Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

3. Érvelések szerkezete és rekonstrukciója (É 65−90)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "3. Érvelések szerkezete és rekonstrukciója (É 65−90)"— Előadás másolata:

1 3. Érvelések szerkezete és rekonstrukciója (É 65−90)

2 3. 1. az érvelések alapszerkezete az érvelés (következtetés) állítások strukturált csoportja, a premisszák és a konklúziók együttese; konklúzió: az érvelés bizonyítandó tétele, az az állítás, amelynek igazságáról az érvelő meg akar győzni, amely az érvelés többi állításából következik; premisszák: ezek támasztják alá a konklúziót, ezek szolgáltatnak bizonyítékot, indokokat a konklúzióhoz, ezek vonják maguk után a konklúziót;

3 3. 2. az állítások az érvelések állításokból állnak; az állítás (kijelentés): az egyértelmű információtartalommal rendelkező kijelentő mondat jelentése, információtartalma; az „egyértelműség” azt jelenti, hogy az állítás vagy igaz, vagy hamis, de nem lehet mindkettő egyszerre;

4 3. 2. az állítások/2 ez tkp. két alapelv a logikában (Arisztotelész): a kizárt harmadik elve: minden állítás vagy igaz, vagy hamis, harmadik lehetőség nincs; az ellentmondás elve: egy állítás nem lehet egyszerre igaz és hamis is, az állítás csak egy igazságértékkel rendelkezhet;

5 3. 2. az állítások/3 példák: „Magyarország köztársaság.” „Magyarország nagyobb, mint Spanyolország.” „Ő a legnagyobb szélhámos, akivel valaha találkoztam.” ahhoz, hogy ez a kijelentő mondat állítás legyen, tudnunk kell, kire utal az „ő” személyes névmás;

6 3. 2. az állítások/4 mindig tudnunk kell, hogy a kijelentő mondatokban a ragok, a névmások és más kontextusfüggő kifejezések mire/kire utalnak, mert enélkül nem rendelhetünk igazságértéket az állításokhoz (mondatokhoz); nem fejeznek ki állítást a nem kijelentő (kérdő, felszólító, óhajtó, felkiáltó) mondatok;

7 3. 2. az állítások/5 több mondat is kifejezheti ugyanazt az állítást: „Péter megajándékozta Palit.” „Pali ajándékot kapott Pétertől.” Pontosan ugyanazt jelenti a kettő?

8 3. 2. az állítások/6 „Péter megajándékozta Palit.” „Pali ajándékot kapott Pétertől.” Logikai szempontból ugyanaz a kettő, de hangulatát, sugallatát, implicit jelentéseit tekintve nem!)

9 3. 3. Premisszák és konklúziók természetes nyelvi érvelésekben először fel kell tárnunk a következtetések logikai szerkezetét, vagyis a premisszák és a konklúzió közötti logikai viszonyokat; vizsgálni kell az állításokat az állítások logikai következményeit az állítások logikai előfeltevéseit

10 3. 3. Premisszák és konklúziók/2 1. lépés: a konklúzió felismerése Miről akar meggyőzni? Mit bizonyít? Mi a következtetés? Mi következik az elmondottakból? Mi a tétel? Konklúziójelzők: tehát, következésképpen, ezért, ebből adódik, így stb. állítom / megállapítom, hogy tagadom, hogy bizonyítom / megmutatom, hogy amellett érvelek, hogy

11 3. 3. Premisszák és konklúziók/3 2. lépés: a premisszák azonosítása Miből következik a konklúzió? Mely állításoknak kell alátámasztaniuk a konklúziót? Milyen érvek vannak a tétel mellett? Mi bizonyítja az állítást? premisszajelzők: (az érv előtt) minthogy, mert, mivel; amennyiben, amiatt, hogy jelzi az is / látva, hogy abból kiindulva / annak következtében, hogy azon az alapon / abból kifolyólag, hogy az alábbi érveket hozom fel: az érv után állnak: emiatt, ezen okból…

12 3. 3. Premisszák és konklúziók/4 Melyik a premissza, melyik a konklúzió? Próbálja meg átalakítani (más premissza- és konklúziójelzőkkel)! 1.Az öcsém 12 éves, következésképpen én idősebb vagyok 12 évesnél. 2. Néhány ártatlan bűntett társadalmilag hasznos, és minden társadalmilag hasznos tett helyes. Ennélfogva néhány ártatlan bűntett helyes. 3. Mivel néhány rossztettet jóhiszeműen követnek el, és egyetlen jóhiszemű tettért sem lehet hibáztatni az elkövetőt, ezért néhány rossztettért nem lehet hibáztatni az elkövetőt.

13 3. 3. Premisszák és konklúziók/5 4. Néhány társadalmilag hasznos tett nem helyes, minthogy egyetlen ártatlan bűntett sem helyes, viszont néhány ártatlan bűntett társadalmilag hasznos. 5. Nem tudja a bálna, milyen jó a málna. Ha tudná a bálna, milyen jó a málna, csak málnát zabálna.

14 3. 3. Premisszák és konklúziók/6/a: Példa általában át kell fogalmaznunk az állítást ahhoz, hogy világos premissza-konklúzió szerkezetet kapjunk; ennek során a lehető legpontosabban kell visszaadnunk az eredeti információt; pl.: „Kerülni kell a hirtelen gázadással történő gyorsítást, mert ilyenkor megugrik a fogyasztás, és nő a káros szennyezőanyagok kibocsátása.” konklúzió? premissza? Konklúzió-/premisszajelző?

15 3. 3. Premisszák és konklúziók/6/b: Példa „Kerülni kell a hirtelen gázadással történő gyorsítást, mert ilyenkor megugrik a fogyasztás, és nő a káros szennyezőanyagok kibocsátása.” P: hirtelen gázadáskor megugrik a fogyasztás, és nő a káros szennyezőanyagok kibocsátása K: kerülni kell a hirtelen gázadást Premisszajelző: mert

16 3. 4. Mellékes megjegyzések az érvelések szinte mindig tartalmaznak az érvelés szempontjából közömbös állításokat, mellékes megjegyzéseket, amelyek sem nem premisszák, sem nem konklúziók; pl.: „Most, amikor újra megjelent a TBC, nagyon fontos, hogy évente felkeressük a tüdőszűrő állomásokat – ilyen minden városban található. Ezzel egyébként számos más, súlyos betegség is korán felismerhető és kiszűrhető.” Mi itt a premissza és a konklúzió?

17 3. 4. Mellékes megjegyzések/2 „Most, amikor újra megjelent a TBC, nagyon fontos, hogy évente felkeressük a tüdőszűrő állomásokat – ilyen minden városban található. Ezzel egyébként számos más, súlyos betegség is korán felismerhető és kiszűrhető.” P 1 : megjelent a TBC P 2 : (a vizsgálattal: a szövegben „ezzel”) más súlyos betegségek is kiszűrhetők K: fontos az évenkénti tüdőszűrés. nem fontos: „felkeressük…” (a tüdőszűrés a fontos, nem a felkeresés), „ilyen minden városban…” (ha nem lenne, akkor is fontos lenne a tüdőszűrés)

18 3. 4. Mellékes megjegyzések/3 ki kell emelni a lényeges állításokat (premisszákat és konklúziókat) a lényegtelen állítások közül; az érvelés rekonstrukciója során érdemes az állításokat lecsupaszítani, csak a releváns információt megtartani;

19 3. 4. Mellékes megjegyzések/3 ennek jelölésére: aláhúzás, de nem szavakat és mondatokat, hanem mindig állításokat húzzunk alá, akár úgy is, hogy az összetartozó, az állítást lényegi információját hordozó szavakat kapcsoljuk össze, majd számozzuk meg az állításokat a szöveg margóján;

20 3. 5. Hiányos következtetések az érvelésekben sokszor nem mondunk ki minden állítást (premisszát vagy konklúziót), ezeket tudottnak, magától értődőnek vesszük; ezeket a ki nem mondott állításokat az érvelés egésze, az érvelésből rekonstruálható elkötelezettségek alapján rekonstruálhatjuk; 1. pl.: „Bécs biztosan messzebb van Budapesttől, mint 150 km. Hiszen Sopron van 150 km-re.” Mi itt a ki nem mondott premissza?

21 3. 5. Hiányos következtetések/2 ki nem mondott állítás: „Sopron közelebb van Budapesthez, mint Bécs.” 2. pl.: Szerelmi csalódásunkban barátunk ekképp vigasztal minket: „Ne szomorkodj, hiszen minden elmúlik egyszer!” Mi itt a kimondott premissza és a konklúzió? Mi a ki nem mondott premissza? a hiszen jelzi, hogy az utána következő rész az indokolás, tehát: P 1 : minden elmúlik egyszer K: ne szomorkodj P 2 = ?

22 3. 5. Hiányos következtetések/3 lehet az, hogy a) „Minden állapot elmúlik egyszer”: a te szerelmi csalódottságod is egy állapot, tehát ez is elmúlik egyszer vagy lehet az, hogy b) „Minden elmúlik egyszer”: a te szerelmed is egy állapot volt, tehát ennek is el kellett múlnia, ilyen az élet a kettő nem ugyanaz!

23 3. 5. Hiányos következtetések/4 a rekonstrukcióban []-be tesszük az implicit állításokat; figyelni kell arra, hogy a ki nem mondott állítások igazságértékét is vizsgáljuk, mert sokszor éppen a ki nem mondott állítások tartalmazzák a csúsztatást, a nem igazat az érvelésben!

24 3. 6. Összetett érvelések összetett érvelések: ahol a következtetések láncszerűen egymásba kapcsolódnak, pl. az egyik érvelés konklúziója a másik premisszája; az egymásba kapcsolódó részek a részérvelések; az összetett érvelések rekonstrukciója során a premissza−konklúzió szerkezeteket tárjuk föl; ennek során az egyes állításokat megszámozzuk;

25 3. 6. Összetett érvelések/1/2 1. pl.: „Minden altató kisebb adagban nyugtató (szedáló) hatású. A szedált állapotban lévő ember érzékszerveinek működőképessége és reflexkészsége csökken, valamint szellemi tevékenysége is lelassul. Következik ebből, hogy szedált ember nem vezethet autót, nem dolgozhat magasban vagy veszélyes munkahelyen, mert mind saját, mind embertársai biztonságát kockáztatja.” 1. különítsük el az állításokat, jelöljük be a premissza- és konklúziójelölőket!

26 3. 6. Összetett érvelések/1/3 1. különítsük el az állításokat, jelöljük be a premissza- és konklúziójelölőket! pl.: „ (1) Minden altató kisebb adagban nyugtató (szedáló) hatású. (2) A szedált állapotban lévő ember érzékszerveinek működőképessége és reflexkészsége csökken, valamint szellemi tevékenysége is lelassul. Következik ebből, (3) hogy szedált ember nem vezethet autót, nem dolgozhat magasban vagy veszélyes munkahelyen, mert (4) mind saját, mind embertársai biztonságát kockáztatja.” 2. Állapítsuk meg az érvelés premissza-konklúzió szerkezetét!

27 3. 6. Összetett érvelések/1/4 Az érvelés premissza-konklúzió szerkezete: P 1 = (1) P 2 = (2) P 3 = (4) K = (3)

28 3. 6. Összetett érvelések/1/5 az érvelés logikai szerkezete: (1) | (2) | (4) − [A szedált ember autóvezetés, magasban végzett, illetve veszélyes munka közben] mind saját, mind embertársai biztonságát kockáztatja. | (3) itt az elemi következtetések függőleges minta szerint kapcsolódnak össze

29 3. 6. Összetett érvelések/2/1 az elemi következtetések vízszintes minta szerint is összekapcsolódhatnak: 2. pl.: „A hallgatók számára fontos az idegen nyelv. Azon kívül, hogy képesek lesznek más emberekkel kommunikálni, bepillantást nyerhetnek a különböző kultúrákba is. A fogalomalkotásról is tanulhatnak, ha látják, hogy azoknak a szavaknak a megfelelője, amelyek az egyik nyelvben hasonló dolgokat jelentenek, mennyire különböző dolgokat jelent a másikban. Egyetlen diák órarendjéből sem hiányozhat az idegen nyelv, még akkor sem, ha egyes intézményekben nem kötelező. Neked is időt kell szakítanod a nyelvtanulásra.” 1. különítsük el az állításokat!

30 3. 6. Összetett érvelések/2/2 „(1) A hallgatók számára fontos az idegen nyelv. Azon kívül, hogy (2) képesek lesznek más emberekkel kommunikálni, (3) bepillantást nyerhetnek a különböző kultúrákba is. (4) A fogalomalkotásról is tanulhatnak, ha (5) látják, hogy azoknak a szavaknak a megfelelője, amelyek az egyik nyelvben hasonló dolgokat jelentenek, mennyire különböző dolgokat jelent a másikban. (6) Egyetlen diák órarendjéből sem hiányozhat az idegen nyelv, (7) még akkor sem, ha egyes intézményekben nem kötelező. (8) Neked is időt kell szakítanod a nyelvtanulásra.” 2. tegyük ki a premissza- és konklúziójelölőket, és más módon is tegyük világossá a logikai kapcsolatokat!

31 3. 6. Összetett érvelések/2/3 „(1) A hallgatók számára fontos az idegen nyelv. (mert) Azon kívül, hogy (2) képesek lesznek más emberekkel kommunikálni, (3) bepillantást nyerhetnek a különböző kultúrákba is. (4) A fogalomalkotásról is tanulhatnak, (akkor,) ha (5) látják, hogy azoknak a szavaknak a megfelelője, amelyek az egyik nyelvben hasonló dolgokat jelentenek, mennyire különböző dolgokat jelent a másikban. (6) (tehát) Egyetlen diák órarendjéből sem hiányozhat az idegen nyelv, (7) még akkor sem, ha egyes intézményekben nem kötelező. (8) (tehát) Neked is időt kell szakítanod a nyelvtanulásra.” 3. állapítsuk meg az érvelés logikai szerkezetét!

32 3. 6. Összetett érvelések/2/4 az érvelés logikai szerkezete: (5) | (2) (3) (4) \ | / (1) | (6) | (8)

33 3. 6. Összetett érvelések/2/5 a (7) állítás se nem konklúzió, se nem premissza! a (2), (3), (4) premissza egymástól függetlenül indokolja az (1) konklúziót, ezeket független premisszáknak nevezzük;

34 3. 6. Összetett érvelések/3/1 3. pl.: „A szobatársam elköltözik. Következésképpen nekem is el kell költöznöm. Jelenleg éppen hogy ki tudom fizetni a lakbér rám eső részét.” 1. különítsük el az állításokat!

35 3. 6. Összetett érvelések/3/2 „(1) A szobatársam elköltözik. Következésképpen (2) nekem is el kell költöznöm. (3) Jelenleg éppen hogy ki tudom fizetni a lakbér rám eső részét.” 2. tegyük ki a premissza- és konklúziójelölőket, és más módon is tegyük világossá a logikai kapcsolatokat! „(1) A szobatársam elköltözik. Következésképpen (2) nekem is el kell költöznöm. (3) (mert) Jelenleg éppen hogy ki tudom fizetni a lakbér rám eső részét.” 3. állapítsuk meg az érvelés premissza-konklúzió szerkezetét!

36 3. 6. Összetett érvelések/3/3 az érvelés premissza-konklúzió szerkezete: P 1 = (1) P 2 = (3) K = (2) az érvelés logikai szerkezete (1)−(3) | (2)

37 3. 6. Összetett érvelések/3/4 Ezek kapcsolt premisszák, amelyek csak együtt indokolják a konklúziót, külön-külön nem ha a kapcsolt premisszák egyikéről kimutatjuk, hogy hamis, akkor az egész érvelés rossz; ha a független premisszák egyikéről derül ki, hogy hamis, akkor az érvelés csak gyengébb lesz, de még így is lehet nagyon erős;

38 3. 6. Összetett érvelések/4/1 érvek és ellenérvek „ (5) A Valutaalap olyan típusú segítséget ítélt a múlt héten Magyarországnak oda, amelyet a pénzintézet a fizetési gondokkal küszködő országoknak szokott adni. Az első – közel 80 millió dollárnyi – részletet hétfőn Washingtonból már át is utalták. (1) Csakhogy Magyarországnak pillanatnyilag nincsenek fizetési gondjai, noha (6) az elmúlt két év aktív nemzetközi fizetési mérlegét követően idén 1.5−2 milliárd dollár lesz a hiány. Májusban ugyanis (2) 5.1 milliárd dollár volt a hazai devizatartalék összege, s (3) a külföldön kibocsátott magyar kötvényeket – különösen a német és a japán piacokon – egyelőre viszik, mint a cukrot.” Mi a szerző álláspontja? Mit akar bizonyítani?

39 3. 6. Összetett érvelések/4/2 talán: ’Magyarországnak nem volt szüksége erre a hitelre.’ konkrétan, a szöveg alapján: (1) ’Magyarországnak pillanatnyilag nincsenek fizetési gondjai.’ (a „pillanatnyilag” a közgazdaságban rövid távot, 1 évet jelent) Mivel indokolja a szerző ezt az állítást? („ugyanis”!) (2) 5.1 milliárd a devizatartalék. (3) A külföldön kibocsátott kötvények fogynak. felvehetjük még, implicit konklúziónak a következő állítást: [4] [Magyarországnak nem kellett a hitel.]

40 3. 6. Összetett érvelések/4/3 az érvelés térképe: (2) (3) \ / (1) | [4] ezzel megadtunk minden logikailag fontos állítást?

41 3. 6. Összetett érvelések/4/4 „csakhogy”, „noha” !!: az (1) konklúzió előtti és utáni mondat a konklúzióval ellentétes tartalmat hordoz, a konklúzió elleni érveket tartalmaz: „Magyarországnak vannak/lehetnek fizetési gondjai.”; milyen premisszák szólnak a konklúzió ellen? (5) A Valutaalap speciális hitelt adott. (6) A folyó fizetési mérleg jelentősen romlott, és hiánya várhatóan 1.5−2 milliárd dollár lesz.

42 3. 6. Összetett érvelések/4/5 az érvelés szerkezete eszerint: (2) (3) (5) (6) \ / \ / (1) [nem (1)] | [4] a szerző bemutatja az álláspontja ellen felhozható érveket is, de arra jut, hogy az (1) mellett felhozható érvek sokkal erősebbek, mint az ellene felhozhatók, ezért az (1) a helyes álláspont

43 3. 6. Összetett érvelések/5/1 ki nem mondott konklúziót tartalmazó érvelés: „Daninak jövőre a szociológiát vagy az antropológiát kell felvennie. Mivel mindig a lazábbat választja, és a szociológia jövőre laza lesz, mert dr. Laza adja elő, nem kétséges, melyiket fogja választani Dani.” különítsük el az állításokat!

44 3. 6. Összetett érvelések/5/2 „(1) Daninak jövőre a szociológiát vagy az antropológiát kell felvennie. Mivel (2) mindig a lazábbat választja, és (3) a szociológia jövőre laza lesz, mert (4) dr. Laza adja elő, (5) nem kétséges, melyiket fogja választani Dani.” tegyük ki a premissza- és konklúziójelölőket, és más módon is tegyük világossá a logikai kapcsolatokat!

45 3. 6. Összetett érvelések/5/2 „(1) Daninak jövőre a szociológiát vagy az antropológiát kell felvennie. Mivel (2) mindig a lazábbat választja, és (3) a szociológia jövőre laza lesz, mert (4) dr. Laza adja elő, (tehát) (5) nem kétséges, melyiket fogja választani Dani.” Melyiket választja Dani? az (5) utal az implicit konklúzióra: [6] [Dani jövőre szociológiára jelentkezik.] Állapítsuk meg az érvelés szerkezetét! Milyen viszony van a premisszák között?

46 3. 6. Összetett érvelések/5/3 az érvelés szerkezete: (4) | (1)−(2)−(3) [−−−−−−] | (5)[6]

47 3. 7. Érvelések logika rekonstrukciója/1 az érvelések logikai rekonstrukciója mindig értelmezést igényel: 1) érvelés-e vagy sem, 2) mi a konklúzió, 3) mi a „lényege” az állításoknak, 4) melyek a ki nem mondott konklúziók és/vagy premisszák? az értelmezés alapszabálya a jóindulat elve: mindig azt az értelmezést kell választani, amelyik a legerősebb érveléshez vezet; ezt kritizálhatjuk azután élesen: jóindulat az értelmezésben, szigor a kritikában!

48 3. 7. Érvelések logika rekonstrukciója/2 a logikai rekonstrukció (premissza-konklúzió szerkezet feltárása) lépései összefoglalva: 1. meg kell érteni a szöveg gondolatmenetét 2. konklúzió? 3. premisszák? 4. lényeg kiemelése, premissza- és konklúziójelölők megállapítása/beillesztése 5. explicitté tesszük a szöveg implicit konklúzióit és premisszáit 6. részérvelések premissza-konklúzió szerkezetének feltárása, független és kapcsolt premisszák megkülönböztetése 7. a részérvelések alapján felépítjük a gondolatmenet egészét 8. a rekonstrukció ellenőrzése, szükség esetén pontosítása (összevetés a szöveggel)

49 3. 8. Az érvelések megalkotása és az érvelések elemzésének szempontjai/1 fontos, hogy az érvelések megalkotásakor a konklúziót a szöveg elején előre bocsássuk: így a hallgató jobban tudja követni a konklúziót alátámasztó érveket, könnyebben értékeli azok relevanciáját; mindenképpen így kell eljárnunk érvelésünk szóbeli előadásakor! az érvelések elemzését mi logikai szempontból végezzük el, ekkor a fő kérdés: Melyik a helyes álláspont? erről az érvek meggyőzőereje alapján döntünk;

50 3. 8. Az érvelések megalkotása és az érvelések elemzésének szempontjai/2 a logikai elemzés ezt a döntést segíti, két lépésben: 1. az érvelések rekonstrukciója: mit mond az érvelő és milyen alapon mondja? 2. az érvelések értékelése: milyen az indokolás? az előadott érvelés alapján megfelelő-e az álláspont (kellően alátámasztott-e)? de nemcsak a logikai szempont létezik, az érvelések előadásakor fontosak a pszichológiai tényezők is!

51 3. 8. Az érvelések megalkotása és az érvelések elemzésének szempontjai/3 alapvető pszichológiai tényezők érvelések előadásának meghallgatásakor rokonszenves vagy ellenszenves az előadó? (melyiknek mi a következménye?) a pszichológiai hatás kezelése: 1. Milyen hatást, benyomást kelt bennem az érvelő és az érvelés? 2. Milyen eszközökkel éri el ezt a hatást? 3. A pszichológiai tényezők inkább az érvelés elfogadására, vagy inkább az elutasítására ösztönöznek?

52 3. 8. Az érvelések megalkotása és az érvelések elemzésének szempontjai/4 a 3. a racionális korrekció előfeltétele: ellensúlyozni kell a pszichológiai hatást az első esetben a még következetesebb kritikával, a második esetben a jóindulat elvének és a tárgyilagosság követelményének még hangsúlyosabb alkalmazásával; De vigyázat! Soha nem vagyunk képesek ellenőrzés alatt tartani (korrigálni) az összes pszichológiai tényezőt!


Letölteni ppt "3. Érvelések szerkezete és rekonstrukciója (É 65−90)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések