Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyerekek médiareprezentációja a hazai nyomtatott és online sajtóban A Magyar Lapkiadók Egyesülete ágazati kutatása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyerekek médiareprezentációja a hazai nyomtatott és online sajtóban A Magyar Lapkiadók Egyesülete ágazati kutatása."— Előadás másolata:

1 Gyerekek médiareprezentációja a hazai nyomtatott és online sajtóban A Magyar Lapkiadók Egyesülete ágazati kutatása

2  A médiareprezentáció vizsgálata fontos, mert: A kiskorúak megítélésében, a velük kapcsolatos sztereotípiák kialakulásában és attitűdök fenntartásában kiemelt szerepet játszik a hazai nyomtatott és írott sajtóban róluk alkotott kép  A kutatás elsődleges céljai:  áttekintő képet kapjunk a 18 év alatti korosztály médiareprezentációjáról;  megvizsgáljuk, hogy a gyerekek milyen kontextusokban jelennek meg a vizsgált médiumokban  megvizsgáljuk a kiskorúak média reprezentációjára vonatkozó törvényi előírások, ajánlások figyelembe vételét  A kutatás módszere: kvantitatív tartalomelemzés és fókuszcsoportos kutatások  Tartalomelemzés forrása: szeptemberében megjelent nyomtatott és online cikkek Az MLE Magatartási Kódexének hatálya alá eső összes médium (440 db)  Fókuszcsoportok résztvevői :  médiában dolgozó szakemberek,  éves olvasók,  a gyermekvédelem területén dolgozó szakemberek RÖVIDEN A KUTATÁS HÁTTERÉRŐL 2

3 3 A TARTALOMELEMZÉS MÓDSZERTANA  Használt keresőszavak: gyermek, gyerek, kisgyerek, kisgyermek, kiskorú, óvodás, iskolás, iskoláskorú, kamasz, serdülő, tinédzser  Kódkategóriák kialakítása: Kvantitatív szempont szerint (lapra/site-ra vonatkozó alapinformációk, a cikkben szereplő gyerekek demográfiai jellemzői (kor, nem, származás), cikkek mérete, stb. Kvalitatív szempont szerint: cikk hangvétele, tónusa, cikk nyelvezete, cikk kontextusának érthetősége, a kiskorúak szerep ábrázolása (pozitív- negatív tengely mentén), a fiatalok képek általi negatív, semleges vagy pozitív bemutatása Nyomtatott sajtó Online sajtó Áttekintett források száma 118 db52 db Releváns újságok, weboldalak száma 66 db46 db Feldolgozott cikkek száma 1187 db618 db

4 4 KUTATÁSI EREDMÉNYEK - KVANTITATÍV  Mind a nyomtatott, mind az online sajtóban az oktatással, neveléssel és a sporttal, illetve szabadidővel kapcsolatos cikkek aránya a legnagyobb, a bűnügyi jellegű cikkek csak ezután következnek.  A gyerekekkel foglalkozó cikkek túlnyomó része hazai hírforrásból és hazai történésekről ad hírt (nyomtatott:87%; online:75%).  Nagyon ritkán fordul elő a gyerekek cikkben történő megszólaltatása.  A gyerekek ritkán kerülnek címlapra, tipikusan az újságok 3. és utolsó oldala közötti részben, negyedoldalasnál kisebb cikkekben jelennek meg.  A nyomtatott sajtóban nagyobb arányban jellemző a gyerekek képi megjelenítése (68%), mint az online megjelenítés esetében (44%).  A negatív képi ábrázolás az online sajtóban nagyobb arányú mint a nyomtatott sajtóban.  A nyomtatott sajtóban kiegyensúlyozottabb a különböző korcsoportok média reprezentációja, míg az online sajtó inkább a 0-6 évesekre fókuszál.  A fiúk túl-, míg a lányok alul vannak reprezentálva mindkét médiumban.  Nem jellemző sem a nyomtatott, sem az elektronikus sajtóra, hogy a gyerekekre sértő, ártalmas, degradáló kifejezéseket használna.  Magas a negatív gyerekszerepekben ábrázolt cikkek aránya mind az online mind a nyomtatott sajtóban

5 5 GYEREKSZEREPEK RÉSZLETESEBBEN  Mind a nyomtatott, mind az internetes sajtóban magas a negatív gyerekszerepek aránya - ez az online sajtóra kifejezetten jellemző.  A sikeres, tehetséges gyerekszerep ábrázolás a nyomtatott sajtóra jellemző nagyobb mértékben.  A cikkek 63%-ában a gyerek kiszolgáltatott, tehetetlen, elszenvedő (passzív).  A negatív színben feltüntetett karakter egyik sztereotípiája az erőszakot elkövető gyerek, míg a tipikusan pozitív sztereotípia a valamilyen versenyt nyerő, jó teljesítményt nyújtó gyermek. százalék

6 6 GYEREKÁBRÁZOLÁSOK RÉSZLETESEBBEN  Az általános gyerek ábrázolások nagy része inkább semleges színezetű.  Az oktatásügyi változásokkal kapcsolatos topikok közül a családi erőszak téma mindkét médiumban a legnépszerűbb volt.  Különbség a két médium között, hogy míg a nyomtatott sajtó jóval nagyobb arányban foglalkozott a szakképzésbeli változásokkal, addig az online sajtó a családtámogatások megvonásának és a kötelező köpeny bevezetésével kapcsolatos témáknak biztosított nagyobb megjelenési arányt.

7 7 KORCSOPORTOK MÉDIAREPREZENTÁCIÓJA  A 6-18 évesek alulreprezentáltabbak a nyomtatott és az online sajtóban is, a 0-6 évesek a legpreferáltabbak  A nyomtatott sajtóban sikeres gyermekszerep ábrázolás inkább a évesekre jellemző, ugyanakkor bűneset elkövetőiként is az ő arányuk a legnagyobb. A 0-6 éveseket nagyobb arányban ábrázolják beteg gyermekként, és veszélyhelyzetekben.  Negatív képi ábrázolás nagyobb arányban fordul elő a évesekről szóló cikkekben. A „kicsik” védtelenek, a „nagyok”, a kamaszok durvák és erőszakosak *erőszak, bűncselekmény áldozata, beteg, sérült, magatehetetlen ** bűncselekmény, erőszak elkövetője, botrány elkövetője Korcsoportokpasszív*aktív** Nyomtatott sajtó 0-6 éves éves éves3169 Online sajtó 0-6 éves éves éves50

8 8 FIÚK-LÁNYOK MÉDIAREPREZENTÁCIÓJA A fiúk „rosszak”, a lányok „jók”  Az újságokban a fiúkat szignifikáns módon nagyobb arányban ábrázolják bűnesetek áldozataként és elkövetőjeként, míg a lányok aránya nagyobb az olyan cikkekben, amelyekben a gyerekek sikert érnek el.  Az online sajtóban a lányok inkább áldozatként szerepelnek, míg a fiúk aránya nagyobb a sérült, beteg gyerekszerepek, valamint a sikert elérő szerepek között.  A nyomtatott sajtóban a negatív képi ábrázolás inkább a fiúkra, a pozitív inkább a lányokra jellemző. Szerep típusa Bűneset áldozata Bűneset elkövetője Sikeres gyerek Magyar celeb gyerek Fiú Lány Nyomtatott sajtóban megjelent cikkek

9 Kvalitatív kutatási eredmények

10 10 KVALITATÍV KUTATÁS EREDMÉNYEI Kiről szól? Kinek szól (mi a feladó intenciója)? Példák Eléri-e a kiskorút (a feladó intenciójától függetlenül)? Megítélés (melyek a neuralgikus pontok) kiskorúról kiskorúnak iskolával, tanulással kapcsolatos témák; gyermeksikerek és tehetségek a sport, a művészetek területéről igen+ nem- nem kiskorúnak bűnesetek, ahol a kiskorú vagy áldozat vagy elkövető; gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmak igen- nem+ nem kiskorúról kiskorúnak zenekarokról és filmekről szóló tartalmak igen+ nem- nem kiskorúnak szexualitással kapcsolatos tartalmak igen- nem+ A kiskorúakkal kapcsolatos médiatartalmak megítélése a felelősség vonatkozásában:

11 ÁLTALÁNOS TANULSÁGOK  Kevés a közös pont a fiúk és a lányok médiafogyasztásában  Fiúk: speciális érdeklődési körrel, hobbival kapcsolatos  Lányok: zene, divat, szerelem, sztárok  Szülő is, gyermek is jobban felfigyel a gyerekekkel, kiskorúakkal kapcsolatos hírre.  Ezek a hírek, történetek kilépnek a média területéről, bekerülnek a családi beszélgetésekbe, tiltások vagy tanulság levonására alkalmas történetek formájában  Egy kiskorúról szóló hírben az ártatlanság, a gyermek a legfontosabb érték  Ha egy kiskorú bűncselekmény elkövetőjeként jelenik meg, akkor ez az alapérték kérdőjeleződik meg. 11

12 12 1. Tehetség, sikeresség  Sport  Tehetségkutató vetélkedők  Iskolai versenyek  Iskolai teljesítmény  Művészetek (zene, rajz, írás) Lényeges különbségeket látnak a válaszadók a tehetséges és sikeres gyerekek bemutatásában a lokális (megyei vagy kerületi) nyomtatott sajtótermékek és az országos média között 2. Gyermeknevelés, családi élet  Főleg a női nyomtatott és online médiában jellemző  Változás, a múlthoz képest  Most már a nem csupán a gyermekkor szép oldalát, hanem az árnyoldalát, nehézségeit is megjelenítik  Korábban a médiában megjelenő gyermekek a „mi gyermekeink” voltak, akikkel szemben felelősséggel tartozik az őt körülvevő közösség, a jelenben egyfajta távolítás figyelhető meg 3. Bűncselekmény – szélsőséges viselkedési minták  Bulvár lapok, kereskedelmi tévécsatornák szenzációi – negatív megítélés A MÉDIATARTALMAK MEGÍTÉLÉSE TEMATIKA ALAPJÁN

13 13 Melyik csatornán közvetített tartalom éri el könnyebben az érintett korosztályt? Médiában dolgozó szakemberek:  1. TV  2. Online  3. Nyomtatott sajtó  Borúlátók voltak, hogy mennyiben van lehetősége az írott sajtónak tompítani vagy orvosolni azokat a negatívumokat, amelyek a televízióból érkezően hatnak a kiskorúakra. Gyermekvédelmi szakemberek szerint az online tartalmak az egyeduralkodók éves olvasók:  Vásárolják a nekik szóló lapokat, de a cikkek tartalmát illetően szinte semmi konkrétumot nem tudtak mondani  A gyerekekről szóló médiatartalmak leképezik azt a társadalmi, kulturális folyamatot, a fiatalkorúak és felnőttek világa között levő határ egyre inkább elmosódik. A MÉDIATARTALMAK MEGÍTÉLÉSE AZ ELÉRÉS ALAPJÁN

14 14  A gyermekcsoport tagjai elsősorban vizuális és sokkal kevésbé írott tartalmakat fogyasztottak TV csatornákOnline tartalmak Tematikus csatornák: • Discovery Channel • Viva • Comedy Central Kereskedelmi csatornák sorozatai: • Barátok közt • Gyanú árnyékában • Facebook • You Tube • Viccek és képes idézetek gyűjteménye A médiaszakértők úgy vélekedtek, hogy egy vizuális tartalom, egy képi anyag esetében a nézőben többnyire nem merül fel a kétely, hogy amit lát az igaz-e vagy sem, ezzel szemben egy írott tartalom az olvasóban sokkal inkább felveti a viszonylagosság kérdését. A VIZUÁLIS TARTALMAK DOMINANCIÁJA

15 15 1. Napi kötelező testnevelés óra bevezetése  Csupán a médiaszakértő csoporton került spontán említésre  A téma kapcsán született tartalmak kevéssé szóltak magukról a gyerekekről  A kiskorúakról a média által közvetített kép olyan elemeket is tartalmazott, amelyek egyfelől inkább negatívak, másfelől a túlzott általánosítás miatt nem fedik a valóságot, nevezetesen a következők : o Nem sportolnak o „Elhízottak, lusták” o Kizárólag motiváció-hiány miatt nem sportolnak, s nem a túlterheltség vagy időhiány miatt 2. Az iskolaköpeny kötelezővé tétele  A világ országaiban aktuálisan már létező iskolai egyenruhák áttekintő bemutatása volt hangsúlyos a nyomtatott sajtóban  Felmerült az önkifejezés és az egyéniség kérdése 3. Kaposvári gyermekgyilkosság  Negatív példa elsősorban a kereskedelmi tévék szenzációéhségére, a sajtó esetében nagyobb fokú önkontroll volt tapasztalható KIEMELTEN VIZSGÁLT TÉMÁK

16 16 KONKLÚZIÓK- KVALITAÍV KUTATÁS ALAPJÁN  Egyre csökkenőnek percipiálják az olyan médiatartalmak arányát a többivel szemben, amelyek egyfelől pozitív gyermekszerepeket közvetítenek, másfelől a nem kivételes helyzetekben, hanem a mindennapok tevékenységei mentén mutatják be, ábrázolják a gyermekeket.  Ez alól egyedül a nyomtatott sajtót ítélték kivételnek, azonban szkeptikusak és borúlátók voltak amiatt, hogy a nyomtatott sajtót elérés vonatkozásában a leginkább hátrányos helyzetűnek észlelik a többi média között  A válaszadók szerint kiskorúnak, gyermeknek lenni 2012-ben Magyarországon inkább veszélyes, mert:  a gyermekeket nagyon sok esetben események, történések passzív elszenvedőiként mutatják be, azt sugallva mindezzel, hogy jellemzően kiszolgáltatott helyzetben vannak;  elenyészőnek érzik az olyan médiareprezentációk arányát, amelyben a kiskorúak vagy gyermekek aktív és tevékeny szereplőkként kerülnek bemutatásra.

17 Köszönjük a figyelmet! További információ:


Letölteni ppt "Gyerekek médiareprezentációja a hazai nyomtatott és online sajtóban A Magyar Lapkiadók Egyesülete ágazati kutatása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések