anyag valamennyi sajátossága (tehetetlenség, tömeg, gravitáció) a kvantum- vákuummal történő interakció eredménye; az anyag végső építőkövei: a leptonok (elektron, müon, tauon), továbbá a neutrinók ((elektron-neutrinó, müon-neutrinó, tau-neutrinó)) és végül a kvarkok; a hypertér kutatása; stb. kozmoszelmélet a relativisztikus kozmológiai standard paradigma (ősrobbanás, táguló világegyetem, stb.) után az antropikus (emberre utaló kozmosz vagy emberarcú) kozmológiai paradigma elfogadása, stb. tudatelmélet a tudat a világegyetem önálló, alapvető része, nem pusztán az anyagi működés eredménye, a tudat ugyanolyan elsődleges, mint a tér, az idő vagy az anyag, az embert nem az különbözteti meg a többi élőlénytől, hogy tudata van, hanem az eltérés a tudat fokozataiban van, egyedül az ember rendelkezik reflexív tudatossággal, stb. intelligenciaelmélet a racionális és az érzelmi intelligencia után a spirituális intelligencia (isten- központ az agyban, a halántéklebenyben) felfedezése, stb.

13 halál utáni élet elmélete a halál utáni élet élményeinek újrafelfedezése és kutatása után az empatikus halál közeli élmények értelmezése (a haldokló melletti személy szintén átélheti a halál utáni élmények többségét), stb. káoszelmélet a káosz egyetemes törvényének feltárása (a stabilitás és instabilitás erőinek kényes egyensúlyai) közgazdasági elméletek a vertikális globalizációt (a nemzeti termék gazdaságtanát) a horizontális globalizáció (a szabad tőkeáramlás) követte, majd a kvalitatív globalizáció (tudásalapú – avagy tudás- és tehetségtőke - gazdaság) korszaka érkezhet, stb. jövőelmélet tudástársadalom, egységtársadalom elméletek megfogalmazása, a jövő a tudat- és a tudás társadalmainak különböző fokozatai, stb. egyesített integrált elmélet egyaránt hiányzik részelméletként például az egyesített természettudományi vagy az egyesített emberelmélet és ezért érthetően nem születtek még az integrált egyesített filozófiai elméletek

14

15 Új hipotézisek emberről és tudatról

16 Az egyén Az egyéni második (kvalitatív) individualizációja indulhat Az egyén csökkenő mértékben foglya társadalmi és ideológiai helyzetének Az egyén külső korlátok nélkül tudáshoz juthat A tudatfejlesztő kor küszöbén vagyunk

17 Egyén a lokalitásban – az ideális jövő Életdíj garantált – közelebb az egészséghez Tudás(alapú)munka és szabadság Korlátlan tudásszerzés Digitális családi (tudás)ház és kert Hálózati polgár az Internet-közösségekben Közvetlen részvétel (e-demokrácia) Spirituális azonosulás - megvilágosodás

18 Az emberi vágy Fizikai lét: a jólét elérése (evés, ivás, fedél) Szellemi lét: hozzáférés a tudáshoz (információ, ismeret, tudás, pneuma) Természeti lét: a természeti javak megőrzése (levegő, víz, szárazföld, energia, stb.) Egészségi lét: a testi-lelki egészség megtartása (kevés betegség és minden fontos betegség gyógyítható) Közösségi lét: nincs végletes egyedüllét és újrateremthető az identitás (család, barátság, lokalitás, stb.) Spirituális lét: visszatalálás a pléromához (vallás, transzcendencia, halál utáni élet, stb.)

19 A tudat értelmezése Agyi tevékenység (vagy anyag és tudat szerves egységet alkot) A tudat testtől, anyagtól független szellem (régi-új állítás) Az isteni egész egyéni darabja (teológia) Az anyag és tudat egyaránt létező, de a valóságnak egyik sem alapvető eleme (holisztikus koncepció) A kábaság szerve, a látszat-világ kifejeződése (hagyomány-elmélet)

20 A tudat 2. Egyedül az ember rendelkezik reflexív tudattal (pszichológia) A világról való személyes tudásgyűjtemény (régi tudáselmélet) A mediatizált tömegkultúra futószalagján gyártott szabványtermék (kultúraelmélet) Az egyénektől független közös korszellem részeleme (tudásszociológia)

21 Ősi tudástársadalmak Tudástársadalom egykor: mindenekelőtt a tudásra épülő társadalom Időszámítás előtti tizenegyezer év társadalmai csökkenő mértékben a tudás társadalmai Az Istenek (az Óriások) tudása a legfontosabb társadalomformáló erő az Özönvizek után Az ősi tudástársadalmak üzenetei részben értelmezettek Hosszú még az út a tudás megszerzéséig (Nagy Piramis)

22 Információs és tudástársadalom elmélet Információs társadalom paradigma Tudástársadalom paradigma Tudattársadalom paradigma Egységtársadalom paradigma

23 A tudás stációi – ideális esetben Először szűrt és tematizált információk Másodszor tudáskínálat idegen nyelven Harmadszor életdíj a tudásgyűjtéshez Negyedszer a teljes tudás elérhetősége anyanyelven Ötödször a tudás hasznosítása Hatodszor a tudat fejlesztése Hetedszer….

24 A társadalom szerkezete

25 Új társadalom lokális szinten Lokális informális közösségi hálózatok lokális üzleti hálózatok a helyi gazdaságban lokális logisztikai hálózatok lokális hálózatok telefonon lokális közösségi intézmények informális csoportjai lokális kábeltelevíziós hálózatok lokális Internet hálózatok, információs közösségek lokális mobil Internet hálózatok lokális spirituális hálózatok A jövő: a lokális tudáshálózatok, a helyi tudástársadalmak

26 A tudás társadalmának elmélete 1. A globlokál káoszrendszer egyensúlyban marad 2. A tudásalapú gazdaságban dominál a tudástermelés és tudáskereskedelem 3. A digitális állam a társadalomipar motorja 4. A társadalmi tőke növekedése lehetővé teszi az (bizalom alapú) intelligens civil társadalmat 5. A tudástársadalom elterjeszti az intelligens életvilágot, életvezetést 6. A felbomlott társadalmi rend helyre áll, új közösségi (valóságos és virtuális) identitások születnek

27 A tudás társadalmának elmélete A hálózati társadalmak nem szakadnak ketté 8. Minden eddiginél nagyobb a szabadság és az esélyegyenlőség lehetősége 9. Az információhoz hozzáférő egyének interaktív párbeszédet folytatnak 10. Minden ember részt vehet a tudásalapú gazdaságban, társadalomban, e-demokráciában 11. A globális tömegkultúra folyamatosan és gyorsabban töltődik fel magastudásokkal 12. Minden régi és új tudás (e-tartalom) a világhálókon 13. Minden lokális világban intelligens régiók, települések jönnek létre

28

29

30 Technológiaelmélet és az előrejelzések Technológia szerepe a társadalomban Magastudás, szuperkreativitás, katonai- állami innováció, egyéni felfedezések A technológia nyitott utat a globalizációnak? Az új technológia+üzleti érdek kikényszeríti a gazdasági-társadalmi fordulatokat A titkos lovas effektus Két szuperhatalom technológiai előrejelzései

31 Új gazdaságelmélet

32 Új gazdaság helyben gazdaság átterjed a társadalomra és a társadalom magához vonja a gazdaságot a helyi gazdaság: szintén tudásgazdaság – a tudás bevonul a gazdaságba lokális gazdaság reneszánsza (ami helyben megtermelhető) globális-lokális virtuális (e-)gazdaság mindenki részvétele az új gazdaságban mindenki nyereséget kap az új gazdaságban a közösség természetes piacszervező a jövő életformája a gazdaságtársadalomban

33

34

35

36 Új állam és e-demokrácia elmélet Elvileg a társadalom menedzser szervezete Az állam és a társadalom szétszakadt Az uralkodó, hatalomtípusú állam Kelet- Európában Az egyeduralkodó és mindenható (okos) állam A fejlesztő digitális állam ismét civilállam lesz Képviseleti demokrácia helyett e-demokrácia A regionális fejlesztő állam Biztonság-garantáló állam

37 A hagyomány értelmezése A hagyomány fogalma: a formázott és formázatlan köztudás (és közösségi létezés) vizionált, szimbolikus, idő- és térfeletti tudása a múltról, amely személyes és csoporttudássá vagy legalább rejtetten formázott tudássá (és magatartássá) vált. Hagyomány típusok: forma- és időfeletti hagyomány formakötött és időfeletti hagyomány formakötött és időkötött hagyomány belső forma- és időfeletti hagyomány belső formakötött és időkötött hagyomány

38 A hagyományalapú tudástársadalom ha a tudástársadalom alapja a magas szinten formázott (koncepcionális és vizionált) köz- és személyes tudás, akkor a feladat az, hogy: a múltról szóló köztudás minél inkább formázott legyen egyszerre szimbolikus és konkrét személyes- és köztudássá váljon a tudástársadalomban

39 Kozmológia – új világegyetem koncepciók? a világ nem egy tudattalan anyagi láncreakció eredményeként keletkezett, hanem felsőbb irányítással, amit végső soron Isten irányit és ellenőriz, mert az univerzum létrejöttének kezdetén a tudat és az időtényező hatására a megnyilvánulatlan anyagi energia elemi részecskékké, majd alapvető anyagi összetevőkké alakul (Tasi István) a relativisztikus kozmológiai standard paradigma (ősrobbanás, táguló világegyetem, stb.) után az antropikus (emberre utaló kozmosz vagy emberarcú) kozmológiai paradigma elfogadása kezdődik (Székely László)

40 Isten és az isteni világ (feltevések) 1. A pléroma (az isteni világ), az abszolutum van 2. Az isten bizonyos, az ördög nem egészen? 3. Emberi test, emberi létező nem csak a naprendszerben van, hanem más galaxisokban, más bolygókon is 4. Az ember születésekor kap egy isteni „darabot”, a tudatot, amely vezeti az életét, a valódi éne az isteni éne és ettől független az egója 5. Az élet értelme: eljutni a megvilágosodásig, a szeretetéletig 6. Az ember halálakor a tudat nem hal meg, fénylényként, tudatlényként tovább él 7. A továbbélő fénylény, tudatlény egy végtelen terjedelmű isteni tudattár része

41 Isten és az isteni világ 8. A fénylény emlékezik a földi életére, a földi lény nem emlékezik fénylény életére 9. Az isteni tudattár legalább két emeletes: a magas szintű egységlény-tudat eljut az isteni lényig, isteniül, és nem kerül vissza semmilyen földi létbe, az alacsony szintű, az egységet nem elfogadó lény folyamatosan reinkarnálódik 10. Az egyén számára a földön is lehetséges az isteni világ transzcendens megtapasztalása és ehhez az élményhez elvileg mindenki eljuttatható 11. Az isteni tudattár nem önmagában való, mindig exportálnia kell a tudatdarabokat földi és nem földi testekbe 12. A teremtés nem más, mint próbatételek helyének teremtése, ahol az exportált tudatok lehetőséget kapnak arra, hogy a földön (földeken) olyan szintet érjenek el, hogy visszatérve az isteni világba ne a transzcendens tudattárba kerüljenek, hanem a tökéletes fény birodalmába, azaz istenüljenek

42 Jövőforgatókönyvek 2100-ig Első korszak: (2030) információközpontú társadalom Második korszak: (2070) tudás- és majd tudatközpontú társadalom Harmadik korszak: 2030 (2050)-tól egységközpontú társadalom

43 Új térelmélet – intelligens régiók

44 Intelligens régiók

45

46

47

48


Letölteni ppt "A tudástársadalom programja Varga Csaba"

Hasonló előadás


Google Hirdetések