Anyagok és hulladékok az építőiparban

Az előadások a következő témára: "Anyagok és hulladékok az építőiparban"— Előadás másolata:

1 Anyagok és hulladékok az építőiparban
ÉPÍTŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16. Anyagok és hulladékok az építőiparban ma és holnap Horváth Sándor ÉVOSZ Fenntartható Építés Munkabizottság elnöke

2 Európa 2020 Stratégia Az építőiparra vonatkozóan is három prioritás: Intelligens növekedés, Fenntartható növekedés Inkluzív növekedés

3 A fenntartható és versenyképes európai építési szektor 2020-ra:
Az építést az életciklus teljesítményen (költség/haszon) és a magas minőségi modelleken alapulóan fogja megfogalmazni, megtervezni, létrehozni, működtetni és átalakítani; Vonzó szektor lesz a munkaerő számára kiváló munkalehetőségekkel, munkaegészségüggyel és -biztonsággal, bérezéssel és karrier lehetőségekkel; A lakosság, az üzleti szféra és a közösségek (beleértve a speciális szükségletű lakossági csoportokat is) változó társadalmi és gazdasági szükségleteihez igazodó épületeket és infrastruktúrát biztosít, A nagy globális kihívásokkal (éghajlat, biztonság stb.) összefüggő keresletet kielégítő új és innovatív megoldásokat kínál: közreműködik abban, hogy az EU elérje a 2050-re kitűzött épület energia-hatékonysági céljait, eléri vagy meghaladja a hulladék újrahasznosításban a 70%-os célt, megfelel az épületek belső klímaminőségi követelményeinek. Vonzó partnerévé válik a meglévő és új piacokon az ügyfeleknek; Kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújt.

4 Célok, intézkedések a vázolt vízió eléréséhez
Az egységes építési piac erősítése hatékonyabb szabályozással, A szakismeret és a professzionalizmus növelése, a magánszektor és közszféra kapcsolatának javítása, Az innovációs képesség és teljesítmény javítása minden területen, a termelékenység, a fenntarthatóság és a hozzáadott érték növelése az értékteremtő lánc minden elemében, Magasabb fenntarthatóság a tervezésben, a termékeknél, az építési folyamatban és a működtetésben, Az építési szektor globális versenypozíciójának erősítése

5 Fenntartható építés: Az építmények létrehozásának és működtetésének folyamata, amelyre jellemző a környezeti felelősség, az erőforrások hatékony felhasználása az építmény egész életciklusában, a tervezéstől az építésen, a működtetésen, a felújításon keresztül egészen a bontásig. 2. Kibert. C.: „Egészséges épített környezet létesítése és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján.”

6 Előtérbe helyezés indokoltsága:
az épületek és az épített környezet hasznosítja a földből kikerülő anyagok 50%-át, az épületek életciklusuk során az energiafogyasztás 50%-át használják fel és az üvegházhatás 40%-áért felelősek, az összes hulladék 25%-a építési anyagból keletkezik, az építési szektornak jelentős a gazdasági hatása, mivel a GDP 10%-át adja az EU-ban (Magyarországon alig több, mint fele), az építési szektor közvetlenül közel 20 millió főt foglalkoztat (közvetve 44 milliót).

7 Bármelyik említett területen néhány % elmozdulás euró milliárdokat jelent.
A kedvező irányú elmozdulás hasznát a társadalom egésze, az épületek építtetői és használói és az építési szektor szereplői (kutatók, tervezők, kivitelezők, anyaggyártók) egyaránt kell hogy élvezzék.

8 A fenntartható építés – ezen belül a hulladékgazdálkodás – az építési szektor számára:
többlet feladatot jelent, magas minőséget követel, magasabb színvonalú tudást igényel, innováció, kreativitás előtérbe kerül, VERSENYKÉPESSÉG jelentősen javul.

9 Tudatformálás szükségessége:
döntéshozók szerepe, szabályozási rendszer, hatóságok szerepe, építtetők, épület használók, építési szektor szereplői

10 A fenntartható építés főbb területei:
az energiahatékonyság, energia takarékosság, életciklus elemzés (LCA) építésben, üzemelésben, zöld közbeszerzés, a fenntartható építés kutatása, oktatása, innovációja, műszaki tervezése, optimális építőanyag (minőség, mennyiség) felhasználása, anyagtakarékosság, az építési, felújítási és bontási folyamatok hulladékának minimalizálása, a keletkezett hulladék újrafelhasználásának maximalizálása, az intelligens épületek (domotika) szinergiájának hasznosítása.

11 Főbb európai szakmai szövetségek ajánlása
FIEC (Európai Építőipari Szövetség) Pozíciós iratok, pl.: A FIEC végső hozzájárulása az építőipar fenntartható versenyképességéről szóló nyilvános konzultációhoz, FIEC válaszok – Zöld Könyv az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról. CEPMC (Építőanyaggyártók európai ernyőszervezete) Pozíciós papírok: A fenntartható építés szabványai, Környezetvédelmi cimkézés, Javaslat a hulladék irányelvhez.

12 Építési hulladékok (melléktermékek) felhasználása
Nyersanyagként nem hasznosítható : káros és veszélyes Nyersanyagként újrahasznosítható : beton, fa stb. Nyersanyagként hasznosítható : felesleges talaj, fémhulladék stb. Építőanyaggyártási melléktermékek (a fenti osztályozás szerint)

13 Cél: az építőanyagok felhasználásának optimalizálása
életciklus elemzés, zöld közbeszerzés, építési termékek és épületek „környezettudatosságának” minősítése, a szabályozási környezet javítása, környezettudatosabbá tétele, domotika (intelligens épületek).

14 Életciklus költség (LCC Life cycle costing) módszertana Lépések (1/2):
Az LCC elemzés fő céljának meghatározása Az elemzés kezdeti területének kijelölése Annak meghatározása, milyen mértékű összefüggés van a fenntarthatósági elemzés és az LCC között Az elemzés időszakának és a gazdasági értékelés módszereinek kijelölése Kiegészítő elemzések szükségességének meghatározása (kockázati/bizonytalansági és érzékenységi elemzések) Projekt és forrás követelmények meghatározása Az LCC-be beépítendő opciók és a figyelembe veendő költségtényezők meghatározása Az LCC elemzéshez használandó költség és idő adatok összegyűjtése

15 Életciklus költség (LCC Life cycle costing) módszertana Lépések (2/2):
A pénzügyi paraméterek értékeinek és az elemzési periódusnak a megerősítése A kockázati stratégia áttekintése és előzetes bizonytalansági /kockázati elemzés végrehajtása A szükséges gazdasági értékelés elvégzése Részletes kockázati/bizonytalansági elemzés elvégzése (ha ez kívánatos) Érzékenységi elemzés elvégzése (ha ez kívánatos) Az első eredmények értelmezése, bemutatása a megkívánt formában A végső eredmények bemutatása a megkívánt formában és a zárójelentés elkészítése

16 Szabályozási környezet javítása
Ösztönző elemek hatékonyabbak, mint a tiltók. 305/2011/EU rendeletben új alapkövetelmény: 7. A természeti erőforrások fenntartható használata

17 Zöld közbeszerzés Az Európai Bizottság által is elfogadott definíció szerint a zöld közbeszerzés: amely során az ajánlatkérő a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszi a környezet-védelem szempontjait, az életciklus során a környezetre lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével, és előnyben részesítésével ösztönzi a környezetbarát technológiák elterjedését, a környezetbarát termékek előállítását.

18 Zöld közbeszerzés indokoltsága
Ha a vásárlóerő környezetkímélő termékek, szolgáltatások felé mozdul el, akkor közvetlen környezetvédelmi előnyök jelentkeznek, A piac elmozdul ebbe az irányba, Követendő példa lehet a vállalati és magánfogyasztók előtt, Nem növeli szükségszerűen a kiadásokat. Életciklusra vetített költségek (beszerzési ár + fenntartási költségek + ártalmatlanítás költsége)

19 Építési termékek megmérettetése
Kötelező: CPD  CPR Önkéntes: átláthatóság szakmai szövetségek (pl. ÉVOSZ) szerepe, környezettudatosság, hitelesség

20 Épületek környezettudatos minősítése
USA: LEED UK: BREEAM DE: DGNB

21 Szabályozási környezet (EU 27 ország felmérése)
a hulladék irányelv  erősödött a nemzeti szabályozás, erőforrások minimalizálása  javítandó  TC 350 szabványai (építmények fenntarthatósága), önkéntesség, alulról jövő kezdeményezések támogatása.

22 Intelligens épületek Működésük során automatizálási, vezérlési és/vagy irányítási rendszereket működtetnek A fenntartható építés legdinamikusabban fejlődő területe. Szoros összefüggés: az építési termékek környezettudatosságával, az életciklus elemzéssel, a monitoring rendszerekkel. Intelligens épületek követelményei, előnyei: komfortosság, kényelem, gazdaságos üzemelés, megbízhatóság, rugalmas fejleszthetőség, környezettudatosság.

23 Építőipar és építőanyagipar krízis helyzetben
 kilábalás iránya  környezettudatosság, fenntarthatóság