Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK MODELLJEI 1. Dr. Gilly Gyula Budapest, 2013 április 10 0.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK MODELLJEI 1. Dr. Gilly Gyula Budapest, 2013 április 10 0."— Előadás másolata:

1 A FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK MODELLJEI 1. Dr. Gilly Gyula Budapest, 2013 április 10 0

2 1 1. Miért van szükség egyáltalán felsőoktatásra és diplomásokra? 2. A finanszírozási probléma: alulfinanszírozott expanzió 3. Ki, milyen arányban járuljon hozzá, és milyen alapon 4. Versenymechanizmusok és/vagy tervezés? Mi a leghatékonyabb módszer a rendelkezésre álló források allokációjára - Képzési területek között - Intézmények, karok, szakok, képzési programok között Tartalmi áttekintés

3 Miért van szükség egyáltalán felsőktatásra? 2  A felsőoktatásnak mindig is fontos szerepe volt:  Fontos alapértékek közvetítésében  Tudás fejlesztése a tudásért (intellektuális szabadság, független hang, innovációk, etc)  Új jelenség:  A felsőoktatás a gazdasági növekedés motorjává vált Rugalmas ismeretek és készségek iránti igény Foglalkoztatottság Versenyképesség

4 Tartósan növekszik a felsőoktatás iránti kereslet 3  A technológiai fejlődés » folyamatos kereslet az új, a rugalmas, a széleskörű és a differenciált készségek, és a „tanulási képesség” általános fejlesztése iránt – emiatt több képzésre van szükség  A tudás „felezési ideje” is egyre rövidebb – emiatt gyakoribb képzésre van szükség  A túl specifikus ismeretek elavulnak és feleslegesé válhatnak – az általánosabb tudás, és az hogy képessé válunk bármit megtanulni biztosítja a szükséges munkaerőpiaci rugalmasságot  Nem véletlen, hogy a részvételi arányok folyamatosan növekednek minden országban  És semmi nem utal arra, hogy a világban ez a trend kifulladna vagy akárcsak lassulna

5 A tudástőke a legfontosabb növekedési tényező  „A legfőbb különbség a fizikai- és a tudástőke között az, hogy utóbbi esetében a határhozamok nem csökkenőek.” (Baldwin-Wyplosz, 2009)  A hallgatói létszám expanziója ellenére a diplomás jövedelemprémium nem csökkent.  A tartós növekedés a tudásfelhalmozásból, a technológiai fejlődésből és az innovációból származik: „az OECD országokban érdemes megkülönböztetni a közoktatás és a felsőoktatás hatását a felsőoktatás bizonyult a gazdasági különbségek legfőbb magyarázó-változójának.” (Aghion et al. 2005).

6 A diplomások jövedelme (OECD “Education at a Glance, 2012” alapján) 5  Magasabb életútra vetített jövedelem, mindkét nemben  A diplomások jövedelme az életkorral nő, az alacsonyabb végzettségűeké vagy csökken, vagy messze nem olyan mértékben nő (országonként eltérő módon)  A GDP növekedésekor általában a diplomások jövedelme nő a legjobban  A 2009-es válság idején a diplomások jövedelme nőtt, vagy a legkevésbé csökkent

7 Diplomás jövedelemprémium A diplomások jövedelme lényegesen magasabb

8 Foglalkoztatottság, munkanélküliség a diplomások körében (OECD adatok alapján) 7  A diplomások körében  a foglalkoztatottság a legmagasabb  a munkanélküliség a legalacsonyabb  a 2009-es válság ezt csak minimális mértékben érintette

9 Miért alacsony a munkanélküliség és magas a foglalkoztatottság és a jövedelem a diplomások körében? 8  Korábbban nem diplomások által betöltött munkaköröket egyre inkább diplomások töltenek be  Magasabb képzettség – önálló(bb) munkavégzés - nagyobb hozzáadott érték  képesség bárminek a megtanulására,  szélesebb látókör, átlátóképeség, jobb probléma megoldó képesség…  Screening hipotézis

10 FELSŐOKTATÁSPOLITIKA ÉS FINANSZÍROZÁS 9

11 Az alapvető felsőoktatáspolitikai célok Hozzáférés & Igazságosság: nyitottnak kell lennie bárki számára megfelelő képességek és aspirációk esetén,  nem függhet a családi-, vagyoni-, jövedelmi-, lakóhelyi helyzetétől.  Egy tehetséget sem vesztegethetünk el  Ez egyrészt értékválasztás, másrészt hatékonysági követelmény Hatékonyság  Allokációs hatékonyság Makro: (i) oktatás és más szektorok és (ii) oktatás alrendszerei közti optimum »» v.ö. költségvetés tervezés Mikro: (i) képzési szakterületek közti, (ii) intézmények, karok, programok közti optimum, (iii) optimális „mix” »» v.ö: központi keretszámmeghatározás, vs piaci mechnizmusok vita  Technikai hatékonyság Minőség Méret: elég nagynak kell lennie, hogy megfeleljen a társadalmi, gazdasági elvárásoknak.

12 A felsőoktatás fundamentális fenntarthatósági és finanszírozási problémája 11  Alapvető társadalmi-, nemzetgazdasági-, versenyképességi okok és kényszerek miatt egyre nagyobb méretű (egyre nagyobb részvételi arányú) felsőoktatásra van szükség  “az alulfinanszírozott expanzió” »» részvételi arány nőtt (3-600%), ráfordítás nem nőtt »» fajlagos finanszírozás lecsökkent  Az elegendő méretű felsőoktatás nagyobb annál mint amit kizárólag közpénzekből fenn lehetne tartani (verseny a közpénzekért más jóléti szektorokkal, pl.: egészségügy, nyugdíj)  Ha a felsőoktatás nem “free at the point of use” (=tandíj önmagában) »» akkor valós és súlyos hozzáférési probléma lép fel

13 Az érzékelt minőségromlás valódi oka Alulfinanszírozott expanzió:  a részvételi arány 5-8%-ról 20-50%-ra nőtt, miközben  a felsőoktatásra költött összes pénz reálértelemben nem változott szignifikánsan, ezért az egy főre jutó finanszírozás drámai mértékben csökkent. A helyes diagnózis: Ha van minőségromlás, azt nem önmagában a megnövekedett részvétel okozza, hanem az, hogy a finanszírozás nem tart lépést a hallgatói létszám növekedésével.

14 A tömeges felsőoktatás és a minőséggel kapcsolatos aggodalmak  nagyobb részvétel = alacsonyabb minőség?  „fit for purpose”  képzési szintek közötti minőségi szelekció IQ Gyakoriság

15 A minőség fogalma Sokféle, sokszor egymásnak ellentmondó elvárások. „Mindenkinek van egy minőség definíciója, amit próbál ráerőltetni a rendszerre...” - Hagymányos elitista szemlélet, „exclusiv klub” - Műveltség - Általános vs. speciális szakismeret - Elméleti vs. Gyakorlati Minőségdefiníció a szolgáltatásokban: „Kiváló szolgáltatást nyújtani az érintettek elvárásaihoz képest. ” Érintettek? - Egyén - Munkáltatók, gazdaság - Társadalom

16 Hogyan lehet megítélni a felsőoktatási szektor eredményességét? Megfelelő – főképp outcome- indikátorok pl.: - a diplomás jövedelemprémium (EU 27: %-os többlet) - a diplomás munkanélküliség (EU 27: 5% szemben a nem diplomások 10%-ával) - diplomások foglalkoztatottsága - a részvételi arány (EU27: 29%) (DE SEMMIKÉPPEN SEM olyan input jellemzők, és adottságok, mint a hallgatók átlagos IQ szintje.)

17 A tömeges felsőoktatás és a hozzáféréssel kapcsolatos probléma A tehetség normál eloszlást mutat, Az anyagi teherviselőképesség viszont nem szimmetrikus eloszlású IQ Gyakoriság

18 A kihívás, amivel az EU szembenéz Az EU27 messze elmarad finanszírozásban és különösen a magánfinanszírozásban a versenytársaihoz képest. Forrás: Eurostat 2010 EU19USAJapánDél Korea Diplomások aránya, 2007 (25-34 évesek, %) Teljes felsőoktatási kiadás 2008 (GDP%) állami kiadás magán kiadás

19 18 Költségvetési korlát  A szembeszáguldó vonatok esete:  A technológiai fejlődés miatt fokozódó kereslet a minőségi tömegoktatás iránt, ami többletforrásokra támaszt igényt  A költségvetési források fokozódó szűkössége Öregedő társadalmak finanszírozása Egészségügyi kiadások robbanása Globális versenyből fakadó adócsökkentési nyomás  Ezek a korlátok a válság előtt is léteztek; a válság nem hozott új típusú problémákat, csak felerősítette a régieket.  Tanulság: az állami finanszírozást ki kell egészíteni magánfinanszírozással.  Ez nem egy ideológiai következtetés.

20 19 Magánforrás-bevonásra van szükség  Potenciális magán-források (a) Családi erőforrások – de rontja a hozzáférést (b) A hallgató keresete a képzés ideje alatt – de a tanulás rovására megy (c) Munkáltató támogatás – de a munkáltatók kevéssé hajlandóak finanszírozni a képzést, mivel a munkavállalók mobilak és nem lehet/nem érdemes őket röghöz kötni. (f) Az egyetemek vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmek – de könnyen túlbecsülik ennek mértékét (g) Adományok – de könnyen túlbecsülik ennek mértékét (h) A hallgató jövőbeli keresete, vagyis diákhitel felvétele  Csak egy jól megtervezett és megfelelően működtetett diákhitel- rendszer képes (i) kellően nagy mennyiségben és (ii) igazságos módon magántőkét bevonni a felsőoktatás finanszírozásába.

21 Egy jól-tervezett diákhitel-rendszer főbb tulajdonságai  Jövedelemarányos visszafizetés  Kellően nagy hitelösszeg (költségtérítés + megélhetési költségek)  Általános hozzáférés  Önfenntartó működés  Államháztartáson kívüli elszámolhatóság és valódi magántőke bevonás

22 21 Mennyi is az annyi? Mi a köz- és magán finanszírozás optimális mértéke?  Elvi válasz “egyszerű”:  a köz- és magánfinanszírozás aránya akkor optimális, ha  a “marginal social benefit” és a “marginal private benefit” arányában kerül meghatározásra  Gyakorlati megvalósítás: bonyolult  Mérési, mérhetőségi, metodikai problémák: (i) technikailag számos kvantifikálható költség- és haszon elem kiszámolása technikailag is bonyolult (v.ö. “önköltség számítás”) (ii) számos alapvető fontosságú költség- és haszon nem is kvantifikálható  képzési programok “önköltsége” és a “marginal social/private benefit” viszonya “homályos”  A tandíj mértéke a várható egyéni haszonnal kell arányos legyen, nem pedig a képzési programok önköltségével

23 Elvileg kívánatos-e hogy önfinanszírozó legyen a felsőoktatás és a hallgatók befizetéseiből éljen meg? 22  Egy felsőoktatási intézmény nemcsak létező ismereteket oktat, de új ismereteket is produkál (kutat is).  A kutatási eredmény “public good”-ként viselkedik, hacsak nem ipari titokként kezelik. Ezért közkinccsé váló új ismeret nem fog előállni, ha nincs megoldva a kutatás közfinanszírozása  A kutatási költségek épp a kutatási eredmények public good jelleg miatt nem háríthatóak át a hallgatókra.

24 Helyes-e ha a képzés összes költségét a hallgató fizeti meg? 23  Ha a képzésnek nem lenne semmilyen externália hatása (társadalmi haszna), és ha a képzés kizárólag egyéni “fogyasztási jószág” lenne, akkor indokolt lenne, hogy költségét teljes mértékben az és csakis az fedezze, aki “fogyasztja” (l. pl.: csokoládé, luxus üdülés, autó, egyéni életbiztosítás, kozmetikai célú plasztikai sebészet stb.)  Ezért a hatékonynál alacsonyabb mennyiséghez, és súlyos hozzáférési problémákhoz vezet, ha a felsőoktatás minden költségét a hallgatóknak kellene állniuk  Ez az összes felsőoktatás-politikai alapcélt aláásná: Nem oldódik meg a felsőoktatás finanszírozás fundamentális problémája, miközben egyetlen hozzáférési, társadalmi és nemzetgazdasági cél sem tud teljesülni

25 A felvételizők választása -mi a hatékonyabb allokációs mechanizmus: központi munkaerőpiaci tervezés versus piaci versenymechanizmusok  A hatékony választás feltételei: a) a fogyasztó informáltsága; b) az információ olcsón és hatásosan megszerezhető; c) ha a fogyasztó könnyebben tudja értelmezni az információt; d) ha a rossz döntés költsége alacsony; e) ha a fogyasztói „ízlések” különbözők.  A felsőoktatás esetében ezek a feltételek túlnyomórészt teljesíthetőek.  A hallgatók képesek lehetnek olyan döntéseket hozni, ami a saját és a társadalom érdekeit szolgálja.  Fontos kivétel: a hátrányosabb helyzetűek kevésbé informáltak, és motiváltak.  Teljesen szabályozatlan szabadversenyes piac helyett szabályozott piacra van szükség.

26 Központi munkaerőpiaci tervezés (mikro-allokációs hatékonysági kérdéskör (1)) A legtöbb ország felsőoktatásában jelentős mértékű központi erőforrás-tervezés zajlik. Problémák:  az egyetemek, képzési programok és a hallgatók száma, messze meghaladja a tervezéssel kezelhető méretet.  A különböző profilú és színvonalú egyetemeket nem lenne hatékony egyformán finanszírozni.  A differenciált finanszírozás elvben megvalósítható lenne egy mindentudó központi tervező által, de a valóságban a probléma már ma is túl komplex, és komplexitása nőni fog.  Mi a tervezés szempontjából releváns munkaerőpiac, és a releváns időtáv? (5 év? 50év?; hazai – EU munkaerőpiac?)

27 Fő következtetések  A humán tőke és különösen a felsőoktatás jelentősen meghatározza a jövőbeli kilátásokat  Célok: Méret, Minőség és Hozzáférés egyszerre !  Stratégia:  Szabályozott piaci versenymechanizmusok az allokációban  Információnyújtás  Minőségbiztosítás  0-18 hozzáférési politikák  Állami szerepvállalás, ahol az adekvát  Jól megtervezett diákhitel

28 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK MODELLJEI 1. Dr. Gilly Gyula Budapest, 2013 április 10 0."

Hasonló előadás


Google Hirdetések