A részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének eredményei és eszközei Hollandiában Bagó József – dr. Szauder Nóra Nemzetgazdasági Minisztérium Stratégiai Műhely.

Az előadások a következő témára: "A részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének eredményei és eszközei Hollandiában Bagó József – dr. Szauder Nóra Nemzetgazdasági Minisztérium Stratégiai Műhely."— Előadás másolata:

1 A részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének eredményei és eszközei Hollandiában Bagó József – dr. Szauder Nóra Nemzetgazdasági Minisztérium Stratégiai Műhely Európai Modellek 5.6. Holland részmunkaidő

2 A tanulmány készítésébe ”bevont” intézmények 1.ZÁRÓ-TANULMÁNY a holland-magyar projekt keretében végzett egy éves munkáról, amely a részmunkaidős foglalkoztatás magyarországi (a jelenleginél szélesebb körű) elterjesztése érdekében történt. Gazdasági Minisztérium, Budapest, 2000. december kézirat 2.Akadémiai kutatóintézetek  MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézet  MTA Világgazdasági Kutatóintézet  MTA Szociológiai Kutatóintézet  MTA Politikai Tudományok Intézete 3.Célzott megkeresések:  Külgazdasági Szolgálat, Hága  Holland Királyság budapesti Nagykövetsége  Ministry of Social Affairs and Employment, Netherlands 4.Internetes források:  Teilzeitmodelle – Bundesministerium für Arbeit und Soziales www.bmas.de/portal/10718/teilzeitmodelle.html www.bmas.de/portal/10718/teilzeitmodelle.html  www.ksh.hu www.ksh.hu  www.ec.europa.eu/index_hu.htm www.ec.europa.eu/index_hu.htm  www.ec.europa.eu/social www.ec.europa.eu/social  www.en.wikipedia.org www.en.wikipedia.org  www.google.hu www.google.hu

3 A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a munkavállalók között Hollandiában és Magyarországon (%) Év FérfiakNőkEgyütt 198375021 1990155932 1998186838 2008 23,9 75,3 47,3 Magyarország Forrás: Pál (2000) és Eurostat Hollandia Év FérfiakNőkEgyütt 20083,36,24,6

4 munkavállalók: A részmunkaidős, illetve az osztott, vagy egyenlőtlen munkaidejű foglalkoztatás és a megbízásos munkaforma 40 százalék, az alkalmi munkavállalás 37 százalék, az önfoglalkoztatás 33 százalék számára fogadható el. munkáltatók: A cégek humán vezetőinek 28 százaléka nyilatkozott inkább pozitívan arról, hogy a hazai jogszabályok nagymértékben elősegítenék a vállalatok számára rugalmas foglalkoztatást. 53 százalékuk szerint inkább, 19 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem segítik elő a rugalmas foglalkoztatási formákat a magyar jogszabályok. Forrás: Domokos Tamás (2008): A munkaerő-piaci szereplők attitűdjének vizsgálata Magyarország

5  pro  a piaci fluktuációkhoz teljesebb mértékű alkalmazkodás  versenyelőny  az egy főre jutó jövedelmek szélesebb körű szétosztása  csökkentik az emberek életszínvonalbeli különbségei közötti eltéréseket  ideális választásnak tűnik a női munkavállalók számára  megoldás a jól ismert „karrier vagy család ?” dilemmára  kontra  „a női tehetség elpazarolása”  „csökkenti a nők gazdasági függetlenségét”  társadalmi háttér  az anyaság szerepének előtérbe kerülése (Nyugat-Európa egy részében)  a gyermek nélküli fiatal és idősebb holland nők szintén a részmunkaidőt preferálják A részmunkaidő jelensége Hollandiában (előnyök és hátrányok)

6 Női foglalkoztatási ráta (15-64 év) (%) 200020012002200320042005200620072008 EU2753.654.354.555.055.456.357.358.359.1 EU1553.954.955.556.256.757.858.859.760.4 BE51.950.751.151.453.053.854.055.356.2 BG47.247.948.249.551.651.754.657.659.5 CZ56.856.957.156.656.156.356.857.357.6 DK72.171.472.670.572.071.973.473.274.3 DE57.858.758.858.958.560.662.264.065.4 EE57.256.957.658.360.362.165.365.966.3 IE53.254.055.255.355.858.359.360.660.2 EL41.841.743.144.545.546.147.447.948.7 ES41.242.844.346.147.951.253.254.754.9 FR54.855.756.458.457.758.558.860.060.7 IT39.340.941.942.845.245.346.346.647.2 CY53.057.159.060.259.758.460.362.462.9 LV53.356.157.657.857.459.362.464.465.4 LT58.256.957.260.057.859.461.062.261.8 Forrás: EU (2009) Indicators for monitoring the Employment Guidelines including indicators for additional employment analysis, 2009 Compendium

7 200020012002200320042005200620072008 EU2753.654.354.555.055.456.357.358.359.1 EU1553.954.955.556.256.757.858.859.760.4 LU50.050.851.550.951.953.754.656.155.1 HU49.449.649.850.950.551.051.150.950.6 MT33.432.734.333.431.633.733.435.737.4 NL63.465.365.966.065.766.467.769.671.1 AT59.759.861.061.160.162.063.564.465.8 PL49.348.346.746.446.146.848.250.652.4 PT60.561.261.761.561.7 62.061.962.5 RO59.058.252.8 53.551.553.052.852.5 SI58.558.659.857.761.3 61.862.664.2 SK51.151.851.252.350.650.951.953.054.6 FI65.266.667.367.166.266.567.368.569.0 SE69.772.672.572.270.870.270.771.8 UK64.564.965.265.365.565.8 65.565.8 Női foglalkoztatási ráta (15-64 év) (%) Forrás: EU (2009) Indicators for monitoring the Employment Guidelines including indicators for additional employment analysis, 2009 Compendium

8 A holland részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének gazdasági-társadalmi, munkaerő-piaci körülményei 1.Váratlan állami többletbevétel, majd kormányzati túlköltekezés  1973.: olajválság  hetvenes években: a bérek látványos növekedése  1979.: második olajárrobbanás  Az 1981-től a gazdasági növekedés lelassult, majd csökkenni kezdett.  A munkanélküliségi ráta 1972-ben nem érte el az 1 %-ot, 1975-1979 között 3 %-os, 1981-ben 4 %-os, 1982-ben 6 %-os volt.  Társadalmi elégedetlenség: tömegek vonultak az utcára és tüntettek a rossz gazdasági politika és a munkanélküliség ellen.

9 2.A wassenaari egyezmény  1982. évi választások: nyertes a Jobbközép Kereszténydemokrata Fellebbezés (párt),obbközépKereszténydemokrata Fellebbezés  miniszterelnök: 1982. november 4-től, 1994. augusztus 22-ig Ruud Lubbers. Reformprogram: költségvetési megszorítások, az öregségi és a rokkantsági nyugdíjak reformja, a közszolgáltatások liberalizációjaköltségvetési megszorításoköregségirokkantsági nyugdíjak liberalizáció  wassenaari egyezmény a munkavállalók és a munkaadók között: cél: a reálbérek növekedésének megállítása és a heti munkaórák számának csökkentése – új munkahelyek (közöttük számos részmunkaidős állás) teremtése  a kormány visszavonult a bértárgyalásokba való közvetlen beleszólástól  a kormány aktív módon elősegítette az új foglalkoztatási rendszer jogi hátterének kialakítását, és jelentősen csökkentette a bérekre nehezedő állami terheket. 3. Kormányzati elkötelezettség a munkahelyteremtés mellett  1982.: egyik választási jelszó: „Munkát, munkát, munkát!”  16 év múlva: (nettó) 1 millió új munkahely  kedvező adózási feltételek (például a családi adózás) megteremtése

10 A holland részmunkaidős foglalkoztatás jogi és intézményi háttere Konszenzusgazdaság A holland Társadalmi-Gazdasági Tanács A Munkaügyi Alapítvány Helyi alkuk A Munka és Jövedelem Központok Iparág-specifikus munkanélküli járulék A munkáltatói elbocsátásai szándék „megvédése” EK irányelv a részmunkaidőről

11 A részmunkaidő bővítésének főbb eszközei Új munkaidő-törvény A munkajogi szabályok harmonizálása az adózási, társadalombiztosítási szabályokkal Új intézmény és pénzügyi keret létrehozása a társadalmi munkaidő- struktúrák létrehozására Felmérések, tájékoztatási kampányok A részmunkaidő alkalmazását preferáló kollektív szerződések megkötésének ösztönzése A részmunkaidős állások létrehozásának segítése támogatásokkal Kormányzati jó példa

12 Heti munkaidő5 nap Mennyi szabadidőt nyerünk?naponta meghatározott óra Kiknek alkalmas?bárkinek (szakmunkásoknak is) Főbb jellemzők, érvek a munkavállalók számára:  naponta több szabadidő  meghatározott, rendszeres munkaidő Főbb jellemzők, érvek a munkáltatók számára  nagyobb hatékonyság  kisebb adminisztrációs teher Példa a teljes munkaidőn alapul, azaz a heti 40 órás munkaidőn (5x8 óra)  30 óra/ hét A heti munkaidő: 30 óra Megosztás: 5x6 óra Mennyi szabadidőt nyerünk? naponta 2 óra  20 óra/ hét Heti munkaidő: 20 óra Megosztás: 5x4 óra Mennyi szabadidőt nyerünk? naponta 4 óra 1. Klasszikus részmunkaidő Kitekintés: A német részmunkaidő főbb szabályainak áttekintése

13 Heti munkaidő  5 nap részmunkaidő vagy  2-4 nap teljes- és részmunkaidő kombinálása Mennyi szabadidőt nyerünk?naponta meghatározott óra és/vagy teljes nap(ok) Kiknek alkalmas?bárkinek (különösen szakmunkásoknak és vezetőknek) Főbb jellemzők, érvek a munkavállalók számára:  jól körülhatárolt felelősségi szabályok  szélesebb körű döntési önállóság a megállapodás révén  több szabadidő  személyes rugalmasság Főbb jellemzők, érvek a munkáltatók számára:  két munkavállaló osztozik egy álláshelyen  a hosszú nyitva tartás illetve meghosszabbított ügyfélfogadási idő következtében hosszabb/szélesebb körű szolgáltatásnyújtás lehetséges Példa a teljes munkaidőn alapul, azaz a heti 40 órás munkaidőn (5x8 óra)  5 napos hét A heti munkaidő: 25 óra Megosztás: 5x5 óra Mennyi szabadidőt nyerünk? naponta 3 óra 2. Jobsharing (státuszmegosztó) részmunkaidő

14 3. Befektetési részmunkaidő Heti munkaidő5 nap – teljes munkaidő Mennyi szabadidőt nyerünk?teljes heteket, hónapo(ka)t, évet Kiknek alkalmas?bárkinek (szakmunkásoknak és vezetőknek is) Főbb jellemzők, érvek a munkavállalók számára:  szabadidőt vagy fizetést lehet előre megtakarítani  hosszabb pihenőidőszakok és hosszabb bérfizetés  adózási előnyök  idő a továbbképzésre Főbb jellemzők, érvek a munkáltatók számára  a munkavállalók továbbra is teljes munkaidőben dolgoznak  a munkavállalók továbbképzése Példa a teljes munkaidőn alapul, azaz a heti 40 órás munkaidőn (5x8 óra)  3 hónapos szabadság Heti munkaidő: 40 óra Megosztás: 5x8 óra Megtakarítás formája: a fizetés 1/12 része évente (pénzletét) Megtakarítási időszak: 3 év Mennyi szabadidőt nyerünk? 3 hónap szabadság  Szabbat év Megegyezés szerinti munkaidő: 30 óra Tényleges munkaidő: 40 óra Megosztás: 5x8 óra Megtakarítás formája: 10 óra / hét (időletét) Megtakarítási időszak: körülbelül 3 év Mennyi szabadidőt nyerünk? 1 teljes év  Előrehozott nyugdíj Megegyezés szerinti munkaidő: 30 óra Tényleges munkaidő: 40 óra Megosztás: 5x8 óra Megtakarítás formája: 10 óra / hét (időletét) Megtakarítási időszak: körülbelül 6 év Előrehozott nyugdíjjogosultság: 2 évvel korábban

15 4. Idény részmunkaidő Heti munkaidő5 nap teljes munkaidő (főszezonban) Mennyi szabadidőt nyerünk?a főszezonon kívül teljes hónapokat Kiknek alkalmas?bárkinek (szakmunkásoknak is) Főbb jellemzők, érvek a munkavállalók számára:  egész évben egyenlő mértékű személyi alapbér havonta  folyamatos társadalombiztosítás  hosszabb szabadidő időszak Főbb jellemzők, érvek a munkáltatók számára:  egész évben egyenlő mértékű személyi alapbér havonta  nincs betanítási/betanulási idő évente  költségmegtakarítás az évente ismétlődő munkaerő felvétel kiiktatásával  a szezonális ingadozás legyőzése Példa a teljes munkaidőn alapul, azaz a heti 40 órás munkaidőn (5x8 óra)  Szezon: 1x4 hónap/ év Éves munkaidő: 4 hónap teljes munkaidő Heti munkaidő: 40 óra Megosztás: 5x8 óra Mennyi szabadidőt nyerünk? 8 hónap/ év Fizetés: a teljes munkaidős bér 1/3-a  Szezon: 2x3 hónap/ év Éves munkaidő: 2x3 hónap teljes munkaidő Megosztás: 5x8 óra Mennyi szabadidőt nyerünk? 2x3 hónap/ év Fizetés: a teljes munkaidős bér 1/2-e

16 5. Otthoni részmunkaidő Heti munkaidő  5 nap részmunkaidő vagy  2-4 nap teljes munkaidő, részmunkaidő vagy naponta mindkettő kombinálva Mennyi szabadidőt nyerünk?egész napokat és/vagy néhány órát naponta Kiknek alkalmas?bárkinek (szakmunkásoknak is) Főbb jellemzők, érvek a munkavállalók számára:  otthoni munkalehetőség  lényegesen kevesebb utazási idő- és költség  több napi szabadidő  széleskörű önállóság és felelősség Főbb jellemzők, érvek a munkáltatók számára:  megtakarítás az üzemi költségeken  hatékonyabb ügyfél-orientáltság Példa a teljes munkaidőn alapul, azaz a heti 40 órás munkaidőn (5x8 óra)  4 nap – részmunkaidő Heti munkaidő: 24 óra Megosztás: 4x6 óra Mennyi szabadidőt nyerünk? naponta 2 óra és egy szabadnap  4 nap – teljes munkaidő Heti munkaidő: 32 óra Megosztás: 4x8 óra Mennyi szabadidőt nyerünk? 1 szabadnap  5 nap – teljes munkaidő és részmunkaidő kombinálva Heti munkaidő: 34 óra Megosztás: 2x8 és 3x6 óra Mennyi szabadidőt nyerünk? 3x2 óra

17 A holland modell továbbfejlesztése Válságkezelő intézkedés: munkanélküli segéllyel kombinált részmunkaidős foglalkoztatás 2009. április 1-től 2011. július 1-ig a válság által sújtott, de egyébként jól gazdálkodó vállalatoknál cél: a szakképzett munkaerő megtartásának támogatása és a vállalatok ösztönzése a feleslegessé váló munkaerő átképzésére a munkavállalók minimum 20 %-kal és maximum 50 %-kal rövidebb munkaidőben foglalkoztatása esetében a munkavállalók a kieső időre munkanélküli segélyben részesülnek („részleges munkanélküliségi” rendszer) a vállalatok 3 hónapos időtartamra kérhetik a rendszerbe való befogadást, ami legfeljebb kétszer hat hónapra hosszabbítható amennyiben a rendelkezést igénybe vevő munkavállalók száma a cégnél: kevesebb, mint 30 %: max. 15 hónapig, munkavállalók 30-60 %-a esetén: 12 hónapig, illetve több, mint 60 % esetén: 9 hónapig tarthat a támogatás igénybevétele amennyiben a csökkentett munkaidőben való munka 39 hétnél tovább tart, kötelező a csökkentett munkaidőben töltött időszak 1/3-ában teljes munkaidőben dolgozni: az időszak alatt kötelező továbbképzést adni és arra eljárni a rendszerbe egy adott vállalat csak egyszer jelentkezhet be amennyiben a programba bevont munkavállalók az említett időn belül mégis elbocsátásra kerülnek, a munkáltatónak vissza kell fizetnie a munkanélküli segélyként kifizetett összeg 50%-át finaszírozás: a munkanélküliségi alapból

18 Javaslat további stratégiai előkészítő szakmai munkálatokra 1.A jogi és adózási háttér (családi adózási rendszer) mélyebb tanulmányozása 2.Áttekintés készítése a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó nemzetközi munkaügyi normákról (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, Európai Bizottság, Európa Tanács) 3.Áttekintés készítése a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó más nemzeti gyakorlatokról 4.Elemzés készítése a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó hazai szabályozás helyzetéről 5.Áttekintés készítése (esetleg a köz- és versenyszférára vonatkozó célzott felmérés) a részmunkaidős foglalkoztatás hazai helyzetéről 6.Időszakonkénti (például negyedéves) jelentés készítése a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésében elért további nemzetközi eredményekről, kezdeményezésekről elsősorban az alábbi információs források felhasználásával:  A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) oldala: www.ilo.orgwww.ilo.org  A világ foglalkoztatási szolgálatait tömörítő szervezet oldala: www.wapes.orgwww.wapes.org  A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) oldala: www.oecd.orgwww.oecd.org  Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának oldala: www.ec.europe.eu/eurostatwww.ec.europe.eu/eurostat  Az Európai Foglalkoztatási Kutatóintézet (EEO) oldala: www.eu-employment-observatory.net www.eu-employment-observatory.net  Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért oldala: www.eurofound.iewww.eurofound.ie  COMPSTAT adatbázis: www.compstat.org/Start/index.htmlwww.compstat.org/Start/index.html

19 Előzetes javaslat a magyarországi adaptálás előkészítésének lépéseire (vázlat) szükséges idő – ütemterv felállítása a munkálatokba bevonandók körének meghatározása (előkészületek – végrehajtás – ellenőrzés/visszacsatolás) a közvélemény alakítására (tájékoztatás, kampányok, oktatások) munkaprogram készítése a vállalati kultúra alakítására munkaprogram készítése

20 Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Nemzetgazdasági Minisztérium Stratégiai Műhely Európai Modellek 5.6. Holland részmunkaidő