Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."— Előadás másolata:

1 Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 Értékpapírok I. 65. lecke

3 Értékpapír fogalma Jogi: meghatározott kellékekkel rendelkező okirat, a benne tanúsított jog kizárólagos eszköze, a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet. Közgazdasági értelmezése: vagyoni jogot megtestesítő, forgalomképes okirat, számlán megjelenő összeg vagy elektronikus jel. Értékpapír csoportosítása 1.értékpapírban foglalt jog szerint 2.átruházás lehetősége szerint 3.hozama szerint 4.lejárat szerint 5.forgalomképesség szerint 6.kibocsátó szerint

4 1. Az értékpapírok fajtái az értékpapírban foglalt jog szerint 1.1. Pénzkövetelést megtestesítő értékpapír: Váltó fogalma, formái: –saját, idegen váltó –kereskedelmi, finánc váltó Váltó törvényes kellékei: –a váltó elnevezés az okirat szövegében –meghatározott pénzösszegre szóló feltétlen fizetési meghagyás –a fizetésre kötelezett, a címzett neve –az esedékesség megjelölése –a fizetés helyének megjelölése –a kedvezményezett neve –kiállítás illetve kibocsátás helyének és idejének megjelölése –a kiállító aláírása (saját váltónál) –a kibocsátó aláírása (idegen váltónál)

5 Váltóval kapcsolatos fogalmak –címzett –elfogadó –kedvezményezett –forgató, forgatmányos, forgatmány –váltó esedékessége –váltó óvás –váltókövetelés elévülése –váltó árfolyama, hozama –váltó leszámítolás, viszontleszámítolás –leszámítolási kamatláb és hitelkamatláb összefüggése –fedezetlen váltó

6 Kötvény fogalma : A kötvény olyan forgalomképes okirat, amelynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényen szereplő összeget (névértéket), annak előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint a vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának a megjelölt időben és módon megfizeti. Jellemzői: A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Pénztőke gyűjtése, megszerzése céljából bocsátják ki A kötvény ellenértékét megfizetni csak készpénzzel, illetve átutalással lehet Az azonos névértékű kötvényhez ugyanabban a kibocsátásban azonos hitelezői jogok fűződnek A kötvény tulajdonosa a kibocsátónál nem szerez tulajdoni hányadot, nem illetik meg tagsági jogosultságok, nem vehetnek részt irányításban, az üzleti döntésekben és az ellenőrzésben Kötvénykibocsátáson azt az eljárást értjük, melynek a kibocsátó saját kibocsátású kötvényeit első alkalommal kínálja eladásra A kibocsátó az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség tejesítését a maga nevében vállalja

7 Kötvényt kibocsáthat: - az állam (beleértve a külföldi államot is) - a Magyar Nemzeti Bank - az önkormányzat - jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet - nemzetközi szervezet (és minden olyan külföldi szervezet, amely saját joga alapján kötvény kibocsátására jogosult) - jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe

8 A kötvény kellékei A kötvénynek szigorú alaki kellékei vannak, amelyek alapján tartalmaznia kell: a kibocsátáshoz szükséges felhatalmazást a kötvény elnevezését és kibocsátásának célját a kötvény névértékét, értékpapírkódját és – dematerializált kötvény kivételével – sorszámát a kibocsátó megnevezését az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást a kötvény futamidejét, kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokat és feltételeket a kötvény összegének visszafizetését és a kamat megfizetését biztosító kötelezettségvállalásokat a kötvény kiállításának helyét és napját a kibocsátó aláírását

9 Dematerizált kötvénynél: az aláírásokat a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni az aláírások helyett az okiratot aláírók nevét tartalmazza kötvénytulajdonos azonosító adatait az értékpapírszámla tartalmazza nyomdai úton előállított kötvénynek ezenkívül tartalmaznia kell az első tulajdonos azonosító adatait is

10 A kötvény forgalomba hozatala, átruházása –a kötvény nyilvánosan és zártkörűen egyaránt forgalomba hozható –nyilvános kibocsátás esetén a vevői kört a kibocsátó nem korlátozza, a kötvényt bárki megvásárolhatja –zártkörű forgalomba hozatal esetén előre meghatározott körbe tartozó szervezetek - pl. bankok, biztosítók, nyugdíjalapok stb. - vásárolják meg az általuk tett vételi szándéknyilatkozat alapján –a kötvény tulajdonjogát jegyzéssel lehet megszerezni –a jegyzés csak írásban érvényes –A kötvény névértékét a kibocsátó legkésőbb a kötvény lejáratakor köteles visszafizetni (kivétel az örökjáradék)

11 –a kötvényhez kapcsolódó követelés sohasem évül el –a kötvény átruházható, és ezzel a kötvényvényből eredő valamennyi jog átszáll az új tulajdonosra. A kötvény átruházására csak az értékpapír birtokában kerülhet sor. –az átruházással a kötvényből eredő valamennyi jog átszáll az új tulajdonosra –a dematerizált kötvény átruházása számlán való átvezetéssel történik. Az új tulajdonos akkor rendelkezhet a kötvénnyel, ha a számláján a kötvénytulajdonlás feljegyzése megtörtént. –A kötvény gazdasági társaságba apportálható, tehát a nem pénzbeni hozzájárulás tárgya lehet.

12 Csoportosítás Megjelenési forma szerint: materializált: nyomtatott formában jelenik meg, szigorú alaki kellékeket tartalmaz dematerizált: nyilvántartási tételként, rendszerint számítógépes jelsorozatként jelenik meg. Vételkor megterhelik a vevő pénzben vezetett számláját, ugyanakkor elismerik a részére vezetett értékpapírszámlát. A tulajdonos személyét és az abban bekövetkező változást számítógépes adatként tárolják. Napjainkban egyre inkább a dematerizált forma az elterjedtebb.

13 Hozam szerinti csoportosítás: fix kamatozású: a kamatot a kibocsátáskor rögzítik, a futamidő alatt nem változik változó kamatozású: a (nemzetközi) piaci kamatlábnak megfelelő kamatot fizet örökjáradék kötvény: névértéken vásárolják meg, a kibocsátó nem fizeti vissza a névértéket, hanem meghatározatlan ideig, azonos időközönként, azonos mértékben növekvő járadékot fizet a kötvény tulajdonosának elemi (diszkont) kötvény: a kibocsátó névérték alatt hozza forgalomba, a lejáratkor névértéken vásárolja vissza

14 Kockázat szerint főbb formák: visszahívható: a kibocsátónak biztosít jogot ahhoz, hogy az általa kibocsátott kötvényt, egy meghatározott visszahívási árfolyamon a lejárat előtt visszavásárolhatja, amennyiben a kamatlábak számára kedvezőtlenül alakulnak Visszaváltható: a kötvény tulajdonosának biztosít jogot ahhoz, hogy a lejárat előtt beváltsa a kötvényét, ha a pénz pénzpiaci kamatláb magasabb, mint a kötvény névleges kamatlába Meghosszabbítható: a kötvény tulajdonosának biztosít opciót, amely lehetővé teszi, hogy a futamidő végén ne váltsa vissza, hanem – a számára kedvező névleges kamatláb miatt – meghosszabbítsa.

15 előre sorolt: garanciát biztosít a kötvény tulajdonosának, ha a kibocsátó nem tudja az esedékes kötelezettséget teljesíteni, akkor a fizetőképessége határán belül elsősorban az előre sorolt kötvény jogosultjának fizet hátrasorolt: kedvezőtlen likviditási helyzet esetén a kibocsátó további kölcsönt csak a meglévő adósság elsőbbségének garantálása mellett vehet fel. A hátrasorolt kötvény kockázatosabb, csak az előre sorolt kötvényeken alapuló követelések teljesítése után fizetnek a hátrasorolt kötvények tulajdonosának

16 átváltható: a kötvény tulajdonosának jogot biztosít ahhoz, hogy a futamidő végén a részvényre váltsa át a kötvényét, ezzel lemond a követeléséről és részvényessé válik a társaságban. A kötvény részvényre történő átváltásával a részvénytársaság kötelezettsége (tartozások kötvénykibocsátásból) csökken, és egyidejűleg nő a saját tőkéje. zálogjoggal fedezett: ha a kibocsátó nem tud fizetni, a biztosítékként szolgáló zálogtárgy más követelést megelőző sorrendben a hitelezők követelésüket ebből fedezik. fedezetlen: biztosíték nélküli, vagy biztosítékkal bocsátották ki, de a biztosíték időközben elvesztette az értékét, vagy a kötvény forgalomképtelenné vált.

17 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések