Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA KIALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI, FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE ÉS JELENE (1951/57) - 1997-2012.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA KIALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI, FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE ÉS JELENE (1951/57) - 1997-2012."— Előadás másolata:

1 AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA KIALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI, FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE ÉS JELENE (1951/57)

2 A közösségi foglalkoztatáspolitika szakpolitikai intézkedéseinek, dokumentumainak előtörténete (1951/ ) ESZAK (1951) RSZ (1957) – foglalkoztatást a piaci mechanizmusokra bízza ESZA (1958; tényleges működés 1962-től) ESZA új formában (1974-) ~ Közösségi „New Deal” EEO (Egységes Európai Okmány 1986) Foglalkoztatási helyzetkép Európában első kiadás (Employment in Europe, EiE) (1988) Közösségi Charta a munkavállalók alapvető szociális jogairól (1989) Maastrichti Szerződés (1992) Fehér Könyv (1993) növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás Esseni foglalkoztatáspolitikai prioritások (1994) Kötelező éves Bizottsági foglalkoztatáspolitikai értékelés (1995)

3 A közösségi foglalkoztatáspolitika szakpolitikai intézkedéseinek, dokumentumainak fejlődése (1997- (2012)-2020) Amszterdami Szerződés (1997): -új fogalmak, a közösségi foglalkoztatáspolitika teret nyer: FI, NAP, JER, OMC Cardiff (1998)- NAPfE (NFA), 4 pillér a foglalkoztatáspolitikában Köln, Európai Foglalkoztatási Paktum (1999) Lisszaboni Csúcs (2000) 2010-re EU legyen a legversenyképesebb! (70% foglalkoztatottság) Nizzai Nyilatkozat (2001) Leakeni Nyilatkozat: Európai Szakszervezeti Szövetség (2001) Stockholmi kiegészítések (2001): figyelmeztetés és újabb vállalások Barcelonai Csúcs (2002) megtorpanás, átfogalmazás Sapir- jelentés (2003); Thessaloniki (2003) Az első 5 év értékelése ( ) 3 új irányelv Kok- jelentés (2004) I. és II. Alkotmányos Szerződés aláírása (2004. október 29. Róma) Francia és holland népszavazáson az Alkotmányos Szerződés elbukik (2005 tavasz-nyár) Barroso- bizottság (2005)—új integrált FI A „mini” Alkotmány elfogadása (német és portugál elnökségek 2007) és az ír népszavazás elutasítása (2008) Új integrált irányelvek re és Nemzeti Reform Programok (NRP) Európa 2020, Európai Szemeszter ( ) - ESF integrációja a Európa 2020 IG-be CSR (2011) – első országspecifikus ajánlások

4 ESF értékelés 1997-től

5 AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA (EFS) INTEGRÁCIÓJA AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIÁBA

6 2012 State of the Union address: President Barroso calls for a federation of nation states and announces blueprint for deeper economic and monetary union In his annual speech on the State of the Union, European Commission President made a strong case for new direction and a new thinking for Europe. He sketched out the way towards more European unity to overcome the crisis and maintain sovereignty in a globalised world. "Globalisation demands more European unity. More unity demands more integration. More integration demands more democracy," he said november 8.

7 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Forrás:

8 EU 2020 prioritások (4)  Az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy leküzdje a válságot, és megteremtse azokat a feltételeket, amelyek egy versenyképesebb és magasabb foglalkoztatási aránnyal rendelkező gazdaság létrehozásához szükségesek. Az Európa 2020 stratégia olyan növekedést hivatott megvalósítani, amely intelligens, azaz amelynek esetében az oktatási, a kutatási és az innovációs beruházások hatékonyabbak, fenntartható mert kulcseleme az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és a versenyképes iparra való átállás, és inkluzív, mivel nagy hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére. A stratégia középpontjában öt ambiciózus célkitűzés áll, amelyek a foglalkoztatással, a kutatással, az oktatással, a szegénység csökkentésével és az éghajlatváltozással/energiaüggyel kapcsolatosak. A stratégia sikeres végrehajtásának érdekében az EU stabil és hatékony gazdasági kormányzási rendszert fejlesztett ki, amely az EU és a tagállamok szakpolitikai intézkedéseinek koordinálására szolgál. intelligensfenntarthatóinkluzív gazdasági kormányzási

9 Az Európa 2020 integrált iránymutatás 1. iránymutatás: Az államháztartás minőségének és fenntarthatóságának biztosítása 2. iránymutatás: A makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelése 3. iránymutatás: Az euroövezeten belüli egyensúlytalanságok csökkentése 4. iránymutatás: A K+F-hez és innovációhoz nyújtott támogatások optimalizálása, a tudásháromszög erősítése és a digitális gazdaság potenciáljának felszabadítása 5. iránymutatás: Az erőforrás-hatékonyság növelése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 6. iránymutatás: Az üzleti és fogyasztói környezet javítása és az ipari bázis korszerűsítése 7. iránymutatás: A munkaerő-piaci részvétel növelése és a strukturális munkanélküliség csökkentése 8. iránymutatás: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, képzett munkaerő, a munkaminőség fokozása és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése 9. iránymutatás: Az oktatási és képzési rendszerek teljesítményének javítása minden szinten, valamint a felsőoktatásban részt vevők számának növelése 10. iránymutatás: A társadalmi összetartozás erősítése és a szegénység elleni küzdelem

10 Munkanélküliségi ráták szezonális kiigazításokkal: USA, Japán, EU-27 és Euró Zóna-17 (2000. január – szeptember)

11 Európa 2020 és Magyarország

12 Európai szemeszter: Ki, mit és mikor csinál?

13 Kiemelt kezdeményezés: „Új készségek és munkahelyek menetrendje” E kezdeményezés célja a munkaerőpiac korszerűsítése annak érdekében, hogy növeljük a foglalkoztatottság szintjét, és biztosítsuk szociális modelljeink fenntarthatóságát. Ez azt jelenti, hogy új készségek elsajátításán keresztül lehetővé tesszük a jelen és a jövő dolgozóinak, hogy könnyebben alkalmazkodjanak az új feltételekhez, illetve szükség esetén pályát váltsanak, hozzájárulva ezzel a munkanélküliség csökkenéséhez és a termelékenység növekedéséhez.

14

15 Országspecifikus ajánlások 2012 (HU) foglalkoztatáspolitikai vonatkozások  (11) Az adóreform alacsony jövedelműekre gyakorolt hatásainak ellensúlyozására bevezetett politikai intézkedések (a minimálbér megemelése, bérkompenzációs rendszer) nem járultak hozzá a foglalkoztatottság növeléséhez, miközben a nők munkaerő-piaci részvételének elősegítését célzó intézkedések a jó irányba történő kis lépést jelentenek. A munkát terhelő adók foglalkoztatás baráttá alakítása és a nők munkaerő-piaci részvételének további ösztönzése, így különösen a gyermekgondozási és iskolára felkészítő létesítmények bővítése segítené a foglalkoztatási ráta növelését.

16 Országspecifikus ajánlások 2012 (HU) foglalkoztatáspolitikai vonatkozások (12) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot átszervezték, ez létszámcsökkenéshez vezetett, ami szembemegy a 2011-es ajánlásban foglaltakkal. Az aktív munkaerőpiaci politikák terén bizonyos intézkedések, melyek kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportokat célozzák meg, például azok, melyek az Európai Szociális Alap programjai alatt futnak, hitelesnek és lényegesnek tűnnek. Ugyanakkor más, a hátrányos helyzetű csoportokat célzó intézkedések (pl. a közmunkák) várhatóan nem fognak hozzájárulni a résztvevők nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedéséhez. A közmunkák és az egyéb aktív munkaerőpiaci politikák finanszírozása közti egyensúly megőrzése mellett haladéktalanul komoly lépéseket kellene tenni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megerősítése felé, a munkerőpiac működésének fejlesztése, és a foglalkoztatottak számának növelése érdekében. A munkaerő-piaci reformok lévén a növekedési lehetőségek fokozása fontos lenne a magas külső és belső adósságból fakadó sebezhetőség folyamatos csökkentéséhez is. Továbbá, a nemzeti romaintegrációs stratégia nem vált központi elemmé más politikák terén. Forrás:


Letölteni ppt "AZ EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA KIALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI, FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE ÉS JELENE (1951/57) - 1997-2012."

Hasonló előadás


Google Hirdetések