Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 HÁLÓZATOK Készítette: Kós Réka. 2 Miért érdemes hálózatot kialakítani? Mert így hardvereszközöket (pl. nyomtató, merevlemez tartalma) és szoftvereket.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 HÁLÓZATOK Készítette: Kós Réka. 2 Miért érdemes hálózatot kialakítani? Mert így hardvereszközöket (pl. nyomtató, merevlemez tartalma) és szoftvereket."— Előadás másolata:

1 1 HÁLÓZATOK Készítette: Kós Réka

2 2 Miért érdemes hálózatot kialakítani? Mert így hardvereszközöket (pl. nyomtató, merevlemez tartalma) és szoftvereket tudunk megosztani. (Egy példányt többen használhatnak.) Ezáltal költséget takaríthatunk meg Felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között, új kommunikációs formákra ( , chat…) lesz lehetőség. Olyan adatbázisokat használhatunk, melynek információtartalma napról napra bővül, változik, így gyorsan lesznek elérhetők. (pl. repülőjegy rendelés)

3 3 Hálózatok hardverelemei Olyan fizikai eszközök, amik a hálózatok kialakításánál szükségesek. Ezek biztosítják hogy az adat el tudjon jutni fizikailag az egyik helyről a másikra: –Modem –DSL(ISDN,ADSL) –Kábel (rézdrót, koax, optikai) –Rádió, műholdas adók –Router –Switch –Hub –Repeater

4 4 Modem Digitális információk analóg közegeken (pl. telefonos vagy kábelhálózat) keresztüli továbbítását vivőjelek modulálásával lehetővé tevő hardvereszköz. A modem nevét két alapvető részegysége, a modulátor és a demodulátor kezdőbetűinek összevonásából kapta. A hagyományos, analóg telefonos hálózaton történő átvitelre használt modemek legnagyobb sebessége 56 Kbps, míg a kábelhálózaton üzemelő kábelmodemek által biztosított sávszélesség akár a Mbps-es tartományt is elérheti.

5 5 Router, switch Router: Intelligens hálózati eszköz, amelynek feladata a beérkező adatcsomagok továbbítása a célállomás felé a lehető legoptimálisabb úton. Az útválasztók ennek a feladatnak az ellátásához útválasztási táblázatot vezetnek, amely alapján képesek annak eldöntésére, hogy melyik általuk közvetlenül elérhető csomópontnak kell továbbítaniuk az éppen feldolgozás alatt álló csomagot ahhoz, hogy az a legrövidebb úton a célállomásra juthasson. Az Interneten minden közbenső állomás útválasztási funkciókat is ellát. Switch: Intelligens hálózati eszköz, amely különböző hálózati szegmensek között biztosítja a csomagolt adatok továbbítását. Szegmens: olyan vezetékszakaszok ahol az adat továbbításon kívül más nem történik.

6 6 Modell ? Router A LAN C LAN B LAN

7 7 HUB Hálózati eszközök közös kapcsolódási pontja. A hubokat tipikusan helyi hálózatokban (LAN) használják számítógépek és más eszközök összekötésére. Az egyszerűbb passzív hubok működésük során a bemeneti kapura érkező csomagokat értelmezés és válogatás nélkül minden más kapura kimenetként másolják, így azt minden az adott hubba csatlakozó hálózati eszköz megkapja. Ezzel szemben az aktív v. intelligens hubok a fogadott csomagokat értelmezik, és csak arra a kapura továbbítják, amelyiken a csomag célállomása található. Ehhez összetettebb eszközre van szükség, amely viszont jóval nagyobb sávszélességet biztosít, hiszen a párhuzamos forgalmazást is lehetővé teszi az eltérő csomópontok között.

8 8 Repeater (ismétlő) A nagy távolságra történő adatátvitel során fellépő zavarok kiküszöbölésére használt aktív hálózati eszköz. A jelismétlő a fogadott analóg jeleket digitális adatsorrá alakítja vissza, majd az ez alapján újból előállított analóg adatsort küldi tovább a célállomás felé. Az átvitel során fellépő zavarokat újból és újból kiszűrve a jelismétlők sorozatai nagy távolságok között is biztonságosan teszik lehetővé a digitális kommunikációt.

9 9 Hálózatok szoftverelemei A fizikai eszközök között teremt kapcsolatot. –Protokollok, Interfészek –DSL (ISDN,ADSL)

10 10 Protokollok, Interfészek Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni. Ezeket a szabálygyűjteményeket nevezzük protokolloknak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Az interneten történő adatátvitelhez a TCP/IP protokoll, a levelezéshez pl. IMAP vagy POP3, weboldalakhoz a HTTP-t alkalmazzák. Hardvereszközök és szoftverek egymás közti kommunikációjának kereteit rögzítő szabályrendszer, amely pontosan meghatározza, hogy a felek milyen kér(d)éseket intézhetnek egymáshoz és azokra milyen válaszok adandók. (Hf: a fenti kifejezéseknek utánanézni az itt látható internetcímen)http://pcforum.hu/szotar

11 11 DSL Digital Subscriber Line, Digital Subscriber Loop (Digitális Előfizetői Vonal, Digitális Előfizetői Kör) Hagyományos rézdrótokon keresztüli nagysebességű adatátvitelre képes technológiák gyűjtőfogalma. A DSL technológiák a hagyományos vonalkapcsolt telefonos megoldásokkal szemben, amelyek a hívó és a tárcsázott végpont között alakítanak ki egy áramkört, kizárólag a végállomás és a telefonközpont között építenek fel kapcsolatot, amely jóval zajmentesebb és így nagyobb sebességű kommunikációt tesz lehetővé. Ezen kívül a DSL kapcsolatokon az ISDN-hez hasonlóan már eleve digitális kommunikáció zajlik a telefonközpont és a végkészülék között, így külön modemre nincs szükség a számítógép csatlakoztatásához. A különböző DSL technológiák a legelterjedtebb szélessávú hozzáférési módok közé tartoznak a fejlett országokban. Sávszélesség: egy adott analóg jel maximális és minimális frekvenciájának különbsége. Digitális jeleknél az időegység alatt átvitt bitek számát értjük sávszélesség alatt.

12 12 ISDN, ADSL ISDN (Integrated Service Digital Network) A hangot és adatot is digitális módon továbbítja. Nem kell a digitális számítógép jeleket analóggá alakítani, ezért nagyobb adatátvitelt tesz leehetővé. ADSL (Asymmetric Digital Subscribe Line) : A kommunikáció két irányába eltérő lesz a sebesség. A letöltési sebesség kb 4-6 szoros a feltöltési sebességgel szemben. Ugyanakkor az adatátvitelhez használt frekvencia nem zavarja a hagyományos telefonálást, így a számítógépünk kommunikálhat más gépekkel a telefonvonalon keresztül, miközben mi zavartalanul telefonálunk. Mivel rézalapú hálózatokra fejlesztették ki, szükséges az elektromos jelátvitel. Ahol optikai kábel van ott nem lehet alkalmazni ezt a technológiát.

13 13 Hálózatok csoportosítása 1.Kiterjedés szerint (LAN, MAN, WAN, Internet) 2.Működési elv szerint (Hálózati topológiák, fizikai megvalósítás) 3.Használat alapján (nyitott és zárt)

14 14 Hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint LAN (Helyi hálózat, Local Area Network) : kis kiterjedésű (1 géptetem, 1-2 épület, pár száz méter) nagy átviteli sebességű. Általában zárt egy cég, egy intézmény számára. MAN (nagyvárosi hálózat, Metropolitan Area NEtwork): hasonló a LAN-hoz de nagy kiterjedése miatt más fizikai megvalósítást használnak. WAN (nagy kiterjedésű hálózat, Wide Area Network): a kiterjedés nagysága meghatározza az átviteli közeget. Általában nagy sebességű, szélessávú átvitelt alkalmaznak, gyakran műholdas átvitelt is. Internet: az egész földet behálózza. WAN-ok közé tartozik, átviteli közege és sebessége változó. Intranet zárt egy vállalat részére, míg az extranet korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.

15 15 Az internet története 1960-as években a hidegháború miatt az USA olyan hálózat kialakításába kezdett, ami túlélhet egy atomtámadást. A hálózat védelmét két dologban látták: 1.A hálózatnak ne legyen központja, minden csomópont legalább másik két csomóponthoz kapcsolódjon. 2.Az üzenetek csomagokra bontva, egymástól függetlenül haladjanak, akár más-más útvonalon re 4 egyetem közös hálózata lett az ARPANET majd 1970-es évek közepére kifejlesztették a TCP/IP protokolt as évektől az ARPANET átadta helyét az Internetnek re fejlesztették ki a világhálót (WWW = World Wide WEB) ami grafikus felületet biztosít az internetezni vágyók számára.

16 16 Hálózatok topológiája Topológia: Az a mód ahogy a számítógépeket egymással összekötjük. Kötési módok: –Sín (busz) –Gyűrű –Csillag –Fa –Teljes hálózat –Celluláris hálózat –Vegyes topológia

17 17 Sín topológia: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze. Ehhez kapcsolódnak az egyes gépek. Ha egy kapcsolat sérül akkor 2 részre szakad a hálózat. Gyűrű topológia: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja össze van kötve. Min. 2 sérülés kell történjen ahhoz, hogy a gépek essenek ki a hálózatból Csillag topológia: A gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez. Ha bármelyik kapcsolat megsérül, akkor csak egy gép esik ki a kommunikációból.

18 18 Fa topológia: több csomópontból álló ágakat tartalmazhat. Ha egy kapcsolat megsérül akkor az adott ágon levő összes gép leszakad a hálózatból. Teljes hálózat: Akkor van, ha minden gép minden géphez kapcsolódik. Ez a legbiztonságosabb elrendezés. Nagy kiterjedésben azonban lehetetlen megvalósítani. Celluláris hálózat: vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat. Vegyes topológia: A fenti topológiák keveredésével kialakított hálózat. Napjaink hálózatai leginkább ilyenek.

19 19 Fizikai megvalósítás A hálózat tulajdonképpen az a csatorna amin az adatátvitel történik. A hálózatok egyik fontos tulajdonsága, hogy min keresztül áramlik az információ a hálózatba kötött gépek között. (A fizikai eszközök a hardver részét képezik míg azok a szabályok amiknek meg kell feleljenek hardverek működése protokolloknak nevezzük. Ezek az OSI modell fentebbi szintjeit alkotják.) A fizikai réteg lehet vezetékes vagy vezeték nélküli. Vezetékes: A vezeték fizikai felépítése erőteljesen befolyásolja az alkalmazhatóságot. Legelterjedtebbek a koaxiális és a sodort érpárú kábelek. Nagyobb átviteli sebesség érhető el optikai kábeleken, de ezek kiépítése költségesebb. Vezeték nélküli kábelek a mobilitás növekedését szolgálják. Ilyen kiépítések a rádiófrekvenciás, mikrohullámú és infravörös átvitel. (pl. mobiltelefon)

20 20 Információ továbbítás Az információ továbbítás az adatkapcsolat szintjén jelentősen megszabja a hálózat milyenségét. Két alapvető technológiát különböztetünk meg: 1.Csomagalapú hálózat: Az információ (egységes méretű) csomagokban kerül továbbításra, az egyes csomagok egymástól független utakon is mehetnek. A végcélban összeáll újra az eredeti információ. Ehhez feltétlenül szükséges egy cím, hogy tudjuk hova kell a csomagot postázni. (Ilyen módszer a levél-posta, számítógépek kommunikációja) 2.Összeköttetés alapú hálózat. Mindig először fel kell építeni a kapcsolatot, ezen eljuttatni a (tetszőleges nagy) üzenetet, majd le kell bontani a kapcsolatot. Ilyen módszert használ a telefon.

21 21 A hálózat logikai felépítése A második lépés a logikai felépítés. Két lehetséges modell: Szerver-kliens modell: van egy kitüntetett számítógép (szerver) amin keresztül megy minden kérés. Ez a gép szolgálja ki az összes többi gépet (klienseket). A szerver gép külön ilyen célra kialakított operációsrendszert használ (pl. Linux, Win NT, Novell Netware), a kliens gépeken bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy működtetéséhez rendszergazdára (hálózati op.rdsz.-hez értő szakemberre) van szükség. A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigénye sokkal nagyobb mint a klienseké.

22 22 Egyenrangú hálózatok. Nincs kitűntetett szerepű számítógép, minden gépen beállítható, hogy milyen erőforrásokat oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős, nem kell rendszergazda. Hátránya hogy a hálózatban levő gépek száma korlátozott (nem túl nagy – kb. tanteremnyi)

23 23 OSI hálózati modell hoszt=kommunikáló számítógép 7. Alkalmazási kapcsolat 6. Megjelenítési kapcsolat 5. Együttműködési kapcsolat 4. Szállítási kapcsolat 3. Hálózati kapcsolat 2. Adatkapcsolat 1.Fizikai kapcsolat 7. Alkalmazási kapcsolat 6. Megjelenítési kapcsolat 5. Együttműködési kapcsolat 4. Szállítási kapcsolat 3. Hálózati kapcsolat 2. Adatkapcsolat 1.Fizikai kapcsolat 1. hoszt2.hoszt

24 24 OSI rétegek 1.Fizikai réteg: bitkapcsolatokat visz át 2.Adatkapcsolati réteg: a csomagok hibamentes továbbításáért felel 3.Hálózati réteg: kapcsolat felépítse, csomagok átvitele, kapcsolat bontása a feladata 4.Szállítási réteg: hoszt-hoszt kapcsolat megvalósítás a feladata 5.Együttműködési réteg: bejelentkezés és szinkronizálást végez. 6.Megjelenítési réteg: adatok ábrázolását, tömörítését, tikosítását végzi 7.Alakalmazási réteg: virtuális állománykezelés, levelezés szintje

25 25 Az egyes rétegek úgy viselkednek, hogy nem vesznek tudomást arról, hogy alacsonyabb szinten hogyan zajlik a kommunikáció. Csak a közvetlenül alattuk (felettük) levő rétegekkel tartanak kapcsolatot, és a másik hoszt azonos szintű rétegével kommunikálnak. A főnököt nem érdekli hogy milyen módon jut el az általa megírt levél a másik igazgatóhoz, csak azt látja hogy a másik ugyanazokat a betűket olvasta el amit ő leírt és odaadott a titkárnőnek. Az hogy a titkárnő azt begépelte a számítógépbe és elküldte en vagy inkább a faxot választotta, esetleg elszalasztotta vele a futárt. Számára teljesen mindegy. A másik igazgatót ugyanígy csak az üzenet érdekli s nem az, hogy hogy jutott hozzá a titkárnője.

26 26 Hálózatok alkalmazási területei Belső (zárt) hálózatok: A hálózathoz való kapcsolódást a rendszergazda engedélyezi, vagy szakítja meg. Programok segítségével tartja nyílván, hogy kinek milyen jogai vannak. (pl. céges belső hálózat mely által nyújtott lehetőségek általában: nyomtatóhasználat, fájlszerver, belső levelezés - biztosítja hogy kívülre ne jusson titkos céges információ). Nyitott hálózatok: ( közúthálózat, telefonhálózat, Internet..) Az ilyen hálózathoz bárki kapcsolódhat ha bizonyos hardver feltételeknek eleget tud tenni és a szerződésben leírtakat vállalja.

27 27 Belső hálózatok A belső hálózatok általában LAN hálózatok, legfeljebb 1-2 épületre, egy cég, intézmény irodáira terjed ki. Üzemeltetésük rendszergazdai feladat. Logikai felépítésük szerint lehetnek egyenrangú vagy szerver- kliens alapú hálózatok. Topológiájukat tekintve lehetnek sorosa, gyűrűsek, csillag, fa, teljes vagy vegyes struktúrájúak. A rendszergazda feladata fizikai karbantartásuk, a szerver és kliens gépek konfigurációinak beállítása, a protokollok alkalmazása.

28 28 A belső hálózat célja általában valamilyen szerverszolgáltatás (fájlszerver, mailszerver, nyomtatómegosztás, közös erőforrás megosztás pl. Internet elrése csak tűzfalon keresztül) Ennek megfelelően rendszergazdai feladatok: –Szerverüzemeltetés: biztonsági másolatok készítése –nyomtatókezelés –Felhasználók menedzselése (felhasználói jogok kiosztása a fájlszervereken) –Quota kezelés (kinek mennyi tárhely van engedélyezve és milyen céllal)

29 29 Hozzáférési jogok A rendszergazda feladata ezek kiosztása: –Ki, mikor mennyit nyomtathat (pl. kifizetett mennyiségig) –Fájlmegosztás: melyik fájlt ki láthatja, ki olvashatja, ki módosíthatja, ki törölheti. Figyelni kell arra, hogy ne tudhasson meg senki olyant ami nem rá tartozik. Megvalósítása úgy történik hogy a felhasználókat csoportokba rendezzük a csoportokhoz szerepeket rendelhetünk (csoportok csoportjai) s a szerepekhez rendelünk adott jogosultságokat. Ezt a rendszergazda a szervergép operációs rendszerének beépített programjai segítségével tudja megtenni.

30 30 Felhasználók, felhasználói csoportok kezelése felhasználó jogosultság csoport Szerep (általában csoportok csoportja)

31 31 Nyílt (nyilvános) hálózatok Olyan hálózat amire bárki felcsatlakozhat ha adott hardverfeltételeknek eleget tesz és vállalja a szerződésben leírtakat. Legjellemzőbb ilyen hálózat az Internet, mely világméretű, több millió-milliárd számítógép csatlakozhat rá, ennek megfelelően vegyes topológiát használ, logikáját tekintve pedig szerver-kliens alapú.

32 32 Internet szolgáltatások Olyan szolgáltatásokat tesz az internet lehetővé, amik kommunikációra, információ átadásra, számítógépek távoli elérésére szolgálnak. WWW: lehetőséget biztosít információ közlésre, szórakoztatásra, üzleti tevékenységre multimédiás megvalósításban. elektronikus levelezés. Szövegek küldése egy vagy több címre, érkezett levélre válaszlehetőség, levélhet állományok csatolhatók, a leveleket csoportosíthatjuk, eltárolhatjuk az elektronikus címeket.

33 33 Hírcsoportok (news, fórum): Azonos érdeklődésű emberek oszthatják meg egymással a véleményüket írásos formában. Mindenki mindenkinek látja a hozzászólását, helytől függetlenül. Távoli bejelentkezés (telnet, ssh, tsc): fizikailag távol levő (de hálózatba kapcsolt) számítógépre tudunk bejelentkezni, utána olyan mintha az előtt a gép előtt ülnénk, tudunk dolgozni rajta, menteni rá… Állományok mozgatása, másolása (ftp, scp): távoli gépeken tárolt állományok másolása mozgatása e két protokoll segítségével érhető el.

34 34 FTP (File Transfer Protocol) Az Internet klasszikus fájlátviteli protokollja, amely adatállományok két gép közötti kétirányú átvitelét teszi lehetővé. Az FTP a klasszikus szerver-kliens modell alapján működik, bár a fájlok átvitelét mindkét irányban (a kapcsolatot kezdeményező kliensről a szerverre, illetve visszafelé, a szerverről a kliens irányába) is lehetővé teszi. Az FTP az átvitelre két külön csatornát alkalmaz. Ezek közül az első a parancs- csatorna, amelyet mindig a kliens épít fel a szerver felé az FTP-menet megkezdésekor, és amelyen keresztül a kéréseit annak elküldi, illetve az azokra adott állapotkódot és hibaüzeneteket visszakapja. Ezen kívül a fájlok átvitele során a szerver a kliens kérésére annak irányába egy másik ún. adat-csatornát is felépít, amelyen keresztül a fájl tartalmát küldi el részére. A szerver minden egyes fájl átviteléhez külön adat-csatornát nyit, amelyet annak befejeztével mindig le is zár. Az FTP használatára az URL -ekben az 'ftp://' protokoll-azonosító utal. Ftp parancsok: dir, cd, get, put, asc/bin

35 35 Karakteres FTP kliens Parancssorból (Dos) inditható el és a használata arra emlékeztet. Kapcsolat létesítése: ftp ftp.szerver.nev paranccsal tehető meg. Ezt követően meg kell adni a felhasználónevet, majd a jelszót. Létezik egy különleges felhasználó az anonymous vagy ftp (gépe válogatja) aminek jelszava az címed, de csak formai ellenőrzést végez az címről. Ha nem sikerült a bejelentkezés akkor az user paranccsal adhatjuk meg újra a felhasználónevet. (user anonymous) A felhasználó nevet és jelszót megadva már be is jelentkeztünk a távoli számítógépre.

36 36 Minta bejelentkezés, ftp parancsok

37 37 FTP parancsok Az FTP parancsok egyik csoportja a szerveren való eligazodást szolgálja. Ilyen pl. a cd, dir, mkdir, rmdir, mdir, rename, ls. Ezen parancsok segítségével beléphetünk abba a könyvtárba, ahol az előzőleg ftp kereső porgrammal megtaláltuk a kívánt fájlunkat. Állomány mozgató parancsok: asc/bin; get/put; passive. Egyéb parancsok: a parancsok listáját a help parancs beírásával kapjuk meg. Fontos parancs a bye (vagy quit) amivel kiléphetünk az ftp-ből.

38 38 Asc-szöveg átviteléhez, bin -bináris fájl (pl kép) átviteléhez szükséges. Ez azért kell, mert a különböző gépeken más lehet karakterek tárolási módja (ASCII, Unicode..). Ha azt szeretnénk hogy olvasható maradjon a szövegünk akkor asc módban kell fe/le ltölteni a fáljainkat. Az asc parancs vált ascii módba, a bin parancs bináris módba. Passive: az ftp működési elvéből kifolyólag tűzfalakon nehezen mozog, ezt segíti a passive mód. (Ugyanazt a felületet fogja letöltéshez is használni mint bejelentkezéshez)

39 39 Get, put Get parancs a fájlok letöltéséhez, put parancs a fájlok feltöltéséhez szükséges. A parancsot a fel/le töltendő fájl neve kell kövesse egy szóközzel elválasztva.

40 40 GUI FTP-FTP Commander Az FTP-nek is van (lehet) grafikus felülete. Pl. FTP Commander. Elindítva a programot új ftp szervetrt a New server menüpontra kettintva vehetünk fel. Egy párbeszédablak megkérdi tőlünk a kívánt ftp szerver nevét (server name), portját (általában az FTP szervetrek portjai 21- esek, web szervereké 80.) Felhasználónevünket (User ID) (pl anonymous) és jelszavunkat (pl. címunk ha anonymous-al léptünk be), valamint azt a nevet (name) amivel ő jeleníti meg nekünk.)

41 41 Ha már a listánkban szerepel a kívánt ftp szerver neve akkor elég a listából kiválasztani és a connect gombra kattintani, ezzel létrehozzuk a kapcsolatot. Keressük meg a bal (helyi gép) vagy jobb (ftp szervergép) ablakban levő könyvtárstuktúrában a feltölteni/letölteni kívánt állományt és a megfelelő irányú nyílra kattintva (honnan hova tölt) a le/fel töltést elindíthatjuk. (a másolást megállíthatjuk a stop transfer gomra kattintva) Ha a tranzakcióval készen vagyunk ne felejtsünk el disconnektálni (szétkapcsolni, kilépni) (ha nem csinálunk semmit egy idő után magától is szétkapcsol) NE felejtsünk kilépni a programból az ablak bezárása előtt!

42 42 FTP-zés böngészővel Böngészőprogramok is segítenek FTP-zni. A hogyant példán keresztül mutatom be: Írjuk a böngésző sávba: ftp://ftp.index.hu ekkor a böngészőnk egy szabályos kérést intéz az ftp kliensnek (anonymous-ként) eredményképpen megkapjuk a szerver főkönyvtárát. Alkönyvtárakba úgy léphetünk, mintha linkek volnának. Letöltés: kattintsunk a jobb egér gombbal a letölteni kívánt anyagra, majd a helyi menüből válasszuk a cél mentése más néven (save target as…) parancsot. Feltöltés: húzzuk a feltölteni kívánt fájlt a böngésző ablakába (mikor a megfelelő könyvtárban vagyunk)ftp://ftp.index.hu Ha jelszóval és felhasználónévvel akarunk bejelentkezni akkor kell legyen a

43 43 Megjegyzés a feltöltésekhez Feltölteni általában csak regisztrált tagoknak engedélyezik a rendszergazdák. Régebben volt egy incoming nevű könyvtár, amibe bárki feltölthetett s ezt majd a rendszergazda megfelelő helyre átrendezte. Ma többségében megszüntették ezt a szerzői jogvédelmi okok miatt. (A Total Commander 30 napig használható shareware változata tud ftp-zni, kérem otthon mindenki tekintse meg, próbálja ki!)

44 44 Internet felépítése A hálózatban rengeteg számítógép van. Fizikai felépítése szempontjából vegyes topológiájú, logikai felépítését a TCP/IP protokollcsalád szabályozza. Ez gondoskodik arról, hogy az üzeneteink csomagokra bontva jussanak el a forrástól a célig. A célnál a csomagokból újra üzenet lesz függetlenül attól, hogy milyen úton jutott el melyik csomag a célhoz. A TCP (Transmission Control Protocol) összeköttetés alapú kapcsolat protokolja, felépíti a kapcsolatot, gondoskodik a csomagok célba juttatásáról, majd bontja a kapcsolatot. Hogy a csomagok a célba eljussanak meg kell határozni a célt. A cél meghatározása az IP (Internet Protocol) címmel történik.

45 45 UDP Az UDP (User Datagram Protocol) csomag alapú átvitelt biztosít, véges hosszú üzenetet juttat A-ból B-be. A TCP-vel szemben nem ellenőrzi az adatok sértetlen átvitelét, ezért nem képes az elveszett vagy sérült csomagok pótlására. Ezen kívül a fogadás sorrendjét sem garantálja a vételi oldalon. Ezen jellemzői miatt az UDP-t kizárólag olyan esetekben alkalmazzák, ahol a küldött adatok viszonylag kis részének elvesztése nem okoz működési problémát, sőt, esetleg kívánatos is (pl. torlódás esetén), pl. valós idejű átvitel (mint pl. a műsorszórás, telefon) vagy ahol ezen hibák korrigálásáról egy magasabb szintű protokoll gondoskodik.

46 46 IP cím Mivel a TCP/IP protokollból az IP protokoll felelős a címzésért ezért az internetes címeket IP címeknek nevezik. Az IP címek úgy épülnek fel, hogy azok egy része megmutatja, melyik hálózatba tartozik az eszköz, a másik része pedig a hálózaton belüli gépet címzi. Egy cím 4x8 bit-ből (4 oktett) egységből áll, amlyeket pont választja el egymástól. Pl.: mely a tízes számrendszerben olvasva címet jelenti. Ezzel a módszerrel 4 milliárd eszköz kapcsolható össze, ami kevésnek bizonyul, ezért az IP cím kiterjesztését szükségesnek látják. (az 6 oktetten ábrázolja majd a címet.)

47 47 DNS DNS (= Domain Name System) egy szolgáltatás, ami az IP címeket „olvashatóvá” teszi oly módon, hogy tárolja az IP cím domainnév párokat és megmondja az egyik alapján a másikat. A domainnevek felépítése hierarchikus. Utolsó tagja vagy országot ( pl. hu, hr, de, uk) vagy szervezeti formát (net, com, edu, gov, org, mil) jelöl. Előtte a szervezet elnevezése van, ami előtt a szervezet részegységének elnevezése áll. Legelső tag a konkrét szerver azonosítója. A domain nevek csak az angol ábc betűit és számait használják. (command com-ba írjuk be az nslookup parancsot, megtudjuk saját kiszolgálónk IP címét és DNS nevét. Tetszőleges IP címet beírva megtudhatjuk a hozzá tartozó domainnevet és fordítva.)

48 48 URL Universal Resource Locator: (egységes erőforrás- meghatározó.) Internetezés közben a rengeteg oldalt egyértelműen igen nehéz azonosítani. Az URL arra szolgál, hogy segítsen a pontos oldalt vagy szolgáltatást (fájl másolás, levélküldés…) elérni. Az URL cím 3 részből áll. Balról jobbra haladva előbb a protokoll neve (http; ftp;…) majd a gép domain neve végül az állomány neve (a szerveren belüli elérési útvonallal) áll. Ezeket egymástól írásjelek választják el. Pl:

49 49 Ahol http: jelöli hogy weblapot szeretnénk megnézni. //www.magyarorszag.hu a sz.g. neve, /hírek/kozelet/ mutatja azt hogy az adott gép melyik könyvtárában van a fájl, index.html a letöltendő fájl neve. mailto: - levél küldését teszi lehetővé ftp://ftpszervernev.tartomany.elsotartomany - adatletöltést tesz lehetővé telnet://szervernev.tartomany.elsotartomany - távoli bejelentkezést oldja meg.

50 50 https://szervernev.tartomany.elsotartomany - a http utáni „s” betű arra utal, hogy a webkiszolgálón az SSL protokoll fut, vagyis a weboldal biztonságos, titkosított csatornán keresztül nézhető meg. Gopher – hierarchikusan felépített információban kereső protokoll www - egy széles körben elterjedt szervernév. Ezért van az, hogy léteznek olyan címek amikbe nem kell www. (hanem w3 vagy egyéb) A ~ (tilde) jel az URL címekben a szerveren belül egy adott felhasználó könyvtárát jelenti. html és htm végződés: A htm azért terjedt el, mert az MS DOS nem támogatta a 4 karakteres kiterjesztéseket. Ma mindkettő használatban van. (lásd html)

51 51 HTTP HyperText Transfer Protocol (hiperszöveg átviteli protokoll): két feladata van. A mi kérésünket eljuttatja a web-kiszolgálóhoz, és a kiszolgáló válaszát elküldi a böngészőnknek ami azt megjeleníti. Weboldalak (honlapok, ottlapok) olyan többnyire szöveges dokumentumok, amik a web-en keresztül érhetőek el. Szövegen kívül tartalmazhatnak kép, hang, mozgókép elemeket is (hipermédiás oldalak), melyek megjelenítéséhez gyakran szükség van külső megjelenítőre, vagy a böngészőbe beépülő (plug in) modulokra. Ha a weboldal mutatót (hiperlink) tartalmaz más oldalra akkor az ilyen oldalakat hipertext-eknek nevezzük. Weblapok készítésére HTML nyelvet használunk.

52 52 Netikett Az internet mindenki számára széles lehetőséget biztosít, ezért szükség van egyféle viselkedési norma kialakítására. Ezt szolgálja a Netikett. A Netikett betartása nem kötelező de ajánlott. A szolgáltató vétség esetén kitilthat a hálózatból. Mit tartalmaz a Netikett? –Ne írj olyant az be amit levélben nem küldenél el. –Ne küldj tovább lánclevelet –Ha valaki levelét továbbküldöd annak az engedélyével tedd. –Csupa nagybetű ordíbálást jelent –Mindig töltsük ki a tárgy (subject) mezőt. –Csatolt állományokat csak akkor nyissunk meg ha van a levélben utalás a csatolásra és biztonságosnak érezzük (nehogy vírust kapjunk)

53 53 –Weboldalaknál sosem lehetünk biztosak az információ pontosságában vagy aktualitásában. –Weboldal létrehozásánál törekedjünk a biztonságra és tartsuk be a szerzői jogokat. A közösségi oldalak (chat, levelezőlisták, irc..) saját szabályzattal rendelkeznek, amit ha nem tartunk be kitiltanak róla.

54 54 Hálózati erőforrások kezelése l. word dokumenutm…

55 55 LAN hálózat kiépítése A mai LAN hálózatokban szinte egyeduralkodó az Eternet, ami fizikai és adatkapcsolati réteget is jelent (OSI modell szerint). Az Eternet megvalósítását tekintve lehet üvegdrótos, vékony vagy vastag koax kábeles, csavart érpárú (UTP) és drótnélküli. Átviteli sebességét tekintve lehet 10 Mbit/sec (cat3); 100 Mbit/sec (cat5); 1000 Mbit/sec (cat5e vagy cat6)

56 56 Két gépet egy 8 drótból álló kábellel kötünk össze, mely 4 érpárt jelent, ebből az Eternet 2 érpárt használ. Egyik érpáron A küldi B- nek az üzenetet, a másikon B küldi A-nak. A fizikai jel az érpár drótjai között mérhető feszültég különbség, mely a drótok között állandónak tekinthető, mivel a drótok jól össze vannak tekerve. A feszültségkülönbség stabilitása biztosítja, hogy a drótot ért külső zaj mindkét drótot egyformán módosítja, ezért a feszültségkülönbség nem változik, vagyis a jel nem módosul, jó az átvitel. (Az üvegdrótos megoldás elektromágneses zavarra nem reagál.) Összekötő kábel

57 57 hub Aktív eszközök A hálózat kiépítéséhez elengedhetetlenek az aktív eszközök (HUB, Switch, Router) A HUb-ok egymással és a gépekkel össze vannak kötve. A hubok csatlakozóinak áramköre fordítva van bekötve mint a gépeknél, ezért a gép-hub kötésre egyenes kábelt míg a hub-hub kötésre kereszt kábelt kell használni. gép hub adó vevő hub adó vevő

58 58 megjegyzés Vannak olyan aktív eszközök ahol egy kapcsolóval az áramkör átállítható és így elég egyenes kábelt használni, illetve léteznek olyan intelligens eszközök melyek maguktól képesek rájönni, hogy egyenes vagy kereszt kapcsolást kell készíteniük.

59 59 Átviteli sebesség nagysága A hub-ok nem tudják megváltoztatni sebességüket, nekik kötelességük azonos sebességet fenntartani, ennek megfelelően a leggyengébb átviteli sebességen fognak működni. Ezzel szemben a switch-ek képesek a különböző lábaikon különböző átviteli sebességet használni. (Átviteli sebesség értéke Mbit/sec- ban értendő) IP- a LAN-ok szinte egyeduralkodó protokollja.

60 60 Ajánlott olvasmány Windows szerver 2003 üzemeltetési feladatai, használata (magyar nyelven): windowsserver2003/hu/library/ServerHelp/ca7f5 ceb-a55a-45e2-b8ef-c54a870acf43.mspx

61 61 Kommunikáció az Interneten

62 62 Böngésző programok A böngészőprogramok olyan szoftverek, amik a HTML kódban vagy (más programozási nyelven) megírt internetes oldalak megjelenítésére képesek. (pl. Internet Explorer, Netscape Navigator, Opera, Mozilla FireFox, …) (konqueror, Galeon csak Linux op. rdsz alatt használhatóak) A böngésző ablak felépítése megegyezik más ablak felépítésével, kivéve a címsávot. A címsáv az a hely ahova az URL címeket írni kell. Ez egy lenyíló lista, ahol a legutóbb használt címek könnyen elérhetők.

63 63 A böngésző indításakor az ablakban megjelenő oldalt „kezdőlapnak” nevezzük. Beállítása: –IE: Eszközök/Internetbeállítások… pnt alatt állítható be –Netscape: Edit/Preferences… (Szerkesztés/tulajdonságok) Egyszerre több ablakban (I.E.) vagy több lapon is lehet megnyitott weboldal. A weboldalak között a linkekre (hivatkozásokra) kattintva újabb oldal betöltését kezdeményezhetjük. A linkket többnyire más színű aláhúzott szó jelzi, erre kell kattintani, de lehet egy képnek egy része is. Ha hivatkozás fölé visszük az egérmutatót, akkor az egér alakja megváltozik egy mutatóujjá. Ha egy letöltés túl hosszú ideig tart akkor megállíthatjuk az eszköztér stop gombjára kattintva. Ha egy letöltés megszakadt, vagy újra szeretnénk betölteni (mert reméljük hogy megváltozott tartalma, akkor kattintsunk az eszköztár frissítés (reload) gombjára.

64 64 Könyvjelzőzés Ha egy weboldalt gyakran meg szeretnénk látogatni (pl. egy internetes újság és naponta szeretnénk elolvasni a friss híreket) akkor lehetőségünk van a címét eltárolni (kedvencekhez adni = bookmarkolni) –I.E: kedvencek/hozzáadás a kedvencekhez… Az ablak 2 részre oszlik, a bal oldalon a hozzáadás gombra kell kattintani.

65 65 Mentés Teljes lap mentése: fájl/mentés Szöveg mentése: jelöljük ki a szöveget, majd illesszük be egy szövegszerkeszőbe. (word dokumentumba) Kép mentése: kattintsunk a képre jobb egér gombbal és a helyi menüből válasszuk a kép mentése másként funkciót. (Háttérképnek is elmenthetjük a kép mentése háttérképként funkcióval)

66 66 További funkciók Állományok letöltése: helyi menüből válasszuk a cél mentése más néven.. Funkciót. Nyomtatás ben való elküldés Keresés az oldalon: szerkesztés/keresés ezen a lapon Cookie: egy fájl, amit a weboldal meglátogatásakor a weboldal hoz létre. Az adott weboldalon levő beállításainkat tárolja el a gép. A cookie-k használata letiltható, de lehet hogy akkor a weboldal nem lesz megtekinthető.

67 67 Böngésző beállításai (IE) Eszközök/Internetbeállítások menüpont alatt többféle beállítást végezhetünk el: Biztonság fül: biztonsági beállítások Adatvédelem fül: a cookie-k engedélyezése vagy tiltása, korlátozása adható meg Tartalom fül: ha korlátozni szeretnénk hogy adott témájú weblapok ne jelenhessenek meg. Általános fül: kezdőlap beállítása, előzmények eltárolása/törlése szabályozható, és itt törölhetőek az eltárolt (ideiglenes) weblapok a frissítés érdekében (cache).

68 68 Biztonság Az internet lehetővé teszi a kommunikáción kívül azt is, hogy a gépünkre valaki beférkőzzön, adatainkat fájljainkat módosítsa, rongálja, ellopja… Ezért szükség van védekezésre. Az egyik védekezési módszer a tűzfal (Firewall) ami lehet egy számítógép vagy egy program, melynek feladata a hálózati forgalom figyelése és szűrése, az illetéktelen behatolók lefülelése, megakadályozása. Másik módszer a proxy szerver használata, mely tűzfal szolgáltatásokat is nyújt, de a másik feladata az internet megosztása a felhasználók között. Mint egy átmeneti tároló (cache) a gyakran látogatott oldalakat tárolja, s ha kérünk egy oldalt akkor előbb innen tölti be, így nem terheli vele a hálózatot.

69 69 Keresők Keresőszerverek olyan gépek amik a felhasználót segítik a világhálón levő rengeteg oldal között megtalálni a számára hasznosat, információt hordozót. Lehetőséget adnak témakörönként vagy tartalom szerint keresni, valamint megemlíthetjük még az interneten tlálható képi, hangi, program és egyéb nem webes állományokat kereső FTP-kersőket. Témakör szerint: egyre szűkülő témakörben kereshetünk. Pontosabb eredményt tesz lehetővé, de kevesebb találattal rendelkezik. A weboldalkészítők bejelentése szerint keres. (www.lap.hu; origo)www.lap.hu

70 70 Tartalom szerint: nagy teljesítményű szervereken levő robotok végzik a keresést és a weblapokból gyűjtik a szavakat, melyeket rendeznek és eltárolnak. A keresés eredménye minden olyan adatbázisban szereplő weblapcím amely a keresett szót (szavakat) tartalmazza. Hátránya hogy túl sok a találat, melyek között rengeteg számunkra értéktelen is akad. Éppen ezért lehet keresési feltételeket megadni, melyek pontos kifejezésre, vagy egy több szóból álló kifejezés minden szavára keresnek specifikusan, de megadhatunk dátum, országhatár, fájlformátum (pdf, doc, ppt, rtf, xls…) alapján való kereséseket. (www.google.co.uk)www.google.co.uk

71 71 Egyéb keresések FTP keresők: olyan keresőporgramok melyek azt tartják nyílván, hogy melyik szerverről tölthető le egy kívánt program. Gyakran megadják azt is hogy melyik van hozzánk legközelebb (így ha arról töltjük le akkor valószínű kevesebb időt vesz igénybe, persze a forgalomtól is függ, meg a sávszélességtől) (www.fsz.bme.hu/internet/AA.html)www.fsz.bme.hu/internet/AA.html Vannak olyan keresők amik egy adott, publikus adatbázisban keresnek (pl. mek.iif.hu-Magyar elektronikus könyvtár katalógusa, vagy konkordancia a bibliához…)

72 72 Elektronikus levelezés Ma az elektronikus levelezés ( ) átvette a postai úton terjedő levelezéstől a főszerepet. Azzal szemben olcsósága (ingyenessége) és gyorsasága miatt versenyképesebbnek bizonyult. A levelezéshez szükség van egy címre és egy levelezőprogramra, internetelérésre. cím: a cím első része a felhasználót azonosítja, a második része a postafiók helyét adja meg, a kettőt „kukac” választja el. A felhasználónévnek egyedinek kell lennie a postafiókon belül és az angol abc betűi kívül számokat, aláhúzás jelet, kötőjelet, pontot tartalmazhat legfeljebb. A kukac után a postafiók daomain neve található.

73 73 cím szerzési lehetőségek 1.Internetes ingyenes web alapú levelezőnél regisztrálunk. Regisztrációs felhasználó nevünk lesz előtti rész, után a szolgáltató címe kerül. (pl. Regisztráció után be kell jelentkezni és akkor olvashatjuk a levelünket. A bejelentkezéshez szükség van egy jelszóra, melynek birtokában bárki képes a mi nevünkben levelet küldeni a mi címünkről. Ezek a szolgáltatók ingyenesség fejében a címeinket reklám céljára eladhatják, ezért célszerű adatainkból csak a kötelezőeket megadni.

74 74 2. Internet-szolgáltatók sokszor címet is adnak az internetezés mellé. 3. Gyakran a munkahely vagy oktatási intézmény ahova tartozunk szintén ad postafiókot. Az ek küldését és fogadását egy speciális program, a Mail Server végzi.

75 75 Levelező program Kliens programok, feladatuk a levelek letöltése a postafiókból, illetve az elküldött levelek feltöltése a Mail Server-re, valamint felületet biztosítani a levelek olvasására, írására, kezelésére. –Érkezett levelek kilistázása –Levélírás egy általam megadott címre, vagy címlistában szereplő címe. –Levélírás egyszerre több címre. –Levélre válaszlehetőség nyújtása, akár az érkezett levelet csatolva –Levél továbbküldése –Levél törlése –,Levél tárolása mappákban csoportosítva –Levélhez melléklet csatolása

76 76 OUTLOOK EXPRESS MS levelezőprogramja, mely a Windows operációs rendszerbe van építve. Az ablak munkaterülete részekre van osztva: Levélmappák. Itt választhatjuk ki azt a mappát aminek a tartalmát meg akarjuk nézni, és hozhatunk létre újabb mappákat leveleink csoportosítására. Partnerek listája: az ismerőseink címeit sorolja fel telefonregiszter szerűen. (Lehetőséget ad az címen kívül a partnereink többi adatának tárolására is.) Munkaterület: itt olvashatjuk el a kiválasztott levelet. Felhasználói fiók létrehozása: eszközök/fiókok/hozzáadás/levelezés… menűpontban adjuk meg a nevet, címet, kiszolgálót. Bár kényelmes, ne tároltassuk a géppel a jelszavunkat, mert visszaélésre ad lehetőséget!

77 77 Protokollok POP3 (Post Office Protocol): A postaládában tárolt üzenet a kiszolgálótól a felhasználó gépére töltődnek és a kiszolgálónál törlődnek. IMAP (internet Mail Acces Protocol) : A letöltéskor nem áthelyezés hanem másolás történik, így más gépről bejelentkezve is olvashatóak az egyszer már elért leveleink. SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) : Az elektronikus levelek továbbítását szabályozza a Mail Serveren.

78 78 Levél részei Feladó (From): a küldő címe Címzett (To): a címzett -címe Másolatot kap (Cc): Ha több személynek akarjuk elküldeni a levelet, akkor ide írhatjuk a többi címet. (Az itt levő emberek látják mit küldtünk a címzettnek) Titkos másolat (Bcc): Az itt levő címeket nem látja a címzett (tehát nem tudja hogy másnak is elküldtük a neki szánt levelet) Outlook Express a Bcc-zett címeket is képes megjeleníteni.) Tárgy (Subject). A levél tartalmának rövid megnevezése Csatolás (Attachment): Itt ragaszthatunk a levélhez képet, vagy más fájlt. Levél törzse: Itt van a levél megírva.

79 79 Levél formázása, csatolás A levelet megírás közben vagy utána több program lehetőséget ad annak megformázására, amit a Formatting vagy Toolbar vagy formázás menüpont alatt érhetünk el. (Esetleg az eszköztárban látszanak a formázó ikonok.) Csatolás: Mivel a postafiókméretek korlátozottak a csatoláskor célszerű a fájlokat tömörítve átküldeni. A fájlok fel és letöltése időigényes lehet!

80 80 Prioritás, levél küldés, piszkozat Prioritással jelezhetjük a levelünk fontosságát. Ha csak unalmunkban írunk levelet akkor kis prioritással tudni fogja a főnök, hogy van fontosabb teendője is. Üzenet/Prioritás menüpont alatt tehetjük meg Outlook Express alatt. Piszkozat: be nem fejezett levelünket elmenthetjük magunknak a későbbi folytatás (és nem újraírás) reményében. Az ilyen levél a piszkozat mappába kerül. Levél elküldése a Küldés, mehet vagy Send gombra kattintva lehetséges.

81 81 Helyesírás ellenőrzés: Az Outlook Express erre is nyújt lehetőséget, de nem jellemző a levelező programokra. Visszaigazolás : Ha biztosak akarunk lenni arról, hogy a címzett elolvasta a levelünket akkor kérhetünk a levélről visszaigazolást. Beállíthatjuk, hogy a mi olvasásunkkor automatikusan küldjön-e visszaigazolást kérésre a levél olvasásáról, vagy minden esetben kérje a visszaigazoláshoz a beleegyezésünket is. Ilyenkor egy gép által generált levelet kapunk ami arról szól, hogy a címzett mikor olvasta el a levelünket. RE: reply, válasz. Ha a levélre választ küldünk akkor a levél tárgysora kiegészül ezzel a rövidítéssel és a levelünk tartalmazni fogja a kapott levelet is. FW: forward, továbbküld. Ha egy levelet más címzettek felé továbbítunk akkor a tárgysor kiegészül ezzel a rövidítéssel. NE használjuk lánclevelekre!

82 82 Mappák (folderek): A leveleink rendezését szolgálják. Vannak már beépített mappák, de mi magunk is hozhatunk létre mappákat almappákat. Beépített mappák: Inbox-Beérkezett üzenetek Usent Messages-Postázandó üzenetek :ha megírunk előre több levelet és utána csaklatozunk fel csak a hálózatra, hogy mind elküldjük Sent-Elküldött levelek: ha beállítottunk akkor minden elküldött levelünkről lesz ebben a könyvtárban nekünk is egy másolatunk. Trash-Szemetes: Törölt leveleinket tárolja, míg nem ürítjük ki. Drafts-Piszkozatok. Mappákkal mindazok a műveletek elvégezhetőek mint más operációs rendszerben (átnevezés, létrehozás, törlés, áthelyezés) ezen kívül tömöríthetjük (compact)

83 83 Biztonság és adatvédelem Az elektronikus levelezés nem biztonságos!!! Nem lehetünk biztosak abban hogy a levél feladójaként szereplő név és a küldő azonos, hiszen bárki tud ingyenes címet létrehozni tetszőleges névvel. ünk tartalmát lehet olvasni és módosítani mint egy levelezőlapét útja során. Az ilyen tényezőkre ma már vannak kidolgozott módszerek, az un. digitális aláírás. vírusok is igen elterjedtek, ezek többnyire mellékletet tartalmaznak, melyet ha megnyitunk aktivizáljuk a vírust. Ezért fontos hogy az ismeretlen címről érkező leveleket töröljük.

84 84 Kör ek, spam-ek, reklámok… Ha nem vigyázunk címünkre pillanatok alatt elárasztanak minket a levélszemetek, postaládánk megtelik és értelmes célra már nem tudjuk használni. -lánclevelekről, spam-ekről.http://yikes.tolna.net/hoax/index.shtml További megjegyzések: –Adat és jogvédelem témakörök –Vírusok témakör

85 85 Digitális aláírás Ha egy levél digitális aláírással van ellátva akkor biztosak lehetünk benne, hogy a levél feladója valóban az a személy, aki a levelet küldte. Azt azonban ez sem biztosítja, hogy nem módosult a levél a szerveren való áthaladás során, vagy nem olvasták el.

86 86 Kétkulcsos módszer A levél tartalmának védelmét szolgáló módszer kétkulcsos módszer. Ennek az a lényege, hogy a felhasználónak két kulcsa van, egy nyilvános és egy titkos. A nyilvános kulcsot nemcsak hogy ismerhetik, de kell is ismerjék, ezért ezt széles körben terjeszteni kell. Akinek írjuk a levelet annak a nyilvános kulcsával kell azt titkosítanunk. A titkos kulcsot csak a tulajdonosa ismerheti, aki ennek ismeretében fejti meg a levél tartalmát. Ezeket a kulcspárokat közjegyzőtől kell (lehet) beszerezni. Tehát ha Aladár Bélának küld levelet, akkor Aladár a megírt levelét Béla nyílvános kulcsával elkódolja, majd ez után küldi el. Béla (vagy bárki más) csak a Béla titkos kulcsának ismeretében tudja a kódolt levélből az eredeti tartalmat visszanyerni.

87 87 WEBLAP KÉSZÍTÉS

88 88 Miért készítsünk weblapot A weblap készítéssel mi magunk is tehetünk közzé információt mások számára. Ez két lépésből áll: 1.A mű elkészítése (Ehhez szükségünk van némi HTML ismeretre, és/vagy weblapkészítő szoftverre az ötleteinken - szöveg, kép, hang, animáció - kívül) 2.A mű közzététele egy erre alkalmas szerveren. (Ezt ftp vagy scp programmal esetleg internetes feltöltő felületet használva tehetjük meg. Sok weblap tárhelyet ingyen regisztrálhatunk, de biztonságosabb ha vásárolunk ilyet. Az ingyen tárhelyek a szolgáltatásért cserébe weblapunkat reklámokkal gazdagítják)

89 89 Weblap hirtelen Ha nagyon kezdők vagyunk, megtehetjük azt, hogy elkészítjük word dokumentumként és elmentjük weblapként. Ennek hátránya, hogy weblapunk kevés információ esetén is nagyon nagy tárigényű lesz, sokáig tart letölteni, és nem biztos hogy találunk kellő méretű (ingyenes) tárhelyet a számára (míg a fizetősek mérettől függően egyre drágábbak).

90 90 Weblapkészítés megfontoltan Ha kisebb méretű, (mégis sok tartalmú) weblapot szeretnénk akkor célszerű megismerkednünk a weblapkészítés alapelemeivel, és/vagy beszerezni egy weblap készítő programot. A Putra Writer program magyar nyelvű, ingyenesen használható és sok tekintetben nagy segítség lehet weblap készítésnél. De természetesen weblapot egy egyszerű editor (pl jegyztettömb) segítségével is írhatunk, de akkor jobban kell ismerni a formázó parancsokat.

91 91 HTML nagyvonalakban HTML olyan programozási nyelv, amivel formázó parancsok segítségével egy nyers szövegből (karakterek sokaságából) formázott (képpel, hanggal, linkkel megspékelt) weblapot állíthatunk elő. Az így keletkezett dokumentumot.htm vagy.html kiterjesztéssel kell elmenteni. Ha a weblapunk olyan, hogy több oldal között lehet linkek segítségével olvasgatni, akkor ahány oldalas a weblap annyi fájlra lesz szükség annak elkészítéséhez.

92 92 HTML parancsok A html parancsok mindig párosával fordulnak elő. (Néhány kivétel azért mégis akad… )Tehát formázni úgy formázunk meg egy szöveget, hogy elé egy nyitóparancsot, mögé annak záróparancsát írjuk. A nyitó és záró parancs egymástól egy / „per” jelben különbözik. Pl. és A parancsokat a szövegtől az különbözteti meg, hogy „kacsacsőr” jelek kötött van a parancs.

93 93 Alap html parancsok Html, head, title, body, -ezek egy fájlban csak 1x fordulhatnak elő! A sorrendjük is kötött. Ez a sorrend nem módosítható. Ezek a weblap dokumentum szerkezetét mondják el az értelmező programnak. (Mi hova kerüljön a képernyő ablakába) Természetesen közéjük még több sor kerülhet. Ezeket a sorokat kell hogy tartalmazza minden.html dokumentum! Ezt a pár sort HTML oldalkódnak (keretporgram) hívják.

94 94 Alap formázó parancsok Betűformázó parancsok:,,,,,,,,, Bekezdés formázás:, - Felsorolás és számozás:,, Táblázat:,,,, Kép: Link: Elválaszt vonal:

95 95 Paraméterek (opciók) Egyes formázó parancsok rendelkeznek paraméterekkel, melyek segítségével részletesen megadhatjuk, hogy mit is szeretnénk pontosan megváltoztatni. Például a parancs betűk formázására való, de egy betű esetén módosíthatjuk a színét, a méretét vagy a típusát is. Hogy a gép tudja, hogy éppen mit szándékozunk megváltoztatni paramétereket kell használnunk.

96 96 Paraméterek használata A paramétereket mindig közös közé írjuk a formázó paranccsal (de csak a nyitó tagban!), a formázó parancstól egy szóközzel választjuk el. a betű színét változtatja meg pirosra. zárja ekkor is. A paraméterek mindig egy név=„érték” párból állnak (kivéve a hr noshade paraméterét). Az értéket mindig idézőjelek közé kell írni. A legfontosabb parancsok legfontosabb paramétereit a kiadott táblázat tartalmazza.

97 97 Bgcolor= ”red”/”#aabbcc”/”rgb(0,128,255)” (Angol színnév; hexadecimális szám előtte #-el. Első 2 érték a piros, középső kettő a zöld, utolsó kettő a kék mennyiségét adja meg; a harmadik megadási mód csak IE alatt működik biztonságosan. Az rgb színkeverés szerint kell a színt megadni de decimális számok formájában féle érték lehet) Background=”kep.gif” Text=”#aabbcc”(Az egész oldal betűszínét állíthatjuk vele. A szín értékének megadása a bgcolornál tárgyalt formában lehetséges.)

98 98 Size=„3” (1-7 közötti szám lehet) Color=/”red”/”#aabbcc”/”rgb(0,255,128)” (használatát lásd a body bgcolor esetén) Type="Arial”/”Verdana”/”courier”/”Times New Roman” (A betű típusát határozza meg.)

99 99 Type=”1”/”I”/”i”/”A”/”a” (Megadhatjuk vele, hogy a számozott felsorolás számokból, római nagy vagy kis számokból, arab nagy vagy kis betűkből álljaon-e.) Start=”kezdőszám” (Melyik számtól kezdődjön a számozás)

100 100 Type=/”disc”/”circle”/”square”/ (Felsorolásjelek: tömör kör, gyűrű, négyzet lesznek)

101 101 Align=”center”/”right”/”left”/”justify” (középre, jobbra, balra, sorkizártnak igazít bekezdéseket.

102 102 Border=”szám” (a táblázat keretének vastagságát adhatjuk meg vele pixelben) Bgcolor-háttérszín megadására való Bordercolor -keretszín megadásra való parancs esetén szintén van bgcolor, bordercolor ez csak a sorra lesz érvényes. A sort igazíthatjuk is vízszintesen jobbra/balra/középre az align paraméter right/left/center értékeivel. parancs bordercolor, bgcolor, align paraméterei csak a cellát fogják módosítani

103 103 Nagyon fontos: A KÉP MINDIG UGYANABBAN A KÖNYVTÁRBA LEGYEN ELMENTVE MINT AZ ŐT MEGJELENÍTŐ.html FÁJL! A fenti megállapítás nem kötelező, ha jól tudjuk használni a relatív címzést és relatív címzéssel adjuk meg a kép pontos elérési útvonalát. De ha betartjuk kevesebb a hibalehetőség. Ezért célszerű, hogy egy weblap összes fájlját egy könyvtárba mentsük, amiben nem készítünk alkönyvtárakat. Igaz, hogy ömlesztett lesz kissé, de legalább minden egy helyen van ami kell.

104 104 paraméterei Src=kepnev.kit (Ez a paraméter kötelező! A kép teljes nevét elérési úttal együtt kell megadni, ha nem ugyanabban a könyvtárban van a kép és a rá hivatkozó.html fájl Width/height paraméterek értéke a kép szélessége, magassága pixelben. Egyszerre csak az egyiket adjuk meg, különben a kép torz lesz! Border a kép keretének vastagságát adja meg pixelben Alt paraméter éréke egy tetszőleges - idézőjelek közözz megadott - szöveg, mely a kép hibás megjelenítése esetén a kép helyén kiírásra kerül. (Ha az egér mutatóval a kép fölé állunk a szöveg szintén láthatóvá válik az egér tartozékaként)

105 105 Align paraméter értékei és ennek megfelelő elrendezések: rightlefttopmiddlebottom

106 106 Href=”URL”/”#címkenév” ezzel a paraméterrel adhatjuk meg, hogy melyik oldalra kívánunk lépni a linkre kattintva. (ha a saját oldalunkon belül szeretnénk ugrani akkor #-kereszttel kell megadni a címkenevet itt.) Name=”cimkenév” Ha címkével akarunk ellátni egy sorunkat akkor ez paraméter alkalmas a címke megadására. A fenti két paraméter közül az egyik mindenképpen kötelező. A két paraméter együttes használata értelmetlen.

107 107 Align=”right”/l”eft”/”center” -jobbra/balra/ középre lehet vele igazítani a vonalat Noshade (nincs értéke, ha ez a paraméter név szerepel akkor a vonal nem lesz árnyékolt azaz 3 dimenziós, ha hiányzik akkor 3D-s lesz.) Size=”szám” a vonal vastagsága pixelben. Width=”szám1”/”szám2%” a vonal hossza, szám1 pixelben, vagy szám2-nek megfelelő százalékában a képernyőnek. (pl. 50% a képernyő feléig ér).

108 108 Gyakorlat Példa betűformázásra Hátttérkép Kép beillesztés Link készítés Táblázat Felsorolás

109 109 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 HÁLÓZATOK Készítette: Kós Réka. 2 Miért érdemes hálózatot kialakítani? Mert így hardvereszközöket (pl. nyomtató, merevlemez tartalma) és szoftvereket."

Hasonló előadás


Google Hirdetések