Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mi a káosz? Egyszerű rendszerek bonyolult viselkedése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mi a káosz? Egyszerű rendszerek bonyolult viselkedése."— Előadás másolata:

1 Mi a káosz? Egyszerű rendszerek bonyolult viselkedése

2 Érzékszerveink működése logaritmikus •Hallás •Látás Weber-Fechner féle pszichofizikai törvény: az érzet erőssége az inger erősségének logaritmusával arányos

3 Agyunk működése lineáris Ez mennyi búza? Szalmonella (15 percenként)

4 A valódi világ komplex  (gondolkodásunkkal átlátható) modelleket alkotunk –fizika –műszaki tudományok –biológia –közgazdaságtan –……... (a „természettörvények”-re az embereknek van szüksége, nem a természetnek)

5 Modellek •geometriai pont •egyenes - •tömegpont •ponttöltés •harmonikus oszcillátor •áramgenerátor •……….

6 A modell egyszerű  a modellt leíró differenciálegyenlet is egyszerű lineáris, szétválasztható változójú, ….  analitikusan megoldható

7 Ami meglepő Ezek a modellek milyen jól leírják a sokkal bonyolultabb valóságot.

8 Az inga •Mozgásegyenlet: •linearizálás:

9 Az ingaóra •Christian Huygens és •George Graham

10 A szerkezet azért bonyolultab (a veszteségeket pótolni kell)

11 Fizikai rendszerek •lineáris oszcillátor: (harmonikus rezgőmozgás) •nemlineáris oszcillátor: •kényszerrezgés: •hőtágulás:

12 Még bonyolultabb problémák •Háromtest-probléma •Naprendszer •Csillagpulzáció •Időjárás •Populációnövekedés •Gazdasági növekedés •…..

13 Megoldási módszerek •Fizikai modell készítés, kísérlet •Számítógépes modell •Analóg számítógép •Digitális számítógép

14 Mi a káosz? Egyszerű rendszerek bonyolult viselkedése Pl. olyan mozgás, mely -szabálytalan: nem ismétli önmagát, nem periodikus -„előrejelezhetetlen”: érzékeny a kezdőfeltételekre, -hosszútávon valószínűségi leírást igényel -a fázistérben határozott struktúrájú, fraktál szerkezetű

15 Mi nem káosz? –az instabil állapot és környéke –a véletlenszerű mozgás (pl. Brown-mozgás) –külső hatásból eredő zaj –sok összetevőből álló, vagy egyenletekkel le sem írható rendszerek mozgása (pl. történelem, társadalom) –turbulencia, légkör: ezek bonyolultabbak, mint a káosz

16 Példák kaotikus mozgásra •Kaotikus Inga – Härtlein KárolyKaotikus Inga – Härtlein Károly •WplotHU

17 Vizsgálati módszerek •Időtartomány - egy állapothatározó és az idô által kifeszített tér, pl. [r(t), t], [x(t), t], [v(t), t], … •fázistér - az állapothatározók által kifeszített absztrakt tér, dimenziója megegyezik a rendszer szabadsági fokainak számával, pl. [v(t),r(t)], [P(T),V(T)],... •Poincare leképezés

18 A bonyolult mozgások jellemzésének módszere A mozgás fázistérben való ábrázolása (trajektória) Harmonikus rezgőmozgás pl. inga, rugó Csillapított rezgőmozgás

19 Definíciók (1) •trajektória - a rendszer pályája a fázistérben •attraktor - a fázistér azon alakzata, amely felé a rendszer állapota a vonzástartományba eső kezdőfeltételektől függően konvergál –fixpont: az attraktor egyetlen pontból áll –határciklus: az attraktor zárt görbe, a rendszer periódikusan oszcillál a fázistérben –különös attraktor: végtelen számú egymás melletti rétegből álló, nem egész dimenziójú (fraktál természetű) attraktor, a közeli pályák exponenciálisan válnak szét. Kaotikusan viselkedő rendszert ír le.

20 fixponthatárciklus bifurkáció különös attraktor Időbeli és fázistérbeli viselkedés

21 Perióduskettőződés (bifurkáció) A logisztikus leképezés r=0,8r=2,5 r=3,1r=3,8 Korlátozott szaporodás

22 •bifurkáció - periódus-kettőződés, nem-lineáris egyenletek minőségileg eltérő, új megoldásának megjelenése valamely paraméter változtatásakor. A periódus-kettőződés révén, a bifurkációk végtelen sorozatán át káoszhoz jutunk •káosz - a determinisztikus rendszer belső, nem lineáris tulajdonságából adódó szabálytalan (nem periódikus) viselkedése •zaj - a rendszer szabálytalan viselkedése külső véletlenszerű hatások (pl. hőmozgás) következtében Definíciók (2)

23 A káosz kialakulásának feltételei •Nemlinearitás –konzervatív eset: a független megmaradó mennyiségek száma kisebb a helykoordináták (a szabadsági fokok) f számánál. –Példák •Kepler-probléma: f=2, E, N állandó => nem kaotikus •Anizotróp Kepler: f=2, E állandó -=> kaotikus. A bolygómozgás egy szabálytalan alakú égitest körül kaotikus lenne •Korlátozott 3-test probléma: f=2, E állandó => kaotikus (Poincaré) •Szimmetrikus súlyos pörgettyű: f=3, E, Nz, N állandó => nem kaotikus •Aszimmetrikus súlyos pörgettyű: f=3, E, Nz állandó => kaotikus (Kovalevszkája)

24 A káosz kialakulásának feltételei –disszipatív eset: legalább 3 elsőrendű autonóm differenciálegyenlet írja le, vagyis ha a fázistér legalább 3 dimenziós

25 A kaotikus mozgás jellemzői •A kezdőfeltételekre való érzékenység •Hosszú távú előrejelezhetetlenség

26 Érzékeny a kezdőfeltételre Lorentz 1961-ben nyomtatott lapja Rayleigh – Bénard konvekció x – a konvekció intenzitása y – hőmérsékletkülönbség z – vertikális hőmérsékletprofil nemlinearitása

27 Az előrejelezhetőség reguláriskaotikus Ljapunov idő :

28 Egy konkrét kezdőfeltételből indított kaotikus mozgás, vagyis egy trajektória, az exponenciálisan növekvő hiba miatt, csak a előrejelzési ideig követhető megbízhatóan. Az előrejelzési idő a Ljapunov-exponens reciprokával arányos. A hosszú távú viselkedés ezért csak valószínűségi eloszlással adható meg. Ez a P* eloszlás (az ún. természetes eloszlás) megadja, hogy hosszú távon a rendszer egy állapota milyen valószínűséggel kerül a fázistéren belül az attraktor egyik, vagy másik pontja közelébe.

29 •Legyen: Az előrejelezhetőség (számpéldák) (az elektron sugara) (11 millió év) •IdőjárásT~3..4 nap •NaprendszerT~ milló év •belső bolygók T~5 milló év Laskar tag  t=500 év 200 milló évre (előre és vissza)

30 Vajon melyiket tudjuk könnyebben megjósolni? A napot holnap eltakaró felhőt, vagy a Napot száz év múlva eltakaró Holdat? Melyik jelezhető előre?

31 Vajon ki tudja megmondani, hogy ez a napfogyatkozás a felhőktől látható lesz-e? A napfogyatkozások időpontja és helye pontosan kiszámítható. Teljes napfogyatkozás Magyarországon augusztus 11-én volt utoljára, s szeptember 3-án 7 óra 51 perc 8 másodperckor lesz legközelebb (É.sz. 47,3° K.h 19.05°, 120m magasságon számítva). (Lásd:

32 Kaotikus mozgások a Naprendszerben • A Voyager-I felfedezte (1981), hogy a Hyperion, a Szaturnusz egyik szivar alakú holdja szabálytalan fényvisszaverődést mutat: a Hyperion forgása kaotikus. • Szimulálással felfedezték: a Plútó is kaotikusan mozog. • Kiderült, hogy a belső bolygók is kaotikusak, köztük a Föld. A pálya stabil, de a pálya elfordulása és a forgástengely „billegése” szabálytalan. Az előrejelzési idő 5 millió év. • A Föld típusú bolygók ütközése 1% valószínűségű 3.3 milliárd év múlva

33 Kaotikus mozgások a Naprendszerben • A Mars forgástengelye nagy kilengéseket végez, akár fokot is változhat néhány évmillió alatt. Ez lehet a magyarázata a sarki jégsapkák időleges elolvadásának (a vízfolyásoknak). • A Hold stabilizáló hatása nélkül a Föld forgástengelye is ennyire billegne. • Az exobolygók (a Naprendszeren kívüli csillagrendszerek bolygói: már több százat ismerünk!) nagy részének mozgása kaotikus lehet, így ezeken az élet valószínűsége kicsi.

34 Kaotikus mozgások a Naprendszerben • A kisbolygók mozgása kaotikus. A kisebbek jelennek meg hullócsillagokként. A Földnek a nagyobbakkal való találkozása kis valószínűségű, de nem lehetetlen még évtizedeken belül sem. • Az Apophisz (az ókori Egyiptom káosz istene) egy 300 méter átmérőjű kisbolygó ben 2.7% valószínűséget számoltak egy ben bekövetkező ütközésre. Ma már a számítások csak 1:45000-t mondanak. Ez az „időfüggés” maga káoszra utal.

35 A korlátozott síkbeli háromtestprobléma 35

36 Newton II. axiómája •A test mozgásmennyiségének megváltozása arányos a rá ható erővel, és annak az egyenes vonalnak az irányában megy végbe, amelyben az erő hat. Ha a tömeg állandó az egyenlet F = ma –ra egyszerűsödik. 36

37 A mozgásegyenlet megoldása Néhány egyszerű erőtörvény esetében a mozgásegyenlet analitikusan is megoldható Általában csak numerikusan Ha ismerjük az erőtörvényt, egy adott helyen és pillanatban kiszámítható a gyorsulás Ha a testnek gyorsulása van, akkor egy kis idő múlva megváltozik a sebessége Ha test mozog, egy kis idő múlva máshol lesz. Az új helyet és időpontot visszaírva az erőtörvénybe a mozgás nyomon követhető

38 Newton általános tömegvonzási törvénye 38 Nem lineáris

39 A kéttest probléma Határozzuk meg két, tömegpontnak tekinthető test mozgását, ha rájuk csak a Newton-féle kölcsönös gravitációs vonzóerő hat! A feladat megoldható (centrális erőtér => síkmozgás, megmaradó mennyiségek: energia és impulzusnyomaték) 39

40 A háromtest probléma Határozzuk meg három, tömegpontnak tekinthető test mozgását, ha rájuk csak a Newton-féle kölcsönös gravitációs vonzóerő hat! (A több mint két évszázados kutató munka ellenére a lehetséges megoldások összességét ma sem ismerjük.) 40

41 A korlátozott síkbeli háromtest probléma Határozzuk meg három, tömegpontnak tekinthető test mozgását, ha rájuk csak a Newton-féle kölcsönös gravitációs vonzóerő hat, az alábbi korlátozó feltételek mellett: •Két test körpályán kering a közös tömegközéppont körül. •A harmadik test –az előző kettő keringési síkjában mozog –tömege olyan kicsi, hogy az semmilyen hatást nem fejt ki a másik két testre 41

42 Elrendezés és jelölések 42 Együtt forgó vonatkoztatási rendszer

43 A forgó rendszer potenciáltere 43 =0,2

44 Lagrange-pontok 44 L1, L2 és L3 instabil (nyeregpontok), L4 és L5 stabil (egyenlő szárú háromszögek csúcspontjai)

45 45

46 46

47 A potenciálteret kirajzoló Matlab kód % % Két, egymás körül körpályán mozgó tömeg közös potenciálja együtt forgó vonatkoztatási rendszerben % [x,y]=meshgrid(-2:0.01:2); mu2 = 0.2; % a kisebbik tömeg mu1 = 1 - mu2; s1 = sqrt((x + mu2).*(x + mu2) + y.*y); % a vonzócentrumoktól s2 = sqrt((x - mu1).*(x - mu1) + y.*y); % való távolságok for i=1:401 % a zéróval való osztás elkerülése for j=1:401 if s1(i,j)<0.01 s1(i,j)=0.01; end; if s2(i,j)<0.01 s2(i,j)=0.01; end; end z=-mu1./s1-mu2./s2-(x.*x+y.*y)/2-mu1.*mu2/2; % a potenciál értéke for i=1:401 % a szintvonalak sûrûségének beállítása for j=1:401 if z(i,j) < -3 z(i,j) = -3; end; end surfc(x,y,z),xlabel('x'),ylabel('y'),zlabel('z'); shading flat 47

48 A Rugós inga esete

49 •Az évi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) második fordulójának 1. feladata így szólt: •Felfüggesztett L hosszúságú, elhanyagolható tömegű rugóra kisméretű testet akasztunk. A rugót a testtel együtt vízszintes helyzetbe hozzuk (a rugó akkor nyújtatlan állapotban van, hossza L) és elengedjük. Ismeretes a rugó D állandója, amely szerint a rugalmas erő arányos x megnyúlással: F=-Dx. Mekkora a rugó megnyúlása, amikor a test éppen a felfüggesztési pont alatt halad át?

50 Az OKTV bizottság a versenyzők dolgozatainak átnézése közben vette észre, hogy a feladat nem megoldható! Vermes Miklóst, az OKTV bizottságának elnökét nem hagyta nyugodni a probléma. De hosszas számolgatással is csak egy közelítő eredményt tudott megadni arra az esetre, ha a rugó megnyúlása kicsi.

51 Vermes Miklós nem elégedett meg a számítási eredményeivel. Felkereste a Magyarországon akkor legmodernebbnek számító Ural II számítógép „gazdáját”, Szelezsán Jánost az MTA Számítástechnikai Központjában. Az Ural II. számítógépet 1959-ben a Szovjetunióban fejlesztették ki, majd gyártották között, összesen 139 példányban (Magyarországra 3 darab került). Elektroncsöves gép volt, ennek megfelelően elhelyezése 100 négyzetméteres helyiséget igényelt, fogyasztása pedig 30 kW volt. Átlagosan művelet elvégzésére volt képes másodpercenként. (További információk:

52

53 A mozgásegyenletek ( L a rugó nyugalmi hosszúsága): Vegyük észre: a mozgásegyenletek nemlineárisak!

54

55 Vermes Miklós összesen hét különböző mozgást tanulmányozott különböző tömegekkel és rugómegnyúlással. A véletlen úgy hozta, hogy a Vermes Miklós által vizsgált hét mozgásból három volt kaotikus, s négy kváziperiódikus. Ő azonban semmit nem tudhatott erről, hiszen káoszelmélet első alapcikkei az as években jelentek meg.

56 Egy 2 GHZ-es processzorral, Turbó Pascal programmal, az időléptéket nek beállítva, hozzávetőlegesen másfél percig tartott az előbbi ábra elkészítése. Szelezsán János becslése szerint, ugyanekkora munka elvégzése az Ural II.-nek akár hónapokig is eltarthatott volna.


Letölteni ppt "Mi a káosz? Egyszerű rendszerek bonyolult viselkedése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések