Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A Ket. hatása az iparjogvédelmi eljárásokra Ficsor Mihály (MSZH) MIE-továbbképzés, Siófok, 2005. május 12.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A Ket. hatása az iparjogvédelmi eljárásokra Ficsor Mihály (MSZH) MIE-továbbképzés, Siófok, 2005. május 12."— Előadás másolata:

1 1 A Ket. hatása az iparjogvédelmi eljárásokra Ficsor Mihály (MSZH) MIE-továbbképzés, Siófok, május 12.

2 2 Ket.?

3 3 Ket. = „új Áe.”

4 4 Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény elfogadás: december 20. kihirdetés: a Magyar Közlöny 2004/203. számában, dec. 28-án Ket. hatálybalépésével kapcsolatos feladatok ütemezése: 1145/2004. (XII. 22.) Korm. határozat; 3. pont: a különös eljárási szabályok módosításának tervezete: IV. 1.; 5. pont: egységes eljárási garanciák a kamarák fegyelmi és etikai ügyeiben hatálybalépés: november 1.

5 5 iparjogvédelmi törvényeink Ket.-hez kapcsolódó módosításai: T/ számú törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő (sic!) egyes törvények módosításáról

6 6 Ket.: 189 §-ból áll T/ számú törvényjavaslat: 120. §, §, 340. § (1)-(3) bek., 345. § (1) és (4)-(5) bek., 346. § (1) bek., 4., 8. és 10. pont, 347. § (1) bek. 9., 10., 16. és 26. pont, 348. § (1) bek. 19., 23. és 25. pont – az iparjogvédelmi törvények módosításai

7 7 változások  törvénymódosítások

8 8 - változások az eljárásban: -- törvénymódosítás nélkül, mert „belép” a Ket.; -- a Ket. miatt szükséges törvénymódosítás folytán; -- a Ket.-től független módosítás eredményeként - változatlan eljárás: -- mert Ket. = Áe.; -- fenntartható speciális szabály az iparjogvédelmi törvényben; -- törvénymódosítás útján

9 9 - az iparjogvédelmi eljárások: ún. „kivett”, privilegizált eljárások: a Ket. rendelkezéseit az iparjogvédelmi eljárásokban csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg [Ket. 13. § (1) bek.] - a Ket. szubszidiárius jelleggel történő alkalmazására utaló rendelkezés az iparjogvédelmi törvényekben [pl. Szt. 45. § (1) bek.] - eltérés: pozitívan és negatívan; - Ket. 13. § (4) bek.: a Ket. nem alkalmazható az EU közvetlenül alkalmazandó jogi aktusával vagy nemzetközi szerződéssel szabályozott kérdésben  a közösségi és nemzetközi iparjogvédelmi eljárások „kétszeresen kivettek”

10 10 - A Ket. és az iparjogvédelmi eljárások viszonya: „mozaik-elv” vagy tematikus kizárás?

11 11 Főbb változások I.A Ket.-tel összefüggésben II.Egyéb okból

12 12 I. Főbb változások – a Ket.-tel összefüggésben - A Ket. fejezetei szerint (és az Szt. példáján): -- alapelvek és alapvető rendelkezések; -- joghatóság, hatáskör, illetékesség; -- az elsőfokú eljárás; -- a hatóság döntései; -- jogorvoslatok; -- végrehajtás és eljárási költség; -- elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás

13 13 I. a) Alapelvek és alapvető rendelkezések 1.-Ket.: főszabály – hivatalból való eljárás (3. §) -iparjogvédelmi ügyek: főszabály – kérelemre történő eljárás [Szt. 45. § (2) bek.]; kivételek: SPC és egyes kontradiktórius ügyek esetében 2.-az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli [Ket. 6. § (2) bek.]; -rosszhiszeműség szankciója: eljárási bírság, többletköltségek megfizetése [Ket. 6. § (3) bek.]; -v.ö.: Vt. 3. § (1) bek. c) pont, rosszhiszeműség mint feltétlen kizáró ok

14 14 I. a) Alapelvek és alapvető rendelkezések 3.-nyelvhasználat: a hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar [Ket. 9. § (1) bek.]; -nem akadálya más nyelv használatának külföldi vagy nemzetközi szervekkel való érintkezés során; -kisebbségi nyelvhasználati jogok [9. § (2)-(3) bek.]; -az EU jogszabályában vagy nemzetközi szerződésben szabályozott ügyekben más nyelvhasználati rend érvényesülhet [Ket. 10. § (3) bek.]; -Szt. 52. § (2) bek.: csupán kiegészült – felülhitelesítés nélküli idegen nyelvű beadványnak is lehet bizonyító ereje

15 15 I. a) Alapelvek és alapvető rendelkezések 4.-bővülő ügyfélfogalom (Ket. 15. §): akinek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz; -megváltoztatási kérelemhez: ügyféli jogállás + MSZH előtti eljárásban való részvétel [Szt. 85. § (4) a) pont]

16 16 I. a) Alapelvek és alapvető rendelkezések 5.-jogutódlás a hatósági eljárásban (Ket. 16. §); -speciális iparjogvédelmi szabály: félbeszakadás helyett felfüggesztés [pl.: Szt. 50. § (2) bek]; -felfüggesztés: amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják; -ésszerű időn belül nem jelentik be: az MSZH az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt

17 17 I. a) Alapelvek és alapvető rendelkezések 6.-adatvédelem [Ket. 17. §]: védett adat és hivatásbeli titok megőrzése, személyes adat védelme - szabályozási konzekvenciák az iratokba való betekintésnél - iparjogvédelmi eljárásokban előforduló védett adat, illetve „törvény által védett titok”: magán- és üzleti titok [v.ö.: Ket § n) pont és 68. §]

18 18 I. b) Joghatóság, hatáskör, illetékesség - Ket.: újdonság a joghatóság szubszidiárius jellegű szabályozása [Ket. 18. §]; iparjogvédelmi törvénymódosítást nem igényelt - joghatóság és alkalmazandó jog hivatalból történő vizsgálata és ideiglenes intézkedési kötelezettség [Ket. 22. §] - eljárási kötelezettség: az MSZH nemperes eljárásban kötelezhető az eljárás lefolytatására [Ket. 20. § (6) bek.] = Áe. 4. § (5) bek.

19 19 I. c) Az elsőfokú eljárás 1.-értesítési kötelezettség [Ket. 29. § (3) bek. b) pont, 29. § (9) bek]; -e szabályok iparjogvédelmi ügyekben nem alkalmazhatók [Szt. 45. § (3) bek.] 2.-a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása [Ket. 30. §]: --joghatóság, illetve hatáskör hiányában; --nyilvánvalóan lehetetlen célra irányuló kérelem; --elkésett kérelem (ha jogszabály határidőt jelöl meg az igény érvényesítésére) --res iudicata; --nem hatósági ügy

20 20 I. c) Az elsőfokú eljárás (folytatás) -nincs iparjogvédelmi speciális vagy kizáró szabály: „belép” és alkalmazandó a Ket. 30. §-a 3.-az eljárás megszüntetése [Ket. 31. §]: elvileg nem kizárt, de a speciális iparjogvédelmi szabályozás teljes körű 4.-felfüggesztés: előkérdés más szerv hatáskörében vagy MSZH előtti másik ügyben [Ket. 32. § (1) bek. és Szt. 50. § (1) és (3) bek.]; jogutódlás – a jogutód személyének bejelentéséig és igazolásáig [Szt. 50. § (2) bek.]; a megadásra (lajstromozásra) irányuló eljárás a bejelentő kérelmére nem függeszthető fel előkérdés hiányában [Szt. 50. § (4) bek.];

21 21 I. c) Az elsőfokú eljárás 5. - ügyintézési határidő [Ket. 33. §] és egyéb intézkedési határidők a Ket.-ben - e határidők az iparjogvédelmi eljárásokban nem érvényesülnek [Szt. 48. (3) bek.] 6.- kérelem: elektronikus űrlap előírható [Ket. 34. (3) bek.] és ezzel él is az iparjogvédelmi szabályozás [Szt. 57/A. § (1) bek.] - nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései [36. § (3)- (4) bek.], amelyek valamely adat igazolásának más hatóságtól való beszerzésére vonatkoznak [Szt. 45. § (4) bek.]

22 22 I. c) Az elsőfokú eljárás 7. – képviselet: a legtöbb változás a Ket.-től független; - Ket. 78. § (4) bek.: a döntés kézbesítése az ügyfélnek (kérésére) akkor is, ha az ügyben képviselője van – ezt kizárja az Szt. a kötelező képviselet körében [Szt. 46. § (6) bek.]: valamennyi döntést a képviselő részére kell kézbesíteni 8. – kérelemhez kötöttség, officialitás a tényállás tisztázásában – kiindulási pontok: Ket. 50. §, a hatályos Szt. 47. § (1) bek., ESZE 114. cikk, a magyar Alkotmány, Pp. 3. és 164. § - Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, augusztus

23 23 I. c) Az elsőfokú eljárás -meglepő bírósági álláspont – idézetek Abszurdisztánból: „a bárki által indítható megsemmisítési eljárásban az eljárás kezdeményezője – a Pp. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kivételként – nem minősül a jogvitában érdekelt félnek és ebből következően a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a Pp §-ának (1) bekezdése alapján őt nem terheli” (a Fővárosi Bíróság észrevételeiből)

24 24 I. c) Az elsőfokú eljárás -meglepő bírósági álláspont – idézetek Abszurdisztánból: „ Az adott megsemmisítési kérelem ügyében az MSZH a tényeket – beleértve az újdonság kérdését is – hivatalból nem vizsgálta. Ezért az eljárásban olyan lényeges eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható. Az új eljárás csak akkor felel meg a törvényes követelményeknek, ha az MSZH a megsemmisítési feltételek fennállását hivatalból vizsgálja. A vizsgálat során figyelembe kell venni a technika állásához tartozó következő iratokat:” a végzés e ponton 14 tételből álló felsorolással folytatódott (a Fővárosi Bíróság 3.Pk.28642/2004/8. számú végzéséből)

25 25 I. c) Az elsőfokú eljárás -Szt. 47. § (1) bek.: főszabály – az MSZH a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat az ügyfelek állításaira - Szt. 47. § (2) bek.: megsemmisítési eljárásban és nemleges megállapítási eljárásban csak a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai alapján -Szt. 47. § (3) bek.: figyelmen kívül hagyható a nem kellő időben előterjesztett nyilatkozat, bizonyíték -Szt. 81. § (3) bek.: a megsemmisítési eljárás csak a kérelem keretei között, a felek korábbi nyilatkozatai és állításai alapján folytatható -Szt. 81. § (1) bek.: a megsemmisítés alapjául szolgáló okok köre bizonyos határidőn túl nem bővíthető

26 26 I. c) Az elsőfokú eljárás -Szt § (3) és (4) bek.: a bíróság is figyelmen kívül hagyja a késedelmesen előterjesztett új megsemmisítési okot, illetve az ilyen nyilatkozatot, állítást, bizonyítékot 9. – az eljárás irataiba való betekintés [Ket. 68. §]: kérhető az ellenérdekű ügyfél iratbetekintési jogának korlátozása (szervezetek csak üzleti érdek védelmében); önálló jogorvoslat az iratbetekintési jog kizárása vagy korlátozása miatt, ha az alapeljárás jogerősen lezárult vagy a hatóság szerint nem ügyfél kérte a betekintést

27 27 I. c) Az elsőfokú eljárás 10. – kontradiktórius ügyekben való eljárás szabályainak tisztázása: -- tanácsban a tárgyaláson és a határozat meghozatalakor [Szt. 46. (2) bek.], az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható [Szt. 81. § (1) bek.]; -- a tárgyaláson hozott döntések kihirdetésének, írásba foglalásának és kézbesítésének részletes szabályai (a Pp. analógiájára) [Szt. 81. § (4)-(6) bek.]

28 28 I. d) A hatóság döntései 1.– Ket. 71. §: döntés = határozat + végzés -Szt. 46. § (1) bek.: az MSZH a szabadalmi ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben végzést bocsát ki (együtt: „döntés”); ez számos módosítást igényelt 2. – a döntés közlése: kézbesítési vélelem és annak megdöntése [Ket 79. § = Áe /A. §], hirdetményi kézbesítés [Ket. 80. § és Szt. 46. § (4)-(5) bek.] – eltérés a Ket.-től: nyilvántartó hatóság megkeresése nélkül, hirdetőtábla helyett hivatalos lapban (+honlapon, ugyanazon a napon), kifüggesztés helyett közzététel

29 29 I. e) Jogorvoslatok 1.– Ket. 95. § (1) bek.: a közigazgatási döntésekkel összefüggő jogorvoslatok két fajtája: a kérelem alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárás és a hivatalból lefolytatható döntés- felülvizsgálati eljárás 2.- fellebbezés szabályainál, de általános éllel: önálló fellebbezés (jogorvoslat) bármely határozat ellen, a végzés viszont csak a határozat elleni fellebbezésben (jogorvoslatban) támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést (jogorvoslatot) törvény megengedi 3.- Szt. 53/A. (1) bek.: az MSZH döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak; „belép” viszont a határozat felülvizsgálata az AB határozata alapján [Ket §]

30 30 I. e) Jogorvoslatok 4. - Szt. 53/A. (2) bek.: az MSZH csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését:

31 31 I. e) Jogorvoslatok a) a szabadalom megadása; b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése; c) a szabadalom megsemmisítése; d) a nemleges megállapítás; e) a közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának közzététele, az európai szabadalom szövegéről készített magyar nyelvű fordítás benyújtása és a fordítás kijavítása.

32 32 I. e) Jogorvoslatok - Szt. 53/A. (4) bek.: a megsemmisítés és a nemleges megállapítás kérdésében hozott – az eljárást befejező – döntését az MSZH megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, -- ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, -- vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik - minden egyéb esetben a döntés a Ket § szerint módosítható vagy vonható vissza

33 33 I. e) Jogorvoslatok 5. - semmisség, valamint a döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése: a Ket. szerint ( §) 6. - Szt. 53/A. (2) bek.: az MSZH-nak a szabadalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben szabályozott nemperes eljárásban vizsgálja felül

34 34 I. e) Jogorvoslatok 7. – változások az MSZH határozatainak bírósági felülvizsgálatában -- MSZH-döntések [Szt. 85. § (1) bek.]: Szt. 53/A. § (3) bek.-ben felsoroltak (=korábbi érdemi határozatok; a Ket. rendjében határozatok és eljárást befejező végzések); nem új: eljárást felfüggesztő, ill. nyilvántartásba, lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntés; újdonság viszont: az iratokba való betekintést kizáró vagy korlátozó, a Ket. szerint önálló jogorvoslattal támadható végzés, valamint az eljárási költség viseléséről hozott döntés [nincs halasztó hatálya a döntés többi, nem támadott rendelkezésére – jogerőre emelkedhetnek – az Szt. 85. § (2) bek. szerint]

35 35 I. e) Jogorvoslatok 7. (folyt.)-- ki kérheti a döntés megváltoztatását? aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt; akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak [Szt. 85. (4) bek.]; a szabadalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 6. § (2) bekezdése alapján kérheti; az MSZH előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen [Szt. 85. (5) bek.]

36 36 I. e) Jogorvoslatok 7. – (folyt.) -- a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje: 30 nap főszabályként a döntésnek a féllel (eljárás egyéb résztvevőjével) való közlésétől [Szt. 85. § (6) bek.] kivétel: igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétől, illetve az AB határozat kihirdetésétől [Szt. 85. § (7) és (8) bek.] -- a megváltoztatási kérelem továbbítása: 15 napon belül, ellenérdekű fél értesítésével, elvi nyilatkozat esetén 30 napon belül [Szt. 85. § (9) és (10) bek.]

37 37 I. f) Végrehajtás, költségek – iparjogvédelmi ügyekben végrehajtás: eljárási bírság és költségek viselése tárgyában -a Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései: az MSZH eljárási bírságot kiszabó végzéseire -a költségek viselése tárgyában hozott MSZH-döntés: a bírósági végrehajtás szabályai (1994. évi LIII. tv., Vht.) szerint -a Vht §-a f) pontjának kiegészítése -költségek: az eljárási költség fogalma [Ket §]; indokolatlanul magas egyéb eljárási költség (minden, ami nem illeték vagy díj) helyett alacsonyabb összeg állapítható meg [Ket § (2) bek.]; iparjogvédelmi ügyekben nincs költségmentesség [Ket §, Szt. 53/C. §]

38 38 I. g) Elektronikus ügyintézés és hatósági tájékoztatás 1. – Ket. X. fejezet és a 174. §-ban említett végrehajtási rendeletek 2. - elektronikus ügyintézés [Ket § és egyes eljárási cselekmények szabályozásában], (interaktív) elektronikus tájékoztató szolgáltatás [Ket §], időpontfoglalás elektronikus úton [Ket §], más elektronikus eszközök igénybevétele (távbeszélő, telefax stb.) [Ket §] 3. - főszabály: a hatóság a közigazgatási ügyeket elektronikus úton is intézi 4. - DE: törvény vagy kormányrendelet eltérően rendelkezhet + iparjogvédelmi eljárások: „kivett” eljárások -feltételek az ügyfél oldaláról: fokozott biztonságú elektronikus aláírás (közvetlenül vagy a KESZR-en keresztül); természetes személy a központi rendszer igénybevételével, ügyfélkapun át

39 39 I. g) Elektronikus ügyintézés és hatósági tájékoztatás 5. – menetrend iparjogvédelmi ügyekben: -- (interaktív) elektronikus tájékoztató szolgáltatás, más elektronikus eszközök igénybevétele (távbeszélő, telefax stb.) – már ma is; -- időpontfoglalás elektronikus úton: a Ket. szerinti rendben nov. 1-jétől; -- elektronikus bejelentés: védjegybejelentéseknél – január 1.; szabadalmi és mintaoltalmi bejelentéseknél – július 1.; -- egyelőre nincs időpont: teljes elektronikus ügyintézésre, valamint a növényfajta-oltalmi és földrajzi árujelző-oltalmi bejelentésekre

40 40 I. g) Elektronikus ügyintézés és hatósági tájékoztatás 6. – az elektronikus bejelentés főbb szabályai (Szt. 53/D. és Szt. 57/A. §) elektronikus űrlapon nyújtható be megérkezéséről az MSZH – külön jogszabályban meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek megérkezését követően az MSZH haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek

41 41 I. g) Elektronikus ügyintézés és hatósági tájékoztatás 6. – az elektronikus bejelentés főbb szabályai (Szt. 53/D. és Szt. 57/A. §), folyt. elektronikus beküldés esetén a szabadalmi bejelentés az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha az MSZH a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti a bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a számára az előzőek szerint elektronikus úton elküldött értesítések visszaigazolására köteles

42 42 I. I.g) Elektronikus ügyintézés és hatósági tájékoztatás 6. – az elektronikus bejelentés főbb szabályai (Szt. 53/D. és Szt. 57/A. §), folyt. ha a bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az elektronikus úton számára elküldött dokumentum átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot

43 43 II. Főbb változások – egyéb okból -írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés a szabadalom megadására irányuló eljárásban -„póthatáridő” az európai szabadalom fordításának benyújtására -a hivatásos képviselőket érintő változtatások: -- általános meghatalmazás -- irodának, társaságnak adott meghatalmazás -- a külföldön adott meghatalmazás érvényességéhez is elegendő, ha a meghatalmazó aláírta: mind az MSZH, mind a bíróság előtt -közösségi növényfajta-oltalom: illeszkedési szabályok (továbbítás, felélesztés) -a évi CII. törvény 107. §-a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése

44 44 II. Főbb változások – egyéb okból -írásos vélemény a szabadalom megadására irányuló eljárásban (Szt. 69/A. §) -- modell: EISR, EESR – „written opinion”, egyes nemzeti hivatalok gyakorlata -- indoka, célja: hazai bejelentők oltalomszerzési esélyeinek pontosabb felmérése és javítása, információ az elsőbbségi év felénél a külföldi bejelentési stratégiához -- írásos vélemény: indokolást is tartalmazó, előzetes megállapítás arról, hogy az újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a találmány kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság követelményeit

45 45 II. Főbb változások – egyéb okból -írásos vélemény a szabadalom megadására irányuló eljárásban (Szt. 69/A. §), folyt. -- a kérelmet az elismert bejelentési naptól számított egy hónapon belül kell benyújtani (igazolásnak nincs helye) -- díját ( forint) a kérelem benyújtásának napját követő egy hónapon belül kell leróni -- az MSZH az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést az elismert bejelentési naptól számított harmadik hónap utolsó napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, -- és azt az elismert bejelentési naptól számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek -- az MSZH a díjat az Szt. 69/A. §-ának (8) bekezdésében meghatározott esetekben visszatéríti

46 46 II. Főbb változások – egyéb okból - „póthatáridő” az európai szabadalom fordításának benyújtására (Szt. 84/H. §): hónap, pótdíj mellett; -- a PCT-ügyek (Szt. 84/S. §) mintájára; -- pótdíj: 19/2005. (IV. 12.) GKM r. módosításával - a hivatásos képviselőket érintő változtatások: általános meghatalmazás: a képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a képviselő eljárhat az MSZH hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt [Szt. 51. § (2) bek.] - a hivatásos képviselőket érintő változtatások: iroda, társaság meghatalmazását – bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik [Szt. 51. § (2) bek.]

47 47 II. Főbb változások – egyéb okból -a hivatásos képviselőket érintő változtatások: a szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának – akár belföldön, akár külföldön – adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta [Szt. 51. § (2) bek. és 94. § (2) bek. (!)] -közösségi növényfajta-oltalom: illeszkedési szabályok (továbbítás, felélesztés) -- CPVO AB: MSZH is átvevő hivatal – továbbítás szabályai (Szt. 115/A. §) -- kizárt a párhuzamos oltalom: a „nyugvó” nemzeti oltalom után nem kell fenntartási díjat fizetni, kérhető viszont a felélesztése, ha „túléli” a közösségit, három hónapon belül, de csak „előre fizetve”; ha nem kérik a felélesztést, a nemzeti oltalom is megszűnik [Szt § (2) bek., 115/B. §]

48 48 II. Főbb változások – egyéb okból -a évi CII. törvény 107. §-a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése -- védjegyjogi átmeneti szabályok -- Gödölle István tanulmánya nyomán


Letölteni ppt "1 A Ket. hatása az iparjogvédelmi eljárásokra Ficsor Mihály (MSZH) MIE-továbbképzés, Siófok, 2005. május 12."

Hasonló előadás


Google Hirdetések