Fehérjék biológiai jelentősége és az enzimek

Az előadások a következő témára: "Fehérjék biológiai jelentősége és az enzimek"— Előadás másolata:

1 Fehérjék biológiai jelentősége és az enzimek

2 Az egyszerű fehérjéket oldékonyságuk alapján csoportosíthatjuk:
Albumin Globulinok Prolaminok  és gliadinok Protaminok és hisztonok Szkleroproteinek 

3 A fehérjék, a zsírok, a szénhidrátok és a nukleinsavak gyakran egymással kombinálódva új tulajdonságú, nagymolekulákat hoznak létre amelyeket proteideknek nevezünk.

4 Proteidek: Foszforproteidek Mukoproteidek Lipoproteidek Kromoproteidek
Nukleoproteidek Metalloproteidek Ezek az összetett fehérjék az ember testének kb. 20%-át képezik

5 A fehérjeszintézishez 20 féle aminosav szükséges
A fehérjeszintézishez 20 féle aminosav szükséges. Ezek közül 8 féle aminosavat a szervezet nem tud előállítani Ezeket leginkább csak az állati fehérjékkel tudunk a szervezetünkbe juttatni.

6 Amelyeket a szervezet elő tudja állítani bevitt tápanyagokból:
alanin, aszparagin, aszpartonsav, cisztein, cizin, glutamin, glutaminsav, glicin, hidroxiprolin, prolin, szerin, tirozin.

7 Fehérjék az enzimek, amelyek az élő szervezet egyes kémiai folyamatait specifikusan gyorsítják, ezek lehetnek egyszerű vagy összetett fehérjék. Hiányuk súlyos zavarokat idézhet elő az anyagcserében (ezek többnyire öröklött állapotok).

8 Enzimek Az enzimek  biológiai katalizátorok melyek emberben, állatban, növényben alapvető szerepet töltenek be a sejtek életfolyamataiban, az anyagcsere folyamatokban. Az enzimek nem a kémiai átalakulás irányát döntik el, hanem egy adott kémiai reakció sebességét képesek növelni azáltal, hogy csökkentik annak aktiválási energiáját, pl. két molekulát olyan helyzetben kötnek meg a felszínükön, amely azok kapcsolódását elősegíti. Véletlenszerű találkozás helyett tehát rendezett találkozás zajlik le. 

9 Glioxaláz Méregtelenítésben van élettani szerepe.

10 A szervezetben lejátszódó kémiai reakciók általában megfordítható (reverzibilis) folyamatok. A reakció irányát az egyensúlyi állandó, a kiindulási anyag (szubsztrát) és a végtermék koncentrációjának aránya határozza meg. Az enzimek addig képesek csak az átalakulás sebességét befolyásolni, amíg a folyamat egyensúlya be nem áll. A lebontó és felépítő folyamatokat nem mindig ugyanazok az enzimek végzik. 

11 Az enzimek felépítésüket tekintve egyszerű fehérjék, melyek csak aminosavat tartalmaznak és összetett fehérjék, melyek a fehérjemellett egy kis molekulasúlyú nem fehérjetermészetű részeket is tartalmazhatnak. A fehérjéről leváló prosztetikus csoportot nevezik koenzimnek. A koenzimek gyakran valamilyen vitamint tartalmaznak. 

12 Koenzim

13 Az enzimek csoportosítása a katalizált reakció és a kiindulási anyag szerint történik:
Oxireduktázok Transzferázok Hidrolázok Liázok

14 Vannak olyan kémiai anyagok, melyek az enzimreakciókat reverzibilisen (visszafordíthatóan) gátolják. Ezeket a gátló anyagokat inhibitoroknak nevezik. Hasonló szerkezetet mutatnak az enzimekhez, ezért mintegy versenyeznek a "kötődésért", a reakcióba való lépésért. Ilyen versengő gátláson alapul sok antibiotikum gyógyító hatása is. Azonban vannak olyan kémiai anyagok is, melyek irreverzibilisen (vissza nem fordíthatóan) gátolják az enzimek működését, ezeket az anyagokat destroktoroknak nevezik (pl. a fehérjekicsapó anyagok).

15 Az enzimek általában csak akkor és ott aktiválódnak, amikor és ahol szükség van rájuk. Az aktiválás általában az enzimfehérje szerkezetének olyan megváltoztatásával megy végben, hogy az eddig rejtett aktív centruma a felszínre kerül. Az enzimek a különböző sejtalkotórészekben találhatók, és gyakran a sejtváz egy meghatározott helyén helyezkednek el. Az enzimek veleszületett hibája (enzimopátia), részleges vagy teljes lehet, a lelassult kémiai átalakulás anyagcserezavarra, betegség kialakulására vezet

16 Készítette : Marticsek Nikolett