Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaHenrik Kovács Megváltozta több, mint 9 éve
1
Az Európai Unió jogrendszere NKI Közigazgatási Akadémia „Közigazgatási Alapismeretek” c. képzési modul 2012. március 6. dr. Zombor Ferenc
2
Tartalom: Az EU jogi alapja és jogrendje –Az uniós jog három rétege Az alapító szerződések Az uniós intézmények jogalkotása A Bíróság szervezete, eljárása, esetjoga –Elhatárolások –Esetjog Alapjogvédelem Uniós polgárság, kapcsolódó jogok Uniós jog a tagállamok belső jogában 2
3
Az EU jogrendszere A Lisszaboni Szerződés előtt: „közösségi jog” A Lisszaboni Szerződés után: „uniós jog” Acquis communautaire (közösségi vívmányok): az EU teljes joganyaga. A közösségi jog forrásai az alapszerződések és az azokat módosító további szerződések, valamint a Közösség tagállamai között létrejött egyéb nemzetközi szerződések (elsődleges joganyag); a Közösség jogi aktusai (másodlagos joganyag); a közösségi jog általános elvei; a Közösség harmadik államokkal kötött nemzetközi egyezményei. 3
4
Acquis communautaire (folytatás) A jogforrások kötelező erejűek, de a Közösség (EU) által kibocsátott szabály- és intézkedéstömeg ennél kiterjedtebb. A kötelező erővel nem rendelkező ajánlások, vélemények, célkitűzések stb. a többi (jogilag kötelező erejű) jogforrásokkal együtt alkotják az acquis-t. Az újonnan belépő tagállamoknak vállalniuk kell, hogy a csatlakozás pillanatától vagy hosszabb-rövidebb átmeneti idő után átveszik és alkalmazzák e vívmányokat. 4
5
Alapító szerződések 1950.05.09.: Schuman-nyilatkozat 1951.04.18.: Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK), a „Hatok” 1957.03.25.:Európai Gazdasági Közösség (EGK), Európai atomenergia Közösség (Euratom) 1965: Egyesülési Szerződés (ESZAK, EGK, EURATOM) 5
6
Az EU Pillérei 1993 és 2009 között (Maastrichti Szerződés) Európai Közösségek (European Communities); Közös kül- és biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy, CFSP); Rendőri és bírói együttműködés büntetőügyekben (Police and Judicial Co-operation in Criminal Matters, PJCC). Eredetileg bel- és igazságügyi együttműködés (Justice and Home Affairs, JHA). 6
7
Kibővülés 1951: „Hatok” (ESZAK) BE, NL, LU, IT, FR, D (DE) 1972: „Kilencek” UK, IE, DK 1981: „Tízek” EL 1986: ”Tizenkettek” ES, PT 1992: Maastrichti Szerződés: Európai Unió létrejötte 1995: „Tizenötök” SE, FI, AT 1997: Amszterdami Szerződés 2004.05.01: „Huszonötök” HU, CZ, SK, PL, SI, MT, CY, EE, LV, LT 2007: Lisszaboni Szerződés (hatály: 2009.12.01.) –„Huszonhetek”: BG, RO 7
8
Royaume de Belgique/Koninkrijk BelgiëBelgium Belga Királyság BE Република България Bulgária Bolgár KöztársaságBG Česká republikaCseh KöztársaságCseh KöztársaságCZ Kongeriget DanmarkDániaDán KirályságDK Bundesrepublik DeutschlandNémetország NSzKDE Eesti VabariikÉsztországÉszt KöztársaságEE Éire/IrelandÍrországÍrországIE Ελληνική ΔημοκρατίαGörögországGörög KöztársaságEL Reino de EspañaSpanyolországSpanyol KirályságES République françaiseFranciaországFrancia KöztársaságFR Repubblica italianaOlaszországOlasz KöztársaságIT Κυπριακή ΔημοκρατίαCiprusCiprusi KöztársaságCY Latvijas RepublikaLettországLett KöztársaságLV Lietuvos RespublikaLitvániaLitván KöztársaságLT Grand-Duché de Luxembourg LuxemburgLux. NagyhercegségLU MagyarországMagyarországMagyarországHU Repubblika ta’ MaltaMáltaMáltai KöztársaságMT Koninkrijk der NederlandenHollandiaHolland KirályságNL Republik ÖsterreichAusztriaOsztrák KöztársaságAT Rzeczpospolita PolskaLengyelországLengyel KöztársaságPL República PortuguesaPortugáliaPortugál KöztársaságPT RomâniaRomániaRomániaRO Republika SlovenijaSzlovéniaSzlovén KöztársaságSI Slovenská republikaSzlovákiaSzlovák KöztársaságSK Suomen tasavalta/Republiken FinlandFinnországFinn KöztársaságFI Konungariket SverigeSvédországSvéd KirályságSE United Kingdom of GB and NIEgyesült KirályságNB és ÉÍ EKUK 8
9
Az EU jogi személyisége Az EK-t alkotó alapítószerződések mindhárom esetben kimondták az egyes közösségek jogi személyiségét, de az Unió egészére nézve sem a Maastrichti, sem az Amszterdami, sem pedig a Nizzai Szerződés nem tette meg. Az Alkotmányszerződés, majd a Lisszaboni Szerződés is jogi személyiséggel ruházza fel az EU-t. Az EU jogi személyként részt vehet tárgyalásokon, illetve a hatáskörébe tartozó területeken jogilag kötelező érvényű megállapodásokat köthet. Erősebb pozíció pl. a világkereskedelmi-, klíma-, vagy adatvédelmi fórumokon eljáró EU-biztosok tárgyalásain; az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének munkájában. 9
10
Másodlagos jogalkotás Rendelet Irányelv Határozat Ajánlás Vélemény Jogalkotási eljárások: –Rendes –Különleges Ombudsman: ajánlás 10
11
Lelőhely EUR-LEX: http://eur-lex.europa.eu http://eur-lex.europa.eu A Hivatalos Lap 1952. december 30-án jelent meg először. 1968 januárja óta két sorozata jelenik meg: a jogszabályok közzétételére szolgáló L-sorozat és a tájékoztatásokat és közleményeket tartalmazó C-sorozat. Az EUR-Lex portál 1998 óta elektronikus változatban is hozzáférhetővé teszi a nyomtatott kiadványokat. A Hivatalos Lap az EU összes hivatalos nyelvén rendelkezésre áll. A Hivatalos Lapban megjelent szövegek az EUR-Lex keresési funkciói segítségével is hozzáférhetők (PDF, TIF és/vagy html formátumban). 11
12
Bíróság Bíróság (1952) Törvényszék (1989) Közszolgálati Törvényszék (2004) Székhely: Luxemburg Tagállamonként 1-1 bíró 8 főtanácsnok http://curia.europa.eu 12
13
A bíróság eljárásai kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti eljárás (tagállamokkal szemben a Szerződések alapján fennálló kötelezettségek nem teljesítése esetén), semmissé nyilvánítási eljárás (amely a közösségi intézmények jogi aktusainak megsemmisítésére irányul), intézkedés elmulasztása miatti eljárás (egy közösségi intézménnyel szemben egy intézkedés elmulasztása miatt), kártérítési eljárás (amely egy közösségi intézmény jogellenes intézkedése vagy mulasztása által okozott kár megtérítését célozza), szerződéses felelősség miatt benyújtott kereset (a Közösség által kötött közjogi vagy magánjogi szerződésekhez kapcsolódó vitás ügyek), közszolgálati ügyekben benyújtott kereset (a Közösség és tisztviselői, illetve egyéb alkalmazottai közötti vitás ügyek), előzetes döntéshozatali eljárás (a tagállamok bíróságainak kérésére a Bíróság vagy a Törvényszék döntést hoz a közösségi jog értelmezéséről vagy az intézmények és az Európai Központi Bank által hozott jogszabályok érvényességéről). 13
14
Elhatárolások Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság (ET) –Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt egyezmény (kihirdette: 1993. évi XXXI. törvény). Hágai Nemzetközi Bíróság (1945-től, ENSZ) –Az államok által elé tárt jogviták eldöntése jogilag kötelező ítélettel, illetve a megfelelően felhatalmazott nemzetközi szervezetek, ügynökségek és az ENSZ Közgyűlése által elé küldött jogi kérdésekben kötelező erővel nem bíró tanácsadó vélemények megalkotása. Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2002-ben alakult állandó bíróság a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel vádolt személyek ügyeinek lefolytatására. Székhelye Hága, de tárgyalásait bárhol folytathatja. 14
15
Alapjogvédelem ALAPJOGI CHARTA: Hét fejezetben, 54 cikkelyben határozták meg az EU alapvető értékeit. 2000. december 7-én írták alá a nizzai csúcstalálkozón. I. Fejezet: méltóság I. Fejezet: méltóság I. Fejezet: méltóság Ii. Fejezet: szabadságok Ii. Fejezet: szabadságok Ii. Fejezet: szabadságok Iii. Fejezet: egyenlőség Iii. Fejezet: egyenlőség Iii. Fejezet: egyenlőség Iv. Fejezet: szolidaritás Iv. Fejezet: szolidaritás Iv. Fejezet: szolidaritás V. Fejezet: A polgárok jogai V. Fejezet: A polgárok jogai V. Fejezet: A polgárok jogai Vi. Fejezet: igazságszolgáltatás Vi. Fejezet: igazságszolgáltatás Vi. Fejezet: igazságszolgáltatás Vii. Fejezet: általános rendelkezések Vii. Fejezet: általános rendelkezések Vii. Fejezet: általános rendelkezések A Bíróság jogfejlesztő tevékenysége 15
16
Uniós polgárság A maastrichti szerződés foglalta össze először az uniós polgárság elemeit. Aki valamelyik tagállam polgára, az uniós polgárrá is válik egyben. Részei: –szabad mozgás és a tartózkodás joga a tagállamokban; –szavazójog és választhatóság az EP-ben és a lakóhely szerinti ország önkormányzati választásain; –diplomáciai és konzuli védelem (harmadik országban); –Petíciós jog (Európai Parlamenthez); –Ombudsmanhoz fordulás (panaszjog). A tartózkodás joga: letelepedés + munkavállalás. 16
17
Uniós jog a tagállamok belső jogában Az uniós jog közvetlen hatálya van Gend en Loos – ügy, 1963 (magánfelek is): „A Közösség új nemzetközi jogrendszert alkot, melynek javára az államok, bár szűk területeken, de korlátozták szuverén jogaikat és amelynek nemcsak a tagállamok, de azok állampolgárai is az alanyai.” Az uniós jog elsőbbsége –Costa v. ENEL (1964). Ütközés esetén a közösségi jog élvez elsőbbséget 17
18
Köszönöm a figyelmet! 18
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.