„Hulladékgazdálkodás és feldolgozóipar a felnőttoktatásban” projekt

Az előadások a következő témára: "„Hulladékgazdálkodás és feldolgozóipar a felnőttoktatásban” projekt"— Előadás másolata:

1 „Hulladékgazdálkodás és feldolgozóipar a felnőttoktatásban” projekt
Waste Management Systems and Recycling Industry in Adult Education Lifelong Learning Programme Leonardo da Vinci sub-programme Transfer of Innovation action (Supported by the European Comission)

2 A Szelektív hulladékgyűjtés és –kezelés (képzők képzése)
Környezettudatos életmód, környezeti terhek csökkentése „Vállalkozás gazdaságtan” modul Veszprém, 2010.

3 Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Lineáris árbevételi és összköltség függvény Számvitel

4 ÉRDEKELTEK Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. KÜLSŐ BELSŐ
Tulajdonosok Hitelezők Szállítók Vevők Állam BELSŐ Tulajdonosok Menedzserek Munkavállalók

5 A VAGYON FOGALMA Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.
A vállalkozás rendelkezésére álló anyagi és nem anyagi (immateriális) javak összességét vagyonnak nevezzük. Felosztása: . Megjelenési forma szerint Felhasználásuk szerint Az újratermelési folyamatban elfoglalt helyük alapján Felhasználásuk időtartama alapján

6 A MÉRLEG Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.
A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány. A vagyont egy adott időpontban mutatja be. Kettős vetületben, mint, eszközöket (aktívákat) és, mint forrásokat (passzívákat). A mérlegben az eszközök és a források értékének egyezni kell. Ezt az értéket nevezik mélegfőösszegnek. A mérlegben a vállalat vagyonát összevontan, kötött sorrendben, pénzértéken kell kimutatni, és minden vagyont ki kell mutatni. A beszámoló számszaki részének egyik legfontosabb dokumentuma is.

7 A MÉRLEG SZERKEZETE Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.
Mérlegfőcsoportok – A latin ABC nagybetűi Mérlegcsoportok – Római számok a főcsoportokon belül mindig újra kezdve. Mérlegsorok – Arab számmal jelölik

8 A MÉRLEG KÉTOLDALAS VÁLTOZATA
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. A MÉRLEG KÉTOLDALAS VÁLTOZATA FORRÁSOK D) Saját tőke E) Céltartalékok F) Kötelezettségek G) Passzív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK A) Befektetett eszközök B) Forgóeszközök C) Aktív időbeli elhatárosok

9 EREDMÉNYKIMUTATÁS AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém, 2010. EREDMÉNYKIMUTATÁS AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS Eredmény Az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak különbözete. Lehet Pozitív (nyereség) Negatív (veszteség)

10 EREDMÉNYKATEGÓRIÁK Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (1) Pénzügyi műveletek eredménye (2) Szokásos vállalkozási eredmény (1+2=3) Rendkívüli eredmény (4) Adózás előtti eredmény (3+4) Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény

11 FORMÁI Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.
Forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás

12 ÖSSZEHASONLÍTÁS Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.
Összköltség eljárás Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenés leírás Egyéb ráfordítások Forgalmiköltség eljárás Értékesítés nettó árbevétele közvetett költségei Egyéb bevételek Értékesítés közvetlen költségei Értékesítés bruttó eredménye Értékesítés Egyéb ráfordítások

13 Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Lineáris árbevételi és összköltség függvény Költségtan

14 A termelés volumenváltozásához való viszony szerint
Nemek szerint Elszámolhatóság szerint A termelés volumenváltozásához való viszony szerint Anyagjellegű ráfordítás Közvetlen, a költségviselők szerint elszámolható Fix költségek Személy jellegű Közvetett, a költséghelyek szerint elszámolható Változó költségek Proporcionálisan változó Degresszíven változó Progresszíven változó Értékcsökkenés Egyéb

15 Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém, 2010. Anyagköltségek (anyag jellegű ráfordítás) A termelés során felhasznált munkatárgyak pénzben kifejezett értéke. Anyagköltséget jelent a vállalkozás számára, többek között, a termék előállításához felhasznált nyersanyag, segédanyag, a felhasznált üzemanyag, energia, a megvásárolt félkész termék.

16 törzsbér, - kiegészítő fizetés, - bérpótlék
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Nemük Szerint Bérköltség (Személyi jellegű ráfordítások) A bérköltség a dolgozóknak kifizetett munkabérből, járulékaiból és a természetbeni juttatások összegéből tevődik össze. A dolgozók munkabére, a vállalkozások bérpolitikájának függvényében három fő részből áll: törzsbér, - kiegészítő fizetés, - bérpótlék

17 Nemük Szerint Értékcsökkenés (amortizáció) Vállalkozás gazdaságtan
Veszprém, 2010. Nemük Szerint Értékcsökkenés (amortizáció) Az értékcsökkenési leírás a vállalkozás tulajdonában lévő befektetett eszközök (épületek, gépek, berendezések, bútorok, járművek) fizikai elhasználódása és korszerűtlenné válása következtében keletkező költség.

18 Nemük Szerint Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Egyéb Költségek
Ezek azok a költségek, amelyek az előző három csoportba (anyag, bér, értékcsökkenés) nem sorolhatók be. Ezek a költségek lehetnek anyagjellegűek, mert pl. a munka során használt irodaszerek, papír, szakkönyvek, reprezentációs költségek, reklámköltségek, fűtés, világítás költségei egyéb költségeknek számítanak.

19 Elszámolhatóságuk Szerint
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Elszámolhatóságuk Szerint Közvetlen (explicit) költségek Az a költség, amelyről a felmerülés pillanatában megállapítható, hogy melyik termék/szolgáltatás miatt merült fel, melyiket milyen mértékben terheli.

20 Elszámolhatóságuk Szerint
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Elszámolhatóságuk Szerint Közvetett (implicit) költségek Azokat a költségeket tekintjük közvetett kts.-nek, amelyről a felmerülés pillanatában egyértelműen csak a felmerülés helye állapítható meg, de a költségviselőt terhelő mérték nem. Ezt a felmerülési helyet költséghelynek nevezzük.

21 Fix költség Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.
A fix költségek olyan költségek amelyek összegükben viszonylag állandóak. Ez azt jelenti, hogy ezek a költségek viszonylag függetlenek a termelés mennyiségének változásaitól. Egy meghatározott termelési mennyiségen belül ezek a költségek nem változnak.

22 Variabilis költségek Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.
A proporcionálisan (lineárisan) változó költségek csoportját. A degresszíven változó költségek csoportját. A progresszíven változó költségek csoportját.

23 A proporcionálisan (lineárisan) változó költségek
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. A proporcionálisan (lineárisan) változó költségek A proporcionálisan változó költségekre az a jellemző, hogy pontosan ugyanolyan mértékben változnak, mint amilyen mértékben a termelés volumene változik. Ha a termelés volumene 10%-kal változik a lineárisan változó költségek is közelítőleg 10%-kal fog változni.

24 Degresszíven változó költségek
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Degresszíven változó költségek A degresszíven változó költségekre az a jellemző, hogy a termelés volumenének megváltozásával ezek a költségek is változnak, de a változás mértéke nem éri el a termelés változásának mértékét

25 Progresszíven változó költségek
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Progresszíven változó költségek A progresszíven változó költségekre az a jellemző, hogy a termelés volumenének változására nagyobb mértékben reagálnak. A progresszív költségek növekedése (csökkenése) mindig nagyobb mint a termelés volumenének növekedése (csökkenése).

26 Fix költség Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.
A termelés összes fix költsége vízszintes egyenesként ábrázolható. Az összegükben viszonylag állandó költségek termékegységre jutó hányada hiberbolikus görbének megfelelően csökken. Kapacitások jobb kihasználásával, jobb szervezéssel jelentős önköltségcsökkenés érhető el.

27 Fix költség Összes ktg. Fajlagos ktg. Kf [Ft/év] kf [Ft/db] Q [db/év]

28 Proporcionális költség
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Proporcionális költség A proporcionális költségeknek a termelés egészére vetített képe az origóból induló egyenes. Az arányosan változó költségek a termelés növelésével termékegységre vetítve állandóak, így vízszintes tengellyel párhuzamos egyenesként ábrázolható. Ezek a költségek is csak viszonylag arányosan változóak. A proporcionális költségek alkotják az önköltség döntő részét.

29 Proporcionális költség
Összes ktg. Fajlagos ktg. Kp [Ft/év] kp [Ft/db] Q [db/év] Q [db/év]

30 Degresszív költség Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.
A degresszív költségek nem indulnak az origóból, mert fix költség tartalmuk is van. A degresszív költségek a termelés növekedésével termékegységre vetítve csökkennek, azaz önköltségcsökkentő hatásúak. A degresszív költségek is viszonylagosak, mert bizonyos volumennövekedés esetén megváltoznak és progresszívvá válhatnak. A degresszív költségek aránya is jelentős az önköltségben, ezért számolni kell velük.

31 Degresszív költség Összes ktg. Fajlagos ktg. Kd [Ft/év] kd [Ft/db]
Q [db/év] Q [db/év]

32 Progresszív költség Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.
A termelt mennyiség változásának arányánál nagyobb arányban változik a költség. Többnyire valamilyen zavar, túlfeszített működés következménye. Túlóráztatás, éjszakai pótlék, gépek túlterhelése miatti javítási költség. Progresszív költségek aránya kicsi.

33 Progresszív költség Összes ktg. Fajlagos ktg. Kp [Ft/év] kp [Ft/db]
Q [db/év] Q [db/év]

34 Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Lineáris árbevételi és összköltség függvény Á Á, K Ft/év Kö F Kpö Kfő Q db

35 Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Lineáris árbevételi és összköltség függvény Pénzügyek

36 Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Lineáris árbevételi és összköltség függvény A kereskedelmi bankok feladatai: Betételfogadás Hitelezés Fizetési forgalom lebonyolítása Egyéb pénzügyi szolgáltatások A bank profitja a hitelkamat és betétkamat között meglévő különbség (kamatmargin) és az egyéb szolgáltatások díjai

37 Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Lineáris árbevételi és összköltség függvény A banki ügyletek felosztása Aktív ügyletek pl. hitelnyújtás, betételhelyezés más bankoknál, értékpapír vásárlás Passzív ügyletek pl. betétgyűjtés, hitelfelvétel más banoktól Egyéb banki ügyletek pl. pénzforgalom lebonyolítása, valuta-devíza vétel, eladás.

38 Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Lineáris árbevételi és összköltség függvény A banki betétek csoportosítása: Látra szóló Lekötött betét Takarékbetét A pénzforgalom lehet: Készpénz nélküli Készpénzes

39 Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Lineáris árbevételi és összköltség függvény Banki hitelfajták 1: Ki kapja? Lakossági hitel Vállalati hitel Bankközi hitel Mennyi időre kapja? Rövid lejáratú (egy éven belüli) Közepes lejáratú (1-3 év) Hosszú lejáratú

40 Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Lineáris árbevételi és összköltség függvény Banki hitelfajták 2: Tartalma szerint Pénzhitel Kötelezettségvállalás Fedezet alapján Fedezettel nem rendelkező hitel Fedezettel rendelkező hitel A fedezet természete alapján Személyes fedezet Tárgyi fedezet

41 Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Lineáris árbevételi és összköltség függvény Sajátos banki, pénzügyi ügyletek Lízing Faktoring

42 Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Lineáris árbevételi és összköltség függvény Hitelképesség vizsgálat Az általános gazdasági helyzet felmérése Az ágazat helyzetének felmérése A hitelt kérő vállalkozás lehetőségeinek és működésének felmérése Leggyakrabban használt mutatók Likviditási mutatók Eladósodottsági mutatók Megtérülési mutatók

43 Lineáris árbevételi és összköltség függvény
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Lineáris árbevételi és összköltség függvény Az üzleti terv

44 Tervezés előkészítése
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Tervezés előkészítése Az üzleti terv megválaszolja, hogy: Melyek a vállalkozás hosszú távú céljai? A vállalkozói ötlet milyen távra és időtartamra látja előre az Ön helyzetét? Mekkora lesz a vállalkozás? Kikkel fog együttdolgozni? Mennyi lesz a részesedése a piaci forgalomból? Egy vállalkozása lesz, vagy több is?

45 Az ÜT szerepe Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.
A vállalkozás teljes üzleti elképzelésének részletes leírása. Átfogó képet ad a vállalkozás működéséről, céljairól, a célokhoz vezető tevékenységekről. Az üzleti tervet az alábbi területeken használják: befektetőknek, hitelezőknek, potenciális partnereknek a vállalatról történő információ átadására; a vállalati célok tervezéséhez, a célok elérésének nyomon követésére; a vállalat bemutatására.

46 Az ÜT célcsoportja Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.
Ki finanszírozhatja a vállalkozásunkat: Saját magunk Finanszírozók Hitelezők Befektetők

47 Az ÜT információ tartalma
Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010. Az ÜT információ tartalma A vállalkozás ismeri piacát és lehetséges vevőit, azok igényeivel együtt. Tisztában van azzal, hogy mit tud jobban, mint a többiek és azzal hogyan tudja mindezt kiaknázni. Az előrejelzések hihetőek, az előrejelzéseket milyen tények támasztják alá.

48 Az ÜT jellemzői Vállalkozás gazdaságtan Veszprém, 2010.
A jó üzleti terv: Jól átgondolt Válaszokat ad a tervet olvasók üzleti kérdéseire Tárgyilagos Laikusok számára is érthető Egységes A vállalkozás névjegye

49 Az ÜT tartalma Az üzleti terv tartalma: Tartalomjegyzék
Vezetői összefoglaló/összegzés A vállalkozás általános bemutatása Termékek és szolgáltatások Marketing terv Működési terv Vezetőség és szervezeti felépítés Struktúra és tőkésítés Pénzügyi terv

50 Az ÜT mellékletei Az üzleti terv mellékletei:
Vezetők szakmai önéletrajza Konkurenciaelemzés Értékesítési előrejelzés (piaconként) Nyereségelemzés (termékenként) Titoktartási nyilatkozat minta

51 Vezetői összefoglaló A vezetői összefoglaló a teljes üzleti terv lényegi kivonata, amely tömören megragadja és rögzíti a jelentés lényegét. Feladata:  a figyelem felkeltése  az ajánlat megértésének megkönnyítése

52 A vállalkozás általános bemutatása
A vállalat alapvető tevékenységeinek és a tevékenységek jellegének bemutatása. Feladata:  a jelen helyzet bemutatása  célok megfogalmazása

53 Termékek és szolgáltatások
A termékek és a szolgáltatások tulajdonságainak és vonzerejüknek világos és egyszerű bemutatása. Feladata:  a termék fizikai leírása  a termék felhasználhatósága és vonzereje  a termék fejlettségi szintje

54 Marketing terv A marketing terv a tervezett vállalkozás jellegének, elvárt eredmények, várható árbevétel érdekében a piac befolyásolás módjának bemutatása. Feladata:  piac és lehetőségek meghatározása  konkurencia és egyéb befolyásoló tényezők bemutatása  marketing stratégia meghatározása  piackutatás bemutatása  értékesítési előrejelzés leírása  kiegészítő anyagok csatolása

55 Működési terv A működési terv a gyártási és feldolgozási technológia nem túl részletes, az olvasó számára is érthető formában történő leírása. Feladata:  a termékfejlesztés leírása  a gyártás bemutatása  karbantartás és szervízellátás leírása  külső befolyásoló tényezők bemutatása

56 Vezetőség és szervezeti felépítés
A vezetőség és szevezeti felépítés a vállalkozás személyi feltételeinek és szervezeti felépítésének részletes bemutatása. Feladata:  a vezetőség és tisztségviselők bemutatása  szervezeti ábra bemutatása  személyzeti politika és stratégia bemutatása

57 Struktúra és tőkésítés
A struktúra és tőkésítés fejezet a gazdálkodás jogi formájának a meghatározása, a vállalkozás tervezett tőkeszerkezetének kialakításának bemutatása. Feladata:  a vállalati struktúra meghatározása (döntés)  jelenlegi és jövőben várható pénzforrások meghatározása (tőkeigény)

58 Pénzügyi terv A pénzügyi terv a vállalkozás tervezett pénzügyi teljesítményének, hiteles és átfogó módon történő be-mutatása. Feladata:  a vállalatok pénzügyi helyzetéről pontos képet adni  előrejelzéseket készítése