Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A „gótikus” elnevezés a reneszánsz korából származik, mint a csúcsíves stílus elítél ő értékelése. 6. tétel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A „gótikus” elnevezés a reneszánsz korából származik, mint a csúcsíves stílus elítél ő értékelése. 6. tétel."— Előadás másolata:

1 A „gótikus” elnevezés a reneszánsz korából származik, mint a csúcsíves stílus elítél ő értékelése. 6. tétel

2 A gótikus építészet A gótika a téralakításban és a tömegformálásba; a román stílus kompozícióiból indult ki. A kés ő i román formai és szerkezeti elemek, a csúcsív és a bordás boltozat adta lehet ő ségek kiaknázásával az addigi tömörfalas, nyílásokkal áttört felépítmény helyett alapvet ő en új, nyílásokat közrefogó vázas szerkezeti rendszert érlelt ki. Ezzel fénnyel elárasztott, hatalmas méret ű, magasba tör ő téregyütteseket és ezeket érzékeltet ő épülettömegeket hozott létre. A leny ű göz ő hatást a szerkezetekkel összehangolt formák, tagoló- és díszít ő elemek, közöttük a mérm ű vek megalkotásával fokozta. Mindezzel az anyag, szerkezet és forma harmonikus arányokra épül ő, tökéletes egységét teremtette meg. Így jött létre el ő ször az antik építészett ő l elszakadó, bár egyes elemeit átformálva felhasználó, önálló stílus. A stabilizáló tömör falazat helyébe támaszként támrendszer kerül: a boltozatok nyomásának ellensúlyozására támpilléreket és támíveket alkalmaznak. Az építészetben, megjelennek a fiálé vagy fiatornyok (toronytest négy- vagy nyolcszög, rajta piramistet ő ). Boltozásos térlefedést valósítanak meg, ezek csúcsíves keresztboltozatok, vagy csillag- háló-, legyez ő - ill. tölcséralakúak. Egyetlen térb ő l álló nagy tömeg befogadására alkalmas teremtemplomokat; a f ő hajóval egy magasságra boltozott mellékhajós csarnoktemplomokat építenek. A szentélyt sokszög alakú kórus, kápolnakoszorú vagy kóruskörüljáró veszi körül. Mérm ű ves (k ő rácsos) ablakok; küll ő osztású rózsaablakok; kör- és csúcsíves idomok, majd halhólyag- és lángnyelvmotívumok jellemzik. Gyámköves ajtók, függönyíves ablakok (nyelvmotívum); bélletes kapuzat jellemzik; az ajtók, ablakok felett vimperga: meredek, háromszög ű díszoromzat, élükön kúszó levelekkel (krabbék). Az ívformák lehetnek csúcs-, szamárhát-, függöny-, vagy Tudor-ívek. A f ő - és mellékhajó találkozásánál, az árkádsor és az oldalfalazat fölött a fal lazításaként megjelenik az árkádos trifórum (háromosztású nyílások), gádorfal; az oldalkarzat, majd a trifórium az id ő k folyamán összeolvad a növekv ő méret ű ablaksorral. A tet ő r ő l lecsorgó csapadékot a falaktól vízköp ő k vezették távol, ezek tátott szájú fantasztikus szobrok, ember vagy állat k ő faragványok. Európa egyes országaiban számottev ő id ő beli eltéréssel jelenik meg, és eltér ő sajátságokat mutat. Magyarországon és Lengyelországban csak a 13. század második felét ő l, több forrásból táplálva válik uralkodóvá a gótika. Emellett azonban megkülönböztethet ő k er ő sen eltér ő stílusváltozatai, amelyek az egyes országokban és tájegységeiken eltér ő mértékben jutnak érvényre. francia katedrális gótika (1140–1350); ciszterci és kolduló rendi építészet (1200–1400) polgári gótikus építészet (1350–1550)

3 Párizsi Notre Dame,

4 Építésének menete:

5 Bélletes kapu: A bélletes kapuban fokozatosan sz ű kül ő kapuzatok sorakoznak, melyek díszítése egységes: oszloplábazatokból, oszlopokból, oszlopf ő kb ő l, majd a timpanont leretez ő ívelt hengeres tagból állnak. Az oszlopokat néha faragással díszítik. Az oszlop helyén gyakran áll oszlop szerep ű szobor. Szent Anna-kapu Utolsó ítélet-kapu Sz ű z-kapu

6 Rózsa ablak: A rózsaablak vagy ablakrózsa a román és gótikus templomokon a f ő bejárat fölött, ritkábban az oldalbejáratok fölött elhelyezked ő, nagyméret ű, küll ő s szerkezet ű ablak. Szerkezete a gótikában egyre bonyolultabbá vált, mérm ű ves kiképzéssel látták el. A mérm ű körívekb ő l alkotott, áttört geometrikus díszítmény, amely a gótikus építészetnek egyik jellemz ő díszít ő eleme. Ha nem áttört, a neve vakmérm ű. Rendszerint k ő b ő l készült és csúcsíves ablakok fels ő részét tölti ki, de igen gyakran szolgál teljes kör alakú nyilások könnyed díszítésére. A mérm ű fajtái: platereszk (spanyol, mór): a platereszk csipkézetnél a k ő berakás felülete nagyobb teret tölt be, mint az üveg felülete. függélyes csipkézet: A platereszk csipkézettel ellentétben itt az üveg felülete a hangsúlyosabb és foglal el nagyobb teret. A függélyes csipkézet keskeny k ő lapocskákból épül fel. Királyok galériája mérm ű

7 A gyámfal a román stílusra jellemz ő, nagy és tömör falak szerepét váltotta fel. Ezáltal a gótikában már sokkal nagyobb üvegfelületek érhet ő ek el és a szerkezet is könnyedebbé válik. Az úgynevezett huszártornyot a tet ő szerkezet leterheléseként használták. Megjelennek a fiálé vagy fiatornyok (toronytest négy- vagy nyolcszög, rajta piramistet ő ) A vízköp ő k, olyan építészeti, díszít ő elemek, melyek a gótika id ő szakában élték világkorukat. Körülbelül a XII. században jelentek meg az els ő k ő faragványok. Ezek olyan szörnyetegek, melyek javarész ördögszer ű kimérákat (Kiméra: többfajta állatból összegyúrt, mondabeli alak) testesítenek meg. „A néphiedelemben az emberek tartottak ezekt ő l a szörnyekt ő l, így ösztönözték ő ket arra, hogy templomba járjanak..” huszártoronyfiatorony gyámfal

8 F ő hajó A szerkezetre jellemz ő a csúcsíves keresztboltozat (dongaboltozat), ami egy irányban görbül ő boltozatok alaptípusa; általában fél henger alakú, transzlációs boltozat. Egymással párhuzamos tartóívei a dongák.. Megfigyelhet ő k még a kötegelt oszlopok, melyeknek inkább esztétikai szerepe volt nem pedig teherhordó. gy ű r ű s dongaboltozat, emelked ő dongaboltozat fiókos dongaboltozat, fél dongaboltozat stb. Speciális formái: Kötegelt oszlop Trifórum Dongaboltozat Gádorfal Mellékhajó

9 6. tétel

10 A gótikus szobrászatban - amelyet els ő sorban templomok ékesítésére használtak - megjelentek az önálló plasztikák. Az oszlop- és pillérf ő kön, párkányokon, ajtó- és ablakbélleteken levéldísz jelent meg. A kapuban gyakran oszlopszobrokként (Chartres) vagy szabadon álló (Reims) alakként jelennek meg figurák, s alakjuk merevsége id ő vel fölenged, mozgás jelenik meg és a lágy stílus jellegzetes S-hajlata. Jelent ő s a síremlékszobrászat, a bronzplasztika, a faszobrászat. Az alakok érzelmet kifejez ő arccal, plasztikus fejjel, kifinomult, er ő teljes mozgással, a testhajlatokat követ ő mozgalmas ruhared ő - ábrázolással jelzik a korszak nívóját. Igen jelent ő sek a szárnyas oltárok domborm ű vei, faragványai. az építészet szolgálatában áll, de megjelenik az önálló szobor nevesített alkotók (Nicolo Pisano, Andrea Pisano) az egész épület teljes felülete szobrokkal, díszítésekkel borított megjelenik az egyéni jellemvonás tanító szándék, hit er ő sítés, a biblia megjelenítése festett szobrok kontraposzt kissé torzítva Összegzés:

11 Kolozsvári Márton és György: Szent György bronz szobra Prága

12 Minden kompozíciós vonal a sárkányt elpusztító döfésre hívja fel a figyelmet.

13 Jellegzetes S-hajlat

14 Minden kompozíciós elem a sárkányra vezeti a tekintetünket

15 Szt. György megjelenítése

16 6. tétel

17 merev hagyományoktól elválik rövidülés megjelenése plasztikus felületábrázolás, a tér ábrázolása tér, leveg ő háttér üvegfestészet, f ő színek szárnyas oltár, biblia képes megjelenítése Összegzés: A gótika idején a festészet túlnyomórészt még mindig az egyház szolgálatában állt, de komoly átalakuláson ment keresztül. Fokozatosan elt ű nt az alakokat szegélyez ő vastag kontúr, melynek hatására oldódni látszott a képek merevsége. Megjelenik a természeth ű ábrázolásmódra való törekvés, érzelmek megjelenítése és a környezet. A mozgás és a drapéria ábrázolása is finom vonalvezetést és lágy fest ő iséget igényel. A gótikus festészet legfontosabb alkotásai falfestmények, az oltár díszítését szolgáló táblaképek, szárnyas oltárok és kódex illusztrációk. A miniatúra festészetben is lassan kiszorul az arany háttér és valódi teret ábrázolnak. A freskó némileg visszaszorult az el ő z ő korszakhoz képest, helyét az üvegfestészet foglalta el.

18 Római munkái közül csak két táblakép maradt ránk. Róma után Padovában festette ki a Capela dell Arenát újszövetségi jelenetekkel. Majd Firenzébe ment között Nápolyban dolgozott, majd visszatért Firenzébe. Giotto fest ő i stílusa egészen különleges. Széles, biztonságos ecsetvezetés, megkülönböztetett értékrenden alapuló színvilág, b ő séges feltalálás, és az elbeszél ő kedvet vagy a drámai problémát híven követ ő, hol részletez ő, hol összefogott el ő adás, éles természetmegfigyelés, de okkal és mértékkel alkalmazott stilizálás, egyaránt gazdagítják képeit. A bizánci merevség elt ű nt m ű vészetéb ő l. Érzelmi világa, a környez ő természet jegyeinek az ábrázolás körébe való bevonása és néhány küls ő stílusjegy (red ő k, testtartás, taglejtés) közel viszik Giottót a gótikához, de alakjai hús-vérb ő l álló testek. Állásuk, mozgásuk a földi egyensúly törvényeihez igazodik. Ebben el ő tte járt a gótikának, s inkább a renaissance el ő készít ő jének bizonyul. Giotto di Bondone ( ) Júdás csókja

19 GÓTIKA Néhány híres épület: Európa Franciaország: Reims, Amiens, Rouen, Chartres katedrálisai; Párizs: Saint-Denis apátsági templom, Notre Dame, Sainte Chapelle Itália: Siena, Firenze, Milánó dómjai (velencei paloták, pl.Ca d'Oro, Doge-palota) Prága: óváros, Szent Vitus székesegyház Barcelona: gótikus városrész, Santa Eulalia székesegyház Anglia: londoni Westminster-apátság, Canterbury, Exeter, York, Cambridge katedrálisai Köln: dóm Kassa: dóm... és magyar- -Vajdahunyad vára Velemér: templom Nyírbátor: templom Sopron: Ferences-templom Diósgyőr, Nagyvázsony, Visegrád várai Vissza: Román és gótikus stílus


Letölteni ppt "A „gótikus” elnevezés a reneszánsz korából származik, mint a csúcsíves stílus elítél ő értékelése. 6. tétel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések