Regionális versenyképesség. A versenyképesség definiálásának problémái nehezen definiálható fogalom, nincs egységes megha- tározása a közgazdaságtudományban.

Az előadások a következő témára: "Regionális versenyképesség. A versenyképesség definiálásának problémái nehezen definiálható fogalom, nincs egységes megha- tározása a közgazdaságtudományban."— Előadás másolata:

1 Regionális versenyképesség

2 A versenyképesség definiálásának problémái nehezen definiálható fogalom, nincs egységes megha- tározása a közgazdaságtudományban a piaci versenyben elért sikerekhez kapcsolódik (a válla- latoknál az üzleti sikeresség, az országok esetében a gazdasági növekedés szinonimája) az egyes piacok egyedi sajátosságai ill. a verseny eltérő szintjei miatt a versenyképességnek minden esetben különböző jellegzetességei lehetnek

3 A versenyképesség definiálásának problémái A versenyképesség értelmezési szintjei nemzeti vállalati regionális (esetleg: városok közötti) Megadható-e egy egységes definíció? Ha van egységes definíció: A versenyképesség hogyan mérhető?

4 A nemzetek versenyképessége Rapkin → az ország tud-e nemzetközileg piacképes ter- mékeket és szolgáltatásokat hatékonyan előállítani egyes kutatók ezt a jövedelem és életszínvonal tartós növelésének képességével is kiegészítik Krugman ill. Porter → országok esetében nincs értelme versenyképességről beszélni → amit ez alatt értenek, azt a termelékenységi szint írja le

5 A nemzetek versenyképessége A közgazdaságtudományban kialakult a versenyképesség kínálati és keresleti oldali felfogása: kínálati oldal: relatíve magas tényezőjövedelem elérése és magas foglalkoztatási szint fenntartása mérése: egységnyi munkaerőköltség (ULC) keresleti oldal: a piaci részesedés növelése a hazai és a nemzetközi piacokon mérése: az import exportfedezettségi mutatója az export relatív egységértékének mutatója

6 A World Competitiveness Yearbook rangsora (2011) (IMD, Svájc)

7 Az országok versenyképességi rangsora Világgazdasági Fórum - The Global Competitiveness Report OrszágGCI érték 2010-2011 Rangsor 2009-2010 1.Svájc5,631. 2.Svédország5,564. 3.Szingapúr5,483. 4.Egyesült Államok5,432. 5.Németország5,397. 6.Japán5,378. 7.Finnország5,376. 8.Hollandia5,3310. 9.Dánia5,325. 10.Kanada5,309. 52.Magyarország4,3358. -

8 A vállalatok versenyképessége a piaci versenyben való pozíciószerzés, illetve helytállás képességét jelenti az egyes vállalatok között a piaci részesedés és jövedelmezőség növelését, az üz- leti sikerességet jelenti kínálati oldal: az alacsonyabb fajlagos tényezőköltségek előnyt jelentenek a versenytársakkal szemben keresleti oldal: a versenyképesség a piaci részarányvál- tozással fejezhető ki

9 Regionális versenyképesség A globális folyamatok következtében a versenyképesség fo- galma regionális szinten is értelmezhetővé vált: a gazdasági tevékenységek nagy részénél földrajzi kon- centráció figyelhető meg (Krugman) a vállalati versenyelőnyök az országon belül csak néhány térséghez köthetők (Porter) A közgazdaság-tudomány új kutatási területei: -a regionális versenyképesség értelmezése -a régiók versenyképességét javító gazdaságfejl-i elképze- lések kidolgozása

10 Regionális versenyképesség A fogalom meghatározása Lengyel Imre → a régiók képessége relatíve magas jöve- delem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint létreho- zására A regionális versenyképesség mérése egy főre jutó regionális GDP és annak növekedési üteme regionális munkatermelékenység és annak növekedési üteme regionális foglalkoztatottsági ráta és változása

11 Regionális versenyképesség Az Európai Bizottság Versenyképességi Jelentésében található mutatók: Bruttó hazai termék (GDP) Bruttó hozzáadott érték (GVA) Foglalkoztatottak száma Ledolgozott órák száma Népesség High-tech ágazatokban foglalkoztatottak száma Tudományos-technológiai területen foglalkoztatott humán erőforrás Összes tanuló és a felsőoktatási hallgatók száma Beruházások Munkabérek K+F kiadások K+F foglalkoztatottak száma Európai Szabadalmi Hivatal által elfogadott szabadalmak száma

12 A regionális egy főre jutó GDP területi különbségeinek alakulása 2007-ben, EU 27=100 (forrás: Eurostat) A 15 legmagasabbA 15 legalacsonyabb 1.Belső-London (UK)3341.Severozapaden (BG)26 2.Luxemburg (LU)2752.Nord-Est (RO)27 3.Brüsszel2213.Severen tsentralen (BG)27 4.Hamburg (DE)1924.Yuzhen tsentralen (BG)27 5.Praha (CZ)1725.Yugoiztochen (BG)31 6.Île-de-France (FR)1696.Severoiztochen (BG)32 7.Southern & Eastern (IE)1667.Sud-Vest Oltenia (RO)33 8.Groningen (NL)1658.Sud-Muntenia (RO)34 9.Stockholm (SE)1659.Sud-Est (RO)34 10.Wien (AT)16310.Podkarpackie (PL)37 11.Bratislavsky Kraj (SK)16011.Lubelskie (PL)37 12.Bremen (DE)15912.Észak-Alföld39 13.Berkshire, Buckhingam- shire, Oxfordshire (UK) 15613.Észak-Magyarország40 14.Darmstadt (DE)15614.Nord-Vest (RO40 15.Utrecht (NL)15515.Podlaskie (PL)40

13 K+F foglalkoztatottak aránya (2003)K+F kiadások a GDP százalékában (2002) HelyezésRégió neve%HelyezésRégió neve% 1.at13 Wien4,141.de11 Stuttgart4,86 2.de91 Braunschweig4,052.de21 Oberbayern4,65 3.fi1a Pohjois-Suomi3,793.fi1a Pohjois-Suomi4,15 4.de21 Oberbayern3,694.de14 Tübingen3,80 5.cz01 Praha3,695.de12 Karlsruhe3,71 6.fr10 Île de France3,526.fr62 Midi-Pyrénées3,69 7.fi18 Etelä-Suomi3,507.de14 Tübingen3,63 8.Izland3,488.cz02 Strední Cechy3,49 9.de50 Bremen3,419.fi19 Länsi-Suomi3,24 10.sk01 Bratislavský3,3010.dea2 Köln3,18 11.de12 Karlsruhe2,9511.Izland3,14 12.de11 Stuttgart2,9012.deb3 Rheinhessen-Pfalz3,10 13.fi19 Länsi-Suomi2,8313.de71 Darmstadt2,99 14.de30 Berlin2,8214.fr71 Rhône-Alpes2,73 15.de14 Tübingen2,7615.dk00 Dänemark2,55 Az Európai Gazdasági Térség 15 legmagasabb K+F-aktivitást (kiadások és foglalkoztatottak alapján) mutató NUTS II. régiója [1] [1] Az Európai Gazdasági Térség az EU 25 tagállamán kívül magába foglalja Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát.

14 Az Európai Unió 15 legmagasabb foglakoztatási rátával rendelkező NUTS II. régiója (foglalkoztatottak a 15-64 éves lakosság százalékában, 2001) HelyezésRégió száma, elnevezése Foglalkoztatási ráta (%) 1.fi20 Åland80,7 2.ukj1 Berkshire, Bucks and Oxfordshire80,1 3.se01 Stockholm79,3 4. ukk1 Gloucestershire, Wiltshire and North Somerset77,9 5.ukh1 East Anglia77,8 6.ukj2 Surrey, East and West Sussex77,2 7.ukm1 North Eastern Scotland77,1 8.nl31 Utrecht77,0 9. ukg1 Herefordshire, Worcestershire and Warks77,0 10.uke2 North Yorkshire76,8 11.ukh2 Bedfordshire, Hertfordshire76,7 12.ukj3 Hampshire and Isle of Wight76,5 13.nl32 Noord-Holland76,0 14.dk00 Dänemark75,9 15.se09 Småland med öarna75,8 Forrás: EUROSTAT (2006)

15 A regionális versenyképesség piramismodellje

16 megkísérli rendszerezni, hogy milyen tényezőknek tud- ható be az egyes régiók versenyképessége egy régió versenyképességét meghatározó tényezők há- rom egymásra épülő szintje: - alapkategóriák: jövedelem, munkatermelékenység és foglalkoztatottság - alaptényezők: az alapkategóriákat közvetlenül megha- tározó tényezők - a hosszú távú sikeresség faktorai: az alapkategóriákat és alaptényezõket közvetetten befolyásoló tényezők

17 A versenyképesség egységes fogalma Az Egyesült Államok Versenyképességi Tanácsa, az OECD és az EU dokumentumai irányadók: „A vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint tartós létre- hozására, miközben a nemzetközi (globális) verseny- nek vannak kitéve.” komplex fogalom a jövedelmet és a foglalkoztatottságot emeli ki