Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Teszárné Dr. Nagy Mariann KÖTI-KÖVIZIG Regionális Laboratóriumvezető Budapest, 2008. 10. 14-15.. ANTROPOGÉN TERHELÉS Planktonikus vagy bentikus eutrofizáció?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Teszárné Dr. Nagy Mariann KÖTI-KÖVIZIG Regionális Laboratóriumvezető Budapest, 2008. 10. 14-15.. ANTROPOGÉN TERHELÉS Planktonikus vagy bentikus eutrofizáció?"— Előadás másolata:

1 Dr. Teszárné Dr. Nagy Mariann KÖTI-KÖVIZIG Regionális Laboratóriumvezető Budapest, ANTROPOGÉN TERHELÉS Planktonikus vagy bentikus eutrofizáció?

2 A Második Katonai Felmérés térképe az 1860-as évekből

3 HAJÓZSILIP D U Z Z A S Z T Ó M Ű VÍZERŐMŰ mAf. mAf. Duzzasztás:I.ütem (87,50) II. ütem (89,00)

4 Sarudi- medence Kisköre Abádszalók Tiszaderzs Tiszaszőlős Tiszafüred Poroszló Sarud Tiszanána- Dinnyéshát Újlőrincfalva Tiszavalk Abádszalóki- öböl Tiszafüredi- medence Tiszavalki- medence Poroszlói- medence KISKÖREI-TÁROZÓ

5 Abádszalóki-öböl az elárasztást követő időszakban (1974) Abádszalóki-öböl az elárasztást követő időszakban (1974)

6 A Tisza duzzasztást követő víztípus változása Kiskörénél

7 A trofitási viszonyok (1974) Fonalas algagyepek

8 PLANKTONIKUS EUTROFIZÁCIÓ (1974) kg/m 2 élősúlyban Cladophora lacustris

9 Vízi és mocsári vegetáció kialakulása (1978) Phragmites australis Typha angustifolia Nymphoides peltata Potamogeton nodosus Trapa natans

10 Vízi élőhelyek kialakulása

11 Antropogén hatások a Kiskörei-tározó területén Pontszerű terhelés –patakok (folyamatos) – N, P, szerves anyag csurgalékvizek bevezetett szennyvizek –Szivattyútelepek által beemelt szivárgó vizek (szakaszos) – sótartalom, N, P, szerves anyag övcsatornák által összegyűjtött szivárgó vizek környező területek (belvíz, szennyezett vizek)

12 PONTSZERŰ TERHELÉS Laskó-patak torkolataEger - patak tározótéri medre Salvinia natans

13 Antropogén hatások a Kiskörei-tározó területén Diffúz terhelés (N, P, szerves anyag) –szabadvízi strandok fürdőzők (kozmetikum, napolaj) motorcsónak, jet-sky, (üzemanyag, kenőanyag) finom üledék felkeveredése által az üledékből beoldódó tápanyagok (N, P) –csónak és hajókikötők sólyapálya (üzemanyag, kenőanyag) –horgászat etetőanyagok mértéktelen beszórása ( kg/év) haltisztítás melléktermékeinek vízbe jutása főzés, mosogatás során bejutó mosogatószer, ételmaradék –úszóházak, úszóművek kérdéses a keletkezett szennyvíz és használt víz sorsa…

14 DIFFÚZ TERHELÉS uszadék Horgász etetőhelyek Tiszán érkező uszadék vadkempingezők

15 DIFFÚZ TERHELÉS Szabics csónakkikötő - úszóházak Magnum csónakház Hajó vendéglő

16 PROBLÉMÁK Pontszerű szennyezés –a szennyezés mértéke és hatása jól nyomon követhető (anyaghozamok) Diffúz szennyezés –közvetett, becsült adatok alapján strandok átlagos látogatottsága vízi járművek száma a kikötőkben sólyapálya használatának gyakorisága éves horgászlétszám üdülőhajók vendégéjszakái – elszállított szippantott szennyvíz egységnyi vízfelületre jutó antropogén terhelés????

17 PROBLÉMÁK Diffúz szennyezések hatása –kezdetben nem érzékelhető, majd –ugrásszerű változások: makrovegetáció térhódítása, makrovegetáció fajösszetételének változása, faji diverzitás csökketése. A makrovegetáció mennyisége és minőségi összetétele érzékenyen jelzi a környezeti tényezők megváltozását. Minden kisebb változás OKÁT fel kell tárni és IDŐBEN intézkedést kell hozni!

18 PROBLÉMÁK A pontszerű, vagy diffúz terhelés hatására a víztérbe jutó szennyező anyagok: –lokálisan megnövelik a víz szerves anyag tartalmát amelynek lebomlása csökkenti a víz oldott oxigén tartalmát, növekszik a növények számára felvehető N és P formák mennyisége planktonikus eutrofizáció (algavirágzás) bentikus eutrofizáció (vízi és mocsári vegetáció)

19 BENTIKUS EUTROFIZÁCIÓ A korábbi években az Abádszalóki-medence növényborítása elhanyagolható mértékű volt. Az antropogén terhelés hatására a part felöli oldalon eleinte szálanként jelent meg a Potamogeton perfoliatus (hínáros békaszőlő). Jelenleg a szubmerz hínaras borítása helyenként elérte a 70-80%-ot az Abádszalóki-medencében. Veszély: a folyamatos feltöltődés (csökkenő hasznos térfogat). Mechanikai növényzetszabályozással nem növelhető a hasznos térfogat.

20 Truxor (vág, terel)Vegyszerezés (Casoron GSR) Esox (vág)Hydrot (vág, szed, kirak) Növényzetszabályozás

21 NÖVÉNYZETSZABÁLYOZÁS közlekedő utakdepónia képzés szárazulaton levágott és a víztérben hagyott sulyomvízi depónia a madarak táplálkozási helye

22 CÉLJA:  Áramlási útvonalak fenntartása  Vízminőség-védelem  Feliszapolódás megakadályozása  A hasznos tározótérfogat növelése  Vermelőhelyek biztosítása KOTRÁSI MUNKÁK

23 MEGOLDÁS HOSSZABB TÁVRA? Nyári időszakban föl kell mérni a jelentős növényállományok kiterjedését (GPS) – amelyek az őszi időszakban nagy mennyiségű biomasszával növelik az üledék szerves anyag tartalmát. Téli időszakban (a vízleeresztés után) a felmért területen földmunkagépek segítségével el lehet távolítani a mederüledék 5-10 cm-es rétegét, –ez által nagy mennyiségű szerves anyag eltávolítására nyílik lehetőség, –hosszabb távon (5-10 év) egy igen hatásos módszer lehet a planktonikus és a bentikus eutrofizáció visszaszorítására, –a további feltöltődés megakadályozásával növelhető a tározó hasznos térfogata.

24 FELMERÜLŐ KÉRDÉSEK Kikotort mederüledék elhelyezése?? Anyagi forrás biztosítása?? Vízi növényzet terjedési ütemének hatékony szabályozása – hosszú távú. A tározó hasznos térfogatának biztosítása. hozadék

25 ÖSSZEFOGLALÁS A Tisza-tó egy sekély- tó típusú, átfolyásos tározó Nyíltvízes terület>növényzettel benőtt terület Cél: állapot megőrzése területi arányok diverzitás, fajgazdagság fenntartható fejlődés biztosítása tervezett, rendszeres környezetbarát fenntartás

26 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET


Letölteni ppt "Dr. Teszárné Dr. Nagy Mariann KÖTI-KÖVIZIG Regionális Laboratóriumvezető Budapest, 2008. 10. 14-15.. ANTROPOGÉN TERHELÉS Planktonikus vagy bentikus eutrofizáció?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések