Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása"— Előadás másolata:

0 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Vértes-Gerecse VKKE
"Vértes–Gerecse Általél(r)ünk, kéz a kézben célhoz érünk!" Budapest, 2009 Október 28. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

1 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása
Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási javaslatok

2 Vértes-Gerecse VKKE – Összefoglaló a térségről
A(z) Vértes-Gerecse VKKE területe 38 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 64,053 fő, a városokban élő lakosok száma 529 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 15 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 26 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 23%-a, 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 31 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Természeti adottságok mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

3 Vértes-Gerecse VKKE – Általános áttekintés
A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vértes-Gerecse VKKE – Általános áttekintés Általános információk Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség 64,053 Csákvár 5,283 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 38 Környe 4,587 fő Városok száma 1 Vértesszőlős 2,938 fő Legnagyobb fogl. szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma Baj 2,732 fő Települések száma, ahol... Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok ...nincs szélessávú internet 2 Fő fejlesztési prioritások száma 6 Fejlesztési intézkedések száma 15 ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 6 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 26 ...nincs helyközi autóbusz-megálló 2 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 31 ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 3 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4 Vértes-Gerecse VKKE – HPME allokáció összefoglaló
A legtöbb forrás – 1,649,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Vértes-Gerecse VKKE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása 7 1,590,000 A turisztikai tevékenységek ösztönzése 3 1,649,000 Falumegújítás és -fejlesztés 3 1,060,812 A kulturális örökség megőrzése 2 1,100,000 Leader közösségi fejlesztés 4 472,603 Leader vállalkozás fejlesztés 4 752,936 Leader képzés Leader rendezvény 1 100,000 Leader térségen belüli szakmai együttműködések 5 272,333 Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések 2 120,000 Leader komplex projekt Leader tervek, tanulmányok Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 4

5 Vértes-Gerecse VKKE - Legfontosabb probléma és lehetőség
A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Vértes-Gerecse VKKE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség A vállalkozások nagy része nem tőkeerős, jelentős gazdasági hátrányt okoz a nem megfelelő információs ellátottság. A kistelepülések vezetése nem rendelkezik megfelelő szaktudással és inspirációval a vállalkozásösztönző-programok kidolgozásához, így a vállalkozói kedv és aktivitás is folyamatosan csökken. Ipari parkjaik révén egyre inkább a városok válnak a legfőbb munkaadókká, mely a kistelepülések önkormányzatainak adóbevételeit csökkenti.A főleg fiatalokra jellemző elvándorlások miatt – melyek mögött szintén a városok nyújtotta előnyök (iskola, szórakozás, kultúrálódás, munkahely, stb.) szerepelnek - egyes falvak lassan alvó településekké válnak, ahol az egyre idősebb korosztály ellátása újabb problémákat vet fel. A klasszikus vidéki életformák eltűnőben vannak, kiüresednek, és jellemzően már csak hétvégi, üdülési célú, alkalmi igényként merülnek fel. A falvakban, községekben egyre kevesebben tartanak állatokat, foglalkoznak növénytermesztéssel. A civil szektor gyenge, a humán és szakmai erőforráshiány miatt. Amíg társadalmi és megélhetési problémákkal terhelt a lakosság, addig a civil mozgalom fellendülését nehéz elvárni. Az aktív korú lakosság jelentős része ráadásul ingázik, így a közéletben vállalt szerepre általában nem vállalkozik. Az önkormányzatok forráshiányából fakadóan az intézmények leépülése megkezdődött, ésszerű átszervezésük tradicionális okok miatt nehézkes. A Tatabánya–Székesfehérvár tengely a hazai GDP előállítás szempontjából meghatározó jelentőségű, aminek köszönhetően a térség foglalkoztatottsági helyzete kedvező és egyúttal erős gazdasági potenciált képvisel az „Innováció Régióján” belül. Ezt kell kihasználni a helyi munkalehetőségek megteremtésénél, szolgáltatások fejlesztésénél. Az iparosodottság pozitív hatása, hogy jelentős a térségben a magas iskolai végzettségűek aránya. Erre alapozva - ösztönzőkkel - jelentős civil mozgalmak indíthatók be és szakértői hálózat alakítható ki. A gazdag természeti és építészeti örökség megfelelő marketinggel és a Gerecsei Natúrpark kialakításával és a Vértesi Natúrpark további működtetésével jelentős vonzerő lehet. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

6 Vértes-Gerecse VKKE – A stratégia alapvető célja
"A Vértes–Gerecse–Által-ér térség erőforrásainak fenntartható hasznosításával egy olyan vidéki élettér megteremtése, ahol élni jó és élni érdemes." A térséget alkotó tájegységek közös természeti, történelmi és kulturális örökségére alapozva egy olyan vidékfejlesztési modell kidolgozása és megvalósítása, amely alkalmas arra, hogy a térséget körülölelő nagyvárosok globalizációs folyamatokat gerjesztő hatásának alternatívájaként ismét vonzóvá és értékkéssé tegye a vidéki életet úgy, hogy közben kiemelt hangsúlyt fektet a rendelkezésre álló erőforrások hosszú távú, tartamos hasznosítására, valamint a települések lakosságmegtartó-képességének erősítése érdekében a helyiek társadalmi és gazdasági előnyökhöz való juttatására. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

7 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása
Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási javaslatok

8 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/3
A Vértes-Gerecse térség területe 2 megyét (Komárom-Esztergom és Fejér), 6 kistérséget (Bicskei, Móri, Oroszlányi, Székesfehérvári, Tatai, Tatabányai), 38 települést és lakost érint. A Vértes és Gerecse hegységek, az Által-ér völgye és a Mezőföld révén érintett térségek közötti kapocs mind természetföldrajzi-ökológiai, mind pedig történelmi-gazdasági-kulturális szempontból igen erős annak ellenére, hogy az ember alkotta mesterséges határok (közigazgatási egységek, nyomvonalas létesítmények) kisebb-nagyobb egységekre szabdalják. Természetföldrajzi-ökológiai szempontból nézve az összetartozást fejezi ki, hogy: •A 4 kistáj (így a 6 kistérség) ugyanazon tektonikai törésvonal (Tatai-árok, Bicskei-árok) mentén helyezkedik el; •A térséget észak-déli irányban átszelő madárvonulási útvonal szintén összeköti e tájakat a Dunától az Által-ér völgyén és a Zámolyi-medencén át a Sárvíz völgyéig (ezek egyúttal Érzékeny Természeti Területek is); •A kiemelkedő természeti értékek révén a legtöbb település határában országos vagy helyi jelentőségű védett területek, valamint NATURA 2000 területek találhatók. A történelmi-gazdasági-kulturális egységet jelentő közös pontok: •A Sopianae felől Brigetioba (délről észak felé), valamint az Aquincumból Savariába (keletről nyugat felé) vezető ókori hadi- és kereskedelmi utak a térségen haladtak keresztül, egymást Csákváron (Floriana) keresztezték. Egykori nyomvonalaik mai közlekedésünket is meghatározzák; •A török időkben a települések nagyrésze elnéptelenedett, majd a 18. században német és szlovák nemzetiségűeket telepítettek a térségbe. A magyar és roma lakosság mellett ezek a népcsoportok szintén ápolják napjainkban is élő hagyományaikat; sokszínűséget, gazdag néprajzi értékeket adva a térségnek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 8

9 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/3
•A század között az Eszterházy-uradalom szerves kapcsolatot jelentett a térség északi és déli területei (Tata és Csákvár), így a vértesi és gerecsei falvak között; •A 20. század elején megnyitott bauxit- és barnakőszén-bányák jelentős fellendülést hoztak a térségnek, de a bányaművelés befejeztével számos környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi probléma került felszínre; •A mai tatai, tatabányai és oroszlányi kistérségeket összefűző Tatai-medence az 1930-as évek közigazgatás-szervezésének országos modellterülete volt (Magyary Zoltán munkássága); •A Vértes TK 1976-ban, a Gerecse TK 1977-ben történő létrehozása nagymértékben formálta az itt élők környezettudatos gondolkodásmódját; •Napjainkban az Által-ér Szövetség és Vértesi Natúrpark működési területe számos település tekintetében átfedésben van egymással. A sorsközösség ma a közös példakeresésben is nyomon követhető: míg a térség „északi” területei a LEADER+ során gyűjtött tapasztalataikat tudják hozományként a többiek részére átadni, addig a „déli” települések az ország első hivatalos natúrparkjának, a Vértesi Natúrparknak a létrehozása és működtetése során szerzett ismereteikkel szolgálnak példaként mások számára. •A térség turizmusa két pólus köré szerveződik: a Velencei-tó-Vértes térség és a régió egyik legjelentősebb idegenforgalmi potenciállal rendelkező városa, Tata köré. A két királyi városon (Tata és Székesfehérvár) túl a „regélő kövek országában” térségben számos várrom, kastély, vallási emlékhely várja újból felvirágzását; •A magyar, roma, német és szlovák ajkú lakosság által őrzött kulturális értékek, hagyományok gazdagsága az, ami a térség egésze számára meghatározza az identitáserősítő törekvéseket. A két megyén átívelő összefogás így jelképes értékkel is bír, amely révén a „hely szelleme” valóban láthatóvá, érzékelhetővé válik. A számos érték önmagában nem képvisel elég turisztikai potenciált, hiányzik az összehangolás, a szervezett megjelenés a turisztikai piacon. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 9

10 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 3/3
A tematikus utak elméletben mikrotérségi szinten megfogalmazódtak, ezek hálózata és komplex kidolgozása alapján országos méretű látogatottság érhető el. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 10

11 A térség környezeti állapota 1/2
A Vértes és a Gerecse hegységek a Dunántúli-középhegység egymás melletti tagjai. Mindkettő tájvédelmi körzettel rendelkezik: A Vértesi TK-re alapozva a Vértesi Natúrpark 2005-ben már megalakult, a Gerecsei Natúrpark pedig megalakulásra vár. Az országos védelem alatt álló természeti területek mellett sok az önkormányzatok által védetté nyilvánított, valamint a Natura 2000 területek száma, melyek sok védett növény- és állatfajnak adnak otthont és legtöbbjükre még nem készült fenntartási-fejlesztési terv. A térség erdősültsége a Vértes és Gerecse „rengetegeinek” köszönhetően magas, itt gazdag vadállomány is él; míg a Kisalföld és a Mezőföld vidékein a mezőgazdasági művelés a meghatározó. Mind a Vértes, mind a Gerecse mészkőhegysége bővelkedik homok és kőbányákban, melyek bár tájsebek, de számos közülük már a táj szerves részévé vált, mivel a természet igyekszik visszahódítani birodalmát, illetve a környezeti nevelés, bemutatás fontos színtere pl. tanösvények útján. A térség infrastruktúrája közepesen fejlettnek tekinthető, mind a csatornázottság, mind a hulladékgazdálkodás tekintetében. Az elszállított hulladékokat jelenleg lerakással ártalmatlanítják, az előválogatás mértéke elhanyagolható. A meglévő hulladéklerakók kapacitása csak rövidtávra elegendő. A régió hulladékainak jó része olyan lerakóba kerül, amely nem felel meg sem a hazai, sem az európai elvárásoknak, gyakran környezetszennyezőek. A szelektív gyűjtés és hasznosítás hiánya miatt a hulladékártalmatlanítás jelentős területigénnyel, nyersanyag- és energiapazarlással jár. A térség településeinek java része csatlakozott a regionális hulladékgazdálkodási rendszerekhez (Duna-Vértes Köze illetve Közép-Duna Vidéke), azonban a program megvalósítása megtorpant, mely súlyos hulladékkezelési problémákat vet fel a közeljövőben. A belterületi vízelvezetés megoldatlansága a térség településeinek nagyrészét érinti, de az Európai Unió Víz Keretirányelve is számos konkrét lépést vár el tőlük a térség legnagyobb vízgyűjtője, az Által-ér védelme érdekében. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a települések zöme jó adottságúnak tekinthető, csupán a Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi agglomeráció érinti a térség néhány települését. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 11

12 A térség környezeti állapota 2/2
Míg az oroszlányi erőmű néhány évvel ezelőtt Magyarország egyik legnagyobb kén-dioxid kibocsátójának számított, addig az elmúlt években elvégzett retrofit programja révén ez már a múlté. A megújuló energiaforrások használata egyre sürgetőbb, előremutató lépés, hogy Tatabánya az Országos Klímabarát Települések Szövetségének mintaterülete lett elsőként megalkotott klímastratégiájával és cselekvési tervével. A Gerecse és Vértes karsztos kőzetei a térség stratégiai ivóvízbázisát jelentik. A nemzeti és nemzetközi ökológiai hálózathoz nagy kiterjedésű területek tartoznak, ami óriási lehetőségeket nyújt egy értékközpontú, fenntartható vidékfejlesztés számára. Zajvédelmi tekintetben változatos a térség, hiszen miközben Vértesszőlős, Dunaalmás, Neszmély, Környe, Mór, Sárkeresztes számára a forgalmas főútvonalak közlekedési eredetű zajszennyezése nem kevés problémát jelent, addig a települések nagyobb részén még élvezhető az igazi csend. A települések egy másik – viszonylag szűk – körének a tatai NATO-lőtér is jelentős zajszennyezést okoz. Napjaink mind gyakrabban előtérbe kerülő problémája az ún. vizuális szennyezés, hiszen az átjátszó állomások, erősítő tornyok, magasfeszültségű vezetékek, kémények és egyéb objektumok mind meghatározóbb tájképi elemmé válnak. Ez alól térségünk sem mentesül, de szerencsére akadnak még tájak, ahol az „ég a földdel összeér”, ahol a tájképet nem bontják meg ilyen építmények. A térség mezőgazdasága fejlettnek (értsd: intenzívnek) tekinthető, elsősorban a Kisalföld, Bársonyos és Vértesalja magas aranykoronájú mezőgazdasági területein, de mind több vidéken (pl. Zámolyi-medence) láthatók az extenzív, tájfenntartó gazdálkodási formák is. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 12

13 Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1
A Vértes–Gerecse Akciócsoportra nem vonatkozik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 13

14 Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat
Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15 Az egyes szektorok jelentősége a térségben
A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16 Vállalkozások szektor szerinti megoszlása
A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 12% 18% Építőipar 21% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 19% Egyéb szolgáltatás 8% Egyéb tevékenység 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*
A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 36%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 36% 8% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5% Egyéb szolgáltatás 2% Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 18% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18 Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül
Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3.0%, ami -0.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 3.0% Változás 2003-hoz képest -0.3 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19 A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2
A rendszerváltást követő nagy munkanélküliségi robbanás után mostanra a munkanélküliségi ráta az akciócsoport területén évről-évre csökkent és már 1995-től folyamatosan alacsonyabb volt az országosnál. A régióban az 1990-es évek elején megindult gazdasági növekedés következtében mára magasabb a foglalkoztatottak aránya és a gazdaságilag aktív népesség aránya az országosnál. Kedvezően alakulnak a foglalkoztatottsági lehetőségek, bár a helyi munkahelyekből nincs elegendő, sokan ingáznak. Az ingázás jelentős az akciócsoport területével határos városokba, melyek közül a jelentősebbek közé tartozik Komárom (Nokia, Perlos, Foxconn), Nyergesújfalu (Viscosa), Tatabánya (SCI, Vértesi Erőmű, Grundfos), Tata (Güntner, Oroszlány (Vértesi Erőmű Zrt.). Az ingázás leginkább a fizikai dolgozókat érinti, főleg férfiakat, de sok összeszerelő üzem jelentős létszámban foglalkoztat nőket is. A munkaerőpiaci helyzetet tehát érzékenyen érintik az ingázó övezetbe tartozó városok egyes üzemeinél bekövetkező létszámleépítések (ezek főként ipari beszállító üzemek, melyek betanított, szakmunkásokat szívnak el a térségből). A térségben jelen van, bár egyre kevésbé hangsúlyos a mezőgazdasági kistermelés szerepe. A termesztett növények: gabonák, cukorrépa, burgonya, szőlő. Az állattenyésztés területén minden húsállat megtalálható: marha, sertés és a szárnyasok. A többségében közösségalapú tradíciókat követő lakosság az 50-es évekig dominánsan önellátó jellegű, település és talaj-specifikus mezőgazdasági tevékenységet folytatott, melyet a nagyüzemi gazdálkodás váltott fel a rendszerváltásig. A családok megélhetéséhez egyre kisebb mértékben járulnak hozzá a kertben megtermelt élelmiszerek. A térségben a lakosság 6%-a roma származású, foglalkoztatottságuk csupán 10 %. Elsősorban fizikai munkát tudnak vállalni, mely általában az alacsony iskolázottságnak tudható be. Felzárkóztatásuk először az általános iskolai szint befejezésével, majd OKJ-és képzésekkel fokozható. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 19

20 A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2
Nagyrészük szakképzettsége nem áll összhangban a térségi ipari nagyfoglalkoztatók igényeivel, mentális és egyéb életvezetésbeli problémák miatt a közcélú, közhasznú foglalkoztatásba sem vonhatók be. A nők helyzetét az ingázás mellett az a tényező is nehezíti, hogy a nők munkaerőpiacra visszajutása a GYES után alig 30%. A női munkanélküliek aránya a regisztrált munkanélküliekből 53%. A családi feladatok, a gyereknevelés nehezen összeegyezethető a munkavállalással, főleg ha nem helyben történik, hanem akár napi 2-3 órát is utazással kell tölteni. Számukra a részmunkaidős, vagy a távmunka jelenthet visszatérést a munka világába. A fiatalok – főként a felsőfokú végzettségűek – számára kevés helyi munkalehetőség nyílik – ezt jól mutatja a pályakezdő fiatalok viszonylag magas aránya (10%) a regisztrált munkanélkülieken belül, ezért vagy ingázni kényszerülnek, vagy az elvándorlók számát növelik. Ennek következménye az elöregedő vidéki népesség. A gyermekek számának csökkenésével a közoktatási intézmények működtetése kerül veszélybe. Jelentős adóbevételtől esnek el a települések az ingázók, és az aktív korú népesség csökkenése miatt. A szellemi foglalkozásúak aránya a munkanélküliek körében 20 % körül mozog, mely az országos tekintetben magasnak számít, 30%-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű, akik elhelyezkedése képzéssel oldható meg, illetve helyzetük javítható olyan általános tudás átadásával, mely a megélhetést elősegíti. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 20

21 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 8%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település Környe székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 2 db Foglalkoztatás abszolút értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,821 fő Foglalkoztatás relatív értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 8% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22 A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 Gyermely Zrt. Gyermely 1585 Tésztafélék gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 500 11,800,000 2 AGC Autóipari Magyarország Kft. Környe 2615 Műszaki, egyéb üvegtermék gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 427 17,530,000 3 Aranykocsi Zrt. Kocs 0123 Sertéstenyésztés Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 188 1,467,664 4 Max-Magyar Kft. Tarján 2524 Egyéb műanyag termék gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 160 2,624,604 5 Bridgestone Tatabánya Kft. Környe 2511 Gumiabroncs, gumitömlő gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 140 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23 A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 Eurotrade Kft. Dad 5010 Gépjármű-kereskedelem Kereskedelem, javítás 100 241,855 7 L&P Magyarország Kft. Tarján 2873 Huzaltermék gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 97 1,378,186 8 TB. ONE Kft. (Mc Donalds) Vértesszőlős 5530 Étkezőhelyi vendéglátás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 76 584,057 9 Dolomit Kőbányászati Kft. Gánt 1413 Pala bányászata Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 68 10 Agricola Zrt. Vértesszőlős 0142 Állattenyésztési szolgáltatás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 65 1,119,863 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2
Az akciócsoport területét körülölelő régió Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége. A gazdaságföldrajzi helyzet, vonalas infrastruktúra fejlettsége, nemzetközi főutak és vasutak közelsége, külső kapcsolatok szempontjából a Vértes–Gerecse térség adottságai jók, azonban ez egyelőre a kifelé irányuló mozgást erősíti, főként a nagyvárosokban kialakított ipari parkok multinacionális cégeinek munkaerőelszívó-hatásának köszönhetően ben Tatabánya és Környe közigazgatási területén létesült az ország második legnagyobb területű (433 ha) ipari parkja, melyben jelenleg több mint 30 cég tevékenykedik. Az Oroszlányi Ipari Park is az elmúlt 5 évben látványos bővítéseket mutat, ahol több mint 1000 főt foglalkoztatnak és már 300 fős munkaerőhiánnyal szembesültek a cégek. A térségen kívüli vállalatoknál még meg kell említeni a tatabányai Vértesi Erdő Zrt-t, valamint az oroszlányi székhelyű Vértesi Erőmű Zrt-t. Utóbbi 2265 fő foglalkoztatottjával a munkaerőpiacot is nagymértékben meghatározza. Emellett jelen vannak a régiós vagy helyi működési területen tevékenykedő közepes és kisvállalkozások is elsősorban az ipari és a szolgáltatói szektorban. A régió területén működő KKV-k 4 főcsoportba sorolhatók (multinacionális cégek beszállítói, mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások, idegenforgalmi szolgáltatók, helyi igények kielégítésére létrejövő mikrovállalkozások és kényszervállalkozások), melyek különböző jellegzetességekkel és súllyal bírnak, ezáltal eltérő fejlesztési igényeket „követelnek meg”. A beszállítói feladatokat ellátó KKV-k általában kedvező helyzetben vannak. A beszállítói státusz elnyerése azonban magas technológiai, szakmai követelményeket, nagy volumenű termelési kapacitást feltételez, melyet a kis és középvállalkozások nagy része nem képes önmagában teljesíteni. A mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozásokra általánosságban elmondható, hogy a bruttó hazai termékből egyre kisebb részt képviselnek, amelynek oka részben a jól ismert piacvesztésük, illetve támogatottságuk csökkenése, valamint kiszámíthatatlansága. Ezt jól mutatja az is, hogy a 10 legnagyobb foglalkoztató közül csak kettő végez mezőgazdasági tevékenységet. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 24

25 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2
A rendszerváltás után átalakulással fennmaradó cégek tevékenységének racionalizálása következtében sok munkahely megszűnt. Problémákat okoz a magas környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés, a pályázati előírások szigorodása, a tanácsadás hiányosságai. További napi likviditási gondokat eredményez az agrártámogatások késői kifizetése, illetve az egyéb nagytételű vásárlóknak hosszú időtartamra adott halasztott fizetési határidő. A regisztrálásra kerülő adatokból ennek ellenére kitűnik, hogy a térségben egy igen nagy számú őstermelő közösség működik, melyek elsősorban termelnek, e helyi termékek nem helyben kerülnek feldolgozásra, valamint az alternatív, speciális mezőgazdasági termesztés, biogazdálkodás is csak kis mértékben található meg. Az idegenforgalmi szolgáltatók tevékenysége többségében a turizmus köré szerveződött vendéglátóipari, illetve szállásadásban merül ki. Kismértékben megjelentek a turisztikai rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozások is. Hiányzik az összehangolt területi stratégia, átfogó marketingkommunikáció, ami növelhetné a turisztikai forgalmat. Komplex térségi turisztikai programok szervezése jelentős fellendülést eredményezhet a közeljövőben. A helyi igények kielégítésére létrejövő mikrovállalkozások, melyek egy része kényszervállalkozás, vannak a legnehezebb helyzetben. Sok településen ugyanakkor a helyi igényeket kielégítő méretű és színvonalú ipari tevékenységet végző, valamint szolgáltatásokat nyújtó szakvállalkozások hiányoznak, a már fentebb említett, multinacionális cégek munkaerő elszívó hatása miatt. Az ő piaci esélyeik erősítése az egyik kiemelt feladat. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 25

26 Non-profit szervezetek a térségben
A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 40 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Vallással kapcsolatos tevékenység 8 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 37 Sporttal kapcsolatos tevékenység 54 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 62 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 44 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 22 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 3 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Nemzetközi kapcsolatok Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 14 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 15 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27 A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2
A térségben bejegyzett civil szervezetek száma több mint 300. Ezen szervezetek kb. 50%-a valamely helyi település, iskola, óvoda fejlődése érdekében létrehozott alapítvány, egyesület; további 40%-a sportegyesület, nyugdíjasklub, természetvédelmi egyesület; kb. 10%-a helyi népdalkör, táncegyesület, melyek fő célja a hagyományápolás. A településeken számos olyan civil kezdeményezés található, melyek ugyan fontos szerepet töltenek be a településeken, de csak klubszerűen működnek, nincsenek bejegyezve. Több kezdeményezés történt képzésükre, partnerségeket generáló műhelyfoglalkozásokra, amelyet szélesebb körben, az Akciócsoport egészére kiterjedően kell tovább folytatni. A térségben működő, már jelentős múlttal rendelkező civil szervezetek működési területe széles palettát ölel fel. Az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség az Által-ér vízgyűjtő tágabb (mintegy 800 km2 nagyságú és csaknem 160 ezer lakosú) térségének 1994-ben megalakult érdekérvényesítő közhasznú civil szervezete. Tagságát 21 önkormányzat, 13 non-profit szervezet és 21 gazdasági társaság alkotja. Fő célkitűzése a tatai Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtőjének rehabilitációja, összehangolt környezetorientált vidék- és gazdaságpolitika kialakítása. A LEADER+ programban az Által-ér Völgye Helyi Akciócsoport megalakulásának kezdeményezője, a helyi vidékfejlesztési terv kidolgozója, a gesztori feladatok ellátója. A Pro Vértes Közalapítvány 1991-ben alakult meg. Alapítói között a civil és az önkormányzati szféra is képviselteti magát. Céljai között a Vértes és térségének természeti értékeinek átfogó védelme, a természetvédelmi kutatás, az oktatás és szemléletformálás, a műemlékvédelem, az ökoturizmus, valamint ezeken keresztül a térség gazdaságának fenntartható módon történő előmozdítása szerepelnek. A Vértesi Natúrpark létrehozásával és működtetésével turisztika-orientált térségfejlesztést valósít meg. A Zámolyi-medencében működő mintagazdaság, valamint a környezeti nevelési program révén hozzájárul a térségben a környezettudatosság erősítéséhez. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 27

28 A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2
A Magyar Madártani Egyesületnek több településen működik helyi csoportja. A Szép Jelen Alapítványt 1991-ben egy magánszemély hozta létre. A sérült, egészségkárosodott és idős személyek életminőségének javítása, a hozzátartozók és szakemberek képzése, az esélyegyenlőség, szolidaritás, integráció elvének térségi erősítése szerepel a célkitűzések között. A Vértes-Gerecse területén, Gánt településen működik a Fecskepalota – az ország egyetlen alapítványi fenntartású üdülője –, mely évente 1600 fő sérült, fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személy számára nyújt szolgáltatást. Oroszlány és Térsége Civil Szervezeteinek Egyesülete jó példával szolgál a civil szervezetek összefogása terén. Működésüket az oroszlányi kistérségben fejtik ki, itt van egyedül egy olyan havi rendszerességgel megjelenő közéleti lap, amely az egyes települések rendezvényeiről, eseményeiről ad tájékoztatást, így elősegítve a közeli településeken élők megismerését. A Természetes Életmód Alapítvány hitvallása: a természet jobban tudja. A Magyar Humánökológus Társaság és magánszemélyek által alapított civil szervezet a Tatai-medencét és a Gerecse peremvidékét reprezentáló művelési ágakból, élőhelyekből mintegy 130 ha terület kezelését végzi, erdei iskolát működtet, táborokat, pedagógus továbbképzéseket szervez. Célja a humánökológiai alapelvekre építve a természetes életmód egyéni lehetőségeinknek, közösségi és regionális formáinak megteremtése a természeti-környezeti nevelés, oktatás és képzés eszközeivel egy önfenntartó rendszer keretein belül. A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság 1995-ben alakult meg azzal a céllal, hogy őrizze és ápolja Magyary Zoltán szellemi hagyatékát, és újraindítsa a népfőiskolai képzést. Elsődleges feladatának tekinti az önkormányzati képviselők és a civil szervezetek vezetőinek képzését, amelyet igyekszik kiterjeszteni a munkanélküliekre is. Célja a széles körű és sokrétű tájékoztatás. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 28

29 A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben
A térség összesített lakossága között 912 fővel nőtt, ami arányosítva 1%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) Térség összlakossága 63,141 63,281 63,755 64,096 64,053 Éves változás 139 474 341 -43 A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 912 fővel nőtt A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30 A lakosság kor szerinti összetétele a térségben
A térségben az aktív korú lakosság aránya 66%, ami 6 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 0-2 év 3% 3% 3-5 év 3% 3% 6-14 év 10% 13% 15-59 év 66% 60% 59 év felett 19% 21% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31 Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele
A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 9% 9% 1-5 általános 11% 9% 6-7 általános 28% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 21% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 11% 12% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel 6% 10% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32 A térség demográfiai helyzete 1/2
A Vértes-Gerecse akciócsoport 38 településén a évi KSH adatok alapján a népesség száma fő. A települések lakossága jellemzően fő között mozog, de előfordul 200 és 5000 fős település is. Az élveszületések száma ezer lakosra vetítve 9,5 fő, mely megfelel az országos átlagnak (országos átlag 9,3 fő). A halálozások száma ezer lakosra vetítve 12,7 fő (országos átlag 13,4 fő). A térségben a népesség száma ugyan kis mértékben, de folyamatosan nő. A települések sokat tesznek azért, hogy népességvonzó és -megtartó képességüket megteremtsék, illetve erejét növeljék. Legtöbbször új lakótelkek kialakításával, közterületeinek megújításával érnek el eredményeket, illetve szeretnének elérni eredményeket. A lakosság életkora jellemzően fiatal, a évesek aránya közel 66%. A 60 éves és idősebb korosztály aránya átlagban 19%, ettől csak néhány százalékban térnek el az egyes települési adatok. A 14 év alattiak aránya 15%, csak két település esetén haladja meg a 25 %-ot. Jelentős bevándorlással mindössze 6 település büszkélkedhet, 14 településen az érték negatív, illetve zéró. A térségbe vándorlók nagy része a környező nagyvárosokból érkezik; egyre több fiatal család keres nyugodt, tiszta környezetben otthont magának, így az önkormányzatok új, viszonylag olcsó építési telkek kialakítására törekednek. Több településen az önkormányzat különböző módszerekkel támogatja a fiatalokat, és a lakásépítőket. Magyar, roma, szlovák és német színezetű települések egyaránt megtalálhatók a 38 település e téren igazán színes palettáján. Nagyszámú, hagyományait hűen őrző német és szlovák kisebbség található a térségben. A kevesebb lelket számláló településeken gyakran magasabb a kisebbség aránya, mint a magyaroké, ott kisebbségi önkormányzatok és hagyományőrző egyesületek gondoskodnak az érdekképviseletről. A térség lakosságának becslések szerint 6%-át alkotja roma kisebbség. Nagyobb arányban 3-4 településen élnek, megélhetésük rendkívül megnehezedett. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 32

33 A térség demográfiai helyzete 2/2
A romák aránya tehát jellemzően kicsi, az országos problémák azonban itt is jelentkeznek. A nők helyzetét nehezíti az ingázás és a gyerekvállalással összefüggő feladatok megoldatlansága. A fiatalok jelenleg a városban jobban megtalálják az elképzeléseiknek megfelelő munkát és lakóhelyet. Az önkormányzatoknak külön gondot jelent a művelődési intézmények fenntartása, amelyek régebben a népművelőkkel a fiatalok hasznos szabadidő eltöltését tették lehetővé. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 33

34 A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége
Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság Szélessávú Internet 2 5% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a Mindhárom mobilhálózat 16% 6 Helyközi autóbusz-megállóhely 2 5% Közművesített, közúton elérhető ipari park 31 82% Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

35 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Kollégiumi feladat-ellátási hely Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Gazdaságfejlesztési szervezet Ipari kamara Agrárkamara Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 A térség infrastrukturális adottságai 1/2
A Vértes-Gerecse térségre vonatkozó infrastruktúra megítélése csak elfogadhatónak minősíthető, ami elsősorban a kül- és belterületi utak rossz állapotának tudható be. A kerékpárutak gyakorlatilag teljes egészében kiépítetlenek, a kiszolgáló háttérinfrastruktúra is hiányzik (csak ún. alternatív kerékpáros útvonalak – földutak – állnak rendelkezésre. A térség földrajzi fekvése több szempontból is kedvezőnek tekinthető. A Tatai-árok már a középkorban az Észak-Dunántúl kulcsfontosságú közlekedési és kereskedelmi folyosója volt, amelyen át a Budáról Győr és Bécs felé irányuló áruforgalom jelentős hányada bonyolódott. A Vértes-Gerecse területét átszeli az M1-es, Bécs és Budapest közötti (E60, E75) autópálya és az 1-es számú országos főút is. A térség településeinek szempontjából fontos autópálya-lejárók: a két tatabányai, a zsámbéki, a bicskei és a tatai lejáró. Településközi úthálózati kapcsolatok az adottságokhoz képest fejlettnek mondhatók, bár vannak e téren kifejezetten hátrányos helyzetű települések is (pl. a székesfehérvári kistérségen belül Pátka). Tatabányától 10 km-re, Kecskéd határában található egy füves repülőtér, amely belföldi személy- és teherforgalom lebonyolítására alkalmas A Budapest-Bécs vasútvonal is keresztülhalad az akciócsoporttal érintett területen. Tatabányáról indul a vasúti szárnyvonal Pápa és Oroszlány irányába. A térség déli részét, a Vértesi Natúrpark területét elkerülik a fontosabb főközlekedési útvonalak, de ott a vonzerőt éppen ez az érintetlenség jelenti. A szolgáltató szektorban működtetett vonalas infrastruktúrák jelentős része kiépült, számos esetben megvalósult a teljes közművesítettség. A közműhálózatok hossza az elmúlt időszakban gyakorlatilag nem változott, csak az igénybe vevő háztartások száma emelkedett. Örvendetes tény, hogy a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötések száma is minden településen jelentősen emelkedett, mutatva a lakosság növekvő környezettudatosságát és csökkentve a derítők okozta talaj és élővíz szennyezéseket. Ezen hálózatok bővítése a közeljövő feladata. Napjaink újkeletű problémája a szolgáltatói díjak ugrásszerű emelkedése, melynek oka vélhetően az, hogy sokan a vezetékes vízről locsolnak, és az nem kerül be a szennyvízcsatornába. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

38 A térség infrastrukturális adottságai 2/2
A külterületek infrastrukturális fejlesztése elsősorban a mezőgazdaságban és a turizmusban érdekeltek helyzetét erősítheti. A belterületi illetve üdülőövezetek vonalas szolgáltatásit szintén bővíteni, illetve felújítani szükséges ahhoz, hogy a kistelepülések népességmegtartó ereje erősödhessen. Elsősorban a kistelepüléseken a humán infrastruktúra szektor is hiányos, ezért szintén fejlesztésre, korszerűsítésre, felújításra szorul. A vidéki lakókörnyezet, a települések általános fizikai megjelenése és a közösségi terek, közterületek állapota hanyatló képet mutat. Nincsenek a fiatalok számára megfelelő közösségi terek, az egészséges életmódot támogató sportlétesítmények is több településről hiányoznak, illetve a meglévők nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. A további együttműködések fejlesztése vezethet oda, hogy minden településen legyen valamilyen közösségi tér, de az a specializálódás lehetőségével párosuljon. Ki kell alakulnia a gyakorlatban még még egyátalán nem érezhető mikrotérségi feladatelosztási szemléletnek is. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

39 Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus
A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.04 0.12 1.57 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 19% 95% 6% 231% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

40 Települések főbb jellemzői 1/6
A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanél-küliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Baj Község 2,732 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 5.00% 635,741 0.000 0.000 Bodmér Község 250 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 0.40% 484,090 0.000 0.000 Bokod Község 2,270 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 2.27% 680,592 0.000 0.000 Csákberény Község 1,221 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.97% 590,320 0.000 0.147 Csákvár Nagyközség 5,283 Közszféra 2.90% 590,155 0.000 0.123 Csókakő Község 1,243 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 1.97% 657,475 0.000 3.225 Dad Község 1,097 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.16% 569,764 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

41 Települések főbb jellemzői 2/6
A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanél-küliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Dunaalmás Község 1,523 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.13% 620,285 0.000 1.066 Dunaszentmiklós Község 416 Kereskedelem, javítás 2.00% 653,278 0.000 22.615 Gánt Község 829 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 1.80% 482,299 0.000 7.396 Gyermely Község 1,388 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.91% 777,990 0.000 0.919 Héreg Község 1,073 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 2.82% 522,321 0.000 0.000 Kecskéd Község 1,982 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.16% 755,179 0.000 1.219 Kocs Község 2,694 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 3.07% 552,916 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

42 Települések főbb jellemzői 3/6
A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanél-küliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kömlőd Község 1,105 Közszféra 3.61% 530,004 0.000 0.000 Környe Község 4,587 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.04% 649,345 0.358 0.000 Magyaralmás Község 1,538 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 0.36% 698,538 0.000 0.000 Naszály Község 2,397 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 2.90% 532,929 0.000 0.000 Neszmély Község 1,424 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.56% 548,476 0.594 2.342 Pátka Község 1,663 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 6.33% 528,669 0.000 0.000 Pusztavám Község 2,554 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 4.60% 699,476 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

43 Települések főbb jellemzői 4/6
A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanél-küliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Sárkeresztes Község 1,571 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 2.56% 768,970 0.000 0.000 Söréd Község 504 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 0.72% 568,722 0.000 0.000 Szákszend Község 1,573 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.16% 597,286 0.000 0.000 Szár Község 1,693 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 2.40% 616,053 0.000 0.107 Szárliget Község 2,255 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 2.86% 602,817 0.000 0.000 Szomód Község 2,079 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.20% 684,436 0.000 0.075 Szomor Község 1,114 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.60% 655,522 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

44 Települések főbb jellemzői 5/6
A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanél-küliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Tardos Község 1,679 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 4.88% 463,085 0.000 0.019 Tarján Község 2,661 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 2.32% 618,904 0.986 0.020 Tata Város 529 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 5.10% 739,027 1.981 1.339 Újbarok Község 397 Építőipar 0.19% 647,337 0.000 0.000 Várgesztes Község 586 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.50% 703,426 0.000 Vértesboglár Község 976 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 0.40% 627,989 0.000 0.000 Vértessomló Község 1,388 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 2.69% 600,080 0.000 0.442 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

45 Települések főbb jellemzői 6/6
A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 6/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanél-küliség (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Vértestolna Község 526 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 6.32% 517,334 0.000 0.249 Vértesszőlős Község 2,938 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 1.80% 777,408 0.437 0.363 Zámoly Község 2,315 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 4.43% 540,935 0.000 0.000 {TelFoJell.3.Nev} {TelFoJell.3.M355} {TelFoJell.3.M354} {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.3.M115} {TelFoJell.3.M440} {TelFoJell.3.Magas} {TelFoJell.3.Alacsony} {TelFoJell.4.Nev} {TelFoJell.4.M355} {TelFoJell.4.M354} {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.4.M115} {TelFoJell.4.M440} {TelFoJell.4.Magas} {TelFoJell.4.Alacsony} {TelFoJell.5.Nev} {TelFoJell.5.M355} {TelFoJell.5.M354} {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.5.M115} {TelFoJell.5.M440} {TelFoJell.5.Magas} {TelFoJell.5.Alacsony} {TelFoJell.6.Nev} {TelFoJell.6.M355} {TelFoJell.6.M354} {TelFoJell.6.Szektor} {TelFoJell.6.M115} {TelFoJell.6.M440} {TelFoJell.6.Magas} {TelFoJell.6.Alacsony} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 45

46 Települések egy mondatos jellemzése 1/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Baj „A fiatalok, gyerekek és a Tóvárosi úti lakótelepen élők számára nincs megfelelő közösségi tér (játszóterek), szabadtéri és fedett sportlétesítmények, kultúrált vendéglátóhelyek (fiataloknak is). A túristautak megfelelő kiépítettségének hiánya, tájékoztató táblák hiánya.” „A település az Ászár-Neszmélyi borvidék tagja, nagy hagyományai voltak a borászatnak, kedvező, kiváló bortermő vidék ma is. Jó lehetőséget kínál borutak kialakításához. A Gerecse kirándulási, túrázási, horgászási lehetőséget rejt magában.” Bodmér „A település kereskedelmi ellátása nincs megoldva, szolgáltatási szektor tevékenységi köre szűk, melynek egyik oka a település kis lélekszáma (256 fő). Felszíni vízelvezetés nem megoldott. Turisztikai lehetőségek kihasználatlanok.” „Rendezvények: Óceánrepülők emlékünnepsége, több önkormányzat összefogásával; Falunap, helytörténeti kiállítás. A lakótelkek kialakításához az önkormányzat rendelkezik földterülettel. Fiatalok részére a Faluháza tetőterében teleház kialakítása. Díjak a településért: Kultúrált lakókörnyezetért díj, Közösségi munkában részvételi díj.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 46

47 Települések egy mondatos jellemzése 2/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Bokod „A főúthálózat rossz minősége, a csökkenő gyermeklétszám, idősek és csonka családok körében jelentkező szociális problémák, romló közbiztonság, vagyonvédelem, fiatalok szabadidős foglalkoztatásának megoldása.” „A település jó elhelyezkedéséből adódó lehetőségek: környező városok és ipari parkok elérhetősége. Bakancsos, kerékpáros és lovas túrák, bor és agroturizmus lehetőségei jók, mert nagy kiterjedésű a mezőgazdasági és erdőterület, közeli horgásztó, vadászház van. Egészségház létrehozása, faluház felújítása, kistérségek településeit összekötő kerékpárút kiépítése.” Csákberény „A község úthálózata elöregedett, gyalogjárdák tönkrementek, középülete állapota leromlott, üzemeltetésük gazdaságtalan /fűtés, világítás, nagy hőveszteség/. Belterületi vízelvezetés nincs megbízhatóan kiépítve. A Vértesi Tájvédelmi Körzet, a Natura 2000 terület és a Vértesi Natúrparknak csak negatív hatásai érik a lakosságot és az önkormányzatot. Ezért a népesség állandóan csökken.” „A turisztikai vonzerő fokozása (bor, bakancsos, falusi turizmus), (golfpálya, villapark és rekreációs üdülőközpont építése folyamatban), valamint környezetbarát ipar telepítése. A falufejlesztés (belterületi utak, járdák felújítása, középületek és vízelvezetés korszerűsítése) is fontos, valamint a lakótelkek és ipari telkek kialakítása. Virágosításra és parkosításra is szükség van.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 47

48 Települések egy mondatos jellemzése 3/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Csákvár „Zárt szennyvízcsatorna hálózat hiányzó 20 %-ának kiépítése, nem szilárd burkolatú utak fedése, felszíni vízelvezetés és járdahálózat kiépítése- felújítása, külterületi lakott részek vízellátása, külterületi utak felújítása, kerékpárutak kiépítése, elkerülő út építése. Vállalkozói infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások hiánya. Játszóterek rossz állapota.” „Foglalkoztatottság növekedéséhez külterületen iparterület kialakítása /logisztikai raktárbázis, stb./, alternatív energia biztosítása kisebb szélerőműpark létrehozásával.” Csókakő „Elöregedés, az ingázók nagy száma, a humán infrastuktúra részleges hiánya, kül és belterületi utak elavult állaga. Járdák, árkok kiépítése. A gasztronómiai és vendégfogadók hiánya. A vár teljes rekonstukciója. A Jordán Parkerdő és az ahhoz kapcsolódó tájrehabilitáció, ehhez kapcsolódó infrastruktúra hiánya. Sportlétesítmények bővítése, és az ehhez szükséges építmények hiánya.” „A helyben élő emberek egyik kitörési pontja a környezeti, a Vár, a Bakancsos, a Kocsis, a falusi, a bor turizmus kihasználása és ennek fejlesztése, illetve ennek lehetősége. A humán szolgáltatások bővítése, kihasználhatósága, további zöldmezős környezetbarát befektetők vonzása. Fontos lakó és ipari telkek kialakítása, az úthálózat rendbe tétele, az infrastruktúra teljes kiépítése.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 48

49 Települések egy mondatos jellemzése 4/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Dad „Nincs megfelelő tornacsarnok, a sportpálya és környéke is felújításra vár, hiányzik egy központi rendezvénytér és pihenőparkok. Az utca és közterületek állapota rossz, a műemlék épületek is javításra szorulnak. Hiányzik vendégfogadásra alkalmas szálláshely, nyári táborokhoz szükséges infrastruktúra. A beruházások megvalósításához hiányzik az önerő.” „A települést adottságai alkalmassá teszik a falusi és kerékpárturizmus vérkeringésébe való bekapcsolódásra, és nyári táborok szervezésére, melyre alkalmas terület van. A falu központjában olyan ingatlanrészekkel rendelkezünk, amely közösségi épület építésére, szolgáltatóház építésére alkalmas. Központi rendezvénytér kialakítására is van terület.” Dunaalmás „A nagy hagyományokkal rendelkező dunaalmási fürdőkultúra, strandfürdő 1986 óta nem működik, ezáltal csökkent a helyben foglalkoztatottak száma és a község vonzereje. A községi utak rossz állapota, tornaterem hiánya.” „Kénes langyos forrásvízre épülő fürdő kiépítése és turizmus fejlesztése, energia központ létrehozása (bioetanol üzem, bio erőmű, krakkoló üzem, KEG fejlesztései stb.), fejlett civil szféra és sok kulturális program a helyben élők számára. A kedvező természeti adottságok fenntartható hasznosítása.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 49

50 Települések egy mondatos jellemzése 5/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Dunaszentmiklós „Kistelepülésből és zsáktelepülésből adódó problémák: nehezen megközelíthető a település; kevés a vállalkozó, ezért az önkormányzat bevételi forrása is kevés, valamint nincs elegendő munkahely a településen. A település lakosság létszáma is kevés, fiatalok nem találnak helyben megfelelő munkát.” „A település fekvése jó lehetőséget kínál. A működő és új turisztikai szolgáltatások fejlesztése, befektetők településre csábítása és vállalkozások elindítása, a természeti adottságok fenntartható hasznosítása a turizmus fellendítéséhez vezethet, jövedelem kiegészítő tevékenység folytatására ad lehetőséget, új munkahelyeket teremt, valamint a település számára is bevételi forrás.” Gánt „Helyi kis és középvállalkozások hiánya. Szakemberek, mesteremberek hiánya (lakatos, asztalos, ács stb.). Nagysebességű átmenő forgalom. Természeti értékek védtelensége. Fiatalok inaktivitása. Nem megfelelő felszíni csapadékvíz elvezetés. Szennyvíztisztítómű rossz kibocsátási értékei. Néprajzi értékeknek nincs gyűjtőhelye. Település erős megosztottsága. Üdülőteleppé válás veszélye.” „Természeti környezet turisztikai hasznosítása. Német nemzetiségi kultúra és hagyományok lehetőségei. Történelmi emlékek és helyek, mondavilág. Település jó infrastruktúrális helyzete. Erős lakhelyhez kötődés és identitástudat. Szép falukép. Lovarda, éves lovasrendezvények. Erdei iskola, bakancsosturizmus. Civil mozgalmak (polgárőrség, kerekasztal társaság).” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 50

51 Települések egy mondatos jellemzése 6/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Gyermely „Községi belterületi utak felőjítása a hozzá kapcsolódó csapadékvíz-elvezetési problémák megoldása. A falut átszelő országos közút állapotának helyzete.” „A helyi ipar erőssége, a vállalkozások nagy száma. A Gerecse hegység nyúlványai által adott természeti szépség. A falu környezetében lévő 3 területegységen található Szőlőhegy. Vadászati, horgászati lehetőség.” Héreg „Belvíz elvezetés, belterületi és külterületi utak, középületek állapota, új építési telkek közművesítése.” „,A Főváros és a megyeszékhely közelsége. A települést körbe ölelő erdőségek, a Gerecse hegység a turizmus kiépítését tenné lehetővé. Az itt lévő természeti értékek és látnivalók az erdőkben lévő gazdag vadállomány nagy lehetőséget jelenthet a jövőben.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 51

52 Települések egy mondatos jellemzése 7/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Kecskéd „A település intézményei elavultak: nem energiahatékonyak, akadálymentesítés hiányzik, valamint eszközfejlesztésre is szorulnak. Az utak és gyalogjárdák felújítása és a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott. Egyéb műemlék jellegű épületek (templom) állapota nem kielégítő, hiányzik a ravatalozó, a tó környéke kihasználatlan. A település rendezési terve már nem aktuális.” „Az intézmények, és középületek felújításához elkészült tervek megvalósítása, rendezési terv aktualizálása. A kedvező elhelyezkedés és meglévő adottságok előnyeinek további kihasználása, lehetséges fejlesztés a turizmus és a nemzetiségi hagyományok területén. Repülőtéren és a tónál szabadidős programok bővítése, összekapcsolása más településekkel.” Kocs „Egyoldalú a gazdaságszerkezet (mezőgazdasági termelés), egészségtelen ivóvízbázis, korlátozott tömegközlekedés (csak busz), nincs idegenforgalmi célú vállalkozás (szálláshely, vendéglátás).” „Tata és Komárom idegenforgalmi központok közlesége, autópálya közelsége, európai hírű hagyomány ("kocsi"), műemléki jellegű épület (Kúria), közösségi célokra hasznosítható zöldterület megléte, jó termőhelyi adottságok (virág, bor, malom, tejipar).” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 52

53 Települések egy mondatos jellemzése 8/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 8/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Kömlőd „A csökkenő gyereklétszám miatt az iskola fenntartása jelentős összeggel terheli az önkormányzatot, osztályösszevonásra van szükség az iskola fenntartásáért. Az utak állapota nagyon rossz, a közüzemi fejlesztések miatti útfelbontások jelentős károkat okoztak. Kevés az őstermelő és a helyi vállalkozók is kis létszámban foglalkoztatók. Nő a hátrányos helyzetűek száma.” „Előny az autópálya közelsége, szállítmányozás, raktározás fejleszthető. Földrajzi adottságaink jobb kihasználása, bekapcsolódás a kerékpáros turizmus hálózatba, agroturizmus fejlesztése. A községben található fogyatékosokat foglalkozó intézet továbbfejlesztése, az épület átalakításával a turizmus hiánypótló szegmensének lehetne biztosítani rekreációt.” Környe „Külterületen, lakó övezetben az infrastruktúra hiányos -Környebányán nincs kiépítve a gázvezeték, Szentgyörgypusztán az ivóvízhálózat felújításra szorul, mindkét részen a csatornázottság többnyire nem megoldott. A nagy átmenő forgalom miatt az utak felújításra szorulnak. Nincsenek kiépített kerékpárutak. Hiányzik a szélessávú internet a településen.” „A legfőbb fejlesztési prioritás: turizmus, gazdaságfejlesztés. Ipari Park továbbfejlesztése. Turisztikai infrastruktúrafejlesztés (kerékpáros túraútvonalak kiépítése -térségi látnivalók felfűzése; Mária-út kiépítése -Környén található a mariazelli Mária-szobor másolata). Helyi kistermelők, vállalkozók támogatása, piacra segítése (pl. biotermékek előállítása (méhészet).” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 53

54 Települések egy mondatos jellemzése 9/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 9/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Magyaralmás „A település legfontosabb problémái a közterületek, intézmények fenntartása, üzemeltetése, karbantartása, felújítása. A településkép rendezetlen, az úthálózat elavult. A turizmus kihasználatlan, civil szervezetek működése eseti, még nem kiforrott. A játszótereink elavultak, parkosítás hiánya. Rendezvények szervezésére nincs elég forrásunk.” „A civil szervezeteket megerősítve, és velük összefogva terek, parkok kialalakítása, rendbetétele, hagyományok, rendezvények, (falunap, búcsú, Alkotó tábor) felkarolása, támogatása, lebonyolítása, így a helyiek identitástudata is erősödik. A turizmus adta lehetőségek kihasználása, fellendítése. A közintézmények, az utak korszerűsítése, a településkép rendezése.” Naszály „A vállalkozások alacsony száma és a helyben foglalkoztatottak száma kevés, ezért az embereknek ingázniuk kell és kevés a község ilyen forrásból származó bevétele. Kevés a megfelelő közösségi hely. A település belterületén kevés az építésre alkalmas terület, ez gátolja a falu fejlődését, új közösségi helyek kialakítását.” „Régi épületegyüttes felújítása, hasznosítása, a hagyományok felélesztése, egyedi tájértékek új funkcióval való felruházása, széles körű megismertetése, Gerecse Natúrpark, Natura 2000-es és védett területek fejlesztése, bevonása a község vérkeringésébe. Alternatív mezőgazdaság és ipar lehetőségeit megteremteni, és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát biztosítani.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 54

55 Települések egy mondatos jellemzése 10/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 10/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Neszmély „A belterületi utak és járdák kritikus állapota, mely a korábban elvégzett közművesítésből fakadó helyreállítás elmaradásából fakad.” „A határmenti együttműködésből fakadó lehetőség az Európa Falu, a Wellness-szálló és a kompkikötő megépítése, mely megteremti a magasszintű turisztikai szolgáltatások lehetőségét.” Pátka „Funkciót vesztett közösségi épületek felújítása, hasznosítása /Ivánka Kúria, Művelődési Ház, Óvoda, Polgármesteri Hivatal, Sport öltöző/. Település zsákjellege /összekötő út Zámoly-Csákvár-Pákozd/. Kevés a településen a munkahely. Nincs melegkonyhás vendéglátás. Település természetes értékei nincsenek kihasználva /horgászat, vadászat, víztározó sportcélú hasznosítása/.” „A település kedvező földrajzi fekvésének kihasználása /Budapest közelsége, Székesfehérvár és Velencei-tó vonzása, Vértes-Gerecse természeti területe közelsége, valamint a település különleges természeti jelenségének bemutatása/. A település műemlékeinek bemutatása /Római kori kőgát, Ivánka Kúria/, a Natúra 2000 területek bemutatása. A Vértesi Natúrpark vonzásának kihasználása.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 55

56 Települések egy mondatos jellemzése 11/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 11/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Pusztavám „A település kül- és belterületi úthálózata, járdái valamint a vízelvezetés felújításra, korszerűsítésre szorulnak. Az infrastruktúra nincs teljesen kiépítve. A középületek, műemlékek leromlott állapotban vannak, kevés a parkosított rész a településen. A turizmus egyes szegmensei kihasználatlanok. A civil szféra még nem tudott megerősödni.” „A biztonságos közlekedés megteremtése, a vízelvezetés korszerűsítése, a középületek rendbetétele az egyik legfontosabb feladatunk. A település lakosság megtartó erejének növelése érdekében új lakótelkek kialakítása lenne a megoldás, játszóterek, megfelelő közösségi életterek kialakítása is terveink között szerepel. Turizmus lehetőségeinek kiaknázása a civil szervezetek bevonásával.” Sárkeresztes „Nincs faluközpont, nem biztosított a kulturált szórakozás, szabadidő eltöltés, sportolás, kikapcsolódás. A községben szétszórtan elhelyezkedő, leromlott állapotú intézmények vannak. A település közepén mezőgazdasági üzem működik, ahol a leendő faluközpont kialakítását tervezzük. A terület megszerzése nehézségekbe ütközik. A közterületek, utak, járdák állapota rossz.” „A mezőgazdasági üzem kiköltözésének és egy új telephely létrehozásának támogatásával lehetőség nyílna az új faluközpont kialakítására, ahol helyet kapnának a sportolásra, művelődésre, pihenésre alkalmas multifunkcionális intézmények mellett az oktatást és közigazgatás szolgáló épületek is. Lakosságszám nő, közösségi rendezvények, borfesztiválok rendezése.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 56

57 Települések egy mondatos jellemzése 12/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 12/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Söréd „Utak, járdák elhasználódtak, a közterületek és közintézmények rossz állapotban vannak. A településnek kevés a lakosságszáma, nincs a fiatal családok számára közösségi tér, játszótér, sport-és szabadidős létesítmények. Rendezvényekre, és pályázatokra kevés önerő marad, sokszor nem elég. A turizmus lehetőségei nagyon kezdetlegesek.” „Kedvező földrajzi helyzet, város közelsége, ebből adódóan új építési területeket lehet kialakítani a betelepülő családok számára. A lakosság megtartására a közintézmények, és közterületek felújítása, akadálymentesítése jelenthet megoldást. Ezen kívül a turizmus fellendítése a helyi értékekre alapozva, bor-, falusi- és bakancsos turizmus.” Szákszend „Rosszak a tömegközlekedési lehetőségek, főleg a körzetközpont felé, emiatt a munkába járás is. Nincsenek a fiatalok számára közösségi terek, programok, hiányzik egy szolgáltató-központ, ahol többfajta szolgáltatás is elérhető. A parkolás, csapadékvíz elvezetés sem megoldott, a járda és útburkolat rossz állapotban van. Nincsenek egyházi közösségi épületek (gyülekezeti terem).” „Önkormányzati ingatlanok gazdasági célra való hasznosítása, faluközpont kialakítása és új óvoda, sportpálya kialakítása öltözővel, rendezvények lebonyolításához színpad és fedett "épület", gyülekezeti terem kialakítása. Magas az őstermelők száma, emiatt az agroturizmus fejlesztése lehetséges, csillagtúrák gasztronómiai állomáshelye lehetne.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 57

58 Települések egy mondatos jellemzése 13/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 13/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Szár „Infrastruktúrális lemaradás - közösségi hely hiánya, járdahálózat állapota, a felszíni csapadékvízelvezetés megoldatlansága.” „A település vasútvonal és közúti főközlekedési útvonal melletti fekvésének és természeti környezetének kihasználása: környezetbarát turisztikai, kereskedelmi, szolgáltató befektetések.” Szárliget „Alulfinanszírozottság. Magánvállalkozások hiánya, nincs tőke és lehetőségük az induláshoz. Fiatalok nem találnak megfelelő munkát a településen.” „Turisztikai fejlesztések a településen, vállalkozások helyzetbe hozása, természeti környezet fenntartható használata. Kék túra útvonal közelsége, Gerecse 50 végpontja. Jó a település megközelíthetősége.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 58

59 Települések egy mondatos jellemzése 14/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 14/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Szomód „A településen élő fiatalok helyben tartása, az ő életfeltételeik megteremtése, kevés közösségi tér léte, óvoda, iskola már nem korszerű, nincs tornaterem, helyi étkeztetés nem megoldott.” „A település jó természeti adottságokkal(turista útvonalak, tavak, Natura 2000 területek) rendelkezik, közel van Tatához, érdemes kihasználni a földrajzi elhelyezkedést, új lakórészeket bevonni belterületbe, közösségi tereket létrehozni. Iskola és óvodabővítéssel a faluba csalogatni a környék fiatal családjait, és a helyieket maradásra bírni.” Szomor „Közintézményeink felújítása még nem fejeződött be, közterületeink - út, járda, buszmegálló, csapadékvíz elvezetés - rendbetétele még sok feladatot ró az önkormányzatra. A műemlékfelújítás - templom, szobor - és a közösségi helyek kialakítása is jelentős terhet ró a településen élőkre. A vállakozásaink erősítésére is szükség lenne a nagyobb foglalkoztatottság reményében.” „Településünk fekvése, földrajzi elhelyezkedése, természeti értékei mind kedvezőek a bakancsos és a falusi túrizmus fellendítésére.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 59

60 Települések egy mondatos jellemzése 15/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 15/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Tardos „Elöregedés, több a halálozás, mint a születés. Oktatási intézmények létszámgondjai. Fiatalok elköltöznek, mert nincs számukra helyben megfelelő munkahely, nincs kultúrált szórakozóhely és vendéglátóipari egység.” „Természet adta lehetőségek kihasználása, bevonása a falu életéba: turizmus fellendítése, új rendezvények és a már meglévők fejlesztése, nyugodt környezet ideális a letelepedéshez. Ipari park beépítésre készen áll kisebb vállalkozók részére, új munkahelyeket teremthet helyben, a fiatalok helyben is munkát találnak.” Tarján „Tornyópuszta vízellátása már régóta húzódó probléma. Nincs a településen tájház. A településen keresztül halad a Tatabánya-Esztergom főútvonal. Az egészségügyi szolgáltatások a faluban szétszórva helyezkednek el, hiányzik egy egészségcentrum.” „A valamikor jól menő turizmus visszaállítása, ehhez kapcsolódóan a Fő tér felújítása a templom körül, tájház kialakítása, Héreggel közösen borút kialakítása.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 60

61 Települések egy mondatos jellemzése 16/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 16/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Tata „A település megtartó erejét jelentő fiatal korosztály számára a szabadidős tevékenységek helyszíne nem biztosított, nincs sportlétesítmény és sportpálya, valamint nagyobb tömeget megmozgató rendezvények helyszínéül szolgáló rendezvényház.” „A közigazgatásilag óta Tatához tartozó Agostyán, kedvező fekvésű és természeti adottságokkal rendelkező településrész a Gerecse kapujában, közkedvelt kirándulóhely. A településen található ökofaluból adódó ökoturizmus sok lehetőséget rejt és országszerte mind többször hivatkozott példája a természetszerű gazdálkodásnak és környezeti nevelésnek.” Újbarok „Sportolásra alkalmas területek hiánya, a településen nincs kialakított egységes járdarendszer. Nincs faluház, vagy egy közösségi helyiség rendezvények lebonyolítására és civil szervezetk működésére.” „A település jól megközelíthető (Tatabánya és Bicske körzete), infrastrukturálisan fejlesztésre szorul. A házak körüli porták tiszták, rendezettek. Ezt az adottságot kihasználva újabb telkek kialakítására lenne szükség. A német nemzetiségi hagyomáynok további ápolása, nemzetiségi csoportok működésének támogatása.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 61

62 Települések egy mondatos jellemzése 17/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 17/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Várgesztes „Kistelepülésből és zsáktelepülésből adódó problémák: kevés a munkahelyek száma a településen, nehezen megközelíthető a település. Infrastruktúra nem megfelelő állapota, az utak nincsenek kiépítve, illetve rossz állapotban vannak. Az esővíz elvezetés nem megoldott, a környező hegyekből lezúduló csapadék rendszeresen elárasztja a települést.” „A természeti környezet páratlan lehetőséget kínál a falu számára, a természeti adottságok megfelelő, fenntartható hasznosítása, értékként történő kezelése hosszú távon a turizmus fellendítéséhez vezethet, és ezzel jövedelem kiegészítő tevékenység folytatására ad lehetőséget, új munkahelyeket teremt.” Vértesboglár „Turisztikai fejlesztések hiánya, építési telkek hiánya, község szintű közösségi tér-községház rossz állapota, csökkenő lakosságlétszám, és munkahelyek hiánya, kevés a helyi termelő és szolgáltató vállalkozások száma.” „Természeti adottságok jobb kihasználása, turisztikai célú infrastruktúra kiépítése, környezetbarát technológiájú üzemek szoltáltatások számára lehetőség biztosítása.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 62

63 Települések egy mondatos jellemzése 18/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 18/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Vértessomló „Infrastrukturális hiányosságok: az utak és a közművek felújításra szorulnak. A Művelődési ház bővítésére és felújításra szorul. Az óvoda bővítésére lenne szükség, mert sok a gyerek a településen.” „Új építési területek kialakítása, üdülőfalu fejlesztése. Bányaterületek, (bányató) rekultivációja és hasznosítása. Sport és kulturális létesímények fejlesztése. Speciális mezőgazdasági termesztés (bio, gyógynövény, méhészet) ösztönzése. Tájház kialakítása.” Vértestolna „Helyi vállalkozások nem tőkeerősek, nincs befektető és munkahelyteremtő a településen. Elsősorban a nők számára nincs munkalehetőség. Nincs még kialakult szerkezete a helyben működő szolgáltatások, termelők összefogásának.” „A település fekvése, természeti környezete vonzóvá teheti a települést a befektetők és a turisták számára, megfelelő marketinggel. A helyi identitástudatot erősítő lenne a sváb hagyományok felélesztése, bemutatása a kialakításra kerülő Sváb-házban, valamint a helyi német dialektus megőrzése, továbbadása a fiatalok számára.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 63

64 Települések egy mondatos jellemzése 19/19
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 19/19 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Vértesszőlős „Nagy az átmenő forgalom a településen az 1-es számú főúton; Budapest-Hegyeshalom vasúti forgalom zajhatása; Nincsen kerékpáros, gyalogos kapcsolat a kereskedelmi, szolgáltató területekhez; külterületi ingatlanokon lakók problémái; kevés az ingatlan gazdasági-kereskedelmi tevékenységhez.” „Elkerülő út építése; zajvédő fal a vasút mellett; kerékpárút építése; faluközpont kialakítása; külterületi lakók szociális támogatása és infrastruktúra fejlesztés; gazdasági-kereskedelmi területek fejlesztése, már meglévő turisztikai attrakciók fejlesztése, újak támogatása.” Zámoly „Hiányzik a felszíni csapadékvíz-elvezető rendszer, szennyvíztisztítónál kapacitási és minőségi problémák jelentkeztek, a faluközpont leromlott állapotban van, nincs terület az újabb ingatlanok beépítésére.” „Szélerőműpark létesítése, az iskola és faluház bővítése, faluközpont fejlesztése, régi magtár épületének felújítása, majd többfunkciós kihasználtsága (kultúra, turisztika), új lakótelkek kialakítása.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 64

65 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása
Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási javaslatok

66 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1
A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 15 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás „A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése” 2 db 22,320,604 „A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása” 3 db 17,393,268 „A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú távú megőrzése” 3 db 11,118,000 „A Vértes–Gerecse térség jövedelemtermelő és versenyképességének, valamint önellátó képességének növelése” 2 db 8,921,812 „A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése” 3 db 6,579,000 „A társadalmi kohézió és az érdekérvényesítő képesség erősítése a Vértes–Gerecse térségben” 2 db 2,680,000 „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” {FejlPrioritasok.6.Sz331} db {FejlPrioritasok.6.Sz332} „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” {FejlPrioritasok.7.Sz331} db {FejlPrioritasok.7.Sz332} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 66 66

67 A legtöbb forrás – 9,780,000 EUR – a(z) A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 Fő fejlesztési prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) A Vértes–Gerecse térség településeinek életminőség-javító fejlesztése 7,411,270 A Vértes–Gerecse térség településeinek infrastrukturális fejlesztése 14,909,333 {FejlIntForras.2.Int} {FejlIntForras.2.Forras} {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 67

68 A legtöbb forrás – 9,780,000 EUR – a(z) A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 Fő fejlesztési prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) Vidéki életformák ösztönzése, támogatása 530,936 Megújuló és megújítható energiaforrásokra épülő fejlesztések és hasznosítások támogatása a Vértes–Gerecse térségben 16,742,333 A Vértes–Gerecse térség adottságira építő táj- és természetgazdálkodási programok támogatása 120,000 {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 68

69 A legtöbb forrás – 9,780,000 EUR – a(z) A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 Fő fejlesztési prioritás: A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú távú megőrzése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése 9,780,000 A Vértes–Gerecse térség kulturális értékeinek megőrzése, a helyi identitástudat erősítése 140,000 A Vértes–Gerecse térség épített örökségének megőrzése, helyreállítása, fejlesztése 1,198,000 {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 69

70 A legtöbb forrás – 9,780,000 EUR – a(z) A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 Fő fejlesztési prioritás: A Vértes–Gerecse térség jövedelemtermelő és versenyképességének, valamint önellátó képességének növelése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) A Vértes–Gerecse térség mező- és erdőgazdálkodásának fejlesztése 7,221,812 A Vértes Gerecse térség iparát alkotó vállalkozói szektorok (mikrovállalkozások (helyi és kényszervállalkozások), kis és középvállalkozások (multinacionális cégek beszállítói ) ösztönzése, támogatása, fejlesztése 1,700,000 {FejlIntForras.2.Int} {FejlIntForras.2.Forras} {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 70

71 A legtöbb forrás – 9,780,000 EUR – a(z) A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/6 Fő fejlesztési prioritás: A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) A Vértes–Gerecse térség turisztikai termékeinek piacra vitelének támogatása 80,000 A Vértes–Gerecse térség turisztikai fogadóképességének javítása 4,999,000 A Vértes–Gerecse térség arculatát meghatározó vonzerők és adottságok turisztikai termékké fejlesztése 1,500,000 {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 71

72 A legtöbb forrás – 9,780,000 EUR – a(z) A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/6 Fő fejlesztési prioritás: A társadalmi kohézió és az érdekérvényesítő képesség erősítése a Vértes–Gerecse térségben Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) A Vértes–Gerecse térség társadalmi tőkéjének erősítése 440,000 A Vértes–Gerecse térségben rendelkezésre álló humán erőforrás fejlesztése 2,240,000 {FejlIntForras.2.Int} {FejlIntForras.2.Forras} {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 72

73 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása
Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási javaslatok 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat Komplex stratégia megoldási javaslatai

74 A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta-tottság 10 legna-gyobb vállalk. 10 legfonto-sabb javaslat Szektor Javaslatok Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% 11% 20% 23% 10% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 12% 43% 60% 19% 10% 18% 10% 0% 4% 0% Építőipar Kereskedelem, javítás 21% 14% 10% 4% 10% 7% 3% 10% 12% 10% Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 6% 9% 0% 4% 10% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 4% 1% 0% 0% 0% Pénzügyi közvetítés 19% 6% 0% 0% 0% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 8% 3% 0% 23% 40% Egyéb szolgáltatás 0% 0% 0% 12% 10% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

75 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 1 „A Vértes - Gerecse - Által-ér völgye természeti adottságaira, közösségi-kulturális és gasztronómiai örökségére, mint vonzerőre épülő minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, a kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások fejlesztése előtérbe helyezve a natúrpark cím kínálta lehetőségeket és feladatokat. A szolgáltatások összehangolása, úgy hogy egymást erősítsék és helyet kapjanak a regionális kínálatban. Szinergia hatás 2034, 2059, 4134 HPME-kel.” „A növekvő idegenforgalom multiplikátor-hatást fejt ki, növeli a fogyasztók számát a Vértes-Gerecse területén, elősegíti gazdaságok és kistermelők által előállított termékek közvetlen forgalmazását, és élénkíti a helyi piacok forgalmát is. Innovatív, a térség sajátosságaira épülő fejlesztések valósulnak meg. 7 új szolgáltatás valósul meg és további 13, már meglévő szolgáltatás fejlesztésre kerül, melyeknek köszönhetően 14 új munkahely létesül és a megtartott munkahelyek száma 30.” „Egyéb szolgáltatás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 75

76 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 2 „A változó igényeknek eleget kell tenni új szolgáltatások bevezetésével. A kezdő vállalkozásoknak az önerőt akár a munkanélküliek újrakezdési kölcsöne is jelentheti, amely mellé felvehető a mikro vállalkozásoknak nyújtott támogatás. A lakosság és a turisták a szolgáltatásokat modern technikai háttérrel rendelkező szolgáltatóktól vehetik igénybe. Korszerűsítés érdekében új eszközökre, technológiára lesz szükség. Ezeket a megoldásokat tudják támogatással végrehajtani. Az innovatív, a térség adottságait figyelembevevő gazdálkodási technikák elterjedése és a minőségi szolgáltatások kialakulását szolgáló projektek megvalósítása preferált. Kapcsolódik 4138, 2059, 2064 HPME-k megvalósításához.” „A térségben új vállalkozás beindulására és legalább meglévő szolgáltató fejlesztésére lehet számítani 2013-ig. Összességében a helyben létrehozott új munkahelyek száma 11, a megtartott munkahelyek száma pedig 20. Csökken a munkahely hiány miatti elvándorlás. A Vértes-Gerecse akciócsoport egyik feladata ezek összehangolása.” „Kereskedelem, javítás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 76

77 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 3 „A Vértes-Gerecse településein a feldolgozóipari mikrovállalkozások támogatása, illetve létrehozásának támogatása, melyek alkalmassá válnak az ipari parkokban, erdészetben és mezőgazdaságban keletkező hulladékok, melléktermékek hasznosítására; a lakossági szelektív hulladékgyűjtésből és a lomtalanításkor jelentkező vegyes hulladék szelektálására, újrahasznosítására több település vonatkozásában is. A modern technológiák bevezetése, a minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek bevezetése javítja versenyképességüket és a környezeti fenntarthatóságot is biztosítja, mely különösen fontos a két natúrpark területén. Szinergia hatás 4316-tal, kapcsolódik 1842, 398, 1844 HPME-khez. A KEOP-tól a lehatárolás alapja a kedvezményezettek köre.” „A feldolgozóipari cégek termelése erőteljesen élénkül, termékeik kereslete javul, kapacitásaik kihasználtsága növekszik. A feldolgozatlan és sokszor illegális hulladéklerakókon elhelyezett hulladék mennyisége csökken. A térségben 9 új vállalkozás beindulására lehet számítani 2013-ig. Összességében a helyben létrehozott új munkahelyek száma 7, a megtartott munkahelyek száma pedig 11.” „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 77

78 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 4 „A település központjában olyan szolgáltatás célú ingatlan kialakítása, ahol a kisebb szolgáltatók rövidített, váltott nyitvatartási időben fogadják az ügyfeleket. Az épület irodáiban a hiányzó pénzügyi, banki (ATM), biztosítási, telekommunikációs, adminisztrációs tevékenységek valósulhatnak meg. A többi helyiségben kihalóban lévő javító műhelyek tarthatóak fenn (cipő, varró,- táskajavító stb.). A támogatás vonatkozhat a szolgáltatóház kialakítására, az épület bérlőinek igénye szerint kisebb eszközök beszerzésére. Idősek számára szolgáltató csomagok kialakítása rendelésfelvevő rendszerrel. A mindennapi életvitelben fontos szolgáltatások (pl. ABC-k) fejlesztése. Csoportosan is nyújthatnak be támogatási kérelmet. Az Integrált Közösségi és Szolgáltatói Tér címmel rendelkező, beruházási támogatásban is részesült ingatlanon megvalósuló fejlesztésre nem vehető igénybe jelen támogatás. Az önkormányzati alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó fejlesztés nem támogatható.” „Átlagosan minden 3. településen várható, hogy 1 szolgáltatóház (mini inkubátorház) létesül irodai, banki, biztosítási ügyekre. Hiánypótló szolgáltatások közül fennmarad A térségben 10 új mikrovállalkozás indulhat, illetve részmunkaidős munkahely létesül, amely főleg az idősebb korosztályra, vagy a női munkavállalókra számít. A jobb szolgáltatási infrastruktúra kedvezően hat a helyben élők életminőségére, kevesebben vándorolnak el vidékről.” „Egyéb szolgáltatás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 78

79 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 5 „A Mesterkezek Program keretében házi- és kézműipari termékek előállításának ösztönzése a hagyományos kismesterségeket űzők technológia fejlesztésének támogatásával. Az országban sok helyen megrendezésre kerülő vásárok mellett a helyben történő, szervezett értékesítés feltételeinek megteremtésével (pl. térségi üzletekben, inkubátorházakban) és elősegítésével, az interaktív bemutatók tartásához szükséges eszközfejlesztés támogatása. A termékek minél szélesebb körben való népszerűsítésével és piacra jutásának elősegítésével a vidéki jövedelemszerzés lehetőségeinek kibővítése. Előnyben részesülnek a közösségi összefogással, több termelő bevonásával megvalósuló programok.” „A program eredményeként három egykoron még űzött, mára azonban a Vértes-Gerecse térségből eltűnt mesterség éled újjá, 10 új mester kezdi meg működését és 20 mester hajt végre fejlesztést. A Vértes és a Gerecse Natúrparkok területén 3-3 boltban lesznek kaphatók a térségben előállított termékek. Erősödik a „Termelj helyben, fogyassz helyben!” szemlélet, diverzifikált vidéki termékkínálat jön létre, nő a helyben foglalkoztatottak száma.” „Egyéb tevékenység” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 79

80 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 6 „A falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése, valamint az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor, turistaház) és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, és szolgáltatásainak fejlesztése. Kiegészíti 2066, 4029 HPME-t.” „A megvalósuló fejlesztések eredményeként a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi turizmust kiszolgáló szálláshelyek minőségi színvonala javul, és a nyújtott szolgáltatások köre bővül. A Vértes - Gerecse - Által-ér völgye épített és természeti örökségére épülő, a gyerekek, fiatalok és hátrányos helyzetűek szabadidős elfoglaltságára megfelelő alternatívát nyújtó táborok, közösségi terek kialakítása, fejlesztése. 10 új munkahely létesül és a megtartott munkahelyek száma 19.” „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 80

81 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 7 „A változó igényeknek eleget kell tenni új szolgáltatások bevezetésével. A szépségipari vállalkozások támogatása a kistelepüléseken. Modern, a mai kor követelményeinek megfelelő üzlethelyiségek kialakítása, korszerűsítése, eszközbeszerzés, megfelelő marketingtevékenység, melynek következtében nő a vállalkozások versenyképessége és fenntarthatósága. A minőségi szolgáltatások kialakulását elősegítő projektek megvalósítása preferált. A megoldási javaslat kifejezetten a nők helyben történő foglalkoztatására irányul. Kiegészíti a 2067, 4029 HPME-ket, kapcsolódhat 4138, 4010-hez.” „Javul a vidéken elérhető szolgáltatások száma és minősége, mely hozzájárul a vonzó településkép kialakításához is. A helyben élők életminősége, valamint a közösségi önellátás javul. Legalább az akciócsoport településeinek felén megjelenik új szolgáltatás, a támogatásoknak köszönhetően kialakított új munkahelyek száma 9, a megtartott munkahelyek száma pedig 13.” „Egyéb szolgáltatás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 81

82 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 8 „A szállítás területén egyrészt a személyszállítás, másrészt az áruszállítás eszközrendszerének fejlesztése. A „kényszervállalkozók” indulásának megkönnyítése, a saját gépkocsival is végezhető „céltaxi” és mikrobuszos közlekedés fellendítése. Emelkedni fog a biomassza alapú fűtésrendszer is, amely viszont nagytömegű termék szállítását igényli majd. A nagyobb teherszállítmányozásra szakosodott vállalkozóknál a minőségbiztosítási rendszerek és szabványok bevezetésével, marketinggel javul versenyképességük, a közbeszerzési eljárásokon is nagyobb eséllyel indulnak Előnyben részesítendők az új munkahelyek teremtését biztosító fejlesztések. Kapcsolódik 1844, 2031 HPME-khez. Gépjármű vásárlás nem támogatható.” „A térségben 5-7 új vállalkozás beindulására és legalább 7 meglévő szolgáltató fejlesztésére lehet számítani az igényeknek megfelelően személy, vagy áruszállításra szakosodva. Összességében a helyben létrehozott új munkahelyek száma 15, a megtartott munkahelyek száma pedig 20. Csökken a munkahely hiány miatti elvándorlás, nő a helyben foglalkoztatottság.” „Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 82

83 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 9 „A Vértes-Gerecse térségben természetgazdálkodási programok kidolgozásának, alternatív, speciális mezőgazdasági termesztési módszerek bevezetésének, a biogazdálkodás meghonosításának és népszerűsítésének, a biogazdálkodásra való áttérésnek a támogatása. A program az egész termékút kialakítását (termelés, feldolgozás és értékesítés) helyezi előtérbe. A szemléletformálás után a Vértes-Gerecse térségben előállított termékek révén az őstermelők, mikrovállalkozások versenyképessége nő. Javul a közösségi önellátás, erősödik a „Termelj helyben, fogyassz helyben” szemlélet, előtérbe kerül a minőségi fogyasztás. A támogatást termelésre azok a termelők vehetik igénybe, akik valamely feltétel miatt az ÚMVP I- II. tengelyből kizártak (pl. területméret), vagy bemutatóhely kialakítása érdekében igénylik és a megtermelt terméket az előállítás helyszínén, vagy 30 km-es körzetben lévő településen közcélra értékesítik (közétkeztetés). Előnyben részesülnek a közösségi összefogással, több termelő bevonásával megvalósuló programok.” „A program eredményeként a szemléletformálásnak köszönhetően több házikertben termelnek ökoszemlélettel, így javul a lakosság egészsége, a megtermelt terményeket a falusi szállásadóknak, közétkeztetésben tudják értékesíteni. Elterjedhetnek a Vértes-Gerecse térségre jellemző haszonnövények és állatfajták. A vegyszerhasználat intenzitása csökken. 4 új, a környezet- és természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő gazdaságból kikerülő termékeket előállító és értékesítő szervezet kezdi meg működését. További 6 már meglévő vállalkozás személyi és tárgyi fejlesztést hajt végre, ahol a magasabb kézimunka igény miatt több új munkahely létesül.” „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 83

84 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 10 „a LEADER programban, HVS-ben megfogalmazott fejlesztések széles körben és hatékonyan valósuljanak meg. A térségen belüli kisebb szakmai konferenciák, képzések, tanulmányutak szervezése, szakhálózatok létrehozásának támogatása közös projektek kidolgozása és megvalósítása érdekében. A vidéki életformáknak megfelelő szekciók (kézműves, agrár, turisztikai) önálló kezdeményezéseinek támogatása 1-3 napos rendezvény keretében. Ezáltal a gazdasági szféra résztvevőinek készség- és képességeinek fejlesztése; a versenyképesség növelése. A gazdálkodók hálózatosodásának támogatása, natúrparkkal kapcsolatos korszerű gazdálkodási ismeretek terjesztése, stabil partnerkapcsolatok kialakítása a szakmai és gazdasági érdekképviselettel foglalkozó civil szervezetek, valamint a HVI-k, falugazdászok, szaktanácsadók bevonásával.” „A programnak gazdaságélénkítő hatása lesz, erősödik a kohézió és az érdekérvényesítés képessége. Az akciócsoport a kötelező 45%-on felül vállalt 60, illetve 50%-os forrásallokációt a gazdaságfejlesztésre, ezen program hozzásegít a rendelkezésre álló források hatékony és fenntartható hasznosítását, valamint növeli a források elérésében az esélyegyenlőséget. Valamennyi település, illetve a helyi vállalkozások számára összefogóan a térségen belül megrendezésre kerünek készség és képességfejlesztő konferenciák, tanulmányutak.” „Egyéb szolgáltatás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 84

85 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása
Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási javaslatok 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat Komplex stratégia megoldási javaslatai

86 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 1 „A helyi, országos védelem alatt álló vallási és történelmi épületek, építmények, emlékhelyek renoválása, helyreállítása, A kapcsolódó környezeti elemek rehabilitációja; az azokhoz szorosan kapcsolódó zöld területek fejlesztése és helyreállítása. „Faluvédelem”, településkép megőrzése, helyreállítása. A települések védelem alatt álló épületei, templomai új színt kapjanak, felújításukkal, korszerűsítésükkel újra a falu büszkesége, és építészeti értékei legyenek, megfelelő helyszínt biztosítva a közösségi, kulturális rendezvényeknek is. A helyi identitástudat fejlesztését és megőrzését elősegítő tájékoztató kiadványok és tájékoztató táblák készítése. Kiegészíti 2755-t és 2813-t, valamint szinergia hatást fejt ki 4139, 4021, 2034 HPME-kel.” „A vidéki területek egyik vonzereje a helyi és országos védett épületek, építészeti emlékek, templomok. Ezeknek az épületeknek a felújítása (külső vagy belső), korszerűsítése (fűtés, világítás, akadálymentesítés) olyan identitáserősítő hatással bír, mely hosszú távon a település népességmegtartó erejét is növeli. Hozzájárul a vidéki élet minőségének javulásához, elősegíti a turizmust helyi szinten, támogatja az egyházat, mint helyi civil képviseletet. Az akciócsoport területén 19 helyi védelem alatt álló építmény felújítása valósul meg a támogatásnak köszönhetően.” „Kultúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 86

87 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 2 „A lovas, vadász, erdei, horgász és borturisztikai, valamint az ezekhez kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások kialakítása, már működő szolgáltatások bővítése, fejlesztése. A szekérutak kijelölésének folytatása, a fogadási feltételek fejlesztése, lovas túraútvonalak kijelölése, lovas beállók, pihenők létesítése. A szinergia és a környezeti fenntarthatóság érdekében az egyes fejlesztések összehangolása szükséges; helyet kapjanak a regionális kínálatban, szem előtt tartva a Vértesi és a létrehozandó Gerecse Natúrpark eszmeiségét és értékrendszerét. Szinergia hatás 2066, 2034, 4134 HPME-kel, kiegészíti 4010-et és 4011-t.” „A növekvő idegenforgalom mellett a helyi lakosok szabadidős tevékenységei is színesednek. A fejlesztéseknek köszönhetően a magas színvonalat megkövetelő hazai és külföldi vendégek igényeinek megfelelő szolgáltatások alakulnak ki, nő a visszatérő és a több napot a térségben töltő vendégek száma, mérséklődési a szezonális turizmus. 10 új szolgáltatás valósul meg és további 22, már meglévő szolgáltatás fejlesztésre kerül, melyeknek köszönhetően 12 új munkahely létesül és a megtartott munkahelyek száma 26.” „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 87

88 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 3 „A két Natúrpark és az Által-ér völgye Fontos Érzékeny Természeti Terület szempontjából jelentős természeti, illetve történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek, építmények állapotának javítása, kialakítása; a természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítése, meglévők felújítására; természeti és történelmi látnivalók közvetlen környezetének rehabilitációjára, valamint ezen fejlesztésekkel összefüggésben tanösvény kialakítása; a fejlesztésekkel összefüggő tájékoztató kiadványok és táblák készítése. ( pl. Naszály Fényes-patak, Szomód és Dunaalmás Ördög-kéz, Kőpite, római kori út). Kiegészíti 2813-t, elősegíti 1846, 2059, 2064 megvalósulását.” „A vidéki élethez kapcsolódó kulturális és természeti örökségek megfelelő bemutatásával a vidéki területek vonzereje nő. Legalább 20 természeti, illetve történelmi tájkép újul meg, mely beruházásokhoz a környezeti tudatosságot és a kommunikációs akadálymentesítést elősegítő tájékoztató kiadványok, tanösvények és tájékoztató táblák társulhatnak. Ezek a fejlesztések a térség ökoturizmusát is fellendítik, az elkövetkező 5 évben a térség fontos turisztikai és oktatási (környezeti nevelés) célpontjai lesznek.” „Természeti adottságok” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 88

89 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 4 „A települések hagyományos arculatának rehabilitációja („Faluvédelem”, egyedi településkép megőrzése, helyreállítása, fenntartása); a védelem alatt ugyan nem álló, de a település megjelenésében fontos szereppel bíró, a helyi lakosság számára fontos épületek külső felújítása elsősorban a településközpontok és a forgalmas, helyi turisztikai látványosságokhoz közvetlenül vezető útvonalak mentén. Cél, hogy a közösség számára fontos épületek új színt kapjanak, felújításukkal, korszerűsítésükkel újra a falu büszkesége, és építészeti értékei legyenek, megfelelő környezetet biztosítva a közösségi, kulturális rendezvényeknek is. Kiegészíti 2080 és 2813-t, valamint szorosan kapcsolódhat 2813-hoz és 4138, 3967-hez. .” „A helyi közösséget nagyon változatos, színes települések alkotják. Az egyediség megtartása mellett az egy irányba mutató környezettudatos és értékőrző fejlesztéseknek köszönhetően az akciócsoport területén javul a településkép, nő a helyi lakosok elégedettsége és 2015-ig valamennyi településen megvalósul a közösség életében fontos funkciókat betöltő épületek külső felújítása a támogatásnak köszönhetően. A fejlesztések identitáserősítő hatással is bírnak, mely hosszú távon a települések népességmegtartó erejét is növelik.” „Kultúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 89

90 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 5 „A települések környezetét és megjelenését javító beruházások, fejlesztések, melyek a helyi igények kielégítése mellett a Vértes-Gerecse térség egységes arculatát is magukon hordják, figyelembe véve a natúrpark nyújtotta lehetőségeket és kötelességeket. Családbarát közösségi terek és biztonságos, több korosztályú gyermek által is használható játszóterek kialakítása, „pletyka padok” kihelyezése. Új, a helyi értékeket kiemelő és a településen megforduló vendégek számára is vonzó fejlesztések valósuljanak meg, megfelelő környezetet biztosítva a közösségi, kulturális rendezvényeknek is. A 2755-ös HPME-hez kapcsolódó fejlesztések komplexitásuknál fogva előny élveznek. Kiegészíti 2080, 2755, 1861 HPME-ket, elősegíti 4011 megvalósulását.” „Az egyediség megtartása mellett az egy irányba mutató környezettudatos és értékőrző fejlesztéseknek köszönhetően az akciócsoport területén javul a településkép, nő a helyi lakosok elégedettsége és 2015-ig valamennyi településen megvalósul a helyi lakosok számára fontos közösségi terek kialakítása, fejlesztése. A lakosok helyi identitástudata erősödik, mely hosszú távon a települések népességmegtartó erejét is növeli.” „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 90

91 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 6 „Közösségi célú szabadidős, -sportlétesítmények, erdei tornapályák kialakítása; fejlesztése, hogy alkalmassá váljanak szervezett események lebonyolítására, a Vértes-Gerecse akciócsoport rendezvényeinek befogadására. Előnyt élveznek az elbírálás során azok a fejlesztések, melyek a fenntartási időszakban évente legalább egy alkalommal a Vértes-Gerecse területén meghirdetett esemény lebonyolítását vállalja az akciócsoporttal együttműködve. Az elbírálás során előnyt élveznek a 2 500 fő alatti települések.” „Nő a települések lakosságmegtartó ereje, a fiatalok vidéken is megtalálják a számukra megfelelő szabadidős tevékenységeket, és az idősebb korosztály elszigetelődése csökken. Nő a helyi lakosok elégedettsége és 2015-ig valamennyi településen megvalósul a helyi lakosok számára fontos közösségi terek kialakítása, fejlesztése. A lakosok helyi identitástudata erősödik. Nagyobb rendezvényeket is be tudnak fogadni a kistelepülések, ezáltal nő „versenyképességük” is.” „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 91

92 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 7 „A települések történelmének, hagyományainak felkutatása, szerkesztése és megjelentetésük különböző formában (könyv, CD, film, hanganyag) a helyi civil szervezetek és a lakosság bevonásával. A feltárt hagyományok (pl. Paulini „Gyöngyös Bokréta Mozgalom”) újjáélesztése érdekében az újbóli bemutathatóságra is forrást kell biztosítani, akárcsak a hagyományőrző csoportok támogatására. Néprajzi gyűjtemények kialakítása, melyekben a helyi értékek bemutatása mellett ki lehet próbálni a kézműves mesterségeket. „Vércse Kincse sarok” kialakítása, ahol a helyben előállított termékek kiállítása található. Helyi, országos védelem alatt álló épületek, építmények felújítása nem támogatható. A Falumegújítás és fejlesztésben külsőleg megújított épületekben a külső megújítást kiegészítő belső felújítás támogatható. A kérelem elbírálásánál előnyt élveznek a szektorok közötti és/vagy települések közötti együttműködések.” „Az intézkedés hozzájárul a térség kulturális örökségének megőrzéséhez, erősíti a civil szerveződéseket és növeli a lakosság identitástudatát, a kisebbségi hagyományok bemutatását segíti elő. E mellett a kiadványok, térképek, prospektusok, CD, filmanyagok a térség turisztikai vonalú fejlesztését is támogatják. A Vértes-Gerecse térségében legalább 15, különböző értékek dokumentálása valósul meg 3 éven belül. 3 hagyományőrző program kerül bemutatásra a térségben, valamint legalább 4 településen új tájház, gyűjteményes hely kialakítása valósul meg. Néptánc csoportok az autentikus ruházatot tudják beszerezni.” „Kultúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 92

93 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 8 „Kulturális, közösségépítő klubok szervezésének támogatása; működési feltételeinek megteremtése a Vértes-Gerecse akciócsoport területén. Cél, hogy a helyi közösségek folyamatos kommunikációt tartsanak fenn egymással; önképző, projektgeneráló, a település fejlesztésében aktívan részt vevő kezdeményezések alakuljanak ki.A kedvezményezett a fenntartási időszak alatt a célcsoporttól további hozzájárulási költséget nem igényelhet. Előnyben részesülnek az IKSZT címbirtokosságot nem nyert települések (IKSZT címet elnyert települések: Baj, Dad, Gyermely, Héreg, Kocs, Környe, Magyaralmás, Naszály, Szomód, Tardos, Vértestolna.)” „Nő a települések lakosságának aktivitása, a helyi lakosok elégedettsége az elkötözések számát csökkenti főleg a fiataloknál, valamint a térségi kohézió erősödik. A felkészült civil szervezetek tagsága bekapcsolósdik a különböző rendezvények szervezésébe, így az egészséges életmódot népszerűsítő programoknak köszönhetően javul a lakosság egészségügyi állapota, a rendezvényekhez kapcsolódó helyi termelők és kézművesek vásárának köszönhetően több bevételhez jutnak; a kulturális, hagyományőrző rendezvényeknek köszönhetően pedig a lakosok helyi identitástudata erősödik, értékítéletük javul.” „Kultúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 93

94 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 9 „Alternatív Napközik és Vércse táborok elindítása ismeretterjesztő és hagyományőrző céllal. A térségi iskolák oktatási programjainak, szakköreinek fejlesztése, támogatás a helyi civil szervezetek és helyi vállalkozók bevonásával a kompetencia fejlesztés érdekében (pl.: sí tábor helyett lovas oktatás, egészségnevelés, bioélelmiszerek az étkezésben, zenei oktatás, színház, egyéb (szak)körök). Ifjúságvédelmi, ifjúságnevelési programok támogatása: az önálló élethez szükséges kompetenciáik fejlesztése, a kulturális fogyasztás színvonalának emelése; ifjúsági korosztályok és közösségeik érvényesülésének elősegítése, társadalmi és egyéni felelősségének, tudatosságának fejlesztése.” „A szakkörök bővülése, oktatási programok további fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy az egészséges környezetben tanuló diákok versenyképes tudást kapjanak, egyenlő esélyekkel induljanak. A helyi civil szervezetek és vállalkozók bevonásával erősödik a szférák és települések közötti együttműködés, a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság. Csökken a vidéki iskolákba történő ingázás, valamint a családoknál megoldódik a gyermekek elhelyezése. Legalább 3 mintaértékű napközi és 9 nyári foglalkoztató tábor indul útjára.” „Oktatás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 94

95 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 10 „Település csoportok összefogásával a lakosság igényeihez igazodó tanfolyamok, előadássorozatok, szemináriumok szervezése. Szemléletformáló, szervezetfejlesztő kurzusokon keresztül a jó minták átadása, jó modellek bemutatása a fiatalok fokozottabb nevelése, jövőképük kialakítása, a kötődés erősítése. Mindezt a helyi civil szervezetek bevonásával, közreműködésével, vagy éppen általuk. Az egyes helyszínekre a másik településekről az átjárás megszervezése, lebonyolítása (alternatív közlekedési móddal). Elvárás, hogy legalább 4 alkalommal találkozzanak a partnerek, és a zárás eredménye egy kidolgozott projekt, amelyet közösen kívánnak megvalósítani.” „Szakmailag felkészült vállalkozók és őket segítő alkalmi munkavállaló személyzet (idegenvezetők, túravezetők, gombaszakértők, gyógynövénygyűjtők és feldolgozók). Társadalmilag konfliktusoktól mentes, a részvételi demokráciára alkalmas polgárok. Az erőforrásokkal fenntartható szemléletmóddal, környezettudatosan gazdálkodó lakosság. Kisgyerekkortól a helyes viselkedésnormákra nevelő pedagógusok, szülők. Évente legalább 3 helyszínen főleg a hátrányos helyzetűek, otthon tevékenykedők (kismamák, nők) képzése, ismeretfejlesztése valósul meg.Több településről érkezőknek a tömegközlekedés hiányosságait kivédve, az átjárás alternatív közlekedéssel.” „Oktatás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 95

96 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása
Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási javaslatok 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat Komplex stratégia megoldási javaslatai

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 1/57 Kód: KD-51-SzF-B-07 Sorszám: 1157 Prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség településeinek infrastrukturális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés Helyzet/ adottság A Vértes-Gerecse térség földrajzi fekvése közlekedési szempontból kedvező, az M1-es autópálya, a Budapest-Bécs vasútvonal is érinti, valamint délről az M7-es autópálya határolja. A vonatkozó infrastruktúra megítélése csak elfogadhatónak minősíthető, ami elsősorban a településközi úthálózat (4-5 számjegyű utak) és a belterületi utak rossz állapotának tudható be. A kerékpárutak gyakorlatilag teljes egészében kiépítetlenek, a kiszolgáló háttér infrastruktúra is hiányzik. Probléma/ lehetőség Az egész térségre elmondható, hogy az utak leromlott állapota miatt rossz a települések megközelíthetősége, mely megnehezíti, hátráltatja a közúti szállítást és közlekedést, valamint a vidéken élők utazását. A zsáktelepülésen élők (pl. Pátka) csak több tíz kilométeres kerülővel tudnak megközelíteni egy egyébként légvonalban néhány kilométerre lévő települést (Zámoly). Megoldási javaslat A jelenleg közel 207 km hosszú kiépítetlen önkormányzati út és köztér burkolása, valamint a településközi utak (4-5 számjegyű utak) felújítása, a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése a települési önkormányzatok és a helyi, térségi vállalkozók és a Magyar-Közút Kht bevonásával. A Vértes-Gerecse térség valamennyi települését érinti. Kiegészíti 2027, 2029 HPME-ket. Várható eredmény Egyrészt elősegíti a Vértes-Gerecse területi kohéziójának növelését, másrészt a gépkocsik kevésbé amortizálódnak, ezáltal a helyben élők életminősége javul. 207 km új útburkolat és a 4-5 számjegyű utak felújításra kerülnek az elkövetkezendő 10 évben. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás KDOP - 4. prioritás - Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 97

98 Megoldási javaslatok 1/57 Kód: KD-51-SzF-B-07 Sorszám: 1157
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 1/57 Kód: KD-51-SzF-B-07 Sorszám: 1157 Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások % Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek % Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok % Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak % Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma db % Természetes személyek 98

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 2/57 Kód: KD-51-SzF-B-09 Sorszám: 2029 Prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség településeinek infrastrukturális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés Helyzet/ adottság A Vértes - Gerecse - Által-ér Völgye kiváló természeti és kulturális adottságokkal rendelkezik, történelmi öröksége jelentős (pl. Csókakői vár, Vitányvár, Eszterházy kastélyok stb). Az országos védettség mellett (pl. Vértesszőlősi Előember Telep.), sok a helyi védettségű terület. Ezek önállóan nem piacképes, de turisztikai vonzerővel bíró attrakciók, melyek elérése csak autóval, vagy gyalog lehetséges, mivel a Vértes-Gerecse térségben nincsenek kiépített kerékpárutak, a kiszolgáló háttér infrastruktúra is hiányzik. Probléma/ lehetőség A turisztikai látványosságok tömegközlekedéssel, vagy személyautóval közelíthetők meg, a kerékpáros turisták a nagy forgalmú utakra kényszerülnek, mely életveszélyes. A Velencei tó körül már kijelölték a kerékpáros túraútvonalakat, amelyhez kapcsolódna a Vértes-Gerecse hálózat. A térségben található nagyszámú erdészeti út (időszakos) átminősítésével jelentős kerékpárút hossz alakítható ki kis költségráfordítással. Megoldási javaslat A települési önkormányzatok, non-profit szervezetek és a helyi, térségi vállalkozók bevonásával olyan kerékpáros úthálózat kialakítása, mely a szomszédos települések komplex, különféle turisztikai vonzerőit és szolgáltatásait öleli fel (kulturális, történelmi, néprajzi emlékhelyek, ipartörténeti emlékek, természeti és táji értékek, bor és gasztronómiai turizmus; egészségturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások), a települési-térségi turizmusfejlesztési és/vagy marketingstratégiához igazodva, továbbá tárgyalások kezdeményezése az erdészeti utak kezelőivel az átminősítések ügyében. A környezetbarát közlekedési mód egészségesebb életmódot is jelent nem csak a turisták, de a helyben élők számára is. Kiegészíti 2027, 1157 HPME-ket. Várható eredmény Elkészül a Vértes-Gerecse térség turisztikai kerékpárút-hálózat fejlesztési koncepciója, valamint a hozzá kapcsolódó tervek és kiépülnek az egyedi természeti és táji értékekkel bíró helyszíneket, valamint a települések turisztikai szolgáltatásait összekapcsoló kerékpárutak. Megteremtődnek a kerékpáros forgalom biztonságos közlekedési feltételei, továbbá az egészséges életmódot, valamint a környezetkímélő közlekedést egyaránt szolgáló beruházások valósulnak meg. A kerékpáros turizmus 40%-kal emelkedik, a szálláshelyek kihasználtságát 20%-kal nő. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás KDOP - 2. prioritás - Regionális turizmusfejlesztés Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 99

100 Megoldási javaslatok 2/57 Kód: KD-51-SzF-B-09 Sorszám: 2029
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 2/57 Kód: KD-51-SzF-B-09 Sorszám: 2029 Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások % Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek % Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok % Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak % Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma db % Természetes személyek 100

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 3/57 Kód: KD-51-SzF-B-08 Sorszám: 2027 Prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség településeinek infrastrukturális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés Helyzet/ adottság A településközi és belterületi kerékpárutak gyakorlatilag teljes egészében kiépítetlenek, a kiszolgáló háttér infrastruktúra is hiányzik. Csak ún. alternatív kerékpáros útvonalak vannak (földút). A megvalósítást megalapozó tervek még nagyobbrészt hiányoznak, de igényként már megfogalmazódtak a fejlesztési elképzelések, azonban ezek egységes kerékpárút-hálózatként nem álltak össze. Probléma/ lehetőség A települések csak tömegközlekedéssel, illetve személyautóval közelíthetők meg, a kerékpáros közlekedés a kiépített és kijelölt kerékpárutak hiányában életveszélyes az utakon. A vidéki lakosság helyi és helyközi közlekedését könnyítheti meg a kerékpárutak fejlesztése. Megoldási javaslat Az OTRT törvényben szereplő országos kerékpárút törzshálózathoz kapcsolódva és a hatályos útügyi műszaki előírásoknak megfelelően, a településközi és belterületi kerékpárutak építése a térség minden településén, a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésével. A települési önkormányzatok és a helyi, térségi vállalkozók és a Közút Kezelő Kht bevonása szükséges a megvalósítás során. Kiegészíti 1157, 2029 HPME-ket. Várható eredmény Kidolgozásra kerül a Vértes-Gerecse térség kerékpárút-hálózat fejlesztési koncepciója, valamint a hozzá kapcsolódó tervek. A Vértes-Gerecse térség településein belül, és között 200 km kerékpárút építése merült fel. A településen belüli és települések közötti megépülő kerékpárutak eredményeként az autóhasználat csökken a kerékpár javára. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás KDOP - 4. prioritás - Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 101

102 Megoldási javaslatok 3/57 Kód: KD-51-SzF-B-08 Sorszám: 2027
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 3/57 Kód: KD-51-SzF-B-08 Sorszám: 2027 Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások % Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek % Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok % Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak % Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma db % Természetes személyek 102

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 4/57 Kód: KD-51-SzF-A-20 Sorszám: 2813 Prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség településeinek infrastrukturális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra Helyzet/ adottság A Vértes - Gerecse - Által-ér völgye térség természeti adottságai kiválóak, valamennyi önkormányzat nagy gondot fordít a település rendben tartására, ugyanakkor a kistelepülések belterületén hiányoznak, vagy fejlesztésre szorulnak a helyi lakosok komfortérzetét növelő és a szabadidős tevékenységeknek kellemes környezetet biztosító terek, közterületek, parkok és főként a családosok számára fontos játszóterek. A lakossági fórumokon is hangsúlyosan szerepelt a települési infrastruktúra ilyen irányú fejlesztése is. Probléma/ lehetőség A faluszépítő egyesületek, helyi civil kezdeményezések és az önkormányzatok sok esetben nem rendelkeznek megfelelő anyagi erőforrással a települések karakterét kiemelő, a helyiek jobb közérzetét és a helyi identitástudatot növelő kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések megvalósításához, pedig innovatív ötletek szép számmal vannak. Megoldási javaslat A települések környezetét és megjelenését javító beruházások, fejlesztések, melyek a helyi igények kielégítése mellett a Vértes-Gerecse térség egységes arculatát is magukon hordják, figyelembe véve a natúrpark nyújtotta lehetőségeket és kötelességeket. Családbarát közösségi terek és biztonságos, több korosztályú gyermek által is használható játszóterek kialakítása, „pletyka padok” kihelyezése. Új, a helyi értékeket kiemelő és a településen megforduló vendégek számára is vonzó fejlesztések valósuljanak meg, megfelelő környezetet biztosítva a közösségi, kulturális rendezvényeknek is. A 2755-ös HPME-hez kapcsolódó fejlesztések komplexitásuknál fogva előny élveznek. Kiegészíti 2080, 2755, 1861 HPME-ket, elősegíti 4011 megvalósulását. Várható eredmény Az egyediség megtartása mellett az egy irányba mutató környezettudatos és értékőrző fejlesztéseknek köszönhetően az akciócsoport területén javul a településkép, nő a helyi lakosok elégedettsége és 2015-ig valamennyi településen megvalósul a helyi lakosok számára fontos közösségi terek kialakítása, fejlesztése. A lakosok helyi identitástudata erősödik, mely hosszú távon a települések népességmegtartó erejét is növeli. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 103

104 Megoldási javaslatok 4/57 Kód: KD-51-SzF-A-20 Sorszám: 2813
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 4/57 Kód: KD-51-SzF-A-20 Sorszám: 2813 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tata, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Zámoly Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 60000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 100% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 20 db Természetes személyek 0% 104

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 5/57 Kód: KD-51-SzF-B-10 Sorszám: 2031 Prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség településeinek infrastrukturális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés Helyzet/ adottság A térségben sok a nagy tömegeket megmozgató kulturális, hagyományőrző rendezvény (pl. Jazzmély, Kocsitoló Fesztivál, Óceánrepülők emlékünnepsége). Ezek mellett jelentős számú a térség településein a helyi és/vagy térségi szintű rendezvény (falunapok,búcsúk, bányásznapok, szüreti felvonulások), melyek átlagos éves száma 10 körüli településenként. Ezeknek a kisléptékű turisztikai vonzerején túl jelentős a helyi és (kis)térségi identitás és kapcsolaterősítő szerepe. A Vértes - Gerecse térségben fontos szerepet tölt be a bakancsos turizmus is. Probléma/ lehetőség A rendezvényekhez nem megfelelően kapcsolt tömegközlekedés jelentős látogatóközönséget zár ki, így a rendezvényekben rejlő turisztikai potenciál nem kerül kihasználásra, valamint a helyben élők számára is kevesebb alkalom van a közös élmény megtapasztalására. A települések önmagukban nem rendelkeznek megfelelő súllyal, hogy a tömegközlekedési társaságoknál, megfelelő járatstruktúrát, ezek összehangolását érjék el. Megoldási javaslat Távolsági tömegközlekedési és helyi egyéb közlekedési módok körének bővítése a térségközpontokba és a szomszédos településekre, illetve a helybeni közlekedés megkönnyítése érdekében. Megoldási javaslatok kidolgozása a tömegközlekedési társaságokkal közösen a járatstruktúra, járatszám bővítés, racionalizálás tekintetében, a kulturális rendezvények és egyéb turisztikai célpontok jobb elérhetősége szempontjából. Ún. céltaxik, mikrobuszok üzemeltetésének támogatása 3-4 település összefogásával. Kiemelt fontosságú, hogy fogyatékkal élők is igénybe tudják venni a szolgáltatást, ezáltal biztosítva az esélyegyenlőséget. Kiegészíti 2030-t, kapcsolódik 4011-hez. Várható eredmény A munkába járási szokásokhoz jobban alkalmazkodó járathálózat és járatsűrűség alakul ki, 6-8 céltaxi szolgáltatás 3-4 éven belül, mely hozzájárul a vidéki életminőség javulásához és nő a kistelepülések lakosságmegtartó ereje. A szervezett „bulijáratok”-nak köszönhetően a Vértes-Gerecse akciócsoport településeinek rendezvényein egyre több lesz a vidéki vendég, nő a látogatók száma és ez a település népszerűsítése mellett jelentős bevétel növekedéssel is jár. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 105

106 Megoldási javaslatok 5/57 Kód: KD-51-SzF-B-10 Sorszám: 2031
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 5/57 Kód: KD-51-SzF-B-10 Sorszám: 2031 Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások % Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek % Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok % Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak % Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma db % Természetes személyek 106

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 6/57 Kód: KD-51-SzF-1-03 Sorszám: 4010 Prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség településeinek infrastrukturális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra Helyzet/ adottság A helyzetelemzés során nyilvánvalóvá vált, hogy a települési infrastuktúra egyik legnagyobb hiányossága a közösségi életterek hiánya. A lakossági fórumokon is hangsúlyosan szerepelt a települési infrastruktúra ilyen irányú fejlesztése (pl. sportlétesítmény 3 településen egyáltalán nincs, 33 pedig fejlesztésre szorul). Az a helyzet leginkább a fiatalokat és az idősebb korosztályt érinti. Előbbiek elköltöznek a településekről, utóbbiak aránya pedig egyre inkább nő a településeken. Probléma/ lehetőség A közösségi életterek hiánya megnehezíti, illetve sok esetben lehetetlenné teszi a kistelepülések közösségi programjait, a szabadidő tartalmas eltöltését, így a generációk és a településen élők eltávolodását, elhidegülését eredményezi. A faluszépítő egyesületek, helyi civil kezdeményezések és az önkormányzatok sok esetben nem rendelkeznek megfelelő anyagi erőforrással, pedig innovatív ötletek szép számmal vannak. Megoldási javaslat Közösségi célú szabadidős, -sportlétesítmények, erdei tornapályák kialakítása; fejlesztése, hogy alkalmassá váljanak szervezett események lebonyolítására, a Vértes-Gerecse akciócsoport rendezvényeinek befogadására. Előnyt élveznek az elbírálás során azok a fejlesztések, melyek a fenntartási időszakban évente legalább egy alkalommal a Vértes-Gerecse területén meghirdetett esemény lebonyolítását vállalja az akciócsoporttal együttműködve. Az elbírálás során előnyt élveznek a 2 500 fő alatti települések. Várható eredmény Nő a települések lakosságmegtartó ereje, a fiatalok vidéken is megtalálják a számukra megfelelő szabadidős tevékenységeket, és az idősebb korosztály elszigetelődése csökken. Nő a helyi lakosok elégedettsége és 2015-ig valamennyi településen megvalósul a helyi lakosok számára fontos közösségi terek kialakítása, fejlesztése. A lakosok helyi identitástudata erősödik. Nagyobb rendezvényeket is be tudnak fogadni a kistelepülések, ezáltal nő „versenyképességük” is. Támogat-ható tevékeny-ségek a tevékenységgel érintett ingatlanhoz tartozó épület; sportpálya és kapcsolódó építmények felújítása, korszerűsítése (elszámolható költségek max. 70%-a); az üzemeltetéshez, fenntartáshoz szükséges eszközbeszerzés is támogatható; sporteszközbeszerzés; Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 107

108 Megoldási javaslatok 6/57 Kód: KD-51-SzF-1-03 Sorszám: 4010
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 6/57 Kód: KD-51-SzF-1-03 Sorszám: 4010 Jogcímcs. LEADER - Közhasznú fejlesztés Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Zámoly Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 26667 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 80% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 10 db Természetes személyek 0% 108

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 7/57 Kód: KD-51-SzF-A-22 Sorszám: 3967 Prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség településeinek életminőség-javító fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra Helyzet/ adottság A Vértes-Gerecse térség településein is jelentkezik az a probléma, hogy az összetartozást kevésbé érzékelik. Ennek egyik oka az egyre gyarapodó munka, a helyi közösségi intézmények elavultsága és a közösségkovácsoló rendezvények, a vidéki élet minőségét meghatározó alapszolgáltatások hiánya. Probléma/ lehetőség A legtöbb település rendelkezik egy központi magnak nevezhető épülettel vagy épületegyüttessel. A településeken megtalálható művelődési házak, vagy közművelődési funkciót ellátó épületek léteznek, de felszereltségük, háttér-infrastruktúrájuk nem közelíti meg az elvárható szintet. Így kihasználtságuk fokozatosan csökken, és ezáltal a helyiek településükhöz való kapcsolódása is megcsorbul. Megoldási javaslat Javasoljuk olyan integrált közösségi terek kialakítását a már meglévő művelődési intézményekben, ahol ezek az épületek egy olyan funkciót kapnának, melyek egyaránt szolgálják a település lakóinak kulturális és szociális "ellátását", valamint szolgálják a kikapcsolódást és tanulást. Újra közösséget teremtenek, lehetőség nyílik a kulturált kikapcsolódás és szociális ellátások igénybevételére. Az épületek felújítása, állagának megóvása a cél, valamint infrastrukturális fejlesztés (fűtéskorszerűsítés, nyílászárócsere, kiszolgáló helyiségek, stb.). Ezen kívül szükség van eszközbeszerzésre, játszótér kialakítására (pelenkázó, internet elérhetőség stb.). Kapcsolódhat 3967-hez, szinergia hatás 4010 HPME-vel. Várható eredmény Az integrált közösségi tér kialakítása, művelődési ház többfunkciós kihasználtsága munkahelyteremtéssel jár, ezen kívül nagymértékben hozzájárul a település kulturális életének színesítéséhez. Az integrált közösségi terek ellátnak több funkciót: falugazdász hálózat, HVI iroda, kistérségi koordinátor, közművelődési programok, könyvtár, ifjúsági programok, információs pont, elektronikus közigazgatás biztosítása. Jelen probléma megoldásaként a térségben 37 integrált közösségi tér jön létre, vagy újul meg, mely 37 új munkahely létrehozásával társul Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 109

110 Megoldási javaslatok 7/57 Kód: KD-51-SzF-A-22 Sorszám: 3967
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 7/57 Kód: KD-51-SzF-A-22 Sorszám: 3967 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások % Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak 100% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 38 db % Természetes személyek 110

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 8/57 Kód: KD-51-SzF-A-14 Sorszám: 2030 Prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség településeinek életminőség-javító fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés Helyzet/ adottság A Vértes Gerecse térség településeit körbeveszik a jelentős ipari parkokkal rendelkező nagyvárosok (Komárom, Székesfehérvár, Tatabánya), melyek jelentős munkaerőt foglalkoztatnak, nagy az ingázók száma, ezért kiemelten fontos a munkahely elérhetősége. Sok alapszolgáltatás a kistérségi központokban érhető el, ezért is fontos a települések lakosságmegtartó képessége érdekében az alapszolgáltatások tömegközlekedéssel való elérhetőségének javítása (pl.: idős korosztályból sokan nem rendelkeznek gépkocsival). Probléma/ lehetőség A rossz a tömegközlekedés miatt a vidéki lakosok nehezen jutnak el a térségközpontokba, ahol a hivatali ügyintézés (pl. HVI-k is) egy része folyik, illetve ahol a szakszolgáltatásokat (egészségügy, oktatás stb.) igénybe tudnák venni. A lakosság, illetve a szolgáltatások mobilizálásával a Vértes-Gerecse kistelepüléseinek versenyképessége erősíthető, az esélyegyenlőség növelhető a források megszerzésére. Megoldási javaslat Azokat a településeket, amelyekben a szolgáltatások nem elérhetők, célszerű ún. tanyabusz szolgáltatáson keresztül segíteni. A települési önkormányzatok, kistérségi társulások és civil szervezetek összefogásával olyan kisbuszok beszerzése, melyek alkalmasak arra, hogy az alapszolgáltatások mozgássérültek számára is elérhetők legyenek, ezáltal biztosítva az esélyegyenlőséget. Szinergia 3967-tel, kiegészíti 2031-t. Várható eredmény Legalább 6 új gépjármű beszerzése 2013-ig, melyek 24 település lakosai számára jelentenek megoldást a helyben nem elérhető szolgáltatások eléréséhez, illetve elérhetővé teszik a közszolgáltatásokat, segítik az alapvető szociális szolgáltatások fejlesztését, bővítik a települési funkciókat, fejlesztik a közösséget, javítják az életminőséget és erősítik az ifjúság kötődését a vidékhez. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 111

112 Megoldási javaslatok 8/57 Kód: KD-51-SzF-A-14 Sorszám: 2030
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 8/57 Kód: KD-51-SzF-A-14 Sorszám: 2030 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 40000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 9 db 0% Természetes személyek 112

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 9/57 Kód: KD-51-GF-2-03 Sorszám: 4138 Prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség településeinek életminőség-javító fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás Helyzet/ adottság Az aktív vállalkozások 8 % nyújt egyéb szolgáltatást. Általában 1 személyes vállalkozásokról van szó. A lakosok kisebb adminisztratív ügyeket is nehezen tudnak megoldani 12 településen, de főleg Bodméron, Dunaszentmiklóson, Héregen, Söréden, Újbarokon, ahol még postahivatal sincs. ATM-ek csak 9 településen vannak, biztosítási ügyeket 3 településen lehet intézni (Csákvár, Dunaalmás, Tarján). A kereslet hiánya miatt bizonyos szakmák kihalnak. A kiskereskedők a nagy bevásárlóközpontokkal rivalizálnak. Probléma/ lehetőség A legtöbb ilyen tevékenység kistelepülésen nem végezhető gazdaságosan, csak kiegészítő szolgáltatásként. Az ingázók tipikusan ezeket a szolgáltatásokat munkahelyük közelében, általában városokban veszik igénybe. Csak egy bizonyos vásárlói kör (idősek, kisgyerekesek, betegek) veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat. A mikrovállalkozások főleg 1 személyes önfoglalkoztatók, általában saját lakásukban dolgoznak, amíg a szolgáltatásra igény van. Megoldási javaslat A település központjában olyan szolgáltatás célú ingatlan kialakítása, ahol a kisebb szolgáltatók rövidített, váltott nyitvatartási időben fogadják az ügyfeleket. Az épület irodáiban a hiányzó pénzügyi, banki (ATM), biztosítási, telekommunikációs, adminisztrációs tevékenységek valósulhatnak meg. A többi helyiségben kihalóban lévő javító műhelyek tarthatóak fenn (cipő, varró,- táskajavító stb.). A támogatás vonatkozhat a szolgáltatóház kialakítására, az épület bérlőinek igénye szerint kisebb eszközök beszerzésére. Idősek számára szolgáltató csomagok kialakítása rendelésfelvevő rendszerrel. A mindennapi életvitelben fontos szolgáltatások (pl. ABC-k) fejlesztése. Csoportosan is nyújthatnak be támogatási kérelmet. Az Integrált Közösségi és Szolgáltatói Tér címmel rendelkező, beruházási támogatásban is részesült ingatlanon megvalósuló fejlesztésre nem vehető igénybe jelen támogatás. Az önkormányzati alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó fejlesztés nem támogatható. Várható eredmény Átlagosan minden 3. településen várható, hogy 1 szolgáltatóház (mini inkubátorház) létesül irodai, banki, biztosítási ügyekre. Hiánypótló szolgáltatások közül fennmarad A térségben 10 új mikrovállalkozás indulhat, illetve részmunkaidős munkahely létesül, amely főleg az idősebb korosztályra, vagy a női munkavállalókra számít. A jobb szolgáltatási infrastruktúra kedvezően hat a helyben élők életminőségére, kevesebben vándorolnak el vidékről. Támogat-ható tevékeny-ségek Épületek, építmények felújításának, átalakításának, bővitésének költségei (max 60%); ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (max 10%); új technológia, gépek, berendezések, eszközök beszerzésének költségei (max 30%), tevékenysé Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 113

114 Megoldási javaslatok 9/57 Kód: KD-51-GF-2-03 Sorszám: 4138
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 9/57 Kód: KD-51-GF-2-03 Sorszám: 4138 Jogcímcs. LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Zámoly Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 60% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 40000 EUR Önkormányzatok 60% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 60% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 12 db Természetes személyek 60% 114

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 10/57 Kód: KD-51-SzF-1-01 Sorszám: 4011 Prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség településeinek életminőség-javító fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság A helyzetelemzés során nyilvánvalóvá vált, hogy a településen élők identitástudata szempontjából meghatározóak lehetnek a különböző rendezvények (pl. Kocson a Kocsitoló verseny), melyek a közösségi élet fontos színterei. Sok településen (pl. Szárliget) hiányoznak a közösségi programok, illetve nem töltik be funkciójukat. A civil szervezetek megalakulásuk után programok, közösségépítő fejlesztések nélkül elveszítik kezdeti lendületüket. Probléma/ lehetőség A civil szervezetek gyakran nem válnak jogi személyiséggé, így a működési forrásukhoz még NCA pályázatot sem nyújthatnak be, legfeljebb az önkormányzatok, szponzorok segíthetik őket. Megfelelő találkozási helyszín, minimális infrastruktúra és az önképzéshez szükséges források nélkül a tagság céljai nem érik el a kívánt hatást. A jövőkép nélküliség nem segíti elő a vidéki emberek és a települések fejlődését. Megoldási javaslat Kulturális, közösségépítő klubok szervezésének támogatása; működési feltételeinek megteremtése a Vértes-Gerecse akciócsoport területén. Cél, hogy a helyi közösségek folyamatos kommunikációt tartsanak fenn egymással; önképző, projektgeneráló, a település fejlesztésében aktívan részt vevő kezdeményezések alakuljanak ki.A kedvezményezett a fenntartási időszak alatt a célcsoporttól további hozzájárulási költséget nem igényelhet. Előnyben részesülnek az IKSZT címbirtokosságot nem nyert települések (IKSZT címet elnyert települések: Baj, Dad, Gyermely, Héreg, Kocs, Környe, Magyaralmás, Naszály, Szomód, Tardos, Vértestolna.) Várható eredmény Nő a települések lakosságának aktivitása, a helyi lakosok elégedettsége az elkötözések számát csökkenti főleg a fiataloknál, valamint a térségi kohézió erősödik. A felkészült civil szervezetek tagsága bekapcsolósdik a különböző rendezvények szervezésébe, így az egészséges életmódot népszerűsítő programoknak köszönhetően javul a lakosság egészségügyi állapota, a rendezvényekhez kapcsolódó helyi termelők és kézművesek vásárának köszönhetően több bevételhez jutnak; a kulturális, hagyományőrző rendezvényeknek köszönhetően pedig a lakosok helyi identitástudata erősödik, értékítéletük javul. Támogat-ható tevékeny-ségek A tevékenységgel érintett épületrészhez tartozó épület felújítás, korszerűsítés (elszámolható költségek max. 60%-a); eszközbeszerzés az elszámolható kiadás max. 30%-ig (bútor, TV, számítógép és tartozékai, szoftver, DVD lejátszó, projektor); ingatlan Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 115

116 Megoldási javaslatok 10/57 Kód: KD-51-SzF-1-01 Sorszám: 4011
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 10/57 Kód: KD-51-SzF-1-01 Sorszám: 4011 Jogcímcs. LEADER - Közhasznú fejlesztés Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Zámoly Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 80000 EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 13334 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 80% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 10 db Természetes személyek 0% 116

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 11/57 Kód: KD-51-SzF-4-01 Sorszám: 6980 Prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség településeinek életminőség-javító fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság A helyzetelemzés során nyilvánvalóvá vált, hogy a településen élők identitástudata szempontjából meghatározóak lehetnek a különböző rendezvények (pl. Kocson a Kocsitoló verseny), melyek a közösségi élet fontos színterei. Bár minden településen van Falunap, mégis sok településen (pl. Szárliget) hiányoznak a közösségi programok, illetve nem töltik be funkciójukat. Probléma/ lehetőség A Vértes-Gerecse akciócsoport területén számos rendezvény kerül megrendezésre évről-évre, azonban ezek többsége nem vonzó vagy kevésbé ismert a helyi lakosok és a térségi lakosság körében, illetve nincsenek a települések kötzött összehangolva, hogy egymást kiegészítsék, erősítsék. Sok település esetében hiányoznak is, pedig sok lehetőség kínálkozik, mely térségi rendezvénnyé nőheti ki magát (pl. Zámolyi lövészverseny, Szomódi asztalitenisz bajnokság). Megoldási javaslat Térségi összefogásban megvalósuló innovatív, a hagyományos értékeket előtérbe helyező (kötelező elemként a helyi termelők, kézművesek megjelenését biztosító; a helyi gasztronómiát, egészséges életmódot népszerűsítő) kulturális, lovas, íjász, sportlövész programok támogatása. Előnyben részesülnek a közösségi összefogással, több település, illetve szervezet bevonásával megvalósuló programok. Várható eredmény A támogatási időszak alatt majdnem minden településen lesz 1 speciális rendezvény. Nő a helyi és térségi lakosok elégedettsége, valamint a térségi kohézió. Az egészséges életmódot népszerűsítő programoknak köszönhetően javul a lakosság egészségügyi állapota, a rendezvényekhez kapcsolódó helyi termelők és kézművesek vásárának köszönhetően több bevételhez jutnak; a kulturális, hagyományőrző rendezvényeknek köszönhetően pedig a lakosok helyi identitástudata erősödik, értékítéletük javul. Támogat-ható tevékeny-ségek ingatlanhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés az elszámolható költség max. 20%-ig (tereprendezés, elektromos hálózat csatlakozási pontjainak kiépítése); marketing tevékenység az elszámolható költség max. 30%-ig (hirdetés költségei; kiadványok, szó Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 117

118 Megoldási javaslatok 11/57 Kód: KD-51-SzF-4-01 Sorszám: 6980
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 11/57 Kód: KD-51-SzF-4-01 Sorszám: 6980 Jogcímcs. LEADER - Rendezvény Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tata, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Zámoly Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 50000 EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 5000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 80% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 23 db Természetes személyek 0% 118

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 12/57 Kód: KD-51-SzF-1-04 Sorszám: 6985 Prioritás: A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség településeinek életminőség-javító fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra Helyzet/ adottság A helyzetelemzés során nyilvánvalóvá vált, hogy a településen élők identitástudata szempontjából meghatározóak lehetnek a különböző rendezvények, melyek a közösségi élet fontos színterei. Bár minden településen van Falunap, mégis sok településen hiányoznak a közösségi programok, azok színvonala a csökkenő források hiányossága miatt alacsony színvonalú, így nem tudnak térségi szintűvé válni, amelytől turisztikai vonzerővé válhatnának az egyébként színvonalas programelemeket tartalmazó települési rendezvények. Saját eszközzel kevesen rendelkeznek, ezeket magas bérleti díjért kölcsönzik. Probléma/ lehetőség A Vértes-Gerecse akciócsoport területén számos rendezvény kerül megrendezésre évről-évre, azonban ezek többsége nem vonzó vagy kevésbé ismert a helyi lakosok és a térségi lakosság körében. A csökkenő források hiányossága miatt alacsony színvonalúak, így nem tudnak térségi szintűvé válni, amelytől turisztikai vonzerővé válhatnának. Az események nincsenek a települések kötzött összehangolva, hogy egymást kiegészítsék, erősítsék. Sok település esetében hiányoznak is, pedig sok lehetőség kínálkozik Megoldási javaslat Rendezvények támogatása címszó alatt a térségi összefogásban megvalósuló innovatív, a hagyományos értékeket előtérbe helyező (kötelező elemként a helyi termelők, kézművesek megjelenését biztosító; a helyi gasztronómiát, egészséges életmódot népszerűsítő) kulturális, lovas, íjász, sportlövész programokat kívánjuk támogatni. Ezekhez és a kisebb falusi rendezvényekhez is szükség van alapinfrastruktúrára (sátrak, pavilonok, hangosító, kivetítő eszközök, sörpadok, főzéshez, étkeztetéshez szükséges kisebb fogyóeszközök, stb.) amelyeket a települések jelenleg bérelnek. A központilag beszerzett eszközöket a Vértes-Gerecse akciócsoport települései ingyenesen kaphatnák meg a rendezvények lebonyolításához, annak időtartamára, illetve térségi rendezvények gyakrabban tarthatóak, amennyiben ilyen jellegű kiadással nem kell kalkulálni minden alkalommal. Várható eredmény A térségben 1-3 központi településen a rendezvényekhez szükséges alapinfrastruktúra beszerzése és elosztása valósul meg. A települések kisebb költségvetéssel tudnak rendezvényeket szervezni, amely a térségi rendezvények számának növekedését idézi elő. A rendezvények technikai színvonala emelkedik, amelya látogatók számát nö9veli, nő a turisztikai vonzereje a településeknek. Támogat-ható tevékeny-ségek új (indokolt esetben használt) eszközbeszerzés, technikai berendezés az elszámolható kiadás max. 90%-ig, kis értékű eszközbeszerzés (készlet) az elszámolható kiadás max. 50%-ig; projekt megvalósításához kapcsolódó személyi jellegű költségek; egyéb el Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 119

120 Megoldási javaslatok 12/57 Kód: KD-51-SzF-1-04 Sorszám: 6985
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 12/57 Kód: KD-51-SzF-1-04 Sorszám: 6985 Jogcímcs. LEADER - Közhasznú fejlesztés Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tata, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Zámoly Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 70000 EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 67000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 67000 EUR Önkormányzatok 0% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 1 db Természetes személyek 0% 120

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 13/57 Kód: KD-51-GF-A-06 Sorszám: 4854 Prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása Intézkedés: Megújuló és megújítható energiaforrásokra épülő fejlesztések és hasznosítások támogatása a... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Helyzet/ adottság A Vértes-Gerecse térségének több mint 50%-át mezőgazdasági területek alkotják. Ezen szektor kiemelkedő helyet foglal el a gazdaságban, de fenntartható fejlesztése magával hozza a technológiák korszerűsítését és a fölöslegessé váló alapanyagok felhasználását más szektorokban vagy iparágakban. Így kerül előtérbe a mezőgazdasági melléktermékek és feleslegessé váló anyagok energetikai célú hasznosítása. Probléma/ lehetőség A mezőgazdasági szektor az, mely nemcsak a térségben, hanem országos szinten is a mélyponton van. A gazdálkodók állami támogatása nem elegendő a korszerűsítéshez, gépbeszerzéshez. A mezőgazdasági termékek piacra jutása is nehézkes, a hazai árak az előállítás miatt drágábbak a külföldről behozott termékeknél. De van a mezőgazdaságnak egy olyan szekciója, mely eddig még alacsony szinten van kihasználva. Megoldási javaslat Cél, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozók olyan melléktevékenységet, vagy kiegészítő szolgáltatást tudjanak biztosítani az energetikai szektornak, mellyel anyagi helyzetük javul. A mezőgazdasági melléktermékek és a biomassza (kukoricaszár, stb.) alapanyagként szolgálnak az energetika iparának, mely a fenntarthatóságot biztosítja, mivel a megújítható energiákat használja fel. Az intézkedés egyik célja, hogy a melléktermékek feldolgozásra kerüljenek. Lehetőség nyílik a nehéz helyzetben lévő vállalkozók szerkezetváltására és az új technológiák bevezetésére. Szinergia hatást fejt ki 1844, 4250, 4132 megoldási javaslatokkal. Várható eredmény A térségben jelentkező egyik kitörési pont, a Tatai-medence, mint energetikai mintaterület is nagymértékben profitál a szerkezetátalakítás, vagy technológiakorszerűsítés során előállított tüzelőanyagokból, üzemanyagból, tehát energiából. Mivel a Vértes-Gerecse térsége a bányászat egyik kiemelkedő pontja volt az országban, és ennek megszűnése után jó példával szolgálhat a megújítható energiák, elsősorban a mezőgazdasági melléktermékek felhasználását szorgalmazó energetikai ipar fejlesztésében. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági termékek értéknövelése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 121

122 Megoldási javaslatok 13/57 Kód: KD-51-GF-A-06 Sorszám: 4854
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 13/57 Kód: KD-51-GF-A-06 Sorszám: 4854 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások % Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek % Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok % Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak % Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma db % Természetes személyek 122

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 14/57 Kód: KD-51-GF-B-03 Sorszám: 4250 Prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása Intézkedés: Megújuló és megújítható energiaforrásokra épülő fejlesztések és hasznosítások támogatása a... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Helyzet/ adottság A Tatai, Tatabányai, Székesfehérvári ipari parkokban és a kistelepüléseken is a nagyobb cégek mellett jelen vannak a kisebb léptékű (régiós vagy helyi) működési területen tevékenykedő közepes és kisvállalkozások is elsősorban az ipari és a szolgáltatói szektorban, melyek energiafelhasználása és ezáltal környezetterhelésük jelentős. E mellett az Által-ér Fontos Érzékeny Természeti Terület vízgyűjtő területén, valamint a Vértesi és Gerecsei Tájvédelmi körzet területén az alternatív energiahasználat egyre sürgetőbb. Probléma/ lehetőség A nagymértékű energia-áremelés érzékenyen érinti a gazdasági szektort, kiadásaik nőnek, áremelésre kényszerülnek, versenyképességük csökken. Az energiahatékonyság növelésével, a megújuló energiaforrások hasznosításával a vállalatok versenyképessége nő és e mellett fontos szempont, hogy környezetterhelésük csökken. Megoldási javaslat A növekvő energiaárak, a globális felmelegedés és az EU 2006/32/EK irányelvében szereplő minimum évi 1%-os energia megtakarítás érdekében a vállalkozások üzemi és irodaépületeiben az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást szolgáló eszközrendszer kialakítása a termelési és a fogyasztói szférában egyaránt, a kis- és középvállalkozások nem technológiai jellegű energiahatékonysági beruházásainak támogatása vissza nem terítendő támogatás formájában. Kiegészíti 1846, 4250, 1844, 4316 HPME-ket. Várható eredmény Nő a vállalkozások versenyképessége, ezáltal javul a foglalkoztatottság, teljesülnek a légszennyező anyagok kibocsátásával kapcsolatos nemzetközi környezetvédelmi vállalások ig az energia megtakarítás 1,2% lesz. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás KEOP - 5. prioritás - Hatékony energia-felhasználás Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 123

124 Megoldási javaslatok 14/57 Kód: KD-51-GF-B-03 Sorszám: 4250
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 14/57 Kód: KD-51-GF-B-03 Sorszám: 4250 Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások % Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek % Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok % Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak % Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma db % Természetes személyek 124

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 15/57 Kód: KD-51-GF-B-04 Sorszám: 4260 Prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása Intézkedés: Megújuló és megújítható energiaforrásokra épülő fejlesztések és hasznosítások támogatása a... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Helyzet/ adottság A Vértesi és Gerecsei Tájvédelmi körzet erdősültsége a Vértes és Gerecse „rengetegeinek” köszönhetően magas, míg a Kisalföld és a Mezőföld vidékein a mezőgazdasági művelés a meghatározó. Az eocén programból csupán a Márkus-hegyi bánya működik, a fosszilis alapú energiafelhasználás egyre inkább háttérbe szorul. Az EU azt várja a tagállamoktól, hogy a jövőben fokozott mértékben használjanak megújuló energiaforrásokat, illetve a növekvő energiaárak és a globális felmelegedés is ezt sürgeti. Probléma/ lehetőség A nagymértékű energia-áremelés érzékenyen érinti mind a helyi költségvetési szerveket, a lakosságot és a gazdasági szektort is, kiadásaik nőnek. Az erőltetett ütemű erdészeti fa felhasználás helyett a fenntartható erdőgazdálkodás érvényesítése, valamint az energiahatékonyság növelése, az energiafelhasználás csökkentése és a megújuló energiaforrások hasznosítása a terhek csökkentése mellett a környezeti fenntarthatósá Megoldási javaslat Az akciócsoport területének kedvező környezeti adottságaira építő, a természeti adottságokat kímélő beruházások elősegítése különösen az alábbi területeken: a geotermikus hő- és/vagy villamosenergia-termelés és használat támogatása; a napenergiát hasznosító rendszerek telepítésének támogatása; a szélenergiával történő villamosenergia-termelés támogatása; biomassza-felhasználás támogatása. Kiegészíti 1846, 4250, 1844, 4316 HPME-ket. Várható eredmény Mérséklődik a közköltségekből működtetett intézmények , valamint a gazdasági üzemek energiaszámlája, csökken a végfogyasztói kör kiszolgáltatottság-érzése, teljesülnek a légszennyező anyagok kibocsátásával kapcsolatos nemzetközi környezetvédelmi vállalások. Legalább A közvilágításhoz felhasznált energia csökken, előtérbe kerül a megújuló energiák hasznosítása ig az energia megtakarítás 1,2% lesz. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 125

126 Megoldási javaslatok 15/57 Kód: KD-51-GF-B-04 Sorszám: 4260
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 15/57 Kód: KD-51-GF-B-04 Sorszám: 4260 Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások % Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek % Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok % Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak % Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma db % Természetes személyek 126

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 16/57 Kód: KD-51-SzF-B-13 Sorszám: 1846 Prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása Intézkedés: Megújuló és megújítható energiaforrásokra épülő fejlesztések és hasznosítások támogatása a... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra Helyzet/ adottság A Vértes-Gerecse akciócsoport területhez tartozó valamennyi településén található középület, melyek 85%-a fejlesztésre, felújításra szorul. Ezen épületek energiafelhasználása és ezáltal környezetterhelésük jelentős, ez elsősorban a nem megfelelő, régi technológiáknak és az épületek rossz állapotának köszönhető. E mellett az Által-ér Fontos Érzékeny Természeti Terület vízgyűjtő területén, valamint a Vértesi és Gerecsei Tájvédelmi körzet területén az alternatív energiahasználat és az energiahasználat mérséklése egyre sürgetőbb. Probléma/ lehetőség A nagymértékű energia-áremelés érzékenyen érinti helyi költségvetési szerveket, kiadásaik nőnek. Az energiahatékonyság növelésével, az energiafelhasználás csökkentésével és a megújuló energiaforrások hasznosításával az épületek és a közvilágítás fenntartóinak kiadásai csökkennek és e mellett fontos szempont, hogy környezetterhelésük is csökken. Megoldási javaslat A növekvő energiaárak, a globális felmelegedés és az EU 2006/32/EK irányelvében szereplő minimum évi 1%-os energia megtakarítás érdekében a helyi költségvetési szervek épületeinek és az egyéb középületeknek energia-takarékosság, -hatékonyság fokozására irányuló beruházások elősegítése, valamint az önkormányzatok költségvetését terhelő közvilágítási energiafelhasználás mérséklése vissza nem térítendő támogatás formájában. Energiahatékonyság növeléssel együtt megvalósított, megújuló energiaforrások hasznosítását lehetővé tévő beruházások, illetve kombinált (több tevékenységet felölelő) beavatkozások. Várható eredmény Mérséklődik a közköltségekből működtetett intézmények energiaszámlája, csökken a végfogyasztói kör kiszolgáltatottság-érzése, teljesülnek a légszennyező anyagok kibocsátásával kapcsolatos nemzetközi környezetvédelmi vállalások. A közvilágításhoz felhasznált energia csökken, előtérbe kerül a megújuló energiák hasznosítása ig az energia megtakarítás 1,2% lesz. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás KEOP - 5. prioritás - Hatékony energia-felhasználás Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 127

128 Megoldási javaslatok 16/57 Kód: KD-51-SzF-B-13 Sorszám: 1846
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 16/57 Kód: KD-51-SzF-B-13 Sorszám: 1846 Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások % Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek % Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok % Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak % Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma db % Természetes személyek 128

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 17/57 Kód: KD-51-GF-A-02 Sorszám: 1844 Prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása Intézkedés: Megújuló és megújítható energiaforrásokra épülő fejlesztések és hasznosítások támogatása a... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Helyzet/ adottság A térség mezőgazdasága jellemzően intenzív, elsősorban a magas aranykoronájú mezőgazdasági területein folyik szántóföldi gazdálkodás. Az alacsony aranykoronájú területek jórészt kihasználatlanok. A megfelelő felvevő piac összehangolása, a termelők összefogása, energia klaszter létrehozása egyelőre még várat magára, de már elindult kezdeményezés a Tatai medencében. A Vértesi Erőmű egy blokkja már átállt biomasszára, Tatabánya az Országos Klímabarát Települések Szövetségének mintaterülete lett klímastratégiájával és cselekvési tervével. Probléma/ lehetőség Az Által-ér Fontos Érzékeny Természeti Terület vízgyűjtő területén, valamint a Vértesi és Gerecsei Tájvédelmi körzet területén a fenntartható agrár- és vízgazdálkodás ösztönzése és az alternatív energiahasználat használata egyre sürgetőbb. Az energetikai növények termesztésére alkalmas területek nagysága 2000 hektár, melyek alkalmasak alternatív mezőgazdasági termesztésre, mely jelenleg kis mértékben található meg. Megoldási javaslat Az EU azt várja a tagállamoktól, hogy a jövőben fokozott mértékben használjanak megújuló energiaforrásokat, illetve a növekvő energiaárak és a globális felmelegedés is ezt sürgeti. A Biomassza Akcióterv és a Közösség új energiapolitikájáról szóló Zöld Könyv a biomassza-hasznosítás fokozását támogatja az energia-előállítás területén. Az energianövények és a rövid vágásfordulójú, energetikai célú fás ültetvények telepítésének támogatása több száz termelőt segíthet a vidéki jövedelemszerzési lehetőség biztosításával. A Natura 2000 területeken az energiacélú rövid vágásfordulójú sarjerdők nem támogathatók. Kiegészíti 1842, 398 HPME-t. Várható eredmény A gazdák ültetvénytelepítési támogatásának biztosítása több száz termelőt segíthet a vidéki jövedelemszerzési lehetőség biztosításával. A környezetvédelem az ültetvények területén biztosított, mivel a kedvezményezettek hivatalos engedélyt kapnak az energetikai célú fás növények telepítésére, az engedélyezési eljárás garantálja a környezeti megfelelőséget a fenntarthatóság és a biodiverzitás szempontjából. A célcsoport körülbelül 450 gazdaságot foglal magába. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 129

130 Megoldási javaslatok 17/57 Kód: KD-51-GF-A-02 Sorszám: 1844
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 17/57 Kód: KD-51-GF-A-02 Sorszám: 1844 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások % Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek % Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok % Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak % Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma db % Természetes személyek 130

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 18/57 Kód: KD-51-SzF-5-05 Sorszám: 6993 Prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása Intézkedés: Megújuló és megújítható energiaforrásokra épülő fejlesztések és hasznosítások támogatása a... Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok Helyzet/ adottság A Vértes-Gerecse térség adottságai alkalmasak arra, hogy olyan komplex, megújuló energiaforrásokra épülő rendszerek kiépítése történhessen meg, melyek a táji, természeti és kulturális értékek – mint elsődleges vonzerők – védelmének elsődlegességét tartják szem előtt. Energia klaszter létrehozása egyelőre még várat magára, de már elindult kezdeményezés a Tatai medencében. A Vértesi Erőmű egy blokkja már átállt biomasszára, Tatabánya az Országos Klímabarát Települések Szövetségének mintaterülete lett klímastratégiájával és cselekvési tervével. Probléma/ lehetőség A megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmas rendszerek kiépítése jelentős befektetéseket igényel. De nem csak a létrehozásuk, hanem a tervezésük is számos szakterületet, érdekcsoportot érint egy időben, kidolgozásuk idő, pénz és emberi munka igényes. Már megvalósult referenciaprojektek száma kevés, a döntéseket megalapozó információk hiányosak, ellentmondásosak. Megoldási javaslat A megújuló és megújítható energiák felhasználását, a takarékos energiahasználatot lehetővé tevő technikák és technológiák elterjesztése a Vértes-Gerecse térségében; modellprogramok és bemutatóhelyek létrehozása az Által-ér völgyében, a lehetséges megoldás technológiai fejlesztések és azok eredményeinek, valamint a közösség számára létrejövő hasznosítási és alkalmazási területének kidolgozásának támogatásával. Kiemelten támogatandók azok a projektek, amelyek több, különböző energiaforrás együttes felhasználására törekednek, illetve megteremtik a lehetőségét a kisebb léptékben történő hasznosítás módszereinek kidolgozásához is. Fontos, hogy a vállalkozások és az önkormányzatok is megfelelő információkhoz jussanak, ezért elengedhetetlen a széles körű társadalmasítása és tájékoztatás, mindezt az akciócsoporttal együttműködve. Várható eredmény A támogatás elősegíti, hogy elinduljon és megerősödjön a térség fejlesztése és energetikai potenciáljának felmérése ig a civil, önkormányzati és vállalkozói összefogás eredményeként erősödik az együttműködés és erős érdekérvényesítés alakul ki a térségben, mely hozzájárul a beruházások hatékony megvalósításához. Szervezett keretek között, szakmai munkacsoport alakul ki, mely képes lesz a különböző érdekek összehangolására, és a fenntarthatóság biztosítására. A térség nagyságát tekintve legalább 2 akcióterv kidolgozásra kerül, melynek várható eredménye , hogy egy bemutatótelep létesül. Támogat-ható tevékeny-ségek bemutatóhely létesítése esetén a tevékenységgel érintett épületrészhez tartozó épület felújítás, korszerűsítés (elszámolható költségek max. 60%-a); bemutatóhely létesítése esetén új (indokolt esetben használt) eszközbeszerzés, technikai berendezés az Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 131

132 Megoldási javaslatok 18/57 Kód: KD-51-SzF-5-05 Sorszám: 6993
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 18/57 Kód: KD-51-SzF-5-05 Sorszám: 6993 Jogcímcs. LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tata, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Zámoly Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 50000 EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 42333 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 21500 EUR Önkormányzatok 0% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 4 db Természetes személyek 0% 132

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 19/57 Kód: KD-51-GF-A-03 Sorszám: 4853 Prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása Intézkedés: Vidéki életformák ösztönzése, támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Helyzet/ adottság Az erdőterületek fontos szerepet töltenek be a vidéki gazdasági tevékenységben. A Vértes-Gerecse térsége pedig erdőterületekben igen gazdag, a legnagyobb gazdálkodó a Vértes Erdő Zrt., aki ha állami tulajdonú erdőterületen gazdálkodik. Természetesen a gazdaság szempontjából meghatározók, de ezzel szemben a magánerdő-tulajdonosok és a kistermelők nem piacképesek, sem az erdőterület, sem pedig a gépparkjuk szempontjából. Probléma/ lehetőség Az erdőterületek privatizációja a Vértesi és Gerecsei erdőket is elérte, és a magánkézbe került erdőket a tulajdonosok és gazdálkodók mára nehezen tudják kezelni. Hiszen nincsenek komoly eszközeik, gépeik a kitermeléshez, törzskiválasztó gyérítéshez, tisztításhoz, stb. Meglévő gépállományuk és az erdészeti technológia egyaránt bővítésre, korszerűsítésre szorul, de tőkehiány miatt ez nehézkes. Megoldási javaslat Az ágazat további modernizációja, a technológiai hiányosságok megszüntetése, a termelést és az értékesítést elősegítő információs rendszerek bevezetése, ezáltal a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása. Azok a magánerdő-tulajdonosok, akik minimum 50 ha erdőterületen gazdálkodnak, és erdőgazdálkodóként a nyilvántartásban szerepelnek lehetőséget kapjanak új gépek beszerzésére, melyek elsősorban a fiatal állományok kezelését segítik. Ehhez kapcsolódva a fiatal erdőállományok gazdasági értéke is növekedni fog. A megoldási javaslat célja, hogy a kedvezőtlen adottságú területek, valamint a NATURA 2000 területeken lévő erdőállományok is hosszú távon értékesek maradjanak, és ezzel a térség erdőgazdaságát fellendítsék. Várható eredmény A támogatásnak köszönhetően a térségben közel 10 magánerdő-tulajdonos tud új gépeket beszerezni, és a fiatal erdőállományok értéke így 2-szeresére nő. Mivel az erdészeti ág egy hosszú időtávlatú gazdálkodás, ezért a megtérülés is csak 8 év után jelentkezik. A Natúrpark szellemiségéhez is jól illeszkedik, illetve erősíti azt. Az erdőgazdálkodásban az alacsonyabb végzettségű munkaerő is könnyebben talál munkalehetőséget. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport Az erdők gazdasági értékének javítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 133

134 Megoldási javaslatok 19/57 Kód: KD-51-GF-A-03 Sorszám: 4853
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 19/57 Kód: KD-51-GF-A-03 Sorszám: 4853 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások % Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek % Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok % Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak % Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma db % Természetes személyek 134

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 20/57 Kód: KD-51-GF-2-04 Sorszám: 4021 Prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása Intézkedés: Vidéki életformák ösztönzése, támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A Vértes–Gerecse térségben a helyi házi- és kézműipari termékek előállításának hosszú múltra visszatekintő hagyománya van. A Vértesi Natúrparkban található Csákvár pl. a 19. században a Dunántúl legnagyobb fazekas központja volt, míg a tervezett Gerecse Natúrpark területén Vértestolnán a kovácsmesterség volt híres. Ezek a mesterségek – bár szerényebb keretek között – de máig fennmaradtak, és színesítik a térség értékeinek körét. Probléma/ lehetőség A tömegcikkek elterjedésével az egyedi, hagyományos technológiával készülő házi- és kézműipari termékek iránti kereslet növekszik. Ezeket az átlagosnál magasabb árért is szívesen megvásárolják. További értéknövelő tényező, ha interaktív bemutatókon is részt lehet venni. Ennek ellenére a mesterségek továbbélése kérdéses, mivel a fejlesztéshez, a piacra jutáshoz nem állnak rendelkezésre a szükséges erőforrások. Megoldási javaslat A Mesterkezek Program keretében házi- és kézműipari termékek előállításának ösztönzése a hagyományos kismesterségeket űzők technológia fejlesztésének támogatásával. Az országban sok helyen megrendezésre kerülő vásárok mellett a helyben történő, szervezett értékesítés feltételeinek megteremtésével (pl. térségi üzletekben, inkubátorházakban) és elősegítésével, az interaktív bemutatók tartásához szükséges eszközfejlesztés támogatása. A termékek minél szélesebb körben való népszerűsítésével és piacra jutásának elősegítésével a vidéki jövedelemszerzés lehetőségeinek kibővítése. Előnyben részesülnek a közösségi összefogással, több termelő bevonásával megvalósuló programok. Várható eredmény A program eredményeként három egykoron még űzött, mára azonban a Vértes-Gerecse térségből eltűnt mesterség éled újjá, 10 új mester kezdi meg működését és 20 mester hajt végre fejlesztést. A Vértes és a Gerecse Natúrparkok területén 3-3 boltban lesznek kaphatók a térségben előállított termékek. Erősödik a „Termelj helyben, fogyassz helyben!” szemlélet, diverzifikált vidéki termékkínálat jön létre, nő a helyben foglalkoztatottak száma. Támogat-ható tevékeny-ségek Épületek, építmények felújításának, átalakításának, bővitésének költségei (max 50%); ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (max 20%); új technológia, gépek, berendezések, eszközök beszerzésének költségei (max 50%), szállítás, Forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 135

136 Megoldási javaslatok 20/57 Kód: KD-51-GF-2-04 Sorszám: 4021
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 20/57 Kód: KD-51-GF-2-04 Sorszám: 4021 Jogcímcs. LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Zámoly Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 60% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 20000 EUR Önkormányzatok 60% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 60% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 30 db Természetes személyek 60% 136

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 21/57 Kód: KD-51-SzF-A-24 Sorszám: 4298 Prioritás: A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség adottságira építő táj- és természetgazdálkodási programok támogatása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok Helyzet/ adottság A Vértes-Gerecse térség természetvédelmi jelentőségét mutatja, hogy csaknem minden település határában vannak Natura 2000 és más védett területek. Ezek legjelentősebbjei a Vértes, illetve a Gerecse hegységek. A térség speciális természeti adottságai a Tatai-tavak. A Ramsari Egyezmény által is védett nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek Tata, Naszály, Szomód és Dunaalmás határában terülnek el. Valamennyi védett területet sajátos kettősség jellemzi: a botanikai-zoológiai jelentőség és az elhanyagoltság, kezeletlenség, kihasználatlanság. Probléma/ lehetőség A Natura 2000 és a Ramsari Egyezmény vonatkozásában is jól érzékelhető a gazdálkodók tájékozatlansága, sőt egyes esetekben ellenérzése, ugyanakkor többnyire tisztában vannak a természetvédelem jelentőségével. A jogi védettség tényét a térségben folyó gazdálkodás előnyére is lehet fordítani és a kiváló adottságú területeken gazdálkodók számára is számos lehetőséget jelenthet a fenntartható gazdálkodás és turizmus. Megoldási javaslat A Natura 2000 és Ramsari területeken gazdálkodók számára nagy segítséget jelenthet a gazdálkodási szempontokkal is összehangolt fejlesztési és fenntartási tervek elkészítése. E legértékesebb területeken olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek összhangban vannak az uniós ökológiai elvárásokkal. Átütő erejű siker azonban csak akkor lehetséges, ha a Natura 2000 területeken történő gazdálkodás támogatási rendszere országosan is kialakul. Mind a vértesi és gerecsei natúrparki fejlesztések, mind a vizes élőhelyekhez kapcsolódó mintaprojektek (ártéri és mocsári tanösvények, organikus gazdálkodás, halászat stb.), agrárkörnyezetgazdálkodási programok ezt a folyamatot erősíthetik. Szinergia hatás 4307, 4293 HPME-kel. Várható eredmény A fejlesztési és fenntartási tervekben egyértelműen rögzítésre kerülnének a gazdálkodás és az esetleges fejlesztések természetvédelmi keretei, ezáltal csökkennének a természetvédelmi konfliktusok és erősödhet a fejlesztések fenntarthatósága, hatékonysága. Mindezek révén – a Víz Keret Irányelvvel is összhangban – jó ökológiai állapotba kerülhetnek a térség legjelentősebb vizes élőhelyei, erősödhet e területek turisztikai vonzereje, felgyorsulhat a Gerecse Natúrpark kialakítása. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 137

138 Megoldási javaslatok 21/57 Kód: KD-51-SzF-A-24 Sorszám: 4298
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 21/57 Kód: KD-51-SzF-A-24 Sorszám: 4298 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 1 db 0% Természetes személyek 138

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 22/57 Kód: KD-51-SzF-B-14 Sorszám: 4293 Prioritás: A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú ... Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok Helyzet/ adottság A Vértes-Gerecse térségének legjelentősebb vízfolyása az Által-ér, melynek völgyében a legértékesebb vizes élőhely a tatai Öreg-tó, amely Natura 2000 Madárvédelmi Terület és egyúttal a Ramsari Egyezmény hatálya alá is tartozik. Mivel a tó környéke idegenforgalmi szempontból is a térség legfrekventáltabb turisztikai célterülete, így az elmúlt évtizedekben feliszapolódott tó és a kritikus vízminőségű Által-ér rehabilitációja természetvédelmi, turisztikai, kulturális (műemlékvédelmi) szempontból egyaránt meghatározó a térség egésze szempontjából. Probléma/ lehetőség A tatai Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtő komplex rehabilitációja a Közép-Dunántúli Régió kiemelt projektje, jelenleg az előkészítése (engedélyeztetés) zajlik, ben pedig a kivitelezési munkákra is sor kerül. A projekt Tatán kívül Kecskéd, Környe, Vértesszőlős, Tatabánya, Naszály és Dunaalmás számára is jelentős (elsősorban környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, halászati és rekreációs szempontból). Megoldási javaslat A kiemelt projekt keretében csaknem teljes hosszában megújul az Által-ér medre, valamint részben a tatai Öreg-tó is. A másfél milliárdos program a komplex rehabilitáció első ütemének tekinthető, mert az Öreg-tó teljes helyreállításához további 4 milliárd szükséges. A Közép-Dunántúli Régió Operatív Programja által finanszírozott kiemelt projekt megvalósítása több ponton kapcsolódik a Vértes-Gerecse térség fejlesztéséhez (Által-ér völgyi kerékpárút, ökoturizmus, nyári táborok, stb.). A projekt keretében megvalósuló információs központ a térség egyik szervezőközpontjává válhat. Elősegíti 2034, 4307 megvalósulását. Várható eredmény A kiemelt projekt révén jelentősen javul a mintegy 50 km hosszú Által-ér vízlevezető képessége, ugyanakkor értékes vizes élőhelyek is kialakulnak, amelyek a Vértes-Gerecse térség ökológiai hálózatának meghatározó elemei. Az alkalmazott megoldások jó példaként szolgálnak a térség más területei számára (vizes élőhelyrekonstrukciókhoz, tanösvények kialakításához) és jelentősen erősödik az Öreg-tó térségi „kisugárzása”, betölti azt a megállító kapu-szerepet, mely a Gerecse Natúrpark kialakítása szempontjából is kulcsfontosságú. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás KDOP - 2. prioritás - Regionális turizmusfejlesztés Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 139

140 Megoldási javaslatok 22/57 Kód: KD-51-SzF-B-14 Sorszám: 4293
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 22/57 Kód: KD-51-SzF-B-14 Sorszám: 4293 Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 80% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 8000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 80% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 7 db 50% Természetes személyek 140

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 23/57 Kód: KD-51-SzF-B-15 Sorszám: 4301 Prioritás: A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú ... Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok Helyzet/ adottság A Vértes-Gerecse térsége bővelkedik országos (20 db) és helyi jelentőségű (22 db) védett területekkel, Natura 2000 területekkel. A térséget ugyanakkor számos tájseb is terheli, hiszen az elmúlt évszázadban a hazai szén- és bauxitbányászat egyik centruma alakult itt ki. A régió tájseb katasztere szerint számos felhagyott homok-, kavics- és kőbánya illetve elhagyott szeméttelep vár rekultivációra, amelyek mind a natúrparki fejlesztések, mind az egyéb turisztikai és lakókörnyezeti fejlesztések sikeréhez nélkülözhetetlenek. Probléma/ lehetőség A térségre jellemző sajátos kettősség nagyban korlátozza mind a meglévő Vértesi Natúrparkról, mind a tervezett Gerecse Natúrparkról kialakuló „érintetlen táj” képét. Ahhoz, hogy a térség az ökoturizmus meghatározó hazai célterülete lehessen és a helyben megtermelt javak, biotermékek is egy békés tájhoz, tiszta környezethez kötődhessenek, a meglévő tájsebeket rekultiválni kell. Ehhez elsősorban a KEOP ad lehetőséget. Megoldási javaslat A KEOP-ból és bányarekultivációs alapokból finanszírozott program révén számos tájseb rekultivációja történt meg eddig is, illetve van folyamatban. Azokban az esetekben, amelyekben a pályázati feltételek nem teszik lehetővé a központi alapok elérését, szükség lehet vidékfejlesztési források bevonására is. A felhagyott illetve illegális hulladéklerakók jelentős részének rekultivációjáról a térség 2 regionális hulladékgazdálkodási társulása (Duna-Vértes Köze ill. Közép-Duna Vidéke) gondoskodik KEOP, illetve uniós kohéziós alapok bevonásával. Jelentősen segítheti e folyamatot a vidékfejlesztés tájgazdálkodási programja is. Kiegészíti 1861-t, valamint 4293-t. Várható eredmény A tájsebek felszámolása jelentősen erősítheti a Vértes-Gerecse térségéről kialakuló kedvező képet, és a térség egykori bányászmúltjának felszámolását. Az egykori bányásztelepülések az elmúlt években új fejlődési pályára rendezkedtek be, amely folyamatot (e települések turisztikai, kulturális vonzerejének növekedését, netán migrációs céltelepüléssé válását) a rekultivációk tovább segíthetik. A nagyobb térségre kiterjedő tájrehabilitációs programok hozzájárulnak a Gerecse Natúrpark kialakításához is. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 141

142 Megoldási javaslatok 23/57 Kód: KD-51-SzF-B-15 Sorszám: 4301
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 23/57 Kód: KD-51-SzF-B-15 Sorszám: 4301 Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások % Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek % Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok % Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak % Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma db % Természetes személyek 142

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 24/57 Kód: KD-51-SzF-B-16 Sorszám: 4307 Prioritás: A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú ... Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok Helyzet/ adottság Az Által-ér vízgyűjtője az uniós Víz Keretirányelv hazai bevezetésének modellterülete volt. Ennek révén kidolgozásra került a 2014-ig elérendő jó ökológiai állapot programja. A Vértes-Gerecse térségének speciális vízgazdálkodási problémája a 3 évtizede elapadt karsztforrások visszatérési folyamata, mely elsősorban Tatán és Dunaalmáson tesz szükségessé beavatkozásokat. A Víz Keretirányelv szerint 2008-tól megkezdődő vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés révén 2014-re valamennyi víztest esetében el kell érni a jó ökológiai állapotot. Probléma/ lehetőség Az Által-ér vízgyűjtő-gazdálkodási tervéhez kiváló lehetőséget teremt az, hogy az Által-ér Szövetség 1994 óta részese a vízgyűjtőt érintő fejlesztéseknek. A Szövetség kialakult kapcsolatrendszere a térségi egyeztetésekhez jó alapot szolgáltat, a Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja pedig, mint a régió kiemelt projektje erősíti a vízgyűjtő-gazdálkodás Víz Keretirányelv szerinti kialakítását. Megoldási javaslat A KDOP-ban nevesített Tatai Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja kiváló kohéziós erőt teremt a vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítéséhez. A felállítandó vízgyűjtő-gazdálkodási tanács szervezetében a térségi egyeztetés terén mintegy másfél évtizedes kultúrával rendelkező Által-ér Szövetség fontos szereplő lehet. A Csíkvarsai-rét vízgazdálkodási helyzetét is számos jó példa javítja, így a Vértes-Gerecse vizes élőhelyeinek megőrzése és rehabilitációja szempontjából mind a koordinációs tapasztalatok, mind a természetgazdálkodási ismeretek rendelkezésre állnak. A leginkább KEOP finanszírozta programot jól kiegészíthetik a vidéki táji örökség megőrzését célzó intézkedések. Szinergia 4293, 4298 HPME-kel. Várható eredmény Az Által-ér térségére elkészítendő vízgyűjtő-gazdálkodási terv jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló természetes vízkészletek egy társadalmi konszenzusra épülő, de szakmai elvek szerint kialakított egyeztetési mechanizmus szerint kerüljenek felhasználásra. Ilyen módon biztosított a legértékesebb vizes élőhelyek fennmaradása, és a természeti erőforrások hasznosítása is kulturált, hagyományokra épülő egyeztetési fórumok segítségével történik. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás KEOP - 2. prioritás - Vizeink jó kezelése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 143

144 Megoldási javaslatok 24/57 Kód: KD-51-SzF-B-16 Sorszám: 4307
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 24/57 Kód: KD-51-SzF-B-16 Sorszám: 4307 Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások % Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek % Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok % Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak % Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma db % Természetes személyek 144

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 25/57 Kód: KD-51-SzF-B-17 Sorszám: Prioritás: A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú ... Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok Helyzet/ adottság Az Által-ér vízgyűjtője az uniós Víz Keretirányelv hazai bevezetésének modellterülete volt. Ennek révén kidolgozásra került a 2014-ig elérendő jó ökológiai állapot programja. A Vértes-Gerecse térségének speciális vízgazdálkodási problémája a 3 évtizede elapadt karsztforrások visszatérési folyamata, mely elsősorban Tatán és Dunaalmáson tesz szükségessé beavatkozásokat. A Víz Keretirányelv szerint 2008-tól megkezdődő vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés révén 2014-re valamennyi víztest esetében el kell érni a jó ökológiai állapotot. Probléma/ lehetőség Az Által-ér vízgyűjtő-gazdálkodási tervéhez kiváló lehetőséget teremt az, hogy az Által-ér Szövetség 1994 óta részese a vízgyűjtőt érintő fejlesztéseknek. A Szövetség kialakult kapcsolatrendszere a térségi egyeztetésekhez jó alapot szolgáltat, a Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja pedig, mint a régió kiemelt projektje erősíti a vízgyűjtő-gazdálkodás Víz Keretirányelv szerinti kialakítását. Megoldási javaslat A KDOP-ban nevesített Tatai Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja kiváló kohéziós erőt teremt a vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítéséhez. A felállítandó vízgyűjtő-gazdálkodási tanács szervezetében a térségi egyeztetés terén mintegy másfél évtizedes kultúrával rendelkező Által-ér Szövetség fontos szereplő lehet. A Csíkvarsai-rét vízgazdálkodási helyzetét is számos jó példa javítja, így a Vértes-Gerecse vizes élőhelyeinek megőrzése és rehabilitációja szempontjából mind a koordinációs tapasztalatok, mind a természetgazdálkodási ismeretek rendelkezésre állnak. A leginkább KEOP finanszírozta programot jól kiegészíthetik a vidéki táji örökség megőrzését célzó intézkedések. Szinergia 4293, 4298 HPME-kel. Várható eredmény Az Által-ér térségére elkészítendő vízgyűjtő-gazdálkodási terv jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló természetes vízkészletek egy társadalmi konszenzusra épülő, de szakmai elvek szerint kialakított egyeztetési mechanizmus szerint kerüljenek felhasználásra. Ilyen módon biztosított a legértékesebb vizes élőhelyek fennmaradása, és a természeti erőforrások hasznosítása is kulturált, hagyományokra épülő egyeztetési fórumok segítségével történik. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás KEOP - 2. prioritás - Vizeink jó kezelése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 145

146 Megoldási javaslatok 25/57 Kód: KD-51-SzF-B-17 Sorszám:
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 25/57 Kód: KD-51-SzF-B-17 Sorszám: Jogcímcs. Nem ÚMVP Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások % Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek % Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok % Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak % Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma db % Természetes személyek 146

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 26/57 Kód: KD-51-SzF-A-23 Sorszám: 1861 Prioritás: A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú ... Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok Helyzet/ adottság A Vértes-Gerecse térsége bővelkedik országos (20 db) és helyi jelentőségű (22 db) védett területekkel, sok a Natura 2000 területek száma, melyek sok védett növény- és állatfajnak adnak otthont. A Vértesben már megalakult, a Gerecsében megalakulásra vár egy natúrpark, melyek az Eszterházy-uradalomnak és várrendszernek köszönhetően a „Régi Várak –Vadregényes Tájak– Dicső Regék” hazája. Probléma/ lehetőség A térség lakosságának identitástudaténak erősítése szempontjából fontos, hogy az örökségbe kapott értékek fenntartható módon hasznosításra kerüljenek, viszont a vidéki települések nem rendelkeznek elegendő saját bevétellel ezek megóvásához és fejlesztéséhez. A vidéki életminőség javítása mellett a turizmus szempontjából is jelentős potenciállal rendelkeznek. Megoldási javaslat A két Natúrpark és az Által-ér völgye Fontos Érzékeny Természeti Terület szempontjából jelentős természeti, illetve történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek, építmények állapotának javítása, kialakítása; a természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítése, meglévők felújítására; természeti és történelmi látnivalók közvetlen környezetének rehabilitációjára, valamint ezen fejlesztésekkel összefüggésben tanösvény kialakítása; a fejlesztésekkel összefüggő tájékoztató kiadványok és táblák készítése. ( pl. Naszály Fényes-patak, Szomód és Dunaalmás Ördög-kéz, Kőpite, római kori út). Kiegészíti 2813-t, elősegíti 1846, 2059, 2064 megvalósulását. Várható eredmény A vidéki élethez kapcsolódó kulturális és természeti örökségek megfelelő bemutatásával a vidéki területek vonzereje nő. Legalább 20 természeti, illetve történelmi tájkép újul meg, mely beruházásokhoz a környezeti tudatosságot és a kommunikációs akadálymentesítést elősegítő tájékoztató kiadványok, tanösvények és tájékoztató táblák társulhatnak. Ezek a fejlesztések a térség ökoturizmusát is fellendítik, az elkövetkező 5 évben a térség fontos turisztikai és oktatási (környezeti nevelés) célpontjai lesznek. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 147

148 Megoldási javaslatok 26/57 Kód: KD-51-SzF-A-23 Sorszám: 1861
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 26/57 Kód: KD-51-SzF-A-23 Sorszám: 1861 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tata, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Zámoly Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 60000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 100% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 25 db Természetes személyek 0% 148

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 27/57 Kód: KD-51-SzF-A-17 Sorszám: 2080 Prioritás: A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú ... Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség épített örökségének megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság A Vértes-Gerecse térsége az őskortól lakott terület, nagyszámú csont és tárgyi leletanyag került elő (Vértesszőlősi Samu, Csákvár Báraczházy barlang). Az ókor emlékei a Dunaalmási márványszállító út és kőfejtők, az ókori pénzek Héregről. A középkor lenyomatai a földvárak (Gerencsér, Somlyó), kővárak (Várgesztes), templomromok (Kerekszenttamási), az Eszterházyak barokk és klasszicista kastélyai. Az itt élt emberek hitének őrzői a templomok, kápolnák. A régi faluképről már csak elvétve tanúskodik egy-egy harmonikus ízlésű régi ház. Probléma/ lehetőség A Vértes-Gerecse térség építészeti örökségének jelentős része védelem alatt áll. A legtöbb település turisztikai kínálatában fontos szerepet töltenek be ezek az építmények, történelmi látnivalók. Leromlott állapotuk csökkenti bemutathatóságukat, jelentősen rontja a település képét. Helybeni megóvásuk és bemutatásuk kiemelten fontos a helyi identitás, néprajzi értékek és környezet megőrzése céljából. Megoldási javaslat A helyi, országos védelem alatt álló vallási és történelmi épületek, építmények, emlékhelyek renoválása, helyreállítása, A kapcsolódó környezeti elemek rehabilitációja; az azokhoz szorosan kapcsolódó zöld területek fejlesztése és helyreállítása. „Faluvédelem”, településkép megőrzése, helyreállítása. A települések védelem alatt álló épületei, templomai új színt kapjanak, felújításukkal, korszerűsítésükkel újra a falu büszkesége, és építészeti értékei legyenek, megfelelő helyszínt biztosítva a közösségi, kulturális rendezvényeknek is. A helyi identitástudat fejlesztését és megőrzését elősegítő tájékoztató kiadványok és tájékoztató táblák készítése. Kiegészíti 2755-t és 2813-t, valamint szinergia hatást fejt ki 4139, 4021, 2034 HPME-kel. Várható eredmény A vidéki területek egyik vonzereje a helyi és országos védett épületek, építészeti emlékek, templomok. Ezeknek az épületeknek a felújítása (külső vagy belső), korszerűsítése (fűtés, világítás, akadálymentesítés) olyan identitáserősítő hatással bír, mely hosszú távon a település népességmegtartó erejét is növeli. Hozzájárul a vidéki élet minőségének javulásához, elősegíti a turizmust helyi szinten, támogatja az egyházat, mint helyi civil képviseletet. Az akciócsoport területén 19 helyi védelem alatt álló építmény felújítása valósul meg a támogatásnak köszönhetően. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 149

150 Megoldási javaslatok 27/57 Kód: KD-51-SzF-A-17 Sorszám: 2080
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 27/57 Kód: KD-51-SzF-A-17 Sorszám: 2080 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Zámoly Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 60000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 100% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 21 db Természetes személyek 0% 150

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 28/57 Kód: KD-51-SzF-A-18 Sorszám: 2755 Prioritás: A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú ... Intézkedés: A Vértes–Gerecse térség épített örökségének megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság A Vértes-Gerecse akciócsoport területén egymás szomszédságában élnek tót, sváb, magyar, cigány nemzetiségek, melyek jelenlétét, kultúráját gyakran csak a leromlott állapotú, jobb sorsra érdemes épületek jelzik. A települések általános fizikai megjelenése, a települések arculatát meghatározó épületek, valamint a közösségi rendezvényeknek helyet adó településközpontok, azokat övező épületek állapota nem megfelelő. A lakossági fórumokon és a települési adatlapokon is hangsúlyosan szerepelt a települési infrastruktúra ilyen irányú fejlesztése is. Probléma/ lehetőség A vidéki térség, a kistelepülések turisztikai vonzerejének, valamint lakosságmegtartó erejük növelése érdekében a települések arculatát javítani kell, viszont az önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak nem rendelkeznek elegendő anyagi erőforrással, hogy a felújításra szoruló épületeknek visszaadják régi pompájukat. Megoldási javaslat A települések hagyományos arculatának rehabilitációja („Faluvédelem”, egyedi településkép megőrzése, helyreállítása, fenntartása); a védelem alatt ugyan nem álló, de a település megjelenésében fontos szereppel bíró, a helyi lakosság számára fontos épületek külső felújítása elsősorban a településközpontok és a forgalmas, helyi turisztikai látványosságokhoz közvetlenül vezető útvonalak mentén. Cél, hogy a közösség számára fontos épületek új színt kapjanak, felújításukkal, korszerűsítésükkel újra a falu büszkesége, és építészeti értékei legyenek, megfelelő környezetet biztosítva a közösségi, kulturális rendezvényeknek is. Kiegészíti 2080 és 2813-t, valamint szorosan kapcsolódhat 2813-hoz és 4138, 3967-hez. . Várható eredmény A helyi közösséget nagyon változatos, színes települések alkotják. Az egyediség megtartása mellett az egy irányba mutató környezettudatos és értékőrző fejlesztéseknek köszönhetően az akciócsoport területén javul a településkép, nő a helyi lakosok elégedettsége és 2015-ig valamennyi településen megvalósul a közösség életében fontos funkciókat betöltő épületek külső felújítása a támogatásnak köszönhetően. A fejlesztések identitáserősítő hatással is bírnak, mely hosszú távon a települések népességmegtartó erejét is növelik. Támogat-ható tevékeny-ségek Forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 151

152 Megoldási javaslatok 28/57 Kód: KD-51-SzF-A-18 Sorszám: 2755
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 28/57 Kód: KD-51-SzF-A-18 Sorszám: 2755 Jogcímcs. ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett település-ek listája Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlőd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Tata, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszőlős, Zámoly Magyará-zatra szoruló fogalmak Allokáció Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 60000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 100% Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megvalósítás során várható kérelmek száma 15 db Természetes személyek 0% 152