Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tanulásmódszertan Dr. Nuszplné Vágvölgyi Ágnes BNI Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Szociálpedagógus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tanulásmódszertan Dr. Nuszplné Vágvölgyi Ágnes BNI Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Szociálpedagógus."— Előadás másolata:

1 Tanulásmódszertan Dr. Nuszplné Vágvölgyi Ágnes BNI Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Szociálpedagógus

2 Helyzetkép  Az iskola szocializációs funkciója egyre inkább bővül  Egyre több feladat hárul a pedagógusokra, napról napra többet kell a ránk bízott gyermekeknek megtanítani  A tanulók nagy része nem rendelkezik megfelelő tanulási stratégiákkal és ennek a megtanítása, kialakítása is a pedagógusok feladat lett  Már jó ideje megfogalmazódik az iskolával szemben az az igény, hogy a tudás átadás mellett alakítsa ki az önálló tanulás képességet a gyerekekben.

3 Minden gyermek –egyedi és megismételhetetlen. –Saját személyiséggel, –temperamentummal –saját tanulási stílussal rendelkezik. Az, hogy a tanulók hogyan tanulnak, részben személyiségfüggő, meghatározzák a tanuláshoz szükséges alapképességeik, de ezen kívül is számos tényező függvénye.

4 A tanulást befolyásoló tényezők  Mit tanulunk,  Miért tanulunk,  Milyen helyzeti tényezők (fizikai, társas tényezők) között, mellett tanulunk.  Milyen a tanulási stílusunk  Milyen stratégiákat, módszereket alkalmazunk

5 A tanulási stílus  az általunk leginkább előnyben részesített külső és belső tanulási feltételeket, módokat jelenti az információ felvételére, feldolgozására és előhívására vonatkozóan.  A tanulási stílus a kognitív pszichológiában használt fogalom, a tanulás (az információfeldolgozás) sajátos, domináns, egyénre jellemző módja, nem más, mint a a tanuláshoz való viszonyulás.

6 Érzékleti módozat szempontjából  A különböző emberek más és más módon közelítik meg a valóságot.  Melyik érzékszervünk dominál tanulás közben? - auditív, vizuális, motoros, taktilis típusúak (Tóth, 2000).  A gyerekek túlnyomó része valamelyik típusba besorolható. Igaz kevés esetben, de előfordul kevert típusok is.

7 Miért fontos ez?  Mert ha a tanuló tisztában van saját tanulási stílusával, képes a típusának leginkább megfelelő tanulási stratégia kiválasztására, majd alkalmazására, ezzel együtt pedig az eredményesebb tanulásra.

8 Az auditív típusú tanuló  A verbális ingerekre figyel elsősorban, önálló tanuláskor hangosan szeret olvasni (!!!), legkönnyebben a szóbeli magyarázat alapján tanul. Nagyon gyorsan képes mind a beszélt, mind az olvasott nyelvet feldolgozni.  Az ilyen típusú tanulók gyakran sokat beszélnek, mivel hangosan kell gondolkodniuk. Szeretik a zenét, emlékeznek a dalszövegekre és a beszélgetésekre. Inkább megjegyzik egy ember nevét, mint azt, hogy hogyan néz ki. (Gyarmathy Éva, 2006.)  Az ilyen típusú tanuló számára hasznos lehet, ha tanulócsoportban tanul, ha valakivel megbeszéli az anyagot, és ha hangosan felmondja a tanult anyagrészt.

9  Az auditív típusú tanulók szóbeli felelésben illetve esszé jellegű dolgozatokban teljesítenek jobban, és leginkább humán beállítottságúak.  Számukra nagy segítséget jelenthet az órán használt diktafon.  Az auditív típusú tanulónak szigorúan tilos tanulás közben zenét, rádiót, tv hallgatni, mert ezek a zajok elvonják a figyelmét

10 A vizuális típusú tanulók  Háromnegyed részét megőrzik annak, amit olvasnak és látnak, tehát a legkönnyebben azt jegyzi meg, arra emlékszik vissza, amit látott. A vizuális tanulók kétféle típust alkotnak: néhányuk szavak formájában dolgozza fel az információt, míg a többiek azt őrzik meg, amit diagramok vagy képek formájában látnak.  Azt lehet mondani, hogy az ilyen típusú tanulók szinte lefényképezik az olvasott, tanult anyagot. Számukra nem csak a rögzítés, hanem a felelevenítés is sokszor vizuális alapú.

11  Ilyenkor gyakran előfordul, hogy amikor emlékezetükből előhívják az anyagot akkor arra is emlékeznek, hogy a lap alján vagy közepén található a felidézett anyagrész.  Az ilyen módon tanuló tanulónál hasznos lehet, ha különösen figyel az ábrákra, rajzokra, illusztrációkra, táblázatokra, grafikonokra.  Feltétlenül ajánlatos jegyzetelni az órákon és vázlatot készíteni tanuláskor.

12  Számukra hatékony a rövidebb, intenzívebb tanulási szakaszok.  Nekik szükséges a nyugalom, lehetősége szerint használjanak színeket, rajzokat, szimbólumokat, vizuális szövegeket, mint pl. diagram, táblázat, grafikon, ábrák, kártyákat, melyeken az információt foglalja vázlatpontokba (hívókép).  Számukra tanulás közben elengedhetetlen a rend, és minden, ami ezt megbontja, zavaró hatással fog fellépni, így ők nem fognak hatékonyan tanulni, felkészülni az iskolában.  Az iskolában történő házi feladat írása is sokkal több időt fog elvenni tőlük, mert a fent említett vizuális ingerek folyamatosan elterelik a figyelmüket.

13  Tanácsok – rajzoljon – szavak jelentését, verseket, fogalmakat. Használjon szimbólumokat  Órai jegyzet, vázlat készítése, gondolattérkép

14 A motoros (kinesztetikus) stílusú tanuló  Az ilyen típusú tanulók szeretik a fizikai tevékenységeket, a cselekvést, igénylő feladatokat. Ők azok, akik egy összerakós feladatnál inkább rögtön próbálkoznak és kitalálják, hogyan kell összerakni, minthogy elolvassák az útmutatót. Nem szeretnek egy helyben ülni.(!!!)  Akkor tud könnyen tanulni, ha fel-alá járkálva olvas, mondja fel a tanultakat. Nekik ajánlatos, hogy tanulás közben mozogjon, illetve járkáljon, vagy mozgasson valamit a kezében (tollat, radírt stb)!

15  A mozgásosság miatt viszont a tanulási időt fel kell osztani rövid egységekre (kb. 20 percesekre), és gyakrabban kell szünetet tartani.  Őket elvileg nem zavarja a közös tanulás mással, viszont ők zavaró tényezőkként jelenhetnek meg a különböző tanulási stílussal rendelkező tanulók közös felkészülése esetén.

16 Taktilis típus  A tanulóknak viszonylag kevés százaléka taktilisan tanul a legjobban. Meg kell fogniuk, testközelbe kell kerülniük, ha tárgyiasult anyagokról tanulnak, illetve le kell írniuk, rajzolniuk, be kell vonódniuk, ha nem „kézzelfogható” a megtanulandó anyag. Ők jelentenének legkevesebb problémát, viszont nagyon kevés tanulót érint ez a típusú tanulási stílus (Lappints, 2002).

17  Nyilván rá lehet erőltetni mindenkit egy másik fajta tanulási stílus alkalmazására, de az sokkal kevésbé fog eredményt hozni, vagy akár eredménytelen lesz az önállóan megtanulandó tananyag elsajátítása során.

18 A tanulás külső tényezői  A társas tanulási stílusú gyermek igényli a szülők, tanárok, osztálytársak segítő jelenlétét, kedveli a tanuló, ha az anyagot megbeszélheti másokkal. Szívesebben tanul a társakkal, mint egyedül. Szereti, ha kikérdezik tőle, amit megtanult. Hamarabb meg tudja tanulni az anyagot, ha megbeszéli mással.

19  Az egyéni tanulási stílus gyermek igényli a nyugalmat, a csendet, és csak is ilyen formában tudja megtanulni a tanulós tantárgyakat. Zavarja a környezet ingerei, a körülötte levő emberek, társak. Nyugtalanítja, ha tanulás közben zaj van körülötte.

20 A tanuló reakciómódja szerint  tevékeny,  töprengő,  elméleti  gyakorlati kategóriákról (Kolb,1984;Tóth, 2000).

21  A tevékenyek tanulását a konkrét, tapasztaláson alapuló (KT) tanulás jellemzi.  Ők a tettek emberei, impulzívak, azonnal belevágnak a dolgokba.  Kezdeményeznek a tanulás során, aktívak a foglalkozásokon, bekapcsolódnak helyzetgyakorlatokba, problémamegoldó feladatokba.  Társas lények, figyelnek másokra, és szívesen tanulnak együtt másokkal. Nyíltak és minden új iránt lelkesednek.  Napjaik aktív tevékenységgel telnek és, ha az újdonság izgalma megszűnik, azonnal új kihívást keresnek.  Nem szívesen tanulnak könyvből, a hosszadalmas, bonyolult tananyagon nehezen rágják át magukat.

22  Az elmélkedők, megfigyelők, reflektív stílusúak tanulásában fontos szerepet kap a megértésre törekvés.  Szeretnek a háttérben maradni, értékelik a nyugalmat, a pártatlanságot, a megalapozott döntéseket.  Alaposan megvizsgálják, elemzik az eseményekkel kapcsolatos adatokat, információkat és csak ez után alakítják ki saját álláspontjukat.  Hallgatnak másokra, szívesen beépítik mások véleményét a sajátjukba. Távolságtartóak, toleránsak.  Szeretnek magányosan, könyvből tanulni, szeretik a szívós munkával megoldható feladatokat.

23  Az elméletiek, konvergálók absztrakt stílusú tanulók tanulásában fontos szerepet kapnak a logikai kapcsolatok, a koncepciók, a gondolkodás. Kedvelik az analízist és a szintézist.  Fontos számukra a tananyagban megnyilvánuló tudományosság, szívesen hoznak létre általános elméleteket.  A tudományos megismerés jellemzi őket, a világot szívesen értelmezik szimbólumokban. Értékelik a rendszerezett munkát, a tervszerűséget.  A problémákat vertikálisan, lépésről lépésre, logikusan gondolják át.  Olyan maximalisták, akik nem nyugszanak addig, amíg a dolgok nem rendeződnek, és nem illeszkednek be egy racionális sémába.

24  Erősségük a fegyelmezett magatartás és az objektivitás.  A logikus felépítésű tananyagot erőfeszítés nélkül könnyen megtanulják, de a rendszertelen, leíró jellegű ismereteket nehezen fogadják be. Az ilyen típusú tanulók csak a hasonló stílusú tanulókkal, gondolkodókkal tudnak egy hullámhosszra kerülni.

25  A gyakorlatiasak, pragmatisták tanulásában fontos szerepet kap a dolgok megváltoztatásának igénye, aktív, kísérletező módon tanulnak.  Az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazására törekszenek.  Ügyesek a tervek, feladatok kivitelezésében és nyitottak az új tapasztalatokra, gyakran a megérzéseiket követik.  Szeretnek foglalkozni a dolgokkal, gyorsan és magabiztosan reagálnak az ötletekre, gyorsan és könnyen hoznak döntéseket.  A tanulásban szélsőségesek, az elméleti levezetésekben, fejtegetésekben csak gyengén teljesítenek, de a gyakorlatias munkákban kiválóak.  A nem gyakorlatias beállítottságú emberekkel szemben türelmetlenek.

26 A gondolkodás sajátossága szerint  reflektív  impulzív tanulási típusokról beszélhetünk (Tóth, 2000).  A reflektív tanulási típusú egyén a problémamegoldás előtt elemzi, logikai egységbe foglalja az információkat. Tanulás közben kérdéseket tesz fel magának. Szívesebben tanul egyedül.  Az impulzív típusú tanulók válaszaikat impulzív módon közlik, előbb beszéltek mielőtt mérlegeltek volna. Az impulzív tanulók első benyomásra hirtelen reagáló emberek. Szívesen tanulnak, oldanak meg problémákat, vitáznak csoportban (Torgyik, 2004;Tóth, 2000).

27  Ha megtaláltuk tanítványaink egyéni tanulási stílusát, akkor meg kell tanítani a tanulási tevékenység megtervezését, vagyis a tanulási stratégiákat  Ezek elősegítik az információ begyűjtésének, feldolgozásának és előhívásának menetét.

28 Tanulási stratégia  A tanulási stratégia a tanulási tevékenységre vonatkozó terv. Nem más, mint hogy hogyan sajátítsuk el a tananyagot!  A legismertebb és a legjobban alkalmazható minden tanulási stílusú gyermeknél az úgynevezett „ötlépcsős módszer” – PQRST módszer

29 1 lépcső, előzetes áttekintés  Az áttekintés: (lényegfeltáró olvasás) első átolvasást, felderítő olvasást jelent, ami megkönnyíti a későbbi teljes olvasást. Az olvasmánnyal először ismerkedünk, hogy megtaláljuk benne a számunkra fontos, lényeges mondandót. Az áttekintés célja a gondolkodás beindítása, benyomásszerzés és annak áttekintése, hogy mit tartalmaz a szöveg, a számunkra fontos elemek szétválasztása a lényegtelen elemektől, azaz az adott szöveg olvasása során az információ javának a kiszűrése. Az áttekintés révén átfogó képet kapunk a megtanulandó anyagról,mi előtt még nekilátnánk a tanulásnak.

30  Ezt a lépést ahhoz hasonlíthatjuk,mint amikor egy hosszú utazás előtt tanulmányozzuk a térképet. Mielőtt belevágunk valamibe, tudnunk kell, hogy mire számíthatunk. Az áttekintés tehát “barátkozás” a könyvvel.

31 2. lépcső, kérdések alkotása  Kérdések megfogalmazása: A szakasz témáinak címei, esetlegesen a kiemelések alapján fogalmazzuk meg a kérdéseinket, amelyekre a szakasz olvasásával majd választ tudunk adni.  Mi a kérdésekkel való tanulás haszna? Az olvasás során kevésbé kalandozik el a gondolat, mert a szavak beazonosítása mellett egy másik feladat is van: megkeresni a választ a kérdésekre. Amikor egy kérdésre válaszolunk, sokkal alaposabban elemzi az agyunk a szöveget, mint amikor csak olvassuk. Amit leírunk, az mélyebb nyomot hagy emlékezetünkben, mintha csak fejben próbáljuk felidézni.

32  Mindig kérdőszavas kérdéseket használjunk: Ki, mi, mikor, hol, hogyan, miért, mi célból, milyen eredménnyel, minek a segítségével stb. Ha jó kérdéseket szerkesztettünk, az azokra adott válasz lefedi a lecke tartalmát.

33 3. lépcső, elolvasás  Aktív olvasás, megértés, redukálás, rögzítés  Aktív olvasás: –Fürkészés – olyan, mint amikor a telefonkönyvben keresünk egy számot – adatokat, számokat, tényeket keresünk az adott szövegben, ami fontos –Böngészés – olyan, mint amikor a neten keresünk valamit

34  Hiba a tananyagot X elolvasni. Azzal nem lehet megtanulni, valamit tenni kell az anyaggal (fel kell dolgozni). Elég csak 3X elolvasni a megtanulandó anyagot. Cél, hogy a megfogalmazott kérdésekre választ tudjunk adni.  Megértés, reprodukálás: Nagyon gyakori tanulási hiba az értelem nélküli tanulás,a magolás. Ez könnyen szokássá válik, és látszólag sikeres is lehet. Hosszú távon mindenképpen káros, hiszen mellőzi a gondolkodást. Cél a dolgok alapvető összefüggéseinek a feltárása, megragadása, összefüggések feltárása

35  Mik azok, amik segítik a megértést, feldolgozást? –A legfontosabb gondolatok, fontos részletek, szakkifejezések aláhúzása kiemelése (főleg a vizuális típusúaknak) –Egyéni jelrendszer egyéni rövidítési rendszer kialakítása. Jelölésekkel tagolás (fontos, nehéz, nem értem stb.) –Új címsorok (címek, alcímek) fogalmazása, fogalmak közötti kapcsolatok meghatározása: fölérendelt fogalmak - alá, mellé rendelő fogalmak

36 - A leglényegesebb fogalmak kijegyzetelése, vázlatkészítés - gondolattérkép - helyhez, tárgyhoz, történethez kötés - rímalkotás - mozaikszó-alkotás - mondatalkotás

37  Rögzítés, memorizálás. az új ismeretanyag először a rövid távú memóriába kerül be. Emlékezetünk ezen részének kapacitása igen véges, 7 (±2) egységet képes raktározni. Ha a rövid távú memória betelik, az újismeretek kiszorítják a régieket, és a korábbi emlékeket elveszítjük.

38  A rövid távú emlékezetből kiinduló tanulás látszólagos, igen félrevezető tanulás. Olvasás közben (vagy egy előadás során) az éppen felfogott anyag a rövid távú memóriában található, ezért könnyűszerrel felidézhető. Az embernek ilyenkor az az érzése, hogy már meg is tanulta az anyagot, további erőfeszítésekre nincs is szüksége.  Ilyenkor néhány óra után az anyagot már el is felejtjük.

39  Tartósan úgy építhetjük be az információt agyunkba, ha a rövid távú memóriából továbbítjuk azt a hosszú távú memóriába. Ezt ismételgetéssel többszöri átolvasással régebbi ismeretek közéillesztéssel úgynevezett „kontextus kereséssel” könnyíthetjük meg.

40 4. Lépcső, felidézés  Önellenőrzés: legősibb formája a felmondás. Olvasás közben érdemes időnként megállni(és a könyvbe nem belenézve) saját szavainkkal (nem feltétlenül hangosan) elmondani a lényeget.  Nem más, mint a kérdések megfogalmazása, a kérdésekre való válaszolás, illetve annak ellenőrzése.

41 5. lépcső, Ismétlő áttekintés  Ismétlő áttekintés, a főbb csomópontok, fogalmak áttekintése, újbóli elolvasása. Funkciója egyrészt a hatékonyabb rögzítés, másrészt a lényeges elemek újbóli áttekintése.  Fontos!!!! –Ne akarjunk egyszerre túl sokat ismételni –fejezetről, fejezetre érdemes haladni –Az újabban tanultakat sűrűbben kell ismételni, kezdetben a felejtés gyorsabb, mint később –Ismétlés lefekvés előtt

42 Elemi tanulási technikák  Szöveg hangos olvasása.  Néma olvasás.  Az elolvasott szöveg elmondása.  Az elolvasott vagy elmondott anyag néma átismétlése szövegbeli támpont nélkül.  Elmondás más személynek.  Elolvasott vagy elmondott szövegről magnófelvétel készítése és visszajátszása.  Ismétlés (bármely módon).  Beszélgetés társakkal a tanult információról.  Áttekintés.

43  Ismeretlen szó meghatározása.  Aláhúzás: a fontosabb részek kiemelése céljából.  Parafrazeálás: egyes mondatok, szövegrészek átfogalmazása.  Kulcsfogalmak kiírása.  Kulcsfogalmak definíciója.  Jegyzetelés.

44  Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése és ennek rögzítése  Összefoglalás. (Lényegi mozzanatok kiemelése.)  Kérdések feltevése. (Mit fogok megtudni? Mit nem értek? Mire kaptam választ? Mit tudok most, hogy tanulmányoztam a szöveget?)  Saját vagy mások által feltett kérdésekre válaszadás.  Ábra készítése.  Ábra, grafikon tanulmányozása, értelmezése.  Az anyag elmondása jegyzet vagy vázlat alapján.

45 A gyerekek, akik nem jól tanulnak…. Gyakran észre se veszik, hogy nem hatékonyak (túl sok idő elmegy a tanulásra, elfárad, de még sem tudja) Az az illúziójuk, hogy értik és tudják az anyagot, csak a számonkérésnél lepődnek meg

46 Mi szükséges a tanuláshoz? 1. Pihent állapot. 2. Rend – minek? 3. Engedd el magad 4. Legyen fény! – sötétedéskor ne (melaton hormon) 5. csönd!

47 Tanácsok a tanuláshoz 1. Iskolai tanulás! Nagyon fontos. 2. Nem olvasunk szor. Felesleges! 3. A tanév első napjától kezd meg a tanulást, és nincs halmozás! 4. Fontos a sorrend! 5. este ismételj! 6. Mindig ismételj – úgy állj neki az ujjat megtanulni, hogy az előző anyagot ismételd át!

48 Mit lehet tenni?  Fel kell mérni az egyéni tanulási stílusokat.  A tanulási stratégiák közvetlen fejlesztésekor megtanítjuk a tanulónak azokat a tanulási alaptechnikákat, melyek hiányoznak repertoárjából.  Direkt tanulás-módszertani fejlesztés (hatékony tanulási szokásrendszer kialakítása, a tanulási idő és a tanulandó tananyag strukturálásának tanítása, a tanulási technikák és stratégiák gyakoroltatása)

49 Érzékleti preferencia kérdőív Adjon minden állításnak egy értéket 0-tól 5-ig az alapján, mennyire igaz Önre! 0 = egyáltalán nem igaz, 5 = tökéletesen igaz   1. Jobban emlékszem a mondanivalójára, ha látom a beszélőt. V   2. Vonzanak a rikító színek. V   3. Szívesen hallgatok felolvasást. A   4 Nehezemre esik néhány percnél tovább egy helyben maradni. K   5. Álmodozásnak tűnik, amikor valamiről képet akarok alkotni magamban. V   6. Könnyebben emlékszem, ha hallhatóan kimondom a megjegyezni valót. A   7. Úgy tudok megjegyezni valamit, ha újra és újra elmesélem magamban. A   8. Sokat segítenek nekem az ábrák, képek, grafikonok. V   9. Az eseménydús könyveket olvasom szívesen. K   10. A testem valamelyik része mindig mozgásban van. K   11. Az,hogy hangosan kimondok egy problémát, segít a megoldásban.A   12. Szeretek kisebb tárgyakkal játszani, amikor figyelek, tanulok. K   13. A grafikonokat, ábrákat nehezen tudom megérteni. A   14. Sokkal jobban megértek bármit, ha felrajzolják, felírják nekem. V   15. Ha beszélek, erőteljesen gesztikulálok. K

50 Direkt tanulás-módszertani fejlesztés  A tanulás optimális körülményeinek megteremtése  Időtervezés (napirendben, heti rendben a tanulási idő elhelyezése, az egyes tantárgyakhoz szükséges tanulási idő tervezése  A tanulási folyamat szokásrendszerének kialakítása (a tantárgyak tanulásának sorrendje, az ismétlések számának és idejének optimalizálása)  Összetett tanulási technikák és az elemi módszerek együttes alkalmazása, kombinálása (jegyzetelés, összefoglalók, táblázatok, vázlatok, készítése)

51  Sok a bizonytalan tanuló, akinek nincsenek kialakult tanulási módszerei, így nem tudnak eleget tenni a velük szemben támasztott követelményeknek. A segítségünkkel, a tanulási módszerek megismertetésével, a saját tanulási stílus kialakításával az iskolai sikerélmények és a tanulói motiváltság előmozdítható.  Megfelelő tanulási stratégiák kifejlesztésével a tanuló bármilyen tanulási feladattal is eredményesen megbirkózhat.

52 És így válik a tanulás örömet nyújtó tevékenységgé……. Köszönöm a figyelmet és sikeres munkát kívánok a tanulásmódszertan területén is!


Letölteni ppt "Tanulásmódszertan Dr. Nuszplné Vágvölgyi Ágnes BNI Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Szociálpedagógus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések