Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közoktatási fejlesztések, pályázati lehetőségek Hajdúszoboszló, 2011. március 30. Halasi István főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közoktatási fejlesztések, pályázati lehetőségek Hajdúszoboszló, 2011. március 30. Halasi István főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium."— Előadás másolata:

1 Közoktatási fejlesztések, pályázati lehetőségek Hajdúszoboszló, március 30. Halasi István főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium

2 A közoktatás fejlesztési tervei az Új Széchenyi Terv keretein belül  Az Európai Unió 2010 nyarán indította útjára az Európa 2020 Stratégiát, amely fő céljaiban a korábbi Lisszaboni Stratégia utódának tekinthető.  Az Európa 2020 Stratégia szemléletében és célkitűzéseiben egyértelműen harmonizál a magyar kormány elképzeléseivel.

3 EU 2020 stratégia prioritásai  Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása  Oktatás, képzés és élethosszig tartó tanulás  Digitális társadalom  Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság  Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése  Szakképzettség  A szegénység elleni küzdelem

4 EU 2020 kiemelt célok  A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie.  Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani.  Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat- változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését).  Az iskolai végzettségre nézve olyan célt kell kitűzni, amely – a lemorzsolódók arányának a jelenlegi 15-ről 10 %-ra történő csökkentése révén – egyrészt kezeli az iskolából kimaradók problémáját, másrészt a 30–34 éves korosztály körében 31-ről 2020-ig legalább 40 %-ra növeli a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát.  20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

5 EU 2020 kiemelt kezdeményezések  Az „Innovatív Unió” kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre.  A „Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítését szolgálja.  Az „Európai digitális menetrend” a nagy sebességű internet bővítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt.  Az „Erőforrás-hatékony Európa” a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja.  Az „Iparpolitika a globalizáció korában” a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatását célozza.  Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a munkaerőpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történő fejlesztését, hogy ezáltal növekedjen a munkaerőpiacon való részvétel, és – többek között a munkavállalók mobilitása révén – közeledjen egymáshoz a munkaerőpiaci kínálat és kereslet.  A „Szegénység elleni európai platform” célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek.

6 Oktatási rendszer és foglalkoztatás kapcsolatának javítása  Növekedést akadályozó szempontként azonosította a Kormány az oktatási rendszerben képzett emberi erőforrás (azaz a munkaerő-kínálat) és a munkaerő-piaci kereslet összetételében, szerkezetében tapasztalható eltérést.  A hatékonyság javításában fontos szerep jut a képzettségi szint növelésére vonatkozó nemzeti vállaláshoz kapcsolódó intézkedéseknek, továbbá kiemelt hangsúlyt kap a szakképzés és a munkaerő-piaci igények összehangolása.  A kidolgozás alatt álló új Nemzeti Alaptanterv a korábbinál hangsúlyosabban kívánja megjeleníteni az iskolai nevelés- oktatás alapvető céljai között a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciát mint kulcskompetenciát, amely alapját képezi azon speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

7 Nemzeti Intézkedési Terv feladatai Pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását.  Összetevői az egyéni személyes adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján.  Felkészítés arra is, hogy a tanulók életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.

8 Nemzeti Intézkedési Terv feladatai  Lemorzsolódás csökkentése, az intézményi és a hallgatói érdekeltség fokozása, valamint a  Felsőoktatás pedagógiai kultúrájának fejlesztése hozzájárul a felsőoktatás hatékonyságának, eredményességének növeléséhez, ezáltal az oktatási rendszer minőségének emeléséhez.  A gyakorlatorientált rövid ciklusú képzések, továbbképzések, a felsőfokú szakképzés bővítése és fejlesztése, az oktatási rendszer és a munka világa közti átjárhatóság növelése

9 Várható konstrukciók április (9,4 Mrd Ft támogatási keret)  TÁMOP Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények fejlesztése  TÁMOP Referencia iskolai pályázat  TÁMOP Területi együttműködések május (1,7 Mrd Ft támogatási keret)  TÁMOP Iskolai tehetséggondozás  TÁMOP Tehetséghálózatok július (52 Mrd Ft támogatási keret)  TÁMOP Pedagógusképzés  TÁMOP Diagnosztikus mérések  TIOP Közoktatási informatika fejlesztése  ROP közoktatási infrastruktúra fejlesztése November (83 Mrd Ft támogatási keret)  TÁMOP Tartalomfejlesztés a közoktatásban  TÁMOP Innovatív iskolák fejlesztése  TÁMOP Közoktatási intézmények szerepbővítése, újszerű intézményi együttműködések kialakítása (tanulást segítő támogató formák bevezetése)  TÁMOP Nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának támogatása  TÁMOP Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja

10 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Halasi István főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium


Letölteni ppt "Közoktatási fejlesztések, pályázati lehetőségek Hajdúszoboszló, 2011. március 30. Halasi István főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések