Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Építőipari logisztika Termelői üzemmód Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék. Budapest 2014.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Építőipari logisztika Termelői üzemmód Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék. Budapest 2014."— Előadás másolata:

1 Építőipari logisztika Termelői üzemmód Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék. Budapest Összeállította: Rózsa Zoltán

2 Tartalom 1.Egy gép elméleti teljesítőképessége 2.Egy gép gyakorlati teljesítőképessége 3.Géplánc gyakorlati teljesítőképessége 4.Gépköltségek 5.Géplánc optimalizálási lehetőségek

3 1. Egy gép elméleti teljesítőképessége Technológiai teljesítőképesség: a gép által, adott időegység alatt előállítható termékmennyiség Elméleti (teoretikus) teljesítőképesség: zavarmentes üzem esetén (F. W. Taylor – kutató) T m – a munkarend szerint rendelkezésre álló időtartam; Q – a megtermelt mennyiség.

4 1. Kotrógépek elméleti teljesítőképessége A kotrógép meghatározott feltételek mellett (talajtípus, felső forgóváz elfordulási szöge – szakaszos esetén stb.) elméletileg elérhető teljesítőképessége. Folyamatos üzemű kotrógépek: Szakaszos üzemű kotrógépek: z – az időegység alatti ürítések száma, q – a veder térfogata. q – a puttony geometriai térfogata t c = t k + t f1 + t ü + t f2 – az elméleti minimális ciklusidő t k – a kotrási idő t f1 – a fordulási idő a puttony telítődése után t ü – az ürítési idő t f2 – a fordulási idő a puttony ürítése után

5 2. Egy gép gyakorlati teljesítőképessége Gyakorlati (üzemi) teljesítőképesség: Idő veszteségek következtében előálló (a gép által ténylegesen elért) teljesítőképesség (H. L. Gantt) Csillagászati időalap: 365 nap/év = 8760 óra/év Naptári időalap: valamely időszak naptári napjainak, óráinak, perceinek teljes mennyiségét jelenti. Munkarendszerinti időalap: a naptári időalapnak az a része, amely alatt a termelő berendezésnek – az elfogadott munkarend értelmében - dolgoznia kell.

6 2.1 Időveszteségek t G – a gép okozta veszteségek (gépápolás, kenés, szerszámcsere, hibaelhárítás); t E – emberi tényezők okozta gépállás (törvényes pihenés, „lógás”); t SZ – szervezés miatti állás (gépáthelyezés, várni kell a feladatra); t P – piaci helyzet okozta állás (pillanatnyi hiány a megbízásban); t M – meteorológiai okok (hőmérséklet, csapadék, szélvihar); t V – váratlan események (földrengés, árvíz, sztrájk, baleset); t Ü – a megbízó üzem vagy személy pillanatnyi ötletei, szükségletei; t H – hiány (alapanyag, alkatrész, energiahordozó).

7 2.2 Időkihasználási tényező Időkihasználási (operációs) tényező: valószínűségi változó Üzemi teljesítőképesség:

8 3. Géplánc gyakorlati teljesítőképessége Általában termelés nem egy géppel történik, ehelyett gépek összehangolt működtetésével. Gépláncok felépítése lehet: -Soros -Párhuzamos -Vegyes

9 3.1 Logisztikailag soros felépítésű géplánc Soros felépítés: megáll a termelés, ha bármelyik gépe meghibásodik, leáll. Eredő időkihasználási tényező: Termelt árumennyiség:

10 3.2 Logisztikailag párhuzamos felépítésű géplánc Párhuzamos felépítés: az egyik gép hibája esetén helyettesíteni tudja azt egy másik. Eredő időkihasználási tényező: Termelt árumennyiség:

11 3.3 Logisztikailag vegyes felépítésű géplánc Vegyes felépítés: az a géplánc, amely tartalmaz keverten soros és párhuzamos részleteket is. Felbontjuk tisztán soros és tisztán párhuzamos részekre. Ezeknek külön-külön kiszámítjuk a teljesítőképességét, majd újból egyesítjük.

12 4. Gépköltségek A gép termelőeszköz, amellyel a társadalom számára állítunk elő használati javakat. Eladható termék feltételei: -a termék minősége a vevő által elvárt legyen, -ára legyen kedvezőbb mint a konkurens termékeké. A gép összes költségét a következő két csoportra bonthatjuk: -Állandó költségek: Nem függenek attól, hogy fogunk-e a géppel termelni, vagy nem. -Változó költségek: Ezek a költségek változnak a termelt mennyiség változásával (építőiparban ez nem lineáris viszony, a feldolgozott anyagok erősen koptató hatása miatt).

13 4.1 Állandó költségek Ár Vámtételek Adó Minősítési költségek Telepítési költségek Alapozás költségei Közművekbe való bekötés költségei

14 4.2 Változó költségek Felhasznált alapanyag költségek Energia Beépített alkatrészek Kenő- és egyéb segédanyagok Munkabérek Gépápolás és javítás Felújítás, pótalkatrészek

15 4.3 Költségcsökkentési módszerek Az állandó költségek csökkenthetőek olcsóbb vételárú gép vásárlásával, kevesebb járulékos beruházást igénylő gép beszerzésével, beruházás helyett kölcsönzéssel. A változó költségek között a feldolgozott nyersanyag van vezetőhelyen (a második helyen az energiaköltségek, a pótalkatrészek költsége pedig a harmadik). A gondos tervezés csökkenti ennek hulladékát, más piacról vásárolt anyag olcsóbb lehet. A bérköltségek csökkentése nem gazdaságos kevésbé képzett és ezért olcsóbb munkaerő alkalmazásával, ehelyett jó szervezéssel, azaz a felesleges mozdulatok kiküszöbölésével csökkenthetők hatékonyan. Jó módszer: veszteségidőkre időbér, termelési főidőre darabbér járjon a dolgozónak.

16 4.4 Összköltség a termelt mennyiség függvényében

17 4.4 Egységköltség a termelt mennyiség függvényében


Letölteni ppt "Építőipari logisztika Termelői üzemmód Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék. Budapest 2014."

Hasonló előadás


Google Hirdetések