Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

4. Belpolitikai küzdelmek 1919–1935 között Csehszlovákia története 1918–1948.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "4. Belpolitikai küzdelmek 1919–1935 között Csehszlovákia története 1918–1948."— Előadás másolata:

1 4. Belpolitikai küzdelmek 1919–1935 között Csehszlovákia története 1918–1948

2 Kramář kormánya •„Ausztriátlanítás” –1918 őszén a Habsburgok trónfosztása, majd a nemesi címek eltörlése –1919-ben külön vámterület, önálló valuta (osztrák korona felülbélyegzése) –nagybankok és Rt.-k nosztrifikálása, hivatali személycserék •Tömegmozgalmak és reformok, reformtervek –1918–1919: feloszlatják a Nemzeti biz.-okat, Szlovák Nemzeti Tanácsot –szakszervezetek, üzemi tanácsok fejlődése, létrejötte: sztrájkok, tüntetések követelik a szocializálást, lépnek fel a tőkés rend ellen –a kormány megosztott (még az SZDP is max. a nagyipart, nagybankokat szocializálta volna), időhúzó–halogató taktika –8 órás munkanap, sztrájkjog, munkanélküli segély –földreform (1919 ápr. 16.): 150 ha-nál nagyobb szántók, 250 feletti egyéb ter. kisajátítása (nm. és m. birtokok elvétele; az alacsony kártérítés nem vonatk. a Habsburg-pártiakra; szétosztásnál a légiósok, törpebirtokosok előnyben) • A kormány bukása –Kramář és pártja erőszakkal akarta leszerelni a sztrájkokat, tünt.-eket –a többi párt leszavazta, kormányválság alakult ki –1919 jún. 15. községi választások csak a cseh tart.-okban: a szoc. pártok közel 50%-t, az Agrárpárt 30%-ot, a Nemz. Demokr. P. csak 10%-t szerzett –bár ez nem parlamenti választás volt, de az NDP-s Kramář lemondott, utóda júl. 7-étől Vlastimil Tusar (SZDP), a Čs. Szoc.-kal és az Agrárpárttal koal.

3 A vörös–zöld koalíció •Szocialista vezetéssel kiépülő demokrácia –Tusar az SzDP-n belül is sokadik ember, de más nem vállalt min.eln.-séget –alkotmány elfogadása, febr. 29. (ld. korábban) –állam és egyház viszonyának rendezése, világi oktatás (de hittan is van) –vasutak, bányák, vízierőművek állami ellenőrzés alá vonása •1920. ápr. 18/25.-i nemzetgyűlési választások –egyes vitás/határmenti területeken nem volt voksolás –enyhe baloldali fölény: SzDP 74, Čs.SzP 24, Szlk.-ban is az SzDP győz (a helyi agrárpárt gyenge eredménye miatt Šrobárt leváltják Szlk. éléről) –visszaesik az Agrárp. és főleg az NDP, a közös Néppárt ua. erősödött –bekerülnek a kisb.-k is: 41 polgári és 31 szoc. nm. képv., magyarok is –Tusar kissé átalakítja kormányát (nő a szoc.-k száma) –csak čs. voksokkal újraválasztják Masarykot közt. elnökké –nm. képviselők káoszt, zavart okoznak a parl.-ben, akadályozva a munkát •Belső harcok az SZDP-n belül és Tusar bukása –1920. szept. 25-ére kongr.-t hívtak össze, ahol a balszárny többsége várható –az antikomm. vezetés ezért 14-én el akarta halasztani a kongr.-t, kizárni a balszárnyat; saját emberei kezére játszotta a párt vagyonát is –Tusar és a kormány még aznap le is mondott –az SzDP balszárnya fellázadt, elfoglalta a párt épületeit (rövid időre)

4 Átmeneti kormányok •Jan Černý hivatalnok-kormánya (1920. szept. 15-től) –a szocdem. balszárny lázadása, dec.-ben általános sztrájk, sortüzek verik le –terrorellenes törvény születik, szigorú megtorlással a pol.-i erőszakért –1921. máj. SZDP-kongr.-on a balszárny kiválik (74 képv.-ből 18 tart velük), okt.-ben CSKP; a komm. puccs fenyegető veszélye ua. lassan elhárult –tovább romlott a cs.–nm. viszony, országos káosz (nyelvtv., hadkötelezettség) –létrejött a pětka; üzemi és vasúti tanácsok, Stat.-i Hivatal stb. alakult •Edvard Beneš (nagyrészt) szakértői kormánya (1921. szept. 26-tól) –a pénzügy, belügy (Černý) és szlovákügy élén is pártsemleges miniszter –mozgósítás IV. Károly magyaro.-i puccskísérleténél –földreform végrehajtása, társadalombiztosítási tv., költségvetési egyensúly –1921. nov.-ben a Néppárt kettévált, a szlovák ág ellenzékbe is vonult –a Szlk. Néppárt jan.-ban „pittsburgh-i” autonómiatörvény-tervezetet nyújtott be, amit a Ngy. leszavazott (a hlaszista szlovákok is) –a Deutscher Verband is kettéválik: megjelenik az aktivista irányzat –ezzel szemben a cseh és szlk. Agrárpártok egyesültek „Földművesek és Kisgazdák Köztársasági Pártja” néven, ami az SZDP kettéválása révén a legnagyobb párt lett

5 A „tehetségesek kormánya” •Az Agrárpárt első koalíciója: Antonín Švehla, okt. 7-től –a pětka vezető emberei most mind miniszterek lettek –köztük Rašín, aki népszerűtlen intézkedései miatt merénylet áldozata (1923) –emiatt fogadják el a közt. védelméről szóló tv.-t (1923) –Szlovákiában centralizált prefektusi rsz. (Cseho.-ban nm. többségű kerületek miatt nem vezetik be, a Nemz. Dem.-k és a Čs. Néppárt követelésére) –a szlk.-i helyi választásokon Hlinka pártjának megerősödése –1924-ben újabb tb-reform: rokkantsági és öregségi nyugdíj bevezetése •Egyházpolitikai viták és ellentétek 1925-ben –(Šrámek sikerrel állította helyre pártja patriótaságát; józan kompr.-okat ért el a földreform, a polgári házasságkötés és a vallásoktatás terén is) –Husz János máglyahalálának 510. évfordulója, júl. 6.: Masaryk és Beneš „magánemberként” részt vett az ünnepségen –a pápai nuncius elhagyta az országot, Šrámeket a koal.-ból való kilépésre akarta rávenni, ám ő erre nem volt hajlandó •Előrehozott választások, nov. 15/22. –a kormánypártok csak 45%-ot szereztek, főleg az NDP és SZDP gyengült; nőtt az Agrárp., Néppárt és főleg a CSKP (13%-kal a 2. legerősebb párt) –a nm. pártok közt az aktivisták sokkal jobban szerepeltek, főleg a Gazdapárt –Szlk.-ban a Néppárt győzött 34%-kal, két magyar párt 8 képviselője jutott be

6 A polgári koalíció létrejötte •Kísérlet a hatpárti koalícióra 1925–26-ban –Švehla új kormányába bevonta a Kisker.-k és Kisiparosok Pártját (dec. 9.) –a szoc.-k nem engedték a mg.-i vámok emelését és a papi fizetés növel.-t –a hivatali nyelvhasználati tv. után a beteg Švehla le is mondott •Ismét Černý alakított hivatalnok-kormányt (1926. márc.) –a čs., nm. agráriusok és a Néppárt elérte a vámemelést és a kongrua növelését –ezt szocdem.–komm. tüntetések, sztrájkok követték –hírek terjedtek Gajda vezérk. főnök tervezett fasiszta puccsáról, ezért leváltották; 1927 elején aztán létre is hozta a Nemzeti Fasiszta Közösséget –viták a Vár, Beneš és Stříbrný között is, utóbbit fasisztoid törekvések miatt kizárták a Čs.Szoc.P-ból, amit ekkor neveztek át Nemzeti Szoc. Pártra –Hodža vez.-vel tárgyalások a čs. és az aktivista nm. polgári pártok között •A polgári, avagy az úri koalíció megalakulása és jelentősége –1926. okt. 12-én ismét Švehla a min.eln., az SzDP és NSzP ellenzékbe vonult –két nm. párt, a Gazdaszövetség és a Keresztényszoc. Párt 1-1 minisztert (sorrendben: Franz Spina, ill. Robert Mayr-Harting) adott –Hlinka Néppártja előbb kívülről támogatta, de 1927 elején 2 min.-rel belépett –a Nemz. Dem.-k szintén külső támogatók, csak 1928-tól vállaltak tárcát –nemzeti erővonalak helyett tisztán ideol. alapon álló kormány (5–7 párttal)

7 Švehla újabb kormányzása •Sikerek és kudarcok –kedvező gazdasági körülmények: jó adóreform (1927. jún.), konjunktúra –Švehla megvédi a tb.-rendszert, bár a munkaadói járulék csökkent –megegyezés a Vatikánnal: a pápa hozzájárult püspökjelöltjeinek Prága általi megrostálásához és új egyházmegyei határok létrehozásához is –1927. máj. Masaryk újraválasztása csak a német (koalíciós) és szoc. (ellenzé- ki) szavazatokkal sikerült, az NDP és a Szl.Néppárt tartózkodott –1927. júl. tartományi rendszer bevezetése az egész országban •Morvao.-t és Sziléziát összevonják, minden tart.-ban čs. többség; a nm. koal. pártok elfogadják, bár ők a szlk. megyerendszert kívánták volna Cso.-ban is •az autonómia felé kis lépés; csak kult., okt., eü. téren volt helyi döntésekre mód –1928. dec. tartományi választások a koal. pártok gyengülését jelzik (kivéve az Agrárp.); a mérsékelt ellenzék erősödött, nem a szélsőségek •Vojtech Tuka és a Vacuum Iuris-ügy –magyarón volt, eltávolították a pozsonyi egyetemről; szlk. soviniszta lett •a 20-as években, létrehozva a Rodobrana nevű fasisztoid ifjúsági szervezetet •autonómia-tervet dolgozott ki, a Slovák c. lap főszerk. és Hlinka alvezére lett –1928. jan. 1. a Hlinka-párt lapjában jelent meg Tuka A mártoni deklaráció tizedik évében c. cikke; a tíz év lejártakor újra lehet tárgy. Szlk. státuszát –ez feltehetően blöff, bizonyíték azóta sem került elő, de nagy botrányt kavart •Hlinka nem tudott a cikk tervéről, de védelmébe vette Tukát

8 František Udržal és a választások •A kormányfőváltás okai és körülményei (1929. febr. 1.) –Švehla betegsége miatt márc. óta Šrámek elnökölt a kormányban –a tart.-i választás után az Agrárp. visszakérte a vezetést, Švehla lemondott –Udržal csak halovány utánzata volt Švehlának, aki haláláig (1933) pártelnök •Újabb előrehozott választások (1929. okt. 27.) –Udržal kezdettől fogva meg akarta erősíteni ezzel legitimitását, de a többi koal. párt még nem rendezte sorait a tart.-i választások kudarca után –1929. elején Tukát letartóztatták, okt. 5-én kémkedés, hadititkok Mo.-nak átadása és Szlk. elszakításának kísérlete miatt 15 évre ítélték –Hlinka pártja kilépett a koalícióból; a kormányválságot azonban Udržal robbantotta ki, amikor párttársának adta át saját védelmi min.-i posztját –főleg Šrámek pártja tiltakozott; Masaryk pedig örömmel feloszlatta a Ngy.-t •Választási eredmények és az új (nyolcpárti) koalíció –az Agrárpárt őrizte pozícióját, de a két Néppárt visszaesett –a komm.-k rovására előretörtek a mérsékelt szoc.-k (SzDP, NSzP) –bekerült a cseh szélsőjobboldal (Gajda és Stříbrný pártszövetsége) (3 képv.) –visszaesett a nm. aktivisták, de a passzivisták támogatottsága is –a két magyar párt közös listája 9 helyet nyert (a szlk.-i voksok 16%-ával) –a régi koal. 48%-t ért el, de a szoc.-k visszatérnek a korm.-ba (+ nm. SzDP is) •így vegyes koal. (nm. és cs., polgári és szoc.) (Szl.Népp., Nm. Kerszoc. kimarad)

9 A „széles koalíció” és a válság időszaka •Udržal új kormánya (1929. dec. 7.) és a gazdasági válság –a mg. már évek óta válságban, az iparban őszétől érződött –ötlettelenség, bizonytalanság: a mélyülő válság kezelése sikertelen •öncélú agrárprotekcionizmus, emiatt 1930-tól vámháború Mo.-gal •a fájdalmas döntések halogatása jellemző (a vegyes, szoc. és polg. koal. miatt is) –hatalmas munkanélküliség, szociális nyomor, véres összecsapások csehek és németek, munkások és a karhatalom között (de a parl. dem.-t nem fenyegeti) –a legtöbb munkanélküli Szlk.-ban, ill. Kárpátalján volt, főleg értelmiségi •1932 nyarán a trencsénteplici kongr. próbált kiutat találni •generációváltás a Szl.Néppártban: a nástupista Karol Sidor, Jozef Tiso szerepe nőtt (együttműk.-i megállapodást kötnek a Szl.Nemzeti P.-tal) –1931-es helyi választások: nőtt a CSKP, a cs. fasiszták és nm. nácik ereje –a válság mégis a Szudétavidéken a legsúlyosabb (nm. piacra termelő ipar) •ez főleg nem a kormány hibája volt, sőt sok infrastrukt. beruházás folyt a ter.-en (ami cseh munkások betelepedésével is járt együtt) •1932-től a náci DNSAP nyíltan szeparatista erő, paramilitáris egységeket alakít •Jan Malypetr és a kemény kéz politikája (1932. okt. 29.) –Udržalt saját pártja hívta vissza; erős koal. ellentét is volt jobb- és balo. közt –Malypetr 1933 jún.-ban széles körű felhatalmazást kapott a rendeleti korm.-ra •ezzel több, mint 200 alkalommal élt; s bár alk.-ellenesen, de megindult a kilábalás •állami segély a bankoknak, agrártermékek kereskedelme állami monopólium

10 A válság politikai hatásai •A kormánykoalíció fogyatkozása és a német kérdés éleződése –1930 végén a Nm. Gazdapárt egyik része (DAWG) kilépett a koal.-ból –1932 végén a Cseh Kisiparosok és Kisker.-k Pártja is (12 fő) –1934 febr.-ban az addig is türelmetlenül nac. Nemz. Dem. Párt is távozott –1934. máj.-ban Masarykot mégis nagy többséggel újraválasztotta a Ngy. –1933. okt. megszületett a közt. biztonságáról szóló „pártbetiltási tv.”; •a náci DNSAP több képviselője bíróság elé került, de tagsága rohamosan nőtt –a betiltásra számító szélsőséges nm. erők előremenekülnek, okt. elején létrehozva a Szudétanm. Hazafias Frontot (SHF, Konrad Henlein tornatanár) –a DNSAP-t és a DNP-t (Nm. Nemz. P.) be is tiltják, vezetőik No.-ba szöktek –Henlein eredeti célja ismeretlen, de az talán nem Čs. szétverése volt •nem tisztázta a nácikkal való viszonyát; demokratikus, de föderatív tervei voltak •eleinte Hitler sem bízott meg benne, csak Karl H. Frank beépítése után •Az máj. 19-i választások és eredményei –az SHF betiltását Masaryk megvétózta, de csak pártként indulhat a vál.-on –a Szud.nm.P. 15%-t kapva a legtöbb voksot kapta (nm. szav.-k 2/3-a) –a legtöbb mandátum az Agr.párté; minden kormánypárt visszaesett (6 párt, 49%), újra a Čs. Kisip.-Kisker. P. belépése menti meg Malypetr koalícióját –az NDP és Stříbrný fasisztái Nemzeti Unió néven indulnak (5,5%, 17 képv.) –a CSKP stagnált, népfrontprogramja most Cseho.-ban a legeredményesebb –Szlk.-ban nem volt nagy elmozdulás (Hlinkáék 30%-t kaptak)

11 A válság és Szlovákia •Gazdasági és szociális következmények –az országos átlagnál (33%) nagyobb termeléscsökkenés és munkanélküliség –a mg.-i jövedelmek 40%-kal estek –segély csak minden ötödik munkanélkülinek jutott –kilábalás csak 1935 után: út- és vasútépítés, a határok megerősítése, fegyver- kezés; új (nem csak hadi) üzemek Szlk.-ban is, csökkenő munkanélküliség –1938-ra érték el az 1914-es szintet az ipari foglalkoztatottak számában •Politikai fejlemények –Szlk.-ban életben volt még számos magyar törvény is –zavargások, csendőri beavatkozásokkal, helyenként halálos áldozatokkal –a Hlinka-párt fokozza az autonómia-kampányát: 1930 máj.-ban benyújtja a második autonómia-tervezetét a Ngy.-nek; vezérszónoka, Jozef Tiso szerint ez nem Čs. gyengítését, hanem épp erősítését szolgálja –a Szlk. Nemzeti Párttal együtt 1932 okt.-ben autonomista blokkot hoznak létre, együtt indultak az 1935-ös vál.okon is –Hlinka ellenőrzése alá vonta a Matica slovenská kulturális szervezetet is –1933 aug. Nyitra: Pribina-ünnep (az első keresztény templom felszentelésé- nek millenniuma) – viharos pol. esemény lett, mivel 150e hívő előtt beszédet mondott Hlinka (az eredeti programon kívül), auton.-t követelve •cseh- és kormányellenes jelszavak, botrány, sokakat le is tartóztattak

12 Szociálpolitika •Munkás- és gyermekvédelmi intézkedések –1918 dec.-ben 8órás munkanapot vezettek be, sztrájkjoggal –1920 júl.-ban megtiltották a 14 év alattiak munkáját, továbbá a 16 év alatti fiúk és 18 év alatti lányok nehéz fizikai munkáját –veszélyes munkát 16 év alatt és nőknek nem engedélyeztek •A nők helyzete –az alkotmány megtiltotta a nemi diszkriminációt, teljes vál.jogot is adott –az oktatásban is teljes egyenlőség –minden foglalkozás nyitva állt nők előtt is, 1930-tól már bírák is; az esküdtek 1/3-a tv.-ileg előírtan nő volt –a tanárnőknek nem kellett házasságkötés esetén felhagyni munkájukkal –a feministák javaslatára a nők munkaidő-kedvezményt nem kaptak –ugyanakkor 12 hetes fizetett szülési szabadságot élveztek •Társadalombiztosítás –1919: munkanélküli segély bevezetése –1924-ben betegség- és balesetbiztosítási törvény: a járulékot 50-50%-ban fizette munkáltaló és munkavállaló; táppénz 52 hétre járt, s addig nem lehetett elbocsátani a munkást; munkabaleset esetén 26 hétre járt juttatás –1926-ban a fehérgallérosok nyugdíját is bevezették (itt is fele-fele a járulék); a nyugdíjkorhatár 65 év (vagy egyes munkák esetén 35 év szolgálati idő); a nyugdíj a fizetés 50%-a körül volt

13 Függelék (képviselőházi választások) ápr nov okt máj. Čs. Agrárpárt9,7% – 28 m.13,7% – 45 m.15,0% – 46 m.14,3% – 45 m. Čs. Szocdem. P.25,7% – 74 m.8,9% – 29 m.13,0% – 39 m.12,6% – 38 m. Čs./Nemz. Szoc. P.8,1% – 24 m.8,6% – 28 m.10,4% – 32 m.9,2% – 28 m. Čs. Néppárt(11,3%–33 m.)9,7% – 31 m.8,4% – 25 m.7,5% – 22 m. Nemzeti Demokr. P.6,2% – 19 m.4,0% – 13 m.4,9% – 15 m.(5,6% – 17 m.) Čs. Kisip.-Kisker.2,0% – 6 m.4,0% – 13 m.3,9% – 12 m.5,4% – 17 m. Nm. Gazdapárt3,9% – 11 m.8,0% – 24 m.5,4% – 16 m.1,7% – 5 m. Nm. Ker.szoc. P.3,5% – 10 m.4,4% – 13 m.4,7% – 14 m.2,0% – 6 m. Nm. Szocdem. P.11,1% – 31 m.5,8% – 17 m.6,9% – 21 m.3,6% – 11 m. Nm. soviniszták5,3% – 15 m.5,8% – 17 m.5,3% – 15 m.15,2% – 44 m. Szlovák Néppártld. Čs.Népp.6,9% – 23 m.5,7% – 19 m.(6,9% – 22 m.) Szlk. Agrárpárt3,9% – 12 m.ld. Čs. Agr.p. Čs. Komm. P.ld. Čs.SzDP13,2% – 41 m.10,2% – 30 m.10,3% – 30 m. addigi kormánypártok47,4% – 138m.44,9% – 146m.48,0% – 147m.48,9% – 149m ban 281, később 300 mandátumot osztottak szét összesen. Zárójelben: más párttal együtt elért eredmény. Számos párt, köztük a magyarok nem szerepelnek a táblázatban.


Letölteni ppt "4. Belpolitikai küzdelmek 1919–1935 között Csehszlovákia története 1918–1948."

Hasonló előadás


Google Hirdetések