Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közel 12 ezer lakosú, szubalpin klímájú kisváros az Alpok lábánál fekszik. A Kőszegi-hegység lábánál, a Gyöngyös-patak völgyében fekvő település és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közel 12 ezer lakosú, szubalpin klímájú kisváros az Alpok lábánál fekszik. A Kőszegi-hegység lábánál, a Gyöngyös-patak völgyében fekvő település és."— Előadás másolata:

1

2 A közel 12 ezer lakosú, szubalpin klímájú kisváros az Alpok lábánál fekszik. A Kőszegi-hegység lábánál, a Gyöngyös-patak völgyében fekvő település és környéke a VI-VII. század óta lakott terület, a XIV. századtól szabad királyi városi rangot kapott.

3

4 Hősök kapuja Nézze meg a Hősök kapujáról készült képeket! Városház utca a Hősök kapujánál végződik. A kapu tornyát 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban, Opaterny Flóris tervei alapján. A Hősök kapujának helyén a XIV. században emelt, ún. Alsó-kaputorony állt, amelyet 1880-ban bontottak le. A régi torony a mostaninál lényegesen zömökebb volt, s tömegével kitűnően illeszkedett a tér léptékéhez. A torony Városház utca felőli homlokzatát az egykori fényképek és írásos adatok tanúsága szerint a szenátus megízásából készült freskó díszítette, középen kálváriajelenettel, kétoldalt a város és az ország címerével. A freskókat 1724-ben készítették, "a bort, mely a mész oltására fog kívántatnyi" a város pincéjéből vételezte a két kőszegi képíró, Poszi Kristóf és Óberer János. Nézze meg a képeket! Az egykori Alsó-kapu a városvédelmi rendszer és a belvárosi forgalom legfontosabb objektuma volt. Jelentőségére utal az a tény is, hogy a dél-nyugati sarkon álló Öreg- toronynak (Zwinger) mint külső pozíciós bástyának is védelmeznie kellett az Alsó-kaput a támadó ellendégtől. Minthogy a Felső-kaput a vár ellenőrizte, így városbíró egyik legfontosabb feladatául ennek a déli kapunak a biztosítását jelölték ki. Nem véletlen, hogy a kőszegi bíró hatalmának egyik jelvénye éppen a városkulcs lett. A mai Hősök tornyában 1977 óta ismét múzeum működik, a Jurisics Miklós Múzeum állandó kiállításokra, valamint időszaki kiállításokra alkalmas termei találhatók itt. Legfelsőbb terméből ki lehet lépni a torony külső panorámafolyosójára. Nagyobb ünnepeken ma is megszólal az alkalmi toronyzene erről az erkélyfolyosóról.

5

6 Sgraffitós-ház Nézze meg a Sgraffitós-házról készült képeket! Sgraffitós-ház néven a legismertebb Kőszegen a Jurisics-tér 7. sz. háza. Nevét a homlokzaton látható díszítésről kapta. (Ennek a díszítésmódnak a lényege, hogy a falra két vagy több, különböző színű vakolatréteget raknak, majd a felső, világosabb réteget a kívánt minta szerint eltávolítják. Ezt az Itáliából származó eljárást Kőszegen is sok helyütt alkalmazták.) Az emeleti részt az eredeti sgraffitó díszíti. Az ostópárkány fölött végigfut a ballusztrádos erkélykorlát. A jobb oldali két ablak közötti falmezőt a főmotívum a hatalmas virágcsokros váza tölti ki, többi részét geometrikus idomok édesítik. Nézze meg a képeket! A homlokzatot kétoldalt oszlolizéna, a főpárlkány alatt pedig geometrikus díszítésű sáv zárja. A hármas tagozódású főpárkányon olvasható a XVII. századi felirat: "NON EST VOLENTIS, NEQUE CURRENTIS SED MISERENTIS DEI", és az évszám: MCDLXVIII. Fenti szöveg Pál apostol Rómabeliekhez írt leveléből vett idézet (9. f. 16. vers), amely magyarul - a Károli Gáspár-féle fordításban - így hangzik: "Annak okáért tehát nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené 1668." Ez a bibliai idézet voltaképpen a I. Rákóczi György erdélyi fejedelm jelmondata volt. Fiának, a későbbi II. Rákóczi György fejedelemnek Fejedelmi parainesis című, 1637-ben összefoglalt intelmeit zárta ezzel az idézettel. A homlokzatot kezzős vonaldíszítésű, íves oromfal zárja, középen falfülkében elhelyezett barokk Mária-szoborral. A kapu mögött jobbra, a falba illesztve található a Batthyányak kőcímere, a "fiait etető pelikán" címerképpel. Elhelyezése különös, mert valójában a szomszédos, egykori Bathyány-ház tartozéka.

7

8

9 Városháza Nézze meg a Városházáról készült képeket! A Városháza Magyarországon talán az egyetlen olyan középület, amely létrejöttétől a mai napig megőrizte eredeti rendeltetését. A Stadthaus vagy szenátusház az között széles önkormányzati jogokkal rendelkező város helyi kormányzati épülete volt, amely a közigazgatás 1876-os reformjától 1949-ig a polgármesteri hivataloknak is helyet adott. Mint a város mindenkori közéletének központja, szerencsésen kapcsolódott az egykori főtér, a belső piactér (ma Jurisics tér) életéhez. Meglepően közel állt a város legforgalmasabb áteresztő kapujához, az Alsó kapuhoz. Ebben az épületben zajlott az önkormányzati élet sokfélesége: az igazgatás és gazdálkodás, a büntető és polgári perek, az ítélet- és szabályalkotás, de az országgyűlési követek és deputációk kiküldésének ceremóniája, sőt a törvényhírdetés is. Nézze meg a képeket! Az épület mai homlokzata az évi nagy tűzvész után alakult ki. A sávos képzésű földszintet az emelettől erőteljes övpákány választja el. Ezt az egyszerű keretezésű emeleti könyöklővel és szemöldökpárkánnyal kiképzett ablakok kötik ossze a tagozott, széles főpárkánnyal. Felette az egész homlokzatot erőteljes párkánnyal záruló, nyílásokkal áttört attikafal koronázza. Mögötte húzódik a védelmi célokat is szolgáló ároktető. Az emeleti ablakok között elliptikus mezőkben három címer és két, alakos falkép látható. A címereket 1712-ben festették, a szenátus soproni mestert bízott meg a feladattal. Balról a legszélső a Jurisics család címere. A középső címer, a harmadik számú falkép a történelmi Magyarország kiscímere: a pajzs felett a szent koronával. Az ötödik falkép Kőszeg történeti városcímere, amelyet 1446-ban kapott III. Frigyes német-római királytól. A címerpajzsot ormos mellvédű városfal, bástyatorony, arany királyi korona, vörös színű toronysisak és egy-egy felhúzott rácsozatú városkapu ékesíti. A búzakék címermezőt barokk damaszkozás díszíti. A címerek és az alakos falképek tojásdad falkerete festett felírásos volt, de csak az utolsó őrizte meg ezeknek a szövegeknek a töredékét. A második és negyedik számú falkép későbbi ( ) alkotás. Eredetileg nem ez, hanem az osztrák császári címer eleme, a kétfejű sas volt az ábrázolási téma. A Patrona Hungariae, azaz Magyarország Nagyasszonya a gyermek Jézussal témájú kép balról a második, míg a negyedik I. (Szent) István királyt ábrázolja teljes uralkodói díszben. Festője a szombathelyi Radnóti Kovács Árpád volt. Nézze meg a képeket! Töredékesen maradt fenn az ablakok szemöldökpárkánya közt futó, festett feliratos szalag is. A magyar kiscímer feletti latin nyelvű időmértékes verssor disztichonja a következő: "PaCe VIrent CoLLes CrVX fVLget LenIter aMnes" (Békében virulnak a hegyek, a kereszt szelíden csillog a patakokon). Az első sor római számértékű, arany színű, kiemelt betűi 1527-et adnak ki. Ehhez hozzá kell adni a kronosztichon alsó sorában fennmaradt további betűszámokat: ICIV IVX XIIVI, azaz 141-et, ami azt jelenti, hogy a felírás 1668-ban keletkezett - ez pedig megegyezik a Sgraffitós-ház festett feliratának évével. Sajnos ilyen töredékesen nem eléggé pontos az évszám-rekonstrukció. A városcímer feletti latin szöveg még töredékesebb, csa a "pestIs" szót leget egyértelműen kiolvasni. Magára a disztichonra kellene bukkanni ahhoz, hogy helyre lehessen állítani az egész szöveget. Azonban ezek a töredékes részletek is arról tanúskodnak, hogy a városháza homlokzata valaha sokkal díszesebb volt a mainál.

10

11 Jézus Szíve-plébániatemplom Nézze meg a Jézus Szíve-plébániatemplomról készült képeket! Jézus Szíve-plébániatemplom a Várkör Fő téri torkolatában áll. Az egykori Korona kávéház helyére épült, neogótikus stílusban, ben. Tervezője a bécsi Ludwig Schöne volt, aki a megyeszékhelyen, Szombathelyen is sokat munkálkodott ebben az időben. A csarnoktemplom háromhajós, csonka kereszthajóval. Szentélye sokszög záródású. A templom 57 méteres tornya a bejárati homlokzat felett áll, mellette látható két fiatorony. A templom homlokzatának egyik szép részlete a bal oldali mellékhalyó bejárata. Nézze meg a képeket! A templombelsőben a bejárat felett helyezkedik el a tört mellvédfalas karzat. Orgonája 1894-ben készült, a Rieger testvérek üzemének munkája. A 21 változatos, kétmanuálos hangszer a gyár korai alkotásai közé tartozik. A faragott oltárok Bécsben és Tirolban készültek. A belső festés Otto Kott műve. Nagyon értékes a templom berendezése. Különösen szépek a fő- és mellékhajók üvegablakai, amelyek közül számos különböző családok adományaiból készült. A templom berendezési tárgyai között találhatók szép középkori és barokk ötvösmunkák, amelyek korábban a Szent Jakab-templomban voltak. Különösen értékes a korábbi plébániatemplom felszereléséből megmaradt két kehely, amelyek 1421-ből és 1486-ból származnak. Az utóbbi, a gótikus aranyozott ezüst kehely különlegessége a kehely szárán levő gomb (nódusz) kápolnás díszítése. A kupa kosara áttört, liliomos kialakítású. A talprészen Szent Dorottya alakja látható. A kehely Wolfgang Haiden munkája. Nagyon szép kegytárgy a XV. század második feléből származó aranyozott ezüst úrmutató, amely a torony alakú gótikus monstranciáknak szép példája. A szentségház felett egy oszlopos, központi kápolnában áll a szenvedő Jézus szobra. A csúcsban végződő gúlán kereszt látható a megfeszített Jézussal. Itt őrzik az ún. Bezerédj-kazulát, amelyet Bezerédjné Bottka Mária készített 1708-ban. A templom felújítási munkái Dévényi Ferenc építészmérnök tervei alapján készültek. A felújítást az egyház végeztette 1936-ban, az újabb 1987-ben kezdődött.

12

13 Jurisics-vár Nézze meg a Jurisics-várról készült képeket! Az egykori földesúri vár a városfallal és várárokkal körülvett Belváros északnyugati sarkában helyezkedik el. A város többi részétől még külön vizesárok választotta el. A vár bejárata előtt elhelyezkedő elővárat is vizesárok vette körül. Az ilyen jellegű kettős várak Magyarországon ritkábban fordulnak elő, inkább külföldi példáikat ismerjük. A belső-vár szabálytalan négyszög formájú, két oldala egybeesik a városfal vonalaival. Az elővár formája és elhelyezése viszont teljesen független a városfalak s utcák rendszerétől. Ez azzal magyarázható, hogy a mostani városszerkezet kialakulásakor már fennállott az elővár. Nézze meg a képeket! Az elővár bejárata az egykori vizesárok feletti falazott hídon keresztül érhető el. A falazott mellvéd mellett és a kapupillérek előtt XVII. századi, évszámos, határt jelző kövek állnak. Az egykor birtokhatárt jelző, ND monogrammal és 1666-os, illetve 1670-es évszámmal ellátott határkövek a szomszédos Nádasdy-uradalomból kerültek ide. A kapu kosáríves nyílását keretező faltükör sarkaiban perselykelyhek láthatók. Az elővár északi szárnya és a kapuélület XVII. századi, míg a déli szárny a XVIII. században készült. Az elővár udvarában került napvilágra a várrendszer eddig ismert legkorábbi elődjének, a cölöpvárnak a maradványa. Az elővár épületei gazdasági célokat - részben az őrség elhelyezésére, részben istálló, kocsiszín célját - szolgálták. Nincs jelentős homlokzatuk, de tömegük megtartását a helyreállítás során fontosnak ítélték. Nézze meg a képeket! Az északi szárnyban működött sokáig a városi közfürdő. Az új, szerény homlokzati köntösű épületben 1978 óta az 1868-ban alaptott Városi Fúvószenekar próbahelyisége található. Nagyon szépek a belső terei, különösen a hatmezős barokk boltozatú legnagyobb terem nyújt érdekes hatást a mendencébe beálló pilléreivel. Az emeletes kapuépületben gondnoki lakásokat alakítottak ki. A különálló déli épületszárnyba turistaszálló került, amely 80 fő befogadására alkalmas. A hálószobák részében a földszinten, részben a tetőtérben vannak. A turistaszállót Tkálits Ferenc építészmérnök tervezte. Az elővár udvarán Jurisics Miklós szobra áll, amelyet az évi várünnepségek idején avattak fel. A szobor Mikus Sándor Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.

14


Letölteni ppt "A közel 12 ezer lakosú, szubalpin klímájú kisváros az Alpok lábánál fekszik. A Kőszegi-hegység lábánál, a Gyöngyös-patak völgyében fekvő település és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések