BÁZEL II és hatása a vállalkozókra. BIS – Bank for International Settlements Feladatok és eddigi teljesítmények Az egyes központi bankok együttm  ködésének.

Az előadások a következő témára: "BÁZEL II és hatása a vállalkozókra. BIS – Bank for International Settlements Feladatok és eddigi teljesítmények Az egyes központi bankok együttm  ködésének."— Előadás másolata:

1 BÁZEL II és hatása a vállalkozókra

2 BIS – Bank for International Settlements Feladatok és eddigi teljesítmények Az egyes központi bankok együttm  ködésének fóruma Banki szolgáltatások:befektetések külföldi pénznemben, értékpapír szolgáltatások,hitelezés és rizikóelemzés Kutatómunkák folytatása Szükség finanszírozás Szervezete Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy- Britannia és USA  „er  s“ országok a vezet  ségben

3 Bázeli Bizottság / The Basel Committee on Banking Supervision 1974: A G10 és még három ország központi bank vezet  i alapítják (D, F, I, E, B, NL, LUX - S, UK - CH - CAN, USA - JAP) „Ajánlások és irányvonalak kidolgozása a magasszint  és lehet  leg egységes sztenderdek bevezetésére és biztosítására a bankfelügyeletekben.“ 1988: „Bázeli t  keegyezmény (Basel Capital Accord) 1988“ (Bázel I) 1999:1. Tervezet: „Új Bázeli T  kemegfelelési egyezmény“ 2001:A második konzultációs anyag a Bázel II témakörhöz A Bázeli Bizottságnak nincsen nemzetek feletti hatásköre, csupán ajánlásokat tehet.

4 Bázeli Bizottság / The Basel Committee on Banking Supervision 2003: A harmadik konzultációs anyag a Bázel II témakörhöz - Új Bázeli T  kemegfelelési egyezmény - Bázel II - T  kemegfelelési szabályozásról szóló tárgyalások Brüsszelben

5 Bázel I 1994 óta Ausztriában „Bázel I“ a hitelügyletek már meglév  törvényi szabályozását reformálta meg Ennek alapja a Bázeli Bizottság 1988-ban kiadott ajánlása: •A bankfelügyelet alapjainak harmonizálása •Nemzetközileg érvényes t  kemegfelelési el  írás bankok számára •Több, mint 100 ország integrálta a nemzeti törvényeibe A Bázel I-nek megfelel  hitel: – függetlenül az adós bonitásától – a bank saját t  kéje eléri a teljes hitelállományának min. 8%-át.

6 A Bázel I legf  bb hiányosságai A megkövetelt t  ke nagyságe nem áll arányban az egyes adósok hitelképességével. •A hitel kondíciói nem tükrözik az adott ügyfél bonitását. •A hitelezési szempontból kiváló min  ség  adósok „támogatják“a gyenge bonitású ügyfelek hiteleit. A t  kére vonatkozó el  írások figyelmen kívül hagyják a hitelportfólió kockázati összetételét. •Kedvez  kockázati szerkezet , jó kockázatmenedzsmenttel rendelkez  bankoknak nem származik el  nyük ebb  l ered  en. •A bankoknak nem áll érdekében, hogy modernizálják a kokckázatkezelésüket.

7 Az új t  kemegfelelési el  írások kihatása a hitelügyletekre Az egyes hitelfelvev  egyéni bonitása határozza meg a bank t  kekövetelményét a hitelállománnyal kapcsolatban. Az ügyfelek bonitását min  sítési modellek alkalmazásával határozzák meg. Differenciált kockázati súlyozás: az eddigi 100% helyett a boitástúl függ  en 20% és 150% között. A differenciált t  kekövetelmény a hitelügyletek kondícióinak differenciálásához vezet

8 A 3 pillér T  kemegfelelés Minimum t  kekövetelmények Felügyeleti felülvizsgálat A piac fegylemez  ereje

9 Az els  pillér: Minimum t  kekövetelmények M  ködési kockázat Hitelkockázat Piaci kockázat Alapmutató módszer Sztenderd módszer Összetettebb módszerek Sztenderd módszer IRB alapmódszer IRB fejlett módszer Változatlan szabályozás

10 B  ZEL II •A B  ZEL II a hitelkondíciók annak KOCK  ZAT  HOZ való igazítása •A hitelkamatok piaci kamatokhoz való igazítása

11 Az  R a bonitástól függ (hitelkamat) A kockázati súlyozás kategóriái vállalati hitelek esetében a banki t  kekövetelmény meghatározásakor (sztenderd módszer): •NORM  L Bonitás (BBB-BB) 100% •ROSSZ Bonitás (CCC vagy annál rosszabb) 150% •KIV  L  Bonitás (AAA, AA) 20%

12 B  ZEL II •A Bázel II következtében a piaci hatások gyorsabban és er  teljesebben érvényesülnek •Nincs keresztszubvenció a kevésbé kockázatos hitelek által a kockázatos hitelek részére

13 Jelenlegi átlagos banki kamatmarzs

14 •A B  ZEL II célja a hitelkondíciók annak KOCK  ZAT  HOZ való igazítása •Alapvetés: HITELÜGYLET= KOCK  ZATI ÜGYLET B  ZEL II - Cél és alapvetés

15 B  ZEL II •A szabályozás alapja a NEMFIZET  S valószín  sége •Ennek mérésének eszköze a RATING

16 Mi a RATING? •A vállalkozás jöv  beni életképességér  l alkotott vélemény. • Vélemény arról, hogy a vállalkozás képes-e id  ben megfizetni a hitelt és kamatait

17 Mi a RATING? A RATING 2 f  területet vizsgál Üzleti kockázat soft-facts + Pénzügyi kockázat hard-facts

18 Az üzleti kockázat - A f  bb vizsgálandó területek •Az adott vállalkozás összehasonlítása a hasonló területen m  köd  kkel •Versenyhelyzet •A vezet  ség megítélése •Tulajdonosi szerkezet hegedues:

19 A Rating a vállalkozás tönkremenetelének kockázatát elemzi, egyéb vállalati jellemz  ket (Pl.: Növekedési lehet  ségek) nem vizsgál. Mi a RATING?

20 A legjobb Rating azt a vállalkozást illeti meg, amelyik a legkevésbé kockázatos. Ezek nem feltétlenül a “legjobbak“. Mi a RATING?

21 A hitelképesség javítására tett intézkedések (= kockázat csökkentés) könnyen a versenyképesség javítására tett er  feszítésekkel ellentétesen hathatnak. Mi a RATING?

22 A jöv  beni hitelképesség vizsgálatának az a feladata, hogy a mindenkori vállalati kockázatot: •felismerje, •értékelje és •a hitel árát a kockázattal arányosan alakítsa.

23 MELYIK cégnek jobb a bonitása a hisztorikus pénzügyi adatok alapján? Az elkövetkez  12 hónapot vizsgálva: „A“ vállalkozás: Jó jövedelmez  ség, er  s növekedés az elmúlt években, alacsony saját t  ke „B“ vállalkozás: Alacsony jövedelmez  ség, nincs növekedés, magas saját t  ke, magas likviditás

24 A legtöbb belföldi bank már évek óta figyelembe veszi az ún. “soft-facts“ hatásokat pl.: - A vállalkozás versenyképessége - A vezet  ség ill. a válalkozó tapasztalatai és képességei - A számviteli és beszámolói rendszer min  sége holott ezek az értékelési kritériumok a legtöbb vállalkozás számára nem is ismertek!

25 A bankok jöv  beni bonitásvizsgálatuk során olyan tényz  ket fognak figyelembe venni, amelyek egyértelm  képet adnak a hitel kockázatáról. ( jól elhatárolható tényz  k ) Rating - mint lehet  ség a vállalkozás számára

26 A “jó“ RATING feltételei •Lényegesen mélyebb és szinte azonnali betekintési lehet  ség a könyvekbe •Egyertelm  és megvalósítható terv a jöv  re vonatkozóan •A saját t  ke emelését célzó törekvések egyéb forrásokból

27 Saját t  ke ellátottság •Az osztrák vállalkozások nemzetközi szinten sereghajtók. •Minél kisebb a vállalkozás, - annál nagyobbak a különbségek az EU viszonylatában - annál rosszabb a saját t  ke ellátottság.

28 Saját t  ke ellátottság és vállalkozásméret minél kisebb - annál kisebb a saját t  ke

29 Saját t  ke ellátottság

30 •A saját t  ke egyre inkább a meghatározó tényez  vé válik a vállalatok megítélésekor: –mint kockázatcsökkent  elem a jöv  beni veszteségek fedezeteként –mint a vezet  ség és a tulajdonosok kockázathoz való hozzáállásának jellemz  jeként. A saját t  ke a középpontban

31 A saját t  ke nagysága meghatározó eleme lesz a bonitásvizsgálatnak •Saját t  ke - tulajdonosi t  ke •Hátrasorolt kötelezettség szerepe •A tárgyhoz igazított finanszírozás •Határid  khöz igazított finanszírozás •A finanszírozás diverzifikálása

32 Számviteli rendszer, vállalati beszámolók •Egyre nagyobb nyomás a kis-és középvállalkozásokra, hogy professzionális dokumentumokat keszítsenek a vállalkozásunkról. •A Bázel II tovább er  síti ezt a folyamatot. •Egyre inkább érinti a kisebb vállalkozásokat is

33 Az alap: az üzleti terv •A szabályszer  RATING-hez elengedhetetlen a vállalkozás jöv  beni lehet  ségeinek és kockázatainak alapos vizsgálata •Az üzleti terv –szükséges bels  követelmény –hozzáért , professzionális fellépés –egyben egy alaposabb áttekintése magának a saját vállalkozásnak.

34 Üzleti terv - Minimális elemei (1) 1. A kiinduló helyzet elemzése 2. Célok meghatározása 3. A vállalati célok elérésének stratégiája 4. Lehet  ségek és kockázatok (a soft-facts hatások figyelembe vétele)

35 Üzleti terv - Minimális elemei (2) 5. SikertervezésPlanerfolgsrechnung 5.1. A legfontosabb tényez  k szóbeli megvitatása 5.2. Befektetési terv 6. Pénzügyi tervezés

36 Az üzleti terv kockázatainak bemutatása 1.Kockázatok, amelyeket a vállalkozás NEM, vagy csak korlátozottan tud befolyásolni, 2.Kockázatok, amelyek a vállalkozástól függenek, 3. Kockázatok, amelyek az adott üzletágra vonatkoznak (ill. az adott termék  l vagy szolgáltatástól függenek)

37 Rating - mint lehet  ség a kis- és középvállalkozások számára Mivel a hagyományos banki finanszírozás - valószín  síthet  en megdrágul és - nem olyan mértékben áll majd rendelkezésre, mint korábban, az alternatív finanszírozási formák keresése központi kérdéssé válik.

38 Rating - mint lehet  ség a vállalkozások számára A jöv  ben az adótanácsadók és könyvvizsgálók közrem  ködésével készül el a vállalkozás N  VJEGYE, megnövelve ezzel a vállalkozás jöv  beni lehet  ségeit és esélyeit.

39 A vállalkozások és tanácsadók egyre fontosabb feladatai közé fog tartozni: •A vállalkozás stratégiai lehet  ségeinek sikeres megvalósítása, •A mindenkori kockázatok és veszélyek felismerése és kísérlet ezek elhárítására •A vállalkozás finanszírozási lehet  ségeinek folyamatos b  vítése. Rating - mint lehet  ség a vállalkozások számára

40 B  ZEL II Jelent  sége: •az adótanácsadók és könyvvizsgálók számára nagy kötelezettség és kihívás •kis- és középvállalkozások számára els  látásra TEHER, de egyben LEHET  SÉG is hogy kezükbe vegyék vállalkozásuk jöv  jének alakítását.