Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 1 Copyright 1996-99 © Dale Carnegie & Associates, Inc.

Az előadások a következő témára: "Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 1 Copyright 1996-99 © Dale Carnegie & Associates, Inc."— Előadás másolata:

1 Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 1 Copyright 1996-99 © Dale Carnegie & Associates, Inc.

2 Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 2 A képzés A szakképzési évfolyamokon 1998-tól 16. évet betöltött, nem tanköteles, alapfokú végzettséggel nem rendelkező sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű fiatalok csoportos integrált felzárkóztatását és szakképzését végezzük. Alapfokú végzettség megszerzésére, alapvizsga letételére, és szakmai végzettség megszerzésére, szakvizsga letételére készítjük fel egyidejűleg tanulóinkat. Egységbe szervezzük a szakképzést és a közismereti felkészítést.

3 Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 3 A szakképző évfolyamokon folyó integrált oktatás tudományos alátámasztására „A többi tanulóval együtt haladásra képtelen speciális ellátásra szoruló, tanulásban akadályozott integrált nevelése - oktatása fogalmat Mesterházi Zsuzsa főigazgató- helyettes megfogalmazása alapján, a Gyógypedagógiai Szemle 1998. 1. szám 17-18. oldalon megjelent legkorszerűbb tudományos értelmezés szerint fogjuk fel: „..a gyógypedagógia speciális pedagógiai tudomány” (Gordosné 1966, 77) – A gyógypedagógiai tipológia azoknak a személyeknek a csoportjait határozza meg, akiknek nevelési terápiás, rehabilitációs, szükségletük van a gyógypedagógiai gyakorlatban kialakult professzionális segítségre. A klasszikus gyógypedagógiai tipológia szerint a gyógypedagógia kompetenciájába tarozó legnépesebb populációt az értelmi fogyatékos személyek alkotják. Az e csoportba tartozók közös pszichológiai és pedagógia jellemzője a mentális funkciók működésének különböző mértékű zavara, illetve ezeknek a funkcióknak különböző mértékű fejleszthetősége”…”ezzel függ össze a tanulási képesség zavara, amely akadályozza az iskolai tanulás eredményességét” „Hasonló tanulási nehézségeket azonban nemcsak az enyhén értelmi fogyatékosoknak minősített gyermekek mutatnak, hanem az általános iskolában tanuló gyermekek további 12-15 %-a.”

4 Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 4 A sajátos nevelési igényű tanulók szakképzésének sajátosságai iskolánkban A végrehajtott fejlesztések hatására egy új típusú és a normál szakképzéstől eltérő speciális szakiskola jött létre. Mi az ún. „normál” képzés jellemzőihez hasonlítottuk saját intézményünk szakmai képzését, lehetőségeit, jelenét s jövőjét.

5 Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 5 A Speciális szakiskola szakmai képzése A munkaerőpiac hatásai: a helyi gazdasági vállalkozások igényeiknek megfelelően alakították át szakmaszerkezetüket. Az iskola beiskolázási körzete nagy, de sikeres munkakapcsolatot alakítottunk ki a helyi vállalkozásokkal. A gyakorlóhely igényeinek megfelelően rövidtávú vagy hosszú távú igényre képeznek. A gyakorlóhely alkalmazkodott az iskola igényéhez. A fenntartó befolyására a finanszírozó meghatározta képzési és szakmaszerkezet-átalakítási irányát, megszabva, hogy egy képzési típusban illetve szakmában hány osztályt indíthat az iskola. A fenntartó elfogadta az iskola által javasolt, többségében hagyományos szakmaszerkezetet. Vállalta a pedagógiai programban leírt feladatokat.

6 Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 6 Mit, miért, hogyan ! A szülők és a tanulók befolyására a szükségleteik figyelembe vételével történt a képzési és szakmaszerkezet kialakítása A korábbi szakmaszerkezetben bebizonyosodott, mely szakmák oktathatók eredményesen fogyatékosoknak és hátrányos helyzetűeknek. "Mindhárom szereplő közvetíti a képzettebb, érettségivel rendelkező munkaerő társadalmi igényét, ami megegyezik az elmúlt évek kormányzati törekvéseivel is" Reménytelen érettségit adó szakmát tanítani, még az alapvizsga letétele is erősen kétséges. Nincs is ilyen igény.

7 Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 7 --- A szakmunkás képzés a tanulólétszámot illetően fokozatos leépülést mutat, helyette az érettségit adó szakközépiskolai képzés került előtérbe. Ugyanakkor az iskolák tanulólétszáma nem változott az elmúlt években, de az arány a szakközépiskolai oktatás javára tolódott el. A szakmunkás képzésben tanulók száma iskolánként növekedett. A speciális szakiskola nem kezdeményezett érettségit adó szakmai képzést. A belső tanulói arányok nem változtak számottevően, ha azonban másik iskola is indított hasonló szakmát, ez létszám csökkenést, esetenként a szakma oktatásának szüneteltetését okozta. Új képzési típusok jelentek meg / világbanki modell /, eltűntek a tiszta profilú szakmunkásképző intézmények. Az iskolák keresték a fogyatékosok szakoktatásának legitim modelljét, maguk alakítottak ki új képzési típusokat, de sohasem követték pl a világbanki modellt, vagy más "új képzési típust."

8 Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 8 --- Főleg a piac hatására a szakmunkás képzés szerkezete átalakult. A szerkezeti átalakulás okozója az OKJ bevezetése volt. Egyes szakmák megszüntetése / kohászat /. A hagyományos betanított szakmák megszűntek. Szakmák képzésének egy - két éves szüneteltetése, időnként váltása. Először a 2000-2001 tanévben történt egy szakmában szüneteltetés. A szakmák számának megtartása, de a tanulólétszámok módosítása. A tanulólétszám változhat, mindig a jelentkezők számától függő. Ez a „nehéz” és „piszkos” munkák estében súlyos munkaerőhiányt fog okozni a jövőben. Ezek a munkák többnyire a speciális szakiskolába tevődtek át, inkább a végzettek intellektusa hagy kívánnivalókat maga után.

9 Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 9 A szakmák tartalmi változásai, az OKJ bevezetése Az OKJ bevezetése a „betanított” szakmák személyi, tárgyi feltételeire épült. Ezért nagy fokú fejlesztést kellett megvalósítani. Az iskolák már 1993-ban elfogadták, átálltak. Az iskolák nem ismerték az OKJ -t, a fogyatékosokra adaptált programok késve jelentek meg, nem tisztázták előre a helyi adaptáció módját sem. A NAT csak az 1998/99. tanévben változtatta meg a képzési struktúrát, 2+2 kísérleti szerkezetet használtak. Az 1998/99. tanévben az OKJ felfutása változtatta meg elsősorban a képzési struktúrát. A 2+2 iskolastruktúra csak az új pedagógia programok alkalmazásával lépett be, a feltételei nem voltak biztosítva. Nem volt rá példa, a helyi programokban a szakmai felkészítésre és a képességfejlesztésre tették a hangsúlyt. Az OKJ valóban a szakmai képzés tartalmi korszerűsítését jelentette, de fogyatékosok esetében kiegészült az iskola helyi programja szerinti elemekkel, valamint rehabilitációval, egyéni képességfejlesztéssel. A nemzetközi programokba csak néhány iskola tudott bekapcsolódni.

10 Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 10 --- Új ismeretek épültek be az oktatásba, ezek új, általános és szakmai tudást jelentenek. Az OKJ képzés a betanítotthoz képest magasabb szakmai szintet jelent. A legfontosabb új tananyag az informatika, a nyelvoktatás és a vállalkozói ismeretek. Az informatika oktatása bevezető szinten történik, a nyelvoktatás legfeljebb alapszinten a gyermekek anyanyelvi tanulási problémái miatt. A vállalkozói ismereteket valószínűleg sohasem fogja használni, alkalmazott lesz. Adott szakmai szint "felfelé" átjárható. Nincs átjárhatóság más szakmára, a szakmai szintek oktatására. az OKJ alig ad lehetőséget. Az OKJ bevezetése a szakmák tartalmi korszerűsítését jelenti, hiszen a tananyagba modern ismeretek is beépültek A korszerűsödéséhez az is hozzájárult, hogy az iskolák többsége bekapcsolódott valamilyen nemzetközi programba / Phare /.

11 Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 11 --- A képzési jegyékben megjelent a szakmák túlspecializáltságát megszüntető törekvés, több szakma összevonásra került. Ezt több igazgató pozitívnak tartja. A szakmák összevonása miatt megnövekedtek a követelmények, emiatt a tanulók nem tudják teljesíteni. A képzés nem túlspecializált hanem túl differenciált. / Sok szakmát oktatunk, hogy kellő választékot nyújthassunk. / Emiatt a szakmai jegyzék változtatása, főleg a szakmák összevonása az oktatás beszüntetését, vagy olyan követelményszint változást okoz, hogy a tanulók nem tudják azt teljesíteni! A NAT ról az igazgatók véleménye megoszlott, senki sem tartja teljesen elhibázott lépésnek A NAT bevezetése sehol sem történt meg maradéktalanul a bevezetésének módja elhibázott és elhamarkodott volt.

12 Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 12 --- A 9.-10 osztályban nincs gyakorlati képzés, csak PO van, ezt negatívnak tartják, mert a szakmunkás tanulók inkább dolgozni szeretnének, mint tanulni és nem segít a későbbi pályaválasztásban. Élesen elkülönül a normál 9.-10. osztályosok és a fogyatékosok 9.-10. osztályába járók tanulása és magtartása. Az előbbiek érdektelenek, az utóbbiak alig okoznak magatartási gondokat! A kerettantervekben körvonalazott szakmai előkészítés inkább elméleti jellegű, nem jelent valódi munkára nevelést, a feltételei rendezetlenek! Közismereti és szakmai tanárok alkalmazása, a közismereti órák emelkedése miatt új tanárokat kell felvenni. A speciális szakiskolákban új / főleg óraadó / szakmai tanárokat kellett felvenni. A közismereti órák száma kevés, a gyerekeknek súlyos hiányaik vannak. Pozitív vélemény: érettebben kerülnek a szakmai gyakorlatra, kitolódik a pályaválasztás, megszűnik a gyermekmunka. Érettebben történik a pályaválasztás, kevesebb a pályamódosítás. Nem tartjuk fiatalkorúak dolgoztatásának az iskolai gyakorlati foglalkozást! Munka nélkül nem lehet munkára nevelni! A vállalatok nem tudtak a megváltozott képzési szerkezetről, néhány iskola PO néven gyakorlati képzést folytatott. Nem is készülhettek fel rá! A szülők és az iskolák jelentős része sem érti. Nem volt megfelelő felkészítés, a gy.p. iskolák a 9-10. oszt.-ban nem folyatatnak gyakorlati képzést, ennek a beszámítása nem tisztázódott.

13 Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 13 A gyakorlati képzés A nagyipari gyakorlóhelyek többsége leépült. Ezzel értékes oktatóbázisok vesztek el pótolhatatlanul, vagy átalakultak szakképzési magáncégekké. Iskolai képzési helyek tömeges létrehozása történt a fenntartó önkormányzat és a szakképzési alap segítségével. A betanított képzés miatt elmaradott feltételek fejlesztése nem történhetett másképp, a folyamat megkésve ma is tart. A Vállalati tanműhelyeket iskolák vásárolták meg, sőt épületeket és felszereléseket is. Nem volt rá példa. A kereskedő szakmákban nem kellett a gyakorlati képzés összeomlásától tartani. A gyerekek miatt és a szakma egyes köreinek döntései miatt bármikor megszűnhet a képzés és az együttműködés! Az iskola rendelkezik tanműhellyel, de a műhelyeket nem biztos, hogy szakmunkástanulók gyakoroltatására használják, inkább szakközépiskolásokat tanítanak. Az iskolai tanműhelyek száma nem elegendő, ezeket kizárólag a szakmunkástanulók képzésére használjuk. A tanműhelyek egy része üresen áll, vagy kisebb kapacitással működik, annak felszerelése elavult.

14 Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 14 --- Teljes kapacitással, néhol váltott tanításban is kihasznált, de a felszerelés még régi lehet. A gyakorlóhely bőséghez hozzájárult a gyermeklétszám csökkenése, másrészt a képzési szerkezet átalakulás miatt csökkent a szakmunkástanulók száma. Kevés az iskolai gyakorlóhely, a tanulólétszám csökkenés már nálunk is érzékelhető. A tanműhelyekből a külső gyakorlóhelyek felé tolódik el a képzés, a külső gyakorlóhelyek szerkezete megváltozott, a kisvállalkozások válnak dominánssá. A csoportos képzés helyett ez egyéni képzés került előtérbe. A felsőbb évfolyamokon megnő a külső gyakorlóhelyek jelentősége, a kisvállalkozások száma elhanyagolható. A csoportos képzés a domináns, csak a kiskereskedelmi egységekben jelentős az egyéni képzés. A szolgáltató és kereskedelmi képzés került előtérbe. Az ABC-eladó szakmán kívül a hagyományos kézműves, ipari és mezőgazdasági szakmai képzés maradt fenn.

15 Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 15 A gyakorlóhelyek Felszereltsége, az oktatók felkészültsége igen különböző. A gyakorlóhelyek a fogyatékosok képzésében nagy gyakorlatot szerzett iskolák vagy társaságok, felszereltségük, felkészültségük megfelelő. A legjobb gyakorlati hely a vállalati és az iskolai. Legrosszabbak a kisvállalkozások. A kisvállalkozások száma elenyésző, ezért nincs módunk minősíteni. Nem megfelelő a szakoktatók felkészültsége nem rendelkeznek pedagógiai képesítéssel. Sok esetben gyógypedagógiai asszisztensi képesítéssel is rendelkeznek, a felkészültségük többnyire megfelelő, nagy a gyakorlatuk. Nem az előirt munkafolyamatokat sajátítják el, nem az előirt tematikát követik más munkát végezetnek. A probléma kompenzálására kabinet / belső gyakorlati /órákon megtanítjuk az el nem végzett, vagy nem kellően begyakorolt anyagrészeket. Nem megfelelők a tárgyi, személyi feltételek, de életszerű a munka. A feltételek sokszor jobbak az iskolában lévőknél. A belső műhelyekben kapnak ráképzést, vagy gyakorló helyen kiegészítő képzést. A belső tanműhelyben kiegészítő képzést kapnak.

16 Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 16 BEFEJEZÉS I. A létszám csökkenése a 11. évfolyamon

17 Fövárosi Pedagógiai Napok 2004. copyright by Rab Sándor 17 BEFEJEZÉS II. Az érvényes rendelkezések értelmében a sajátos nevelési igényű tanulóknál a szakképzési évfolyamok megduplázhatók. Tehát az 1 éves szakmákat 2 évig, a 2 éves szakmákat 4 évig képezhetnénk. Ezzel a lehetőséggel csak úgy kívánunk élni, hogy 1 évvel növeljük meg a képzési időt az iskola hátrányos helyzetű tanulóinak egészére, tehát a 2 éves /ez a többség/ szakmákat 3 év alatt képezzük integráltan.Az iskola tanulóinak összességére vonatkoztatva a tanulmányi idő a valóságban nem növekszik, mert a létszám a SNI tanulók felénél a törvényileg felhasználható egy évvel csökken, míg a „hátrányos helyzetű” másik felénél egy évvel növekszik. /A szakképzési évfolyamok képzési ideje alatt – azokkal párhuzamosan – lehetőséget biztosítunk a 9., 10. osztály elvégzésére, s majdan az alapvizsga letételére./A pedagógiai koncepciónak és a ráépülő egész programnak a fentiekben leírt elvek alkotják az alapját, kiindulópontját. Ezt kérnénk a fenntartótól elsősorban jóváhagyni, véleményezni a felülvizsgálat érdemi, részletes további kidolgozhatósága érdekében. Jóváhagyás esetében tehát sem az iskolakoncepció, sem a pedagógiai program alapjaiban nem szorul módosításra, csak kiegészítésre, korszerűsítésre. Ezen tervezet keretein belül szükséges jelezni a fenntartónak, hogy a 10. évfolyamon a 2002/2003-as tanévtől kezdődően oktatott /központilag előírt/ szakmai alapozó tantárgy tárgyi feltételei iskolánkban nincsenek meg.A szakmai alapozó tantárgyak oktatásához elengedhetetlen műhellyel /műhelyekkel/ - fémipari,- faipari – nem rendelkezik. Ennek megteremtéséhez szükséges lenne a fenntartó céltámogatása. /A gyakorlati megvalósításra elgondolásaink vannak./