A munkanélküliek alkalmazkodása a munkanélküliséghez

Az előadások a következő témára: "A munkanélküliek alkalmazkodása a munkanélküliséghez"— Előadás másolata:

1 A munkanélküliek alkalmazkodása a munkanélküliséghez
Összeállította: Dr. Nagyné Schiffer Rita Szociálpolitikus – szociális munkás

2 1. Anyagi probléma keletkezik
Oka: a munkanélküli ellátás összege alacsonyabb, mint a korábbi kereset Következmények: A család kezdi felemészteni a tartalékait (eladogatnak dolgokat…). Nem fizetik a lakásrezsit. Összességében: anyagi szempontból ellehetetlenül a család („lecsúszik”) => fokozatosan lemondanak dolgokról; (alacsonyabb szintre süllyed a család életvitele).

3 2. Fel nem vállalt státusz keletkezik
Nagyon „ciki” a munkanélküli státusz. Különösen kínos a helyzet, ha a férj a munkanélküli (a feleség tartja el a családot). Az egyén frusztrálttá válik a családon belül is: „Miért ülsz mindig itthon?” „Bezzeg a szomszéd Józsi…”! Féltékenység a férj részéről, ha a feleség mobillá válik => Válás lehet a következmény (a munkahelyén megismer valakit).

4 3. Megrendül az ÉN – azonosság (identitás)
Feleslegesség érzése: „leírt” engem a társadalom => nincs rám szükség => önbizalom vesztés a következmény!

5 4. Életvitelbeli, alkalmazkodási nehézségek
A kultúrának olyan alappillérei rendülnek meg, mint az idő és a tér. IDŐ: A külső időkeret „előre gyártott” dolog, mégis belsővé válik (pl.: homogén időkerettel rendelkeznek a bányászok, vasutasok, stb.) De a GYES-en lévő anyukák + a nyugdíjasok + a munkanélküliek kizökkenek ebből az időkeretből (nem tudják hányadika van, milyen nap van, mindenhonnan elkésnek, stb.)

6 A GYES-en lévő anya életét beszabályozza a gyermek.
Fontos beidegződések érvénytelenné válnak: A GYES-en lévő anya életét beszabályozza a gyermek. A nyugdíjas tudomásul veszi, hogy letelt a munkavégzés ideje, „ez az élet rendje”. De a munkanélküli nem akar berendezkedni erre az állapotra! TÉR: A térhasználat beszűkül: élete a lakásra, a szobára korlátozódik. Oka: nincs pénze mozira, színházra, kocsmázásra, stb., és elege van abból, hogy folyton megkérdezik tőle: „Na, van már munkád?” => Ezért nem mozdul ki otthonról és nincs is hova elmennie …

7 5. Egészségi hatások Egészségi állapot = objektív + szubjektív megítélés. Objektív = mérhető, számszerűsíthető. Szubjektív = az egyén milyennek érzi az egészségi állapotát. Ennek megítélésében két szakaszt különböztetünk meg:

8 I. szakasz: a munkanélküliség 4-6 hónapja = objektíve és szubjektíve is javul az egészségi állapot. Magyarázata: Az egyén otthagyta az egészségre ártalmas munkahelyet. Nem kell többet 3 műszakban dolgoznia. Többet pihen, kialussza végre magát. Unalmában felkeresi a háziorvosát…

9 II. szakasz: kb. félév múlva
Romlik az egészségi állapota: pszicho-szomatikus zavarok kezdenek megjelenni. Oka: A pánik (elkezd idegeskedni a munkanélküliség miatt) => Többet dohányzik, többet alkoholizál, stb. Következmény: Az egészségi állapota objektíve és szubjektíve is romlik!

10 6. A munkanélküliség károsító hatásai visszafordíthatatlanná (irreverzibilissé) válnak
„Ami egyszer elromlik, azt már nem lehet többé visszacsinálni …” Ha tönkre ment a házassága, nem lehet meg nem történtté tenni a dolgot. Hiába lesz jó állása, ha közben alkoholista vált belőle… Az egyén kiesik a szakmájából. Különösen érvényes ez az oktatásra, a banki szférára stb.

11 Következmények: Öngyilkosság Különböző megbetegedések Kriminalitás
Kialakul a „zsebesek” világa

12 7. A hatások differenciáltan jelentkeznek
Nincs két egyforma munkanélküli. A hatások másként jelentkeznek a nők és a férfiak esetében. NŐK: kevésbé „készülnek ki”. Oka: Jobban feltalálják magukat. „Alacsonyabb” helyről esnek le … Alternatív kötelezettségeik is vannak (háztartásvezetés). Összességében: nem céltalan, feladattalan otthon a nők napja (feltalálják magukat) + ez egy megbecsült státusz!

13 Fiú, lány gyermek esetében is vannak különbségek:
A lány rosszabb helyzetben van mint a fiú, mert a háztartási szerepet az anya már kisajátította magának. Ezzel szemben a fiú együtt fúr, farag, barkácsol az apjával. (Feltalálják magukat…)

14 8. A család mérete is meghatározó jelentőségű
Az anyagi veszteségek nehezebben elviselhetőek ott, ahol egyedülálló szülő van. Fontos, hogy a család és a családhoz tartozók mennyire voltak bekapcsolva a munka világába? Nem mindegy az, hogy ki a munkanélküli: a vállalati főmérnök úr vagy a gyári segédmunkás? (Fontos: A mérnök úr sokkal többet veszít …)

15 9. A hatások az életkortól is függnek
Másként éli meg a munkanélküliséget a pályakezdő munkanélküli vagy az ereje teljében lévő negyvenes … A pályakezdő könnyebben veszi a dolgot, de az ő esetükben kritikus időszak – az ősz. Oka: Nem lehet strandolni. A haverok elmennek dolgozni. Hidegebb lesz => bezárkózik a lakásba (ott tényleg útban van). Megoldás: ezeket a fiatalokat munka-közelben kell tartani (beiskolázás bármire …)!

16 10. A családok kulturális háttere is meghatározó (szubkultúra):
Példa: Cigányság/roma népesség a munka meghatározó világától eltérő munka-fogalommal rendelkezik. Ők is dolgoznak, de: ez alkalmi jellegű, nem egy munkahelyhez kapcsolódik, nem egy munkakörhöz köthető, nem egy profilhoz tartozik. Összességében: más a munkakultúrájuk! A megoldás: az integrálás = a szubkultúrának megfelelő vonások megtartása mellett feladatot találni nekik a társadalomban.

17 Forrás: Bánfalvy Csaba (1994): „Szebb időkre várva” című könyv, amely egy munkanélküliséggel kapcsolatos kutatás összefoglalása Köszönöm a figyelmet!