Ferencváros rehabilitációja

Az előadások a következő témára: "Ferencváros rehabilitációja"— Előadás másolata:

1 Ferencváros rehabilitációja
Ferencváros rehabilitációja Készült TÁMOP belső képzés és tananyag Készítette: Vég Zoltán Ákos

2 Ferencváros

3 Ferencváros

4 Ferencváros

5 Ferencváros

6 Ferencváros

7

8 Ferencváros 12,5 km2, ez Budapest területének 2,3%-a. Lakosainak száma kb fő, ez a főváros lakosságának mintegy 3,8 %-a XIX. század második felében Pest városfejlesztését a Közmunkatanács irányította. Budapesten a Hausmann mintájú városrendezési szabályozás alapján létrejött a ma is meghatározó városszerkezet. A Nagykörút a kiszabályozását követő két évtized alatt kiépült, sokemeletes városi bérházak nőttek a földszintes épületek helyén és megépültek a középületek.

9 Ferencváros A XX. század első felében – ipartelepek, a gyáripar kialakulása. Ferencváros munkáskerületté vált Mária Valéria telep – 1959-től József Attila telep Illatos út – Gubacsi út által határolt területen háztömbök építése – „Dzsumbuj”

10 Népesség Az 1990-es évek elején: a Ferencvárosban élő nyugdíjas korúak aránya magasabb volt az országos és a fővárosi átlagnál. Változás: december 31.: a fővárosi nyugdíjas korúak aránya (32,17%) meghaladja a ferencvárosi nyugdíjas korúak arányát (22,73%)

11 Iskolai végzettség Világos: Legfeljebb általános iskolai
végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Sötét: Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%)

12 Lakáshelyzet, lakhatás
Vegyes kép: privatizáció (lakások 2/3-a), bérlakások száma ről ra csökken (2009) József Attila telep – 8000 lakás Dzsumbuj lakás-összenyitási program

13 Rehabilitáció a rehabilitáció már az 1980-as évek végén elkezdődött, önkormányzati rendszer kialakulása – pénzügyi nehézségek – privatizáció: a bérlakások nagy része magánkézbe került Akcióterület: a Soroksári út - Ferenc körút - Üllői út - Haller utca által határolt terület, nem lehetett lakást vásárolni (tilalmi lista) létrejött a SEM-IX Rt., amely azóta SEM IX. Városfejlesztő ZRt. néven működik Az önkormányzat minden évben meghatároz egy akciótervet, amelyben számba veszi azokat a házakat, amelyekkel az adott évben foglalkozni kíván. A ház állapota szerint történhet részleges felújítás, teljes felújítás vagy teljes lebontás 2002:

14 Zöld Ferencváros A leglátványosabb zöldterület fejlesztés Középső Ferencváros reha-bilitációs területén valósult meg. A fővárosban közel ötven év után az első épületbontások árán létesült új közpark, a Kerekerdő park. A tömbbelsőkben kialakuló védett lakókertek a rehabilitáció egyik meg- határozó vonzerejét képezik.

15 Társadalmi hatások I. Bérházak felújítása – lakók ideiglenes vagy végleges elköltöztetése Visszaköltözésre jogosult a bérlő, ha a lakás méretét kevesebb mint 30%-kal változtatták meg, vagy a változás mértéke nem haladta meg a 10m2-t (országos szabály) A programnak nem volt része (akkoriban Európában már általában kötelező), „szociális terv” vagy hatástanulmány így az építési tervek készítése során dőlt el, hogy ki költözött és ki maradt Döntéshozatal „műszaki szakszerűség” alapján, de igyekeztek minimalizálni az átmenetileg elköltöztetettek számát, és inkább azonos minőségű lakást biztosítani a közelben, mint az új épületekben Elköltöztetendők részére három cserelakást ajánlanak fel (magasabb komfortfokozat), ha a lakás a rehabilitációs területen kívül van, megvásárolhatják, a visszaköltözők 5 évig nem vehetik meg és magasabb bérleti díjat fizetnek. pénzbeli térítés (Arányuk a évben 7 %, 2004-ben 10 % volt, 2005-re pedig 26 %-ra emelkedett) Középső Ferencváros – „közpénzekkel támogatott többlépcsős dzsentrifikáció” (Locsmándi, 2005)

16 Társadalmi hatások II. A kutatás eredményei:
A tömb-rehabilitáció hatása a bérlakásokban élő családokra Ferencvárosban 2006 – 2008 Szociológiai kutatás, március – szeptember, Kutatás szervező: Gedeon Andor Kutatás vezető: Vajda Zsolt, minta: 100 család A kutatás eredményei: A családok 64 %-a egyértelműen jobbnak ítélte meg mostani helyzetét, 7%-a úgy gondolja, hogy nem változott a helyzetük, 29%-a egyértelműen rosszabbnak látja mostani helyzetét. 51 család jónak minősítette a költözéssel kapcsolatos egész eljárást. Az új lakások környezetével való elégedettségi mutatók a legmarkánsabb különbséget mutatják az új lakások javára. 25%-os javulás

17 Közoktatási helyzet A Ferencvárosban nincs oktatási deszegregációs program, nincsen nyoma a lakhatási és közoktatási szegregáció együttes kezelésének. A kerület nem tud a (vélt vagy valós) elvárásoknak megfelelő minőségű közoktatást nyújtani vagy az újonnan beköltözők vagy kerületben régebben ott lakó magasabb státusú családok nem hajlandóak bizonyos közoktatási intézményeket igénybe venni. Az intézmények gyakran a lakóhelyükhöz igen közel esnek mégsem veszik igénybe ha magas a hátrányos és/vagy roma gyerekek aránya egy intézményben. 2008-as adatfelvétel: két kritikus intézmény, melyek máig változatlan formában működnek (Lenhossék utcai Dominó iskola, Mester utca – Haller út sarkán található József Attila Általános Iskola)

18 Eredmények 2009 végéig I. lebontásra került 239 önkormányzati épület 2038 lakással és 27 db egyéb tulajdonú épület önkormányzati beruházásban épült 2 lakóház 52 lakással, 273 MFt értékben eddig elkészült 49 lakóház teljes felújítása 891 lakással és MFt költséggel, továbbá 16 lakóház részleges felújítása 378 lakással 153 MFt-os költséggel 147 társasház 4848 lakással kapott önkormányzati támogatást részleges felújításaikhoz 228 MFt értékben

19 Eredmények 2009 végéig II. önkormányzati beruházásban megvalósult egy tanuszodával rendelkező óvoda és egy tornacsarnok magánberuházásban az év végéig elkészült 149 új lakóház lakással 86,307 MFt értékben, továbbá 5 szálloda, 7 irodaház, 2 parkolóház, 1 szolgáltatóház, 1 hangversenyterem, 1 Holocaust Dokumentációs Központ, 1 egyetem, 1 benzinkút összesen MFt értékben önkormányzati beruházásban 7 közpark épült, m2 területen, MFt értékben, a tömbbelsőkben folyamatosan készülnek a parkosítások. Eddig 20 tömbben, m2 területen, 748 MFt költséggel. 2009:

20 Eredmények 2009 végéig III. A kerület egészében az Önkormányzat 191 épületet, 1574 lakással elbontott 62 épületet, melyekben 1414 lakás volt, helyreállított A kerületben 7786 (2001 óta 6660) lakást építettek a befektetők, a kerület lakásállománya 18 év alatt 18 %-kal nőtt, miközben az alacsony komfortfokozatú (félkomfort, komfort nélküli, szükség) lakások aránya 28 %-ról 13 %-ra csökkent. a rehabilitációs területen, 45%-os lakásszám növekedés mellett a rossz lakások aránya 61 %-ról 16 %-ra csökkent