Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FELVILÁGOSODÁS FILOZÓFIAI ELŐZMÉNYEK. ELŐZMÉNYEK •Skolasztika •Kései reneszánsz •Totalitás •Felülről lefele építkezik •A világ megkettőződése fennmarad,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FELVILÁGOSODÁS FILOZÓFIAI ELŐZMÉNYEK. ELŐZMÉNYEK •Skolasztika •Kései reneszánsz •Totalitás •Felülről lefele építkezik •A világ megkettőződése fennmarad,"— Előadás másolata:

1 FELVILÁGOSODÁS FILOZÓFIAI ELŐZMÉNYEK

2

3 ELŐZMÉNYEK •Skolasztika •Kései reneszánsz •Totalitás •Felülről lefele építkezik •A világ megkettőződése fennmarad, de a hangsúly az evilágon van ( középkor) •Vallást alárendelt helyzetbe!

4

5 A FELVILÁGOSODÁS •Szellemtörténeti korszak, század •„A felvilágosodás az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságból. A kiskorúság arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék.” (Kant)

6 TÁRSADALMI HÁTTÉR •antifeudális mozgalom és eszmerendszer •a Nyugat-Európában a már gazdasági hatalomhoz jutott polgárság politikai hatalmát készíti elő •Kezdetek: 17. század, Anglia és Hollandia •Fénykor : 18. század, Franciaország •Az ésszerűséget, a természetességet, az emberhez méltó létet és a társadalmi igazságosságot hirdeti – a belőle kibontakozó francia forradalom eszméi lesznek: szabadság, egyenlőség, testvériség. •Politikafilozófiája a liberalizmus: „Laissez faire, laissez passer” (Engedjétek csinálni, engedjétek haladni).

7 A FELVILÁGOSODÁS FOGALMA •kritikai szellem (dogmák elvetése) •a vallási tolerancia megjelenése (isten a világot tökéletesnek alkotta, ezután többé nem avatkozik bele) •tekintélyelvű intézmények visszaszorítása (nemesség, egyház) •az egyének jogainak a megalapozása az állammal és a többi emberrel szemben. •Újrafogalmazódnak az emberi és a természetjogok is: •„Minden ember természeténél fogva szabad… és veleszületett jogokkal rendelkezik, nevezetesen az élethez és a szabadsághoz való joggal, valamint azzal a lehetőséggel, hogy tulajdont szerezzen és azt megtartsa, boldogságra és biztonságra törekedjen és azt legyen lehetősége, hogy elérje” Virginia Bill of Rights (USA 1776).

8 A KOR FILOZÓFIAI IRÁNYZATAI racionalizmus •Franciaország és Németország •Előzmény: skolasztika realista ága (univerzálék) •Elvei: •Minden ismeret forrása az értelem (ratio) – a valóság a gondolkodás tiszta elveiből megismerhető. •A világ a matematika módszereivel leírható. •Képviselői: Descartes, Spinoza, Leibniz empirizmus •Anglia •Előzmény: skolasztika nominalisztikus ága (individuumok) •Elvei: •Minden ismeret forrása a tapasztalat (empiria) – csak a tapasztalatból származtatott ismeretek lehetnek biztosan igazak •Képviselői: Hobbes, Locke, Berkeley, Hume

9 ANGOL FELVILÁGOSODÁS

10 •Empirikus módszer (ennek alapján vetik el a dogmákat, pl. csodákat) •Polgárosodás •Egyházszakadás •Bacon •Hobbes empirizmus •Locke •Berkeley szubjektív idealizmus •Hume Szkepszis a külvilág megismerhetősége, majd léte iránt

11 FRANCIS BACON ( ) •A tapasztalat forrása a külvilág •Filozófiájának alaptételei közé tartoznak az idolumok (ködképek, a megismerést gátló akadályok): •idola specus: a barlang ködképei. Az egyéni természet, a hajlam szerinti tévedések. •idola fori: a piac ködképe. A verbális, nyelvi egyeztetés, a fogalmi tisztaság hiányából eredő tévelygések. •idola theatri: a színház ködképe. A filozófiai iskolák és a tudományok dogmatikus tanai. •idola tribus: a törzs ködképe. Az emberi faj természetében gyökerező előítéletek. •A gátló idolumoktól való megszabadulás után következhet a helyes módszer kiválasztása: •A „pók útja” – a bölcselő a tiszta tapasztalatból, tények nélkülözésével hozza létre tanait. Az ilyen spekulatív filozófust nevezi egyoldalú racionalistának. •A „hangya útja” – a szűkebb értelemben vett empirista, akinek tevékenysége megmaradt a tények puszta gyűjtögetésénél, s nem törekszik elméleti következtetések levonására. •A „méh útja” – az igaz út, az egyszerű tények felhasználásával jutunk elméleti következtetésekig, amint a méhnek is sikerül a nektárból mézet formálni. •Novum organum meghatározása: a kutatás alapját a megfigyelés, kísérletezés, a tények megállapítása jelenti, majd ezekből a tényekből általános érvényű következtetéseket vonhatunk le indukció révén. •A felvilágosodás szorosan összefügg a fizikával: KEPLER – GALILEI – NEWTON

12 Indukció •következtetés •az egyedi esetekből kiindulva halad az általános törvényszerűségek felé, melyek egyben az egyedi esetek magyarázatai is lesznek. Dedukció •levezetés, bizonyítás •bizonyos előfeltevésekből (premisszákból) bizonyos, előre meghatározott módszerekkel (levezetési szabályokkal) általában szintaktikai jellegű átalakításokat végzünk. Az eredmény a konklúzió (következmény).

13 JOHN LOCKE Locke és Hobbes követik az empirizmust, de szubjektivizálódik a tapasztalat: •Objektív: mérhető tapasztalat (pl. megszámlálhatóság) •Szubjektív (íz, szag stb.) – érzékszerv és tárgy kölcsönhatása

14 FRANCIA FELVILÁGOSODÁS

15 RENÉ DESCARTES ( ) •racionalista gondolkodása – a francia felvilágosodás előfutára •dogmákat az értelem ítélőszéke elé •szembefordult a puszta hit alapján elfogadott előítéletekkel •az egzakt természettudományok eredményeit és a matematika módszereit alkalmazta •filozófus, természettudós, matematikus

16 DESCARTES MUNKÁSSÁGA •Matematika – elsősorban geometriai munkássága ismert (Descartes-féle koordináta-rendszer – egy pont helyzete az x, y koordinátákkal adható meg) •Középpontba állítja az origót, belőle sugárzó alapirányokat: a vertikális és a horizontális tengelyt. •A descartes-i koordináta-rendszernek köszönhetően egy görbe algebrai egyenlettel leírható. •A két egyenes által meghatározott sík minden pontja megadható egy számpárral; a két, egymásra merőleges tengely metszéspontja (az origó) koordinátái az (x,y) = (0,0) pont. •Fizika – ő ismerte fel először, hogy a változások mindig kölcsönhatások következményei ( Newton)

17 DESCARTES FILOZÓFIÁJA •Célja: •az addig igaznak elfogadott ismeret lerombolása •majd racionális érvelések útján való újjáépítése •Kételkedés, a biztos, megingathatatlan alap keresése •Módszere matematikából kölcsönvett szabályokból áll: •Minden előítéletet kerülve csak azt kell igaznak elfogadni, ami tisztán és világosan felfogható. (clare et distincte percipere) •A problémákat mindig a lehető legtöbb részre kell bontani. •A legegyszerűbb tárgytól fokozatosan kell a bonyolultabb felé haladni. •A rendszer teljességét felsorolással kell biztosítani.

18 „COGITO ERGO SUM” „De csakhamar láttam, hogy mialatt így mindent hamisnak akartam felfogni, szükségképp kellett, hogy én, aki ezt gondoltam, legyek valami. S mivel észrevettem, hogy ez az igazság: gondolkodom, tehát vagyok, olyan szilárd és olyan biztos, hogy a szkeptikusok legtúlzóbb felvetései sem képesek azt megingatni, azért úgy gondoltam, hogy aggály nélkül elfogadhatom a filozófia amaz első elvének, amelyet kerestem.” (Értekezés a módszerről IV. rész 925.)

19 FRANCIA ENCIKLOPÉDIA (1751) •Enciklopédia, vagy a tudományok, művészetek és mesterségek rendszeres szótára •A korszak legnagyobb szellemi teljesítménye •28 kötet •Szerzői: •Denis Diderot •D’Alambert •Voltaire •Montesquieu •Jean-Jacques Rousseau •Helvétius

20 •Egyházellenesség •Deizmus (Istent a mindenség ősokának, de nem gondviselőjének tartották) •Társadalomfilozófiai gondolatok: •Rousseau Társadalmi szerződés •Montesquieu

21 NÉMET IDEALIZMUS

22 •Háttere a francia forradalom

23 IMMANUEL KANT ( ) •Kritikai műveit 60 éves kora után írja meg •Alaptétele: minden dogmát el kell vetni •Ekkorra az empirizmus és a racionalizmus egyoldalúsága kitűnik, Kant össze akarja ezeket dolgozni

24 1. A TISZTA ÉSZ KRITIKÁJA - ISMERETELMÉLET •Kant filozófiájában központi szerepet játszik az a priori fogalma •A kijelentéseket fogalompárok segítségével felosztja: •analitikus ítélet (evidencia) – szintetikus (tapasztalati) ítélet •a priori (elsődleges, a tapasztalatot, tényeket megelőző) – a posteriori (másodlagos, a tapasztalatból származó ismeret) •A filozófia feladata az a priori szintetikus állítások rendszerének feltárása (oksági összefüggés, térbeli)

25

26 KANTI ÍTÉLETEK •Analitikus a posteriori ítéletek – nincsenek, mivel az evidenciát nem szükséges tapasztalati úton megerősíteni •Szintetikus a posteriori ítéletek – tapasztalati pl. Péter magasabb Pálnál •Analitikus a priori ítéletek – evidenciák, definíciók, a kijelentés érvényessége közvetlenül belátható pl. 2 x 2 = 4, két páros szám összege szintén páros szám, általában a matematikai bizonyítások •Szintetikus a priori ítéletek – Kant szerint az aritmetika és geometria ilyenekből áll. A természettudományok is alkalmazzák események megmagyarázására vagy megjóslására. •Kant szerint ezek adják az emberi tudás szükséges alapját, a legáltalánosabb természeti törvények, matematikai igazságok nem igazolhatók a tapasztalat segítségével. A filozófia ezeket vizsgálja pl. ideák, szubsztancia fogalma

27 •Ostobaság feltételezni, hogy nincs az akaratunktól, tudatunktól független világ Hume •Ez azonban nem ismerhető meg teljesen •Van-e Isten vagy nincs? •Van-e az emberi testet túlélő lélek vagy nincs? •Végleges-e a világ vagy nem? Megválaszolhatatlanok, mert nem bizonyíthatók Új kategória az empíria és ráció mellé – INTELLEKTUS Az előbbi kérdések az intellektus kérdései

28 2. A GYAKORLATI ÉSZ KRITIKÁJA – ETIKA •Szélsőségesen rigorisztikus: •ami kellemes az embernek, az nem lehet jó •erkölcsileg csak az értékelhető, amihez nem fűződik érdek •„Tégy úgy, amit ha mindenki csinálna, mindenkinek jó lenne.”

29 3. AZ ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA – ESZTÉTIKA •Tiszta gyönyörködtetés •Non-figuratív a figuratív fölött •Zene az irodalom fölé •Ornamentika a festészet fölé

30 MI KÖTI ÖSSZE AZ ALÁBBI EMBEREKET? Ady Endre, Salvador Allende, Ivo Andrić, Voltaire, Mikhail Bakunin, Nicolae Bălcescu, Bánky Donát, Silvio Berlusconi, Bibó István, Simón Bolivar, II. Károly román király, Giacomo Casanova, Marc Chagall, Winston Churchill, Csokonai Vitéz Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar, Sir A.C. Doyle, Richard Dreyfuss, Gustave Eiffel, Duke Ellington, Festetics György, Feszty Árpád, Gerald Ford, Benjamin Franklin, Cark Gable, Federico Garcia Lorca, Giuseppe Garibaldi, J.W. Goethe, Oliver Hardy, J. Edgar Hoover, Harry Houdini, Ignotus, Karinthy Frigyes, J.F. Kennedy, Rudyard Kipling, Klapka György, Kossuth Lajos, Kosztolányi Dezső, Kőrösi Csoma Sándor, Charles Lindbergh, Liszt Ferenc, Márai Sándor, Montgolfier-testvérek, W.A. Mozart, Fülöp herceg, Alexander Puskin, Theodore Roosevelt, F.D. Roosevelt, Sir Walter Scott, Tamási Áron, Teleki Sámuel, Harry Truman, Mark Twain, George Washington, John Wayne, Wekerle Sándor, Oscar Wilde

31 SZABADKŐMŰVESSÉG •Kezdetek? •16. század Skócia •17. század Anglia •18. század Franciaország •1749. az első magyar szabadkőműves páholy •Azonosulnak a felvilágosodás alapelveivel, a felvilágosodás szinte minden jelentős alkotója tagja valamelyik szabadkőműves páholynak


Letölteni ppt "FELVILÁGOSODÁS FILOZÓFIAI ELŐZMÉNYEK. ELŐZMÉNYEK •Skolasztika •Kései reneszánsz •Totalitás •Felülről lefele építkezik •A világ megkettőződése fennmarad,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések