Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Hulladékgazdálkodás és feldolgozóipar a felnőttoktatásban” projekt Waste Management Systems and Recycling Industry in Adult Education Lifelong Learning.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Hulladékgazdálkodás és feldolgozóipar a felnőttoktatásban” projekt Waste Management Systems and Recycling Industry in Adult Education Lifelong Learning."— Előadás másolata:

1 „Hulladékgazdálkodás és feldolgozóipar a felnőttoktatásban” projekt Waste Management Systems and Recycling Industry in Adult Education Lifelong Learning Programme Leonardo da Vinci sub-programme Transfer of Innovation action (Supported by the European Comission)

2 A Szelektív hulladékgyűjtés és – kezelés (képzők képzése) Környezettudatos életmód, környezeti terhek csökkentése „Vállalkozás gazdaságtan” modul Veszprém, 2010.

3 Lineáris árbevételi és összköltség függvény Számvitel Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

4 ÉRDEKELTEK KÜLSŐ •Tulajdonosok •Hitelezők •Szállítók •Vevők •Állam BELSŐ •Tulajdonosok •Menedzserek •Munkavállalók Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

5 A VAGYON FOGALMA •A vállalkozás rendelkezésére álló anyagi és nem anyagi (immateriális) javak összességét vagyonnak nevezzük. •Felosztása:. –Megjelenési forma szerint –Felhasználásuk szerint –Az újratermelési folyamatban elfoglalt helyük alapján –Felhasználásuk időtartama alapján Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

6 A MÉRLEG •A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány. •A vagyont egy adott időpontban mutatja be. •Kettős vetületben, mint, eszközöket (aktívákat) és, mint forrásokat (passzívákat). •A mérlegben az eszközök és a források értékének egyezni kell. Ezt az értéket nevezik mélegfőösszegnek. •A mérlegben a vállalat vagyonát összevontan, kötött sorrendben, pénzértéken kell kimutatni, és minden vagyont ki kell mutatni. •A beszámoló számszaki részének egyik legfontosabb dokumentuma is. Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

7 A MÉRLEG SZERKEZETE •Mérlegfőcsoportok – A latin ABC nagybetűi •Mérlegcsoportok – Római számok a főcsoportokon belül mindig újra kezdve. •Mérlegsorok – Arab számmal jelölik Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

8 A MÉRLEG KÉTOLDALAS VÁLTOZATA ESZKÖZÖK A) Befektetett eszközök B) Forgóeszközök C) Aktív időbeli elhatárosok FORRÁSOK D) Saját tőke E) Céltartalékok F) Kötelezettségek G) Passzív időbeli elhatárolások Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

9 EREDMÉNYKIMUTATÁS AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS •Eredmény –Az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak különbözete. •Lehet –Pozitív (nyereség) –Negatív (veszteség) Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

10 EREDMÉNYKATEGÓRIÁK •Eredménykategóriák –Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (1) –Pénzügyi műveletek eredménye (2) –Szokásos vállalkozási eredmény (1+2=3) –Rendkívüli eredmény (4) –Adózás előtti eredmény (3+4) –Adózott eredmény –Mérleg szerinti eredmény Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

11 FORMÁI •Forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás •Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

12 ÖSSZEHASONLÍTÁS Összköltség eljárás I.Értékesítés nettó árbevétele II.Aktivált saját teljesítmények értéke III.Egyéb bevételek IV.Anyagjellegű ráfordítások V.Személyi jellegű ráfordítások VI.Értékcsökkenés leírás VII.Egyéb ráfordítások Forgalmiköltség eljárás I.Értékesítés nettó árbevétele II.közvetett költségei III.Egyéb bevételek IV.Értékesítés közvetlen költségei V.Értékesítés bruttó eredménye VI.Értékesítés Egyéb ráfordítások Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

13 Lineáris árbevételi és összköltség függvény Költségtan Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

14 Nemek szerintElszámolhatóság szerint A termelés volumenváltozásához való viszony szerint Anyagjellegű ráfordítás Közvetlen, a költségviselők szerint elszámolható Fix költségek Személy jellegű ráfordítás Közvetett, a költséghelyek szerint elszámolható Változó költségek •Proporcionálisan változó •Degresszíven változó •Progresszíven változó Értékcsökkenés Egyéb

15 Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, •Anyagköltségek (anyag jellegű ráfordítás) A termelés során felhasznált munkatárgyak pénzben kifejezett értéke. Anyagköltséget jelent a vállalkozás számára, többek között, a termék előállításához felhasznált nyersanyag, segédanyag, a felhasznált üzemanyag, energia, a megvásárolt félkész termék.

16 Nemük Szerint •Bérköltség (Személyi jellegű ráfordítások) A bérköltség a dolgozóknak kifizetett munkabérből, járulékaiból és a természetbeni juttatások összegéből tevődik össze. A dolgozók munkabére, a vállalkozások bérpolitikájának függvényében három fő részből áll: -törzsbér, - kiegészítő fizetés, - bérpótlék Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

17 Nemük Szerint •Értékcsökkenés (amortizáció) Az értékcsökkenési leírás a vállalkozás tulajdonában lévő befektetett eszközök (épületek, gépek, berendezések, bútorok, járművek) fizikai elhasználódása és korszerűtlenné válása következtében keletkező költség. Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

18 Nemük Szerint •Egyéb Költségek Ezek azok a költségek, amelyek az előző három csoportba (anyag, bér, értékcsökkenés) nem sorolhatók be. Ezek a költségek lehetnek anyagjellegűek, mert pl. a munka során használt irodaszerek, papír, szakkönyvek, reprezentációs költségek, reklámköltségek, fűtés, világítás költségei egyéb költségeknek számítanak. Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

19 Elszámolhatóságuk Szerint •Közvetlen (explicit) költségek Az a költség, amelyről a felmerülés pillanatában megállapítható, hogy melyik termék/szolgáltatás miatt merült fel, melyiket milyen mértékben terheli. Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

20 Elszámolhatóságuk Szerint •Közvetett (implicit) költségek Azokat a költségeket tekintjük közvetett kts.- nek, amelyről a felmerülés pillanatában egyértelműen csak a felmerülés helye állapítható meg, de a költségviselőt terhelő mérték nem. Ezt a felmerülési helyet költséghelynek nevezzük. Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

21 •Fix költség A fix költségek olyan költségek amelyek összegükben viszonylag állandóak. Ez azt jelenti, hogy ezek a költségek viszonylag függetlenek a termelés mennyiségének változásaitól. Egy meghatározott termelési mennyiségen belül ezek a költségek nem változnak. Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

22 •Variabilis költségek –A proporcionálisan (lineárisan) változó költségek csoportját. –A degresszíven változó költségek csoportját. –A progresszíven változó költségek csoportját. Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

23 •A proporcionálisan (lineárisan) változó költségek A proporcionálisan változó költségekre az a jellemző, hogy pontosan ugyanolyan mértékben változnak, mint amilyen mértékben a termelés volumene változik. Ha a termelés volumene 10%-kal változik a lineárisan változó költségek is közelítőleg 10%-kal fog változni. Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

24 •Degresszíven változó költségek –A degresszíven változó költségekre az a jellemző, hogy a termelés volumenének megváltozásával ezek a költségek is változnak, de a változás mértéke nem éri el a termelés változásának mértékét Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

25 •Progresszíven változó költségek A progresszíven változó költségekre az a jellemző, hogy a termelés volumenének változására nagyobb mértékben reagálnak. A progresszív költségek növekedése (csökkenése) mindig nagyobb mint a termelés volumenének növekedése (csökkenése). Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

26 Fix költség •A termelés összes fix költsége vízszintes egyenesként ábrázolható. •Az összegükben viszonylag állandó költségek termékegységre jutó hányada hiberbolikus görbének megfelelően csökken. Kapacitások jobb kihasználásával, jobb szervezéssel jelentős önköltségcsökkenés érhető el. Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

27 Fix költség Q [db/év] K f [Ft/év] Összes ktg. Q [db/év] k f [Ft/db] Fajlagos ktg.

28 •A proporcionális költségeknek a termelés egészére vetített képe az origóból induló egyenes. •Az arányosan változó költségek a termelés növelésével termékegységre vetítve állandóak, így vízszintes tengellyel párhuzamos egyenesként ábrázolható. •Ezek a költségek is csak viszonylag arányosan változóak. •A proporcionális költségek alkotják az önköltség döntő részét. Proporcionális költség Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

29 Proporcionális költség Q [db/év] Összes ktg. Q [db/év] Fajlagos ktg. K p [Ft/év] k p [Ft/db]

30 •A degresszív költségek nem indulnak az origóból, mert fix költség tartalmuk is van. •A degresszív költségek a termelés növekedésével termékegységre vetítve csökkennek, azaz önköltségcsökkentő hatásúak. •A degresszív költségek is viszonylagosak, mert bizonyos volumennövekedés esetén megváltoznak és progresszívvá válhatnak. •A degresszív költségek aránya is jelentős az önköltségben, ezért számolni kell velük. Degresszív költség Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

31 Degresszív költség Q [db/év] Összes ktg. Q [db/év] Fajlagos ktg. K d [Ft/év] k d [Ft/db]

32 •A termelt mennyiség változásának arányánál nagyobb arányban változik a költség. Többnyire valamilyen zavar, túlfeszített működés következménye. Túlóráztatás, éjszakai pótlék, gépek túlterhelése miatti javítási költség. •Progresszív költségek aránya kicsi. Progresszív költség Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

33 Progresszív költség Q [db/év] Összes ktg. Q [db/év] Fajlagos ktg. K p [Ft/év]k p [Ft/db]

34 Lineáris árbevételi és összköltség függvény Á, K Ft/év Q db Á Kö Kpö Kfő F Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

35 Lineáris árbevételi és összköltség függvény Pénzügyek Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

36 Lineáris árbevételi és összköltség függvény •A kereskedelmi bankok feladatai: –Betételfogadás –Hitelezés –Fizetési forgalom lebonyolítása –Egyéb pénzügyi szolgáltatások •A bank profitja a hitelkamat és betétkamat között meglévő különbség (kamatmargin) és az egyéb szolgáltatások díjai Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

37 Lineáris árbevételi és összköltség függvény •A banki ügyletek felosztása –Aktív ügyletek pl. hitelnyújtás, betételhelyezés más bankoknál, értékpapír vásárlás –Passzív ügyletek pl. betétgyűjtés, hitelfelvétel más banoktól –Egyéb banki ügyletek pl. pénzforgalom lebonyolítása, valuta-devíza vétel, eladás. Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

38 Lineáris árbevételi és összköltség függvény •A banki betétek csoportosítása: –Látra szóló –Lekötött betét –Takarékbetét •A pénzforgalom lehet: –Készpénz nélküli –Készpénzes Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

39 Lineáris árbevételi és összköltség függvény •Banki hitelfajták 1: –Ki kapja? •Lakossági hitel •Vállalati hitel •Bankközi hitel –Mennyi időre kapja? •Rövid lejáratú (egy éven belüli) •Közepes lejáratú (1-3 év) •Hosszú lejáratú Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

40 Lineáris árbevételi és összköltség függvény •Banki hitelfajták 2: –Tartalma szerint •Pénzhitel •Kötelezettségvállalás –Fedezet alapján •Fedezettel nem rendelkező hitel •Fedezettel rendelkező hitel –A fedezet természete alapján •Személyes fedezet •Tárgyi fedezet Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

41 Lineáris árbevételi és összköltség függvény •Sajátos banki, pénzügyi ügyletek –Lízing –Faktoring Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

42 Lineáris árbevételi és összköltség függvény •Hitelképesség vizsgálat –Az általános gazdasági helyzet felmérése –Az ágazat helyzetének felmérése –A hitelt kérő vállalkozás lehetőségeinek és működésének felmérése •Leggyakrabban használt mutatók –Likviditási mutatók –Eladósodottsági mutatók –Megtérülési mutatók Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

43 Lineáris árbevételi és összköltség függvény Az üzleti terv Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

44 Tervezés előkészítése •Az üzleti terv megválaszolja, hogy: –Melyek a vállalkozás hosszú távú céljai? –A vállalkozói ötlet milyen távra és időtartamra látja előre az Ön helyzetét? –Mekkora lesz a vállalkozás? –Kikkel fog együttdolgozni? –Mennyi lesz a részesedése a piaci forgalomból? –Egy vállalkozása lesz, vagy több is? Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

45 Az ÜT szerepe A vállalkozás teljes üzleti elképzelésének részletes leírása. Átfogó képet ad a vállalkozás működéséről, céljairól, a célokhoz vezető tevékenységekről. Az üzleti tervet az alábbi területeken használják: •befektetőknek, hitelezőknek, potenciális partnereknek a vállalatról történő információ átadására; •a vállalati célok tervezéséhez, a célok elérésének nyomon követésére; •a vállalat bemutatására. Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

46 Az ÜT célcsoportja •Ki finanszírozhatja a vállalkozásunkat: –Saját magunk –Finanszírozók •Hitelezők •Befektetők Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

47 Az ÜT információ tartalma •A vállalkozás ismeri piacát és lehetséges vevőit, azok igényeivel együtt. •Tisztában van azzal, hogy mit tud jobban, mint a többiek és azzal hogyan tudja mindezt kiaknázni. •Az előrejelzések hihetőek, az előrejelzéseket milyen tények támasztják alá. Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

48 Az ÜT jellemzői •A jó üzleti terv: –Jól átgondolt –Válaszokat ad a tervet olvasók üzleti kérdéseire –Tárgyilagos –Laikusok számára is érthető –Egységes –A vállalkozás névjegye Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.

49 Az ÜT tartalma •Az üzleti terv tartalma: –Tartalomjegyzék –Vezetői összefoglaló/összegzés –A vállalkozás általános bemutatása –Termékek és szolgáltatások –Marketing terv –Működési terv –Vezetőség és szervezeti felépítés –Struktúra és tőkésítés –Pénzügyi terv

50 Az ÜT mellékletei •Az üzleti terv mellékletei: –Vezetők szakmai önéletrajza –Konkurenciaelemzés –Értékesítési előrejelzés (piaconként) –Nyereségelemzés (termékenként) –Titoktartási nyilatkozat minta

51 Vezetői összefoglaló A vezetői összefoglaló a teljes üzleti terv lényegi kivonata, amely tömören megragadja és rögzíti a jelentés lényegét. Feladata:  a figyelem felkeltése  az ajánlat megértésének megkönnyítése

52 A vállalkozás általános bemutatása A vállalat alapvető tevékenységeinek és a tevékenységek jellegének bemutatása. Feladata:  a jelen helyzet bemutatása  célok megfogalmazása

53 Termékek és szolgáltatások A termékek és a szolgáltatások tulajdonságainak és vonzerejüknek világos és egyszerű bemutatása. Feladata:  a termék fizikai leírása  a termék felhasználhatósága és vonzereje  a termék fejlettségi szintje

54 Marketing terv A marketing terv a tervezett vállalkozás jellegének, elvárt eredmények, várható árbevétel érdekében a piac befolyásolás módjának bemutatása. Feladata:  piac és lehetőségek meghatározása  konkurencia és egyéb befolyásoló tényezők bemutatása  marketing stratégia meghatározása  piackutatás bemutatása  értékesítési előrejelzés leírása  kiegészítő anyagok csatolása

55 Működési terv A működési terv a gyártási és feldolgozási technológia nem túl részletes, az olvasó számára is érthető formában történő leírása. Feladata:  a termékfejlesztés leírása  a gyártás bemutatása  karbantartás és szervízellátás leírása  külső befolyásoló tényezők bemutatása

56 Vezetőség és szervezeti felépítés A vezetőség és szevezeti felépítés a vállalkozás személyi feltételeinek és szervezeti felépítésének részletes bemutatása. Feladata:  a vezetőség és tisztségviselők bemutatása  szervezeti ábra bemutatása  személyzeti politika és stratégia bemutatása

57 Struktúra és tőkésítés A struktúra és tőkésítés fejezet a gazdálkodás jogi formájának a meghatározása, a vállalkozás tervezett tőkeszerkezetének kialakításának bemutatása. Feladata:  a vállalati struktúra meghatározása (döntés)  jelenlegi és jövőben várható pénzforrások meghatározása (tőkeigény)

58 Pénzügyi terv A pénzügyi terv a vállalkozás tervezett pénzügyi teljesítményének, hiteles és átfogó módon történő be- mutatása. europe.eu/adam/project/projectList.htm?action=list All Feladata:  a vállalatok pénzügyi helyzetéről pontos képet adni  előrejelzéseket készítése


Letölteni ppt "„Hulladékgazdálkodás és feldolgozóipar a felnőttoktatásban” projekt Waste Management Systems and Recycling Industry in Adult Education Lifelong Learning."

Hasonló előadás


Google Hirdetések