Nevelés a reneszánsz időszakában (XIV-XVI. század)

Az előadások a következő témára: "Nevelés a reneszánsz időszakában (XIV-XVI. század)"— Előadás másolata:

1 Nevelés a reneszánsz időszakában (XIV-XVI. század)

2 Humanista embereszmény-humanista nevelés
Reneszánsz-humanizmus A nevelés célja: homo universale A humanizmus pedagógiájának általános vonásai - testi nevelés - értelmi nevelés az oktatás tartalma az oktatás módszerei Erkölcsi nevelés Esztétikai nevelés Munkára nevelés A gyermekről vallott felfogás Elmélet és gyakorlat

3 Reneszánsz Az európai művelődés történetének az 1300-tól 1600-ig tartó időszakát nevezzük reneszánsznak. Ezt a fogalmat nemcsak művészeti stílusirányzatként foghatjuk fel, hanem korstílusként, civilizációs stílusként is értelmezhetjük. A "renaissance" (újjászületés) kifejezés Voltaire-nél és az enciklopédistáknál bukkant fel 1750 körül.

4 A humanisták A XIV-XV. század Itáliájából indult el az a szellemi áramlat, amely az antik klasszikus szerzők újrafelfedezésével vált a reneszánsz kultúrájának meghatározó tényezőjévé, ez a humanisták mozgalma. A "studia humanitatis", humán tudományok területét fejlesztette tovább (: a grammatika, retorika, történelem, költészet és erkölcstan tartozott ebbe a körbe; vagyis az irodalom).

5 A reneszánsz jellemzői:
1. az egyéniség érvényesítése, 2. emberközpontú világkép, 3. személyes jellegű vallásosság, 4. klasszikus tisztaságú eredeti latin, görög nyelvű művek terjesztése, 5. könyvnyomtatás, (Gutenberg, az olvasás elnémul, gyorsul 6. természettudományok felé fordulás (Andreas Vesalius - orvosi anatómia, Paracelsus gyógyszertan), 7. univerzalitásra, mindenoldalúságra törekvés ("uomo universale„).

6 Nevelési források a reneszánsz korából
1. Tankönyvek, nyelvkönyvek, illemtan-könyvek Erasmus illemtana; Vives: Latin dialógusok; Castiglione: Az udvari ember (Il Cortegiano) 2. Pedagógiai rendszertanok (pl.: Mafeo Vegio; Juan Luis Vives: A tanulmányok rendszeréről) 3. Nevelési útmutatók, magánnevelési tervek, királytükrök (pl.: Erasmus: A keresztény fejedelem neveltetése; Vives: Tanterv Montjoy Vilmos fia számára; Vives: A keresztény nő neveléséről stb.) 4. “regény” (Rabelais: Gargantua és Pantagruel) 5. “esszé” (pl.: Montaigne: A gyermeknevelésről) 6. Utópiák (pl.: Morus: Utópia; Campanella: Napváros)

7 Humanista városi iskola tananyaga
szint városi-plébániai iskola humanista városi iskola alapszint olvasás, írás, elemi latin nyelvtan olvasás, írás, elemi latin nyelvtan, görög betűk második szint latin nyelvtudás, beszédkészség fejlesztése részletes latin nyelvtan, szópárok és szentenciák, latin ige és, főnévragozás, elemi görög nyelvtan harmadik szint praktikus ismeretek: csillagászat, levelezés, logika, zeneelmélet, Arisztotelész-mű latin és görög szerzők művei, poétika, retorika elmélet, gyakorlat

8 A XV. század végére - alakult ki Európa-szerte a humanista városi iskola, minden későbbi humán gimnázium prototípusa.

9 Egyetemek Az egyetemek a reneszánsz korában több új tantárgyat is bevezettek (pl.: poétika, történelem). ugyanakkor az egyetemi képzés hanyatlott, egyre inkább csak vagyonos diákok kerülhettek oda, az egyetemi katedrákat gyakran éppúgy adták-vették, örökítették, mint az egyházi pozíciókat. Ezért az universitas-ok mellett fontosak lettek például Itáliában a szabad művelődési társaságok (pl.: Hiúzok akadémiája; Párducok akadémiája).

10 A reneszánsz pedagógiai elmélkedői és gyakorlati szakemberei

11 Az európai reneszánsz és humanizmus kibontakozásának fő területei, kiemelkedő képviselői
OLASZ Pier Paolo Vergirio Maffeo Vegio Guarino da Verona Baldassare Castiglione Vittorino da Feltre Campanella FRANCIA Francois Rabelais Michel de Montaigne ANGOL Morus Tamás Juan Luis Vives NÉMET Agrikola Rudolf Rotterdami Erasmus

12 Pier Paolo Vergirio Zsigmond király kancellárja, a magyarországi korai reneszánsz megalapozója. „A nemes erkölcsökről és a szabad tanulmányokról”

13 Maffeo Vegio 6 kötetes nevelési kézikönyvet írt.
„A gyermek neveléséről és tiszta erkölcseiről”

14 Guarino da Verona Európai hírű iskolája Ferrarában működött.
Janus Pannonius ig itt végezte tanulmányait. A tudományos képzést újjászervezte.

15 Vittorino da Feltre (1378-1446)
„Casa giocosa” Mantova, a Gonzaga őrgrófok nevelője 1423 Feltre szerint a gyermek igényli a derűt, a vidámságot. A félelemmel teli, rideg nevelői légkör nem kedvező. Iskolájában (melyet a mantuai herceg kastélyának egyik szárnyában hozott létre), emberséges, szeretetteljes kapcsolatot igyekezett növendékeivel kialakítani.

16 Baldassare Castiglione gróf (1478-1529)
Az urbinói herceg szolgálatában töltötte élete egy részét. Itt írta fő művét, amelynek címe "Il Cortegiano", vagyis az "Udvari nemes ember". A könyv - Platón dialógusainak mintájára - egy négy estére kiterjedő vitáról szól. Az urbinói udvar urai és hölgyei vitatkoznak arról, hogy milyennek kell lennie a tökéletes udvari embernek.

17 Campanella (1568-1637) Napállam (1607)
Minden ember egyenlő, amit a közösségi életformával biztosít. Alapja a munka. Társadalma Főpap: Nap, Metafizikus Fejedelmek: PON (Hatalom) SIN (Tudás) MOR (Szerelem)

18 Nevelés a Napállamban Egységes, kötelező oktatási rendszert tervezett:
természet megismerése, történelem, mesterség tanulása, a tudomány összhangban a van a munkával.

19 Gargantua és Pantagruel 1532
Rabelais ( ) Gargantua és Pantagruel 1532

20 Rabelais éles kritikában részesítette korának tanítóit
Rabelais éles kritikában részesítette korának tanítóit. "Gargantua" és "Pantagruel" című, négykötetes szatirikus regénysorozatában maró gúnnyal tette nevetség tárgyává a korabeli nevelők, a korabeli iskolák oktatási módszereit.

21 "Gargantua" Gargantua mellé hatéves korában nevelőt fogadtak, egy "igen tudós embert„ Holofernészt aki a hagyományos skolasztikus módszerek szellemében nevelte a gyermeket. Elkergették a skolasztikus szobatudóst, s az új szellemben nevelő Ponokratest fogadták fel mellé. Gargantua nevelése ettől kezdve teljesen más mederbe terelődött. Nevelője sokat tartózkodott vele a természetben, megfigyelték annak jelenségeit, s kötetlen beszélgetés során dolgozták fel tapasztalataikat. De szerepet kapott az ifjú nevelésében a játék, a testedzés, a zene és a tánc is. Klasszikus szerzők műveit is olvasta, de nem a száraz grammatizálás kedvéért, hanem hogy tartalmukat saját tapasztalataival egybevethesse.

22 "Pantagruel" 1532 A természet nevelő erejét kiemelő naturalisztikus felfogást kiegészíti egy másik szemlélet, amely a klasszikus tanulmányok szerepét helyezi a képzés középpontjába. Túlzsúfolt pedagógiai terv ez, a kijelölt stúdiumok nem átlagos emberi képességekhez méretezettek.

23 Michel de Montaigne (1553-1592)
Montaigne szándéka eszménye az "inkább talpraesett, mint tudós ember" nevelése. Az ő tanítványa kevésbé elmélyült, ezzel szemben széles látókörű, jó modorú, megnyerő, rokonszenves társas lény. Montaigne szerint a fiatalokat az önálló gondolkodásra kell megtanítani az öncélú verbalizálás helyett

24 Élesen szakítva a középkor tekintélytiszteletével, az értelmes tanulás fontosságára hívja fel olvasói figyelmét. Új eszmény: a gyermeki ártatlanság, az erkölcsi védelemre szoruló gyermek eszméje. A kultúra átörökítésén, a műveltségi anyag megtanításán túl ettől kezdve fokozatosan hangsúlyossá válik az illendő viselkedésre, helyes, erkölcsös magatartásra való nevelés.

25 Rotterdami Erasmus (1439-1536)
Pedagógiai nézetei A gyermek Az oktatás tartalma és módszerei Művei A gyermek korai erkölcsi és tudományos nevelése A gyermek illő magatartásáról Nyájas beszélgetések

26 "A tanulás, az elemzés és a magyarázat módszere" 1512
A éves tanulók számára nyújt kidolgozott tananyagtervezetet. Kijelöli az elsajátítandó klasszikus latin és görög műveket, bemutatja a feldolgozáshoz legcélszerűbb módszereket.

27 "A gyermekek korai erkölcsös és tudományos nevelése" 1529
Művében foglalatát adja a reneszánszra jellemző gyermekkép és nevelési stílus legjellemzőbb vonásainak. A gyermek- és ifjúkor Erasmus szerint a nevelés legalkalmasabb időszaka. A gyermekkor ugyanis szerinte a potenciális alaktalanság korszaka. A nevelőnek kell emberi alakot formálnia neveltjéből - a tudás és az erények elsajátíttatása útján. Az állati alakot öltő gyermek lelkében azonban eluralkodnak a bűnök.

28 A jó nevelő figyelembe veszi a gyermekkor sajátosságait és a gyermek egyéni adottságait.
A nevelés lényege a bensőséges, szeretetteljes emberi kapcsolat nevelő és növendéke között.

29 "A gyermek illő magatartásáról„ 1530
Kis könyvecskéjét Erasmus úri családok gyermekeinek ajánlotta. Úgy gondolta: hogy ha majd a nemes fiatalok elsajátítják a jó modort, az az alsóbb rétegek gyermekeire is jó hatással lesz. A nemesek közé számított mindenkit, aki a "szabad tudományok"-kal kiművelte lelkét, szellemét.

30 Az illemtankönyv első fejezete lényegében a testtel kapcsolatos illemszabályokat tartalmazza (arc, szemek, fülek, orr, száj, fogak, haj; kezek, lábak; testtartás, testmozgás stb.). A többi fejezet címei a következők: "A ruházat", "Viselkedés a templomban", "Az étkezés", "Társas kapcsolatok", "Játék közben", "Esti lefekvéskor". Erasmus a viselkedést nem csak a beszéd síkján közelíti meg, nagy gondot fordít a szavakon túli, a fizikai testhez kötött viselkedésformák fejlesztésére is (arckifejezés, gesztusok, testtartás, stb.). Megjelenik a "jól nevelt gyermek" típusa. Erasmus ebben a tekintetben is megelőzte korát: elvárta a gyermekek udvarias viselkedését, választékos beszédét.

31 "Nyájas beszélgetések gyűjteménye„ 1522-1524
Erasmus ebben a művében az ember különböző társas kapcsolatairól ír: egyenrangú diákpajtások, nevelő és növendék, régi jó cimborák, pap és laikus, szerzetes és katona, férfi és nő kapcsolatát elemzi. Viselkedési mintát kíván nyújtani, olyan példát, melyet követve humanizálhatók az emberi kapcsolatok.

32 Agrikola Rudolf A humanista levélírás megalapozója.

33 Morus ( ) Utópia (1516)

34 Utópia társadalma Nincs társadalmi ellentét, mert nincs magántulajdon.
Családi keretekben élnek. 6 órát dolgoznak, utána kötelességszerűen művelik magukat. A legkiválóbbakból lesznek a vezetők. Az állam osztja szét a megtermelt javakat. Nincs kapzsiság. Naponként katonai gyakorlatok, de irtóznak a háborútól.

35 Nevelés Utópiában Egyenlő iskolarendszerű oktatásban részesül mindenki nemre való tekintet nélkül. Tananyag Anyanyelvű oktatás: elemi ismeretek, számtan, természetismeret, irodalom, zene; Földművelési ismeretek + egy kézműves mesterségben szereznek jártasságot.

36 Vives (1492-1540) A humanista pedagógia nagy összegzője
Cél: edzett testű, egészséges, klasszikus nyelvekben jártas, tudományokban otthonos, feddhetetelen erkölcsű, a világban érvényesülni tudó vallásos ember nevelése Művei: A tantárgyakról (1531) A lélekről és az életről (1538)

37 "A tanulmányok rendszere vagy a keresztény nevelés„ 1531
Vivès alkotta meg a nevelés történetének első didaktikai szintézisét. Az oktatás folyamatát két nagy periódusra bontja: 1. a kezdettől 14 éves korig tart a nyelvek elsajátításának időszaka; 2. a évig tartó periódus a tudományok tanulmányozásáé.

38 Pedagógiai eszménye: az egészséges, edzett testű, klasszikus nyelvekben és természettudományokban egyaránt jártas, erkölcsileg érett, világban érvényesülni tudó, őszinte, bensőséges vallásos hitű ember.

39 Szükségesnek tartja, hogy a nevelő tervszerűen tanulmányozza a gondjaira bízott minden egyes gyermek képességeit, hajlamait, jellemvonásait - ezzel a pszichológiai szempont érvényesítésének indokoltságát fogalmazza meg elsőként a nevelés történetében. A nevelő akkor jár el helyesen, ha módszereit, nevelési eljárásait a gyermek egyéni sajátosságaihoz hangolja: "Semmi sem visszásabb, mint érett gyümölcsöt kívánni a fáktól, mikor tavasszal még csak rügyeznek"

40 Összefoglalás Nevelési cél: sokoldalúan, mindenoldalúan, harmonikusan fejlett világias embereszmény kialakítása. Embereszmény: homo univerzális, uomo universale, teljes ember, perfecta humanitas, tökéletes emberi személyiség, az egyéniség érvényesítésének kora.

41 Értelmi nevelés: önálló gondolkodás, ítéletalkotás fejlszetése.
Erkölcsi nevelés: földi célkitűzések megjelenése, ésszerű erkölcsi morál kialakítása. Testi nevelés: testi erő, ügyesség egészséges életmód fontos lesz. Esztétikai nevelés: felfedezik a természet szépségét, a művészetek már az ember igényét is szolgálják.

42 Munkára nevelés: a fizikai munka megjelenik.
Oktatás tartalma: humán és reál műveltségi anyag egyszerre jelentkezik. Oktatás módszerei: szemléltetés, utazás, kirándulás, beszélgetés, gyakori ismétlések, nyomtatott tankönyvek.

43 Gyermekszemlélet: a nevelő és a gyermek között szeretetteljes bizalomra éplő közvetlen kapcsolat kialakítása. Nőnevelés: Nincs változás. „A nők lelkéig nem jutnak el a tudományok”. Elsődlegesnek tartják a magánintézeteket, a magánnevelést. A humanizmus a felső, szűk elit mozgalma. A latin nyelv miatt sem tudott tömegekhez eljutni.

44 Humanista nevelés Magyarországon
A reneszánsz kori főúri nevelés Magyar vonatkozású humanista nevelési traktátusok: Vergerio (1404) Piccolomini (1450) Porzia (1492) Egy európai hírű magyar iskola: a budavári Studium Generale Universitas Istropolitana (Pozsony, 1465)

45 Az államalapítástól kezdve a XIV
Az államalapítástól kezdve a XIV. század elejéig a hivatali ügyintézést, orvoslást, tudományos tevékenységet, oktatást és más értelmiségi feladatot magyar földön is kizárólag a klerikusok végezték.

46 Az 1300-as évek elejétől kezdve elkezdődött egy magasabb szervezettségű államapparátus kialakítása. E fejlődés eredményeként a század közepétől megnőtt az alacsonyabb szintű hivatali munkahelyek száma, melyek betöltőitől már nem várták el, hogy egyházi rendbéliek legyenek.

47 „Deákok” A világi értelmiségi feladatot ellátó férfiak elnevezése először az 1320-as években bukkant fel oklevelekben. "Literatus" a nevük, ezt a korabeli magyar nyelvű iratokban a "diák" vagy "deák" szóval fordították. A literátusok képzettsége a hagyományos klerikus műveltség elemein (grammatika, diktámen, kompútusz) túl sokoldalú, gyakorlatias világi ismereteket is tartalmazott.

48 A humanista literátusképzettség tartalma
Grammatika: Latin nyelvtan a humanista nyelvtankönyvek alapján. Az irodalmi szintű csiszolt stílusú latin nyelv birtoklása. Diktámen: Latin nyelvű írásművek fogalmazásának képessége. A humanista stílus alkalmazásképes ismerete. Levélírás, szónoki beszéd, a logikus, meggyőző érvelés gyakorlata. Elemi jogi ismeretek, a klasszikus verselés szabályai, humanista zeneelmélet. Kompútusz: Elemi csillagászati ismeretek, csillagászati-matematikai számítások, geometria, fizika, mechanika, naptárkészítés. Néhány természeti jelenség megokolása, néhány földrajzi téma. Az élet keletkezése, a teremtés filozófiai szintű magyarázata. Az egészséges életmód szabályai, asztrológia, horoszkópkészítés, alkímia.

49 A literátusok többsége nem tudott vagy nem akart egyetemi tudományos fokozatot szerezni, ezért hazai káptalani (székesegyházi), illetve városi plébániai iskolákban tettek szert - az igényeiknek megfelelő - műveltségre. Abban az időben érseki, illetőleg püspöki székhely volt - s így káptalani iskola is működött - Esztergomban, Nyitrán, Győrben, Veszprémben, Pécsett, Zágrábban, Kalocsán, Csanádban, Egerben, Nagyváradon és Gyulafehérvárott.

50 Szalkai-kódex Szalkai László - későbbi főkancellár és esztergomi érsek - diákkori füzeteinek gyűjteménye. A esztendős diák a sárospataki városi-plébániai iskolában 1489 és 1490 között rótta tele latin nyelvű soraival. Az első füzet a kompútusszal, tehát a csillagászattal és az orvoslással kapcsolatos ismereteket tartalmazza; a következő kettőben hexameteres költemények és azok magyarázatai olvashatóak; majd a családjog, a fogalmazási, végül pedig a zeneelméleti tananyagot feldolgozó füzetek következnek.

51 nagyszombati humán gimnázium
1554. január 1-jén lépett hatályba az a megállapodás, melynek értelmében Oláh Miklós esztergomi érsek újjászervezte a nagyszombati városi káptalani iskolát. Oláh Miklós nagyszombati iskolája egy új iskolafajta: a humán gimnáziumból és akadémiai tagozatból álló kollégium-típusú iskola "prototípusa" volt.

52 Reneszánsz főúri nevelés
A hazai székesegyházi és városi-plébániai iskolák tananyagának humanisztikus átformálódását majdnem egy évszázaddal megelőzte a főúri nevelés lovagi eszményének fokozatos differenciálódása. A test és a szellem arányos fejlesztését célul tűző, az antik klasszikus stúdiumok fontosságát hangsúlyozó, a gyermeki teherbíró képesség szempontját figyelembe vevő reneszánsz nevelés szelleme itt hamarabb érvényesült.

53 Pier Paolo Vergerio (1370-1444) Aeneas Sylvius (1405-1464)
Zsigmond király udvarában ig tartózkodó neves humanista, Pier Paolo Vergerio ( ) a reneszánsz nevelés szellemében írta értekezéseit. De ez fogalmazódik meg a bécsújhelyi udvarban nevelkedő trónörökös (a későbbi V. László) nevelője számára pedagógiai útmutatót szerkesztő Enea Silvio Piccolomini (latinosan: Aeneas Sylvius ) traktátusaiban is.

54 Az itáliai humanista traktátusában a leendő uralkodó nevelésének programjával foglalkozik: az ifjú részesüljön alapos testi nevelésben, tökéletesen birtokolja a latin nyelvet éppúgy, mint alattvalóinak nyelvét, de a házitanító fordítson gondot a fiatal fiú erkölcsi érzékének fejlesztésére is. Mindeközben a nevelőnek érdemes ügyelnie a munka és a pihenés helyes arányának megválasztására is

55 Guarino da Verona ( ) A magyar fiatalok egy része külföldi egyetemekre járt, mások - ugyancsak külhonban - magániskolákban tanultak. Legnagyobb reneszánsz kori költőnk, Janus Pannonius ig Ferrarában végezte tanulmányait. Mestere, a magániskola (contubernium) tanára, Guarino da Verona ( ) volt.

56 Academia Istropolitana
Mátyás király a pápától kért az egyetem számára alapító bullát. II. Pál alapítólevelének kelte: május 19. Az egyetem-szervező munka lelke Vitéz János volt, aki az egyetem kancellári tisztségét is viselte. Az univerzitász színhelyéről 1467-ben született döntés, s még ugyanazon esztendőben megkezdődött az oktatás. Feltehetően mind a négy fakultás (filozófia, jog, orvostudomány, teológia) kiépült.

57 Johannes Regiomontanus
Vitéz János olyan neves humanista professzorokat hívott meg, mint Johannes Regiomontanus (Johann Königsberg) német csillagász-matematikus, aki - az invitálásnak engedve - Magyarországra költözött. Esztergomi vizsgálatai alapján írta meg az égitestek mozgásával foglalkozó könyvét.

58 Az elsorvadás A Mátyás és Vitéz János közötti bensőséges viszony 1470-ben alapvetően megváltozott. Az esztergomi érsek helytelenítette uralkodójának politikáját, 1471-ben összeesküvést szervezett ellene. Ennek leleplezése után Vitéz Jánost Esztergomban házi őrizetbe helyezték. A rákövetkező esztendőben meghalt. A pozsonyi egyetem professzorai - élükön Regiomontanus-szal - eltávoztak, s az egyetem működése hamarosan félbeszakadt. Fennállásáról a legkésőbbi hiteles adat 1474-ből származik.