Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

18. Tétel 1. 18.Önnek munkája során figyelembe kell vennie a munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat. Ismertesse az égéselméleti alapismereteket, a tűzoltás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "18. Tétel 1. 18.Önnek munkája során figyelembe kell vennie a munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat. Ismertesse az égéselméleti alapismereteket, a tűzoltás."— Előadás másolata:

1 18. Tétel 1

2 18.Önnek munkája során figyelembe kell vennie a munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat. Ismertesse az égéselméleti alapismereteket, a tűzoltás módjait, az oltóanyagokat és használatukat! Információtartalom vázlata •Az égés lényege és feltételei •Az égés fajtái •Az éghető anyag eltávolításán alapuló tűzoltási mód •Az oxigén elvonásán alapuló tűzoltási mód •Az éghető anyag kőmérsékletének csökkenésén alapuló tűzoltási mód •Oltóanyagok és használatuk 2

3 3 TŰZVÉDELMI ISMERETEK

4 4 Tűzvédelem – alapfogalmak

5 5 Az égés legáltalánosabb értelemben oxidáció (tűzvédelmi szempontból a levegő oxigénjével történő egyesülés ). Minden tűz égés, de nem minden égés tűz.

6 6 Égés Az égés irányítható és hasznos. Pl.:ha a kályhán belül marad a folyamat, addig az égés.

7 7 Tűz: A tűz nem irányított égés, általában káros következményekkel jár együtt amely veszélyt jelent az életre, testi épségre, anyagi javakra! Pl.: ha a kályhából kiesik a parázs és az égés átterjed a szobára, akkor az tűz.

8 8 •Az égés fogalma: •Égésnek nevezzük azt a kémiai (fizikai) folyamatot, amelynek során az éghető anyag oxigénnel egyesül, miközben hő és fény formájában energia szabadul fel.

9 9 Az égéshez (és így a tűzhöz is) 3+1 feltétel együttes megléte szükséges: •1. éghető anyag •2. oxigén •3. gyulladási hőmérséklet •4. gyújtóforrás

10 Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak •Éghető anyag: –Azok az anyagok, amelyek hő hatására lángra lobbannak, parázslanak, szenesednek és a gyújtóforrás eltávolítása után is tovább égnek •Nehezen éghető anyag: –Azok az anyagok, amelyek hő hatására lángra lobbannak, parázslanak, izzanak, de a gyújtóforrás eltávolítása után e jelenségek megszűnnek •Nem éghető anyag: – amelyek hő hatására nem képesek lángra lobbanni, parázslani, izzani.

11 11 2. •Oxigén ellátás •Levegő –21 tf% (78 tf% N2, 1 tf% egyéb gázok (0,04 tf% CO2), vízgőz) •Oxigéntartalmú anyagok –porózus szerkezetű anyagok •Oxigén hozzáadás •Felszabaduló oxigén –oxidánsok (peroxid, robbanó anyagok),

12 12 3. •Gyulladási hőmérséklet: –Az éghető anyag jellegétől függő (halmazállapot, aprítottság, egyéb fizikai-kémiai tulajdonságok), eltérő nagyságú gyújtóforrás (hő) vagy más iniciáló hatás szükséges Különböző vegyi anyagok reakciója: (pl.: víz + natrium)

13 •Gyújtóforrás •Vegyi energia •Fizikai energia •Elektromos energia •Hőtermelő berendezés •Nyílt láng •Egyéb

14 A tűzoltás, tűzmegelőzés lényege: •Az égés valamelyik feltételének megszüntetése! 14

15 15 Az égés fajtái: –Gyors égés: •ha az oxigénnel egyesülő anyag hőmérséklete eléri a gyulladási hőmérsékletet (láng jelenség) –Lassú égés: •Fényjelenség nélküli, alig érzékelhető hőmérsékletemelkedéssel, gyulladási hőmérséklet alatt. A keletkező hőt a környezete elvezeti (erjedés, rothadás – öngyulladás)

16 16 –Tökéletes égés: •Az égési folyamatban résztvevő anyagok olyan súlyarányban vannak jelen, amely megfelel a kémiai reakció elméletével (minden molekula részt vesz a folyamatban) –Tökéletlen égés: •Nem megfelelő súlyarányban jelen lévő anyagok égése – további éghető (robbanóképes) anyagok keletkeznek

17 17 –Kevert (kinetikus) égés: •Az éghető gázok (gőzök) a szükséges arányban még a begyulladás előtt összekeverednek (az égés gyorsan, robbanásszerűen végbemegy – nagy hőfejlődés) –Diffúz égés: •Az éghető anyag gőzei, gázai a hő hatására távoznak a felületről és a felett beindul a reakció (gyertya). Az oxigén a lángtérbe jutva keveredik az éghető anyaggal.

18 18 –Izzó égés: •Az éghető anyag a melegítés hatására már nem tud éghető anyagot kibocsátan, ezért a lánggal való égés nem jön létre, az anyag izzik

19 19 OLTÁSI MÓDOK: •Éghető anyag eltávolításán alapuló •Oxigén elvonáson alapuló •lezárás •inercizálás (felhigítás) •izolálás (elválasztás) •-Hőmérséklet csökkentésén alapuló •hűtés •kémiai reakció csökkentése

20 Az éghető anyag eltávolítása: •Az éghető anyag tűzhöz jutásának megakadályozása, az éghető anyag eltávolítása, a még nem égő anyagot eltávolítása. 20

21 Az oxigén elvonásán alapuló oltási mód: •Az égő helyiségek (tartályok) lezárása, az O2 csökkenése az égés intenzitásának csökkenéséhez, esetleg megszűnéséhez vezethet. Az égő helyiségek elárasztása, feltöltése, helyiségek feltöltése oltóanyaggal. Vízzel való feltöltés végső mód, mert nagy a másodlagos kár. 21

22 Az anyag égéséhez szükséges hőenergia csökkentése: •Az égő anyag gyulladási pontja alá történő hűtés. Gázoknál feladat a környezet lobbanáspont alá hűtése. A nem éghető anyagoknak a hővezetéstől, hőáramlástól és hősugárzástól való védelme. 22

23 23 Az oltóanyagok és alkalmazhatóságuk Víz Használata ott ajánlott, ahol az előfordulható tüzek döntően “A” tűzosztályba tartoznak (pl. papír, fa, szén, szalma, stb.)

24 24 HabÁltalában minden olyan helyre ajánlható, ahol szilárd éghető anyagok, éghető folyadékok és gumi tüzek is előfordulhatnak

25 25 Por“BC” töltetű készülék elsősorban tűzveszélyes folyadékok és gáztüzek oltásához, az “ABC” töltetű ezen felül lánggal és parázslással égő szilárd anyagok tűzének oltására alkalmas. Feszültség alatti berendezések tüzeinek oltására általában 1 kV-ig, egyes típusok 35 kV feszültségig alkalmazhatók. A legtöbb területen ajánlott, m. A fémtüzek oltására speciális D oltópor szükséges.

26 26 Halon kiváltó anyagok (NAF PIII, Halotron I.) “A-B-C” tűzosztályra, elektromos feszültség alatt lévő berendezésekhez is alkalmas, tiszta oltóanyagok, az oltás után maradék nélkül eltávoznak, ezért előnyösen alkalmazhatók: számítógép termek, vezérlőtermek, repülőgépek, személy- és tehergépjárművek, múzeumok, laboratóriumok, hírközlő berendezések, stb. védelmére. Halon kiváltó anyagok korlátozott ideig és helyeken maradhatnak készenlétben,

27 27 Szén- dioxid “B” és “C” tűzosztályhoz széles körben alkalmazható elektromos feszültség alatt is. Az oltóanyag szennyeződést nem okoz, ezért előnyös pl az élelmiszeriparban, erőművekben, számítógéptermekben, felvonó gépházakban, stb.

28 Tűzoltó készülékek és jellemzőik: » Intézményekben porral oltó, habbal oltó, széndioxiddal oltó, vízzel oltó tűzoltó készülékek vannak elhelyezve. » A tűzoltó készülékek színe vörös, hengeres tartály alakú, tömege üzemképes állapotban kb kg. Falra szerelve jól hozzáférhető helyen tárolandó. 28

29 A porral oltó készülék jellemzői: •Oltóanyaga por alakú, szilárd anyag, mely elsősorban éghető folyadékok, gázok, valamint a villamos feszültség alatt álló berendezések tüzeinek oltására alkalmas. Hajtóanyaga nitrogén. A jó lángmegszüntető hatása miatt az oltás során nem az égő anyag felületére, hanem a lángzónába kell juttatni az oltóport. ABC -D 29

30 30 1. Por •A porral oltók a tűzoltó készülékek hazánkban leginkább elterjedt csoportját alkotják. Jelenleg a porok a leghatékonyabbak az oltóanyagok között. Főleg lángmegszüntető hatásuk kiváló. Emiatt az oltás során nem az égő anyag felületére, hanem a lángzónába kell juttatni az oltóport. •FŐ OLTÓHATÁS: INHIBÍCIÓS •ALHATÁS: KIEGYENLÍTŐ •Nagy fajlagos felülettel rendelkeznek •Szilárd részecskékből állnak •Különböző porok-különböző tűzosztályokhoz

31 31 Az oltóporoknak jelenleg három nagy családját különböztethetjük meg: •1.)a főleg MSZ 1040-es (hagyományos) készülékekbe töltött BC-porokat, •2.) az utóbbi időben egyre inkább tért hódító ABC-porokat, valamint •3.) az éghető fémek tüzeinek oltására alkalmazható D-porokat.

32 32 1.) BC-porok •A BC-poroknak fő hatóanyaga a különböző adalékokkal ellátott szódabikarbóna (NaHCO3).. •Mint az a porok összefoglaló nevéből is kiderül, ezek a porok a "B" és "C" tűzosztályú tüzek, vagyis az éghető folyadékok és gázok tüzeinek oltására használhatók. •Csak lángoltó hatású, bomláskor CO2 keletkezik, ez is részt vesz az oltásban.

33 33 2.) ABC-porok •Az ABC-porok fő hatóanyaga az ammónium- szulfát és ammónium-foszfát. •Ezek a porok, kiváló hűtőhatásuk miatt már a lánggal, izzással és parázslással égő szilárd anyagok tüzét is kiválóan oltja. Ráadásul, amellett, hogy a legtöbb féle ("A", "B" és "C") tűzosztályú tűz oltására alkalmasak, ezek az oltóporok a ma létező oltóanyagok közül a legnagyobb oltóteljesítményűek is. Először a lángokat oltja (hígítja az oxigént), betakar, megolvad, habosodik (elzárja az oxigént)

34 34 3.) D-porok •A vegyiparban jelentkező különleges tüzek és a különböző éghető fémek és fémötvözetek tüzeinek ("D" tűzosztályú tüzek) oltására alkalmasak a D-porok.

35 A habbal oltó készülék jellemzői: •Oltóanyaga hab, hajtóanyaga nitrogén. A készülék éghető folyadékok, valamint a villamos feszültség alatt álló berendezések tüzeinek oltására is alkalmas. A felületre tapadó hab az oxigéntől zárja el az éghető anyagot. AB 35

36 A széndioxiddal oltó készülék jellemzői: •Oltóanyaga nagy nyomású széndioxid. Elektromos készülékek, villamos üzemű felvonó helyiségek, telefonközpontok, számítóközpontok, műtárgyak stb. tűzvédelmére szolgálnak. A kiáramló gáz akár -70 C fokos is lehet!! Kiszorítja az oxigént! Zárt térben veszélyes, szabad téren korlátozottan alkalmazható. BC 36

37 37 •A szén-dioxid oltóhatása azon alapul, hogy - lévén nagyobb sűrűségű (nehezebb), mint a levegő - kiszorítja az égéshez szükséges oxigént, és ezáltal az égési folyamat megszűnik. Ez a hatás természetesen csak akkor lehet tökéletes, ha a tűz zárt térben van. Ellenkező esetben a légmozgás megakadályozza a tűztérben való megfelelő szén-dioxid koncentrátum kialakulását.

38 Ha már tűz van: 38

39 Tűz esetén mindenképp törekedjünk az adott tűzszakasz, épületrész áramtalanítására! 39

40 40 A tűz jelzésével egyidejűleg kezdjük meg a tűz oltását. •Erre nagyon alkalmasak az emeletszinteken levő fali tűzcsapok, tűzoltó készülékek. Kezelésüket feltétlenül sajátítsuk el!

41 A tűzoltó készülék használata: •1. A biztosító elemet távolítsa el •2. Üssön a beütő gombra •3. Nyomja meg az oltópisztoly karját •4. Az oltóanyagot nem szabad közvetlenül a tűzgócra fújni, mert az erős nyomás szétfújja a lángot, melytől újabb gócok keletkezhetnek. Ezért az oltást mindig a tűzgóc körüli részen kell megkezdeni, majd fokozatosan kell haladni a góc felé. •5. Lehetőleg tanuló ne használja a készüléket, felnőtt segítségét kell kérni. 41

42 Tűzoltó készülék taktika •ROSSZ JÓ A tüzet szélirányból kell oltani!Felületi tüzeket „tőlünk elhajtva kell oltani!

43 •RosszJó Felületi tüzeket „tőlünk elhajtva kell oltani! Csepegő, vagy folyó anyag tüzét felülről lefelé kell oltani!

44 RosszJó A tűzoltáshoz szükséges készülékeket egyidejűleg kell bevetni. (nem egymás után) Ügyelni kell a visszagyulladásra!

45 RosszJó A használt tűzoltó- készülékeket nem szabad visszaakasztani! Gondoskodni kell az újratöltésről!

46 •Ha oltani nincs lehetőségünk és menekülni kell: 46

47 Menekülési útvonal: » Az útvonal rajza ki van függesztve az iskola tantermeiben és egyéb helyiségeiben. Kérjük, hogy megérkezéskor a menekülési útvonal rajzát mindenki ( a nem itt dolgozók is) ismerje meg. (2. sz. melléklet) 47

48 48 Menekülésnél mindig legyünk figyelemmel a következőkre: •Ha a folyosón, lépcsőházban füst van, már a lakásban vizezzünk be valamilyen nagyobb ruhadarabot (fürdőköpenyt, takarót, stb.) és terítsük a fejünkre. Orrunkra szorítsunk vizes zsebkendőt. •A folyosóra kilépve az ajtót csukjuk, de ne zárjuk be.

49 49 Menekülésnél mindig legyünk figyelemmel a következőkre: •Meghajolva, esetleg kúszva meneküljünk, mivel a füst felfelé terjed, alul a padlóhoz közelebb veszélytelenebb és a padló közelében a hőmérséklet is alacsonyabb.

50 50 •A legrövidebb úton kíséreljük meg a szabadba való kijutást. Menekülésre liftet, felvonót NE használjunk, mert az elromolhat a tűz következtében, vagy áramkimaradás esetén megállhat. •Előfordulhat, hogy a földszinti kijárat felé a tűz már nem teszi lehetővé a menekülést. Az öt emelet feletti lakóépületeknél a tetőn, vagy a legfelső szinten levő átjáró folyosón is menekülhetünk.

51 51 Ha a helységből már nem tudunk kimenni: •Az ajtót be kell csukni, de nem bezárni! •Az ajtónyílást belülről körbe tömítsük el vizes ruhával. •Csapból jövő vízzel locsoljuk az ajtót és a ruhát, így hosszú ideig meggátolhatjuk a tűz tovaterjedését.

52 52 Hogyan cselekedjünk, ha emberélet került veszélybe? •A tűz oltását végzők gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy életmentést kell végrehajtaniuk. A mentés közben azonban saját testi épségükre is gondolniuk kell.

53 53 Minden életmentés során: •gyerek, mozgás-és cselekvőképtelen, sérült, beteg, öreg majd egyéb személy mentése a helyes sorrend, •védjük a légutakat és a szemünket (szemüveg, motoros szemüveg, vízbe mártott ruhadarab) segítségével, •biztosítsuk a légzést a száj és az orrnyílások elé kötött, vízbe mártott zsebkendővel,

54 54 Minden életmentés során: •a vizes takarót borítsuk a mentendő személyre és teljesen burkoljuk be vele, •visszafelé is nagy óvatossággal haladjunk, •ablakon át történő mentésnél, a tűzből mentettet, fejjel előre adjuk ki

55 55 Mit tegyünk ha a ruhánk meggyulladt? •Égő ruhával feküdjünk le a földre és hengeredjünk meg! A futás serkenti a lángokat, növeli az égési sérülést. •Mások oltása esetén testünk felől kezdjük meg a takarást. •Az égett, esetleg még parázsló ruhát óvatosan kell lefejteni és el kell oltani. A testhez tapadt parázsló részeket vizes ruhával történő letakarással kell oltani.

56 56 •Az emberi beavatkozás nélkül megszűnt vagy a tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott tüzeket is haladéktalanul be kell jelenteni a tűzoltóságnak!

57 57 •Minden tűzeset tanulságul szolgál a jövőre nézve, ha megállapítjuk a keletkezésének okát! (tűzvizsgáló)


Letölteni ppt "18. Tétel 1. 18.Önnek munkája során figyelembe kell vennie a munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat. Ismertesse az égéselméleti alapismereteket, a tűzoltás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések