Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KORAI FELVILÁGOSODÁS EURÓPÁBAN Halle London. Németország A pietizmus Központ: Halle Cél: a bensőséges hit felélesztése, a hasznos ismeretek átadása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KORAI FELVILÁGOSODÁS EURÓPÁBAN Halle London. Németország A pietizmus Központ: Halle Cél: a bensőséges hit felélesztése, a hasznos ismeretek átadása."— Előadás másolata:

1 A KORAI FELVILÁGOSODÁS EURÓPÁBAN Halle London

2 Németország A pietizmus Központ: Halle Cél: a bensőséges hit felélesztése, a hasznos ismeretek átadása Pietisták: •Spener •Thomasius •Francke A nevelő feladata Az oktatás tartalma Módszerek Intézményei: elemi iskola gimnázium pedagógium könyvtár nyomda FranckeThomasius Halle a 17. században Spener

3 A magyar pietisták Győr Pozsony Eperjes

4 BÁRÁNY GYÖRGY ( ) •Francke fordítása – Halle, •Tanári működése Győrben

5 FÁBRI GERGELY ( ) Eperjes 1773 – Bécs: (Considerationes rei scholasticae ad publicum juventutis patriae emolumentum in melius vertendae) •a hazai tanügyirányítás és köznevelési rendszer bírálata, •újjászervezésére vonatkozó javaslatai

6 BÉL MÁTYÁS A pozsonyi evangélikus líceum szervezet tanterv módszerek tankönyvek az iskolai újságolvasás

7 Korai felvilágosodás- Anglia John Locke Élete: * 1632 Tanul: London, Oxford --> orvos Shaftesbury, a presbiteriánusok vezére Hollandia visszatér Angliába +1705

8 Filozófiai nézetei Értekezés az emberi értelemről (1690) •velünk született eszmék nincsenek, minden ismeretünk a tapasztalásból ered •a lélek születésekor fehér lap (tabula rasa), melyre a környezet és a nevelés hatása nyomja rá bélyegét

9 Pedagógiai nézetei Gondolatok a nevelésről (1693) •A nevelés célja: a gentleman, a művelt úriember kialakítása •Magánnevelés vagy iskolai nevelés? •A nevelő •A nevelés területei: Testi nevelés Erkölcsi nevelés Értelmi nevelés tantárgyak az oktatás módszerei Vallási nevelés Munkára nevelés

10 A FELVILÁGOSODÁS PEDAGÓGIAI ESZMÉI EURÓPÁBAN

11 A francia felvilágosodás nevelésügyi törekvései Diderot Helvetius Voltaire Rousseau

12 JAN JAQUES ROUSSEAU ( ) Élete * Genf 1712 Rézmetszést tanul zenetanár, kottamásoló, nevelő autodidakta tanulmányok Párizs--> az Enciklopédia szerkesztése >dijoni akadémia pályázata > Uj Heloise > Társadalmi szerződés > Emil, vagy a nevelésről

13

14 PEDAGÓGIAI RENDSZERE ELVEI: •A természetes nevelés elve •A negatív nevelés elve •Iskolai vagy családi nevelés

15 A GYERMEKI FEJLŐDÉS SZAKASZAI 1. Szakasz: 0-2 év 2. Szakasz: 2-12 év ( az értelem alvásának ideje) 3. Szakasz: év (az értelem kibontakozásának korszaka) év (az érzelmek kibontakozásának korszaka) Rousseau a nőnevelésről

16 GYERMEKEK A FELVILÁGOSODÁS KORÁBAN

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28 A német felvilágosodás nevelésügyi törekvései Kant Nagy Frigyes

29 Göttingen - a korszak legmodernebb egyeteme (1734) Göttingen - a korszak legmodernebb egyeteme (1734)

30 Az egyetem könyvtára

31 A könyvtár napjainkban

32 GEORG AUGUSTA •Alapítás: 1734 •Hannover állam területe – brit-alsószász perszonálunió •Hatalmas anyagi ráfordítás •Oktatási privilégiumok, állami támogatással (ösztöndíjak) •Tantárgyak •Kutatás (Göttingeni Királyi Tudós Testület) •Folyóiratok •Könyvtár

33 Az egyetem tudós tanárai

34 Ludwig Schlözer Friedrich Gauss Christian Gottlob Heyne

35 A göttingeni egyetem magyar diákjai

36 Budai Ézsaiás Berzeviczy Gergely Teleki József Bolyai Farkas Kőrösi Csoma Sándor

37 A FILANTROPIZMUS Campe Salzmann

38 A filantropisták pedagógiai nézetei •A nevelés célja: a gyermeket felruházni minden olyan ismerettel, készséggel és jellembeli tulajdonsággal, melyre az életben szüksége lesz. •A nevelés területei: testi nevelés erkölcsi nevelés értelmi nevelés az oktatás módszerei Salzmann intézete Schnepfenthalban

39 A NEOHUMANIZMUS Wolff ( ) Herder ( ) Humboldt ( )

40 Cél: A humanitásra nevelés A tananyag tartalma: •az antik irodalom alkotásainak megismertetése, de •matematika és reáltárgyak is

41 PESTALOZZI

42 Pedagógus, akinek életművében az elmélet és a gyakorlat szorosan összekapcsolódik

43 Élete, pályájának állomásai

44 A korabeli Zürich

45 •Az elemi iskola és a színvonalas latin középiskola elvégzése után •Collegium Carolinum •Jakob Bodmer hatása •Tagja lesz a Bodmer által alapított Helvét Társaságnak. •Összejöveteleket, felolvasásokat, vitákat rendeztek, „Emlékező” (Der Erinnerer) címen folyóiratot adtak ki. (betiltják) •Megszakítja tanulmányait, gazdálkodni kezd TANULÓÉVEI Collegium Carolinum

46 Johann Jakob Bodmer és Johann Heinrich Füssli

47 NEUHOF ( ) •Mintagazdaság, Gyapotfonás - csőd •Negyven gyermek •Len- termesztés, gyapotfonás, szövés •A háziipari munkát összekapcsolja a mezőgazdasági munkával •Elemi ismeretek + fiúk: korszerű növénytermesztés, lányok: háztartás vezetése, varrás, kertművelés • csőd

48 Egy remete esti órája (1780) •Összefüggő aforizmák sorozata. •A művelődéshez minden embernek joga van, és a társadalom köteles arról gondoskodni, hogy ezt a jogát mindenki gyakorolhassa. •A nevelés legfőbb célja az ember felemelése az igazi humanitás fokára. •Ez az ember általános nevelése, teljes körű kiművelése útján valósítható meg. •A nevelő munkája a kertészéhez hasonlítható: képességet nem teremthet, de azok meglévő csíráit kifejlesztheti egy bizonyos fokig.

49 Lénárd és Gertrúd (1781) •Nevelési regény, „népkönyv” •Gertrúd = erős akaratú édesanya. •Iskola: az írás, olvasás, számolás elsajátítása mellett munkaoktatás is folyik. •Kézműipar: gyapotfonás, szövés, földművelés és a gazdaság vezetése.

50 STANS ( ) •A francia forradalom és Svájc •A kormány megbízása: árvaház. (pénz, épület) •Nyolcvan testileg leromlott, lelkileg- erkölcsileg elzüllött éves gyermek

51 BURGDORF ( ) Az elemi oktatásra vonatkozó nézeteinek összegzése: •Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit? (1803) •Anyák könyve •Szemlélet ABC-je

52 DIDAKTIKAI ELVEI •Az értelmi nevelés alapja: a gyermek természete •A tanítás alapja: a szemlélet •A fogalmak kialakításakor érzékszervi tapasztalatszerzésre, szemléltetésre alapoz. •Ahhoz, hogy a gyermeknek határozott szemlélete, világos képzete, tiszta fogalma legyen a dolgokról – 3 dolog kell •Az oktatás elemi pontjai: - szám - alak - szó

53

54 YVERDON ( ) •Az intézet európai hírnévre tesz szert •Látogatók: Fichte, Fröbel, Owen. •Brunszwik Teréz, Esterházy Pál, Várady Szabó János •Pedagógusmesterségre való előkészítés.

55 •Pestalozzi pedagógiája egyedülálló volt a maga nemében. Elsősorban gyakorló nevelőként dolgozott, de a pedagógiai gyakorlat mindennapjaiból táplálkozó gondolatai, elvei, eszméi is méltán váltottak ki világméretű visszhangot. •Hatása nemcsak térben, hanem időben is rendkívüli: a XIX. század végének és a XX. század elejének számos reformmozgalma vezethető vissza az ő szellemi örökségére. ÉRTÉKELÉS

56 „A nép szószólója a »Lénárd és Gertrúd«-ban, a szegények megmentője Neuhofban. árvák atyja Stansban. Népiskola alapítója Burgdorfban és Münchenbuchseeban. Az emberiség nevelője Yverdonban. Ember, keresztény, polgár, Mások számára minden, semmi önmagának.” A zürichi Pestalozzi-emlékmű

57 HERBART (1776 –1841) A „tudományos pedagógia” megalapítója”

58 ÉLETE •Előkelő család •Magánoktatás •Jena – jog •Magántanító •1802-Göttingen •Doktorátus •1806-„Általános Pedagógia” •1809- Königsberg - egyetem - a filozófia és pedagógia professzora •Tanárképzés – gyakorlóiskola •1833 – ismét Göttingen •1835- „Pedagógiai előadások vázlata”

59 Königsberg - egyetem Jena - egyetem

60 •„A nevelés legfontosabb célja a moralitásban … az erkölcsi karakter erejében keresendő.” •Az erkölcsösség akkor jön létre, ha akaratunk és cselekvésünk összhangban van az erkölcsi eszmékkel. •1. Ha akaratunk összhangban van erkölcsi belátásunkkal, akkor a belső szabadság eszméje valósul meg; •2. Ha akaratunk olyan erős, hogy következetesen tudunk cselekedni, akkor a tökéletesség eszméje realizálódik; •3. Ha – kilépve önmagunkból – mások érdekeit is figyelembe vesszük, akkor a jóakarat eszméje jön létre; •4. Ha több, egymással összeütköző érdek, akarat között jön létre megegyezés, akkor a jog eszméje valósul meg; •5. Ha pedig a jó, illetve rossz cselekedet megfelelő jutalmazásban, illetve elmarasztalásban részesül, akkor a méltányosság eszméje érvényesül. Pedagógiai rendszerének filozófiai alapjai

61 A nevelés célja •A nevelés célja: az erkölcsös magatartás kialakítása, az erkölcsi eszmék megvalósítása. •Így válhat a növendék teljes emberré, nem pedig a konkrét hivatásra, szakmára való előkészítés útján. •Minden gyermekben kialakíthatók az erkölcsi eszmék, •de csak akkor, ha céltudatos és tervszerű, szervezett nevelő hatások érik.

62 A nevelés szakaszai 1. Kormányzás 2. Oktatás 3. Vezetés

63 KORMÁNYZÁS •A jelenre irányul •Legfőbb feladat: a gyermek akaratának megtörése, az engedelmesség kialakítása •A nevelő eszközei: –állandó foglalkoztatás –állandó felügyelet –parancsok és tilalmak –szabadságmegvonás és testi fenyítés (legvégső esetben) „A szeretetnek csak akkor van értéke, ha a szükséges szigorral párosul”.

64 OKTATÁS •A jövőre, az erkölcsi fejlődésre irányul •A gyermek akaratát, jellemét, erkölcsiségét is fejleszti •„Nevelő oktatás” •Az oktatás központi problémája a gyermek érdeklődése

65 VEZETÉS •Az oktatással párhuzamosan futó tevékenység, amellyel a nevelés teljessé válik •Erkölcsi belátás, etikai meggyőződés kialakítása •Nevelési eszközök: –tapintat –gyengédség –jó kedély –Türelem „A vezetés mindig a gyermeknek jövőjét tartja szem előtt. A reményen alapszik és mindenekelőtt a türelemben nyilvánul.meg”

66 Az érdeklődés körei 1.„A megismerés köre”: érdeklődés az ismeretek iránt Empirikus érdeklődés → konkrét tárgyra Spekulatív érdeklődés → elméleti kérdésekre Esztétikai érdeklődés → esztétikai jelenségekre 2. „A részvét köre”: érdeklődés az emberi kapcsolatok iránt Szimpatikus érdeklődés → egyes emberekre Szociális érdeklődés → közösségi kapcsolatokra Vallási érdeklődés → túlvilági kapcsolatokra

67 ÉRDEKLŐDÉSI KÖRÖK - TANTÁRGYAK 1.Empirikus: természetrajz, földrajz, kémia, fizika 2.Spekulatív: matematika, nyelvtan, logika 3.Esztétikai: irodalom, művészetek 4.Szimpatikus: anyanyelv, idegen nyelvek 5.Szociális: történelem, társadalmi ismeretek 6.Vallási: hittan

68 Az oktatás folyamata „A formális fokozatok elmélete” 1. nyugvó (statikus) elmélyedés - a világosság foka 2. haladó (dinamikus) elmélyedés - az asszociáció foka 3. nyugvó (statikus) eszmélkedés - a rendszer foka 4. haladó (dinamikus) eszmélkedés - a módszer foka

69 HATÁSA •A hatás, amelyet a pedagógia fejlődésére gyakorolt, elementáris erejű volt, de csak alkotója halála után, a század második felében kezdett kibontakozni. •Gondolatai rendkívül mélyen ivódtak be a klasszikus középiskolák pedagógiai gyakorlatába.

70 GYERMEKEK A 19. SZÁZAD ELEJÉN

71

72

73

74

75

76

77


Letölteni ppt "A KORAI FELVILÁGOSODÁS EURÓPÁBAN Halle London. Németország A pietizmus Központ: Halle Cél: a bensőséges hit felélesztése, a hasznos ismeretek átadása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések