Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzetközi gazdaságstatisztika 2.Konzultáció 2.Konzultáció.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzetközi gazdaságstatisztika 2.Konzultáció 2.Konzultáció."— Előadás másolata:

1 Nemzetközi gazdaságstatisztika 2.Konzultáció 2.Konzultáció

2 Egységes Európai Gazdasági Számlarendszer – ESA European System of Integrated Economic Accounts EUROSTAT feladata Adatok gyűjtése, feldolgozása Harmonizáció Összehangolás Előfeltétele: egységes módszertan szabványos osztályozás jegyzékek Egységes kérdőívek kötelező előírások szabályozások Ajánlások Egységes Európai Gazdasági Számlarendszer

3 Fellner Frigyes ( ): Az 1 év alatt létrehozott nemzeti jövedelem összege. Keynes: (1936-ban): A jövedelem, a fogyasztás, a beruházás és a megtakarítás közötti összefüggés Meade-Stone: (Meade Nobel díjas 1977) A nemzeti jövedelem, a kiadások, a megtakarítások és a beruházás tábláinak felépítése Hicks: (Nobel díjas 1972) A rendelkezésre álló jövedelem fogalma.

4 ENSZ Statisztikai Bizottsága 1993-ban System of National Accounts, továbbiakban SNA 93 Európai Unió European System of Accounts ESA 95

5 ESA  Az ENSZ Nemzeti Számlák Rendszerén (SNA) alapul.  Az EU Statisztikai Hivatala és a tagországok dolgozták ki.  Alkalmazása a tagországok számára kötelező.  A költségvetési befizetések és juttatások alapja.

6 Az ESA funkciója  Input-output táblákat tartalmaz.  Gazdasági, pénzügyi elszámolásokat tartalmaz.  Egységes rendszerbe foglalja az elszámolásokat.  Meghatározza a számlákban használatos gazdasági egységeket, szektorokat, azok csoportosításait.  Meghatározza a gazdasági ügyleteket és az aggregátumokat.

7 Hatályos elszámolási rendszer Az ESA az 1970-es évekre vonatkozó adatokkal lépett életbe. Jelenleg érvényes változata – Nemzeti és Regionális Elszámolások Európai Rendszere – az SNA új, évi változatán alapul. Alkalmazását a 448/98(EK) sz. tanácsi rendelt írja elő. Két típusú számlát tartalmaz:  szektorokra, illetve  input-output elszámolásokra vonatkozókat.

8 A nemzetgazdasági mérlegrendszer Az ország gazdasági tevékenységét összefoglaló statisztikai számlarendszer (amely a létrehozott javakat veti össze a felhasználásukkal. Feladata: − átfogó képet adni a termelés folyamatáról, − az arra ható tényezőkről, − a termelés – forgalmazás – fogyasztás kapcsolat rendszeréről.

9 Szerepe: − integráló − koordináló Tartalma: Minden társadalmilag szervezett keretek között folyó tevékenység értendő, függetlenül azok anyagi, nem anyagi jellegétől.

10 A nemzetgazdasági mérlegrendszer részei − ágazati kapcsolatok mérlege (ÁKM) − a nemzeti vagyon mérlegei − munka – munkaidő vizsgálata − pénzügyi mérlegek − beruházások mérlegei − termékmérlegek − szatelit mérlegek (kultúra, oktatás, egészségügy, környezetvédelem, szállítás)

11 A számlák bemutatják  a termelés során hogyan keletkeznek, vagy alakulnak át a javak és szolgáltatások;  hogyan képződnek jövedelmek, hogyan történik ezek elosztása majd újraelosztása;  a jövedelmek felhasználását fogyasztásra és felhalmozásra;  a finanszírozás folyamatait,  a vagyont, az aktívákat és a passzívákat.

12 Az események, jelenségek makrogazdasági következményeinek leírása:  teljes körű,  egységes elvek alapján történik  számszerűen összefüggő rendszerben történik

13 Az egyenlegeknek kitüntetett szerepük van:  a rendszer legfontosabb mutatószámai  az egyenlegen keresztül valósul meg a számlák összefüggő sorozata, az egyik számla egyenlege az utána következő számla kiinduló adata. A számlarendszer számlái négy nagy csoportba sorolhatók:  termelési számlák  jövedelem számlák  tőkeszámlák  vagyonszámlák

14 Határesetek, melyeket nem vesz figyelembe a rendszer  A háztartásokban saját célra végzett munka  Szabad javak  Humán tőke  Önkéntes munka, karitatív tevékenység  Az állam hosszú távú társadalmi kötelezettségei

15 A nemzeti számláknál az intézményi egységek osztályozása Háztartások:  céljuk: a fogyasztói hasznosság maximalizálása  Termelése a SZJA-bevallásból, szakértői becslésekből, a mg-i statisztikákból  Fogyasztása a kiskereskedelmi forgalom termékcsoportos adataiból, és a háztartások kiadásaira vonatkozó statisztikai felvételből számítják. Vállalatok:  Céljuk: a profit maximalizálása  Adatok az éves társasági adóbevalláson alapulnak.

16 Pénzintézeti szektor  céljuk: pénzközvetítés  Adataik a felügyeletektől és a társasági adó- bevallások adatain alapulnak. Kormányzati szektor  céljuk: Állam működésének biztosítása, gazdaság szabályozása, jóléti funkciók,  Adatok forrása: A költségvetési intézmények éves beszámolóiból, az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés.

17 Háztartásokat segítő nonprofit intézmények:  Céljuk: Jóléti funkciók, externalitások kezelésének felvállalása magánfinanszírozásból.  Adatok forrása: Szakértői becslések, politikai pártok nyilvános beszámolói, statisztikai felvételek

18 Külföld Azok a nem rezidens egységek, amelyek a rezidens egységekkel kapcsolatban vannak jelentik a külföldet. Adatok forrása: Vámstatisztikák, külkerstatisztikák vállaltok éves beszámolói Rezidens gazdasági egység: Azok a gazdasági egységek, amelyeket a gazdasági érdekük az országhoz köt, és tartósan (egy naptári éven túl) annak földrajzi határain belül tartózkodnak.

19 Árollók  Egymással összefüggő termékcsoportokra vonatkozó árindexek összehasonlítása.  Az árolló azt mutatja, hogy a bevétel biztosító termékek bázisidőszakival azonos, illetve egységnyi volumenéért mennyivel nagyobb vagy kisebb volumenű másféle termék kapható cserébe a tárgyidőszakban.  Legismertebb árollók: agrárolló, külkereskedelmi cserearányindex.

20 Külkereskedelmi cserearányindex  Az egységnyi export vásárlóerejének változását jellemzi.  A bázisidőszakival azonos exportált termék és szolgáltatás volumenéért hányszor többet, vagy kevesebbet lehet importálni a tárgyidőszakban.

21 Bruttó hazai termék (GDP, Gross Domestic Product)  A gazdaság összteljesítményének legfőbb mérőszáma.  Termelési oldalról: a gazdasági egységek által létrehozott hozzáadott értékek összege (korrigálva a termékadók egyenlegével)  Felhasználási oldalról: a végső felhasználásra (fogyasztásra, bruttó felhalmozásra, export és import különbözetére) kerülő javak összege  Jövedelem oldalról: a rezidens gazdasági egységek adott országban keletkező jövedelmeinek összege.

22 A bruttó hazai termék volumenindexe  Kettős definiálással:  Többféle korrigált változat is létezik, pl. cserearányhatással korrigált index.

23 Nemzetközi gazdaságstatisztika 3. Konzultáció

24 Fogyasztói árindex  A háztartások által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező átlagos árváltozását méri.  mérése reprezentánsokból összeállított fogyasztói kosár alapján  Reprezentáns: a használati értéket meghatározó, a legfontosabb minőségi jellemzőkkel körülhatárolt, nagyvolumenű termékek és szolgáltatások

25 Fogyasztó árindex jellemzői  a teljes lakosságra vonatkozik, de a lakosság egyes rétegeire is készül index  mintavételes módszer  kínálati árakra épül  cél, hogy kifejezze a tényleges keresletet  Közzététel szabályozott

26 A fogyasztói árindex meghatározása  mintegy 900 reprezentáns ármegfigyelése  156 árucsoport  havonta reprezentánsonként ár  a súlyok a fogyasztási arányokat tükrözik (nemzeti számlák, háztartás-statisztikai felmérések)  Miden hónapban 3 bázishoz viszonyítva készül

27 Az fogyasztói árindex számítása  Reprezentáns ára ahol p=ár, n=árfelírások száma  alapsorokra ahol w a reprezentáns súlya  globális fogyasztói árindex

28 Fogyasztói árindex felhasználása  Az infláció jelzőszáma,  a pénz vásárlóerejének a változása,  reálmutatók számítása,  indexálás, érdekegyeztetések,  kamatlábak meghatározása,  valorizálás, üzleti szerződésekben való felhasználás,  adókulcsok változtatása, stb.

29 Az infláció és a fogyasztói árindex Fogyasztói árindex a fogyasztói inflációt méri, de az infláció általános mérőeszközeként is használják. Megjegyzés:  az infláció szélesebb közgazdasági kategória  más irányzat az infláció tartós elemeire koncentrál (maginfláció)

30 Harmonizált fogyasztóiár-index (HICP)  Célja: AZ EU tagországaiban a nemzetközi összehasonlítás biztosítása  Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozásának használata (COICOP)

31 A fogyasztóiár-színvonal alakulása a COICOP alapján Magyarországon (2007) Megnevezés2006. év = 100% Élelmiszerek és alkoholmentes italok112,0 Szeszes italok, dohányáruk106,9 Ruházat, lábbeli101,0 Lakásszolgáltatás, víz, energia, gáz115,1 Lakberendezés, rendszeres lakáskarbantartás101,6 Egészségügy120,7 Közlekedés és szállítás103,4 Távközlés96,5 Szabadidő és kultúra103,2 Oktatás106,4 Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás108,2 Egyéb termékek és szolgáltatások105,0 Mindösszesen108,0

32 Maginflációs mutató  Célja: Feltárja az infláció kemény magjának az alakulását  A fogyasztói árindexet megtisztítja az egyszeri hatásoktól  A fogyasztói kosárból kimaradnak: a nem feldolgozott élelmiszerek háztartási energia járműüzemanyag idényáras termékek A TB által támogatott gyógyszerek

33

34 Változatlan adótartalmú árindex (VAI)  Célja: A fogyasztói árak alakulásból az adóváltozások hatásának kiszűrése  Megmutatja, hogy mekkora lenne az árindex, ha még mindig a bázisidőszaki adótörvények lennének hatályban

35 Reálkeresetindex  Reálkereset: A termékek és szolgáltatások azon mennyiségét jelenti, amelyet a lakosság a keresetéért az adott árakon vásárolhat. függ: a nominálkeresettől, a fogyasztói áraktól.

36 Reáljövedelemindex Reáljövedelem: a termékek és szolgáltatások azon mennyiségét jelenti, amelyet a háztartások az adott időszaki jövedelmükből az adott árszínvonal mellett megszerezhetnek. függ: a nominálkeresettől, a kereseten kívüli jövedelmek reálértékétől, a kereső-eltartott aránytól, a fogyasztói áraktól.


Letölteni ppt "Nemzetközi gazdaságstatisztika 2.Konzultáció 2.Konzultáció."

Hasonló előadás


Google Hirdetések