Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

3. Az első köztársaság alkotmányos, nemzetiségi és politikai rendszere Csehszlovákia története 1918–1948.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "3. Az első köztársaság alkotmányos, nemzetiségi és politikai rendszere Csehszlovákia története 1918–1948."— Előadás másolata:

1 3. Az első köztársaság alkotmányos, nemzetiségi és politikai rendszere Csehszlovákia története 1918–1948

2 A gazdasági élet fő jellemzői •A Monarchia öröksége –az OMM iparának 2/3-a itt volt, a háborúban nem érte pusztítás –de az ipar zöme szudétanémet, elvesztek a régi piacok is –elegendő termőföld, Cseho.-ban magas iskolázottság, képzett bürokrácia –a fő folyók kifelé folytak, a két országrészt egy vasúti fővonal kötötte össze –a cseh ipar zöme kisüzemi, családi; nagyüzemei zömmel elavultak (kivéve: a fegyvert és autót gyártó Škoda + a cipőipari óriás Baťa) •Eltérő belső fejlettség és következményei –félperiférikus cseh területhez periférikus szlovák, rutén vidékek csatlakoznak –Cseho.: modern agrárszféra, jelentős mg.-i többlettermés, az agrárszektorban dolgozók aránya kicsi (26%; iparban: 40%); a GNP értéke a német adat 80– 85%-a; erős hazai polgárság és ipar, emiatt kevés zsidó vándorolt be –Szlk. min. 50, K.alja pedig 100 évvel van lemaradva; nincs felzárkózás sem (agrárszféra: 56, ill. 66%, ipari: 19, ill. 11%); sok az írástudatlan •Rašín pénzügyminiszter deflációs intézkedései (1919, 1923) –megszorítások és takarékossági intézkedések: erős korona, sok munkanélküli –egy feldühödött anarcho-kommunista ifjú meggyilkolta Rašínt (1923) –a szomszédos inflációs gazdaságokból sok pénz áramlik a cseh bankokba –Čs. jelentős exportáló állam lett, az egyik leggyorsabb kö-eu.-i növekedés

3 Nemzetiségi és vallási összetétel •Statisztikai adatok (1921–1930) és tanulságaik –csehek és szlk.-ok együtt szerepelnek a hivatalos adatokban (65,5–67%) –feltehetően kb. 50% (7 millió) a cseh és 16% (2,2 millió) a szlovák –a szlk-oknál több a német! 23–22% (3,1 millió fő) –a ruténoknál (3,5–4%) pedig több a magyar (5,5–5%, 745 ezer fő) –vegyes házasságok, kettős identitás, hatósági kényszer torzít(hat)ja az adatot –Au-Mo.: a leggyakrabban használt nyelv, Čs.: az anyanyelv számít –az 1910-es adatokhoz képest a nm.-k (600e) és m.-k száma (300e) is esett •Vallási megoszlás –cs.-k, szlk.-k, nm.-k és m-ok zöme római katolikus (76–73,5%) –protestánsok: cseh testvérek 2%, szlk. evangélikus 4%, m. református 1,5% –1919–20-ban létrejött a Rómától elszakadt Csehszlovák Egyház, pápaellenes és nac. erőként (4–5%); célja a r.kat. egyház „osztráktalanítása” –a ruszinok zöme görögkatolikus (4%), az izraeliták aránya 2,5% –az állam jellege meglehetősen antiklerikális, világi és liberális volt •1918. nov. 3. a Fehérhegyről visszatérő tömeg ledönti a Szentháromság szobrot •a földreform egyházi birtokokat is érint •választások vasárnap, tisztviselői eskük helyett fogadalom, az állam tilthatja a „közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző” vallási gyakorlatokat

4 Szlovák–cseh viszony •Szlovákia „civilizálása” és következményei –a cseh bürokrácia paternalista hévvel látott hozzá a felzárkóztatáshoz –a szlk. ügyek min.-ban szinte csak csehek; szesztilalom (de csak Szlk.-ban) –iskolarendszer létrehozása, szlovákosítása; tömeges képzés –gazdasági fejlődés lemarad az oktatásétól (pedig jelentős cseh tőkebeáramlás) –az új értelmiség az államapparátusba áramlana – de ott csak csehek –ezért szabadfoglalkozású pályákra léptek, radikális ellenzéki–függetlenségi nézetekkel (Előre Csoport, azaz a nástupisták köre) •Politikai viszony és az autonómia kérdése –Čs. valójában cseh állam volt, némi szlk. jelenléttel •csehszlovák nemzet, csehszlovák nyelv fikciója (melyeknek két „ága” van) •magyarosítás helyett csehszlovákosítás: sok szlovák csalódott –nincs szó autonómiáról; Masaryk szerint a pittsburghi egyezmény hamis •nincs külön szlovák nép; •Szlk. még nem is érett az önkormányzatra; •a közt. alkotmánya magasabb rendű a pittsburghi papirosnál; •két emigráns csoport megegyezése semmire sem kötelezi Čs.-t •nem akarnak precedenst adni a nm. és m. autonomistáknak –nagyobb adóterhek, mint a cseh területeken; nincs mód alföldi idénymunkára –csak a protestánsok működnek együtt Prágával (hlaszisták) –a szlovák autonomisták is Čs. belső megszilárdulását kívánták szolgálni

5 Az alkotmányozás sajátosságai •Ideiglenes alkotmány, nov. 13. –minden hatalmat a Nemzetgyűlésre ruház, amely megválasztja az elnököt, a neki felelős kormányt; az elnök jogai erősen korlátozottak (vétóját felül lehet írni, intézkedései csak min.-i ellenjegyzéssel hatályosak) –1919 máj. 13. Masaryk nyomására módosítják: az elnök jogot kap a kormány ülésén részt venni és elnökölni; tv.-ekkel szembeni halasztó hatályú vétóját újraszabályozzák; a kormány kinevezése az elnök kezébe kerül •Az alkotmánylevél, febr. 29. –cikkelyeinek zömét egyhangúan, harmadát a baloldal voksaival fogadták el –a kisebbségek ki voltak zárva az alkotmányozásból –Cseh-Szlovák helyett Csehszlovák Közt., „csehszlovák” nemzet és nyelv –demokratikus köztársaság, szólás-, gyülekezési, sajtószabadsággal; teljes egyenlőség (nemi, vallási, nemz.-i hovatartozástól függetlenül) –kétkamarás Nemzetgyűlés: 300 fős képv.ház 6 évre, 150 fős szenátus 8 évre –a képviselőház preferáltsága: kormány csak neki felelős; a szenátus ellenére is elfogadhat törvényt (ekkor minősített többséggel) –a két ház együtt választja meg az elnököt, akinek erős végrehajtó hatalma van •kormány leváltása, Ngy. feloszlatása, de akár a teljes végreh. hat. rá ruházható •de intézkedései csak ellenjegyzéssel érvényesek; tv.-ek feletti vétója felülírható –Masaryk jogot kap két ciklusnál (14 év) hosszabb mandátumra is

6 Közigazgatás és bürokrácia •Erős államapparátus, hadsereg és bürokrácia –mindez Habsburg örökség volt (az erős pártok léte szintén) –az új čs. alkotmány eltörli ezt, a Nemzetgy. alá rendeli a hads.-t és bürokr.-t –ez azonban tökéletlenül sikerült, s önállóságukat lassan visszaszerzik –a hadsereg + a gazd.-i sikereket elérő pénzügyi tárca minden bírálaton felül állt –egyes új törvények tovább erősítik a bürokrácia szerepét •a köztársaság védelméről szóló tv. (1923): az államellenes tevék.-k széles körét határozza meg, szélsőséges/szeparatista szervek elleni nyomozással •a köztársaság biztonságáról szóló tv. (1933): hírlapok, pártok betiltása –tekintélyelvű demokrácia, erőskezű kormányok •Közigazgatási átszervezések és a helyi autonómiák szerepe –1918 előtt a cseh elit autonómiapárti, utána kevésbé… –1920-ban 21 kerületre osztják az országot, ezek vezetése a prágai Belügymin. alá tartozik; –1923: asszimmetrikus közig. rendszer: a cseh tartományok mellett 6 szlovák nagymegye (önkormányzatai kevés joggal rendelkeztek) –1927-ben 4 tartományra osztják az országot (Cseho., Morvao.–Szilézia, Szlov., Kárpátalja) a harmadrészt kinevezett tagokból álló tart.gyűlés hatalma kevés volt, főnökeiket is a kormány nevezte ki

7 A politikai élet alapvonásai •Választójog, pártrendszer, parlamenti élet –ideológiai / osztályalapú, ipari–mg.-i, és nemzeti törésvonalak: kb. két tucat párt (min. 14 mindig be is került, 25,5%-nál több voksot senki nem szerzett) –„hexagonális pártrendszer szabadon sodródó jobboldallal” –általános, közvetlen, egyenlő, titkos vál.jog, nőkre is azonos feltételekkel –kötelező szavazás, a kormányok összetétele majdnem független az eredm.-től –kötött pártlisták; a képviselők csak pártjuk álláspontját támogathatják (kivéve az Agrárpártot, ahol korlátozott belső pluralizmus volt), nincs független képv. –a szigor részben érthető, a sok párt mellett csak így lehetett stabil kormány –a törvényhozás és a választók beleszólása a döntésekbe erősen korlátozott •Nem választott szervek, testületek dominanciája (ld. később!) –a Pětka („ötös”): az öt nagy cseh párt vezetőjének informális megbeszélései –a Hrad („Vár”): Masaryk elnök körül csoportosuló érdekcsoportok •Következtetések –az ország vezetése nem teljesen demokratikus, mégis a humánus, liberális, toleráns demokrácia képét propagálja saját magáról –ettől függetlenül Közép-Európában a legdemokratikusabb állam! –demokráciafogalma elég „rugalmas”, másrészt nem az egyénekre, hanem a nemzetekre vonatkozott –csonka demokráciája sokáig fennmarad, tk. a társadalom akarata ellenére is

8 Cseh és szlovák pártok (jobbról balra) –fasiszta mozgalmak, eltérő néven (1934–37 közt az NDP-vel Nemzeti Unió). Nem túl erős mozgalom. Radola Gajda, Jiří Stříbrný + a nácibarát Vlajka –Nemzeti Demokrata P. (volt Ifjúcsehek) soviniszta, pánszláv, antiklerikális; a tőkés elit és nac. értelmiség egyre jobbra tolódó pártja. (Kramář, Rašín) •Kiskereskedők és Iparosok P. az előbbiből kivált kis párt –(Hlinka) Szlovák Néppárt(ja) (1925-től új néven) szinte végig ellenzéki, szűk- látókörű nac. párt, autonomista, de végül modern totális erők kezébe jutott •Szlovák Nemzeti P utáni befolyása kicsi volt, evangélikusokra támaszk. –Agrárpárt (rövidített név) a legnagyobb párt, a középoszt. gyűjtőpártja, orszá- gosan legtöbben támogatták (kisb.-k is). Megfontolt gazd.-i szabályok, de a 30- as években jobbratolódott. (Švehla, Šrobár, Hodža; később Udržal, Malypetr) –Csehszlovák Néppárt 1918-ig osztrákbarát, katolikus. Haladó szoc. és gazd. nézetek. Szinte diktátori vezetője Jan Šrámek (1920–21-ben közös Néppárt) –Čs. (1926-tól Nemzeti) Szocialista P. osztrákellenes, antiklerikális erő, de cseh értelm.-i gyűjtőpárt is. (Václav Klofáč, formálisan Beneš, 1926-ig Stříbrný is) –Čs. Szocdem. Munkáspárt a legrégibb cseh párt, patrióta, de antikapitalista. (Vlastimil Tusar, Rudolf Bechyně); együttműködik a nm. szocdemekkel –Čs. Kommunista P máj.-ban vált ki az SzDP-ből, a tagság és a szavazók zömével; okt.-ben Moszkva nyomására a nm. és m. komm.-k egyesültek vele ben alapos bolsevizáláson esett át, de legális párt maradt (Bohumír Šmeral, majd Klement Gottwald) •aláhúzás: a hexagonális pártrendszer tagjai; a ČSKP kivételével a Pětka tagjai is!

9 Kisebbségi pártok •Német pártok: eleinte mindegyik elutasítja az új államot –1922-ig polgári egység (Deutscher Verband), majd két irányzatra szakad: 1.Arbeitsgemeinschaft (Munkaszövetség; „aktivisták”): lib. demokr.-k; Keresztényszoc. P. (jó viszony a cseh Néppárttal); Gazdaszövetség 2.Kampfgemeinschaft (Harci sz.; passzivisták): Nm. Nemzeti P., Nm. Nemzeti- szoc. P. (eleinte előbbi okozott gondot; utóbbi kapcsolatban állt Hitlerrel) –Nm. Szocdem. P. eleinte az Anschluss fő híve, később aktivista lett –Szlk. nm. pártjai eleinte „magyarónok” (Szepességi Nm. P.), majd 1929-től a Kárpátnémet Párt ennek felszámolásáért küzdött •Magyar pártok: a németre emlékeztet, csak kisebb mértékben –az aktivizmus nem jellemzi, mert Mo. aktívan támogatja a revíziót (Horthy ideol. okokból is szembenállt a polgári demokr. Čs.-val) –Országos Keresztényszoc. P. össz-szlovákai párt akart lenni, Szüllő Géza, majd Esterházy János vezetésével; járási szintű autonómiát akart kivívni –Magyar Nemzeti P. korábbi nac. kisgazda csoportból alakult –sok magyar szavazott a Čs. Agrár, Szocdem. és Komm. pártra is •Egyéb nemzetiségek pártjai –lengyel: kis számuk miatt más pártokkal közös listák –rutén: az országos pártokat támogatták, ill. átláthatatlan klikkekre bomlik

10 A Pětka szerepe •Megalakulása és működése –1920-ban Švehla javaslatára ült össze Masaryk betegsége és a parlamenti káosz (a fő kormánypárt SzDP szétesése, német pártok obstrukciója) miatt –a pártvezérek titkos, rendszeres találkozói és egyeztetései –eredeti tagjai: Švehla, Rašín, Bechyně, Stříbrný, Šrámek (az öt nagy cseh párt) –kezdetben fontos és szükséges volt (instabilitás, nincs parl. demokr. gyakorlat) –ideiglenes szerv helyett állandó lett, oligarchikus és alkotmányellenes erőként –kisajátította a parlament funkcióit, ill. választási eredménytől függetlenül garantálta az öt cseh párt vezető szerepét, mindenki mást kizárva a hatalomból –de rövid időn át az SzDP és NSzP helyett / mellett más pártok is tagjai voltak (ilyenkor Šestka / hatos, ill. Osmička / nyolcas néven is ismert volt) •Masaryk (a Vár) és a Pětka (a parlament) kapcsolata –az elnök eleinte támogatta a Pětkát, mert nem bízott a parlamentben (nyers viták, rossz emlékek a Reichsratról), az ötös tagjaiban viszont bízott; előbbre tartotta a fegyelmezett szakértői vezetést –elvárta, hogy a Pětka csak parlamenti egyeztetést végezzen, s vegye rá a Nemzetgyűlés egészét, hogy az elnök akaratát képviselje –amint ez nem így volt, kölcsönös bizalmatlanság és vádak (dem.-ellenesség) –a Pětka támadta az időnként létrejött szakértői kormányokat és Benešt is –összességében: együttműködés és kölcsönös kihívás egyszerre jellemzi őket

11 A Vár (Hrad) mint hatalmi központ •Masaryk demokrácia-értelmezése és támogatói köre –egyedül Čs. politikája igazán demokratikus Közép-Európában; tökéletlenségének minden jelét el kell rejteni –cél a nemzet morális, intellektuális és anyagi felemelése, „felvilágosítása” –a nép még nem elég érett, a filozófus elnöknek kell vezetni, irányítani; egy erős elnök jobban kifejezi a nép akaratát és demokratikusabb is –az elnök (és támogatói köre) a pártok felett áll, a Nemzetgyűlést is irányítja –szövetségesei: az Elnöki Iroda, a Külügymin. és számos civil szervezet •A Vár ideológiai irányultsága –nem volt egységes, bal- és jobbszárnya is volt, több ideológiát képviselt –ennek ellenére inkább a balközép erőket támogatta –egyik célja a nyugati orientáció fenntartása a pánszláv–keleti irány ellenében –a másik a versailles-i rend megvédése, az Anschluss és a revízió meggátlása •Masaryk „személyi kultusza” –felszabadító / filozófuselnök, a nemzet atyja (Tatíček), akit versek dicsőítenek –nagy cseh elődökkel húzott párhuzamok + Ferenc József kultuszának elemei •egyenruha, aszkétikus élet, unokás fotók, rezidencia a Várban; a „jó király” képe –még életében számos róla elnevezett utca, iskola, sőt egyetem, neki szentelt intézet és múzeum; portrék, mellszobrok, műtárgyak stb. –azonban nem vezérkultusz, nem azonos a diktátorok kötelező kultuszával

12 A Vár két fő bázisa •Köztársasági Elnöki Iroda: a Vár központi szerve –1919 elején jött létre, szinte korlátlan hatalommal; vezetője 1920-tól Masaryk régi párttársa, Přemysl Šámal (az Alkotmány egyik szövegezője is) –213 fős apparátusában Masaryk gyerekei is dolgoztak (Alice és Jan) –a munkatársak kor, nemzetiség, pol. irányzat szerint is elkülönültek –alternatív hatalmi központ, árnyékkormány, „kamarilla” volt –1922-től saját informátor-hálózatot épített ki, melynek az összes pártban volt ügynöke; a terhelő adatokat fel is használták –1925-ben saját fedőpártot is létrehozott, de az nem szerepelt jól a vál.-okon •Beneš Külügyminisztériuma („Zamini”) –két fontos feladata: külkapcsolatok és a külföldi propaganda irányítása –Masaryk és Beneš személyesen válogatta ki a személyzetet, zömmel cseheket –legfőbb a 3. osztály, ami propagandával és hírszerzéssel foglalkozott, vezetője a Čas egyik volt újságírója; –ez az osztály a Vár egyik fő információgyűjtő és elemző központja, •egyben a čs. társadalom „átnevelésével” is foglalkozott (nyugati orientáció) •a ny.-európai (főleg brit, francia és svájci) közvélemény meggyőzése a másik fő feladata, többek közt a Čs. elleni propaganda megfigyelése és semlegesítése is •valamint az amerikai čs. emigráció támogatása –magáncégnek álcázott saját kiadói adták ki propagandakönyveit és -lapjait

13 A Vár egyéb szövetségesei •Pénzügyi és ipari vezetők anyagi és erkölcsi támogatása –számos bank (Živnostenská B., Légiobanka) vezetője, a Škoda Művek stb. •Civil szervezetek és a Vár: kölcsönös támogatás –zsidó szervezetek (Masaryk belső antiszemitizmusa ellenére) –feministák (bár a Vár segítségével nem mindig voltak elégedettek) •Légionárius szervezetek: saját kultuszuk is van –a zborói csata napja állami ünnep volt, a Vár őrsége légiós egyenruhát hord –számos, ideológiailag elkülönülő szervezet, de Masaryk és Beneš politikai szerepét szinte kivétel nélkül elismerik (ők minden ünnepségen ott is voltak) –sok légiós került a Vár / KüM. alkalmazásába, a földreformnál preferált csop. •Értelmiségi körök –főleg a fiatalabb írók–újságírók (Karel Čapek, Ferdinand Peroutka) voltak fogékonyak Masaryk eszméire, s népszerűsítették a Vár nézeteit –a pátečnici („a péntek esti férfiak”), Čapek mesterkélten udvarias péntek esti szalonja: 1914 óta rendezték, 1925-től kapott politikai szerepet •1926-tól Masaryk és Beneš is látogatta a rendezvényt, ami a Várhoz lojális értelmiség csoportja lett; nők, szlovákok, németek, magyarok nem voltak köztük –a Vár és a kisebbségek: ellentmondásos viszony •a Vár támogatta a nm. pártok belépését a koalícióba; de számos megbízható szö- vetségest is megfigyeltek; a cseh érdekek az elsők, a kisb.-k beolvadását várják


Letölteni ppt "3. Az első köztársaság alkotmányos, nemzetiségi és politikai rendszere Csehszlovákia története 1918–1948."

Hasonló előadás


Google Hirdetések