Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Minőségmenedzsment 9.előadás Karbantartási rendszerek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Minőségmenedzsment 9.előadás Karbantartási rendszerek."— Előadás másolata:

1 Minőségmenedzsment 9.előadás Karbantartási rendszerek

2 Karbantartás: az a tevékenység, amelyet el kell végezni az állóeszköz üzemképessége és rendeltetésszerű használata érdekében Üzemfenntartás: üzemi épületek építmények állagának megóvására és a berendezések üzemképességének fenntartására irányulnak. E szerint a karbantartás ennek részfeladata Karbantartás:  Meghibásodást megelőző tevékenységek Kezelés Felügyelet, gondozás Vizsgálat  Meghibásodást megszüntető tevékenységek Javítás csere

3 Karbantartás fejlődése Üzemzavar elhárítás Tervszerű megelőző karbantartás Állapotfüggő karbantartás Megbízhatóság alapú karbantartás TPM A számítógépes rendszerek alkalmazásával lehetővé vált a meghibásodás ok sokoldalú elemzése. Ezek alapján előre jelezhető a meghibásodás ok valószínüsége. Rugalmas ciklusidejű Keletkező hibák megelőzése, Merev ciklusidő

4 A szükségszerinti javítást a meghibásodás bekövetkezése után végzik. Előnye:  az alkatrészek az elhasználódás határáig kihasználhatók,  egyszerű,  nem szükséges ismerni a meghibásodási rátát Hátránya:  a javítás előre nem tervezhető,  további károsodást okozhat,  nagy javítókapacitás, nagy alkatrészkészlet,költséges I. Egyszerű karbantartási rendszer jellemzői (Kiesési stratégia)

5 célja a szükséges biztonság mértékéig, a gazdaságosság határain belül az üzembiztonság állandó fenntartása. mint tervszerű megelőző karbantartás, előírt időközökben (előre mereven meghatározott időpontokban, ciklusrend szerint) végzett karbantartás és javítás a ciklusrend: időtől (naptári), vagy teljesítménytől (futás km., üzemóra) függő előnye, a pontos javítási terv és tartalékalkat rész készletigény. hátránya, hogy nagyok a javítás költségei, Hátránya csökkenthető módosított ciklusrend alkalmazásával II. Tervszerű megelőző karbantartás

6 A diagnosztikai eljárások bevezetése tette lehetővé. A jármű, gép, berendezés műszaki állapotának rendszeres figyelése, dokumentálása, az elhasználódás törvényszerűségeinek feltárása alapján határozzák meg a javítás várható időpontját, várható mértékét. Feltétel: A károsodási állapot műszaki diagnosztikával kellő pontossággal megállapítható legyen Állapotvizsgálat költsége legyen kisebb, mint a maradék használati időtartam jobb kihasználásából származó megtakarítás Alkalmazása III. Állapotfüggő karbantartási rendszer (Condition based maintanance)

7 IV. Megbízhatóság alapú karbantartás Megbízhatóbb termelés és a gépek megbízhatóbb működése igényelte. A meghibásodás és a megbízhatóság valószínűségének megállapítása lehetővé tette a javítás várható időpontjának pontos meghatározását.

8 V. Teljeskörű Hatékony Karbantartás (TPM) Lásd később

9 Az alapvető karbantartási stratégiák

10 Karbantartási stratégia Definíciója: egy meghatározott időtartamon belül a karbantartási teendők és műveletek sorrendjének, tartalmának és a végrehajtás módjának rögzítése Lényege: szembeállítja a meghibásodások (üzemzavarok) gazdasági hatásait a karbantartási tevékenység költségeivel Lehet:  Időrend szerint: merev vs. rugalmas  Kritérium szerint: időfüggő vs. paraméterfüggő

11 A stratégia választásának kritériumai 1. kritérium: költség-haszon elemzés (gazdaságossági szempontok) és 2. kritérium: rendelkezésre állás (megbízhatósági szempontok) vagy 3. kritérium: maximális megbízhatóság

12 alapok R(t) – hibamentes működés valószínűsége F(t) – meghibásodás valószínűsége (a meghibásodás rögzített t idő előtt mekkora valószínűséggel következik be) λ(t) – meghibásodási ráta R(t)+F(t)=1 kétállapotú elemek esetében R(t) F(t)

13 A megelőző karbantartás alkalmazásának 1. feltétele A megelőző karbantartás alkalmazásának 1. feltétele, hogy a meghibásodási ráta monoton növekvő legyen Visszavezethető a kiesési stratégia és a megelőzési stratégia gazdaságosságának elemző összehasonlítására

14 A megelőző karbantartás alkalmazásának 2. feltétele váratlan meghibásodás költsége (K1)  K B - pótelemek költsége  K N – utólagosan bekövetkező kár következtében szükséges pótalkatrészek költsége  K M - helyreállítás bérköltsége  k a – fajlagos kiesési költség  T a – helyreállítás következtében szükséges állásidő Versus megelőző karbantartás költsége (K2)  K BS – beszerzési költség  K MS – kicserélési költség 2. Feltétel: K1>>K2

15 Optimális karbantartás periódusideje k ü (t per )=k 1 (t per )+k 2 (t per )  min, ahol k ü (t per ) – a karbantartás periódusidőre vetített fajlagos üzemfenntartási költsége k 1 (t per ) – a váratlan meghibásodás fajlagos költsége k 2 (t per ) – az adott hiba megelőzését szolgáló karbantartási művelet fajlagos költsége t per k 1 (t per ) k 2 (t per ) k ü (t per ) t per opt k ü (t per )

16 A megelőző karbantartás alkalmazásának 3. feltétele hogy a minimális üzemeltetési költség (k ü,min ) legyen kisebb, mint a kiesési stratégiához kapcsolódó K 1 /T 1 érték Ahol  K 1 a meghibásodás költsége  T 1 a hibamentes átlagos működési idő

17 Az előzőekben tárgyalt karbantartási stratégiák csupán a  műszakilag és  gazdaságilag elérhető legnagyobb rendelkezésre állási szintet képesek biztosítani. Nem veszik azonban figyelembe a gépen dolgozó üzemeltető, a karbantartást végzők, a tulajdonosok, ill. a menedzsment érdekeit.

18 TPM Célok  Gyártórendszer hatékonyságának növelése  Teljes életciklusra kiterjedő karbantartási rendszer Eszközök  Szervezeti egységek bevonása  Alkalmazottak aktív bevonása  Motivációs rendszerrel való összehangolása: autonóm team munka

19 TQM alapelemek - TPM alapelemek Vevőközpontúság Teljes elkötelezettség Folyamatos javítás Vevőközpontúság A szervezet minden szintjének bevonása a döntési folyamatokba Folyamatos javítás (PDCA ciklus)

20 TPM - Alapelvek 1. Emberközpontú megközelítés: a kezelő nem szétesésig hajtsa a gépet saját teljesítménye növelése érdekében, hanem már a hiba megjelenésekor tegyen említést arról a karbantartónak 2. vezetés elkötelezettsége: felső vezetés támogatása, szükséges anyagi erőforrások, eszközök infrastruktúra biztosítása. 3.Megoldások kidolgozása a részletekig: ha a konkrét részletekig ki van fejtve és szabályozva, csoportmunkában, hogy mindenkinek a szempontja érvényesüljön 4.Termékminőség: törekedni kell a nulla hiba elérésére. 5.Folyamatos fejlődés: PDCA alkalmazása a karbantartás során is.

21 TPM - eszközei Gépi állásidők csökkentése Termékminőség által okozott veszteségek kiküszöbölése Gyártórendszer rendelkezésre állásának maximalizálása Autonóm karbantartás és team munka Folyamatos problémamegoldó és –javító tevékenység

22 TPM - Veszteségforrások csökkentése: Állásidő, üzemen kívül töltött idő (downtime)  Műszaki meghibásodások, üzemzavarok, (pl nincs alkatrész készleten)  Beállítási, összeszerelési, átállási veszteségek Nem megfelelő sebességből adódó veszteségek (speed losses)  Holtidő (üresjárat), kisebb leállások (az adathiányból eredő hibás karbantartási döntések vesztesége)  Csökkentett sebesség. (rossz műszaki állapot miatti alacsonyabb kapacitás) Hibák (defects)  Minőségi hibák és selejt (termékhibák, újra megmunkálások és selejt okozta veszteség)  Indítási, kitermelési veszteségek (nem indokolt beindítás vesztesége)

23 TPM – OEE (Overall Equipment Effectiveness) A gyártórendszer hatékonysága OEE=A*P*Q A (aviability) – rendelkezésre állás P (performance rate) – teljesítmény faktor Q (quality rate) – minőség faktor

24 Rendelkezésre állás (A) terhelési idő: egy adott időszak alatt (hónap, hét), a gép rendelkezésre állását, készenlétét jelenti. állás idő - amikor a gép műszaki meghibásodás miatt, beállítás, összeszerelés stb. miatt áll Működési idő= terhelési idő-állás idő %-ban adja meg, hogy a rendelkezésre álló időből mennyit működött termelő üzemmódban a gép Rendelkezésre állás= (terhelési idő – állás idő)/terhelési idő

25 Teljesítmény faktor (P) Működési sebesség ráta – a csökkentett sebességből adódó veszteség Nettó működési ráta – a kisebb leállásokból eredő veszteséget adja meg %-ban mutatja ki, hogy az elfogadott (maximális) teljesítményszinthez képest milyen teljesítmény szinten üzemel a gép Teljesítmény faktor= Nettó működési ráta*működési sebesség ráta [(output*aktuális ciklusidő)/működési idő]*[ideális ciklusidő/aktuális ciklusidő]

26 Minőségi faktor (Q) %-ban adja meg, hogy a legyártott termékből mennyi volt megfelelő minőségű Minőségi faktor= megfelelő termékek száma/input Megfelelő termékek száma= Input – (kezdeti hibák+folyamathibák+próba termékek)

27 OME mutatószám Általános munkaerő hatékonyság - karbantartási munkaerő hatékonyságának mérésére OME=A*P*M*Q A – Availability rate- Idő kihasználási mutató: %-ban adja meg, hogy a rendelkezésre álló időből mennyit töltenek munkavégzéssel P – Performance rate – Teljesítmény mutató: milyen intenzitással dolgoztak M- Method rate – Módszer mutató: az alkalmazott módszer hatékonysága Q- Quality rate – Minőség mutató: %-ban adja meg, hogy az elvégzett karbantartási munkák milyen minőségűek voltak

28 Köszönöm a figyelmet! Koczor Zoltán (2004): Minőségirányítási rendszerek fejlesztése. Thüv Rheinland InterCert. ( old) Kövesi– Erdei– Tóth Eszter(2008): 5, 6. fejezet


Letölteni ppt "Minőségmenedzsment 9.előadás Karbantartási rendszerek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések