Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kosztolányi Dezső. Életútja • Szabadka, apja: gimn igazgató, német-magyar szak Pesten • Négyesy-szeminárium, Babitsék kortársa, Nyugat 1. n • Korai: A.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kosztolányi Dezső. Életútja • Szabadka, apja: gimn igazgató, német-magyar szak Pesten • Négyesy-szeminárium, Babitsék kortársa, Nyugat 1. n • Korai: A."— Előadás másolata:

1 Kosztolányi Dezső

2 Életútja • Szabadka, apja: gimn igazgató, német-magyar szak Pesten • Négyesy-szeminárium, Babitsék kortársa, Nyugat 1. n • Korai: A szegény kisgyermek panaszai, Férfikor: kenyér és bor, betegen: Számadás (verseskötetek) • Kommünk: Marx, színházak, utána: szélsőjobb, Pardon-rovat – kiábrándul a politikából • A Pen Club elnöke • Regények: Nero, Pacsirta, Aranysárkány, édes Anna • Felesége: Harmos Ilona • Ínyrák

3 Pacsirta • Sárszeg, Vajkayék (beszélő nevek) • Béla bácsiék özvegy ispánjával szeretnék összehozni, Tarkőpusztán • A szülők valósággal felszabadulnak: étterem, színház, kaszinó • Jelképek: becsavarják az égőket, nincs neve, kalitka • Levele: primitív, kisgyerekes, iskolás stílus • Sárszeg úri rétege: mind bolond a maga módján, és mind magányos – nem csak Pacsirta (Szunyogh, Doba, Füzes Feri, Czifra Géza) • Felszínre tör a feszültség: nem szeretjük őt

4 Nero, a véres költő • Agrippina maga mérgezi meg Claudiust • Seneca kénytelen dicsérni Nero írásait • Poppea színházi költőversenyt rendez neki • Lázadás, szökik, kardjába dől • Nero hörgő iszonyatai és titáni aranyai: Szabó Dezső • Római Citerások Egylete: Írószövetség • Művészet és hatalom sosem találkozhat • Gyengesége: a lélektan és a kulcsregény-mivolta interferál és nem válik oksági folyamattá

5 Esti Kornél - novellaciklus • Egy közönséges villamosutazás: itthon vagyok itt e világban, s már nem vagyok otthon az égben • A bolgár kalauz: az ember tör-zúz a kommunikációjában, semmit sem értünk egymásból • Gallus, a fordító • Omlette a Woburn •Közös elemek: két személyiség lakik az emberben, egy komoly, konformista kispolgár és egy önpuszttó, semmivel sem törődő bohém

6 További novellák •Kása Ilona szerencséje – balatoni beutalót nyer a cselédlány, de nem képes kilépni az életéből, végül az állását is elveszti •A gazdag még ha akar sem tud segiteni a szegényen •Verőfény: mire megvan a világos lakás, szenvednek a világos tükörben látott arctól (u.az mint villamosutazás) •A gipszangyal: az ajándékozás vágya vezeti a rokont, de borzalmas ajándékot ad – a karácsonyest botrányba fullad – az emeberi kommunikáció sebzettsége (u.az mint Bolgár k.)

7 Versei •Halotti beszéd: megismételhetetlenség, apró gesztusokban a pótolhatatlan egyediség •Hajnali részegség: a nyomorúságon túl van egy szép világ, minden hitetlensége ellenére leborulásra és köszönetre készteti az embert •Februári óda: a szerelem legnagyobb ajándéka, hogy a társunk úgy is szeret minket, hogy mi magunk nem •Boldog, szomorú dal: az élet vége felé rájövünk, hogy sikereinkkel mást értünk el, mint amit kellett volna

8 Pacsirta

9 1. 1. A Pacsirta helye az életműben - Kosztolányi a Nyugat első nemzedékének tagja Adyval, Babitscsal együtt - elsősorban lírikus, de prózát is írt, például az Esti Kornél novellaciklust - fontosabb regényei a Néró, a véres költő, az édes Anna, az Aranysárkány - ezek sorába tartozik a Pacsirta is - Kosztolányi felesége szerint Mariska húga ihlette a történetet - nemcsak nem ment férjhez, hanem az elcsatolt Szabadkán még munkát sem kapott, mert nem tudott szerbül 2. Témája - Kosztolányi számár különösen is fontos volt a szépség kérdése - verseiben keresi a szép szavakat, szereti a szép dolgokat ábrázolni - ebben a regényében azt vizsgálja, mit kezdhetünk az életben a csúffal - ezt egy csúnya lány történetén keresztül ábrázolja, akit szülei becsületesen szeretni akarnak, de néha úgy érzik, képtelenek erre

10 2. 3. Története Sárszegen él a Vajkay-házaspár a csúnya vénlánnyal, Pacsirtával. Rendkívüli esemény, hogy Béla bácsiékhoz utazik, reménykednek, hátha valakivel kapcsolatba kerülhetne. A szülők féltik, de valójában megváltás nekik, hogy elment. Étterembe, színházba mennek, újra élnek. Hazatérése előtt a keserű apa berúg, részegen kimondja az igazságot: valójában gyűlölik őt. Nyomasztó, ahogy hazatérése után minden visszasüllyed a régibe: nincs menekvés a csapdahelyzetből. 4. Jellemek - Vajkay Ákos nyugdíjas levéltáros, munkája elég érelmetlen, nem irányul a jövőre, beszélő a neve is: mások életében vájkál, mert sajátja nincs - freudista motívum, hogy lánya haláláról álmodik, ami annak jele, hogy ezt kívánja - Cifra Géza: hajdan azt hitték elveszi a lányukat, de visszalépett - ez különösen is sértő, mert megvetett ember, de még neki se kell a lány - Pacsirta: nincs rendes neve, mintha gyerek maradt volna, aki képtelen belépni a felnőtt társadalomba - állandó jelzője, hogy „szegény” Pacsirta

11 3. 5. Szerkezete - keretes szerkezetű: az elutazástól a visszatérésig - fokozásos szerkezetű: először még tartózkodók a szülők a szabad életben, aztán mindenről megfeledkezve belejönnek, majd a részegség őszintesége a csúcspont 6. Társadalom - a Szabadkát formázó Sárszeg az unalmas magyar kisváros képe - a mellékalakok is mind torzak valahogy - Szunyogh, a latintanár alkoholista - Füzes Feri ostoba, beképzelt katonatiszt, nőcsábász - a férjeket megcsalják a feleségek, mindenki pletykás, rosszindulatú

12 4. 7. Jelképek - örökké ki van csavarva a villanyégők nagy része, a sebzett ember homályba húzódik - mikor elmegy Pacsirta, zavarni kezdi őket a félhomály, becsavarják az égőket - mikor megjön, első dolga a homály helyreállítása - ennyiben párhuzamos Ibsen Vadkacsájával - az is azt jelképezi: a megsebzett Ekdal család a homályba húzódva próbál élni, mikor a fiatal Werle tiszta vizet próbál önteni a pohárba, abba belepusztulnak


Letölteni ppt "Kosztolányi Dezső. Életútja • Szabadka, apja: gimn igazgató, német-magyar szak Pesten • Négyesy-szeminárium, Babitsék kortársa, Nyugat 1. n • Korai: A."

Hasonló előadás


Google Hirdetések