Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Elhelyezkedés földrajzilag Kína ebben az időben: a két nagy folyó, a Huang-ho (Sárga-folyó) és a Jangce (a Kék-folyó) által öntözött terület volt. A birodalmat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Elhelyezkedés földrajzilag Kína ebben az időben: a két nagy folyó, a Huang-ho (Sárga-folyó) és a Jangce (a Kék-folyó) által öntözött terület volt. A birodalmat."— Előadás másolata:

1

2 Elhelyezkedés földrajzilag Kína ebben az időben: a két nagy folyó, a Huang-ho (Sárga-folyó) és a Jangce (a Kék-folyó) által öntözött terület volt. A birodalmat a térkép a Han- dinasztiabeli kiterjedésében ábrázolja. Kr. e. 500 ezer évvel ezelőtt élt ősember maradványaira bukkantak Peking közelében peking A kínai civilizáció létrejötte a Huang-ho völgyében Kr. e re, a Jangce deltájában Kr. e. 500-ra tehető. Ennek oka a kedvező klíma és a folyók jótékony áradása volt.

3 Elhelyezkedés időben Kr. e. 5000Kr. u. 200 A tananyag szempontjából a kínai történelem nekünk fontos része a Kr. e évtől a Kr. u évig tart. Az első korszak a paleolitikum (őskőkor). Ekkor jelent meg a már említett pekingi ősember, aki pattintott kőszerszámot használt. Kr. e Kr. e Kr. e Kr. e Kr. e Kr. e – Kr. u. 200 Paleolitikum (őskőkor) Pekingi ősember, pattintott kőszerszám. Ezután következett a neolitikum (újkőkor), amikor megjelent az állattenyésztés (itt: kutya, sertés) és a növénytermesztés (itt: árpa, köles). Megjelent a koreai kerámia. Neolitikum (újkőkor) Állat- tenyésztés, földművelés, koreai kerámia. A civilizáció (a földrajzi elhelyezésnél már szintén említett) kialakulása a bronzkorban indult meg. Létrejöttek az első államok. Korongolt kerámia jelent meg. Először vettek fallal körül településeket Kínában. Megindult a rizstermelés, illetve a különleges selyemhernyó tenyésztése. A bronzkor már az ókorhoz sorolandó. Bronzkor Civilizáció, első államok, korongolt kerámia, fallal körülvett település, rizs, selyem- hernyó Kr. e ban megkezdődött a vaskor. Ez egyben a dinasztiák megjelenését is jelentette, így dinasztiák korának is szokás nevezni. Az első kor a Shang-kor volt. Vaskor Shang-kor Civilizáció, dinasztiák, kínai kultúra átörökítése, erős állam városok, Anjang, jóscsontok, képírás, stb. Shang-kor: elterjed a civilizáció az ókori Kína területén. Első történelmi dinasztiák létrejötte, amik a klasszikus kínai kultúra átörökítői. Erős állam jön létre, városok jelennek meg. A dinasztia központja Anjang városa lett, innét is kerültek elő jóscsontok. Megjelent a képírás, a bronzöntés és a selyemszövés. Csou-kor: kulturális, gazdasági és technikai fejlődés vette kezdetét. Megjelent a feudális szerkezet, illetve a vas. Így létrejöhetett a pénzverés is. Kialakult a selyemút is. Ebben a korban jön létre két vallás: a Konfucianizmus és a Taoizmus. Szintén ebben a korban zajlottak az államok, fejedelemségek közötti háborúk. Csou-kor Nagy fejlődés, feudális szerk., vas, pénzverés, selyemút, vallások, háborúk Csin-kor Első császár, állam egyesítése, egységesítés, Nagy Fal, őrtornyok, bástyák, agyaghadsereg Csin-kor: az első császár, Csin Si Huang-ti dinasztiájának kora. Egységes állam jön létre Kínában, a Kínai Császárság. Egységesítik a mértékegységeket és a pénznemeket. Ekkor kezdődött a Kínai Nagy Fal építése. Megjelent az őrtorony és a bástya. A dinasztia agyaghadsereget építetett. Han-kor: hatalmas császárvárosok jönnek létre. Megjelenik az állami vaskohászat. Ez a kor a selyemút virágkora volt. Ezen kívül gátak, csatornák építése zajlott a birodalomban, illetve a hajóépítés. Megjelent még egy vallás, a buddhizmus is. Han-kor Császárvárosok, vaskohászat, selyemút virágkora, gátak és csatornák, buddhizmus

4 Írásrendszer Az ősi és a mai írásrendszer alapelve azonos. A kínai beszéd egyszótagos szavakból áll. Ezeket ún. piktogramokkal rögzítették. Az ókorban kb létezett, napjainkban írásjel ismert. A mindennapi írásra azonban csak piktogramot használnak. A hivatalos szövegeket kőre, fémlapokra vagy pecsételő hengerekre vésték. Művészi rajzolatú szóképeket is festettek: falapokra, selyemszövetre vagy festményekre.

5 A zene szerepe A keleti magas kultúrák közül mindegyikben az éneklés, a zene közvetlen kapcsolatot jelentett az égiekkel, a bűvöléssel, a varázslattal, a gyógyítással és valamennyi ünnepi, köznapi szertartással. Kína azonban ezt még felül is múlta. Külön, önálló jogkörű miniszterre bízta a zene ügyét. Így a tisztviselőknek zenéből is vizsgázniuk kellett. Az ő feladatuk volt többek között a vidéken élő nép dalainak feljegyzése. Ők őrizték a Sárga Harangot, a kínai zene alaphangját. a császár megbízta egy miniszterét, hogy keresse meg a Sárga Harang nevű alaphangot. A miniszter a hegyek közé ment, ahol a megfelelő bambusz terem, és sípokat faragott belőle; a leghosszabb síp adta meg az alaphangot. Hitük szerint a Sárga Harang hangjának megváltoztatása a birodalom széteséséhez vezethet.

6 A kínai zene hangszerei Kéthúros vonós hangszer élénk, erős hanggal. Nevében a hu szótag jelöli, hogy a huqin csoportba tartozik, a jing szótag pedig Peking városra utal, mivel a Pekingi Opera kedvelt hangszere. Jinghu Egy kéthúros vonós hangszer éles, erős hanggal. Nevében a hu (szótag jelöli, hogy a huqin csoportba tartozik, a ban szótag – deszka – pedig a hangszer farezonátorára utal. Banhu Nyugaton csak kínai hegedűként ismert kéthúros vonós hangszer, szomorkás és rejtélyes hanggal. Erhu Egy kéthúros vonós hangszer magas, lágy hanggal. Nevében a hu szótag jelöli, hogy huqin csoportba tartozik. Rokonhangszerei az erhu, a zhonghu és a jinghu. Gaohu A nyugati cselló és a huqin hangszerek egyfajta ötvözetét jelentő négyhúros vonós hangszer. Nevében a ge szótag a forradalmiságára utal, a hu pedig a hangszertani besorolását adja (huqinn, azaz vonós hangszer). Gehu Egy kéthúros vonós hangszer mély, borongós, de lágy hanggal. Nevében a hu szótag jelöli, hogy huqin csoportba tartozik. Rokonhangszereinél (erhu, gaohu, jinghu) jóval mélyebb hangot ad ki. Zhonghu Ősi kínai hangszer. Ha el szeretnénk képzelni, akkor a legjobban az európai fuvolához lehetne hasonlítani. Kínaszerte igen elterjedt és népszerű. Többnyire bambuszból készítik, ezért bambuszfuvolának is szokták nevezni. Dizi Két csőszerű fúvós hangszer. Keletkezésekor Guangdong tartományban a kereskedők reklámcélra használták fel ezt a hangszert a piacon. A XX. század végétől a guangdongi zeneművek és színdarabok előadásában is hasznosítják a Houguan csőszerű hangszert. Houguan A kínai hagyományos pengetőhangszerek egyike, Fűzfából készítik, a formája olyan, mint a fűzfa levele, ezért nevezik liuqinnek. Hangja leginkább a mandolinra hasonlít. Liuqin Egy kínai pengetős népi hangszer. Az időszámításunk kezdete előtti III-II. században, a Csin-dinasztia korában találták fel ezt a hangszert, ezért Csin Bibának nevezték el. Ruan Ókori kínai pengetőhangszer, már több mint kétezer éves. Akkoriban az uralkodói házak zenekarai mellett az egyszerű emberek is ezen a hangszeren játszottak zenét. Konghou A bambuszsípok sorából álló pánsíp fateste mitikus kínai főnixmadár szárnyait ábrázolja. Paixiao Egy litofon. A felfüggesztett, különböző vastagságú kőlapok tiszta zenei hangot adnak. A kőjáték a konfuciánus szertartás része volt. Pienking

7 Kínai világnézet Az őslakosság rendkívül érzékeny volt a művészetek iránt. Kozmikus világnézetük szerint az ég, a föld, az ember együttesen alkotják a világegyetemet. Ebbe a körbe sorolható a két hatalmas, minden létezés ősereje, a Jang (férfias, pozitív) és a Jing (nőies, passzív) jelkép is. Alkotásaik így nem hagyományos értelmű művészi produkciók, hanem kozmikus világképük jelképrendszerei. A zuhatag, a végtelenség, a fenyő, a barackfa, a teknősbéka a hosszú élet jelképei. Például: A sárkány a pozitív, a főnixmadár a negatív erők szimbóluma.

8 Kínai vallások Konfucianizmus Kung Fu-Ce tudós, udvari hivatalnok erkölcsrendszerét a Beszélgetések és mondások c. könyvében foglalta össze. Ez a filozofikus mű tanítja, hogy erény, jóság, emberség, család, társadalom, természet szoros egysége nélkül nem lehet sem társadalmi, sem egyéni boldogságot teremteni. Taoizmus Megalapítója Lao-Cse, továbbfejlesztője Csuang-cse filozófus volt. Lao-Cse vallásfilozófiájában, Az Út és az Erény c. könyvében azt tanítja, hogy az ember önmagáért élve juthat csak el a halhatatlanságba. Eszközei: meditáció, diéta, gimnasztika, akupunktúra. Buddhizmus Szellemi áramlata a selyemúton a cserekereskedelemmel jutott el Indiából Kínába, és itt a másik két vallásirányzattal különös ötvözetet alkotva a kultúra meghatározó elemévé vált Tao Te King - Az Út és Erény könyve egy oldal a műből Lun jü - Beszélgetések és mondások a mű egy oldala és egy eredeti darab

9 Az ókori nagy kultúrák közül talán a kínai az egyetlen, amelyik a mai napig él. Ennek oka a földrész természet adta zártsága. A festészetben, a zenében, a szobrászatban, a táncban és a költészetben is továbbélnek a hagyományok. Fennmaradt sajátos vallásrendszerük is. X


Letölteni ppt "Elhelyezkedés földrajzilag Kína ebben az időben: a két nagy folyó, a Huang-ho (Sárga-folyó) és a Jangce (a Kék-folyó) által öntözött terület volt. A birodalmat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések