Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hulladék és keletkezése ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium Készítette: Danyi Bálint és Katona Kristóf.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hulladék és keletkezése ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium Készítette: Danyi Bálint és Katona Kristóf."— Előadás másolata:

1 A hulladék és keletkezése ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium Készítette: Danyi Bálint és Katona Kristóf

2 Szemét és hulladék  Hulladék: az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során keletkező anyagok melyeket már nem tudnak/akarnak felhasználni. Kezeléséről gondosodni kell; újrahasznosítható.  Szemét: olyan hulladék mely nem hasznosítható. Megsemmisítéséről gondoskodunk kell.

3 Miért ez a sok szemét?  Magyarországon az elmúlt 40 év alatt a tízszeresére növekedett a lakossági hulladék térfogata A fogyasztói társadalom velejárója, hogy az emberek egyre több maradékot, csomagolópapírt dobnak ki, egyre gyakrabban cserélik le a gépeiket, berendezéseiket, és a gyorsan változó divat is elősegítni a hulladékmennyiség növekedését.

4 A Termelési hulladékok  A hulladék legnagyobb része (azaz kb 80%-a)  Ipari, vagy mezőgazdasági hulladék  Az adott helyen kevésféle hulladék keletkezik de NAGY mennyiségben Ezt a szót a könyvben elírták

5 Ipari hulladékok  Mennyisége és összetétele iparáganként változik ezért keletkezése és ártalmatlanítása is sokféle  A legnagyobb tömegű ipari hulladék a bányászati és kohászati tevékenységekből származó salak és meddő  Salak: feldolgozható mellékterméke a nyersanyaggyártásoknak.  Meddő: nehézfémeket tartalmazó alapkőzete a bányászott ércnek

6 Galvániszap  Fémtárgyak díszítésénél, korrózió védelemre szolgáló bevonat készítésekor keletkező hulladék  Benne található toxikus fémek sok-sok betegséget okoznak  Teljesen feldolgozható (környezetbarát módon)!!!!!

7 Vörösiszap  Timföldgyártáskor nagy mennyiségben keletkezik  főleg vas-, alumínium-, szilícium- és nátrium-oxidot tartalmaz  Hasznos komponensei különféle eljárásokkal kivonhatók  kisérleteznek más módszerekkel is (pl komposztálás adalék)

8 Ipari hulladékok  Gyógyszergyártásban és a vegyiparban gyakoriak a tűz- és robbanásveszélyes melléktermékek  Az élelmiszeripari hulladékok nagy része takarmányozásra használható vagy komposztálható (erről még lesz szó)

9 Mezőgazdasági hulladékok  Ide tartoznak pl.: trágya, csont, növényi maradványok  Nagy része komposztálható  Növénytermesztési hulladék: szárítva takarmányozásra alkalmas  Állattarás során képződő trágya fűrészporral, tőzeggel keverve talajjavításra használható

10 Települési hulladékok  A termelési hulladékok mellett 20%-át alkotják az összes keletkező hulladéknak  Sokféle összetételű (pl.: bőr, gumi, műanyag, textil, papír, fémhulladék, üveg, élelmiszer maradvány)  Újrahasznosításuk fontos feladat  Összetétele folyamatosan változik: rohamosan nő a térfogat, ugyanakkor a tömeg alig. (több a könnyű csomagolóanyag)

11 Települési hulladék összetétele

12 Csomagolóanyagok & csomagolások  A háztartási hulladék térfogatának felét, súlyának negyedét csomagolóanyagok teszik ki  Környezetbarát csomagolópapír :egyféle anyagból készül, újratölthető, vagy újrahasznosítható

13 Papír  Természetes alapú  Néhány év alatt lebomlik  Az újságpapír, a kartonpapír és az ehhez hasonlóak újrahasznosíthatóak  Minél fehérebb a papír annál környezetszennyezőbb volt előállítani  A műanyaggal bevont papírok nem újrahasznosíthatóak  SŐT! A használt papír zsebkendő sem újrahasznosítható!

14 Műanyagok  Legelterjedtebb csomagolóanyag  Könnyű előállítani  Nagyon nehezen bomlik le  A hőre lágyuló műanyagok újrahasznosíthatóak  Égetésükkor sok erősen mérgező anyagot juttatnak a levegőbe (pl.: dioxinok)

15 Üveg  Természetes úton nem bomlik le  Csak akkor környezetbarát ha beolvasztjuk és újrahasznosítjuk

16 Kombidoboz  Tej, tejtermékek és gyümölcslevek tárolására használják  Anyaga: összepréselt alufólia, polietilén fólia és kartonpapír  Feldolgozásuk sok technikai problémát okoz, tehát NEM környezetbarát  Ilyen doboz a tetra pak is

17 Alumínium  Italos dobozokat, csomagolófóliát, szórópalackokat készítenek belőle  1 tonna timfoldből 1 tonna veszélyes hulladék keletkezik  Energiaigényes folyamat

18 Veszélyes hulladékok  A települési és a termelési hulladékok között is megtalálható  Def.: olyan anyag amely bármely bomlásterméke az ember egészségére, az élővilágra, vagy a környezetre káros hatást fejt ki  Ha bármely „hulladékkupac” veszélyes hulladékot tartalmaz, akkor az egész veszélyes hulladéknak minősül  Ezért fontos a szelektív gyújtés

19 Veszélyes hulladékok a közvetlen környezetünkben  Megfelelő elhelyezésre figyelnünk kell  Pl.: higanyos lázmérők, lejárt szavatosságú gyógyszerek szárazelemek, akkumulátorok, festékek, lakkok, a használt sütőolaj… stb.

20 A hulladékok kezelése És elheyezése

21  Az ipari termelés fokozása, a városiasodás és a fogyasztói társadalom kialakulása megbontotta a természetes anyagforgalmat  Egyre több veszélyes melléktermék képződik  A hulladékok kezelése nem tart lépést a hulladékok termelésével

22 A hulladékkezelés lehetőségei  A hulladékgazdálkodás célja hogy:  Kevés hulladék keletkezzen  Ennek nagy része legyen újrahasznosítható  A hasznosíthatatlan hulladékot ártalmatlanítsa  Ártalmatlanításra 3 módszer létezik: rendezett lerakás; égetés; komposztálás

23 Rendezetlen lerakás  Jelenleg a hulladékok 70%-a lerakókba kerül ez EU-ban  Sokáig ez a módszer egyszerű elásást jelentett  Máig működnek ilyen illegális lerakók  Ezek veszélyeztetik a talajt és a felszín alatti vizeket, a bomlási folyamatokból keletkező CO 2 pedig növeli az üvegházhatást

24 Rendezett lerakás  A modern, szakszerű lerakóknál ezeket a hatásokat megpróbálják kiküszöbölni  Kialakításakor többrétegű szigeteléssel védik a talajt a szennyeződéstől  A megtelt lerakóra szintén szigetelést tesznek majd beborítják talajjal  A rendezés után a szeméttelep helyén parkok, sportpályák jöhetnek létre  Nagy területeket igényel, ezért nem hosszútávú megoldás

25 Valahogy így

26 A hulladéklerakó szigetelő rétegei  Ehhez a Tankönyvben találtok képet.  Rétegek (föntről lefelé):  Hulladék  Kavicsos víztelenítő réteg  Vízelvezető csövek  Geotextil védőréteg  Műanyag fólia  Többrétegű ásványi szigetelő anyag  Talaj

27 Néhány anyag lebomlási ideje Papír 1-2 hónap Természetes alapú szövet 6 hónap Fa 5-10 év Alumínium doboz év Műanyagok Akár 1 millió év Üveg NEM BOMLIK LE

28 Komposztálás  Def.: olyan eljárás, mely csak szerves hulladékok esetén alkalmazható. Folyamata során szerves anyagok, gombák, baktériumok közreműködésével a mezőgazdaságban hasznosítható humusz szerű anyagot állítanak elő a hulladékból.  Hátránya: a bomlások közben metán és szén-dioxid szabadul fel (üvegházhatás) és kellemetlen szaganyagok keletkeznek

29 Égetés  Az égetőművekben magas hőmérsékleten, zárt térben égetik el a folyékony vagy szilárd hulladékot.  A keletkező salak az eredeti szemét térfogatának 1/3-a  A keltkező salak és a füst mérgező anyagokat tartalmazhat ezért a megfelelő elhelyezésről gondoskodni kell (füst esetén szűrő)  Az égetésnél keletkező hő hasznosítható

30 A hulladék szállítása  Gyors elszállításra van szükség mert hamar elszaporodnak a hulladékban a rágcsálók, a kórokozók és a legyek.  Bomlása során kellemetlen szagú, mérgező anyagok kerülnek a legevegőbe  Ezek az esővízzel a talajba mosódhatnak

31

32

33 A hulladékok szállítása  A települések hulladéktérfogaténak több mint 1/3-a levegő (üres doboz, flakon)  Célszerű ezeket tömöríteni  Ha összenyomva rakjuk a szemétbe a flakonokat, csökkentjük az útiköltséget  A korszerű szemétszállító gépjárművekben már vannak présgépek

34 A szelektív hulladékgyűjtés  Az újrahasznosítás feltétele a különböző összetevők különválogatása  Ha ezt a hulladék keletkezésénél tesszük meg, akkor energiát spórolunk  Hulladékudvarokban a veszélyes hulladékokat is elhelyezhetőek.

35 A veszélyes hulladákok kezelése  Szemétlerakókban nem helyezhetők el és közönséges szemétégetőkben nem egethetőek  Ártalmatlanítani kell őket  A környezettől teljesen el kell zárni de bármikor visszagyűjthetőnek kell lennie  Megoldás: elhagyott bányákban való elhelyezés

36 Radióaktív anyagok elhelyezése  A nagy aktivitású hulladékok végleges tárolása még nem megoldott  z eddig felmerült javaslatok:  a földfelszín alatti geológiai képzõdményekben  Sótelepeken  a tengerfenéken  vagy az eljegesedett területeken való elhelyezés  kilövés az ûrbe  épületekben való tárolás

37 Források (képek):                                                            

38 Források (szöveg):           parizsban/2080   kornyhatas.htm kornyhatas.htm   És kedvencünk, a tankönyv Na sziasztok, kösz a figyelmet ;)


Letölteni ppt "A hulladék és keletkezése ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium Készítette: Danyi Bálint és Katona Kristóf."

Hasonló előadás


Google Hirdetések