Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 Október 28. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Homokhátság Fejlődéséért NP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 Október 28. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Homokhátság Fejlődéséért NP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 Október 28. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Homokhátság Fejlődéséért NP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. „HAGYOMÁNY ÉS FEJLŐDÉS, HOGY AZ UNOKÁINK IS MEGLÁTHASSÁK…”

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Homokhátság Fejlődéséért NP Kft. – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 8 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 38%-a, 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 11 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 13 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Homokhátság Fejlődéséért NP Kft. területe 16 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 69,481 fő, a városokban élő lakosok száma 43,502 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 69, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Kecskemét 13,788 fő 11,829 fő 11,623 fő 6,262 fő Tiszakécske Lajosmizse Kerekegyháza Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 7 Fejlesztési intézkedések száma 13 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 8 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 11 Homokhátság Fejlődéséért NP Kft. – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 2,811,869 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Homokhátság Fejlődéséért NP Kft. – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪4▪4▪2,811,869 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪2▪2▪1,208,200 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪2▪2▪680,310 ▪A kulturális örökség megőrzése▪1▪1▪373,414 ▪Leader közösségi fejlesztés▪4▪4▪59,500 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪3▪3▪514,632 ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény▪1▪1▪48,316 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪2▪2▪115,000 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok

6 5 Homokhátság Fejlődéséért NP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térség legnagyobb problémáját a foglalkoztatási helyzet, az alacsony jövedelmek, a kis települések vállalkozói inaktivitása valamint a gazdaságban jelentkező tőkehiány okozza. A termékek, termények feldolgozottsági szintje hiányos, az alapanyagokat igen gyakran feldolgozás nélkül értékesítik, így a termelés teljes nyeresége nem helyben jelentkezik. ▪Egyik legnagyobb lehetőség a térség természeti, földrajzi helyzetéből és humánerőforrás bázisából adódik. A változatos, sokszínű termőhelyi adottságok, a térség logisztikai helyzete a gazdálkodás széles skáláját teszik lehetővé. A megyeszékhely felsőoktatási valamint kutatás, fejlesztésben betöltött szerepe a vállalkozások számára megfelelő hátteret biztosít.

7 6 A HVS célja a Kecskeméti kistérség növekvő gazdasága a közös érdekekre alapozva képes legyen kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit. A vállalkozások magas számára építve elindítunk egy intenzív struktúraváltást és ezzel párhuzamosan egy térségi vállalkozásfejlesztési programot. Különösen indokolt ez a mezőgazdasági vállalkozások esetében, akiket alkalmassá kell tenni a hagyományostól eltérő tevékenységi formák bevezetésére. Emellett természetesen nem feledkezünk meg az agráriumban dolgozkról sem, akik számára a piacrajutás feltételeit kívánjuk megteremteni. A HVS célja továbbá az is, hogy megteremtse az EMVA forrásainak felhasználásával az akciócsoport településein a gazdasági fejlődés kereteit a helyi sajátosságok és adottságok figyelembe vételével. Olyan integrált fejlesztések alapjait kívánjuk megteremteni, amelyek erősítik a helyi emberi és közösségi erőforrásokat, és az emberek azon képességét, hogy céltudatosan és hatékonyan tudjanak együttműködni. A gazdaságfejesztésen túl kiemelt feladatként kezeljük a helyi értékek védelmét. A HVS célja a Kecskeméti kistérség növekvő gazdasága a közös érdekekre alapozva képes legyen kihasználni a gazdaságföldrajzi helyzetéből eredő előnyöket, miközben egyensúlyt tart a hagyományok és a modernség illetve a gazdasági növekedés és környezetünk védelme között úgy, hogy teljesíteni tudja a jövő generációival szemben fennálló kötelezettségeit. A vállalkozások magas számára építve elindítunk egy intenzív struktúraváltást és ezzel párhuzamosan egy térségi vállalkozásfejlesztési programot. Különösen indokolt ez a mezőgazdasági vállalkozások esetében, akiket alkalmassá kell tenni a hagyományostól eltérő tevékenységi formák bevezetésére. Emellett természetesen nem feledkezünk meg az agráriumban dolgozkról sem, akik számára a piacrajutás feltételeit kívánjuk megteremteni. A HVS célja továbbá az is, hogy megteremtse az EMVA forrásainak felhasználásával az akciócsoport településein a gazdasági fejlődés kereteit a helyi sajátosságok és adottságok figyelembe vételével. Olyan integrált fejlesztések alapjait kívánjuk megteremteni, amelyek erősítik a helyi emberi és közösségi erőforrásokat, és az emberek azon képességét, hogy céltudatosan és hatékonyan tudjanak együttműködni. A gazdaságfejesztésen túl kiemelt feladatként kezeljük a helyi értékek védelmét. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Homokhátság Fejlődéséért NP Kft. – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 Az akciócsoport területe a Kecskeméti Kistérség területén, a Tisza és a Homokhátság közötti síkvidéken helyezkedik el. A felületét a folyók és a szél formálták, amelynek következtében a Duna-Tisza köze egyik legváltozatosabb felülete jött létre. Földrajzi adottságainak köszönhetően jellegzetes alföldi táj alkult ki tanyákkal, akácerdőkkel, szikes- és homokpusztákkal. A terület ásványi nyersanyagai a folyami homok, a foltokban található tőzeg, valamint agyagféleségek, melyek ipari felhasználása elenyésző. Egyre nő a szerepe a nagy mélységben ( m) található hévízkészletnek (35-75°C), illetve a térségben található ásványvízkészletnek, mely hosszú távon stratégiai jelentőséggel bírhat. A mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen adottságú a terület, de ennek következtében jelentősebb természeti értékek maradtak fenn. A térség uralkodó éghajlata meleg és száraz éghajlat, magas napfényes óraszámmal. Az itt élők fő megélhetését a mezőgazdaság és állatenyésztés adja, de Kecskemétnek, mint megyeszékhelynek meghatározó szerepe van a szolgáltatás és ipari központok területén. Lajosmizse, Tiszakécske és Kerekegyháza városok kiegyenlítettebbé teszik a gazdasági, intézményi és funkcionális kapcsolatokat. A térség gazdaságföldrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvező. Fő közlekedési folyosók (M5 autópálya és ezzel együtt Budapest közelsége, vasút, repülőtér) mentén könnyebben és szívesebben telepednek meg a vállalkozások. Környezeti és természeti szempontból jelentős értékek találhatóak a térségben, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság felügyel. A 16 település közül, amelyek az akciócsoport területén helyezkednek el kettő hátrányos helyzetű Kunbaracs és Szentkirály, amely települések kiemelt figyelmet kaptak a stratégiai tervben. A kistérségben kiemelkedően magas a működő vállalkozások száma, ami a városoknak tudható be. A kecskeméti az egyik leginkább iparosodott kistérség a megyében. (Az 1000 lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma 73 fő.) A kistérség szegény védett műemlékekben, azonban mindenhol vannak nevezetességek, amelyek megőrzésre méltóak. Az alföldi tájegység és a mezővárosi épített környezet, a paraszt-polgári kultúra tárgyi emlékei adják a vidék arculatát. A kistérség földrajzilag rendkívül változatos, ami a turizmusfejlesztésnek kedvező alapja lehet, különösen akkor, ha ez a fejlesztés a Tisza, a termálvízkészlet és a természeti adottságok nyújtotta lehetőségeket integráltan veszi figyelembe. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 A Homokhátság fejlesztésére, az elsivatagosodásának megakadályozására több önálló terv született. Ezek a tervek komplex gazdaságfejlesztési programok, amelyek a térség kedvezőtlen folyamatait tervezik megállítani, ugyanakkor ezek az adottságok jelentik egyben egy diverzifikációra alapozott gazdaságfejlesztési program alapját is, de ehhez szükség van a helyi szereplők bevonására és arra, hogy felkészítsük Őket a változásokra. A térség településeire Kecskemét kivételével jellemző a közigazgatási határon belül megtalálható földutak magas aránya, amely különösen a külterületen élők számára jelentenek problémát. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A Duna-Tisza köze egykor változatos természeti képeit ma is felfedezhetjük a térség területein, amelyek a Kiskunsági Nemzetipark Igazgatósága által jelenleg védett területek. A természeti és néprajzi értékek ötvözetei az alföldi gazdálkodás kultúrköréhez kötődnek. A Duna-Tisza köze legnagyobb földrajzi tájegysége a Homokhátság. Ez adja igazán Kiskunság jellegzetes arculatát. A Homokhátság buckavonulatai csak néhány tíz méterrel magasodnak a Duna és Tisza-völgy fölé. A homokterületek az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. A Homokhátságot három, valamikor összefüggő homokvidék alkotja: a Fülöpházi homokbuckák, Orgovány és Bugac. Ezek közül a legészakibb a Fülöpházi buckavidék, mely az akciócsoport területének egyik legérdekesebb része. Itt a homokbuckákat elsősorban nyílt homoki gyepek fedik. A Kiskunsági Nemzeti Park legkisebb területegysége az Alsó-Tiszavölgyben található. A Lakitelek és Tiszaalpár között fekvő terület hivatalos neve Szikra és az Alpári rét, nagysága 1038 ha. Közismertebb neve a Tőserdő, mely kedvelt vízparti üdülőhely. Az itteni természeti értékek már a Tisza területalkotó tevékenységéhez köthetők. Élővilága a tiszai árterek nyüzsgő életét őrzi. Az elkülönülő tájak rétegtani határain a csapadékosabb időszakokban talajvízforrások is a felszínre törnek. A környék tekintélyes termál- és ártézi víz készlettel rendelkezik, melyet a turizmus ki is használ. A Tisza kivételével a területen jószerével csak időszakos vízállások és vízfolyások találhatók, amely szélsőséges vízgazdálkodás nem kedvez a gazdálkodásnak. A térség szennyezettségi adatai mind a levegő, mind a talaj, mind pedig a talajvízvíz tekintetében az országos átlag alatti értékeket mutatnak. A szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkező települések aránya a kistérségben 27,7%, amely elmarad a megyei átlagtól is. A településszerkezet a szennyvízcsatornázás mellett indokolja egyéb szennyvízelvezetési és kezelési módszerek átgondolását, ugyanis a térség tisztított szennyvíz aránya még kicsi és az is főleg Kecskemét környékére korlátozódik. A települési környezet általában rendezettnek mondható, de fenntartásuk nem minden esetben megfelelő. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/1

12 11 Az akciócsoport területén két hátrányos helyzetű település található: Kunbaracs és Szentkirály. Szentkirály község Kecskeméttől 20 km-re, keletre található. A település lakossága az elmúlt évtizedek csökkenése után 2000 fő körüli létszámon stabilizálódott. A tanyák máig fontos szerepét a településszerkezetben jól jellemzi a külterületi népesség 44 %-os aránya, noha a népesség fogyása jórészt a tanyasi lakosság elvándorlásának következménye. A tanyai népességre jellemző a halmozottan hátrányos helyezet, melynek javítása a nehéz szociális helyzetből fakadóan nehezen kivitelezhető. A község életében napjainkban is meghatározó a mezőgazdaság, melynek arculatát az alapvetően homok jellegű talaj és a kevés csapadék szabja meg: elsősorban a szántóföldi, öntözéses zöldségtermesztés (paradicsom, sütőtök, burgonya és dinnye) a jellemző. Mintegy 300 ha-on folyik szőlőtermesztés. Jellemző állattartás a juhászat, illetve a tejelő tehenészet. Az ipart egy-két kisvállalkozás képviseli a településen, az élelmiszeripar (ásványvíz és méz palackozás), illetve a fuvarozás, gépjármű javítás területén. Kevés a helyi munkalehetőség, sokan kényszerből foglalkoznak csak a mezőgazdasággal, így az átlagos jövedelmi szint alacsony. Jelentős hiányosságok vannak külterületen az infrastruktúra (út, villany) és a közszolgáltatások (hulladékgyűjtés, tömegközlekedés) terén is. Másik hátrányos helyzetű település Kunbaracs. A község Bács-Kiskun Megye északi részén található, a Kecskeméti Kistérség legkisebb lélekszámú települése, 674 fõ lakossal, társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település. Ezen hátrányok felszámolása folyamatosan történik, pályázati források valamint közösségi munka bevonásával. Kunbaracs területe az ún. Érzékeny Természeti Terület (ÉTT) besorolású, amely jelentős természetvédelmi értékkel bír. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

13 12 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 8% 12% 24% 6% 7% 18% 9% 0% 12% 4%

16 15 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 32%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 11% 32% 14% 4% 7% 4% 3% 18% 7% 1% Egyéb tevékenység 0%

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 6.0%, ami 0.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6.0% ▪Változás 2003-hoz képest 0.3 százalékpont

18 17 A térségben a legtöbb munkahely Kecskeméten van és létesül napjainkban is. Ezért sok kistelepülésen a foglalkoztatási helyzet sokszor a város megközelíthetőségének függvénye. Továbbra is kevés a helyi kis- és középvállalkozó, illetve rendkívül alacsony az általuk foglalkoztatottak száma. Foglalkoztatási szempontból érzékeny terület a hátrányos helyzetűek (elsősorban állami gondozásban lévő, onnan kikerülő személyek, romák és hajléktalanok, veszélyeztetettek lakhatási és munkahely-teremtési) elhelyezkedési gondjai. Az e célcsoportba tartozóknak jellemző élethelyzetük miatt nagyon nehéz megoldást találni, ha állást keresnek. A munkaerő-piaci helyzet javítása csak a piac szereplőinek összefogásával valósulhat meg. A munkanélküliség csökkentéséhez a munkaerőpiacról kiszorult szereplők tenni akarása mellett szükséges a munkaadók és a munkaügyi központok segítsége. A térség helyzete a megyében foglalkoztatottsági szempontból is kedvezőbb Kecskemét jó gazdasági és infrastrukturális helyzetének köszönhetően, ami részben elfedi a kisebb települések munkaügyi problémáit. A kistelepüléseken sokszor a városi munkahelyekre való közlekedés nehézsége is növelheti a munkanélküliek számát. A tömegközlekedés racionalizálása különösen a térség határain elhelyezkedő kistelepülések munkavállalói számára okoz munkavállalási nehézségeket.A munkanélküliek szakmai végzettség szerinti összetétele a térségen belül is heterogén képet mutat. A kisebb községekre jellemzőbbek azok a foglalkozások, amelyek inkább a mezőgazdasághoz, a szövetkezetekben korábban működő melléküzemágakhoz köthetők, míg a nagyobb településeknél, városoknál dominánsabb a szolgáltató ágazathoz kötődő munkakör. Az viszont egyértelműen kijelenthető, hogy minden településen az egyéb fizikai (segédmunka) foglalkozás volt a legnagyobb arányú. Igen pozitív az a tény, hogy a megyében foglalkoztatott középfokú végzettségűek közel harmada, és a felsőfokú végzettségűek szintén közel harmada a Kecskemét-Tiszakécske térségben állt alkalmazásban. Ebben természetesen jelentős szerepe van annak, hogy Kecskemét város olyan megyei székhely, ahol a régió gazdasági kapacitásának, szellemi tőkéjének jelentős része koncentrálódik. A kistérség fejlődését többek között ezekre a rendelkezésre álló erőforrásokra kell és lehet alapozni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

19 18 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Kecskemét székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7 db 5 db 4,463 fő 19% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 19%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

20 19 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Kereskedelem, javítás ▪Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪955 ▪730 ▪670 ▪534 ▪468 Árbevétel (ezer Ft) ▪23,900 ▪32,300 ▪10,200 ▪4,500 ▪10,400 Működés helye a térségben ▪Kecskemét Főtevékenység ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása ▪5139 Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme ▪6021 Menetrendszerű egyéb szárazföldi személyszállítás ▪1587 Fűszer, ételízesítő gyártása Név ▪Phoenix Mecano Kecskemét Kft. ▪Knorr Bremse Fékrendszerek Kft. ▪Univer-Coop Zrt. ▪Kunság Volán Zrt. ▪Univer Product Zrt

21 20 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Építőipar ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪380 ▪196 ▪190 ▪178 ▪162 ▪Tiszakécske ▪Lajosmizse ▪Tiszakécske ▪Kerekegyháza ▪2911 Motor, turbina gyártása (kivéve: légi-, közútijármű- motor) ▪2213 Időszaki kiadvány kiadása ▪1511 Húsfeldolgozás, - tartósítás ▪4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése ▪1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Andritz Kft. Név ▪Olivia Kft. ▪Vakond Kft. ▪AVILAND Kft. ▪Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft

22 21 A térségben a társas vállalkozások ezer főre jutó száma kedvező, de nem mondható el ez az egy lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem tekintetében. A társas vállalkozások hangsúlyosabban vannak jelen, mint a megye más térségeiben, de az országos összehasonlításban az átlagosnál még mindig magasabb az egyéni vállalkozások részesedése. Az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások. kecskeméti kistérségben összesen regisztrált vállalkozás található, melynek 73,7%-a működő vállalkozás. Ez 2% ponttal magasabb az országos átlagnál, ennek ellenére csak 111. a kistérségek között és 9. a megyében. A térségben egyéni vállalkozás működik, amely több mint 4,5%-al haladja meg az országos átlagot. A szektorok közötti megoszlás tekintetében a mezőgazdasági vállalkozások aránya megfelel a megyei átlagértéknek, viszont így jelentősen meghaladja az országosat. A szálláshely- szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedő vállalkozások részaránya a nem éri el még az országosnál jelentősen alacsonyabb megyei átlagot sem. Az iparból kiemelkedik az alumínium feldolgozás, a mezőgazdasági és vegyipari gépgyártás, a kéziszerszámgyártás, de több településen megjelent a könnyűipar: cipőgyártás, fafeldolgozás, konfekció- és kézműipar. Az élelmiszeriparban termények és állatok feldolgozásával, tejtermeléssel, müzli- és tésztagyártással, konzervipari tevékenységgel foglalkoznak, de megtalálható a szesz- és sütőipari tevékenység, ásványvíz palackozás is. A termelési tradíciók és az infrastruktúra alakulás jelentősen befolyásolta a kistérség élelmiszeriparát. A feldolgozóipar néhány szakágazatában nagy a koncentráció - baromfifeldolgozás, gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, borászat, sütőipar, malomipar, takarmány-feldolgozás, tejfeldolgozás -, ugyanakkor sok kisüzem is alakult. Kecskeméten és a kistérség városaiban, nagyobb településein megfigyelhető a területi koncentráció is. A konzervipari kapacitás is itt a legnagyobb a megyében. Kecskeméten a hűtőipari üzem lehetővé teszi a feldolgozott kertészeti és húsipari termékek tárolását. A kecskeméti hűtőház közel tonna mélyhűtött termék tárolására képes. A kistérség pezsgőgyártása (Szikrai Borászati Kft. Nyárlőrinc), gyümölcslé előállítása világszínvonalú, a termékek nagy mennyisége kerül export piacokra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

23 22 A térségben az építőipar minden ága megtalálható a tervezéstől, a magas- és mélyépítésen át a szakipari tevékenységekig. A vállalkozói tevékenységet segíti, ösztönzi a térségben található két ipari park, ahol a multinacionális cégek mellett hazai vállalkozások is megtelepedtek. Az EU kiemelt területként jelölte meg az innováció támogatását, amihez Kecskemét felsőoktatási és kutatási intézményrendszere megfelelő hátteret biztosít. A fentiek alapján látható, hogy a kedvező, illetve kedvezőtlen adottságok nem minden településre mondhatók ki, nem is ugyanolyan súllyal jelentkeznek ezek az elemek. A célkitűzések megfogalmazásakor és különösen a konkrét programok kidolgozásakor alapvetően figyelembe kell venni ezeket a térbeli eltéréseket. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység25 Vallással kapcsolatos tevékenység3 Sporttal kapcsolatos tevékenység38 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység47 Oktatással kapcsolatos tevékenység43 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 9 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 23 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 9 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 7 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 17 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 7 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 16 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 5 Nemzetközi kapcsolatok4 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 29 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

25 24 A KSH adatai alapján az érintett térségben kb. 270 civil szervezet van. A szervezetek nagy része kultúrával, sporttal, a szabadidő eltöltési lehetőségek biztosításával, valamint oktatással foglalkozik. Emellett jelentős az ifjúsággal foglalkozó szervezetek száma is. A helyi közösségek nem csak a hagyományok ápolásában, produkciók, előadások, műsorok létrehozásában jeleskednek, rekreációs, egészségügyi, nevelési szolgálatot nyújtanak, hanem színterei a szocializációnak, az önmegvalósításnak, a kapcsolatépítésnek emberek és szervezetek között. A térség civil szervezeteinek jelentős a közösségteremtő, - építő szerepe. A vadász, horgász egyesületeken kívül nem találhatók olyan szervezetek, amelyek jelentősnek mondható szolgáltatást nyújtanának helyi, vagy térségi szinten és ebből "jelentős" bevételre tennének szert. Sajnos így a szervezetek legtöbbjének csak pályázati pénzekből, adományokból és csekély mértékben tagdíjakból van bevétele. Helyzetük ennek következtében kiszolgáltatott és labilis. A térségben 6 településen működik polgárőrség és 4 helyen önkéntes tűzoltóság, amely a lakosság önszerveződő képességét bizonyítja. Bár általánosságban jellemző, hogy alacsony a gazdálkodást segítő szervezetek száma a mezőgazdálkodással foglakozók 4 helyen alapítottak gazdakört, illetve 3 településen működik hegyközség. Országos tendencia, hogy a szociális területen működő segítő szervezetek száma nő, kistérségünkben is jelentős számban működnek e területen szervezetek (16 szervezet). Településfejlesztéssel, város- és faluszépítéssel 15 helyen foglalkozik egyesület és alapítvány (főleg az utóbbi). Ezek egy része közalapítványként működik, tehát önkormányzati alapítású. Feltételezhető, hogy forrásgyűjtéssel foglalkoznak a szervezetek az önkormányzati feladatok megoldása érdekében. Egyre több településen van környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezet. Összegzésként leírható, kevés a valódi közéleti cselekvést lehetővé tevő, aktivitást feltételező szerveződés. A szervezetek legtöbbje nem aktív, alkalmi összejöveteleket tartó csoportosulás. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1

26 25 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 827 fővel nőtt, ami arányosítva 1%-os növekedést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 827 fővel nőtt ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal nőtt Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 68,65468,71468,87569,31269,

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 64% 20% 10% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

28 27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 11% 6% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 12% 30% 9% 6% 19% 9% 26% 12% 10% 17%

29 28 A térség lakosságszáma a legtöbb településen csökkent vagy stagnál, annak ellenére, hogy összegészében egy kis mértékű növekedés tapasztalható a megyeszékhely vonzásának köszönhetően. Ez az elvándorlás elsősorban a fiatalok és felsőfokú iskolai végzettségűeket érinti leginkább. Az elvándorlás legfontosabb okai között lehet megemlíteni a kevés helyi munkalehetőséget, a lakáshoz jutási nehézségeket, az emelkedő ingatlanárakat, a fiatal családok számára szüksége szolgáltatások (pl.: bölcsőde, óvoda, iskola)hiányosságát, illetve a kevés szabadidős és szórakozási lehetőséget. Az elmúlt években a természetes szaporodás a térség majdnem minden településén negatív, csupán Ballószögön, Helvécián és Városföldön haladta meg az élveszületések száma a halálozásokét. A külterületen a majdnem minden harmadik lakosa él. A legmagasabb külterületi népességet Fülöpháza és Helvécia községekben találjuk, ahol a népesség majdnem 60%-a külterületi lakos. A térségben nagy hagyománya van a tanyasi életformának, amit a múlt rendszer tanyapolitikája csak csökkenteni tudott, megszüntetni nem. A népesség korösszetétele nem mondható kedvezőnek a térségben. Kifejezetten fiatalos korösszetétel jellemzi azonban Ballószögöt, Felsőlajost, Helvéciát, Nyárlőrincet és Városföldet. Ezek a falvak Kecskemét közelsége miatt vonzzák a fiatal népességet, akik a nagyvárosból költöztek ki. Ellenben igen kedvezőtlen korösszetételű településeket is találunk a kistérségben. Ilyen például Kunbaracs és Tiszaug, ahol a 60 év fölöttiek aránya jelentősen meghaladja a 15 év alattiak arányát. A népesség iskolai végzettség szerinti összetételére a 2001-es népszámlálás adatai alapján a térségben a 7 évnél idősebb népességből 2788-an (a 7 évnél idősebb lakosság kb 1,8%-a) egyetlen iskolai osztályt sem végzett el, annak ellenére, hogy a térség minden településén van általános iskola. Ugyanekkor fő (9,8%) rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Kecskeméten kiemelkedően magas (12,7%) a környező településekhez képest, de ez megyeszékhelyi és nagyvárosi funkcióival, illetve főiskoláival magyarázható. A kistérség felsőfokú végzettségűinek több, mint 84%-a él itt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/1

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 19% 6% 0% 75% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

32 31 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

33 32 A térség infrastruktúra ellátottsága - hazai viszonylatban - az átlagosnál jobbnak mondható. Jelentős eredmények születtek a gáz-, a villamosenergia-hálózat és a közüzemi vízhálózat kiépítése területén. Elmondható, hogy napjainkra a kistérség minden településében kiépült a vezetékes víz- és gázhálózat, az energiaellátottság pedig az országos átlagot meghaladó. A gazdaság-, és a térségi kapcsolatok fejlesztése szempontjából meghatározó infrastrukturális elemek - elsősorban a közúthálózat és a távközlés - jelentős fejlődésen mentek keresztül. A térséget a megvalósult beruházásoknak köszönhetően (M5, elkerülő utak) viszonylag sűrű főútvonal-hálózat jellemzi, amely jól feltárja a térség egy részét a legfontosabb forgalmi irányokban. Továbbra is gondot okoz a meglévő alsóbbrendű úthálózat karbantartása, felújítása és a mellékút- hálózat sűrűségének és kiépítettségének a kérdése, aminek következtében sok település elérhetőségi szempontból még napjainkban is félperiférikus, periférikus helyzetben található. A vidékfejlesztés szempontjából a földutak és a mezőgazdasági összekötőutak fejlesztése, karbantartása kulcsfontosságú, aminek megoldása érdekében az önkormányzatok rendszeresen pályáznak. A térségben Kecskeméten keresztül vezet a Dél-alföld legforgalmasabb vasútvonala. A vasúthálózatot a Kecskemét központúság és a meglehetősen elmaradott műszaki állapotok jellemzik. Az elmaradó fejlesztéseknek is köszönhetően a vasút versenyképessége a közúttal szemben fokozatosan csökkent. Az egyetlen korszerűnek mondható villamosított szakasz a Budapest-Kecskemét-Szeged vonal. A szárnyvonalak leépítése a térséget is érintette. Ezek kérdése továbbra sem megoldott. Keskeny-nyomtávú vasútvonal fut Kecskemét-Törökfái - Kiskőrös, Kecskemét - Törökfái - Kiskunmajsa között amely a külterületi lakott helyek összeköttetése és a hivatásforgalom mellett idegenforgalmi célokat is szolgálnak. A Tisza, mint viziút jelenlegi csekély kihasználtsága és főként rekreációs és turisztikai jellege miatt nem szerepeltethető közlekedés szempontjából tényezőként, de fejlesztési lehetőségként mindenképpen érdemes számolni vele. Az önkormányzatok legfontosabb feladata az egészséges ivóvíz biztosítása. A térség ivóvízhálózata közel minden település belterületi lakosságának vízellátását biztosítja. Az ivóvízellátásban néhány telepölésen minőségi problémák (Felsőlajoson vas, mangán, Fülöpháza vas, mangán) tapasztalhatók. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

34 33 A térség közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakásainak aránya még mindig az országos átlag alatt marad. A térségben jelenleg 5 település rendelkezik részleges szennyvízcsatorna hálózattal, a többi település csatornázatlan. A legtöbb településén a szennyvíztisztítás és csatornázás kiépítése a legfontosabb feladat. A többi településen is folyamatban van az uniós elvárásoknak megfelelő szennyvízcsatorna-hálózat tervezése. A lakossági villamosenergia-ellátás helyzete a belterületeken megfelelő, a tanyavillamosítás a jelentős külterületi tanyavilággal rendelkező település legfontosabb programjai között szerepel. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

35 34 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %64% %43%

36 35 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,933 ▪Község▪3,127 ▪Község▪990 ▪Község▪971 ▪Község▪4,253 ▪Város▪13,788 ▪Város▪6,262 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Ágasegyháza Ballószög Felsőlajos Fülöpháza Helvécia Kecskemét Kerekegyháza Munkanél- küliség (%) ▪7.07% ▪0.83% ▪4.83% ▪9.29% ▪8.60% ▪5.22% ▪4.88% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪408,653 ▪540,766 ▪395,553 ▪343,714 ▪514,329 ▪700,342 ▪404,892 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.807 ▪0.000 ▪0.743 ▪1.305 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.059 ▪0.451 ▪0.548 ▪0.024 ▪0.145 ▪0.033

37 36 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪660 ▪Község▪1,740 ▪Város▪11,623 ▪Nagyközség▪4,645 ▪Község▪2,409 ▪Község▪1,972 ▪Város▪11,829 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kunbaracs Ladánybene Lajosmizse Lakitelek Nyárlőrinc Szentkirály Tiszakécske Munkanél- küliség (%) ▪7.40% ▪6.13% ▪6.84% ▪6.29% ▪6.21% ▪4.42% ▪5.95% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪287,485 ▪335,315 ▪393,676 ▪450,423 ▪434,693 ▪340,777 ▪437,893 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.564 ▪0.458 ▪0.000 ▪0.321 Alacsony** kat. (db/fő) ▪2.588 ▪0.000 ▪0.029 ▪0.897 ▪0.000 ▪0.848

38 37 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,011 ▪Község▪2,268 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Tiszaug Városföld Munkanél- küliség (%) ▪6.97% ▪4.52% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪361,369 ▪593,470 Magas** kat. (db/fő) ▪0.581 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.843 ▪0.000

39 38 Települések egy mondatos jellemzése 1/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ágasegyháza ▪„Vállalkozások tőkehiánya, helyi munkalehetőség hiánya, gyenge minőségű termőtalaj” ▪Ballószög ▪„Településen a közlekedési infrastruktúra és közlekedésbiztonság hiánya. / járdák, kerékpárutak, burkolt utak minősége, illetve hiánya/ Az új településrész bevonása a település életébe.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti környezet, szerencsés fekvés, M-5-s autópálya közelsége, lefolytott termálkút gyógyturizmuban és üvegházas kertészetben történő hasznosítása.” ▪„Növekvő lakosságszám. Megyeszékhely közelsége, ipari, mezőgazdasági tevékenység végzésére alkalmas terület. Kapcsolattartás, együttműködés a szomszédos településekkel.”

40 39 Települések egy mondatos jellemzése 2/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Felsőlajos ▪„'szennyvízhálózat hiánya " az elsivatagosodás veszélye, és roml ó vízháztartás "' tanyán élők rossz munkakörülményei "" településen élők alacsony szakképzettsége ""' munkalehetőségek hiánya a településen” ▪Fülöpháza ▪„munkanélküliség, tömegközlekedés, iskola megszűnése” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„' új gazdasági övezetek építése " munkahelyteremtő beruházások támogatása "' különböző ipari övezetek alakítása "" a település kedvező földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a lovaskultúra,- turizmus fejlesztése ""' tanyaprogram” ▪„munkahely teremtés, alsó tagozatos oktatás helyben történő megoldása”

41 40 Települések egy mondatos jellemzése 3/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Helvécia ▪„Helvécia község területe két fő részre osztható a fejlődő és városiasodó és a településtől ilyen infrastrukturát elváró belterületre, és a Kecskeméttől távol lévő egyre szegényedő külterületre. Sok külterületi lakosnak a tányájához tartozó földterület nyű” ▪Kecskemét ▪„Infrastrukturális és közlekedési hálózatfejlesztési hiányosságok, a tervezett beépítésre szánt és belterületbe vonandó területek közterületeinek kialakítása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helvécia község külterülete része a Kiskunsági Nemzeti Parknak, más favirizált pusztai településekhez viszonyítva a köncsögi tanyavilága és a táj gyakorlatilag érintetlen. Néhai Kerekes Ferenc és néhai Géró György művészek országos szinten is kiemelkedő” ▪„Uniós kapcsolatok bővítése, interregionális gazdasági, kulturális és kutatási programok megvalósítása, integrált logisztikai és szolgáltató rendszerek bővítése, turizmus és idegenforgalom.”

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 4/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kerekegyháza ▪„1. A településen 3 feladatellátási helyen működi az óvoda, amely több szempontból problémát jelent;2. A vízutánpótlás helyzete, az elsivatagosodás; 3. Az állandó rendőrségi jelenlét hiánya, mert a településen nincs rendőrőrs, csupán körzeti megbízotti iroda működik; 4. Fenntartható fejlődés alapjait jelentő infrastrukturális fejlesztések hiánya, amelyek most kerülnek kialakításra.” ▪Kunbaracs ▪„Munkahelyek hiánya és az ebből adódó megélhetési nehézségek, gazdasági szereplők hiánya, kiépített utak hiánya, tanyás térségekben elektromos energia hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„1. A település geofizikai adottságai alapján gazdaságfejlesztésre alkalmas terület; 2. A turizmustovábbi fejlesztési lehetőségei, mivel ez a terület már több évtizedes hagyományokkal rendelkezik; 3. Kecskemét város vonzáskörzetéhez tartozás hatásai.” ▪„Érintetlen természeti környezet, termál víz jelenléte, mezőgazdasági területek hasznosítása.”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 5/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ladánybene ▪„Korlátolt munkaképességű személyeket foglalkoztató vállalkozás hiánya, Fiatalok számára közösségi szintér hiánya” ▪Lajosmizse ▪„1.) Települsé 2/3 része nincs csatornázva 2.) Az utak állapota felújításra szorul, egyrészük meg aszfaltozásra. 3.) A város központjában lévő Iskola-tó rekultivációja 4.) Intézményhálózat felújítása 5.) Mezőgazdaságban dolgozók segítése, összefogása 6.) Közösségi terek hiánya 7.) Közbiztonság fejlesztése” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Tanyasi turizmus fejlesztése” ▪„1.) Turizmus fejlesztése 2.) Ipari területek fejlesztése ( az M5 az M8 és a vasút hálozat mellett helyezkedik el a város területileg) 3.) Mezőgazdaságból élők összefogása, biogazdálkodás erősítése.”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 6/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Lakitelek ▪„Tősfürdő szezonalitása, Tősfürdő szálláshely-kapacitásának hiánya, Ipari parkok hiánya, ehhez szükséges infrastruktúra hiánya, egészségügyi infrastruktúra hiánya, M44-es autópálya hiánya” ▪Nyárlőrinc ▪„Magas az időskorúak száma, alacsonyak a jövedelmek” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Tőserdő mint üdülőterület, a leendő M44- es autópálya” ▪„Mezőgazdasági kistrermelés léte”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 7/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szentkirály ▪„kevés helyi munkalehetőség” ▪Tiszakécske ▪„Településünk közúton való megközelítése rossz az utak minősége miatt. Magas munkanélküliségi arány, főleg a nők és az alacsony iskolai végzettségűek körében. A település lakossága csökken, ugyanis évek óta magasabb a halálozások száma, mint a születéseké. A probléma még a szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, valamint az idegenforgalom területén legalább 3 csillagos szálloda hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„mezőgazdasági (kertészeti) termelés” ▪„A település elhelyezkedéséből adódóan az Élő-Tisza valamint holtágainak fejlesztése fontos az idegenforgalom szempontjából, de nem szabad kihagyni a 2 termálfürdőt sem a felsorolásból. Emellett magas szintű ipari tevékenység működik a városban ami elsősorban az Andritz Kft.-nek köszönhető.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 8/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszaug ▪„demográfiai helyzet” ▪Városföld ▪„A település közigazgatási területén tevékenykedő 68 társas vállalkozásból mintegy 8 vállalkozás által okozott környezetterhelés (szag, zaj, por stb.) és a tehergépkocsi forgalmi terhelés intenzitása” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„természeti környezet, rekreációs övezet kialakulása” ▪„A legfontosabb lehetőséget is a társasvállalkozások munkaerőt foglalkoztató és helyi adó fizetési készsége teremti meg, azon kívül, hogy a település földrajzi elhelyezkedése is kifejezetten jónak mondható”

47 46 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

48 47 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 7 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 13 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi vállalkozások fejlesztése” ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„Helyi közösségi infrastruktúra fejlesztése” ▪„Helyi életminőség fejlesztése” ▪„Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” Fő fejlesztési prioritás ▪„A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztése” ▪„Társadalmi tőke erősítése” 47 3 db 1 db 2 db 3 db 1 db 2,610,185 1,208, , , ,414 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 1 db 2 db 264, ,000

49 48 ▪Közösségi marketing tevékenység Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7 A legtöbb forrás – 75,000 EUR – a(z) Nemzetközi együttműködések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Agrárlogisztikai központ létrehozása és térségi minőségtanúsítási rendszer kialakítása ▪Vállalkozások technológiai és infrastruktúrális fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Allokált forrás (EUR) 48, ,000 2,161,869

50 49 ▪A helyi adottságokra épülő turisztikai fejlesztések támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/7 A legtöbb forrás – 75,000 EUR – a(z) Nemzetközi együttműködések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 1,208,200

51 50 ▪A térség közösségi helyeinek fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/7 A legtöbb forrás – 75,000 EUR – a(z) Nemzetközi együttműködések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Külterleti földutak és mezőgazdasági összekötő utak karbantartása, javítása Fő fejlesztési prioritás: Helyi közösségi infrastruktúra fejlesztése Allokált forrás (EUR) 482, ,500

52 51 ▪Közbiztonság fejlesztése civil szervezetek bevonásával Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/7 A legtöbb forrás – 75,000 EUR – a(z) Nemzetközi együttműködések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése ▪Kultúrális, sport és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 29, , ,310

53 52 ▪A helyi építészeti, természeti és kulturális értékek védelme, megőrzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/7 A legtöbb forrás – 75,000 EUR – a(z) Nemzetközi együttműködések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 373,414

54 53 ▪A 4 EUME üzemméret alatti mezőgazdasági kistermelők, családi gazdaságok fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/7 A legtöbb forrás – 75,000 EUR – a(z) Nemzetközi együttműködések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztése Allokált forrás (EUR) 264,632

55 54 ▪Nemzetközi együttműködések Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/7 A legtöbb forrás – 75,000 EUR – a(z) Nemzetközi együttműködések fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Fenntartható együttműködési formák támogatása Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése Allokált forrás (EUR) 75,000 40,000

56 55 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

57 56 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 8% 12% 24% 6% 7% 18% 9% 0% 12% 4% 13% 38% 17% 5% 8% 5% 4% 0% 9% 2% 0% 70% 10% 0% 10% 0% 10% 0% 25% 0% 13% 0% 25% 38% 0% 25% 0% 13% 0% 25% 38% 0%

58 57 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„Támogatni kell a mikrovállalkozások megalakítását és a már meglévők fejlesztési elképzeléseit. A vállalkozók közül elsősorban a versenyképes helyi ipari, építőipari, élelmiszeripari és egyéb ipari terméket előállítók, és más szolgáltatásokat nyújtók számára támogatást kell nyújtani eszközbeszerzésekre, minőségi fejlesztésekre, a termelés technológiájának korszerűsítésére. Támogatni kell különösen az innovatív, környezetkímélő és energiahatékony fejlesztési elképzeléseket és azokat amelyek a termékek és szolgáltatások színvonalát javítják.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Új vállalkozások jönnek létre illetve a meglévők megerősödnek, amelyek javítják a foglalkoztatási mutatókat. A korszerű technológia következtében nő a termékek feldolgozottsága, nő a hatékonyság és javul az értékesítés. A minőségi termékek, szolgáltatások piacképesebbek, nagyobb értéket képviselnek, vagy kisebb enregia illetve munkaráfordítást igényelnek, így nő a vállalkozások árbevétele.”

59 2 58 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„Támogatni kell a mikrovállalkozások megalakítását és a már meglévők fejlesztési elképzeléseit. Gazdák, termelők, vállalkozók közül elsősorban a versenyképes helyi mezőgazdasági terméket előállítók számára támogatást kell nyújtani eszközbeszerzésekre, minőségi fejlesztésekre, a termelés technológiájának korszerűsítésére. Támogatni kell különösen az innovatív, környezetkímélő és energiahatékony fejlesztési elképzeléseket és azokat amelyek a termékek és szolgáltatások színvonalát javítják.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Új vállalkozások jönnek létre illetve a meglévők megerősödnek, amelyek javítják a foglalkoztatási mutatókat. A korszerű technológia következtében nő a termékek feldolgozottsága, nő a hatékonyság és javul az értékesítés. A minőségi termékek, szolgáltatások piacképesebbek, nagyobb értéket képviselnek, vagy kisebb enregia illetve munkaráfordítást igényelnek, így nő a vállalkozások árbevétele.”

60 59 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Azoknak a mezőgazdasági kistermelőknek támogatása, akik nem érik el a 4 EUME üzemmértet. A hagyományos háztáji növénytermesztés és állattenyésztés mellett támogatni kell az új termesztési irányok (biotermelés, gyógy- és fűszernövények, kézimunka-igényes kertészeti kultúrák), az új termelési módszerek bevezetését, a termékfeldolgozást és az előállított termékek értékesítését, az őshonos állatfajták tenyésztését.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A támogatással a településeken a legfejlődőképesebb gazdaságok működése erősödik, melynek eredményeképpen a kistermelők jövedelme megnő, megélhetésük stabillá válik, valamint kismértékben hozzájárulnak a települések foglalkoztatási rátájának növekedésének. Bővül a helyi termékek kínálata, amely ösztönzi a turizmust is. A megtermelt és helyben előállított termékek számára lehetőség nyílik a térségen belüli értékesítésre.”

61 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 4 ▪„A támogatással rentábilisan működő gazdaságok és földhasználatok alakulnak ki, amely a kistelepülések foglalkoztatási problémáira jelent megoldást és a kistermelők jövedelme is megnő, megélhetésük stabillá válik. Bővül a helyi termékek kínálata, amely ösztönzi a turizmust is. A megtermelt és helyben előállított termékek számára lehetőség nyílik a térségen belüli értékesítésre.” ▪„A támogatással a településeken a legfejlődőképesebb gazdaságok működése erősödik, melynek eredményeképpen a kistermelők jövedelme megnő, megélhetésük stabillá válik, valamint kismértékben hozzájárulnak a települések foglalkoztatási rátájának növekedésének. Bővül a helyi termékek kínálata, amely ösztönzi a turizmust is. A megtermelt és helyben előállított termékek számára lehetőség nyílik a térségen belüli értékesítésre.” 60 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

62 61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Kereskedelem, javítás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Agrárintegrációs, agrárlogisztikai központ létrehozása. A helyi vállalkozók export- kapacitásának növelését szolgáló ún. integrált termelési rendszer létrehozása, amelynek következő fázisa egy önálló brand (védjegy) kialakítása, amely illeszkedik a kistérség egyéniségéhez, tükrözi egyediségét és a turizmushoz kacsolódva maradandó értéket teremt, ugyanakkor képes garantálni a folyamatos minőséget. Ezt követi a piac igényeit figyelő ún. piacelőrejelző információs szolgáltatás fejlesztése, a kistérség vállalkozásainak közös, egységes hazai- külföldi értékesítési csatornák növelése érdekében, és az ehhez megfelelő szakember(ek) tréningje, felkészítése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Létrejön egy agrárlogisztikai központ, amely hozzájárul a helyi termékek piaci értékesítési lehetőségeinek növeléséhez. Ennek első lépése egy két-három boltból álló hálózat, ahol a térségre jellemző védjegy által garantált minőségű áruk kerülnek értékesítésre. Az agrárlogisztikai központ kialakít és működet egy térségi minőség- tanúsítási-, illetve védjegy-rendszert, amely biztosítja a termékek egységes minőségét.”

63 ▪„Egyéb tevékenység” 6 ▪„Egységes turisztikai és helyi termékeket bemutató kínálati portfólió összeállítása, amely a térség turisztikai és gazdasági adottságait összehangolt kínálattá fejleszti. Ezzel összhangban egy helyi termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó védjegy, brand, termékminősítési rendszer kialakítása, valmint az ehhez kapcsolódó átfogó marketing stratégia kidolgozása. Olyan egyéni marketingtevékenységek támogatása, amelyek ezzel összhangban vannak és amelyek előnyt jelentenek a közösség számára is, összhangban a térségi agrárlogisztikai központ által összehangolt törekvésekkel, hogy a helyi termékek piacra jutását elősegítse. Egy összefoglaló, színvonalas marketing eszköz elkészítéséhez a gazdasági élet szereplői is szívesen hozzájárulnak.” ▪„A közösségi marketing eszközrendszere magas szintű informatikai szolgáltatással kiegészítve elérhető a térség ismertségének növekedése. A turisztikai programok, helyi termékek és szolgáltatások promóciójának közvetett hatása a gazdasági élet területén is jelentkezik, amely bővülő ügyfélkört, növekvő megrendeléseket és egyre nagyobb árbevételt jelent a jövőben a térségben tevékenykedő vállalkozások számára. A megoldás várható eredménye egy térségi védjegyrendszer kialakítása és ezzel összefüggésben egy marketing stratégia elkészítése.” 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

64 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Javítani kell egyrészt a turizmus technikai és infrastruktúrális feltételeit, másrészt ki kell alakítani egy olyan szervezetet és intézményrendszert, amely széleskű marketing tevékenységgel hívja fel a figyelmet a térség turisztikai kínálatára. A testvérvárosi kapcsolatok mentén elindulva térségi turisztikai programot kell összeállítani és népszerűsíteni, ki kell alakítani egy egységes turisztikai arculatot. Meg kell termteni az érdekelt vállalkozások közötti együttműködést.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A helyi turisztikai értékek számbavételével egy rendkívül változatos turisztikai programkínálat alakul ki, amely nagy számú turistát vonz a térségbe. Emellett javul a szolgáltatások színvonala, nő a vendégéjszakák száma és ezzel összefüggésben nőnek a helyi vállalkozók, önkormányzatok bevételei is. A térség ismertté válik a turisták számára, a kisebb települések is bekapcsolódnak a turizmus téségi vérkeringésébe.” Szektor

65 ▪„Egyéb tevékenység” 8 ▪„Javítani kell egyrészt a turizmus technikai és infrastruktúrális feltételeit, másrészt ki kell alakítani egy olyan szervezetet és intézményrendszert, amely széleskű marketing tevékenységgel hívja fel a figyelmet a térség turisztikai kínálatára. A testvérvárosi kapcsolatok mentén elindulva térségi turisztikai programot kell összeállítani és népszerűsíteni, ki kell alakítani egy egységes turisztikai arculatot. Meg kell termteni az érdekelt vállalkozások közötti együttműködést.” ▪„A helyi turisztikai értékek számbavételével egy rendkívül változatos turisztikai programkínálat alakul ki, amely nagy számú turistát vonz a térségbe. Emellett javul a szolgáltatások színvonala, nő a vendégéjszakák száma és ezzel összefüggésben nőnek a helyi vállalkozók, önkormányzatok bevételei is. A térség ismertté válik a turisták számára, a kisebb települések is bekapcsolódnak a turizmus téségi vérkeringésébe.” 64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

66 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

67 10 ▪„” 66 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

68 67 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

69 68 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„A földutak egy részét pl. gyűjtő utakat le kell burkolni, másik részében pedig folyamatos minőségi javítást kellene végezni. Lehetséges megoldás lenne egy térségi szinten működő földmunkagép beszerzése, amely megoldja a külterületi gyűjtő utak karbantartását.” Megoldási javaslat ▪„Egy földmunkagép beszerzése alacsonyabb fenntartási költségterhet jelentene az önkormányzatoknak az utak állapotának fenntartában, ez évente településenként legalább 5-15 km földút folyamatos karbantartását jelenti. Javulnak a közlekedési feltételek és ezzel párhuzamosan a vállalkozások gazdasági környezete és az itt élők életfeltételei. Elkerülhető, valamint lelassítható a tanyás térségek és a kültertületek elnéptelenedése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közlekedés” Fejlesztési téma

70 69 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A földutak egy részét pl. gyűjtő utakat le kell burkolni, másik részében pedig folyamatos minőségi javítást kellene végezni. Lehetséges megoldás lenne egy térségi szinten működő földmunkagép beszerzése, amely rendszeresen elvégezné a fontosabb külterületi földutak karbantartását.” Megoldási javaslat ▪„Minimum 5 km hosszú külterületi gyűjtőút folyamatos karbantartása valósul meg, ami alacsonyabb fenntartási költségterhet jelent az önkormányzatoknak. Javulnak a közlekedési feltételek és ezzel párhuzamosan a vállalkozások gazdasági környezete is. Az itt élők életfeltételei javulnak, a tanyás térségek és a kültertületek elnéptelenedése lelassul.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közlekedés” Fejlesztési téma

71 70 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésének támogatása a lakossághoz közel vitt - falu, tanya - ellátások bővítésével. Azok a programok támogathatóak, ahol a szolgáltató megy a beteghez és komplexitásra törekszik. Szolgáltatási lehetőségek: helybe vitt szűrés (emlőszűrés, tüdőszűrés, kardiológiai szűrés, nőgyógyászati szűrés, vércukormérés, vérnyomásmérés, koleszterinmérés stb.), a betegek otthoni ellátása, szakorvosi ellátás könnyebb elérhetősége, a betegek szállításának megszervezése (pl. gyógyfürdőszolgáltatás, rehabilitációs kezelések, műtét utáni konzíliumok, vérvétel). Az egészségügyi ellátás szerves része a szociális támogatás: gyógyszer biztosítása, gyógyászati segédeszköz beszerzés, szállítás, kölcsönzés stb. Egészségterv elkészítése, egészségnevelési akciók.” Megoldási javaslat ▪„A tanyán és a külterületeken élők egészségügyi ellátása javul, így egészségi állapotuk is javul. A ellátáshoz való közvetlen hozzáférés minősége javul, csökken a szakadék a városi és a külterületi ellátások minősége között. A tanyán élők biztonságérzete javul, a család és a társadalmi környezet segítségét később veszik igénybe, szívesebben maradnak az otthonaikban fenntartva ezt a jellegzetes alföldi életformát. Hosszú távon a célcsoport demográfiai adatai javulnak.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egészségügyi ellátás” Fejlesztési téma

72 71 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A legszélesebb körű együttműködés keretében, lehetőség szerint önkormányzati műszaki koordinációval meg kell óvni, felújítani és karbantarani a kulturális örökség részét képező ingatlanok, létesítmények jelentős részét. Támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely védett természeti értékeink megóvását célozza. E területen a civil szerveződésekkel együttműködve kell cselekedni.” Megoldási javaslat ▪„Javul a települések összképe, az így kialakuló esztétikai élmények, az épített és természeti környezet szépsége, az épületek, létesítmények és természeti értékek megóvása, helyreállítása növeli a térség turisztikai vonzerejét. A felújítási folyamat fenntartásával a források köre bővülhet.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

73 72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Helyi igényeken alapuló integrált kulturális-, közösségi- és szórakoztatóközpont létrehozásának, illetve a meglévő kapacitások átalakításának, fejlesztésének támogatása a települések körében, amelynek tervezésébe a fiatalok is aktívan bekapcsolódhatnak. Olyan szabadidős, sport és kulturális események támogatása, amelyek hatása jelentős a helyi turizmus és vendéglátás szempontjából is. Az elhanyagolt sportobjektumok (sportcsarnokok, műfüves focipályák, ezek térvilágítása, öltözők, stb.) technikai színvonalának javítása, fenntartásukhoz, karbantartásukhoz szükséges eszközök, berendezések (pl. fűnyíró) beszerzése elengedhetetlen. A fejlesztések egyik lehetséges iránya a különböző igények komplex kielégítésére alkalmas multifunkciós terek, épületek létrehozása a meglévők átalakításával.” Megoldási javaslat ▪„Minden korosztály, de elsősorban a fiatalok megtalálják a helyi szórakozási, sportolási lehetőségeket. Megnő a települések helyi kulturális és szabadidős tevékenységek szervezésében és a közösség építésben betöltött szerepe. A sportlétesítmények technikai felszereltségének javításával megerősödik a térségi sportélet és az objektumok kihasználtsága megközelíti a 100%- ot.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Kultúra”

74 73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Tanulmányutakat kell szervezni az Európai Unió más tagországaiba, elsősorban a testvérvárosi/terstvérmegyei kapcsolatokra építve, amelyek során meg kell teremteni azt a külföldi kapcsolatrendszert, ahol az azonos érdekű szervezetek megtalálják az együttműködésnek, egymás segítésének lehetőségét és értelmét.” Megoldási javaslat ▪„A nemzetközi együttműködés eredményei, tapasztalatai hozzájárulnak a közösség és ezáltal a térség fejlődéséhez. Erősödik a szervezetek önfenntartó, önmegtartó képessége, szélesedik a kapcsolatrendszere ezáltal nyitottabbá, magabiztosabbá válnak mind a hazai, mind pedig a nemzetközi környezetben. Ennek hatása érződni fog a fejlesztésekben, a pályázati források hatékony felhasználásában és a közösség értékeinek, hagyományainak megőrzésében.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

75 74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Olyan rendszeres információáramlás és - ellátottság biztosítása, amely az érdekek összhangjának megteremtése, a bizalom erősítése és fejlesztési programokban való részvételben nyilvánul meg. Támogatni kell a hasonló érdeklődésű szervezetek kapcsolatteremtését, hogy megtalálják az együttműködésben, valamint az egymás segítésében rejlő lehetőségeket, hogy eredményeikkel hozzájáruljanak a térség és ezáltal saját szervezetük fejlődéséhez.” Megoldási javaslat ▪„Az együttműködések következtében az egyes szervezetek kilépnek az elszigeteltségből, a közösségi érdekek előtérbe helyezésével a javul az együttműködés, amely átalakítja a személyek közötti viszonyokat is. Ez szélesebb körű részvételt eredményez a fejlesztésekben, a pályázati források hatékony felhasználásában. Erősödik a közösség önfenntartó és önmegtartó képessége.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

76 75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Civil szervezetek bevonásával és azok támogatásával forrásokat kell biztosítani személyi, tárgyi és működési feltételeik fejlesztésére. A lehető legszélesebb társadalmi bázist kell kialakítani, mert csak ezzel érhető el az esetszám csökkenése. Tájékoztatók, képzések szervezését kell támogatni az alsó és a középfokú oktatási intézményekben a fiatalok felvilágosítása és a megelőzés érdekében.” Megoldási javaslat ▪„Az intézkedés következtében csökken a garázda, tulajdon elleni és közlekedési kihágási cselekmények száma. Ezzel együtt nő a köznyugalom, a lakosság biztonság érzete. Megerősödnek a közbiztonság területén működő civil szervezetek, megteremtik hatékony közbiztonság alapját, továbbá saját működésük feltételeit.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közbiztonsági szolgálat” Fejlesztési téma

77 76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Civil szervezetek bevonásával és azok támogatásával forrásokat kell biztosítani személyi, tárgyi és működési feltételeik fejlesztésére. A lehető legszélesebb társadalmi bázist kell kialakítani, mert csak ezzel érhető el az esetszám csökkenése. Tájékoztatók, képzések szervezését kell támogatni az alsó és a középfokú oktatási intézményekben a fiatalok felvilágosítása és a megelőzés érdekében.” Megoldási javaslat ▪„Az intézkedés következtében a két településen csökken a garázda, tulajdon elleni és közlekedési kihágási cselekmények száma. Ezzel együtt nő a köznyugalom, a lakosság biztonság érzete. Megerősödnek a közbiztonság területén működő civil szervezetek, megteremtik hatékony közbiztonság alapját, továbbá saját működésük feltételeit.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közbiztonsági szolgálat” Fejlesztési téma

78 77 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Azokat a helyi igényeken alapuló többfunkciós kulturális-, közösségi- és szórakoztató terek létrehozását, illetve a meglévő kapacitások valós igényeken alapuló átalakítását kell támogatni, amelyek tervezésébe a fiatalok és a civil szervezetek is aktívan bekapcsolódhatnak a fenntartó intézmény mellett. Meg kell teremteni a megfelelő személyi, tárgyi és működési feltételeket, illetve forrásokat kell biztosítani azok fejlesztésére.” Megoldási javaslat ▪„Megújulnak a települések közösségi helyei, funkciójukat tekintve átrendeződnek és lehetőséget biztosítanak arra, hogy minden korosztály, de elsősorban a fiatalok megtalálják a helyi szórakozási lehetőségeket. Egyre többen bekapcsolódnak a helyi közösségi életbe, megnő a települések kulturális és szabadidő szervezésében és a közösség építésben betöltött szerepe. A megfelelő infrastruktúra összeköti a helyi közösséget az unió más hasonló közösségeivel.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma 10

79 78 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

80 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 79 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/19 Kód: DA-97-GF-A-02 Sorszám: 1494 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Vállalkozások technológiai és infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség mikrovállalkozásainak eszközállománya leromlott, nem tudnak versenyképes, minőségi termékeket előállítani. Az előállított termékek és a szolgáltatások színvonala a legnagyobb cégek kivételével fejlesztésre szorul. Igaz ez a mezőgazdaságban és az egyéb szektorban működő vállalkozásokra egyaránt. Egy új technológia, innováció bevezetése drága, amelyhez a mikrovállalkozások nem rendelkeznek megfelelő forrásokkal. Helyzet/ adottság ▪A mikrovállalkozásokban kevés a visszaforgatható tőke. Nem bankképesek, illetve a nem tudják teljesíteni a pályázati felhívások követelményeit, ezért kevés a sikeres pályázat. A termékekben alacsony a hozzáadott érték aránya, az alkalmazott technolgiával nem képesek minőséget előállítani, azonban az innováció segítségével jelentős javulást lehetne elérni ezen a téren. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell a mikrovállalkozások megalakítását és a már meglévők fejlesztési elképzeléseit. A vállalkozók közül elsősorban a versenyképes helyi ipari, építőipari, élelmiszeripari és egyéb ipari terméket előállítók, és más szolgáltatásokat nyújtók számára támogatást kell nyújtani eszközbeszerzésekre, minőségi fejlesztésekre, a termelés technológiájának korszerűsítésére. Támogatni kell különösen az innovatív, környezetkímélő és energiahatékony fejlesztési elképzeléseket és azokat amelyek a termékek és szolgáltatások színvonalát javítják. Megoldási javaslat ▪Új vállalkozások jönnek létre illetve a meglévők megerősödnek, amelyek javítják a foglalkoztatási mutatókat. A korszerű technológia következtében nő a termékek feldolgozottsága, nő a hatékonyság és javul az értékesítés. A minőségi termékek, szolgáltatások piacképesebbek, nagyobb értéket képviselnek, vagy kisebb enregia illetve munkaráfordítást igényelnek, így nő a vállalkozások árbevétele. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

81 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 80 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/19 Kód: DA-97-GF-A-02 Sorszám: 1494 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

82 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 81 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/19 Kód: DA-97-GF-A-03 Sorszám: 6723 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Vállalkozások technológiai és infrastruktúrális fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség mikrovállalkozásainak eszközállománya leromlott, nem tudnak versenyképes, minőségi termékeket előállítani. Az előállított termékek és a szolgáltatások színvonala a legnagyobb cégek kivételével fejlesztésre szorul. Igaz ez a mezőgazdaságban és az egyéb szektorban működő vállalkozásokra egyaránt. Egy új technológia, innováció bevezetése drága, amelyhez a mikrovállalkozások nem rendelkeznek megfelelő forrásokkal. Helyzet/ adottság ▪A két LHH település mikrovállalkozásaiban rendkívül kevés a visszaforgatható tőke. Nem bankképesek, illetve a nem tudják teljesíteni a pályázati felhívások követelményeit, ezért kevés a sikeres pályázat. A termékekben alacsony a hozzáadott érték aránya, az alkalmazott technolgiával nem képesek minőséget előállítani, azonban az innováció segítségével jelentős javulást lehetne elérni ezen a téren. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell a mikrovállalkozások megalakítását és a már meglévők fejlesztési elképzeléseit. Gazdák, termelők, vállalkozók közül elsősorban a versenyképes helyi mezőgazdasági terméket előállítók számára támogatást kell nyújtani eszközbeszerzésekre, minőségi fejlesztésekre, a termelés technológiájának korszerűsítésére. Támogatni kell különösen az innovatív, környezetkímélő és energiahatékony fejlesztési elképzeléseket és azokat amelyek a termékek és szolgáltatások színvonalát javítják. Megoldási javaslat ▪Új vállalkozások jönnek létre illetve a meglévők megerősödnek, amelyek javítják a foglalkoztatási mutatókat. A korszerű technológia következtében nő a termékek feldolgozottsága, nő a hatékonyság és javul az értékesítés. A minőségi termékek, szolgáltatások piacképesebbek, nagyobb értéket képviselnek, vagy kisebb enregia illetve munkaráfordítást igényelnek, így nő a vállalkozások árbevétele. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

83 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 82 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/19 Kód: DA-97-GF-A-03 Sorszám: 6723 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kunbaracs, Szentkirály ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

84 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/19 Kód: DA-97-GF-A-01 Sorszám: 4861 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Agrárlogisztikai központ létrehozása és térségi minőségtanúsítási rendszer kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Az akciócsoport területén több forgalmas út fekszik (M5, 44, 52), és az M44-es út is keresztül fog haladni, ami a megközelíthetőség szempontjából előnyös. A térségben sok vállalkozás, mezőgazdasági termelő tevékenykedik és nyújtanak különféle szolgáltatásokat illetve állítanak elő sajátos terméket. Kevés a késztermék-előállító, -feldolgozó üzem a térségben. Továbbá nem alakult ki a térségre jellemző sajátos termékkínálat és nem rendelkeznek egységes minőségi követelményrendszerrel. Helyzet/ adottság ▪A térség termékeit, terményeit nehezen és rendkívül nyomott áron lehet értékesíteni a feldolgozottság alacsony szintje miatt. A kistérség termékei és szolgáltatási nem tükrözik a táji jellegzetességeket, népi hagyományokat, a térség arculatát és nincs egy egységes tanúsítási rendszer, amely biztosítaná a minőséget. A vállalkozók egymástól elkülönülten végzik tevékenységeiket, egyedül keresik a legjobb értékesítési csatornákat, ezért a haszon jelentős része végül nagykereskedőknél csapódik le. Probléma/ lehetőség ▪Agrárintegrációs, agrárlogisztikai központ létrehozása. A helyi vállalkozók export-kapacitásának növelését szolgáló ún. integrált termelési rendszer létrehozása, amelynek következő fázisa egy önálló brand (védjegy) kialakítása, amely illeszkedik a kistérség egyéniségéhez, tükrözi egyediségét és a turizmushoz kacsolódva maradandó értéket teremt, ugyanakkor képes garantálni a folyamatos minőséget. Ezt követi a piac igényeit figyelő ún. piacelőrejelző információs szolgáltatás fejlesztése, a kistérség vállalkozásainak közös, egységes hazai- külföldi értékesítési csatornák növelése érdekében, és az ehhez megfelelő szakember(ek) tréningje, felkészítése. Megoldási javaslat ▪Létrejön egy agrárlogisztikai központ, amely hozzájárul a helyi termékek piaci értékesítési lehetőségeinek növeléséhez. Ennek első lépése egy két-három boltból álló hálózat, ahol a térségre jellemző védjegy által garantált minőségű áruk kerülnek értékesítésre. Az agrárlogisztikai központ kialakít és működet egy térségi minőség-tanúsítási-, illetve védjegy-rendszert, amely biztosítja a termékek egységes minőségét. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

85 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret30000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/19 Kód: DA-97-GF-A-01 Sorszám: 4861 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

86 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/19 Kód: DA-97-GF-4-01 Sorszám: 5252 Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Közösségi marketing tevékenység Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A kistérségben magas a turisztikával foglalkozó vállalkozások száma, különös tekintettel a falusi- és a lovasturizmusra. A turisztikai szolgáltatásoknak nincs egységes kínálati rendszere a térségben, ezekre a vállalkozól legtöbbször egyénileg kerestek megoldásokat. A kistérség egységes marketingje a turisztikai programokban csak részben jelenik meg. A turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlettek: tanyasi élet bemutatása, lovasprogramok, helyi kézművesség, stb. Helyzet/ adottság ▪A turisztika mellett nem foglalkoztak a térség egyéb előnyeinek közösségi promóciójával. A helyi kézműves termékek, szolgáltatások népszerűsítésével növelni lehet a turizmushoz és egyéb szolgáltatásokhoz való kapcsolódást. A térség rendkívül sokoldalú, de ez nem tükröződik vissza a térség marketingjében. Nem került kidolgozásra egy egységes marketing stratégia, amely a térség egyéb előnyeit is megmutatná. Probléma/ lehetőség ▪Egységes turisztikai és helyi termékeket bemutató kínálati portfólió összeállítása, amely a térség turisztikai és gazdasági adottságait összehangolt kínálattá fejleszti. Ezzel összhangban egy helyi termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó védjegy, brand, termékminősítési rendszer kialakítása, valmint az ehhez kapcsolódó átfogó marketing stratégia kidolgozása. Olyan egyéni marketingtevékenységek támogatása, amelyek ezzel összhangban vannak és amelyek előnyt jelentenek a közösség számára is, összhangban a térségi agrárlogisztikai központ által összehangolt törekvésekkel, hogy a helyi termékek piacra jutását elősegítse. Egy összefoglaló, színvonalas marketing eszköz elkészítéséhez a gazdasági élet szereplői is szívesen hozzájárulnak. Megoldási javaslat ▪A közösségi marketing eszközrendszere magas szintű informatikai szolgáltatással kiegészítve elérhető a térség ismertségének növekedése. A turisztikai programok, helyi termékek és szolgáltatások promóciójának közvetett hatása a gazdasági élet területén is jelentkezik, amely bővülő ügyfélkört, növekvő megrendeléseket és egyre nagyobb árbevételt jelent a jövőben a térségben tevékenykedő vállalkozások számára. A megoldás várható eredménye egy térségi védjegyrendszer kialakítása és ezzel összefüggésben egy marketing stratégia elkészítése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Útbaigazító táblák készítése, kihelyezése (10%), Kiadvány készítés (20%), Marketing tevékenység (55%), Rendezvény (5%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

87 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret53500 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága48316 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret53500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/19 Kód: DA-97-GF-4-01 Sorszám: 5252 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

88 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/19 Kód: DA-97-GF-A-04 Sorszám: 5309 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: A helyi adottságokra épülő turisztikai fejlesztések támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség települései turisztikai szempontból rendkívül változatos képet alkotnak. Lajosmizse, Kecskemét, Nyárlőrinc nevezetesek a vendéglátásról illetve a borászati tevékenységükről. Ágasegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs természeti környezete, élővilága hazánk meghatározó természeti értékei. Térségünkben nagy hagyománya van a lótartásnak és az alföldi puszták látványosságaira épülő turizmusnak. A térséget keleti oldalon a Tisza és holtágai határolják, amelynek fejlesztése az utóbbi időkben magántőke bevonásával elindult. Jelentős a térség termálvíz készlete és fejlett a falusi turizmusa is. Helyzet/ adottság ▪Nincs olyan térségi kezdeményezés, amely a helyi értékeket megfelelő szinten mutatná be az idelátogatóknak, ráadásul a településeken az infrastruktúra állapota sem kielégítő. A térségben minden adott a turisztika feltételeinek kialakításához, de azérintett vállalkozások, magánszemélyek rendkívül tőkeszegények. Az infrastruktúra fejlesztése gyakorlatilag helyi forrásokra támaszkodott. A turisták fogadásának feltételei főleg a kis településeken nem megfelelőek: a szálláshelyek leromlottak. Probléma/ lehetőség ▪Javítani kell egyrészt a turizmus technikai és infrastruktúrális feltételeit, másrészt ki kell alakítani egy olyan szervezetet és intézményrendszert, amely széleskű marketing tevékenységgel hívja fel a figyelmet a térség turisztikai kínálatára. A testvérvárosi kapcsolatok mentén elindulva térségi turisztikai programot kell összeállítani és népszerűsíteni, ki kell alakítani egy egységes turisztikai arculatot. Meg kell termteni az érdekelt vállalkozások közötti együttműködést. Megoldási javaslat ▪A helyi turisztikai értékek számbavételével egy rendkívül változatos turisztikai programkínálat alakul ki, amely nagy számú turistát vonz a térségbe. Emellett javul a szolgáltatások színvonala, nő a vendégéjszakák száma és ezzel összefüggésben nőnek a helyi vállalkozók, önkormányzatok bevételei is. A térség ismertté válik a turisták számára, a kisebb települések is bekapcsolódnak a turizmus téségi vérkeringésébe. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma18 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/19 Kód: DA-97-GF-A-04 Sorszám: 5309 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/19 Kód: DA-97-GF-A-05 Sorszám: 6894 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: A helyi adottságokra épülő turisztikai fejlesztések támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség települései turisztikai szempontból rendkívül változatos képet alkotnak. Lajosmizse, Kecskemét, Nyárlőrinc nevezetesek a vendéglátásról illetve a borászati tevékenységükről. Ágasegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs természeti környezete, élővilága hazánk meghatározó természeti értékei. Térségünkben nagy hagyománya van a lótartásnak és az alföldi puszták látványosságaira épülő turizmusnak. A térséget keleti oldalon a Tisza és holtágai határolják, amelynek fejlesztése az utóbbi időkben magántőke bevonásával elindult. Jelentős a térség termálvíz készlete és fejlett a falusi turizmusa is. Helyzet/ adottság ▪Nincs olyan térségi kezdeményezés, amely a helyi értékeket megfelelő szinten mutatná be az idelátogatóknak, ráadásul a településeken az infrastruktúra állapota sem kielégítő. A térségben minden adott a turisztika feltételeinek kialakításához, de azérintett vállalkozások, magánszemélyek rendkívül tőkeszegények. Az infrastruktúra fejlesztése gyakorlatilag helyi forrásokra támaszkodott. A turisták fogadásának feltételei főleg a kis településeken nem megfelelőek: a szálláshelyek leromlottak. Probléma/ lehetőség ▪Javítani kell egyrészt a turizmus technikai és infrastruktúrális feltételeit, másrészt ki kell alakítani egy olyan szervezetet és intézményrendszert, amely széleskű marketing tevékenységgel hívja fel a figyelmet a térség turisztikai kínálatára. A testvérvárosi kapcsolatok mentén elindulva térségi turisztikai programot kell összeállítani és népszerűsíteni, ki kell alakítani egy egységes turisztikai arculatot. Meg kell termteni az érdekelt vállalkozások közötti együttműködést. Megoldási javaslat ▪A helyi turisztikai értékek számbavételével egy rendkívül változatos turisztikai programkínálat alakul ki, amely nagy számú turistát vonz a térségbe. Emellett javul a szolgáltatások színvonala, nő a vendégéjszakák száma és ezzel összefüggésben nőnek a helyi vállalkozók, önkormányzatok bevételei is. A térség ismertté válik a turisták számára, a kisebb települések is bekapcsolódnak a turizmus téségi vérkeringésébe. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/19 Kód: DA-97-GF-A-05 Sorszám: 6894 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kunbaracs, Szentkirály ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/19 Kód: DA-97-SzF-A-09 Sorszám: 6722 Prioritás: Helyi közösségi infrastruktúra fejlesztése Intézkedés: A térség közösségi helyeinek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Térségünk települései eltérő hagyományokkal, kulturális és társadalmi örökséggel rendelkeznek. Nincs megfelelő szervezeti és infrastrukturális háttér ahhoz, hogy ezek szélesebb körben ismertté váljanak elterjedjenek. A meglévő helyek felújításra szorulnak, sokszor hiányoznak a szükséges eszközök és a megfelelő informatikai háttér is, amely nélkülözhetetlen a város és falu közti információs szakadék leküzdésében. Helyzet/ adottság ▪A hagyományok és a kultúra ápolása megfelelő háttér nélkül a falvakban egyre kevesebb fiatalt vonz, akik a megyeszékhely közelsége miatt inkább választják a nagyváros kínálta változatos lehetőségeket. A meglévő közösségi terek funkciójukat tekintve nem biztosítanak megfelelő hátteret, ezért ezek nem jelentenek megtartóerőt a fiatalabb korosztály számára. A fejlesztések esetlegesek, a források szűkösségéhez mérten történtek és nem minden estben felelnek meg a valós igényeknek. Probléma/ lehetőség ▪Azokat a helyi igényeken alapuló többfunkciós kulturális-, közösségi- és szórakoztató terek létrehozását, illetve a meglévő kapacitások valós igényeken alapuló átalakítását kell támogatni, amelyek tervezésébe a fiatalok és a civil szervezetek is aktívan bekapcsolódhatnak a fenntartó intézmény mellett. Meg kell teremteni a megfelelő személyi, tárgyi és működési feltételeket, illetve forrásokat kell biztosítani azok fejlesztésére. Megoldási javaslat ▪Megújulnak a települések közösségi helyei, funkciójukat tekintve átrendeződnek és lehetőséget biztosítanak arra, hogy minden korosztály, de elsősorban a fiatalok megtalálják a helyi szórakozási lehetőségeket. Egyre többen bekapcsolódnak a helyi közösségi életbe, megnő a települések kulturális és szabadidő szervezésében és a közösség építésben betöltött szerepe. A megfelelő infrastruktúra összeköti a helyi közösséget az unió más hasonló közösségeivel. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma18 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/19 Kód: DA-97-SzF-A-09 Sorszám: 6722 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/19 Kód: DA-97-SzF-1-02 Sorszám: 6740 Prioritás: Helyi közösségi infrastruktúra fejlesztése Intézkedés: A térség közösségi helyeinek fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Térségünk hátrányos helyzetű települései (Kunbaracs, Szentkirály) számos hagyománnyal, kulturális és társadalmi örökséggel rendelkeznek. Nincs megfelelő szervezeti és infrastrukturális háttér ahhoz, hogy ezek szélesebb körben ismertté váljanak elterjedjenek. A meglévő helyek felújításra szorulnak, sokszor hiányoznak a szükséges eszközök és a megfelelő informatikai háttér is, amely nélkülözhetetlen a város és falu közti információs szakadék leküzdésében. Helyzet/ adottság ▪A hagyományok és a kultúra ápolása megfelelő háttér nélkül a falvakban egyre kevesebb fiatalt vonz, akik a megyeszékhely közelsége miatt inkább választják a nagyváros kínálta változatos lehetőségeket. A meglévő közösségi terek funkciójukat tekintve nem biztosítanak megfelelő hátteret, ezért ezek nem jelentenek megtartóerőt a fiatalabb korosztály számára. A fejlesztések esetlegesek, a források szűkösségéhez mérten történtek és nem minden estben felelnek meg a valós igényeknek. Probléma/ lehetőség ▪Azokat a helyi igényeken alapuló többfunkciós kulturális-, közösségi- és szórakoztató terek létrehozását, illetve a meglévő kapacitások valós igényeken alapuló átalakítását kell támogatni, amelyek tervezésébe a fiatalok és a civil szervezetek is aktívan bekapcsolódhatnak a fenntartó intézmény mellett. Meg kell teremteni a megfelelő személyi, tárgyi és működési feltételeket, illetve forrásokat kell biztosítani azok fejlesztésére. Megoldási javaslat ▪Megújulnak a két település közösségi helyei, funkciójukat tekintve átrendeződnek és lehetőséget biztosítanak arra, hogy minden korosztály, de elsősorban a fiatalok megtalálják a helyi szórakozási lehetőségeket. Egyre többen bekapcsolódnak a helyi közösségi életbe, megnő a települések kulturális és szabadidő szervezésében és a közösség építésben betöltött szerepe. A megfelelő infrastruktúra összeköti a helyi közösséget az unió más hasonló közösségeivel. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás (30%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Képzés/Oktatás (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága22500 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/19 Kód: DA-97-SzF-1-02 Sorszám: 6740 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kunbaracs ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/19 Kód: DA-97-SzF-2-03 Sorszám: 2815 Prioritás: Helyi közösségi infrastruktúra fejlesztése Intézkedés: Külterleti földutak és mezőgazdasági összekötő utak karbantartása, javítása Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A Tiszától a Homokhátságig LEADER Fejlesztési Csoport területén általánosan azt lehet mondani, hogy az önkormányzatok kezelésében lévő utak túlnyomó része földút, amelyeknek a minősége nem kielégítő. A tanyás térségek és a külterületek számára csak kizárólag a földutak jelentik a kapcsolatot a településekkel. A hagyományos tanyasi életforma egyre inkább a lecsúszott és halmozottan hátrányos helyzetű rétegek életterévé válik és a tanyai jövedelemszerzési lehetőségek erősen korlátozottak. Helyzet/ adottság ▪A földutak karbantartására nincs elegendő önkormányzati forrás, ebből adódóan a földutak minősége egyre romlik, ami megnehezíti és lelassítja a közlekedést. Minden fejlesztés alpja a jó megközelíthetőség, ennek hiányában az életminőség folyamatosan romlik, a befektetői érdeklődés csökken, a turisztikai fejlesztések ellehetetlenülnek, az itt élők életfeltételei folyamatosan romlanak. Probléma/ lehetőség ▪A földutak egy részét pl. gyűjtő utakat le kell burkolni, másik részében pedig folyamatos minőségi javítást kellene végezni. Lehetséges megoldás lenne egy térségi szinten működő földmunkagép beszerzése, amely megoldja a külterületi gyűjtő utak karbantartását. Megoldási javaslat ▪Egy földmunkagép beszerzése alacsonyabb fenntartási költségterhet jelentene az önkormányzatoknak az utak állapotának fenntartában, ez évente településenként legalább 5-15 km földút folyamatos karbantartását jelenti. Javulnak a közlekedési feltételek és ezzel párhuzamosan a vállalkozások gazdasági környezete és az itt élők életfeltételei. Elkerülhető, valamint lelassítható a tanyás térségek és a kültertületek elnéptelenedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪útkarbantartás (34%), Eszközbeszerzés (60%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret80000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/19 Kód: DA-97-SzF-2-03 Sorszám: 2815 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/19 Kód: DA-97-SzF-1-01 Sorszám: 6739 Prioritás: Helyi közösségi infrastruktúra fejlesztése Intézkedés: Külterleti földutak és mezőgazdasági összekötő utak karbantartása, javítása Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A Tiszától a Homokhátságig LEADER Fejlesztési Csoport területén általánosan azt lehet mondani, hogy az önkormányzatok kezelésében lévő utak túlnyomó része földút, amelyeknek a minősége nem kielégítő. A tanyás térségek és a külterületek számára csak kizárólag a földutak jelentik a kapcsolatot a településekkel. A hagyományos tanyai életforma egyre inkább a lecsúszott és halmozottan hátrányos helyzetű rétegek életterévé válik és a tanyai jövedelemszerzési lehetőségek erősen korlátozottak. Helyzet/ adottság ▪A földutak karbantartására nincs elegendő önkormányzati forrás, ebből adódóan a földutak minősége egyre romlik, ami megnehezíti és lelassítja a közlekedést. Minden fejlesztés alpja a jó megközelíthetőség, ennek hiányában az életminőség folyamatosan romlik, a befektetői érdeklődés csökken, a turisztikai fejlesztések ellehetetlenülnek, az itt élők életfeltételei folyamatosan romlanak. Probléma/ lehetőség ▪A földutak egy részét pl. gyűjtő utakat le kell burkolni, másik részében pedig folyamatos minőségi javítást kellene végezni. Lehetséges megoldás lenne egy térségi szinten működő földmunkagép beszerzése, amely rendszeresen elvégezné a fontosabb külterületi földutak karbantartását. Megoldási javaslat ▪Minimum 5 km hosszú külterületi gyűjtőút folyamatos karbantartása valósul meg, ami alacsonyabb fenntartási költségterhet jelent az önkormányzatoknak. Javulnak a közlekedési feltételek és ezzel párhuzamosan a vállalkozások gazdasági környezete is. Az itt élők életfeltételei javulnak, a tanyás térségek és a kültertületek elnéptelenedése lelassul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪útkarbantartás (94%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága7500 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/19 Kód: DA-97-SzF-1-01 Sorszám: 6739 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kunbaracs ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/19 Kód: DA-97-SzF-A-08 Sorszám: 5952 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás ▪A térség egészségügyi ellátása a hazai átlagnak megfelelő. Nincs megfelelően képzett szakember a komplex ellátási feladatokra. A közlekedési feltételek rosszak, ezért az embereknek nehézséget okoz az időigényes, utazással járó, költséges megelőző és terápiás ellátásokhoz való hozzájutás. Bizonyos ellátásoktól elesnek a tanyai és falusi betegek a nehéz megközelíthetőség miatt. Helyzet/ adottság ▪A tanyán élők a rossz közlekedési feltételek miatt nem tudják igénybe venni a korszerű szolgáltatásokat. A szolgáltatások helyhez kötöttek, csak nagyobb lélekszámú településeken biztosítottak. A nehezen elérhető ellátás miatt gyakori a késői orvoshoz fordulás. A lakosság tájékozottsága az egészség értékeiről alacsony. Az egészségügyi szolgáltató rendszer átalakítása lehetőséget nyújt a helyzet javítására. Probléma/ lehetőség ▪Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésének támogatása a lakossághoz közel vitt - falu, tanya - ellátások bővítésével. Azok a programok támogathatóak, ahol a szolgáltató megy a beteghez és komplexitásra törekszik. Szolgáltatási lehetőségek: helybe vitt szűrés (emlőszűrés, tüdőszűrés, kardiológiai szűrés, nőgyógyászati szűrés, vércukormérés, vérnyomásmérés, koleszterinmérés stb.), a betegek otthoni ellátása, szakorvosi ellátás könnyebb elérhetősége, a betegek szállításának megszervezése (pl. gyógyfürdőszolgáltatás, rehabilitációs kezelések, műtét utáni konzíliumok, vérvétel). Az egészségügyi ellátás szerves része a szociális támogatás: gyógyszer biztosítása, gyógyászati segédeszköz beszerzés, szállítás, kölcsönzés stb. Egészségterv elkészítése, egészségnevelési akciók. Megoldási javaslat ▪A tanyán és a külterületeken élők egészségügyi ellátása javul, így egészségi állapotuk is javul. A ellátáshoz való közvetlen hozzáférés minősége javul, csökken a szakadék a városi és a külterületi ellátások minősége között. A tanyán élők biztonságérzete javul, a család és a társadalmi környezet segítségét később veszik igénybe, szívesebben maradnak az otthonaikban fenntartva ezt a jellegzetes alföldi életformát. Hosszú távon a célcsoport demográfiai adatai javulnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/19 Kód: DA-97-SzF-A-08 Sorszám: 5952 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/19 Kód: DA-97-SzF-A-06 Sorszám: 5367 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kultúrális, sport és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben sok fiatal él. A közösségi, kulturális és szórakoztató infrastruktúra elmaradott.A sportolásra alkalmas sportobjektumok (pályák, létesítmények, kiszolgáló egységek) nem minden településen állnak rendelkezésre, illetve azok felújításra szorulnak, folyamatos karbantartást igényelnek. A megyeszékhely közelsége egyre nagyobb elszívóhatást jelent a változatosabb szórakozási, sportolási lehetőségek következtében. Helyzet/ adottság ▪A fiatalok számára korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre a szórakozásra, sportolásra. Az infrastrukturális feltételek és a felszerelések hiányossága nem teszi lehetővé a társadalmi- és sportélet megfelelő fejlődését. Az aktív kikapcsolódáshoz, rendszeres sportoláshoz fejlett, a XXI. századi követelményeknek megfelelő létesítményekre van szükség. Ha ez nem változik a kis települések gyakorlatilag elvesztik a közösségalkotó és -megtartró szerepüket. Probléma/ lehetőség ▪Helyi igényeken alapuló integrált kulturális-, közösségi- és szórakoztatóközpont létrehozásának, illetve a meglévő kapacitások átalakításának, fejlesztésének támogatása a települések körében, amelynek tervezésébe a fiatalok is aktívan bekapcsolódhatnak. Olyan szabadidős, sport és kulturális események támogatása, amelyek hatása jelentős a helyi turizmus és vendéglátás szempontjából is. Az elhanyagolt sportobjektumok (sportcsarnokok, műfüves focipályák, ezek térvilágítása, öltözők, stb.) technikai színvonalának javítása, fenntartásukhoz, karbantartásukhoz szükséges eszközök, berendezések (pl. fűnyíró) beszerzése elengedhetetlen. A fejlesztések egyik lehetséges iránya a különböző igények komplex kielégítésére alkalmas multifunkciós terek, épületek létrehozása a meglévők átalakításával. Megoldási javaslat ▪Minden korosztály, de elsősorban a fiatalok megtalálják a helyi szórakozási, sportolási lehetőségeket. Megnő a települések helyi kulturális és szabadidős tevékenységek szervezésében és a közösség építésben betöltött szerepe. A sportlétesítmények technikai felszereltségének javításával megerősödik a térségi sportélet és az objektumok kihasználtsága megközelíti a 100%-ot. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/19 Kód: DA-97-SzF-A-06 Sorszám: 5367 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/19 Kód: DA-97-SzF-1-03 Sorszám: 5945 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Közbiztonság fejlesztése civil szervezetek bevonásával Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪Rendőrségi adatok szerint a térségben magas a bűnesetek száma. Megnövekedett a tulajdon elleni és a fiatalkotúak által elkövetett bűncselekmények és szabálysértések száma is. Nagy számú eset nem kerül felderítésre, illetve az elkövető nem bűntethető vagy az életkora, vagy az elkövetett cselekmény súlya miatt. Ugyanakkor ezek az események a jogkövető állampolgárok jogos éredekeit alapvetően sértik. A településeken mindenütt működik polgárőrség. Helyzet/ adottság ▪A rendőrség a meglévő tárgyi és személyi eszközeivel nem képes hatékonyan kezelni a kis értékre elkövetett bűncselekményeket és a szabálysértéseket. A polgárőrség a helyi civilekből szerveződött tagjai jól ismerik a területet és az embereket, de nincs elég forrásuk tevékenységük hatékony ellátásához. A rendőrséggel közös helyi akcióik sikeresek és jelenlétük megnyugtató a lakosok számára, ezért támogatásukra lehetőséget kell biztosítani. Probléma/ lehetőség ▪Civil szervezetek bevonásával és azok támogatásával forrásokat kell biztosítani személyi, tárgyi és működési feltételeik fejlesztésére. A lehető legszélesebb társadalmi bázist kell kialakítani, mert csak ezzel érhető el az esetszám csökkenése. Tájékoztatók, képzések szervezését kell támogatni az alsó és a középfokú oktatási intézményekben a fiatalok felvilágosítása és a megelőzés érdekében. Megoldási javaslat ▪Az intézkedés következtében csökken a garázda, tulajdon elleni és közlekedési kihágási cselekmények száma. Ezzel együtt nő a köznyugalom, a lakosság biztonság érzete. Megerősödnek a közbiztonság területén működő civil szervezetek, megteremtik hatékony közbiztonság alapját, továbbá saját működésük feltételeit. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/19 Kód: DA-97-SzF-1-03 Sorszám: 5945 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/19 Kód: DA-97-SzF-1-04 Sorszám: 6741 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Közbiztonság fejlesztése civil szervezetek bevonásával Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪Rendőrségi adatok szerint a hátrányos helyzetű településeken (Kunbaracs, Szentkirály) magas a bűnesetek száma. Megnövekedett a tulajdon elleni és a fiatalkotúak által elkövetett bűncselekmények és szabálysértések száma is. Nagy számú eset nem kerül felderítésre, illetve az elkövető nem bűntethető vagy az életkora, vagy az elkövetett cselekmény súlya miatt. Ugyanakkor ezek az események a jogkövető állampolgárok jogos éredekeit alapvetően sértik. A településeken mindenütt működik polgárőrség. Helyzet/ adottság ▪A rendőrség a meglévő tárgyi és személyi eszközeivel nem képes hatékonyan kezelni a kis értékre elkövetett bűncselekményeket és a szabálysértéseket. A polgárőrség a helyi civilekből szerveződött tagjai jól ismerik a területet és az embereket, de nincs elég forrásuk tevékenységük hatékony ellátásához. A rendőrséggel közös helyi akcióik sikeresek és jelenlétük megnyugtató a lakosok számára, ezért támogatásukra lehetőséget kell biztosítani. Probléma/ lehetőség ▪Civil szervezetek bevonásával és azok támogatásával forrásokat kell biztosítani személyi, tárgyi és működési feltételeik fejlesztésére. A lehető legszélesebb társadalmi bázist kell kialakítani, mert csak ezzel érhető el az esetszám csökkenése. Tájékoztatók, képzések szervezését kell támogatni az alsó és a középfokú oktatási intézményekben a fiatalok felvilágosítása és a megelőzés érdekében. Megoldási javaslat ▪Az intézkedés következtében a két településen csökken a garázda, tulajdon elleni és közlekedési kihágási cselekmények száma. Ezzel együtt nő a köznyugalom, a lakosság biztonság érzete. Megerősödnek a közbiztonság területén működő civil szervezetek, megteremtik hatékony közbiztonság alapját, továbbá saját működésük feltételeit. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4500 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága4500 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/19 Kód: DA-97-SzF-1-04 Sorszám: 6741 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kunbaracs ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/19 Kód: DA-97-SzF-A-07 Sorszám: 5380 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: A helyi építészeti, természeti és kulturális értékek védelme, megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A kistérség területén egyre kevesebb forrás jut a meglévő műemlékek, helytörténeti és természeti értékek megőrzésére, felújítására ennek következtében azok állapota folyamatosan romlik. Ez azon túl, hogy jelentős értékvesztést okoz, rontja a települések összképét is és visszafordíthatatlan természeti károkat eredményez. Helyzet/ adottság ▪A források szűkössége miatt a települések inkább a termelő beruházásokat részesítik előnyben, annak ellenére, hogy jogszabályi kötelezettség minden olyan létesítmény fenntartása, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék. A természet védelméről szóló törvény egyértelműen meghatározza a kötelező feladatokat, de ennek nagyon nehéz érvényt szerezni különösen ilyen forráshiányos helyzetben. Probléma/ lehetőség ▪A legszélesebb körű együttműködés keretében, lehetőség szerint önkormányzati műszaki koordinációval meg kell óvni, felújítani és karbantarani a kulturális örökség részét képező ingatlanok, létesítmények jelentős részét. Támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely védett természeti értékeink megóvását célozza. E területen a civil szerveződésekkel együttműködve kell cselekedni. Megoldási javaslat ▪Javul a települések összképe, az így kialakuló esztétikai élmények, az épített és természeti környezet szépsége, az épületek, létesítmények és természeti értékek megóvása, helyreállítása növeli a térség turisztikai vonzerejét. A felújítási folyamat fenntartásával a források köre bővülhet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/19 Kód: DA-97-SzF-A-07 Sorszám: 5380 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/19 Kód: DA-97-GF-2-01 Sorszám: 6725 Prioritás: A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztése Intézkedés: A 4 EUME üzemméret alatti mezőgazdasági kistermelők, családi gazdaságok fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Térségünkben a birtokszerkezet a privatizáció óta elaprózódott, a nagy méretű, összefüggő táblák lecsökkentek. A termelés nem gazdaságos, nincs megoldva az értékesítés, a piacrajutás sem és ebből adódóan alacsony a kistermelők jövedelme. A térségben jelentős a legeltetésre alkalmas gyepterület. A jó klimatikus és ökológiai adottságok megfelelőek a kiváló beltartalmú termékek előállításához. A meglévő hagyományok és tudásbázis (tanyai gazdálkodás) kihasználása gyenge. Viszonylag nagy számban találhatók családi gazdaságok, ahol néhány számos állatot tartanak, illeltve 1-2 hold földet művelnek. Helyzet/ adottság ▪A kisbirtokok tulajdonosai gyakran nem művelik a földet, mivel a méret miatt nem lehet rajtuk gazdaságos termelést végezni. Ezek a birtokméretek viszont lehetővé teszik a nagyobb kézimunka igényű és nagyobb termelési értéket produkáló kultúrák bevezetését. Az EMVA jelenlegi támogatási rendszeréből a 4 EUME üzemméret alatti mezőgazdasági termeléssel és elsődleges termékfeldolgással foglalkozó mezőgazdasági termelők nem igényelhetnek támogatást, ezért fejlődésükhöz nem tudnak forrásokat bevonni. Probléma/ lehetőség ▪Azoknak a mezőgazdasági kistermelőknek támogatása, akik nem érik el a 4 EUME üzemmértet. A hagyományos háztáji növénytermesztés és állattenyésztés mellett támogatni kell az új termesztési irányok (biotermelés, gyógy- és fűszernövények, kézimunka-igényes kertészeti kultúrák), az új termelési módszerek bevezetését, a termékfeldolgozást és az előállított termékek értékesítését, az őshonos állatfajták tenyésztését. Megoldási javaslat ▪A támogatással a településeken a legfejlődőképesebb gazdaságok működése erősödik, melynek eredményeképpen a kistermelők jövedelme megnő, megélhetésük stabillá válik, valamint kismértékben hozzájárulnak a települések foglalkoztatási rátájának növekedésének. Bővül a helyi termékek kínálata, amely ösztönzi a turizmust is. A megtermelt és helyben előállított termékek számára lehetőség nyílik a térségen belüli értékesítésre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás (30%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/19 Kód: DA-97-GF-2-01 Sorszám: 6725 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪EUME: Európai mértékegység, amely egy jövedelmezőségi mutató, növény- vagy állatfajokra számítva – értékét a Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) értékeiből kell számolni. Jelenleg egy EUME SFH alapon számított értéke ,- forint.

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/19 Kód: DA-97-GF-2-02 Sorszám: 6729 Prioritás: A mezőgazdaság helyi szintű fejlesztése Intézkedés: A 4 EUME üzemméret alatti mezőgazdasági kistermelők, családi gazdaságok fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Térségünkben a birtokszerkezet a privatizáció óta elaprózódott, a nagy méretű, összefüggő táblák lecsökkentek. A termelés nem gazdaságos, nincs megoldva az értékesítés, a piacrajutás sem és ebből adódóan alacsony a kistermelők jövedelme. A térségben jelentős a legeltetésre alkalmas gyepterület. A jó klimatikus és ökológiai adottságok megfelelőek a kiváló beltartalmú termékek előállításához. A meglévő hagyományok és tudásbázis (tanyai gazdálkodás) kihasználása gyenge. Viszonylag nagy számban találhatók családi gazdaságok, ahol néhány számos állatot tartanak, illeltve 1-2 hold földet művelnek. Helyzet/ adottság ▪A kisbirtokok tulajdonosai gyakran nem, művelik a földet, mivel a méret miatt nem lehet rajtuk gazdaságos termelést végezni. Ezek a birtokméretek viszont lehetővé teszik a nagyobb kézimunka igényű és nagyobb termelési értéket produkáló kultúrák bevezetését. Az EMVA jelenlegi támogatási rendszeréből a 4 EUME üzemméret alatti mezőgazdasági termeléssel és elsődleges termékfeldolgással foglalkozó mezőgazdasági termelők nem igényelhetnek támogatást, ezért fejlődésükhöz nem tudnak forrásokat bevonni. Probléma/ lehetőség ▪A támogatással rentábilisan működő gazdaságok és földhasználatok alakulnak ki, amely a kistelepülések foglalkoztatási problémáira jelent megoldást és a kistermelők jövedelme is megnő, megélhetésük stabillá válik. Bővül a helyi termékek kínálata, amely ösztönzi a turizmust is. A megtermelt és helyben előállított termékek számára lehetőség nyílik a térségen belüli értékesítésre. Megoldási javaslat ▪A támogatással a településeken a legfejlődőképesebb gazdaságok működése erősödik, melynek eredményeképpen a kistermelők jövedelme megnő, megélhetésük stabillá válik, valamint kismértékben hozzájárulnak a települések foglalkoztatási rátájának növekedésének. Bővül a helyi termékek kínálata, amely ösztönzi a turizmust is. A megtermelt és helyben előállított termékek számára lehetőség nyílik a térségen belüli értékesítésre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás (30%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága64632 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/19 Kód: DA-97-GF-2-02 Sorszám: 6729 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kunbaracs, Szentkirály ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪EUME: Európai mértékegység, amely egy jövedelmezőségi mutató, növény- vagy állatfajokra számítva – értékét a Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) értékeiből kell számolni. Jelenleg egy EUME SFH alapon számított értéke ,- forint.

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/19 Kód: DA-97-SzF-6-02 Sorszám: 6727 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Nemzetközi együttműködések Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség településein a régió átlagát meghaladó számban vannak jelen a közösségek, a civil szervezetek és vállalkozások a megyeszékhely vonzásának következtében. A helyi közösségek együttműködése eseti jellegű, nem testesül meg benne rendszeresség. Az egyes szereplők eredményei elszigeteltek maradnak, a térség egészének fejlődése szempontjából nem jutnak érvényre. Nem rendelkeznek olyan tapasztalatokkal, mint az Európai Unió tagállamaiban működő más hasonló szervezetek. Helyzet/ adottság ▪Az együttműködés alapvető akadálya az információáramlás rendszertelensége, koordinálatlansága, valamint az egyéni és közösségi érdekek összhangjának, illetve a bizalomnak a hiánya. Az együttműködés hiánya miatt nem alakultak ki azok a fő irányvonalak, amelyek egy-egy csoport érdekeit fognák össze, így a fejlesztések és azok hatásai elszigeteltek maradnak. Azok az országok, ahol a demokrácia nagyobb múltra tekint vissza, hasznos tapasztalatokkal segíthetnék a közösségek fejlődését. Probléma/ lehetőség ▪Tanulmányutakat kell szervezni az Európai Unió más tagországaiba, elsősorban a testvérvárosi/terstvérmegyei kapcsolatokra építve, amelyek során meg kell teremteni azt a külföldi kapcsolatrendszert, ahol az azonos érdekű szervezetek megtalálják az együttműködésnek, egymás segítésének lehetőségét és értelmét. Megoldási javaslat ▪A nemzetközi együttműködés eredményei, tapasztalatai hozzájárulnak a közösség és ezáltal a térség fejlődéséhez. Erősödik a szervezetek önfenntartó, önmegtartó képessége, szélesedik a kapcsolatrendszere ezáltal nyitottabbá, magabiztosabbá válnak mind a hazai, mind pedig a nemzetközi környezetben. Ennek hatása érződni fog a fejlesztésekben, a pályázati források hatékony felhasználásában és a közösség értékeinek, hagyományainak megőrzésében. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Utazás és szállás költség (50%), Kapcsolattartás költségei (10%), Képzés/Oktatás (20%), Rendezvény (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága75000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/19 Kód: DA-97-SzF-6-02 Sorszám: 6727 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/19 Kód: DA-97-SzF-6-01 Sorszám: 6726 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Fenntartható együttműködési formák támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség településein a régió átlagát meghaladó számban vannak jelen a közösségek, a civil szervezetek és vállalkozások a megyeszékhely vonzásának következtében. A helyi közösségek együttműködése eseti jellegű, nem testesül meg benne rendszeresség. Az egyes szereplők eredményei elszigeteltek maradnak, a térség egészének fejlődése szempontjából nem jutnak érvényre. Helyzet/ adottság ▪Az együttműködés alapvető akadálya az információáramlás rendszertelensége, koordinálatlansága, valamint az egyéni és közösségi érdekek összhangjának, illetve a bizalomnak a hiánya. Az együttműködés hiánya miatt nem alakultak ki azok a fő irányvonalak, amelyek egy-egy csoport érdekeit fognák össze. A fejlesztések összehangolásával a források felhasználásának hatásfoka javítható, aminek a térség számára is kimutatható hatásai lehetnek. Probléma/ lehetőség ▪Olyan rendszeres információáramlás és -ellátottság biztosítása, amely az érdekek összhangjának megteremtése, a bizalom erősítése és fejlesztési programokban való részvételben nyilvánul meg. Támogatni kell a hasonló érdeklődésű szervezetek kapcsolatteremtését, hogy megtalálják az együttműködésben, valamint az egymás segítésében rejlő lehetőségeket, hogy eredményeikkel hozzájáruljanak a térség és ezáltal saját szervezetük fejlődéséhez. Megoldási javaslat ▪Az együttműködések következtében az egyes szervezetek kilépnek az elszigeteltségből, a közösségi érdekek előtérbe helyezésével a javul az együttműködés, amely átalakítja a személyek közötti viszonyokat is. Ez szélesebb körű részvételt eredményez a fejlesztésekben, a pályázati források hatékony felhasználásában. Erősödik a közösség önfenntartó és önmegtartó képessége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Utazási és szállás költségek (30%), Bérleti díjak (10%), Képzés/Oktatás (10%), Kiadvány készítés (20%), Rendezvény (30%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok90% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/19 Kód: DA-97-SzF-6-01 Sorszám: 6726 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug, Városföld ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

118 117 A mezőgazdaság egyre csökkenő nemzetgazdasági szerepe jelentős mértékben befolyásolja a Kecskeméti Kistérség településein élők sorsát is és jelzi annak szükségességét, hogy a hagyományos agrárközpontú szemlélet helyét a vidékfejlesztés integrált megközelítése vegye át. Olyan integrált fejlesztéseknek kell az alapjait megteremteni egy megfelelő szolgáltatási háttér kialakításával, amely erősíti a helyi emberi és közösségi erőforrásokat, a helyi vezetést, a vállalkozói kultúrát, az innovációt, és az emberek azon képességét, hogy céltudatosan és hatékonyan tudjanak együttműködni. Ezen területek egyike sem kezelhető önálló fejlesztési célként, hanem ezeket egymással összhangban, az egyes területek eszköz és forrásigényeit rendszerezve kell a célok eléréséhez szükséges feladatokat meghatározni. Mivel az EMVA forrásai a tervezett fejlesztési projektek megvalósításához nem elégségesek, meghatároztuk a fejlesztési prioritásokat, amely az elkövetkező évekre meghatározza a térség fejlődésének irányait. A prioritások és a kapcsolódó intézkedések között összhangot termtettünk, hogy azok megvalósulásuk esetén egymást erősítve és ezáltal hatásukat megsokszorozva érvényesülhessenek. Legnagyobb hangsúlyt a versenyképességre, a jövedelemtermelő képességre és a foglalkoztatás javítására helyeztük. A források felosztásánál is ezt a prioritási rendet tartottuk szemelőtt. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a térség legfontosabb megélhetési forrása a mezőgazdaság. Ezért ezt a területet kiemelten kezeltük, de a fő hangsúlyokat a minőségi termékekre, a vállalkozások fejlesztésére, a marketingre és a piacra jutás feltételeinek megteremtésére helyeztük. Különösen fontos a fenntartható mezőgazdaság és a fenntartható vidékfejlesztés kialakítása, a szerkezeti alkalmazkodás elősegítése, az ökológiai és gazdasági stabilitás biztosítása. Másik fontos terület a turizmus, amely a térségben meghatározó jövedelemforrást jelent az itt élők számára. A turizmus fejlesztését is elsősorban a helyi termékek, természeti látványosságok, a szabadidős szolgáltatások és a lovas hagyományok köré terveztük megvalósítani. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés a fejlődés kulcskérdése, ezért az életminőség fejlesztésére illetve a közösségi infrastruktúra fejlesztésére szintén jelentős forrásokat allokáltunk. A tervezésnél figyelembe vettük azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek az EMVA forrásokon kívül rendelkezésre állanak akár az ágazati, akár a regionális operatív programok területén. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

119 118 Ezekre a területekre nem terveztünk forrásokat, sokkal inkább ösztönözzük a vállalkozókat az ilyen típusú pályázatok benyújtására. Ezekhez a pályázatokhoz bizonyos esetekben kiegészítő forrásokat nyújtunk. Az akciócsoport a tervezés során azt tartotta szem előtt, hogy a térség számára a leghasznosabb formában kerüljenek felhasználásra a a III. és IV. tengely forrásai. A térség elvárásai szerint a stratégia megvalósítása révén a gazdaság differenciáltsága és az infrastruktúrális különbség mérséklődik Kecskemét és a környező települések között. Az itt élő lakosság az EU csatlakozást követő változásokhoz rugalmasan képes alkalmazkodni. Javul a népesség szociális biztonsága, a fiatalok esélyegyenlősége. A vidéki életforma értékei megőrződnek, az itt élők életminőségének javul. A megye, a régió, az ország célkitűzéseit is figyelembe vevő, összehangolt, integrált fejlesztés történik az egész kistérség természeti, társadalmi és épített környezetéhez illeszkedően. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

120 119 Már a vázlat megalkotásakor figyelembe vettük az esélyegyenlőségi szempontokat -úgymint férfiak – nők; fogyatékkal élők; romák és hátrányos helyzetű csoportok-, hogy hogyan vegyük figyelembe az ő érdekeiket. Tervezett programunk nem emeli ki külön egyik csoportot sem, de hozzájárul és támogatja (orientálja), hogy mindenki egyenlő eséllyel vegyen részt a megvalósításában, ezért képviselőiket már a tervezésbe is bevontuk. Szeretnénk elérni, hogy csökkenjenek az érintett csoportokat érő hátrányok. Ennek útját a képzéseken túl a vállalkozások támogatásában látjuk. Távlatilag a perifériáknak, hátrányos helyzetű területeknek is esélyt kell kapniuk, hogy hatékony, előremutató módon kapcsolódhassanak a térség, ezáltal az ország társadalmi vérkeringésébe, Felzárkóztatásuk az eddiginél koncentráltabb, a helyi adottságokhoz jobban illeszkedő koordinált fejlesztéspolitikai erőfeszítést igényel. Alapvető célkitűzés, hogy a külső és belső perifériális, ill. tartósan elmaradott települések koncentrált támogatással, adottságaikhoz és lehetőségeikhez igazított egyedi stratégiáik mentén lemaradásukat csökkentsék, gazdaságilag és társadalmilag megújuljanak. Felzárkózásuk feltétele, hogy e települések harmóniában a környezettel megtartsák erőforrásaikat, mindenekelőtt népességüket. A fejlesztéseknek az életképes gazdasági, társadalmi elemeket kell megerősíteniük ill. kialakítaniuk, vagyis a felzárkóztatás során is a relatív versenyképesség javítása a cél. A helyi fejlesztési kitörési pontokat, fejlesztési elképzeléseket a helyi környezeti és kulturális értékekre építve kell meghatározni, kialakítani, elkerülve az értékek felélését, illetve elhanyagolását. A falvak egy része gazdag építészeti, kulturális és természeti örökséggel rendelkezik, amelyeknek a megóvása mellett a turisztikai piacon történő megfelelő hasznosítása lehetőséget jelenthet az inaktív települések dinamizálására. A leghátrányosabb helyzetű településeken különös veszélyt jelent az épített örökség fizikai erodálódása, az épületállomány fokozatos romlása, illetve a szegénység magas foka miatt megélhetési okokból elkövetett természeti környezetrombolás. A természeti és épített örökség közmunkaprogramokban történő felújítása lehetőséget teremthet a leszakadó falvak népességének munkaerőpiacra történő visszavezetésére és a felújított örökség értékeinek hasznosítására. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

121 120 A tervezés során figyelembe vettük a korábban megszületett fejlesztési terveket, amelyek ágazatspecifikusan határozták meg a fejlesztési irányokat. Nagymértékben támaszkodtunk a a Dél-Alföld Régió fejlesztési tervére, elképzeléseire, hiszen a térség ebben a régióban működik, attól jelentősen eltérő fejlesztési stratégia megfogalmazása értelmetlen lett volna. Aés Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programjának Felülvizsgálata során már megfogalmazásra kerültek mindazok a legfontosabb mezőgazdaságot érintő elképzelések, amelyek a megye és ezzel együtt a térség mezőgazdaságának átalakítását voltak hivatottak előkészíteni. Ezok olyan gazdaságfejlesztési elképzeléseket tartalmaztak, amelyek egy alapos helyzetfeltárásra alapozva DAR jövőképe az, hogy a közös érdekeken alapuló együttműködési hálózatok kialakításával, a természeti értékek, és a határ menti helyzetből adódó előnyök tudatos kihasználásával megalapozza a szilárd, versenyképes gazdaság alapjait, és mindehhez színvonalas életkörnyezetet és életlehetőséget biztosítson. Ez a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában is visszatükröződik. A 2004-ben készült Kecskemét kísérelték meg az agrárstruktúra-váltásra felhívni a figyelmet. Ez egy bonyolult és hosszan tartó folyamat, amelyben a gazdák tömegeit kell meggyőzni és átirányítani, átállítani valamilyen más, magasabb minőségi követelményeknek is eleget tevő, az igényes piacokon is jövedelmezően eladható tevékenységre. Azt is egyértelműen látni lehet, hogy a kemény piaci körülmények között az egyéni gazdák nehezebben boldogulnak, mind a szükséges anyagok, berendezések, gépek beszerzése, mind a termények, termékek értékesítése során hátrányba szorulhatnak a jobb információkkal rendelkező, erélyesebben fellépő kereskedőkkel, felvásárlókkal, feldolgozókkal szemben. Ahhoz, hogy a termelés igazi profitja ne kerüljön el a termelőktől fel kell ismerni az együttműködésben rejlő előnyöket ban elkészült Kecskemét és térsége területfejlesztési terve. Ennek jövőképében is az együttműködés, a helyi lehetőségek kiaknázása, gazdasági struktúra váltás és a színvonalas életkörülmények szerepelnek. Ennek operatív programjai szintén fellelhetők a stratégiában. Ezek a következők: - Infrastruktúra és közlekedésfejlesztés - Gazdasági versenyképesség fejlesztése - Társadalom és humánerőforrás fejlesztés - Multifunkciós agrárgazdaság kialakítása és vidékfejlesztés - Környezetminőség javítása A stratégia megakotásakor ezeket az anyagokat az eltelt időszakban bekövetkezett változásokhoz és a társadalmi gazdasági igényekhez igazítottuk, hiszen ezen tanulmányok megállapításai is előzetes helyzetértékelésen alapultak és ezek sok hasonlóságot hordoznak a jelen helyzet adottságaival. A tervezés során figyelembe vettük a korábban megszületett fejlesztési terveket, amelyek ágazatspecifikusan határozták meg a fejlesztési irányokat. Nagymértékben támaszkodtunk a a Dél-Alföld Régió fejlesztési tervére, elképzeléseire, hiszen a térség ebben a régióban működik, attól jelentősen eltérő fejlesztési stratégia megfogalmazása értelmetlen lett volna. Aés Térsége Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programjának Felülvizsgálata során már megfogalmazásra kerültek mindazok a legfontosabb mezőgazdaságot érintő elképzelések, amelyek a megye és ezzel együtt a térség mezőgazdaságának átalakítását voltak hivatottak előkészíteni. Ezok olyan gazdaságfejlesztési elképzeléseket tartalmaztak, amelyek egy alapos helyzetfeltárásra alapozva DAR jövőképe az, hogy a közös érdekeken alapuló együttműködési hálózatok kialakításával, a természeti értékek, és a határ menti helyzetből adódó előnyök tudatos kihasználásával megalapozza a szilárd, versenyképes gazdaság alapjait, és mindehhez színvonalas életkörnyezetet és életlehetőséget biztosítson. Ez a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában is visszatükröződik. A 2004-ben készült Kecskemét kísérelték meg az agrárstruktúra-váltásra felhívni a figyelmet. Ez egy bonyolult és hosszan tartó folyamat, amelyben a gazdák tömegeit kell meggyőzni és átirányítani, átállítani valamilyen más, magasabb minőségi követelményeknek is eleget tevő, az igényes piacokon is jövedelmezően eladható tevékenységre. Azt is egyértelműen látni lehet, hogy a kemény piaci körülmények között az egyéni gazdák nehezebben boldogulnak, mind a szükséges anyagok, berendezések, gépek beszerzése, mind a termények, termékek értékesítése során hátrányba szorulhatnak a jobb információkkal rendelkező, erélyesebben fellépő kereskedőkkel, felvásárlókkal, feldolgozókkal szemben. Ahhoz, hogy a termelés igazi profitja ne kerüljön el a termelőktől fel kell ismerni az együttműködésben rejlő előnyöket ban elkészült Kecskemét és térsége területfejlesztési terve. Ennek jövőképében is az együttműködés, a helyi lehetőségek kiaknázása, gazdasági struktúra váltás és a színvonalas életkörülmények szerepelnek. Ennek operatív programjai szintén fellelhetők a stratégiában. Ezek a következők: - Infrastruktúra és közlekedésfejlesztés - Gazdasági versenyképesség fejlesztése - Társadalom és humánerőforrás fejlesztés - Multifunkciós agrárgazdaság kialakítása és vidékfejlesztés - Környezetminőség javítása A stratégia megakotásakor ezeket az anyagokat az eltelt időszakban bekövetkezett változásokhoz és a társadalmi gazdasági igényekhez igazítottuk, hiszen ezen tanulmányok megállapításai is előzetes helyzetértékelésen alapultak és ezek sok hasonlóságot hordoznak a jelen helyzet adottságaival. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

122 121 A stratégia megalkotása nem a folyamat lezárása, hanem éppen a kezdete, hiszen a tényleges fejlesztések ennek elfogadását követően indulhatnak el. A létrehozott non-profit kft szervezeti és működési szabályzatában megalapozta azt a folyamatot, amely a tervezést követően hatékonyan biztosítja a program működését. Ennek megfelelően a három szektor egy-egy képviselője helyet kapott a kft irányító testületében. Ez a biztosítéka annak, hogy az egyes döntéseknél illetve a döntések előkészítésénél valamennyi érdek megfelelően képviselve legyen. A szervezeti struktúra végső formáját azt követően nyeri el, amint kiderül, hogy mely tengely(ek)re meghatározott források felhasználására kapunk jogosultságot. Egy centralizált, felülről lefelé kiépülő támogatási rendszerben a döntéshozók távol vannak a kedvezményezettektől, nem ismerik jól a helyi problémákat, elképzeléseket és lehetőségeket. A vidéki térségek szükségleteit egy előre meghatározott minta szerint határozzák meg. A döntéshozatal lassú, a támogatásokat nem a pályázók számára legmegfelelőbb időben nyújtják. A stratégia megalkotásakor arra törekedtünk, hogy a döntéshozók és a pályázók között szorosabb kapcsolat alakuljon ki, és a program menedzsmentjét közvetlenül összekapcsolják a helyi szereplőkkel. Így lerövidülhet a döntéshozatalhoz szükséges idő, és lehetőség nyílik arra, hogy a pályázók személyre szabott segítséget kapjanak pályázatuk elkészítéséhez, de ami a legfontosabb az az, hogy valós igényekre és egy közösség érdekeire épülő támogatási rendszer alakulhat ki. A helyi fejlesztés érdekében a térség komplex igényeit vesszük figyelembe, s így a program módot ad a szektorok, a tevékenységek, a résztvevők és a vidéki térségek közötti tartalmas kapcsolat kialakítására. A helyi fejlesztés általában ott a legsikeresebb, ahol annak szereplői képesek mind a személyes kapcsolatrendszer, együttműködés megteremtésére, mind pedig a komplex térségi szükségletek figyelembevételére tevékenységük során. A megalkotott stratégia és az akciócsoport, illetve mostmár a non-profit kft célja a jövőben az kell, hogy legyen, hogy az EMVA forrásokon túlmenően további források lekötését tegye lehetővé a térség számára, amivel az akciócsoport a térségi szintű közösségépítés és fejlesztéspolitika legerősebb struktúrájává egy profi térségi vállalkozás- és gazdaságfejlesztési fejlesztési szervezetté válik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1


Letölteni ppt "Budapest, 2009 Október 28. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Homokhátság Fejlődéséért NP Kft. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European."

Hasonló előadás


Google Hirdetések