Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Oltógázok Oltóporok Típusai, jellemzésük oltóhatásaik.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Oltógázok Oltóporok Típusai, jellemzésük oltóhatásaik."— Előadás másolata:

1 Oltógázok Oltóporok Típusai, jellemzésük oltóhatásaik

2 Előnyei-hátrányai Egyszerű felépítésű berendezés Csekély karbantartási igény Tiszta, szennyeződésmentes alkalmazhatóság Nincs másodlagos kár A halogén vegyületek(fluor,klór, bróm) károsítják az ózon pajzsot, ezért 1987-es Montreáli egyezmény óta korlátozták a használatát a halonoknak Zárt térben használható hatékonyan.

3 Alkalmazásának lehetőségei –bonyolult felépítésű, zárt térben elhelyezett gépek, berendezések védelmére, amelyek szűk nyílásaink, szellőzőrácsaink keresztül juttatható be az oltóanyag, nevezetesen a halongáz (például: zárt szekrényes elektromos tápegységek, számítógépek zárt egységeinek védelme); - ahol olyan anyaggal dolgoznak, melyek más oltóanyagokkal reakcióra képesek; –ha más oltóanyagú készülékekkel a másodlagos kár jelentősen megnövekedne.(műkincsek, számítógépek,nagy értékű berendezések)

4 Oltógázok csoportosítása, jellemzése Az oltógázok oltásmechanizmusuk szerint lehetnek: –semleges, ún. „inert gázok” (CO 2 és N 2 ); –az égést kémiai úton gátló gázok (halogén tartalmú szénvegyületek).

5 Semleges gázok, melyek az égési reakcióban nem vesznek részt, de az éghető gázok (bomlástermékek) és a szükséges oxigén koncentrációját felhígítják (14 % alá). – nitrogén (N 2 ), – széndioxid, szénsavhó (CO 2 ), – oltóhatás szempontjából a vízgőz ide tartozik – ritkábban használva, – hélium, – argon, stb.

6 Az égést kémiai úton gátló oltógázok: ezek a típusú oltógázok az égési reakció (oxidáció) lassítását, fékezését oldják meg úgy, hogy az égési láncolatba beépülnek – azt fékezik, vagy megszakítják, illetve gátolják. Ilyen oltógázok a halonok halotronok(halon helyettesítők)

7 A tűzoltó gázok oltóhatásai Az elsődleges oltóhatása halonoknak – az antikatalitikus oltóhatás. Ekkor a gáz az égési fészekben az éghető gőzöket, gázokat körülveszi, majd beépülve az égés kémiai láncolatába, azt megszakítja.Ennél az oltóhatásnál nem jellemző az oxigénkoncentráció-csökkenés. Ezt az is mutatja, hogy az égési fészekben térfogatot tekintve 2-3 % halon elegendő, és az tízszer kevesebb, mint a semleges gázok eredményes oltásához szükséges %.

8 Az égést kémiai úton fékező gázok oltóhatása: Homogén inhibíció

9 Semleges vagy inert gázok jellemző oltóhatása a fojtó hatás, ezen belül a kiszorító hatás Alkalmazásukkor az égéhez szükséges oxigénkoncentráció felhígul és ha 14 % részarány alá süllyed, akkor a tűz megszűnéséhez vezet. Emellett még az éghető anyag gőzeinek, gázainak koncentrációját is csökkenti, ami az égés intenzitásának mérséklődésével jár. Ezen kívül az égéstérbe bejutva a lángtér hőmérsékletét hűti, miután egy bizonyos hőmennyiséget leköt.

10 A tűzoltógázok fajtái Széndioxid (CO 2 ) (szénsavhó). Fizikai tulajdonságai: –színtelen, szagtalan, gyengén savanykás ízű gáz; –fajsúlya nehezebb a levegőnél, kb. 1,5 kg/l, de 165  C-on már könnyebb a levegőnél; –normál hőmérsékleten 55 bar-nál már cseppfolyósítható; –vízben jól oldódik.

11 Kémiai tulajdonságai: 2000  C felett bomlik oxigénre és szénmonoxidra; –nem korrodáló,mérgező, de20tf% felett koncentrációban halálos lehet. Szilárd halmazállapotban – szénsavhó néven ismeretes (szárazjég).- 78  C Nagy hőelvonó képesség 1kg csepfolyós CO 2 párolgásához 572 KJ hőt von el

12 Oltóhatásai Fojtó, kiszorító hatás Hűtő, szublimációs hatás. Az oltási mechanizmusa az, hogy az égéshez szükséges oxigénkoncentráció lecsökken. A CO 2 térfogat-kitöltéssel lecsökkenti az égéshez szükséges O 2 mennyiséget A szublimációkor hőt von el az éghető anyagtól ill. a környezettől

13 Alkalmazási területei: Előnyösen használható a széndioxid-gáz tűzoltásra: –elektromos berendezések tüzeinél; –laboratóriumi és élelmiszeripari technológiák, létesítmények tűzvédelmi berendezései oltóanyagként – tisztasága miatt; –kazánoknál -jól izolálható területeken -Hordozható és beépített rendszerekben haszn -Könnyen beszerezhető, nem túl költséges oltóanyag.

14 Hátrányai: -- oxigénhordozó anyagok oltására alkalmatlan; –izzó és parázsló anyagok oltására alkalmatlan; –sztatikus feltöltődés veszélye; –adott koncentrációnál fulladásveszély; –a többi oltóanyaghoz képest mérsékelt oltóteljesítmény. Egyes fémtüzek nem olthatók vele (Mg, Na )

15 Nitrogén (N 2 ) Oltógázként önállóan ritkán használatos, abban az esetben van jelentősége, ha a tüzet csak levegőnél könnyebb gázzal lehet oltani (aknák, felszállóvezetékek). Hátránya a CO 2 -vel szemben, hogy kevésbé összenyomható, így 2,5-ször kevesebb gáz tárolható azonos térfogatú edényben. Általánosan a tűzoltóságnál hajtógázként használják porral oltó berendezéseknél.

16 Az inert gázok Rendszerint nitrogéntől és argonból állnak. nem kondenzálódik a felületen; –nem korlátozza a látást; –tűzben az oltógázból nem keletkezik mérgező bomlástermék; –szerkezeti anyagokat nem károsítja; –homogén a gázeloszlás; –hosszú élettartam. A H 1301 helyettesítésére nemrég jelent meg az INERGEN nevű oltógáz. nitrogén52%+argon40%+széndioxid8%

17 Az oltás a koncentráció (oxigén-kiszorítás) 40 tf% „Inergen” adagolásnál következik be.. Kiszorító oltóhatás érvényesül. Biztosítani kell az oltóképes koncentráció minimális szintjét 50tf% is akár A szükséges időtartamig fenn kell tartani a koncentrációt „A”-típusú tüzeknél hosszabb ideig. Alkalmazhatóságát a környezeti feltételek nagyban befolyásolják.

18 Halonok Az alábbiak terjedtek el tűzoltási célra: H 1211 – BCF – CF 2 BrCl – (angol) difluorklórbrómmetán H 1301 – BTM – CF 3 Br – (amerikai) trifluorbrómmetán H 2402 – DTE – C 2 F 4 Br 2 (olasz) tetrafluordibrómmetán Hazánkban a gyakorlatilag nem mérgező BCF terjedt el,

19 Oltóhatása Elsődleges oltóhatása az antikatalítikus vagy inhibíciós oltóhatás (homogén) Ennél az oltóhatásnál nem jelentős az oxigén koncentráció csökkenése Elegendő 2-3% halon az eredményes oltáshoz

20 Tulajdonságai Kémiai: Korrodáló hatás: alapvetően a kémiai összetételtől függ. Az „F” tartalmú halonok kevésbé korrodáló hatásúak. Oldó hatás: halonok egy része összetételénél fogva oldja a műanyagok egy körét. Toxicitás: mérgezőség: a fluorizált halonok kevésbé mérgezőek, azonban a magas hőmérséklet okozta bomlásuknál keletkezhet mérgező termék

21 Használhatók: –elsősorban lánggal égő anyagok tüzeinél; –kis méretű tűzveszélyes folyadékok tüzeinél; –elektromos berendezések tüzeinek oltására; –repülőgépek hajtóművei tüzeinek oltására; –számítógép-központok tüzeinél. Halon felhasználása robbanásvédelemre!

22 Előnyei Hátrányai Előnyei: más oltóanyaggal szemben az, hogy felhasználásakor relatíve sokkal kevesebb oltóanyag-mennyiség szükséges. –nincs káros visszamaradó termék (másodlagos kár!); –nagy fagytűrő-képesség. Hátrányai: –egyes típusú halonoknál mérgező égéstermékek keletkezhetnek; –költségesek, beszerzésük nyugati importból történik.

23 Nem használható: –zárt térben, emberek jelenlétében; –izzó égésnél CO és Cl 2 képződés; –alkáli földfémek (könnyű fémek) tüzeinek oltására (robbanásszerű reakció) Környezetkárosító hatása miatt már nem töltik újra a készülékeket Helyettük Halotron I (C 2 HF 3 Cl 2 ) oltógáz FM 200 ( CHF 2 Br) Argon hajtógázzal juttatják ki 8 tf% -nál érvényesül az oltóhatás

24

25 Fogalma: A tűzoltópor szilárd halmazállapotú anyag, amely a tűzoltókészülékből hajtógáz hatására kiáramoltatva a levegőben heterodiszperz rendszert képezve az égési láncreakciót kémiai és fizikai hatásai révén megszakítja.

26 Tűzoltóporok jellemzése Az oltóporok használata a tűzosztályok típusainak megfelelően más és más összetételben lehet alkalmas tűzoltásra. „A” – szilárd, éghető anyagok (lánggal és parázzsal); „B” – tűzveszélyes folyadékok; „C” – éghető gázok; „D” – éghető fémek és ötvözetei „E” – feszültség alatt álló berendezések az A, B, C, D anyagok jelenlétében.

27 Az oltóporral szembeni követelmények 1-Jó oltási hatásfok: időegység alatt a láng m 3 - enként felhasznált portömeg 2 Jó diszperzitás a porszemcse optimális méretére utal. (15-18mikrométer) A porcsőben szállítható legyen, és az oltáshoz szükséges ideig a lángtérben lebegjen. 3. Minnél nagyobb fajlagos felülete legyen: Minnél kisebb a szemcsék nagysága annál nagyobb a fajlagos felület ezzel együtt az oltási hatékonyság. A lángtérig el kell jutniuk a részecskéknek

28 Követelmények folyt 4.Jó folyékonyság. A porszemcsék egymáson jól gördüljenek. 5 Kicsiny tömörödési, csomósodási hajlam :Nedvesség esetleg rázkódás hatására betömörödhet.Ez ellen adalékokkal kezelik 6.Jó víztaszítási képesség(hidrofóbitás) Különböző fémsztearátorokkal kezelik 7. Hajtógázzal ne lépjen reakcióba N-alés CO 2 ne lépjen reakcióba.

29 Követelmények folyt 8 Jó stabilitás: A porok egy része Pl NaHCO 3 már 40 C o fölött bomlik, ezért napsütésnek kitett helyen nem tárolhatók. 9Ne legyen mérgező Használata során ne keletkezzenek mérgező anyagok, ne korrodálja a tároló edényt. Környezetet ne károsítsa. 10 Ne vezesse az elektromos áramot 1000V- ig 1m távolságból alkalmazhatók elekrtromos tüzek oltására

30 Az oltóporok általános összetétele: hatóanyag:90-97 tömeg% –hidrofobizáló anyag:1-2 tömeg% –folyóképesség-növelő:2-3 tömeg% –egyéb2-5 tömeg% Az oltani kívánt tüzek típusától (tűzosztályától) függ az oltóporok hatóanyagának kiválasztása:

31 Az oltópor oltóhatásai: Hűtő-bomlási hatás, amely révén az oltópor termikusan bomlik Folytó-kiszorító hatás gáz halmazállapotú bomlástermékei révén csökkenti az oxigén- koncentrációt Homogén inhibiciós hatás–az égés gyökös láncreakciójának akadályozása „Falhatás”, amely során a láncreakciót továbbvivő atomok, molekulák a por felületének ütközve elvesztik energiájukat, ezzel tehát heterogén inhibíciót fejtenek ki;

32 Oltóhatások folyt Folytó-takaró hatás –az ún. „ABC” oltóporok, amelyek hatóanyaga jellemzően az ammónium- szulfát és/vagy ammónium-foszfát, az égő tárgy felületén egy nagy tapadóképességű olvadékkéreg alakul ki, amely elzárja az éghető gőzök-gázok kijutását a légtérbe ezzel akadályozva a gyulladásra képes elegy további képződését.) Az oltóporok oltóhatásai közül meghatározó a homogén és heterogén inhibíciós hatás

33 Oltóhatások jelentkezése – sorrendiség szerint: –a kémiai reakció (az égés) zónájában a lángszerkezet fizikai felbontása (hőkiegyenlítés); –hőelvonás az égési reakció zónájából (hűtés); –a por bomlása, szublimálása – endotermikus folyamat – hőelvonás (hűtés); –az égési zóna gőzei, gázai koncentrációjának felhígítása az oltópor bomlástermékeivel, amelyek inert, vagy halon gázok, gőzök (kiszorító hatás);

34 A keletkezett szabad gyökök beépülnek az égés láncolatába- homogén inhibíció. a fel nem bomlott por, mint szilárd anyag, leülepszik az égő anyag felületére és szigetel (elválasztó hatás); –alkálifémeknél, amikor döntő az elválasztó hatás, jelentkezik egy gyenge oltóhatás, a hűtés is.

35 Az oltópor felhasználási lehetősei –oltókészülékekben, amely alkalmas gáz és éghető folyadékok kisméretű tüzeinek oltására; –tűzoltó gépjárművekben nagyobb mennyiségű oltópor esetén alkalmas nagyobb méretű tűz oltására; –életmentésnél a lángleverő tulajdonság miatt jól használható (a behatolást elősegítve); –elektromos berendezések feszültség alatti tüzeinek oltására (a visszagyulladás veszélye miatt azonban a lángleverést követően a további hűtésről gondoskodni szükséges);

36 Felhasználási lehetőségei -javasolt a használata, ha más oltóanyaggal, vízzel vagy habbal nem lehetséges az oltás (pl. nyomás alatt kiáramló égő anyagok égésénél, az ún. „sugárégés” esetén); –megfelelő együttműködést feltételezve alkalmas, illetve előnyös kombinált oltási mód estén (víz-por, hab-por).

37 Hátrányai: –szilárd, éghető anyagok, alkálifémek, könnyűfémek tüzei csak speciális oltóporral olthatók; –forgó, alkatrészeknél koptatóhatás jelentkezik –értékes berendezések tüzei esetén adott a másodlagos károkozás lehetősége; –viszonylag költséges oltóanyag, ehhez mérten csak viszonylag rövid idejű beavatkozást tesz lehetővé; –komplikált az oltóeszköz használata utáni töltése, utánpótlása, illetve a felszerelés ismételt készenlétbe állítása.

38 „Antipiro-100, illetve 200” –szürkés színárnyalatú, „B”, „C” tüzek oltására használható, lángoltó por; –sajátossága a nátriumhidrogén-karbonát alapú hatóanyag mellett az ún. kerámiahordozó alkalmazása; –minden hazai tűzoltó felszerelés tölteteként használható; –tárolása -40  C és 60  C között ajánlott, maximum 60 %-os relatív páratartalom mellett; szemcsenagysága:80 mikrométer alatt min 90 %-a,500 mikrométer felett nem lehet ;

39 szemcsenagysága:80 mikro alatt min 90 %-a, 500 mikrométer felett nem lehet; térfogattömege:ömlesztett állapotban g/l rázott (lazított) állapotban g/l;a por feletti légtér relatív nedvességtartalma: max.60 % min. 30 %; összetétele:NaHCO 3 hatóanyag50-10 %, kerámiahordozó45-10 %, kerámialazítómax 2,5 %, hidrofobizáló2,5-0,5 %; –CO 2 adszorpció: 14 kp/m 2 -en max. 0,1 %;

40 –folyósság: az oltópor szakaszosan áramoltatva a tömlőben nem tömörödhet; –fajlagos felülete: cm 2 /g; elektrosztatikus feltöltődési hajlam: max. 13 KV; –elektromos átütési szilárdság: nem mérhető; –bomlása: 60  C alatt nem számottevő; –korróziós hatása: nincs; –koptató hatás: karcoló szemcsét nem tartalmaz, a felülethez súrlódva „polírozva” koptat; –működőképessége: -20  C és +60  C között;

41 Az alkalmazott oltópor-típusok: Monnex oltópor:hatóanyaga: 25 % KHCO % (káliumkarbamát); –kiváló lángoltó tulajdonságú por, amely annak is köszönhető, hogy a lángba juttatott porszemcse további apróbb részecskékre esik szét; –hatékonysága 1,5-3-szorosa a hagyományos NaHCO 3 hatóanyagú oltóporénak; –fehér, illetve enyhén szürkés árnyalatú a színe, nem mérgező, jó gördülékenységű oltópor; –összeférhető a protein és fluorprotein habokkal; –alkalmazási terület: „B” – „C” tűzosztály.

42 További oltópor típusok TOTALIT ABC FE-40 jelű, német gyártmányú, „A”, „B”, „C” tüzek oltására alkalmas oltópor. Hatóanyaga ammónium- szulfát és ammónium-foszfát keveréke. Színe sárga, szaga nincs, az égő alkálifémekkel reakcióba lép. Hidrofobitást segítő adaléka: szilikon-olaj. FUREX ABC 40 elnevezésű, német oltópor, amely szintén ammónium-foszfát és ammóniumszulfát (kb. 40 %), valamint adalék keveréke. Színe krém, hidrofobitást segítő adaléka a szilikon. Elektromos berendezések oltására 1000 V-ig.

43 vége


Letölteni ppt "Oltógázok Oltóporok Típusai, jellemzésük oltóhatásaik."

Hasonló előadás


Google Hirdetések