Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A barlangok. Általános bevezetés II. félév 1. óra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A barlangok. Általános bevezetés II. félév 1. óra."— Előadás másolata:

1 A barlangok. Általános bevezetés II. félév 1. óra

2 Bevezetés  barlangok: mit nevezünk, nevezhetünk barlangnak?  földkérget alkotó kőzetben kialakult természetes üreg;  élettelen természeti értékek, 1961 óta álnak védelem alatt;  állam tulajdonjogát képezik;  sajátos, zárt világ: ásványkincsek, cseppkövek, őslénytani és régészeti leletek, ivóvízbázis, sajátos élővilág és mikroklíma, esztétikai élmény;  kisméretű barlang: sziklaodú, kőfülke, sziklaüreg, sziklaeresz;

3 Barlangok keletkezése  szingenetikus: a kőzettel egyidejűleg, a kőzetet létrehozó folyamatok hatására,  posztgenetikus: utólag, a már megszilárdult kőzeteket pusztító természeti folyamatok révén;  szingenetikus barlangok csoportjába tartoznak a korallzátonyok növekedése során közbezárt korallbarlangok, oldott mészanyagot tartalmazó patakok vizéből kicsapódó mésztufa lerakódása során keletkező mésztufabarlangok, valamint a láva kihűlése során, a megszilárdult felső lávakéreg alatti lávabarlangok;

4 Barlangok keletkezése  Posztgenetikus barlangokat bármilyen kőzetben létrehozhatnak a földkéreg mozgásai, valamint az így keletkezett repedések mentén:  utólagos elmozdulások: tektonikus b.,  szél koptató munkája:deflációs b.,  fagy repesztő hatása, vmint a meredek, sziklás tengerpartokon a hullámverés hatása:abráziós b.,  gleccserek jégtömegének alján a víz olvasztó hatása: gleccserb.

5 Barlangok keletkezése  karsztok belsejében létrejövő elsődleges vízjárathálózat elsősorban ott tágulhat barlanggá, ahol egy ponton nagy mennyiségű - rendszerint nem karsztos térszínről származó - víz jut be a rendszerbe:víznyelőb.  vagy ahol a különböző hőmérsékletű és töménységű vizek keveredése fokozza az oldóhatást, mint a forrászónák térségében:forrásb.  kőzetrések mentén leszivárgó vizek oldó hatása függőleges aknab., zsombolyok  karsztvízszint feletti zónában a beszivárgó-befolyó vizek által kialakított barlangok:vadózus b.  üregtágító hatás megszűntével, a barlangok inaktívvá válásával megkezdődik lassú pusztulásuk;

6 Barlangok keletkezése  cseppkőbarlangok,  jégbarlangok,  Hazánk területén jelenleg mintegy 4100 barlangot ismerünk; ezek közül az 1 km-es hosszúságot 30 barlangunk, a 100 m-es mélységet 29 barlangunk haladja meg;  145 barlang fokozottan védett;  Országos Barlangnyilvántartás vezetése a Minisztérium feladata, melyet a Természetvédelmi Hivatal Barlangtani és Földtani Osztálya lát el;

7  rendelkezik az Országos Barlangnyilvántartás vezetéséről, mely nyilvános;  nyilvántartás áll alapadatokból és a hozzájuk kapcsolódó mellékletekből;  fokozottan védett, megkülönböztető védelmet igénylő v. a környezeti ártalmak által közvetlenül veszélyeztetett barlangok esetén természeti állapotfelvételt és kezelési tervet kell készíteni; 13/1998 KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről

8 13/1998 KTM rendelet  rendelet rendelkezik: barlangok látogatásáról, barlangok látogatásáról, túravezetésről, túravezetésről, idegenvezetésről, idegenvezetésről, kutatási tevékenységről, kutatási tevékenységről, hasznosításról, hasznosításról, barlangi mentésről; barlangi mentésről;

9 13/1998 KTM rendelet alapadatok  azonosító adatok: nyilvántartási (kataszteri) szám, neve, bejárati koordináták, neve, bejárati koordináták, bejárat ingatlan-nyilvántartási (helyrajzi) száma; bejárat ingatlan-nyilvántartási (helyrajzi) száma;  közigazgatási adatok: bejárat szerinti megye, majd település neve, illetékes természetvédelmi hatóság neve, címe; illetékes természetvédelmi hatóság neve, címe;

10 Alapadatok  védelmi helyzet: védetté v. fokozottan védetté nyilvánítás ténye, indoka, jogszabály címe és száma, jogszabály címe és száma, felszíni területre vonatkozó adatok;felszíni területre vonatkozó adatok; kezelési adatok; látogathatóság feltételei,kezelési adatok; látogathatóság feltételei, kiépítés ténye, feltételei, kiépítés ténye, feltételei, hasznosítás jellege; hasznosítás jellege;

11 A barlangok. Látogathatóság II. félév 2. óra

12 Látogatás  látogatás: barlangba, vagy annak egy részébe történő személyes bejutás, bejárása, ill. az ott történő tartózkodás, ha annak egyedüli célja a barlang megtekintése;  barlangi túravezetés: idegenforgalmi hasznosítással nem rendelkező barlangnak tapasztalattal és képzettséggel rendelkező személy által másokkal együtt történő látogatása;  barlangi idegenvezetés: idegenforgalmi hasznosítási céllal kiépített és megnyitott barlangnak a bemutatása;

13 Látogatás  kutatás: ismeretlen barlangok, szakaszok feltárása, már ismertek tudományos megismerése, környezeti tényezők, állapotok dokumentálása;  hasznosítás: barlang igénybevételével történő szolgáltatás (túravezetés is);  barlangi mentés: barlangban balesetet szenvedett, vagy azt elhagyni képtelen személy felszínre juttatása érdekében speciális gyakorlattal rendelkező szervezett által végzett tevékenysége;

14 Turizmus számára megnyitott barlangok  tömegturizmus: nagyobb létszámú csoportokban, szakvezetővel való látogatás;  látogatás feltételeinek biztosítása jelentős természet- átalakítást igényel;  barlangban biztonságos közlekedést lehetővé tevő, - szükség szerint - korláttal ellátott járószint és elektromos világítás van kialakítva;

15 Turizmus számára megnyitott barlangok  zöld turizmus: kisebb csoportokban, szakvezetővel történő látogatás a viszonylag érintetlen, védett természeti értéknek minősülő barlangban;  látogatás feltételeinek biztosítása jelentős természetátalakítást nem igényel, ott csak a biztonságos közlekedést lehetővé tevő járószint (létra, lépcső, híd) van kialakítva;  bejárás mozgáskészséget és turistaöltözetet igényel;

16 Turizmus számára megnyitott barlangok  kalandturizmus: kisebb csoportokban, szakvezetővel történő látogatás a viszonylag zavartalan, védett természeti értéknek minősülő barlangban kalandkeresés, aktív pihenés céljából;  látogatás feltételeinek biztosítása természetátalakítást nem igényel, ott csak a biztonságos közlekedés van kialakítva;  barlang, kúszással, mászással történő bejárása mozgáskészséget, fizikai állóképességet valamint barlangi alapfelszerelést (lámpa, sisak, overall) igényel;

17  gyógyturizmus: gyógybarlanggá nyilvánított barlang klimatikus adottságainak, orvosi felügyelet mellett történő, gyógyítási célú igénybevétele egészségügyi panaszok, illetve fájdalmak enyhítése;  jelentős természetátalakítást igényel;  betegek barlangban való tartózkodása illetve a gyógyhellyé kijelölt terület megközelítése érdekében a barlangban biztonságos közlekedést lehetővé tevő járószint, elektromos világítás, pihenőhely van kialakítva;  légzőszervi megbetegedésben szenvedők betegségtüneteinek megelőzése, csökkentése, fizikai kondíciójuk javítása; Turizmus számára megnyitott barlangok

18  fürdő turizmus: barlangokba található, különböző hőfokú vízre épülő gyógy- vagy rekreációs tevékenység,  orvosi javaslatra vagy saját igény szerint;  Miskolctapolcai-tavasbarlang,  Diósgyőrtapolcai-barlang;

19 A Barlangfürdő vízminősége Termál-forrás vízhõmérséklete 29,4 °C Termál-forrás vízhõmérséklete 29,4 °C NO 3 - 1,3 mg/lNO 3 - 1,3 mg/l Cl - 8 mg/lCl - 8 mg/l SO mg/lSO mg/l HCO mg/lHCO mg/l K - 1,9 mg/lK - 1,9 mg/l Ca mg/lCa mg/l Mg ,9 mg/lMg ,9 mg/l Na - 9,2 mg/lNa - 9,2 mg/l

20 A Barlangfürdő Gyógyászati ellátások:  iszappakolás, súlyfürdő, szénsavas fürdő, orvosi gyógymasszázs, tangentor (víz alatti vízsugármasszázs),  víz alatti csoportos gyógytorna, 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás; Wellness szolgáltatások:  frissítő masszázs, aroma olajos masszázs, speciális masszázsok (csokoládés, paprikás, algás),  pedikűr, parafinos kézápolás, UWE Sunboard málybarnító

21 Barlangok megóvása  védettség kiterjed bejáratára, teljes járatrendszerére, a befoglaló kőzetére, képződményeire, formakincsére, bármilyen halmazállapotú kitöltésére,  természetes élővilágára, továbbá a mesterségesen létrehozott, bejárati vagy barlangrészeket összekötő szakaszára;  ha a barlang természetes állapotának fenntartása szükségessé teszi, felszíni területére jogszabály, v. hatóság korlátozást rendelhet el;  védőövezetét a felszíni területen a miniszter jogszabályban állapítja meg;

22 Barlangászathoz szükséges felszerelés  sisak,  lámpák: egy nagyobb fényű fővilágításból és egy kisebb erejű tartalékvilágításból áll, fővilágítást a sisakra erősítik;  nagy erejű halogén vagy LED lámpákat használnak, nagyobb időtartamú expedíciók acetilén gázzal világító karbidlámpákat;  ruházat: thermo-polár anyag, ami polipropilénből van, külső ruha egy overall, ami egy nagy szakítószilárdságú anyagból, cordurából és/vagy vízálló PVC anyagból készül;

23 Barlangászathoz szükséges felszerelés  elsősegély-felszerelés: kisméretű sebkötöző csomag, és egy alumínium túlélőfólia;  beülőheveder (beülő): nagy szakítószilárdságú hevederből készül, a barlangász combjait, derekát, csipőjét fogja körül;  ereszkedőeszközök: ezek térben vagy síkban többször megtörik a kötelet, és az ezáltal megnövekedett súrlódással fékezik a barlangászt;  karabinerek: általában 5 darabra van szükség személyenként, hogy a mászó-ereszkedő gépeket és egyéb felszereléseket rögzítsük magunkon

24 A barlangok. Kataszter és élővilág II. félév 3. óra

25 Magyarország barlangkataszter szerinti felosztása  Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Dokumentációs Szakbizottsága ben elkészítette Magyarország barlangkataszteri számfelosztását,  az Ausztriában bevezetett és gyakorlatban bevált rendszerhez kapcsolódva;  kataszteri határok pontos leírása a Karszt és Barlang folyóirat 1972-es számában megtalálható, amihez képest csak néhány változtatás történt;

26 Magyarország barlangkataszter szerinti felosztása  Alpokalja: Soproni- és Kőszegi hg.;  Budai-, Visegrádi-hg., Pilis;  Mecsek, Villányi-hg.;  Börzsöny, Cserhát, Mátra;  Balatonfelvidék, Bakony;  Bükk;  Vértes, Gerecse;  Aggteleki-karszt, Zemplén;

27 Magyarország barlangkataszter szerinti felosztása 5400 Gömör-Tornai-karszt és a Cserehát  5410 Cserehát és a Bódván túli karszt 5411 Szendrői-hegység és környéke 5411 Szendrői-hegység és környéke 5412 Szalonnai-karszt – Esztramos 5412 Szalonnai-karszt – Esztramos 5413 Bódvalenke környéki karszt 5413 Bódvalenke környéki karszt  5420 Rudabányai-hegység és a Sajó-balparti-dombvidék 5421 Sajó-balparti-dombvidék 5421 Sajó-balparti-dombvidék 5422 Rudabányai-hegység 5422 Rudabányai-hegység  5430 Galyaság  5440 Szilicei-fennsík magyarországi része  5450 Alsó-hegy 5451 Alsó-hegy Ny-i vonulat 5451 Alsó-hegy Ny-i vonulat 5451 Alsó-hegy K-i vonulat 5451 Alsó-hegy K-i vonulat

28 Bevezetés  majd minden barlangban jelen van az élet, kivétel a CO 2 -osak;  szerves élet alaptényezői: általában fagypont feletti hőmérséklet, nedvesség vagy víz, oxigén és táplálék - - barlangi környezet;  Minden barlangban döntő minimum tényező a fény. Ebből a szempontból világosan megkülönböztetendő a fényhatárig terjedő bejárati régió (chasma) a teljesen sötét tulajdonképpeni igazi barlangtól (antron);

29 Az életfeltételek  a fény az állatvilág szempontjából is jelentős tényező, mégis sokkal inkább megszabja bizonyos növények jelenlétét a barlangban;  élnek sötét barlangokban zöld növények, mégpedig moszatok;  szárazföldi állatvilágának életét a helyrajzi, talajtani és meteorológiai tényezők szabják meg:  bejárat helye, égtáj felé fordulása, nagysága, az üregrendszer méretei, bonyolultsága; egy- vagy többszintűsége, a bezáró kőzet hasadékrendszerének fejlettsége;

30 Az életfeltételek  barlang szilárd kitöltéseinek (iszap, homok, kavics, kőhordalék, cseppkőképződmények, jég) minősége és mennyisége döntő lehet az állatfajokra;  éghajlata igazi „mikroklima„ viszonylagosan önálló és független; a bejáraton keresztül a földfelszíni helyi „makroklíma" bizonyos távolságig, mélységig érezteti a hatását;  barlangi levegő mozgásai, belső szélviszonyai többnyire kimutatható összefüggésben vannak a földfelszíni hőmérséklettel és légnyomással, új bejárat a barlang eredeti mikroklímáját gyökeresen megváltoztathatja;

31 Az életfeltételek  barlangok levegőjében általában valamivel több a széndioxid, mint a légkörben. Vannak erősen szén- dioxidos; sőt kénhidrogénes barlangok is;  kevés száraz, állandó nedvesség;  csepegések mértéke és mennyisége kimutathatóan a földfelszíni csapadékviszonyok függvénye, levegő viszonylagos páratartalma 90 % felett van, de általában %;  levegő hőmérséklete a közép-európai barlangokban általában 10±1 C°. Természetesen akadnak melegebbek is, pl. a Veszprémtapolcai Tavasbarlang;

32 Az életfeltételek  vizek hőmérséklete nálunk általában megfelel a levegő hőmérsékletének és a sötét barlangban nem is igen ingadozik, 8-10 C°,  pH általában valamivel 7 felett van. Az oxigén- és a szabad széndioxid-tartalom igen különböző lehet.  A cseppköves barlangok vizében a kalciumhidrokarbonát mennyisége jelentékeny

33 élővilág  barlangi élővilágon (troglobios) belül a növényeket és az állatokat három csoportra osztották fel: barlangi vendégek (trogloxének): véletlenül, szél, víz, ember által behurcolt vagy betévedtek, amelyek létfeltételeiket a barlangban nem találják meg, rövidesen elpusztulnak; barlangi vendégek (trogloxének): véletlenül, szél, víz, ember által behurcolt vagy betévedtek, amelyek létfeltételeiket a barlangban nem találják meg, rövidesen elpusztulnak; barlangkedvelők (troglophilek): tulajdonképpen külvilági fajok, amelyek nincsenek a barlanghoz kötve, azt önként keresik fel; barlangkedvelők (troglophilek): tulajdonképpen külvilági fajok, amelyek nincsenek a barlanghoz kötve, azt önként keresik fel; kialakulhat ott egy állományuk, amely a barlangban szaporodik is; kialakulhat ott egy állományuk, amely a barlangban szaporodik is;

34 élővilág  Barlanglakók (troglobiontok): csak barlangban előforduló fajok, teljesen a barlangi környezethez vannak kötve, csak egészen kivételesen találhatók barlangon kívül.  Többnyire színtelenek, fehérek; szemük csökevényes vagy hiányzik;  három szervezetcsoport aránya a barlangok élővilágában nem egyenlő;  legtöbb mindig a trogloxén és troglophil faj. példányaik főképpen a bejárati szakaszban találhatók, állományaik változók és esetleg ki-, bevándorlást végeznek;

35 növényvilág  legtöbb fejlett növény a nyílásnál;  virágos nővények közül egyesek módosulásokat mutathatnak, termést legtöbbször nem hoznak;  elektromos világítású barlangokban többször megfigyelték, hogy egyes villanykörték körül kialakult egy kis zöldnövény- együttes;  : Baradlából 69, a Béke­barlangból 90, a Mánfai- barlangból 13 moszatfajt írnak le;  barlangok talajában, a besodródott növényi maradványokon, fadarabokon stb. legtöbbször találunk gombákat;

36 gombák, baktériumok  az alacsony hőmérséklet és a sötétség csak kevés fajnak kedvez,  ezért sokan nem jutnak tovább a myceliumképzésnél, torzképződményeket mutatnak és nem hoznak termőtestet;  sok barlangi bogár testén apró, különleges gombák (Laboulbeniales) élnek;  barlangi talajgombák között antibiotikumot termelő fajokat is találtak;  vas- és kénbaktériumok, kórokozó fajok igen kis számban vannak jelen; emberek tartózkodása a levegőben levő csírák számát tetemesen növeli;

37 állatvilág  Föld barlangjaiban talált állatok rendszeres katalógusa, az „Animalium Cavernarum Catalogus" Wolf B. szerkesztésében között jelent meg;  Egysejtűek (Protozoa), barlanglakó nincs közöttük;  Laposférgek (Platyhelminthes): örvényférgek (Turbellaria), denevéreink szervezetében többféle szívóféreg (Trematoda) élősködik;  fonálférgek, gyűrűsférgek (dia): trogloxén vagy troglophil fajok;

38 állatvilág  kagylós- és evezőlábú rákok; bejárati szakaszokon többféle trogloxén szárazföldi ászka (Oniscoidea) található. Érdekes fajunk a Baradlában mindenfelé közönséges, fehér és vak Mesoniscus graniger;  vannak valódi barlanglakó víziászkák; felemáslábú rákok;  kevés az igazi barlanglakó rovar: sok ugróvillás faj (dia);  szitakötők lárvái és fatetvek (Copeognatha) csak mint trogloxének fordulnak elő;  két csökevényes szemű „vakbogár" él: a Baradlában a Duvalites hungaricus, a Lillafüred-környéki Kecske- barlangban pedig a Duvalites Gebhardti (dia);

39 állatvilág  pókok, atkák: Bükk-hegység barlangjaiban és a Baradlában a Porrhomma profundum (dián);  kagylók közül a Baradla- és az Abaligeti-barlang vizeiben kis borsókagylók (dián);  Troglobiontok az Abaligeti-barlang és a mánfai Kőlyuk vak vízicsigái, félcsupasz rablócsiga (dián);  a veszprémtapolcai Tavasbarlangban a fürge csellének egy barlangi formája alakult ki, amely a felszíni fajtársaktól nagyságban, méretekben, színben és élettanilag is különbözik;


Letölteni ppt "A barlangok. Általános bevezetés II. félév 1. óra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések