Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÉPÍTŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16. Anyagok és hulladékok az építőiparban ma és holnap Horváth Sándor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÉPÍTŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16. Anyagok és hulladékok az építőiparban ma és holnap Horváth Sándor."— Előadás másolata:

1 ÉPÍTŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16. Anyagok és hulladékok az építőiparban ma és holnap Horváth Sándor ÉVOSZ Fenntartható Építés Munkabizottság elnöke

2 Európa 2020 Stratégia Az építőiparra vonatkozóan is három prioritás: Intelligens növekedés, Fenntartható növekedés Inkluzív növekedés

3 A fenntartható és versenyképes európai építési szektor 2020-ra: Az építést az életciklus teljesítményen (költség/haszon) és a magas minőségi modelleken alapulóan fogja megfogalmazni, megtervezni, létrehozni, működtetni és átalakítani; Vonzó szektor lesz a munkaerő számára kiváló munkalehetőségekkel, munkaegészségüggyel és -biztonsággal, bérezéssel és karrier lehetőségekkel; A lakosság, az üzleti szféra és a közösségek (beleértve a speciális szükségletű lakossági csoportokat is) változó társadalmi és gazdasági szükségleteihez igazodó épületeket és infrastruktúrát biztosít, A nagy globális kihívásokkal (éghajlat, biztonság stb.) összefüggő keresletet kielégítő új és innovatív megoldásokat kínál: –közreműködik abban, hogy az EU elérje a 2050-re kitűzött épület energia- hatékonysági céljait, –eléri vagy meghaladja a hulladék újrahasznosításban a 70%-os célt, –megfelel az épületek belső klímaminőségi követelményeinek. Vonzó partnerévé válik a meglévő és új piacokon az ügyfeleknek; Kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújt.

4 Célok, intézkedések a vázolt vízió eléréséhez Az egységes építési piac erősítése hatékonyabb szabályozással, A szakismeret és a professzionalizmus növelése, a magánszektor és közszféra kapcsolatának javítása, Az innovációs képesség és teljesítmény javítása minden területen, a termelékenység, a fenntarthatóság és a hozzáadott érték növelése az értékteremtő lánc minden elemében, Magasabb fenntarthatóság a tervezésben, a termékeknél, az építési folyamatban és a működtetésben, Az építési szektor globális versenypozíciójának erősítése

5 Fenntartható építés: 1.Az építmények létrehozásának és működtetésének folyamata, amelyre jellemző a környezeti felelősség, az erőforrások hatékony felhasználása az építmény egész életciklusában, a tervezéstől az építésen, a működtetésen, a felújításon keresztül egészen a bontásig. 2. Kibert. C.: „Egészséges épített környezet létesítése és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján.”

6 Előtérbe helyezés indokoltsága: az épületek és az épített környezet hasznosítja a földből kikerülő anyagok 50%-át, az épületek életciklusuk során az energiafogyasztás 50%-át használják fel és az üvegházhatás 40%-áért felelősek, az összes hulladék 25%-a építési anyagból keletkezik, az építési szektornak jelentős a gazdasági hatása, mivel a GDP 10%-át adja az EU-ban (Magyarországon alig több, mint fele), az építési szektor közvetlenül közel 20 millió főt foglalkoztat (közvetve 44 milliót).

7 Bármelyik említett területen néhány % elmozdulás euró milliárdokat jelent. A kedvező irányú elmozdulás hasznát –a társadalom egésze, –az épületek építtetői és használói –és az építési szektor szereplői (kutatók, tervezők, kivitelezők, anyaggyártók) egyaránt kell hogy élvezzék.

8 A fenntartható építés – ezen belül a hulladékgazdálkodás – az építési szektor számára: többlet feladatot jelent, magas minőséget követel, magasabb színvonalú tudást igényel, innováció, kreativitás előtérbe kerül, VERSENYKÉPESSÉG jelentősen javul.

9 Tudatformálás szükségessége: döntéshozók szerepe, szabályozási rendszer, hatóságok szerepe, építtetők, épület használók, építési szektor szereplői

10 A fenntartható építés főbb területei: az energiahatékonyság, energia takarékosság, életciklus elemzés (LCA) építésben, üzemelésben, zöld közbeszerzés, a fenntartható építés kutatása, oktatása, innovációja, műszaki tervezése, optimális építőanyag (minőség, mennyiség) felhasználása, anyagtakarékosság, az építési, felújítási és bontási folyamatok hulladékának minimalizálása, a keletkezett hulladék újrafelhasználásának maximalizálása, az intelligens épületek (domotika) szinergiájának hasznosítása.

11 Főbb európai szakmai szövetségek ajánlása FIEC (Európai Építőipari Szövetség) Pozíciós iratok, pl.: –A FIEC végső hozzájárulása az építőipar fenntartható versenyképességéről szóló nyilvános konzultációhoz, –FIEC válaszok – Zöld Könyv az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról. CEPMC (Építőanyaggyártók európai ernyőszervezete) Pozíciós papírok: –A fenntartható építés szabványai, –Környezetvédelmi cimkézés, –Javaslat a hulladék irányelvhez.

12 Építési hulladékok (melléktermékek) felhasználása –Nyersanyagként nem hasznosítható : káros és veszélyes –Nyersanyagként újrahasznosítható : beton, fa stb. –Nyersanyagként hasznosítható : felesleges talaj, fémhulladék stb. Építőanyaggyártási melléktermékek (a fenti osztályozás szerint)

13 Cél: az építőanyagok felhasználásának optimalizálása –életciklus elemzés, –zöld közbeszerzés, –építési termékek és épületek „környezettudatosságának” minősítése, –a szabályozási környezet javítása, környezettudatosabbá tétele, –domotika (intelligens épületek).

14 Életciklus költség (LCC Life cycle costing) módszertana Lépések (1/2): Az LCC elemzés fő céljának meghatározása Az elemzés kezdeti területének kijelölése Annak meghatározása, milyen mértékű összefüggés van a fenntarthatósági elemzés és az LCC között Az elemzés időszakának és a gazdasági értékelés módszereinek kijelölése Kiegészítő elemzések szükségességének meghatározása (kockázati/bizonytalansági és érzékenységi elemzések) Projekt és forrás követelmények meghatározása Az LCC-be beépítendő opciók és a figyelembe veendő költségtényezők meghatározása Az LCC elemzéshez használandó költség és idő adatok összegyűjtése

15 Életciklus költség (LCC Life cycle costing) módszertana Lépések (2/2): A pénzügyi paraméterek értékeinek és az elemzési periódusnak a megerősítése A kockázati stratégia áttekintése és előzetes bizonytalansági /kockázati elemzés végrehajtása A szükséges gazdasági értékelés elvégzése Részletes kockázati/bizonytalansági elemzés elvégzése (ha ez kívánatos) Érzékenységi elemzés elvégzése (ha ez kívánatos) Az első eredmények értelmezése, bemutatása a megkívánt formában A végső eredmények bemutatása a megkívánt formában és a zárójelentés elkészítése

16 Szabályozási környezet javítása Ösztönző elemek hatékonyabbak, mint a tiltók. 305/2011/EU rendeletben új alapkövetelmény: 7. A természeti erőforrások fenntartható használata

17 Zöld közbeszerzés Az Európai Bizottság által is elfogadott definíció szerint a zöld közbeszerzés: - amely során az ajánlatkérő a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszi a környezet- védelem szempontjait, - az életciklus során a környezetre lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével, - és előnyben részesítésével ösztönzi - a környezetbarát technológiák elterjedését, - a környezetbarát termékek előállítását.

18 Zöld közbeszerzés indokoltsága közvetlen környezetvédelmi előnyökHa a vásárlóerő környezetkímélő termékek, szolgáltatások felé mozdul el, akkor közvetlen környezetvédelmi előnyök jelentkeznek, A piac elmozdul ebbe az irányba, Követendő példa lehet a vállalati és magánfogyasztók előtt, Nem növeli szükségszerűen a kiadásokat. Életciklusra vetített költségek (beszerzési ár + fenntartási költségek + ártalmatlanítás költsége)

19 Építési termékek megmérettetése Kötelező: CPD  CPR Önkéntes: –átláthatóság –szakmai szövetségek (pl. ÉVOSZ) szerepe, –környezettudatosság, –hitelesség

20 Épületek környezettudatos minősítése USA: LEED UK: BREEAM DE: DGNB

21 Szabályozási környezet (EU 27 ország felmérése) a hulladék irányelv  erősödött a nemzeti szabályozás, erőforrások minimalizálása  javítandó  TC 350 szabványai (építmények fenntarthatósága), önkéntesség, alulról jövő kezdeményezések támogatása.

22 Intelligens épületek Működésük során automatizálási, vezérlési és/vagy irányítási rendszereket működtetnek A fenntartható építés legdinamikusabban fejlődő területe. Szoros összefüggés: az építési termékek környezettudatosságával, az életciklus elemzéssel, a monitoring rendszerekkel. Intelligens épületek követelményei, előnyei: komfortosság, kényelem, gazdaságos üzemelés, megbízhatóság, rugalmas fejleszthetőség, környezettudatosság.

23 Építőipar és építőanyagipar krízis helyzetben  kilábalás iránya  környezettudatosság, fenntarthatóság


Letölteni ppt "ÉPÍTŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16. Anyagok és hulladékok az építőiparban ma és holnap Horváth Sándor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések