UNESCO Világörökségek - Szlovákia

Az előadások a következő témára: "UNESCO Világörökségek - Szlovákia"— Előadás másolata:

1 UNESCO Világörökségek - Szlovákia
Turizmus Földrajz Tutor: dr. Irimiás Anna Készítette: Madácsi Éva Zsuzsanna Kexo69 6TBTUVBk

2 Az UNESCO Világörökség fogalma, lényege és működése
Fogalma és lényege: Az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság által igazgatott, az ún. Világörökségi Programba felterjesztett, az emberiség kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értéke. Mindegyik helyszín az elmúlt idők és kultúrák tanuja, felbecsülhetetlen értékű, emberkéz által alkotott kulturális, vagy évmilliók alatt keletkezett természeti kincs, melyek pusztulása súlyos és pótolhatatlan veszteség lenne az emberiség számára. Első elnevezése: Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage (a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény). Megalapítása: Tagállamok száma: több, mint 180 ország 851 helyszínnel Tagsági feltétel, működés: az adott ország kötelezettség-vállalása arra, hogy a saját területén található világörökségi helyszíneket nyilvántartásba veszi, óvja és megőrzi. Megszegés következménye: listából való törlés

3 A 6 kulturális kritérium
1) Az Emberi alkotó szellem remekműve 2) Ennek jelentős hatása az építészetre, a technikára, a táj kialakítására, művészetekre, a fejlődésére (stb.) egy meghatározott történeti korszakon, vagy kulturális területen belül. 3) Egy még meglévő vagy már elmúlt civilizáció v. hagyomány kimagasló tanusága 4) Az Ember történelmének egy vagy több korszakát bemutató kiemelkedő példa az építészetre (stílus, épületegyüttes, típus, technológa). 5) Az Ember letelepedésének / területfoglalásának egyedi példája, mely egy vagy több kultúrát / kultúrákat képvisel (különösen, ha veszélyeztetetté válik egy esetleges környezeti beavatkozás alkalmával). 6) (csak egy másik kritériummal együtt): az embernek a természettel együttműködve alkotott munkája, mely kivételes, egyetemes értékű tradíciókhoz, hiedelmekhez, eseményekhez, élő meggyőződésekhez, művészeti vagy irodalmi alkotásokkal közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódik. (Pl. ún. Kultúrtájak, történeti tájak).

4 Kulturális örökség Három típus: az ember által tudatosan megtervezett és kialakított tájképek, épületekhez, épületegyüttesekhez kapcsolódó kertek, parkok; fejlődőképességet ill. fejlődési folyamatot tükröző tájak. Jelenlegi formájuk természetes környezetükhöz való kapcsolódásuk vagy arra való reagálásuk révén alakult ki; ún. társult értékeket hordozó (asszociatív) kultúrtájak, melyek vallási, művészeti vagy kulturális jelenségeikkel kötődnek a természeti elemekhez. Forrás: on-line:

5 A 4 természeti kritérium
Esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli értékű természeti, fizikai, biológiai képződmények vagy képződmény- csoportok, jelenségek, előfordulási helyeik, egyedülálló természeti szépségű területek, tájak, melyek megfelelnek az érintetlenség 4 kritériumának: Bolygónk történetében rendkívüli értékkel bíró geológiai és fiziográfiai képződmények, jelenségek (pl. kihalástól fenyegetett állat- és növényfajták helyei); Az élet, a földünk kialakulásának, fejlődésének rendkívüli szépségű területei, a geológiai folyamatok nyomai, formái (pl. az Aggteleki cseppkőbarlang, szlovák karszt barlang); A szárazföldi, édesvízi, parti, illetve tengeri ökoszisztémák, növény- és állat-társulások kialakulását és fejlődését tükröző ökológiai rendszer (pl. Hawaii Vulkánok Nemzeti Park) A legfontosabb természeti lelőhelyek biológiai sokrétűség szempontjából „in situ” megóvása (pl. Galapagos szgk).

6 Szlovákia Szlovákia Közép-Európa ill. a Kárpát medence északi
részén található, hazánk északi szomszédja. Fővárosa Pozsony. Az ország 2004-ben csatlakozott az Unióhoz. Történelmi, kulturális, földrajzi értelemben, ill. régi magyar nevén a mai napig, az egykori Magyarország Felvidéke.

7 Földrajza Főleg hegyvidék jellemzi (Kárpátok): Tátra: Alacsony Tátra, Liptói Havasok, Nyugat-Tátra, Magas Tátra, Bélai Tátra. Délen síkság, nyugaton dombok-völgyek. Három nagy síkság: az Erdőháti – alföld, Dunamenti-alföld, Kelet-szlovákiai Alföld (Bodrogköz folytatása). Legfontosabb folyók: Duna, Vág, Garam, Nyitra, Ipoly, Hernád, Bodrog Éghajlata: mérsékelt Élővilág: barnamedve-populáció ( példány) Legnagyobb természetvédelmi terület: Tátrai Nemzeti Park Magyarországgal 669 km hosszan közös határvonal.

8 Történelme röviden Kelták, germánok lakják (írásos emlékek)
Római Birodalom határa a Duna Népvándorlás korában: hunok VI. sz.: szlávok VII.sz.: kései Avar Birodalom része IX.sz.: Morva és Nyitra fejedelemségek (833: Nagymorva Birodalom) 871: első szláv irodalmi alkotás (Ószláv evangélium) X.sz. eleje: magyar honfoglalás, magyar törzsfők uralma, és 1918-ig a teljes terület a Magyar Királysághoz tartozik, így a két nemzet történelme összefonódik. Pánszláv mozgalmak : Csehszlovákia 1938: Első Szlovák Köztársaság szlovák nemzeti felkelés 1993: Önálló Szlovákia 2004: EU - tag Forrás: on-line:

9 Turizmusa, legfontosabb és legjellegzetesebb látnivalói
Pozsony Szepes vára Demjénfalvi jégbarlang Bajmóc vára Jellemzője: természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus (Pöstyén) Főbb és legjellegzetesebb látnivalói: Északi Kárpátok, természetvédelmi területek, síparadicsomok, barlangok, Pozsony, a magyar főurak várai, kastélyai, skanzenfalvak, a közös népművészeti emlékek.

10 Turisztikai régiók 21 idegenforgalmi régió Nyugat-Szlovákia - 7 régió
(Pozsonyi, Dunamenti, Nyitrai és Felső-nyitrai régió, Alsó- és Középső- vágmenti régió és a Hegyentúli régió) Közép-Szlovákia - 9 régió (Ipolyi, Gömöri, Garammenti és Felső-garami régió, Turóci, Észak-vágmenti, Árvai, Liptói, Tátrai régió) Kelet-Szlovákia - 5 régió (Kassai, Szepesi, Sárosi, Alsó- és Felső-zempléni régió) Forrás: on-line:

11 Szlovák Világörökségek
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (hazánkkal közös) A Kárpátok ősbükkösei Ukrajnával közös (K-Szlovákia) A szlovákiai Kárpátok fatemplomai (K-Szlovákia) Bártfa Krasznahorkai-barlang Selmecbánya Szepesi Vár és a kapcsolódó műemlékek Vlkolinec (Rózsahegy faluja)

12 Várományosok A Kárpátok őserdői Lőcse Pál mester művei a Szepességben
Bukovai hegység Gömör és Abaúj templomai (középkori falfestményekkel) Herlányi gejzír Karsztvölgyek A római limes szlovák szakasza A Kisalföld szlovák része (Dunamenti-alföld természeti és kultúrtájai) A Magas Tátra természetvédelmi területei Kopcsányi Szent Margit-kápolna Komáromi erődrendszer (Magyarországgal közös) Kassa történelmi központja Chatam Sófer sírja (Pozsony) Tokaji borvidék (Szlovákiára áteső rész)

13 Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai Típus: természeti helyszín
Másik elnevezése: Gömör-Tornai Karsztvidék Felvétel éve: 1995 (közös felterjesztés alapján) Kialakulása: mintegy 2 M évvel ezelőtt alakult ki, folyóvizes és beszivárgó vizek által képződött zsombolyok oldó hatására. Egyedülálló természeti, és gazdag kultúrtörténeti érték, rendkívül változatos természeti formákkal. Fő kritérium: Viszonylagos érintetlenség. Elhelyezkedés, megközelíthetőség: a magyar-szlovák határ alatt átvezető barlangrendszer. 2000: Dobsinai jégbarlanggal bővítették.

14 A Kárpátok ősbükkösei Típus: természeti helyszín
Felvétel éve: június 28. Elhelyezkedés, megközelíthetőség: K-Szlovákia és Ukrajna területén, a Vihorlat hg-ben fekvő Poloniny Nemzeti Parkban (Rožok, Havešová és Stužica védett területei), Kálnarosztoka mellett. Jellemzője: érintetlen állapotban fennmaradt, különböző fejlődési stádiumot tükröző mérsékelt égövi erdőség (jegenyefenyő, bükk, juhar, kőris, szil különleges egyedei, továbbá gombafélék és állatok találhatók itt, ezért tudományos-kutatói, oktató, és kulturális-nevelői helyszín). Forrás: on-line:

15 A szlovákiai Kárpátok fatemplomai Típusa: Kulturális helyszín
Felvétel éve: 2008 Típusok: Nyolc fatemplom és egy harangláb (XVI.-XVIII. sz.- a helyi vallásos építészeti hagyományok keveredése, a latin és a bizánci kultúrák találkozása. Stílusjegyek: az alaprajzok, külső megjelenések, belső terek különböznek (a más-más vallások miatt). eltérő fő építészeti, művészi irányzatok a különböző építkezések időszakában. kulturális jelentősége: egyedi templombelsők, falfestmények és más művészi alkotások díszítése.

16 Fatemplomok Város Templom Felekezet Építés éve
Hervartó Assisi Szt. F. T. RK XV.sz. Turdossin Mindenszentek T. RK XV.sz. Késmárk Evangélikus T. evang Lestin Evangélikus T. evang. 1588 Garamszeg Evang. T. evang Garamszeg Harangláb as évek Rózsadomb Szt Miklós T. GK 1658 Ladomérvágása Mihály arkangyal GK 1742 Oroszsebes Szt. Miklós T. GK XVIII.sz. eleje

17 Bártfa Felvétel éve: 2000 Nevének eredete: a magyar bárd főnévből
Rövid története: Ősidők óta lakott XII.sz-ban alapítják lengyel ciszterciták Tatárjárás után németek I. Lajos Király: szabad királyi várossá nyilvánítja 1440: Husziták foglalják el. XVI.sz: evangelikus hit elterjedése 1539: városi Iskola 1590: a felföldi lutheránusok zsinatja XVII. sz.: pestis pusztít majd leég. Később császári és kuruc pusztítások, majd folyamatos történelmi csapások Elhelyezkedése: K-Szlovákia On-line:

18 Bártfa világörökségei Típusa: Kulturális helyszín
A régi Városháza - ma Sárosi múzeum ( , gótikus). Gazdag kőcsipkék, reneszánsz lépcsőfeljáró, meredeken emelkedő díszes tetőzet. Szent Egyed - templom (XIV.sz.-gótikus), faragott gótikus oltárok, miseruhák, imaszékek, domborművek, síremlékek. A mai városháza (gótikus alap, egyemeletes, többször átépítik). Ferences templom és kolostor (gótikus alapok, barokk stílus) A régi evangélikus templom (1808-copf). Görög katolikus templom (1903) A középkori városfal több része és a félkerek bástyatorony A határában eredő sós, vas és jódtartalmú forrásra 1777-ben gyógyfürdő épült. Ma önálló település (Bártfafürdő). Falumúzeum. Augusztusban rendszeresen vásárokat tartanak.

19 Krasznahorkai-barlang
Típusa: Természeti helyszín Felvétel éve: 1995 Jellemzője: szlovák-karszt, felszíni mészkőbarlang, benne állandó folyású földalatti patak húzódik. Felfedezve: 1964, a Buzgó patak vizének apadásakor). * Ismert hossza: 1356 m, ezen belül 450 m hosszú turistaút visz be a Rozsnyói barlangászok cseppkövéhez (33 m magasan a legnagyobbak közé tartozik). Különlegessége: egyedi „karfiol-díszletek”. Érdekessége: természetes állapotában látogatható (nincs kivilágítva, átalakítva). Igazi barlangász-élmény (védőfelszerelés ajánlott). A vízi utat facsónakon lehet bejárni, a tavacskák fölött kötélhidak. Gyermekek is bejárhatják. Egész évben nyitva (kiv. Március) forrás.: on-line:

20 Típus: kulturális helyszín
Selmecbánya Típus: kulturális helyszín Felvétel éve: dec.11. Fekvése, helyzete: Közép-Szlovák régió, Besztercebányától D-NY-ra, Selmecbányai járásban, tengerszint feletti 600 m magasan fekszik. Érdekessége: Festői fekvésű város, utcái más-más szinten, teraszosan alakultak ki. Története: 1238: szabad királyi város (IV. Béla – bajor és szász bányászokat telepít ide) Középkor: évszázadokon át hazánk, az Egykori Magyar Királyság legfontosabb ezüst- és aranybányái voltak itt. Egyik legjelentősebb bányavárosunk volt. – Szabad királyi város. 1443: szörnyű földrengés. Virágkor: XV.-XVIII.sz. (puskapor a bányászatban elsőként a világon) 1763: a világ első bányászati akadémiája (Mária Terézia), később kohászati, majd erdészeti akadémiával bővül. A mai napig szent város. 1782: Az egykori Magyar Királyság. 3. legnagyobb városa 1786: országos vásárokat tarthat. XIX. sz. 2. felétől bányászati tevékenység hanyatlik, a lakosság száma csökken

21 Selmecbánya nevezetességei
Óvár (48-as emlékmű, múzeum) Leányvár Klopacska Szent Katalin-templom (XV. sz. vége, gótikus) Kémiai, Bányászati, Erdészeti paloták Szentháromság tér A városháza toronyórája (felcserélt mutatókkal) Abszint tó Szélaknai kapu Lyceum (Petőfi és Mikszáth is itt tanult). Bányamúzeum A Belváros – Világörökség a főtér házai, Lyceum (elhanyagolt, lehangoló állapotban).

22 Típus: kulturális helyszín
Szepesi Vár Típus: kulturális helyszín Felvétel éve: 1993 (beletartozik a vár és a társított kulturális emlékművei (Szepeshely, Szepesváralja, Zsigra) Fekvése: Lőcsétől 15 km-re keletre (E-50), Szepesváralja mellett. Megközelítése: a falun keresztül, kb. félórás gyalogos túra Magassága: 634 m (cca. 200 m-rel kimagasodó mészkősziklára építették). Közép-Európa legnagyobb vára. Fő részei: legrégibb a kör alakú lakótorony, a donjon (XIII.sz.), sziklába vájt téglalap alakú ciszterna és védőfal (XIII.sz. megsemmisül) az É-i oldalon nagy, háromszög alakú román stílusú elővár (palota) a várudvar közepén, felsővár.

23 Kialakulása, története
Kialakulása, kinézete: i.e. V. évezred: a sziklát lakják i.e. I.-II. sz.: púchovi kultúra idején nagy kiterjedésű kelta erőd épül ki (udvarán lakóházak, gazdasági és kultikus építmények, kőutak). XI-XII.sz. Szepesi vár építése, többszöri romba dőlés után. 1249: IV. Béla felépíttet egy tornyot és egy palotát (helytartói palota, az első hozzáépített objektum) A román stílusú elővár Adománylevél (első írásos említés) A külső várudvar (tornyos bejárat, lakóépület és külső várfal). Vármegye-központ, a mindenkori szepesi ispánok székhelye A XIII –XIV: számos csata. A XIV. utolsó harmada: új várudvar keletkezik (a mostani középső várudvar, h: 150 m / sz: 60 m)

24 Virágkora Az alsó várudvar
középen kerek alaprajzú Giskra torony (Zsigmond király lánya, Erzsébet építtette) Várudvar, két őrtorony, széles járdájú várfal (h: 285 m / sz: 115 m). 1464: A „szepesi ispán örökletes cím” Szapolyaiaké (családi várként funkcionál) Később többszöri korszerűsítés (későgót kápolna, a román stílusú palota átépítése gótra, gótikus lovagterem) Az utolsó magyar király, Szapolyai János születési helye, utolsó Szapolyai tulajdon. Habsburg kézre kerül. 1531: Thurzó család tulajdona, szintén átépítik (reneszánsz stílusjegyek, belső terek kialakítása). XVII. Sz: Csáky családé (nehéz megközelíthetőség miatt sikertelen kísérlet székhellyé nyilvánítására).

25 Romlása XVII. sz. végéig:
kuruc fennhatóság alatt, majd újonnan épített kastélyokba a vár több építészeti elemét elviszik. Kis katonai helyőrség marad és lakatlanná válik, romlásnak indul, majd a helyőrség is elhagyja. A rom a Csáky családé marad 1948-ig. Helyreállítása: - 1961: műemlék 1970-től fokozatosan újjáépítik. 1993 óta Világörökség 2006-ban kb. 170 000 turista nézte meg a várat.

26 Típus: kulturális helyszín
Vlkolinec Típus: kulturális helyszín Felvétel éve: 1993 Fekvése: Közép-Szlovák Régióban egy kis hegyi település a Nagy-Fátra Nemzeti Park részeként a Sidorovo hegy alatt, 718 m tengerszint feletti magasságban. Nehezen közelíthető meg. (Fehérpatak után csak gyalogosan érhető el.) Története: először 1376-ban említik. 1625-ben 9, 200 évvel később 51 lakóháza van. 1944-ben a németek felgyújtják. 1977-ben emlékhely 1993-ban UNESCO Világörökség. Forrás: on-line:

27 Vlkolinec nevezetességei
A Felvidék „leglátványosabb” hagyományos építkezésű települése. Lakóhely, ahol ma is élnek, 45 jellegzetes, kőalapú, agyaggal kent falú, zsindelyes paraszti kis házakban (nem skanzen). Eredetileg pásztorok, favágók, földművesek lakták. * Hosszú udvaros, kétsoros utcák. A házak jellemzői: Egyedi alaprajz, három helyiséges, fából készült. Vert agyagpadló az előszobákban, fapadló a lakószobákban. * Az előszobákban kemence (a füst a nyerges zsindelytető nyílásán távozik). Falutemplom: 1875-ben kőből épült. Előtte kis harangláb (1770). A falucskában minden év augusztusában folklórfesztivált rendeznek.

28 Szlovákia turizmusa, abban betöltött szerepe
* Uniós csatlakozás: bekerül a világ legnagyobb turisztikai piacai közé. WTTC turisztikai listán: az 54., a világ turizmusának 0,1%-a. Más országokhoz képest: kevés a turisztikai foglalkoztatott, a turizmusipar a GDP-nek csak 1,9%-a. 2006: közel 2 millió külföldi látogató, a legtöbben a szomszédos országokból: Csehország: 26 % Lengyelország: 15% Németország: 11%. Magyarország: (sajnos nem tudtam adatot beszerezni az elérhető honlapokról) 2008. I-III.: Általános beutazás zömmel átutazó, vagy csak bevásárló. 2008. I-VI.: Brit beutazás: fő, 14.5% -os emelkedés 2007-hez képest, Ír beutazás: 4887 fő, 68 %-os növekedést mutatott. Belföldi turizmusa: élénkül a kulturális látnivalók iránti érdeklődés. On-line: On-lien:

29 Turizmusának jellemzése (2)
Jellemzői: erős területi koncentráltság hegyvidék (síközpont): hosszabb időre maradnak főváros: legtöbb turista, ca. 600 ezer fő / év, főleg átutazók határ menti régiók: hazánkkal azonos természeti adottságok azonos közönség (Pl. dunai régió – Szigetköz), főleg a kevésbé jómódú belföldi turizmus, valamint cseh és magyar rokonlátogató turizmus jellemzi. szezonalitás (kevés lehetőség van a szezon meghosszabbítására) a természeti adottságok kicsi kihasználtsága (Tátra: 500 ezer fő/év = a beutazó turisták ötöde. De a térség adottságai nincsenek kihasználva, óriási potenciál van a régióban). infrastrukturális elmaradások, fejlettségi szintje az EU-s átlag alatt van (okok: a stratégia hiánya, a rossz marketing és az alacsony színvonalú szolgáltatások). On-line:

30 Egyéb statisztikai adatok (2006-2007 főszezoni kimutatás)
Ágy-férőhelyek nettó foglalása 2006 és VI-IX. között A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák %-os változása 2007-ben, 2006 június – szeptemberhez képest , On-line:

31 Honlapok értékelése A Egyszerű, egy ingyenes „lapunk.hu” honlapon bárki által egyszerűen elkészíthető, nem túl tetszetős, de könnyen áttekinthető. A virtuális séta nem sikeres, nem hívható be. A c. honlapon semmilyen statisztikai adat nem áll rendelkezésre, szintén egyszerű kivitelezésű, könnyen kezelhető honlap. A világörökségek helyszíneiről, Selmecbánya kivételéve, értékelhető honlapot nem találtam, a keresések alapján vagy a Wikipedia-hoz, vagy a Slovakia.travel portáljához jutottam (l.m.f.)

32 Források On-line: http://epp.eurostat.ec, 2008-11-19