Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Projekttervezési és pályázatírási ismeretek a civil szervezetek részére Kedvezményezett: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás ÁROP 1.1.5-08/C/B – 2008-0013.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Projekttervezési és pályázatírási ismeretek a civil szervezetek részére Kedvezményezett: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás ÁROP 1.1.5-08/C/B – 2008-0013."— Előadás másolata:

1 Projekttervezési és pályázatírási ismeretek a civil szervezetek részére Kedvezményezett: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás ÁROP /C/B – „Térségfejlesztés koordinálása a Szeghalmi kistérségben”

2 Szeghalom Kistérség Többcélú Társulása ÁROP-1.1.5/C „A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése ” c. pályázata megvalósítása

3 Projekttervezés és Projektmenedzsment

4 Strukturális Alapok Kohéziós Alapok Közösségi Kezdeményezések

5 A strukturális források Az Európai Közösségeket létrehozó szerződés 158. cikke : a gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése céljából, csökkentenie kell a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket, és a kedvezőtlen helyzetű régiók vagy szigetek elmaradottságát től a korábbi négy strukturális alap, a közösségi kezdeményezések és a Kohéziós Alap helyett két strukturális alap: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális és Alap (ESZA), Kohéziós Alap maradt fenn. Leválasztásra kerültek a közös agrárpolitikához, illetve a közös halászati politikához kapcsolódó finanszírozási eszközök és létrejött az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Halászati Alap (EHA).

6 A regionális politika célkitűzései A közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap új célkitűzései: Konvergencia (legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elősegítése) a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, az európai területi együttműködés. A konvergencia célkitűzés forrásai -Európai Regionális Fejlesztési Alap, -Európai Szociális Alap, -Kohéziós Alap

7 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) A Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb része, hozzávetőlegesen 45%-a ezen keresztül jut el a tagállamokba. Az ERFA céljai gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális egyensúlytalanságok csökkentésén keresztül. A cél elérésének érdekében az alap támogatást nyújt a regionális gazdaságok fejlesztéséhez és strukturális igazodásához, amely magában foglalja a hanyatló ipari térségek átalakulásának támogatását is. Tevékenységi köre: Fenntartható munkahelyeket teremtő beruházások Infrastrukturális beruházások A helyi és regionális fejlődést elősegítő intézkedések, különös tekintettel a kis-és középvállalkozásoknak nyújtott anyagi támogatásra és szolgáltatásokra Technikai segítségnyújtás

8 ERFA - gazdaságfejlesztés A „konvergencia” célkitűzés keretein belül az ERFA elsősorban a fenntartható és integrált gazdaságfejlesztést és fenntartható munkahelyek létrehozását finanszírozza: Kutatás és technológiafejlesztés (K+F), innováció és vállalkozói szellem Információs társadalom Környezet Kockázat-megelőzés Idegenforgalom Kulturális beruházások Közlekedési beruházások Energia Oktatási beruházások Egészségügyi és társadalmi infrastrukturális beruházások A KKV-k támogatásának közvetlen elősegítése

9 ERFA- regionális versenyképesség és foglalkoztatás Innováció és tudásgazdaság, ezen belül a regionális K+F és innovációs kapacitásbővítés támogatása, új finanszírozási lehetőségek kialakítása a vállalkozások számára Környezetvédelem és kockázat-megelőzés, ezen belül a szennyezett földterületek eredeti állapotának visszaállítása, környezetbarát technológiák közösségi közlekedésben való elterjedésének támogatása, tervek kidolgozása a technológiai és környezeti kockázatok előrejelzésére A közlekedési és telekommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, különös tekintettel a KKV-k információ- és kommunikációtechnológiai lehetőségeinek bővítésére

10 ERFA- Európai területi együttműködés Határokon átnyúló gazdasági, szociális és környezetvédelmi tevékenységek elősegítése, fenntartható területfejlesztés közös stratégiák keretében. Ide tartozik a természeti és kulturális értékek megőrzése, az infrastruktúra közös használatában rejlő lehetőségek kihasználása. Transznacionális együttműködés fejlesztése, például a tengerparti régiók kooperációja. Prioritások: innováció, környezetvédelem, elérhetőség javítása és fenntartható városfejlesztés A regionális politika hatékonyságának erősítése. Ennek legfontosabb eszköze a regionális és helyi hatóságok támogatása abban, hogy hálózatokat hozzanak létre, és folyamatosan cseréljék egymással tapasztalataikat

11 Európai Szociális Alap (ESZA) A legkorábban felállított alap: 1960-ban kezdte meg működését Legfőbb funkciója a humánerőforrás fejlesztés támogatása. Célja:gazdasági és társadalmi fejlődés a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásával, melyek a teljes foglalkoztatás elérésére, a munka minőségének és a termelékenység javítására, továbbá a társadalmi befogadás előmozdítására és a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak: Munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése Álláskeresők és inaktív személyek munkavállalásának javítása, munkanélküliség megelőzése, időskori aktivitás ösztönzése Hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítése, munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelem Humántőke fejlesztése Transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szintű partnerségek, egyezmények és kezdeményezések előmozdítása

12 Kohéziós Alap A Kohéziós Alap egy strukturális pénzügyi eszköz Ki támogatható? egy főre jutó, vásárlóerő-paritásban mért bruttó nemzeti terméke (GNP-je) a közösségi átlag 90%-ánál kevesebb, rendelkeznek a gazdasági konvergenciának az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 104c. cikke szerinti feltételei teljesítésére (a túlzott állami deficit elkerülésére) irányuló programmal. A támogatható projektek: környezetvédelmi projektek, amelyek összhangban vannak a vonatkozó környezetvédelmi és fenntartható fejlődési tervek által az európai környezetvédelmi politikára ráruházott célkitűzésekkel (ivóvíz-ellátásnak, a szennyvízkezelésnek és a szilárd hulladék kezelésének, erózió szabályozását és a természet megőrzését célzó projektek) közlekedési infrastrukturális projektek, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat iránymutatásaiban azonosított közlekedési infrastruktúrákat hozzák létre, és fejlesztik.

13 Közös Agrárpolitika Az 1257/1999. EK-tanácsi rendeletet január 1-jével felváltó jogszabály a 2007–2013 közötti hét évre határozza meg az EU vidékfejlesztési politikájának céljait, a vidékfejlesztési prioritásokat és intézkedéseket. Új célok: Az európai családbirtok-szerkezet megőrzése A vidéki népesség megtartása Tájjelleg megőrzése Vidékfejlesztés Alapelvek A mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése műszaki fejlesztéssel, a munkaerő optimális hasznosításával; a mezőgazdasági termelésből élők számára méltányos jövedelemszint biztosítása; a mezőgazdasági termékek piacainak stabilizálása; az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása; annak biztosítása, hogy a fogyasztók reális áron jussanak az élelmiszerekhez.

14 Támogatási egységek Az Európai Unió regionális támogatásai régiók, vagy annál kisebb térségek fejlesztésére irányulnak. A támogatásokban részesülő régiókra az EU egy ún. NUTS rendszert alkalmaz mely 3 fő kategóriából áll: Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási egysége (tartomány, régió, megye, stb.), a további egységek ezen közigazgatási egységek összevonásából vagy felosztásából képezhetők. Magyarország esetében a közigazgatási egységek a megyék (főváros), további egységek a megyék (főváros) összevonásából képzett régiók, illetve a régiók összevonásából képzett nagyrégiók (I. szint). NUTS I : Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3) NUTS II : tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7) NUTS III : megye/főváros (egységek száma: 20)

15 Strukturális Alapok területi szintjei A magyarországi NUTS regionális struktúra Területi Statisztikai Régiók (NUTS) – NUTS I az ország teljes területe – NUTS II régiók – NUTS IIImikrorégió (megyék) – NUTS IVkistérségek – NUTS Vtelepülések  Magyarország: 7 NUTS II. régió

16 Az EU regionális politikáját és a Strukturális Alapokat irányító elvek Öt meghatározó alapelv: Szubszidiaritás (a döntéseket és végrehajtást a kompetenciával rendelkező szintre kell delegálni) Programozás (többéves programok) Partnerség (érintett szereplők bevonása) Addicionalitás (társfinanszírozás) Koncentráció (földrajzi, tematikus) Egyéb alapelvek Monitoring (értékelés) Transzparencia (átláthatóság)

17 EU pályázati rendszerének alapelvei Szubszidiaritás: a döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához Addicionalitás: a Közösség által nyújtott pénzügyi támogatás kiegészíti az adott ország fejlesztési politikáját, hozzájárul területfejlesztési stratégiájához. Koncentráció : a támogatásokat azokra a régiókra kell koncentrálni, ahol a legnagyobb az elmaradottság, azaz azokra a régiókra, ahol az egy főre eső GDP nem éri el az EU átlag 75%-át. Partnerség: fejlesztési stratégiák partnerségen alapuló kidolgozása, ezek megvalósításának egyértelmű célkitűzési rendszere, a fejlesztések egymásra épülése, időbeli ütemezése jelenti a programozást. Programozás: fejlesztési stratégiák partnerségen alapuló kidolgozása, ezek megvalósításának egyértelmű célkitűzési rendszere, a fejlesztések egymásra épülése, időbeli ütemezése jelenti a programozást. Monitoring és ellenőrzés

18 Az alapelvek: 1988 óta változatlanok programozás – több éves programozási ciklusokba illeszkedő projektek –jelenleg: koncentráció – a források koncentrálása, integrált projektek partnerség – együttműködés a különböző szintek között, a helyi szereplők között addicionalitás – önerő, nemzeti hozzájárulás továbbá: szubszidiaritás – a lehető legalacsonyabb szinten történő problémakezelés

19 A kohéziós jelentés a területfejlesztés mellett új elemek: –az öregedő társadalom egyre nagyobb terheket ró az aktív munkavállalókra és a társadalombiztosítás rendszerére –a szociális kohézió erősítése a szegénység elleni küzdelem miatt lényeges –a globális versenyképességhez a munkahelyteremtés képessége nagy mértékben hozzájárul – és nem csak a hátrányos helyzetű térségekben és iparágakban! –a versenyképesség további tényezői: mindenfajta infrastruktúra, humántőke fejlesztése, innovációs kapacitások

20 Új célrendszer korábban: regionális/területi fejlettségi különbségek csökkentése most: versenyképesség – foglalkoztatás – kohézió további célok: –tudásalapú társadalom építése –társadalmi befogadás –fenntartható fejlődés –belső piac kiteljesítése

21 A kohéziós jelentés ajánlásai három prioritás: –konvergencia: a növekedés és munkahelyteremtés támogatása a legkevésbé fejlett régiókban –regionális versenyképesség és foglalkoztatás: a változások követése és elősegítése –európai területi együttműködés: az EU területének harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése a szubszidiaritás elvének erőteljesebb érvényesítése a megvalósításban nagyobb koncentráció

22 Támogatási területek innováció és a tudásalapú gazdaság a megközelíthetőség és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások –nem csak fizikai infrastruktúra, hanem ICT is! környezetvédelem és kockázat-megelőzés –elvek: prevenció, beavatkozás a forrásnál oktatás, foglalkoztatás és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése a munkavállalók alkalmazkodóképessége –földrajzi, ágazati és szervezeti mobilitás a humántőke és a munkaerő-utánpótlás

23 Támogatási eszközök vissza nem térítendő támogatást nyújt: –Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) infrastrukturális (kis)projektek támogatása –Európai Szociális Alap (ESZA) humán projektek támogatása –Kohéziós Alap (KA) környezetvédelmi és infrastrukturális (nagy)projektek támogatása kedvezményes (kamatozású és futamidejű) hiteleket nyújt: –Európai Beruházási Bank (EIB)

24 Hatályos szabályozás ( ) A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés arra irányul, hogy – a legkevésbé fejlett régiókon kívül – növelje a régiók versenyképességét, vonzerejét és foglalkoztatási rátáját, a humán tőkébe való beruházás minőségének javítása, az innováció, a tudásalapú társadalom, a vállalkozói szellem előmozdítása, a környezet védelme és állapotának javítása, továbbá az elérhetőség javítása, a munkavállalók és az üzleti vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, illetve a nyitott munkaerőpiac fejlesztése révén. (ERFA, ESZA) Az európai területi együttműködés célkitűzés arra irányul, hogy erősítse a határokon átnyúló együttműködést közös helyi és regionális kezdeményezések útján, a transznacionális együttműködést az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén, valamint az interregionális együttműködést és tapasztalatcserét a megfelelő területi szinten. (ERFA)

25 A megvalósítás keretrendszere tagállami szinten meghatározott az EU rendelettel szabályozza az intézményi kereteket, amelyeken belül a tagállamok nagy fokú szabadságot élveznek EU-szinten meghatározott: –nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK-Nemzeti Stratégiai Referenciakeret) az uniós kohéziós célok és a nemzeti reformprogram közötti kapcsolat bemutatására január 1-től december 31-ig hatályos –operatív programok (OP-k) NSRK alapján, szintén a teljes programozási ciklusra vonatkozóan konkrét pályázati kiírások alapját képezik

26 A megvalósítás intézményei tagállami döntés alapján alapvető szervezetek OP-szinten: –Irányító Hatóság (IH) pályázat kiírása, szerződéskötés, programszintű monitoring –Közreműködő Szervezetek (KSZ-ek) az IH-tól vesznek át egyes feladatokat –Kifizető Hatóság (KH) a támogatást kifizetési kérelemre nyújtja a kedvezményezett számára

27 Magyarország 7 régiója

28 ERFA finanszírozás Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatható: munkahelyteremtő beruházások infrastrukturális beruházások kis- és középvállalkozások, különösen –vállalatvezetés, technológiatranszfer, hozzáférés a pénzügyi forrásokhoz, közvetlen támogatás

29 ESZA finanszírozás Európai Szociális Alap (ESZA) fejlesztési területei –aktív munkaerő-piaci politikák; –esélyegyenlőség biztosítása a munkaerőpiacra való belépés tekintetében, különös tekintettel a társadalmi kirekesztés szempontjából veszélyeztetett csoportokra; –az oktatás és képzés rendszerének fejlesztése; –a munkavállalók és a munkaszervezet alkalmazkodóképességének javítása; –a nők munkaerőpiacra való belépésének és munkaerő-piaci részvételének támogatása.

30 Az Uniós támogatások… Csak az uniós célokkal összhangban lévő elképzelések kaphatnak támogatást… Csak a megfelelő formában ismertetett elképzelések kaphatnak támogatást… Csak a fenntartható fejlődés elvével összhangban lévő elképzelések kaphatnak támogatást… Csak az esélyegyenlőség elvével összhangban lévő elképzelések kaphatnak támogatást…

31 Kettős cél: 1.Foglalkoztatás bővítése –Az egyén foglalkoztathatóságának javítása (munkaerő kínálat növelése) –Munkahelyteremtés (munkaerő-kereslet növelése) –A kereslet és kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása 2.Tartós növekedés elősegítése –Versenyképesség növelése –A gazdaság bázisának szélesítése –Üzleti környezet fejlesztése (elérhetőség javítása, szabályozási környezet javítása, állami szolgáltatások hatékonyságának növelése) A NFT II. világa: Átfogó cél

32 Gazdaságfejlesztés Közlekedésfejlesztés Társadalom megújulása Környezeti és energetikai fejlesztés Területfejlesztés Államreform Prioritások

33 Célkitűzések Három célkitűzés megvalósítására: 1. Elmaradott régiók támogatása (az egy főre jutó GDP az EU átlagának 75%-a alatt van) 2. Strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakításának támogatása 3. Oktatási, szakképzési, foglalkoztatási politikák és rendszerek korszerűsítésének és átalakításának támogatása

34 Kohéziós Alap Országos szinten támogat, nem regionálisan Ország GNP-je a közösségi átlag 90%-a alatt kell legyen Környezetvédelem, közlekedési infrastruktúra támogatása

35 – EQUAL, az esélyegyenlőség biztosítására – INTERREG, a határ menti együttműködésre – LEADER, a vidéki területek fejlesztésére – URBAN, városi területek megújítása Közösségi kezdeményezések

36 A Strukturális Alapok Fogadása A Strukturális Alapok Fogadása Lebonyolítás Intézményrendszer –Strukturális Alapok szabályrendszere –Felelősség és hatáskörök –Hatékonyság: intézményi modellek Folyamatok, eljárások –Strukturális Alapok szabályai –lebonyolítás, pályáztatás, értékelés, ellenőrzés, monitoring, kifizetés…

37 Felkészülés a támogatások felhasználására Hogyan kezdjünk hozzá?

38 A támogatások felhasználása minden esetben projektek keretében történik a projektekhez pályázat útján lehet támogatást szerezni –ismerni kell a hazai és az uniós szintű pályázati rendszert (amennyiben ilyen ambícióink is vannak…) –figyelni kell a kiírások megjelenését és a határidőket! számos „írott és íratlan” szabálynak kell megfelelni

39 „Projektek felértékelődése” egyre sűrűbben vannak esetek, amikor egyedi, a napi rutinon túlmutató problémákkal szembesülnek a cégek, vannak iparágak, ahol napjainkra a működés egyedi feladatok összessége, kulcsszó: egyediség a fentiek következtében adódik a feladat: kell egy vezetési eszköz, amely ezeket a feladatokat hatékonyan kezeli.

40 A projektek rendkívül sokszínűek Szervezeti projektek: a munkavégzéssel kapcsolatos projektek Műszaki vagy termék projektek: a munka tárgyára vonatkoznak A kivitelezésre vonatkozó projektek..Kézzel nem megfogható erőforrások (pl. tudás, információ, megelégedettség, image, …) előállítására vonatkozó projektek. „Gyerekprojekt”

41 Milyen a jó projektötlet? valós igényeket elégít ki illeszkedik valamely konkrét pályázati kiíráshoz illeszkedik az EU kohéziós politikájának céljaihoz illeszkedik a nemzeti programdokumentumokban megfogalmazott prioritásokhoz reális célokat tűz ki

42 Követelmények a pályázókkal szemben pályázó jogi státusza alkalmas szakmai alkalmasság pénzügyi alkalmasság terv kidolgozottsága célok világosak, a hozzájuk vezető út egyértelmű hatékonyság, „value for money” megvalósíthatóság és fenntarthatóság

43 A projekt fogalma A projekt szempontjából 3 tényező: Erőforrások (humán, energia, pénz) Cél, célrendszer Idő, fázisok

44 Mi a projekt??? (egyszerű) Egy olyan egyszer elvégzett munka, amelynek jól meghatározható kezdeti és befejezési időpontja van (Verzuh 2006, 26. o.). A fogalom meghatározásához rögtön szervesen kapcsolódik egy megjegyzés is, amely szerint „ez a fajta munka ellentétben állhat a szervezet rendszeresen végzett tevékenységeivel”

45 Szervezeti megközelítés rutinmunkákon kívül eső, egyedi feladat megoldására létrejött csoport, léte időben korlátozott, kezdete és vége meghatározott, elkülönült erőforrásokkal dolgozik, önálló költségvetése van, a szervezete egyedileg összeállított csapat, a tagok nemritkán különböző szervezetekből jönnek.

46 A Projekt (körülíró) Egy olyan komplex tevékenység folyamat, amelynek végeredménye - előre definiált célja - egy előre meghatározott (műszaki) paraméterekkel leírható olyan, önmagában működőképes létesítmény, aminek megvalósítása időben és pénzértékben is egyaránt meghatározott.

47 Projekttömeg Szükséges egy olyan tevékenység tömeg, amely képes felszívni a támogatást –Ötlettől a projekttervig  projekttervezés, projektmenedzsment –Jogosultság (elfogadható költségek, versenyszabályok) –Megvalósíthatóság (pénzügyi és nem pénzügyi megtérülés, költségek és hasznok)

48 A projekt egy olyan tevékenység: amely meghatározott célrendszerrel rendelkezik konkrét időtávot fog át zárt költségvetése van

49 Projekt definiálható (leírható) a célként elérendő eredménnyel, a teljesítés időtartamával, a teljesítés költségkeretével.

50 A projekt a támogatások legkisebb eleme, azok az eszközök (beruházások, szolgáltatások), amelyek hozzájárulnak a szélesebb közösség által kijelölt közép, vagy hosszú távú átfogó cél eléréséhez másképpen: –egy adott kiinduló helyzetből –adott időtartamon belül –adott eszközökkel –egy specifikus célt elérni kívánó tevékenységsorozat

51 A projekt elemei I. Átfogó/hosszú távú és konkrét célkitűzések –Célkitűzés: kívánatos, jelenleg nem létező jövőbeli állapot – a jelenlegi problémából képezzük Konkrét: a projekteredmények és a kedvezően alakuló külső körülmények teszik elérhetővé Átfogó/ hosszú távú: a jelen projekt mellett más projektek és egyéb kedvező külső körülmények is szükségesek bekövetkezéséhez Eredmények –A projekttevékenységek megvalósulása és kedvező külső körülmények bekövetkezése teszik elérhetővé –Konkrétak, megfoghatók, mérhetők legyenek!

52 A projekt elemei II. Tevékenységek –A projekt végrehajtói által koordinált tevékenységek, amelyek az eredmények elérését célozzák –Csak az eredmények és azon keresztül a célkitűzések elérését szolgáló tevékenységek! Előfeltevések –Pozitív külső körülmények, melyek bekövetkezése szükséges a projekt megvalósulásához –Kockázatelemzéssel kapjuk meg ezeket: a kockázatok pozitív megfogalmazásai Mutatók (indikátorok) –Az eredmények és a célkitűzések elérését bizonyító mérőszámok

53 A projekt elemei III. Projektmenedzsment-struktúra –Felelősök, felelősségek, feladatok, jelentéstételi rend, döntéshozatal Erőforrások –Emberi és dologi Költségvetés –A ráfordított erőforrások ellenértéke Időtartam –Se előtte, se utána nem a projekt része – bár rendszerint van utánkövetés!

54 Projekt és pályázat projekt – megtervezett fejlesztési elképzelés pályázat – a PROJEKT bemutatása a pályázat kiírója (a TÁMOGATÓ) által megkövetelt formában

55 Milyen a jó projekt? releváns –kereslet-vezérelt –cél-orientált –megfelel a stratégiai elvárásoknak megvalósítható –jól átgondolt, következetes –eredményei mérhetők –költségvetés reális –munkamegosztás reális –kockázatok ismertek fenntartható –a célcsoport számára nyújtott előnyök a fejlesztés után is biztosíthatók

56 A projektmenedzsment A projekt tárgyának megvalósítását célzó szervezési, vezetési és irányítási tevékenység, amely meghatározott módszereket, technikákat igényel.

57 A projektmenedzsment feladatai:  a célmeghatározás  a tervezés  irányítás  ellenőrzés

58 A cél A cél alatt egy elméletben felállított terv-állapot értendő:  amelynek elérése kívánatos,  amelynek reálisnak kell lennie,  amelyet tudatosan választottak ki és  amely csak cselekvéssel érhető el.

59 Céllal kapcsolatos elvárások megoldásoktól függetlenül (ne tartalmazza a megoldások ismertetését, vagy ne induljon ki egy bizonyos elgondolásból!) lehetőleg teljes körűen a tényleges követelményeket tartalmazza egyértelműen és ellenőrizhetően igényesen, de megvalósíthatóan.

60 Célok tagolása szakmai teljesítéssel (a teljesítmény- paraméterekkel!) kapcsolatos célok, minőségre vonatkozó célok, határidők, költségcélok.

61 Célrendszerének felépítése ALAPÁLLAPOT (hol vagyunk most)  KÖZBÜLSŐ CÉLOK (mérföldkövek)  A PROJEKT KÖZPONTI CÉLJA (hová szeretnénk eljutni ezzel a konkrét projekttel, amire ennyi pénzt szánunk, ennyi időt szánunk és ilyen teljesítményparamétereket várunk el)  A PROJEKT VÉGSŐ CÉLJA (egyfajta jövőkép, aminek eléréséhez a jelen projekt is csupán egy mérföldkő)

62 „Az egész definiálása” Mit? A feladat mennyiségi és minőségi tartalmával kapcsolatban Mikor? Időrend, időtartam, időpontok Ki? Személyes munkaelosztás Hogyan? Eljárások, módszerek Mivel? Eszközök fajtája és mennyisége Honnan? Személyek és eszközök biztosítása Hová? A személyek és eszközök hasznosítása a projekt sikeres befejezése után

63 A projektmegvalósítási ciklus Előkészítés szakasza Odaítélés szakasza Fizikai megvalósítás (vagy projekt kivitelezés) szakasza, ahol célszerű néhány mérföldkövet meghatározni, többek között a haladás mérésére, projektmonitoring) Utóelemzés (A projekt működési szakasza)

64 Makroszint hatások Egy gazdaságból a legritkább esetben tud következmények nélkül eltűnni milliárd forint. Nekünk lehet, hogy ez is sikerülni fog  Közvetlen hatások Multiplikatív hatások Összesített keresletnövekményben rejlő lehetőségek

65 A projekt résztvevői Célcsoport, a projekt kedvezményezettei: l EU: társadalmi és gazdasági kohézió l Mindig tágabb kör a partnereknél!!! Partnerek: l Célcsoport igényeinek megértése l Kezdeményező kitüntetett szerepe, fővállalkozó l A konzorcium „felel a projektért” Szolgáltatást nyújtók: l Alvállalkozók l Finanszírozott esetekben az előírások fokozott figyelése!

66 Donorfinanszírozott projekt A donorfinanszírozott jelző csak arra vonatkozik, hogy az adott projekt valamilyen külső támogatás igénybevételével valósul meg, azaz a költségvetés egy bizonyos hányadát valamilyen külső finanszírozó (donor) biztosítja. Ehhez kapcsolódik szorosan a támogatásintenzitás fogalma, amely azt határozza meg, hogy a költségvetés hány százaléka külső finanszírozás (a maradék meg értelemszerűen a saját forrás)

67 A projekttömeg Lesz-e elég projekt? Mi a projekt? NEKÜNK VANNAK-E PROJEKTJEINK?

68 Van-e projekt bázis? Szükséglet felismerése – „adott egy probléma, valamit tennünk kellene” Projekt ötlet, elképzelés, csíra – „mi lenne, ha ezt csinálnánk” Projekt javaslat – „vannak céljaink, és tudjuk, hogyan érjük el azokat” Kidolgozott projekt – „az ördög a részletekben rejlik” Kidolgozott pályázat – „erre talán már pénzt is adnak”

69 Az Európai Bizottság által végzett felmérések gyenge a projekttervezés és előkészítés, a kockázatokat hiányosan vették figyelembe, figyelmen kívül hagyták a projekt hosszú távú fenntarthatóságát befolyásoló tényezőket, a múltbeli tapasztalatok alapján levont tanulságokat csak ritkán vették figyelembe az új projektek tervezése során

70 Stakeholderek (érintettek) Rendkívül fontos a projektek társadalmi beágyazottsága Nyilván társadalmilag hasznos fejlesztési beavatkozásokat nem tanácsos társadalmi szembenállással megvalósítani Következmény: magában a projektek menedzselésében is

71 A projekt által érintettek azonosítása és elemzése (stakeholder analízis) hátrányt szenvedők előnyt élvezők probléma kezelés partnerségi kör projekt megvalósítás >> kompenzáció A projekt érintettjeinek elemzése

72 ÉRINTETT (Stakeholder) Azon szervezetek, személyek  akik közvetve befolyásolhatják a projekt megvalósítását,  akik közvetlenül érdekeltek a célok elérésében,  akik döntöttek a beavatkozásról és finanszírozzák azt,  akik részt vesznek a projektben,  a közszférában dolgozó érintett végrehajtók,  a projekt végső kedvezményezettjei  a célcsoport pl. az érintett lakosság, stb.

73 Az érintettek elemzésének lépései  Az érintettek azonosítása  Információgyűjtés az érintettekről  Az érintettek céljainak azonosítása  Az érintettek erős és gyenge pontjainak elemzése  Az érintettek stratégiájának meghatározása  Az érintettek viselkedésének elemzése  Az érintettek rangsorolása  Cselekvési terv kidolgozása

74 Stakeholderek fontossága Érdekeltségük: Hatalmuk: GyengeErős Nagy„Szürke eminenciás” „Kulcsfigura” Kevés„Kibic”„Statiszta”

75 Stakeholderek informálása „Mindenkinek érdeke” Fontos: a stakeholderek felé csak a számukra releváns információkat közöljük (a stakeholder-analízis alapján) Legyen lehetőségük vélemény- nyilvánításra Az egyeztetések módszerét illetően igazodjunk a stakeholderekhez

76 A projektek előkészítése PCM, SWOT, LKM szerepe, felépítése

77 1. Projekt menedzsment Projekt tervezet készítése: Adatgyűjtés Célok tisztázása (általános, specifikus) Célcsoport kiválasztása A tevékenységek megtervezése Körülmény analízis Üzleti terv készítése Dokumentációk/ellenőrzés

78 A konkrét projekttervezés kezdeti fázisának eszközei: a fastruktúrák Problémafa, célfa, tevékenységfa: összeállítás, logikai összefüggések

79 2. Adatgyűjtés – probléma meghatározás Jelenlegi helyzet meghatározása Probléma elemzés, körülmények Probléma meghatározása Ok-okozati viszonyok feltárása

80 3. Cél és feladat meghatározás Célcsoport kiválasztása: Érdekelt személyek, szervezetek Részesedésük Érdekeik, céljaik vizsgálata Célok, feladatok rögzítése SWOT modell Logikai keretmátrix elkészítése

81 4. Tevékenység tervezés Feladatok kiosztása Az időtávok meghatározása Fázisok alapos ismerete (szakértők bevonása) MÉRFÖLDKÖVEK!

82 5. Üzleti terv elkészítése Bevezető oldal: Azonosító adatok, alapinformációk Összefoglaló: Ötlet leírása, piaci tendenciák, marketing stratégia, pénzügyi kimutatások Megvalósíthatósági tanulmány: Vállalkozás bemutatása, célok ismertetése, iparág elemzés, marketing terv, pénzügyi terv Mellékletek

83 6. Pályázat elkészítése A pályázati szabályzat alapos ismerete A pályázati cél és a projekt cél összhangja A projekt belső ellenőrzése az űrlapok kitöltés előtt (monitoring) Nyilatkozatok megléte Dokumentumok, engedélyek, igazolások rendelkezésre állnak!

84 A PCM módszertan… (projekt ciklus menedzsment) a problémamegoldó ember módszere jól definiált keretet ad a stratégiai gondolkodáshoz megfelelő mozgásteret biztosít a megvalósításhoz egy láncra fűzi fel a tervezést és a végrehajtást ha a megfelelő logikában gondolkodunk, segít azt rendszerbe foglalni - ha nem, feltárja előttünk ezt a hiányosságot … és mindemellett az EU fejlesztési programjainak kedvelt (megkövetelt?) módszertani eszköze

85 A PCM mint megvalósítási eszköz Cél: –az érintettek hozzák meg a döntéseket –a döntések releváns információkra épüljenek a fázisok egymásra épülnek, a sikerhez minden fázist teljesíteni kell a tapasztalatok beépülnek a következő programok és projektek tervezésébe Programozás Identifikáció Kidolgozás Finanszírozás Megvalósítás Értékelés

86 A tervezés módszere - Logframe A logikai keretmódszer garantálja: a valós problémákra épülést a célok strukturáltságát a mérhetőséget a kockázatok felmérését a projektterv következetességét Tervezési módszer? Projektmenedzsment Projektértékelés

87 A logikai keretterv A logframe módszer több, mint maga a mátrix!

88 Problémaelemzés Kiindulás: eltérés a mai helyzet és a jövőbeni „ideális” helyzet között ELTÉRÉS Probléma : Jelenlegi helyzet Eredmények: Milyen állapotot szeretnénk elérni?

89 A probléma meghatározása Szükséglet, probléma meghatározása A probléma által leginkább érintett népesség / csoportok meghatározása A projekt iránti szükséglet igazolása Az állítások alátámasztása statisztikákkal, tanulmányokkal, tapasztalatokkal Miért van szükségünk a projektre?

90 A helyzetelemzés eszköze - a SWOT Az aktuális helyzet leírására épül A helyzetleírás megállapításait strukturálja, elemzési keretet biztosít Megalapozza a stratégia felé való továbblépést Osztályozás –Erősségek (belső - pozitív) –Gyengeségek (belső - negatív) –Lehetőségek (külső - pozitív) –Veszélyek (külső - negatív)

91 A SWOT négy kategóriája Erősségek (Strengths) - Belső tényezők, +Erősségek (Strengths) - Belső tényezők, + Pozitív dolgok, amik jól működnek, és lehet rá befolyásom hogy még jobban működjön Gyengeségek (Weaknesses) - Belső tényezők, -Gyengeségek (Weaknesses) - Belső tényezők, - Olyan dolgok amik nem jól működnek, de lehet rá befolyásom hogy jobb legyen a helyzet Lehetőségek (Opportunities) - Külső tényezők, +Lehetőségek (Opportunities) - Külső tényezők, + Olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket Veszélyek (Threats) - Külső tényezők, -Veszélyek (Threats) - Külső tényezők, - Olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot jelenthetnek

92 Projekt cél Strengths Erősségek (Strengths) Gyengeségek (W eaknesses) () ( Opportunities) Lehetőségek ( Opportunities) Veszélyek Threats (Threats) A SWOT logikája Helyzetvizsgálat Prognózisok a külső feltételekről (gazdasági, technológiai, társadalmi, (gazdasági, technológiai, társadalmi, politikai, kulturális stb. politikai, kulturális stb.

93 LOGIKAI KERETMÁTRIX (LKM) MÓDSZER Az 1960-es években fejlesztették ki Az EU pályázati gyakorlatában kötelezően használt módszer Tervezési eszköz: elemzési folyamatból és megjelenítési módból áll Segítségével szisztematikusan felállítható a projekt elemeinek (célok, eredmények, tevékenységek) hierarchiája, oksági kapcsolata, teljesülésük megállapítása és a befolyásoló külső tényezőkre tett feltételezések

94 Logikai keretmátrix Tervezési és menedzsment eszköz célorientált Célkitűzés-meghatározás kulcsszerepe van a –tervezésben –monitorozásban –értékelésben

95 A Logikai Keretmátrix „segít” Tisztázni a projekt célját és létjogosultságát Világosan meghatározni a projekt kulcselemeit Azonosítani az információszükségleteket Az előkészítés korai szakaszában elemezni a projekt környezetét Egyszerűsíteni a kommunikációt a projektben résztvevő valamennyi résztvevő között Meghatározni, hogyan mérhető a projekt sikere vagy kudarca

96 A logikai keretmódszer mint projekttervezési eszköz Lépései: 1. Projekt-identifikáció (azonosítás, azonosulás) –Problémaelemzés –Célelemzés –Stratégiaelemzés 2. Logikai keretmátrix kidolgozása –beavatkozási logika –indikátorok és forrásaik –források –feltételezések

97 A logframe mátrixot megalapozó bevatkozási logika

98 Logikai keretmátrix lépésről-lépésre ELEMZÉSI FÁZIS  1. lépés: érintettek elemzése  2. lépés: problémaelemzés  3. lépés: célkitűzés- elemzés TERVEZÉSI FÁZIS  4. lépés: a beavatkozási logika meghatározása  5. lépés: az előfeltevések és a rizikófaktorok meghatározása  6. lépés: az indikátorok azonosítása  7. lépés: tevékenységütemezés  8. lépés: költségvetés készítése

99 1. Az érintettek elemzése A különböző érintettek azonosítása –Érinti a projekt –Befolyásolhatja a projektet –Lehetséges projekt partner –„Konfliktusos” szereplők Szerepek szerinti csoportosítása –Projektben közreműködik, társfinanszíroz, haszonélvező –Támogató szervezet –Ellenőrző szerep

100 Csoportosítás társadalmi és szervezeti szempontból –Mik a társadalmi és gazdasági jellemzőik –Milyen a szervezeti felépítésük (Hogyan hoznak döntéseket) –Milyen a jogi státuszuk Érdekek és elvárások –érdekeik és elvárásaik a projekttel kapcs. –az egyes csoportok közötti kapcsolatrendszer A potenciál, kapacitások és erőforrások értékelése –mik azok az erősségek, amikre építhetünk –milyen hozzájárulásra számíthatunk –mik a hiányok

101 Horizontális problémák (környezeti érzékenység, esélyegyenlőség Következtetések, ajánlások –Hogyan vegyük figyelembe az egyes csoportokat –Milyen intézkedések szükségesek –hogyan kezeljük az egyes csoportokat

102 2. Probléma elemzése ¢Célkitűzés-meghatározás alapja ¢Érintettek bevonásával Lépések:  Azonosítsuk a terület fontosabb problémáit. ‚Problémafa készítése ok-okozati összefüggések alapján.

103 A módszer előzménye a problémafa- célfa analízis A módszer két elemből áll: –a projekt á tgondol á sa: a probl é ma okaira val ó koncentr á l á st szolg á lja az elemz é si f á zis, –az elemz é s dokument á l á sa: a tervez é s f á zisa, ahol a projekt ö tletből r é szletes projektterv lesz, elk é sz ü l a logikai keret- m á trix fel é p í t é se (logframe matrix) Tervezési fázis Logikai keretmátrix

104 Logikai keret-tervezés lépésről-lépésre ELEMZÉSI FÁZIS  1. lépés: érintett érdekcsoportok elemzése  2. lépés: problémaelemzés  3. lépés: célkitűzés- elemzés TERVEZÉSI FÁZIS  4. lépés: a beavatkozási logika meghatározása  5. lépés: az előfeltevések meghatározása  6. lépés: az indikátorok azonosítása  7. lépés: tevékenységütemezés  8. lépés: költségvetés készítése

105 A konkrét projekttervezés kezdeti fázisának eszközei: a fastruktúrák Problémafa, célfa, tevékenységfa: összeállítás, logikai összefüggések

106 A fastruktúrák Elemei: –problémafa –célfa –tevékenységfa Logikai rendszer, amely egységben kezeli: –a feltárandó problémákat –a problémák megoldásához rendelendő célokat –a célok megvalósításához szükséges tevékenységeket

107 A problémafa Lényege: a létező helyzet negatív elemeiről ad áttekinthető képet, azok logikus egymásra épülését bemutatva Összeállításának lépései: 1.fő probléma meghatározása az adott helyzetben 2.kiindulópont keresése –okok és következmények hierarchiájának meghatározása –oksági láncolatok végigvezetése –érvényesség és teljesség ellenőrzése

108 A problémafában feltüntetett problémák jellemzői a problémák negatív szituációt jelentenek –megfogalmazásuk ezt feltétlenül érzékeltesse! a problémák legyenek létezők, nem jövőbeniek vagy elképzeltek –célszerű ezt is már a megfogalmazással érzékeltetni a pozíció nem a fontosságukat, hanem az egymáshoz való logikai viszonyulásukat jelenti

109 Problémaelemzés problémafa = ok-okozati összefüggésekbe helyezett problémák azonosítsuk a kulcsproblémát „építsünk” fát a kulcsprobléma köré  Ha az A a B oka, alá helyezzük  Ha az A a B következménye, fölé helyezzük  Ha egyik sem, mellétesszük

110 Problémafa I. A létező helyzet negatív tényezőiről ad áttekintő képet Lépései: 1. Fő probléma meghatározása az adott helyzetben 2. Kiinduló pont keresése 3.Okok és következmények hierarchiájának meghatározása 4. Alulra a direkt okok, felülre a direkt következmények 5. Oksági láncolatok végigvezetése 6. Érvényesség és teljesség ellenőrzése

111 Problémafa II. A problémák negatív szituációt jelentenek. A problémák legyenek létezők, nem jövőbeliek vagy elképzeltek. A pozíció nem a fontosságukat jelenti.

112 A logikai keretmódszer mint projekt identifikációs eszköz – egy példa Problémaelemzés  az elemzés tárgyának és keretének meghatározása  helyzetfelmérés  problémák meghatározása és ok-okozati összefüggések feltárása OK OKOZAT

113 A célfa a problémafa „pozitív konverziója” –pl. probléma: alacsony foglalkoztatási ráta – cél: a foglalkoztatási ráta növelése minden egyes problémához pozitív állításokat rendel a logikai rend megmarad, de a logikai kapcsolatokat célszerű újra ellenőrizni ! a megfogalmazást illetően: tömör és célratörő célok legyenek! esetenként szükség lehet erőforrás-elemzésre a célok megvalósításának tervezése előtt jó problémafa = jó célfa

114 Célkitűzés-elemzés Problémafa:  A jelenlegi helyzet negatívumai  kulcsprobléma  Ok-okozati kapcsolatok Célkitűzés-fa:  A kívánt jövőbeli helyzet pozitívumai  konkrét célkitűzés  Eszköz-eredmény összefüggések

115 Célfa A problémafa konverziója (felcserélése) Minden egyes probléma hátoldalára pozitív állítások Vissza az eredeti helyzetbe Tömör és célratörő célok Jó problémafa=Jó célfa

116 Célkitűzések megfogalmazása  Konkrét  Mérhető  Pontos  Reális  Megfogható

117 A logikai keretmódszer mint projekt identifikációs eszköz – egy példa Célelemzés  a problémák átfordítása célokká  a problémafa „tükörképének” megalkotása FELTÉTEL EREDMÉNY

118 hatáshatás CÉLKITŰZÉS FA PROBLÉMAFA

119 PROBLÉMAFA Súlyos munkanélküliség Iskolázatlan / szakképzetlen fiatalok Mg. Alacsony munkaerő felvevő képessége Szegény Családok nagy Száma Képzési programok hiánya Mg-i termékek Iránti kereslet alacsony A mg-i termékek Feldolgozottsága alacsony OK Okozat

120 CÉLFA Foglalkoztatás növelése Szakképzett fiatalok számának növelése Mg. munkaerő felvevő képességének fokozása Családok bevételének növelése Képzési programok kialakítása Mg-i termékek marketingje A mg-i termékek Feldolgozottságának növelése Eszköz CÉL

121 Tevékenységfa Elfogadott célok feladatokká formálása Hierarchikus rendszer Végrehajtást nagymértékben megkönnyíti Esetleges irreális célok megjelennek

122 A tevékenységfa az elfogadott célokból kiindulva meghatározzuk, hogy milyen tevékenységek elvégzésével érjük el azokat az előző fák hierarchikus struktúráját megőrizzük a tevékenységfa alkalmazása a végrehajtás tervezését nagy mértékben megkönnyíti az esetleges irreális célok a konkrét tevékenységek alapos megtervezésével kiszűrhetők

123 Stratégiaalkotás Határozzuk meg, mi kerüljön a projektbe (célkitűzéscsoport) stratégia: szorosan összefüggő célkitűzések csoportja –Gondoljuk át, hogy megvalósíthatók-e! Véglegesítsük a konkrét és az általános célkitűzést, valamint az eredményeket

124 A konkrét projekttervezés következő fázisa: a logikai keretmátrix A logikai keretmátrix felépítése, elemei, az egyes oszlopok és sorok tartalma, ezek közötti összefüggések

125 A logikai keretmátrix fontossága az 1970-es években kezdték el használni használatának előnyei: –egyszerű elrendezés –logikai következmények megjelenítése közérthető formában mutatja meg a célokat, és teljesíthetőségük realitását „az EU-s támogatási rendszer eszperantója”

126 A logikai keretmátrix előnyei a logikai keretmátrix segít… –tisztázni a projekt célját és létjogosultságát –világosan meghatározni a projekt kulcselemeit –azonosítani az információszükségleteket –az előkészítés korai szakaszában elemezni a projekt környezetét –egyszerűsíteni a kommunikációt a projektben résztvevő valamennyi résztvevő között –meghatározni, hogyan mérhető a projekt sikere vagy kudarca

127 AZ Logikai Keret Mátrix ELEMZŐ SZAKASZ ÖSSZEFOGLALÁS 1. Problémák vizsgálata (Érintettek elemzése) 2. Célok elemzése 3. Stratégia kialakítása 4. Ellenőrzés

128 A logikai keretmátrix tervezése a módszer előzménye a problémafa-célfa elemzés elvégzése a logikai keretmátrix elkészítése két részből áll: –a projekt átgondolása (elemzési fázis): a probléma okaira való koncentrálást szolgálja –az elemzés dokumentálása (tervezési fázis): a projektötletből részletes projektterv lesz, elkészül a logikai keretmátrix

129 Logikai keret-tervezés lépésről lépésre elemzési fázis: –1. lépés: érintett érdekcsoportok elemzése –2. lépés: problémaelemzés –3. lépés: célkitűzés- elemzés tervezési fázis: –4. lépés: a beavatkozási logika meghatározása –5. lépés: az előfeltevések meghatározása –6. lépés: az indikátorok azonosítása –7. lépés: tevékenységütemezés –8. lépés: költségvetés készítése

130 Az LKM módszer lépései 5. A projekt belső logikájának kialakítása 6. Feltételek és kockázatok pontosítása 7. Mutatók meghatározása 8.Tevékenységek ütemezése 9. Költségterv készítése 10. Végső ellenőrzés Tervező szakasz

131 A beavatkozási logika és az indikátorok közötti kapcsolat Tevékenységek Eredmények Output mutatók A mutatók forrásai A projekt célja Eredmény- mutatók A mutatók forrásai Átfogó cél Hatás- mutatók A mutatók forrásai Eszközök Költségek Beavatkozási logika A mutatók forrásai Objektív módon mérhető mutatók

132 Beavatkozási stratégia - definíciók Mit és hogyan kívánunk elérni a projekt keretében Az a magasabb szintű cél, amihez a projekt hozzájárul Az a cél, amit a projekt időtartamának végére, vagy közvetlenül azt követően el kívánunk érni (ideálisan mindig csak egy van) A projekt konkrét, kézzelfogható eredményei A projekt keretében végrehajtandó tevékenységek ÁTFOGÓ CÉLOK (overallobjectives) PROJEKT CÉLJA (projectpurpose) VÁRT EREDMÉNYEK (Expected results v. output) TEVÉKENYSÉGEK (Activities)

133 Feltételek Feltételek: a program sikeréhez szükséges körülmények, amelyeket azonban a program (v. menedzsmentje) nem tud befolyásolni. Feltételek szintjei: a beavatkozási logikával összhangban Feltételek meghatározásának célja: a tervezés korai szakaszában meghatározni a program sikerét veszélyeztető kockázatokat. a végrehajtás alatt lehetővé tenni a monitoringot.

134 Fontos a feltétel? Valószínű a bekövetkezése? Ki kell hagyni Biztos Valószínűtlen Valószínű Ki kell hagyni Figyelni kell Át lehet alakítani a stratégiát? Ki kell bővíteni a stratégiát a feltételre ható eszközökkel „Gyilkos” feltétel igennem igennem Feltételek: KOCKÁZATELEMZÉS

135 A bizonytalanságok két alaptípusba sorolhatók: A kockázatok olyan tényezők, amelyek ha bekövetkeznek, negatív hatással lesznek a projektre. A feltételek olyan tényezők, amelyek megvalósulása szükséges a projekt sikeréhez.

136 BEAVATKOZÁSI LOGIKA Tevé- kenységek Output Cél Célkitűzés Logika Miért fontos a projekt a régiónak? Társadalmi-gazdasági előnyök, amelyek eléréséhez a projekt hozzájárul Mit kell tenni hogy a kedvezményezettek hozzájussanak a tervezett előnyökhöz? Mit tettek a projekt megvalósításáért A projektnek köszönhetően a kedvezményezettek mit fognak elérni vagy mit fognak tudni tenni?? Minden, amit a kedvezményezettek fognak kapni a projekt megvalósításából Miért van szüksége a kedvezményezetteknek a tervezett tevékenységekre? Konkrét és kézzelfogható előny a nevezett kedvezményezetteknek JelentésDefiníció

137 BEAVATKOZÁSI LOGIKA (példa) Kevesebb munkanélküli fiatalCélkitűzés Ösztönzők kidolgozása vállalkozók számára, hogy új munkahelyeket teremtsenek Tevékeny- ségek Több munkalehetőségOutput A munkaerőpiaci politikák a helyi igényekre válaszolnak Cél DefinícióLogika

138 Indikátorok - horizontális logika A jó indikátorok – a SMART kritériumok  SpecificKonkrét  MeasurableMérhető  AchievableElérhető, rendelkezésre áll  RealisticReális  Time-basedIdőhöz kötött CÉLINDIKÁTOR INFORMÁCIÓ FORRÁSA

139 INDIKÁTOROK Mindegyik eredményre, közvetlen célra és tágabb célra tegyük fel a következő kérdéseket: A közvetlen célok indikátorainál gondoljunk arra, mi a fenntartható előny a célcsoport számára? mutatók határozzák meg a teljesítés elvárt minőségét, amely szükséges a célok eléréséhez: QQTTP- kritérium A mutatók határozzák meg a teljesítés elvárt minőségét, amely szükséges a célok eléréséhez: QQTTP- kritérium  mennyiségi - quantity (mennyit?),  minőségi - quality (milyen jól?),  célcsoport - target group (kinek?),  idő - time (mikor?),  hely - place (hol?).

140 Érzékenység: 1. Valóban mutassa a kisebb hatásokat is 2. Markánsan mérhetőek legyenek a beavatkozások eredményei Összehasonlíthatóság: 1. Projektek között 2. Földrajzi területek (régiók) között Érthetőség: 1. Minden ki azonnal megértse 2. Mindenki ugyanazt értse

141 Megbízhatóság (objektív ellenőrizhetőség): 1. Források??? 2. Dokumentáltság Költségesség: 1. Hozzáférés költségei 2.„Előállítás költségei”

142 Információ forrása az indikátorokhoz Fel kell tüntetni: -az információ forrását -a megszerzésének módját -biztosításának formáját (pl. jelentés, statisztika) -ki szerzi be az információt -mikor és/vagy milyen gyakorisággal A projekt keretében megszerzendő információkhoz forrást is kell biztosítani!

143 Program és környezet mutatók összehasonlítása A munkahelyek száma a KKV-ban A többlettermeléshez szükséges új munkahelyek száma Az összes exportA realizált export többlet Az export tevékenységet folytató KKV-k %-os aránya A kiépülő új nemzetközi együttműködések száma A KKV-k száma a térségbenA tanácsadási szolgáltatásban részesülő KKV-k száma K Ö RNYEZET MUTAT Ó K /A JOGOSULT T É RS É G EG É SZ É RE VONATKOZTATVA/ PROGRAM MUTAT Ó K /A BEAVATKOZ Á SOK É S A HAT Á SOK KIMUTAT Á S Á RA/

144 A helytelenül megválasztott indikátor, az egyébként kiválóan megvalósított projektből is tud igen negatív képet mutatni az értékelőknek!!! FONTOS

145 A beavatkozások „szintjei” Input (felhasználandó erőforrások) Output (megtermelt javak és szolgáltatások) „Eredmények” (közvetlen és középtávú hatások) „Hatások” (hosszú távú hatások)

146 Az indikátorok típusai I. Inputindikátorok Outputindikátorok: 1. Általában a kibocsátást mérik valamilyen nominális skálán (km, tonna, kiadványszám stb.) 2. Tekinthető egy „szerződéses vállalásnak” is 3. A projekt „mérőszáma”, alkalmas a projektek kiválasztására (hatékonyságmérés), illetve a teljesítésigazolásra (ellenőrzés) egyaránt

147 Az indikátorok típusai II. Eredményindikátorok: 1. A specifikus célok teljesülését (közvetlen hatások) mérik 2. A PCM minden szakaszában kitüntetett szerepük van 3. Lehetőség szerint „ilyen volt ilyen lett” típusú mutatók Hatásindikátorok: 1. Hosszú távú hatások (milyen társadalmi célkitűzéshez hogyan járulunk hozzá)

148 A mutatók értelmezése A betelepülők száma A forgalom növekedés mutatói Foglalkoztatottság növekedése Hat á sok A rehabilitált terület környezete elfogadottságának növekedése Az összekötött települések elérhetőségének javulása A terület vonzerejének változása Eredm é nye k Rehabilitált területe mérete Megépített út hossza Létrehozott új üzemi terület Outputok Projekt költségÉpítési költségFejlesztési költség Inputok V Á ROSI SZEM É TLERAK Ó REHABILT Á - CI Ó JA ÚTÉPÍTÉSÚTÉPÍTÉSTELEPHELY FEJLESZT É S MUTAT Ó K

149 Az LKM módszer erősségei Összehozza az érintetteket a célok és stratégiák világos megfogalmazásához Világos célokat állít fel, azokat hierarchikus sorrendbe téve a projektterv belső ellenőrzési eszköze Kritikus gondolkodásra készteti a tervezőt a projekt sikerét befolyásoló felvetések és kockázatok megfogalmazásakor A teljesítménymutatók és a haladásmérés eszközeinek megállapításával az ellenőrzés és értékelés folyamata már a kezdetektől jelen van.

150 Az LKM gyengeségei Csak tervezési eszköz, önmagában nem garantálja a projekt sikerét Szisztematizálja a gondolkodást, de nem helyettesíti Csak az adott pillanatban meglévő tudást és feltételezéseket tükrözi A körülmények változásához kell igazítani Nem lehet „kötelező gyakorlatként” mechanikusan alkalmazni

151 Köszönöm a figyelmet

152 Pályázatírói ismeretek – Ütemterv – HR terv – Pénzügyi terv

153 Ütemtervezés Miért szükséges? –Projektelemek, feladatok időigényesek –Egyes projektelemek egymásra épülnek –Egyes elemek csúszása esetén hol lehet beavatkozni –n+2 szabály: A 2004-es előirányzathoz rendelt pályázatokat dec. 31-ig el kell számolni (zárás okt. végéig!)

154 Ütemtervezés menete Tevékenységek meghatározása Tevékenységek egymásra épülésének felvázolása Egyes tevékenységek időigényének meghatározása Ütemterv elkészítése

155 Logikai háló, kritikus útvonal

156 Gantt-diagram (sávos ütemterv)

157 HR terv A humánerőforrások tervezése is szükséges –rendelkezésre állás, szűk keresztmetszetek –költségek felmérése Elemei –kompetencia igények megahtározása –szakértők kiválasztása, hozzárendelése a feladatokhoz –egyes feladatok pontos ráfordítás-igényének meghatározása –ütemterv alapján HR inputok tervezése

158 HR terv - példa

159 Megvalósíthatósági tanulmányok

160 A megvalósíthatósági tanulmány (Feasibility study) A különböző projektváltozatok közötti választáshoz döntéstámogató, a megvalósíthatóság komplex feltételeit és alternatíváit, továbbá a megvalósítás várható eredményeit projektváltozatonként részletesen elemző tanulmány. A közpénzekből megvalósított beruházásokkal kapcsolatos minőségi és gyors döntés eszköze. RELEVANCIA, MEGVALÓSÍTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓSÁG elemzése

161 A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi felépítése 0.Főbb projekt adatok – projekt adatlap 1.Vezetői összefoglaló 2.Az alkalmazott módszertan bemutatása 3.Szükséglet elemzése, lehetséges alternatívák –3.1.A fejlesztési probléma, szükséglet bemutatása (kereslet-kínálat elemzése) –3.2.A probléma kezelését célzó lehetséges alternatívák, stratégiák bemutatása, elemzése, összehasonlítása 4.A projekt bemutatása –4.1.A projekt hátterének, kontextusának, környezetének elemzése –4.2.A projekt megvalósítás részletes bemutatása 5.Környezeti hatások vizsgálata

162 A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi felépítése 6.Pénzügyi elemzés –6.1.Költségek elemzése –6.2.Bevételek elemzése –6.3.Jövedelmezőség és megtérülés számítás, pénzügyi elemzések –6.4.Finanszírozási források meghatározása 7.Gazdasági-társadalmi hatások vizsgálata 8.Összegzés: a projekt megvalósíthatósága 9.Mellékletek –Logikai keretterv –Kapcsolódó jogszabályok –Forrásanyagok

163 Az eredmények fenntarthatóságának követelménye A projekt eredményei kielégítik a projektcélt, az aktuális szükségletre megoldást jelentenek Emellett azonban követelmény, hogy a projekt eredményei hosszú távon is fenntarthatóak legyenek, további (folyamatos) támogatás nélkül is Mit kell figyelembe vennünk? Általában –A működés, működtetés intézményi, szervezeti, fizikai feltételei Közösségi célú fejlesztés esetében –Szükséglet/igény hosszú távú megléte –Finanszírozási háttér Gazdasági célú fejlesztés –Kereslet-kínálati viszonyok –Versenyhelyzet

164 Fenntarthatóság - Néhány tipikus kérdés Normatív finanszírozás esetén a kalkuláció alapja hogyan alakul a jövőben? Miért éri meg a magántőkének működtetni a fejlesztést? Mit tudunk a konkurenciáról? Az egyes feltételek változása mekkora hatással van a fenntarthatóságra?

165 Pénzügyi terv

166 Pénzügyi tervezés folyamata Beruházási javaslatok kidolgozása (költségvetés javaslatok) Javaslatok pénzáramlásának becslése Pénzáramlás értékelése Projektváltozat kiválasztása

167 Finanszírozási feladatok, finanszírozási igények A kedvezményezettek finanszírozási feladatai Saját forrás biztosítása Projekt likviditás biztosítása Pályázat kidolgozás és a projekt lebonyolítás nem támogatott költségeinek biztosítása Finanszírozási igények „Végleges” költségek –Saját forrás –Nem támogatott költségek –Vissza nem téríthető ÁFA „Átmeneti” költségek –Számlák teljes összegének kifizetése –Visszaigényelhető ÁFA

168 A saját forrás elemei Számlapénz (bank) Bankhitel (rövid és éven túli) Partnerek hozzájárulása Egyéb forrás (pl. tagi hitel)

169 Ha a saját forrás: bankhitel Tartós forrásigény biztosítása Beruházási hitelből Átmeneti forrásigény biztosítása Rövid lejáratú hitelből

170 A költségvetés kiadási oldala Beszerzési költségek –Építés –Eszközbeszerzés –Szolgáltatás HR költségek Projektmenedzsment költségek, szakértői díjak Teljes és szűk költségvetés - a támogatható költségek határozzák meg

171 Költségek elszámolhatósága Strukturális Alapok költségei elszámol- hatóságának szabályozásáról szóló rendelet Vonatkozó európai uniós szabályok Hazai költségvetési előirányzatok felhasználását szabályozó rendeletek Pályázati felhívás Vonatkozó szabályok

172 Költségek elszámolhatósága Bizonylatokkal igazolt, teljesített költségek Projekthez közvetlenül kapcsolódnak Projekthez nélkülözhetetlen Költséghatékonyság – ellenőrizhető, piaci értékű árak Projekt Magyarországon valósul meg Nem szerepelnek a nem elszámolható költségek között Általános feltételek

173 Nem elszámolható költségek (példák) Bírság, kötbér és perköltség Adó és illeték, amelyek nem a kedvezményezettet terhelik Alvállalkozó, amely a költségekkel arányosan nem ad hozzá értéket Pénzügyi műveletek díjai (deviza átutalási jutalék és árfolyamveszteségek)

174 A pénzügyi tervezés célja Pénzügyi megvalósíthatóság vizsgálata Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata Költségek és tevékenységek egymáshoz rendelése A rendelkezésre álló források feltérképezése

175 Kinek szól a pénzügyi terv? Külső szervezetek számára: –program kezelő-támogató hatóságok, –hitelintézetek minden esetben kérnek pénzügyi tervet, többnyire előre megadott formátumban. Belső célokra: A gondos projektgazda a projekt tervezésekor saját céljaira is készít pénzügyi tervet, mely akár sokkal részletesebb is lehet a külső finanszírozók által elvártnál.

176 A pénzügyi elemzés szabályai Gazdaságilag hasznos időtartamra kell tervezni –infrastruktúra esetén 20 év, –termelő beruházás esetén 10 év –utolsó évre maradványérték becslése ráfordítások és eredmények megfelelő éves v. havi bontásban, megfelelő mértékegység választása (pl. € v. Ft), minden tételt be kell árazni –folyó árak, –állandó árak, ki kell mutatni, hogy a finanszírozási források fedezik a felmerülő kiadásokat, meg kell állapítani a projekt belső megtérülési rátáját, vagy nettó jelenértékét.

177 Projektköltségvetés Források rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázatok Forrásszerkezet Költségszerkezet Költségtételek indokoltsága Források és költségek összhangja Érzékenység

178 Pénzügyi megvalósíthatóság, megtérülés Projekt pénzáramlásainak alakulása, mindenkor aktuális finanszírozási helyzet –A statikus költségvetéssel szemben dinamikájában vizsgálja a pénzügyeket –Pénzáramlások (cash flow) mértéke és esedékessége Pénzügyi megtérülés vizsgálata –diszkontált cash flow módszerek Érzékenység-vizsgálat –a modell paramétereinek változtatása

179 Cash-flow elemzés Összes pénzbeáramlás / összes pénzkiáramlás becslése Finanszírozási terv források: saját tőke, hitel, támogatás, stb. tőke- és kamattörlesztés ütemezése Likviditási elemzés: Elégséges pénzeszközök állnak-e rendelkezésre a működéshez szükséges költségek és az adósságterhek kifizetésére? Rendelkezésre fognak-e állni a projekt tevékenységeinek folytatásához szükséges pénzforrások a támogatás megszűnése után?

180 A projekt szakaszai a pénzügyi elemzés szempontjából előkészítési szakasz: például a terep előkészítéséhez (földmunkákhoz), az épületek és létesítmények felépítéséhez, a munkaerő képzéséhez szükséges idő; indítási szakasz: a működés megkezdésétől a teljes kapacitás-kihasználás eléréséig tartó időszak; normális működési szakasz: az az időszak, amikor a projekt maximális kapacitás- kihasználással működik, a termékek illetve szolgáltatások iránti kereslet függvényében; lezárási szakasz: a projekt befejeződött, vagy úgy, hogy eladták a megmaradt eszközöket, vagy úgy, hogy a projekt tevékenységeit bevonták egy szélesebb tevékenységi körbe.

181 Pénzáramok PénzbeáramlásPénzkiáramlás Termékek értékesítéséből származó bevétel Értékesítés prognosztizált mennyisége * kalkulált egységár Tőkeköltségek: Tárgyi eszközök, pótlás, indítási szakasz egyéb költségei, előre nem látott költségek, fizikai- és ártartalék Használati díjakból származó bevétel Rendszeres jellegű költségek (működtetés, fenntartás): Irányítás és igazgatás, bérköltségek, nyersanyagok, félkész termék, alkatrész, karbantartás, közüzemi díjak Adók

182 Finanszírozási terv A beruházások (tőkeköltségek, beleértve a forgótőkét is) fedezéséhez szükséges forrásokkal foglalkozik. projekt futamideje alatt várható beruházások finanszírozási igény A finanszírozás lehetséges forrásai: –tőke, –hitel, –támogatás.

183 Likviditás és fenntarthatóság Arra a kérdésre ad választ, hogy a projekt egyes időszakaiban van-e elég pénz a kiadások fedezésére: –mekkora lesz a projekt teljes kiadása? –mennyi pénz marad meg az előző évről? –mennyi lesz az összes bevétel? –a megtakarítások és bevételek összege fedezi- e a kiadások összegét?

184 Diszkontált Cash Flow módszerek Befektetések közötti választáshoz és az értékeléshez megfelelő A projekt teljes élettartama alatt figyelembe veszik a pénzáramlás- összegeket és az időbeli esedékességeket is A pénz időértéke egy fontos alapelv –Ma mennyit fizetne egy év múlva esedékes 100 euróért ? –Ha a válasza az, hogy 100 eurót, akkor elfelejtkezett a pénz időértékéről –A pénz időértéke azt jelenti, hogy ugyanannak az összegnek különböző az értéke ma és a jövőben –Ez az érték különbözőség több tényező együttes következménye: ezek az infláció, kockázat, „opportunity cost”

185 DCF alapú eszközértékelés Jelenérték A projekt pénz-áramlása Diszkont-ráta Alapfogalmak  FV (future value) - jövőbeli érték  i/k - kamatláb/diszkon tráta  PV (present value) - jelenérték

186 A jövőbeli érték Future Value = FV 1.év múlva 2 év múlva Általában

187 Jelenérték számítás Diszkontálás 1 év múlva esedékes pénz jelenértéke Általában 5 év múlva esedékes pénz jelenértéke

188 A jelenérték Példa: Tegyük fel, hogy a diszkontráta 10% Ezekből a számításokból adódnak az egyes évekhez tartozó diszkontfaktorok. Egy év múlva esedékes 1 euró jelenértéke Két év múlva esedékes 1 euró jelenértéke

189 A jelenérték A diszkontfaktorok alkalmazása: Egy ismert Cash Flow jelenértéke, ha k=10%

190 A nettó jelenérték (NPV) módszer Meghatározzuk a pénzáramlások diszkontált értékét a megfelelő diszkontrátával (ez az NPV) Ha az NPV pozitív, akkor a befektetés hozama nagyobb, mint a költsége Ha az NPV nem negatív, a befektetés (pénzügyi megtérülés szempontjából) elfogadható, különben nem

191 Nettó jelenérték Ahol A t a cash flow értéke a t. időpontban, ami lehet negatív (cash outflow) vagy pozitív (inflow), és n a beruházási periódus utolsó időpontja, amikor még van pénzmozgás, míg k az elvárt hozam

192 NPV mintapélda - új gép vásárlása Veszek ma egy gépet 180 ezer euróért. Az új gép a jövő évtől kezdődően öt éven át évi 56 ezer euró bevételt hoz nekem. Tegyük fel, hogy az elvárt hozam 10%.

193 Projektek közötti választás 10% elvárt hozam mellett mindhárom fenti CF esetében azonos az NPV, mégpedig €32,284

194 Egy beruházási példa Elfogadható ez a projekt?

195 Az NPV-módszer a példa megoldása Az NPV (9.6295) pozitív, habár kicsi, de a projekt pénzügyileg jövedelmező.

196 A jövedelmezőségi index (PI) A beruházási javaslat elfogadható, ha a jövedelmezőségi index egynél nem kisebb. Az „új gép” projektünk esetében:

197 NPV és PI összehasonlítása Az NPV szerint az A projekt, a PI szerint B projekt jobb!! Általában igaz, hogy az NPV és a PI ugyanarra az elfogadás- elutasítás döntésre vezet. De az NPV a projekt által megtermelt többletjövedelmet abszolút összegben fejezi ki, PI az egységnyi befektetésre jutó (relatív) jövedelmezőséget mutatja.

198 Beruházási döntések korlátozások esetén Bármikor előfordulhat, hogy a rendelkezésre álló tőke korlátos, vagy egyéb korlátozások vannak egy adott célra vagy időszak alatt felhasználható tőke összegére. Különösen igaz ez, ha a finanszírozás állami támogatási alapokból történik.

199 Beruházási döntések korlátozások esetén Példa: Korlátos költségvetés Költségvetési korlát: 1 milliárd forint A beruházási ráfordítások összegét korlátozza a költségvetési korlát. Hiába vannak további, még vonzónak tűnő lehetségek, pl. az 5. javaslat.

200 Beruházási döntések korlátozások esetén Példa: Egymást kizáró alternatívák és összefüggő (feltételes) projektek Költségvetési korlát: 1 milliárd forint Ha pl. a 3. és 7. projektek egymást kölcsönösen kizárják, nem valósítható meg mindkettő. Ilyenkor a jövedelmezőbb 7. projektet kell választani. Ha a 4. projekt az 1. projekttel együtt valósítható csak meg, akkor a kettőt együtt kell értékelni is. A két projekt súlyozott átlagos PI értéke 1.17, vagyis mindkettő megvalósítható, akkor is, az 1. projekt NPV értéke negatív.

201 Érzékenységvizsgálatok Azt vizsgáljuk, hogyan változnak az eredmények a döntési modell bármely elemének megváltozása vagy hibája esetén Ha bármely feltételezés megváltoztatása esetén a modell eredményei jelentősen megváltoznak, akkor ez egy figyelmeztetés a döntéshozóknak - kockázatosabb a projekt!!! Ez egy lehetséges eszköz arra, hogy a megvizsgáljuk, hogy a költségek/hasznok mértéke mennyire függ a pénzáramlások számításánál alkalmazott feltételezésektől Újraszámoljuk az NPV értékeket a megváltozott feltételezésekkel

202 Érzékenység vizsgálatok A beruházási projekt példa esetében

203 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha a beruházási költség 2%-kal nagyobb?

204 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha a beruházási költség 20%-kal nő meg ?

205 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 5%-kal nagyobb?

206 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 10%-kal nő meg ?

207 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha a tervezettnél 5%-kal kevesebb lesz a bevétel?

208 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha az első évben csak 50% lesz a kapacitás- kihasználás?

209 Érzékenységvizsgálatok Összefoglalás Mit jelent ez magánberuházás esetében? közcélú beuházás esetében?

210 Költség-haszon elemzés Cost Benefit Analysis (CBA) Nem csak magánszektorbeli értékeléskor alkalmazható A Cash Flow előrejelzése, az NPV számítása, érzékenységvizsgálatok, a megtérülés elemzése elvileg azonos lehet bármely projektnél A jelenérték-elv alkalmazása általánosan elfogadott A DISZKONTRÁTA nagyon különböző lehet a különböző projektek esetében

211 CBA: Köz- és magánszféra Nem csak a közvetlen pénzáramlásokat kell figyelembe venni - pl. környezeti hatások, társadalmi következmények A társadalmi célú befektetéseket szélesebb értelemben kell értékelni Közvetett célok is vannak Meg kell kísérelni a nem anyagi javak értékelését is: időmegtakarítás, életvédelem, jólét Általában alacsonyabb a megtérülési követelmény

212 Monitoring, értékelés és ellenőrzés a Strukturális Alapok vonatkozásában

213 Európai Uniós program alapelvek Programozás - nagy körültekintéssel –TERV Partnerség - minden érintettet bevonni –TÁRSAK Addicionalitás vagy társfinanszírozás –TELJESSÉG Koncentráció - minden „téren” –TERÜLET/TÉMA Átláthatóság, monitoring, ellenőrzés (!) –TRANSZPARENCIA/TISZTÁZÁS ÖT(T)LETESSÉG

214 A projektciklus folyamataTERVEZÉS,PROGRAMOZÁS, ELŐZETES (EX-ANTE) ÉRTÉKELÉSprojekttervek, előkészítő tanulmányok, programdokumentáció VÉGREHAJTÁS pályázatok, közbeszerzések (tender, értékelés, szerződés, kifizetés), megvalósítás, kivitelezés MONITORING, IDŐKÖZI (MID-TERM) ÉRTÉKELÉS ütemtervek és fizikai megvalósulás ellenőrzése, célok teljesülésének vizsgálata ELLENŐRZÉS, UTÓLAGOS (EX-POST) ÉRTÉKELÉS szabályszerűségi és célszerűségi vizsgálat, tanulságok levonása a tanulságok levonása a következő programokhoz illetve projektekhez

215 Monitoring/Értékelés/Ellenőrzés Közös szempontok: (számos esetben azonos) szereplők közös felelőssége elfogulatlan ítélet nyílt és átlátható folyamat erőforrás kímélés

216 Monitoring/Értékelés/Ellenőrzés összefüggése

217 „Se vele - se nélküle” Monitoring  Értékelés  Ellenőrzés

218 Monitoring Folyamatos „nyomon követés”, vizsgálat, elemzés - a célok ütemes megvalósulása érdekében Szükség szerinti beavatkozás, döntés- előkészítés –változtatni a managementen –változtatni a célkitűzéseken –reallokálni a forrásokat Dokumentálás, információáramlás, tájékoztatás az átláthatóság jegyében

219 Értékelés Célkitűzések megvalósulásának vizsgálata Statikus elemzés Projektciklusbeli helyétől függően: –Előzetes „ex-ante” értékelés –Időközi, vagy közbenső „mid-term” vagy „interim” értékelés –Záró, vagy utólagos „ex-post” értékelés + Kiegészítő, „ad-hoc”, eseti értékelések Végrehajtói helyzetétől függően –Belső értékelés vagy –Külső értékelés

220 Ellenőrzés Jog- illetve szabályszerűségi vizsgálat Belső és külső is lehet Érdemi összefüggések felvázolása  megoldási javaslat  intézkedési kötelezettség Forrásai: –nyilvántartások –statisztikák –jelentések –konzultációk –felmérések –helyszíni vizsgálatok

221 A monitoring definíciója A 166/2001. számú a nemzetközi segélyek, támogatások felhasználásával megvalósuló programok megfigyelő és értékelő rendszerének kialakításáról szóló Kormányrendelet szerint: A monitoring "olyan figyelemmel kísérő, értékelő és javaslattevő tevékenység, amely az Európai Unió által nyújtott (PHARE, ISPA, SAPARD, stb.) támogatásból, illetve egyéb nemzetközi segélyből, támogatásból, valamint a központi költségvetésből (társfinanszírozás) végrehajtandó programok eredményes, szabályszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring kiterjed a programok tervezésétől a végrehajtás minden fázisán keresztül azok lezárásáig annak vizsgálatára is, hogy a programok megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a támogatás elnyerését lehetővé tették.".

222 A monitoring rendszer elemei háttér intézményrendszer adat - indikátor (forrás, funkció, forma) szakértői támogatottság jelentéstételi rendszer technika (IT!) bizottságok

223 A monitoring célja  időszerű és releváns információk biztosítása  a projekt-célkitűzések megvalósulásának követése  korrekciós lépések tervezése  az átláthatóság  információk a beszámolási kötelezettségekhez  a támogatási politikák pozitív irányba történő befolyásolása  publicitás

224 A hazai monitoring rendszerre vonatkozó jogszabályok 1108/1997. (X.11.) Kormányhatározat az EU Phare programja és az OECD-országok által Magyarországnak juttatott segélyek kormányzati irányításának és koordinációjának új rendjével összefüggő egyes feladatokról 1009/1998. (I.30.) Kormányhatározat a nemzetközi segélyprogramok monitoring rendjéről 1026/1999. (III.3.) Kormányhatározat - a 1108/1997. módosítása - az EU segélykoordinációs rendszere és az EU támogatások monitoring rendszere 166/2001. (IX.14.) Kormányrendelet a nemzetközi segélyek, támogatások felhasználásával megvalósuló programok megfigyelő és értékelő rendszerének kialakításáról

225 A monitoring jelentés tartalma a projektek végrehajtásának menete, eredményeik eltérések a megvalósítási tervtől felmerült problémák és a megoldásukra tett intézkedések/-i javaslatok  akár a pénzügyi terv felülvizsgálatára is tájékoztató és propaganda tevékenység

226 Projekt végrehajtó adatszolgáltatás, rendszeres beszámolás, alkalmankénti önértékelés Közreműködő szervezet adatgyűjtés/egyeztetés, igazolás, helyszíni ellenőrzés Operatív Program Irányító Hatóság ellenőrzés, jelentéstétel, OP Monitoring Bizottság Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság ellenőrzés, jelentéstétel, KTK Monitoring Bizottság Európai Bizottság jelentések, ex-post(!) jóváhagyás Beavatkozás, átcsoportosítás IT adatbázisok SA jelentéstétel menete

227 Pályázó Közreműködő/ végrehajtó szervezet ESZA Kht. Közvetítő/végrehajtó szervezet ÁFSZ Közvetítő/végrehajtó szervezet OMAI Közvetítő/végrehajtó szervezet OFA Közvetítő/végrehajtó szervezet ESzCsM HEFOP Irányító Hatóság FMM HEFOP Monitoring Bizottság AVOP Irányító Hatóság FVM ROP Irányító Hatóság MEH TFH KIOP Irányító Hatóság GKM GVOP Irányító Hatóság GKM AVOP Monitoring Bizottság GVOP Monitoring Bizottság KIOP Monitoring Bizottság ROP Monitoring Bizottság KTK Monitoring Bizottság Európai Bizottság KTK Irányító Hatóság MEH NFTH Monitoring Információs Rendszer

228 A monitoring szintjei KTK Monitoring Bizottság OP Monitoring Bizottság OP Irányító Hatóság Közreműködő szervezet Címzett (pályázó) Projekt monitoring Program monitoring KTK Irányító Hatóság

229 Az IT rendszer adatbázisai Támogatási kérelmek Egyeztetett kérelmek Befogadott, jóváhagyott projektek Végrehajtás alatt álló projektek Befejezett, megvalósult projektek Visszaélések („Lopez modul”)

230 Értékelés lépései 1.) Eredmények elemzése 2.) Megvalósítás folyamatának vizsgálata 3.) Partnerek, intézmények, szervezetek tevékenységének és együttműködésüknek az értékelése 4.) Korrekciós intézkedések megítélése 5.) Értékelő jelentés összeállítása

231 Európai Unió alapelvei az értékelésre  A program menedzsment integráns része  Elegendő erőforrás biztosítása (humán, anyagi és szellemi)  Minőségi követelményei:  az érvényesség szem előtt tartása,  az információhoz való hozzáférés biztosítása,  a szereplők érdekeinek figyelembe vétele,  megbízhatóság, átláthatóság és tárgyilagosság érvényesítése  Nyilvános eredményeknek!

232 Az értékelések jellemzői

233 Előzetes „ex-ante” értékelés 1. Célja - vizsgálni a megfelelőséget: probléma kezelés célkitűzések számszerűsítés struktúra előírások

234 Előzetes „ex-ante” értékelés 2. Fő tényezői: 1. Korábbi tapasztalatok 2. Társadalmi-gazdasági környezet, erős és gyenge pontok 3. Stratégiák és prioritások belső és külső koherenciája 4. Célkitűzések mennyiségi meghatározása 5. Társadalmi, gazdasági hatások, forrás- felhasználás 6. Végrehajtási rendszer

235 Időközi „mid-term” értékelés Célja: Előrehaladás vizsgálata Javaslat módosításra Pénzügyi helyzet megítélése Változtatások igazolása Projekt menedzsment megítélése

236 Utólagos „ex-post” értékelés Célja - az elvárt célok és az elért célok összehasonlításával: A projekt igazolása A projekt hatásainak értékelése Adatok elemzése Új tapasztalatok szerzése

237 Belső és külső értékelés összevetése BELSŐ „bennfentesség” meglévő erőforrások közvetlen tapasztalatok aktuális szaktudás költséges a külön egység „prekoncepció” KÜLSŐ függetlenség szakmai hozzáértés szakmai hozzáértés konkrét, objektív elemzés konkrét, objektív elemzés plusz kapacitásplusz kapacitás  „ad-hoc” értékelések! plusz költség plusz költség „idegen kéz” „idegen kéz”

238 Az értékelések hatásai a projektciklusban „Ex-ante”  programozás, tervezés, végrehajtás „Mid-term”  végrehajtás, lebonyolítás „Ex-post”  folytatás, újrakezdés

239 Az ellenőrzésre vonatkozó hazai jogszabályok évi XXXVIII. törvény az államháztartásról évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről 15/1999. (II. 5.) Kormányrendelet a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervek kormányzati, felügyeleti valamint belső költségvetési ellenőrzéséről 61/1999. (IV. 21.) Kormányrendelet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felügyeletéről, feladat- és hatásköréről

240 Végkövetkeztetés A monitoringnak, értékelésnek és ellenőrzésnek nagy jelentősége van, mert: EU elvárás, sőt követelmény, alaposabb megértést nyújt, végigkíséri az egész projekt- és programciklust, döntéseket alapozunk rá, fontos információforrás.  Javítás, okulás, tanulás, hogy valami „JÓT” hozzunk létre!

241 Köszönöm figyelmüket!


Letölteni ppt "Projekttervezési és pályázatírási ismeretek a civil szervezetek részére Kedvezményezett: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás ÁROP 1.1.5-08/C/B – 2008-0013."

Hasonló előadás


Google Hirdetések