Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Készítette: Miholics Árpád.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Balaton-felvidéki Nemzeti Park Készítette: Miholics Árpád."— Előadás másolata:

1 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Készítette: Miholics Árpád

2 Tartalom  Elhelyezkedése Elhelyezkedése  Tihanyi-félsziget Tihanyi-félsziget  Pécselyi-medence Pécselyi-medence  Káli-medence Káli-medence  Badacsony I. Badacsony I.  Badacsony II. Badacsony II.  Keszthelyi-hegység Keszthelyi-hegység  Tátika Tátika  Kovácsi-hegycsoport Kovácsi-hegycsoport  Kis-Balaton Kis-Balaton

3 Elhelyezkedése  A mozaikos felépítésű Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1997-ben alakult  Veszprém és Zala megye területén  Balaton északi vonalától a Rába síkjáig  Marcal völgyétől a Tési- fennsíkig  Murától a Kis-Balatonig fekvő terület mintegy hektáros részén.

4 Tihanyi-félsziget  A nemzeti park területei közül legrégebben védett a Tihanyi-félsziget 16 km²-nyi területe.  A félszigeten egykor működő vulkánok és hévforrások nyomaira bukkanhatunk, amilyenek például a bazalttufából a szél erejével formált különös alakú sziklák és az un. gejzírkúpok  A legismertebb forráskúp az Aranyház, mely a rajta élő sárga zuzmóról kapta nevét. Az enyhe klímának köszönhetően ritka növény- és állatvilág alakult ki.  A balatoni kecskekörmök tulajdonképpen megkövesedett tengeri kagylók maradványai, amelyet a hullámverés koptatott gömbölyűre.

5 Pécselyi-medence  A Pécselyi-medencére a természeti értékek mellett a hagyományos gazdálkodási módok, az öreg borpincék hangulata jellemző.  A védett növények közül található itt nagyezerjófű, tavaszi hérics, mocsári nőszőfű és mocsári kosbor.  Állatvilágából a védett madarak érdemelnek figyelmet, mint a gyurgyalag és a közép fakopáncs.

6 Káli-medence  A hegyek koszorújában található Káli-medence 1984 óta védett. Felszíni képződményei közül a legfontosabbak a bazaltkúpok és bazaltzsákok, valamint a „kőtengerek”, amelyek kőhátakkal borított lapályok.  Kimagasló növénytani értéket képviselnek a láprétek.  Köveskál közelében él hazánk legnagyobb lisztes kankalin populációja, ez a növény a nemzeti park jelképe.  A nagyobb állóvizek a vízimadaraknak adnak otthont.

7 Badacsony I.  A Balaton partjának hegyei – Badacsony, Szigliget stb. – vulkáni tevékenység nyomán alakultak ki.  A szél és a víz romboló munkája nyomán csak az ellenállóbb bazalt maradt vissza, így jöttek létre a tanúhegyek.  A Badacsony oldalában (ahol egykor bazaltbányászatot végeztek, jelentősen elcsúfítva a vulkáni tanúhegyet) hatalmas kőfolyások, kőtengerek találhatók.

8 Badacsony II.  A kőomlásokon él a sziklai ternye, a Badacsony erdeiben pedig erdei ciklámen, májvirág.  Hazánkban egyedül a Szent György-hegyen él a cselling-páfrány, de itt él a szintén ritka pikkelypáfrány és a Lumnitzer-szegfű is.  A Csobáncon él a fekete kökörcsin, a leánykökörcsin és a buglyos kőtörőfű.  A terület madárritkaságai a holló, a vörös vércse és a kövirigó.

9 Keszthelyi-hegység  A dolomitból épült Keszthelyi- hegység felszínét kőoszlopok, víznyelők, töbrök, szurdokvölgyek teszik változatossá.  A hegy gyomrában barlangok találhatók.  Erdeiben a száraz, meleg élőhelyekre jellemző virágos kőris és a hűvös, üde helyeket kedvelő bükk keveredik. Itt él a tarka nádtippan és a sziklai páfrány.  A Keszthelyi-hegységben több mint nyolcvan védett és fokozottan védett növényfaj él, köztük orchideák is.  A ligeterdők lakója a fekete harkály, a kis fakopáncs és a zöld küllő.

10 Tátika  A Tátika-hegyen élő ősbükkös 1953 óta védett, ma erdőrezervátum.  A háborítatlanság sok védett állatfajnak kedvez, él itt havasi cincér, kék galamb, holló, nagyfülű denevér.  A sziklagyepeken él a sziklai ternye, a turbánliliom és a tarka nőszirom.

11 Kovácsi-hegycsoport  A Kovácsi-hegycsoport területén található Herman- tó mára égeres láperdővé alakult és a nemzeti park fokozottan védett területe.

12 Kis-Balaton  A Kis-Balaton három tényező együttes hatásának köszönheti létét.  A terület eltőzegesedése mellett a Zala folyó is itt rakta le hordalékát.  A harmadik tényező az ember természetet átalakító munkája.  A sorozatos beavatkozások során veszélybe került az ország legcsodálatosabb madárparadicsoma.  1979-ben Magyarország csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, és a Kis-Balaton felkerült a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékére.


Letölteni ppt "Balaton-felvidéki Nemzeti Park Készítette: Miholics Árpád."

Hasonló előadás


Google Hirdetések